17.7 – A visszatérő gégeideg kerülőútja – Der Umweg des rückläufigen Kehlkopfnervs
1. A visszatérő gégeideg különös lefutása csak az egyedfejlődés és a törzsfejlődés együttes vizsgálatával érthető meg. – Der ungewöhnliche Verlauf des rückläufigen Kehlkopfnervs lässt sich nur durch die gemeinsame Betrachtung von Individual- und Stammesentwicklung verstehen.
2. Ez az ideg a bolygóideg egyik ága, és latin neve nervus laryngeus recurrens. – Dieser Nerv ist ein Ast des Vagusnervs und trägt den lateinischen Namen Nervus laryngeus recurrens.
3. A „visszatérő” elnevezés arra utal, hogy az ideg először lefelé halad, majd visszafordul a gége felé. – Die Bezeichnung „rückläufig“ weist darauf hin, dass der Nerv zunächst nach unten zieht und dann zum Kehlkopf zurückkehrt.
4. Az ideg motoros rostjai a gége belső izmainak nagy részét látják el. – Die motorischen Fasern des Nervs versorgen den größten Teil der inneren Kehlkopfmuskulatur.
5. Érzőrostjai a hangrés alatti gégenyálkahártyából továbbítanak információkat. – Seine sensiblen Fasern leiten Informationen aus der Kehlkopfschleimhaut unterhalb der Stimmritze weiter.
6. Felnőtt emberben a jobb és a bal visszatérő gégeideg lefutása nem teljesen azonos. – Beim erwachsenen Menschen ist der Verlauf des rechten und des linken rückläufigen Kehlkopfnervs nicht vollständig gleich.
7. A jobb oldali ideg a jobb kulcscsont alatti verőér alatt fordul vissza. – Der rechte Nerv kehrt unter der rechten Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra) um.
8. A bal oldali ideg ezzel szemben az aortaív alatt képez hurkot. – Der linke Nerv bildet dagegen unter dem Aortenbogen (Arcus aortae) eine Schleife.
9. Emiatt a bal visszatérő gégeideg lényegesen hosszabb utat tesz meg, mint a jobb oldali. – Dadurch legt der linke rückläufige Kehlkopfnerv einen wesentlich längeren Weg zurück als der rechte.
10. Ez az aszimmetria nem magyarázható pusztán a gége felnőttkori helyzetével. – Diese Asymmetrie lässt sich nicht allein durch die Lage des Kehlkopfs beim Erwachsenen erklären.
11. Az ideg fejlődéstani szempontból a hatodik garatívhez tartozó idegág. – Entwicklungsgeschichtlich ist der Nerv der Nervenast des sechsten Schlundbogens.
12. A korai embrióban a garatívekhez mindkét oldalon egy-egy aortaív tartozik. – Im frühen Embryo gehört zu jedem Schlundbogen auf beiden Seiten jeweils ein Aortenbogen.
13. Ezek az erek az embrió hasi és háti főverőerei között teremtenek kapcsolatot. – Diese Gefäße stellen eine Verbindung zwischen den ventralen und dorsalen Hauptarterien des Embryos her.
14. A hatodik garatív idege kezdetben mindkét oldalon a hatodik aortaív alatt halad el. – Der Nerv des sechsten Schlundbogens verläuft anfangs auf beiden Seiten unter dem sechsten Aortenbogen.
15. Ebben a korai állapotban a két ideg lefutása még megközelítőleg szimmetrikus. – In diesem frühen Zustand ist der Verlauf der beiden Nerven noch annähernd symmetrisch.
16. A fejlődés kezdetén a szív és az aortaívek még viszonylag közel helyezkednek el a nyaki régióhoz. – Zu Beginn der Entwicklung liegen das Herz und die Aortenbögen noch relativ nahe an der Halsregion.
17. A test hosszirányú növekedésével és a nyak kialakulásával a szív fokozatosan a mellkasba kerül. – Mit dem Längenwachstum des Körpers und der Ausbildung des Halses gelangt das Herz allmählich in den Brustkorb.
18. Ezzel egy időben az aortaívek egy része megmarad, más része pedig visszafejlődik. – Gleichzeitig bleiben bestimmte Abschnitte der Aortenbögen erhalten, während andere sich zurückbilden.
19. Az idegek és az általuk megkerült erek közötti kezdeti kapcsolat azonban hosszú ideig fennmarad. – Die anfängliche Beziehung zwischen den Nerven und den von ihnen umschlungenen Gefäßen bleibt jedoch lange bestehen.
20. A lefelé kerülő szív és a nagyerek ezért a gégeidegeket is lefelé húzzák. – Das nach unten verlagerte Herz und die großen Gefäße ziehen deshalb auch die Kehlkopfnerven nach unten.
21. A bal oldalon a hatodik aortaív távoli része magzati korban artériás vezetékként megmarad. – Auf der linken Seite bleibt der distale Teil des sechsten Aortenbogens während der Fetalzeit als Arteriengang erhalten.
22. Ez az ér, a ductus arteriosus, a tüdőverőeret köti össze az aortával. – Dieses Gefäß, der Ductus arteriosus, verbindet die Lungenschlagader mit der Aorta.
23. Születés után a vezeték rendszerint bezáródik, és artériás szalaggá alakul. – Nach der Geburt verschließt sich der Gang normalerweise und wird zum Arterienband (Ligamentum arteriosum).
24. A bal visszatérő gégeideg az aortaív alatt, az artériás szalag közelében marad visszahurkolva. – Der linke rückläufige Kehlkopfnerv bleibt unter dem Aortenbogen in der Nähe des Arterienbandes zurückgeschlungen.
25. A jobb oldalon a hatodik aortaív távoli része teljesen visszafejlődik. – Auf der rechten Seite bildet sich der distale Teil des sechsten Aortenbogens vollständig zurück.
26. A jobb oldali ideg ezért felszabadul a hatodik aortaív alól, és egy magasabban fekvő ér alatt fordul vissza. – Der rechte Nerv wird dadurch vom sechsten Aortenbogen gelöst und kehrt unter einem höher gelegenen Gefäß um.
27. Ez az ér a jobb kulcscsont alatti verőér, amelynek kezdeti szakasza részben a negyedik aortaívből fejlődik. – Dieses Gefäß ist die rechte Schlüsselbeinarterie, deren Anfangsabschnitt teilweise aus dem vierten Aortenbogen hervorgeht.
28. A jobb oldali kerülőút ezért rövidebb, és nem nyúlik le mélyen a mellkasba. – Der Umweg auf der rechten Seite ist daher kürzer und reicht nicht tief in den Brustkorb hinab.
29. A két ideg eltérő lefutását tehát elsősorban az aortaívek különböző sorsa okozza. – Der unterschiedliche Verlauf der beiden Nerven wird somit vor allem durch das unterschiedliche Schicksal der Aortenbögen verursacht.
30. A kerülőút törzsfejlődési eredete a halak testfelépítésével válik különösen szemléletessé. – Der stammesgeschichtliche Ursprung des Umwegs wird beim Körperbau der Fische besonders anschaulich.
31. A halakban a bolygóideg megfelelő ága rövid úton éri el a hatodik kopoltyúív területét. – Bei Fischen erreicht der entsprechende Ast des Vagusnervs auf kurzem Weg den Bereich des sechsten Kiemenbogens.
32. Ezekben az állatokban nincs hosszú nyak, és a szív a kopoltyúkhoz viszonylag közel helyezkedik el. – Bei diesen Tieren gibt es keinen langen Hals, und das Herz liegt relativ nahe an den Kiemen.
33. A szárazföldi gerincesek fejlődése során kialakult a nyak, a szív pedig a testben hátrébb és lejjebb került. – Im Verlauf der Entwicklung der Landwirbeltiere bildete sich der Hals aus, während das Herz im Körper weiter nach hinten und unten gelangte.
34. Az ideg azonban megtartotta ősi kapcsolatát a hozzá tartozó artériás ívvel. – Der Nerv behielt jedoch seine ursprüngliche Beziehung zu dem zugehörigen Arterienbogen bei.
35. Ez a megmaradt kapcsolat fokozatosan egyre hosszabb kerülőutat hozott létre. – Diese erhaltene Beziehung führte schrittweise zu einem immer längeren Umweg.
36. A zsiráfban a bal visszatérő gégeideg több métert tesz meg a mellkas felé és onnan vissza a gégéhez. – Bei der Giraffe legt der linke rückläufige Kehlkopfnerv mehrere Meter in Richtung Brustkorb und von dort zurück zum Kehlkopf zurück.
37. Ez a példa jól mutatja, hogy a törzsfejlődés a meglévő fejlődési terv fokozatos módosításával dolgozik. – Dieses Beispiel zeigt deutlich, dass die Stammesentwicklung durch die schrittweise Veränderung eines vorhandenen Entwicklungsplans erfolgt.
38. A hosszú lefutás klinikai szempontból is fontos, mert az ideg a nyakban és a mellkasban egyaránt sérülhet. – Der lange Verlauf ist auch klinisch bedeutsam, weil der Nerv sowohl im Hals als auch im Brustkorb geschädigt werden kann.
39. Az ideg károsodása rekedtséget, hangszalagbénulást, kétoldali sérülés esetén pedig súlyos légzési akadályt okozhat. – Eine Schädigung des Nervs kann Heiserkeit und Stimmlippenlähmung sowie bei beidseitiger Verletzung eine schwere Behinderung der Atmung verursachen.
40. A visszatérő gégeideg kerülőútja így az emberi testben egyszerre őrzi az embrionális fejlődés és a gerincesek törzsfejlődésének történetét. – Der Umweg des rückläufigen Kehlkopfnervs bewahrt somit im menschlichen Körper zugleich die Geschichte der Embryonalentwicklung und der Stammesentwicklung der Wirbeltiere.
(aufklappen)magyar
1. A visszatérő gégeideg különös lefutása csak az egyedfejlődés és a törzsfejlődés együttes vizsgálatával érthető meg.
2. Ez az ideg a bolygóideg egyik ága, és latin neve nervus laryngeus recurrens.
3. A „visszatérő” elnevezés arra utal, hogy az ideg először lefelé halad, majd visszafordul a gége felé.
4. Az ideg motoros rostjai a gége belső izmainak nagy részét látják el.
5. Érzőrostjai a hangrés alatti gégenyálkahártyából továbbítanak információkat.
6. Felnőtt emberben a jobb és a bal visszatérő gégeideg lefutása nem teljesen azonos.
7. A jobb oldali ideg a jobb kulcscsont alatti verőér alatt fordul vissza.
8. A bal oldali ideg ezzel szemben az aortaív alatt képez hurkot.
9. Emiatt a bal visszatérő gégeideg lényegesen hosszabb utat tesz meg, mint a jobb oldali.
10. Ez az aszimmetria nem magyarázható pusztán a gége felnőttkori helyzetével.
11. Az ideg fejlődéstani szempontból a hatodik garatívhez tartozó idegág.
12. A korai embrióban a garatívekhez mindkét oldalon egy-egy aortaív tartozik.
13. Ezek az erek az embrió hasi és háti főverőerei között teremtenek kapcsolatot.
14. A hatodik garatív idege kezdetben mindkét oldalon a hatodik aortaív alatt halad el.
15. Ebben a korai állapotban a két ideg lefutása még megközelítőleg szimmetrikus.
16. A fejlődés kezdetén a szív és az aortaívek még viszonylag közel helyezkednek el a nyaki régióhoz.
17. A test hosszirányú növekedésével és a nyak kialakulásával a szív fokozatosan a mellkasba kerül.
18. Ezzel egy időben az aortaívek egy része megmarad, más része pedig visszafejlődik.
19. Az idegek és az általuk megkerült erek közötti kezdeti kapcsolat azonban hosszú ideig fennmarad.
20. A lefelé kerülő szív és a nagyerek ezért a gégeidegeket is lefelé húzzák.
21. A bal oldalon a hatodik aortaív távoli része magzati korban artériás vezetékként megmarad.
22. Ez az ér, a ductus arteriosus, a tüdőverőeret köti össze az aortával.
23. Születés után a vezeték rendszerint bezáródik, és artériás szalaggá alakul.
24. A bal visszatérő gégeideg az aortaív alatt, az artériás szalag közelében marad visszahurkolva.
25. A jobb oldalon a hatodik aortaív távoli része teljesen visszafejlődik.
26. A jobb oldali ideg ezért felszabadul a hatodik aortaív alól, és egy magasabban fekvő ér alatt fordul vissza.
27. Ez az ér a jobb kulcscsont alatti verőér, amelynek kezdeti szakasza részben a negyedik aortaívből fejlődik.
28. A jobb oldali kerülőút ezért rövidebb, és nem nyúlik le mélyen a mellkasba.
29. A két ideg eltérő lefutását tehát elsősorban az aortaívek különböző sorsa okozza.
30. A kerülőút törzsfejlődési eredete a halak testfelépítésével válik különösen szemléletessé.
31. A halakban a bolygóideg megfelelő ága rövid úton éri el a hatodik kopoltyúív területét.
32. Ezekben az állatokban nincs hosszú nyak, és a szív a kopoltyúkhoz viszonylag közel helyezkedik el.
33. A szárazföldi gerincesek fejlődése során kialakult a nyak, a szív pedig a testben hátrébb és lejjebb került.
34. Az ideg azonban megtartotta ősi kapcsolatát a hozzá tartozó artériás ívvel.
35. Ez a megmaradt kapcsolat fokozatosan egyre hosszabb kerülőutat hozott létre.
36. A zsiráfban a bal visszatérő gégeideg több métert tesz meg a mellkas felé és onnan vissza a gégéhez.
37. Ez a példa jól mutatja, hogy a törzsfejlődés a meglévő fejlődési terv fokozatos módosításával dolgozik.
38. A hosszú lefutás klinikai szempontból is fontos, mert az ideg a nyakban és a mellkasban egyaránt sérülhet.
39. Az ideg károsodása rekedtséget, hangszalagbénulást, kétoldali sérülés esetén pedig súlyos légzési akadályt okozhat.
40. A visszatérő gégeideg kerülőútja így az emberi testben egyszerre őrzi az embrionális fejlődés és a gerincesek törzsfejlődésének történetét.
(aufklappen)német
1. Der ungewöhnliche Verlauf des rückläufigen Kehlkopfnervs lässt sich nur durch die gemeinsame Betrachtung von Individual- und Stammesentwicklung verstehen.
2. Dieser Nerv ist ein Ast des Vagusnervs und trägt den lateinischen Namen Nervus laryngeus recurrens.
3. Die Bezeichnung „rückläufig“ weist darauf hin, dass der Nerv zunächst nach unten zieht und dann zum Kehlkopf zurückkehrt.
4. Die motorischen Fasern des Nervs versorgen den größten Teil der inneren Kehlkopfmuskulatur.
5. Seine sensiblen Fasern leiten Informationen aus der Kehlkopfschleimhaut unterhalb der Stimmritze weiter.
6. Beim erwachsenen Menschen ist der Verlauf des rechten und des linken rückläufigen Kehlkopfnervs nicht vollständig gleich.
7. Der rechte Nerv kehrt unter der rechten Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra) um.
8. Der linke Nerv bildet dagegen unter dem Aortenbogen (Arcus aortae) eine Schleife.
9. Dadurch legt der linke rückläufige Kehlkopfnerv einen wesentlich längeren Weg zurück als der rechte.
10. Diese Asymmetrie lässt sich nicht allein durch die Lage des Kehlkopfs beim Erwachsenen erklären.
11. Entwicklungsgeschichtlich ist der Nerv der Nervenast des sechsten Schlundbogens.
12. Im frühen Embryo gehört zu jedem Schlundbogen auf beiden Seiten jeweils ein Aortenbogen.
13. Diese Gefäße stellen eine Verbindung zwischen den ventralen und dorsalen Hauptarterien des Embryos her.
14. Der Nerv des sechsten Schlundbogens verläuft anfangs auf beiden Seiten unter dem sechsten Aortenbogen.
15. In diesem frühen Zustand ist der Verlauf der beiden Nerven noch annähernd symmetrisch.
16. Zu Beginn der Entwicklung liegen das Herz und die Aortenbögen noch relativ nahe an der Halsregion.
17. Mit dem Längenwachstum des Körpers und der Ausbildung des Halses gelangt das Herz allmählich in den Brustkorb.
18. Gleichzeitig bleiben bestimmte Abschnitte der Aortenbögen erhalten, während andere sich zurückbilden.
19. Die anfängliche Beziehung zwischen den Nerven und den von ihnen umschlungenen Gefäßen bleibt jedoch lange bestehen.
20. Das nach unten verlagerte Herz und die großen Gefäße ziehen deshalb auch die Kehlkopfnerven nach unten.
21. Auf der linken Seite bleibt der distale Teil des sechsten Aortenbogens während der Fetalzeit als Arteriengang erhalten.
22. Dieses Gefäß, der Ductus arteriosus, verbindet die Lungenschlagader mit der Aorta.
23. Nach der Geburt verschließt sich der Gang normalerweise und wird zum Arterienband (Ligamentum arteriosum).
24. Der linke rückläufige Kehlkopfnerv bleibt unter dem Aortenbogen in der Nähe des Arterienbandes zurückgeschlungen.
25. Auf der rechten Seite bildet sich der distale Teil des sechsten Aortenbogens vollständig zurück.
26. Der rechte Nerv wird dadurch vom sechsten Aortenbogen gelöst und kehrt unter einem höher gelegenen Gefäß um.
27. Dieses Gefäß ist die rechte Schlüsselbeinarterie, deren Anfangsabschnitt teilweise aus dem vierten Aortenbogen hervorgeht.
28. Der Umweg auf der rechten Seite ist daher kürzer und reicht nicht tief in den Brustkorb hinab.
29. Der unterschiedliche Verlauf der beiden Nerven wird somit vor allem durch das unterschiedliche Schicksal der Aortenbögen verursacht.
30. Der stammesgeschichtliche Ursprung des Umwegs wird beim Körperbau der Fische besonders anschaulich.
31. Bei Fischen erreicht der entsprechende Ast des Vagusnervs auf kurzem Weg den Bereich des sechsten Kiemenbogens.
32. Bei diesen Tieren gibt es keinen langen Hals, und das Herz liegt relativ nahe an den Kiemen.
33. Im Verlauf der Entwicklung der Landwirbeltiere bildete sich der Hals aus, während das Herz im Körper weiter nach hinten und unten gelangte.
34. Der Nerv behielt jedoch seine ursprüngliche Beziehung zu dem zugehörigen Arterienbogen bei.
35. Diese erhaltene Beziehung führte schrittweise zu einem immer längeren Umweg.
36. Bei der Giraffe legt der linke rückläufige Kehlkopfnerv mehrere Meter in Richtung Brustkorb und von dort zurück zum Kehlkopf zurück.
37. Dieses Beispiel zeigt deutlich, dass die Stammesentwicklung durch die schrittweise Veränderung eines vorhandenen Entwicklungsplans erfolgt.
38. Der lange Verlauf ist auch klinisch bedeutsam, weil der Nerv sowohl im Hals als auch im Brustkorb geschädigt werden kann.
39. Eine Schädigung des Nervs kann Heiserkeit und Stimmlippenlähmung sowie bei beidseitiger Verletzung eine schwere Behinderung der Atmung verursachen.
40. Der Umweg des rückläufigen Kehlkopfnervs bewahrt somit im menschlichen Körper zugleich die Geschichte der Embryonalentwicklung und der Stammesentwicklung der Wirbeltiere.