6.7.1 – A verejtékmirigyek két típusa és a hőleadás – Die beiden Typen der Schweißdrüsen und die Wärmeabgabe
1. A verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae) egyszerű, csöves bőrmirigyek, amelyek kiválasztó végkamrája feltekeredett gombolyagot alkot az irha mélyén vagy a bőraljában. – Die Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae) sind einfache tubulöse Hautdrüsen, deren sekretorisches Endstück in der Tiefe der Lederhaut oder in der Unterhaut ein aufgeknäueltes Gebilde bildet.
2. Kivezetőcsövük a mirigy gombolyagából a bőr felszíne felé halad, miközben átszeli az irhát és dugóhúzószerűen keresztezi a felhámot. – Ihr Ausführungsgang zieht vom Drüsenknäuel zur Hautoberfläche, wobei er die Lederhaut durchquert und die Epidermis korkenzieherartig durchsetzt.
3. Szerkezetük, váladékuk és működésük alapján kis és nagy verejtékmirigyeket, vagyis ekkrin és apokrin mirigyeket különböztetünk meg. – Nach Bau, Sekret und Funktion unterscheidet man kleine und große Schweißdrüsen, also ekkrine und apokrine Drüsen.
4. Az ekkrin verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae eccrinae) szinte az egész testfelszínen előfordulnak, de eloszlásuk régiónként jelentősen eltér. – Ekkrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae eccrinae) kommen nahezu an der gesamten Körperoberfläche vor, ihre Verteilung unterscheidet sich jedoch erheblich nach Körperregion.
5. Különösen nagy számban találhatók a tenyéren, a talpon és a homlokon, míg az ajkak vörösében és bizonyos nyálkahártya-területeken hiányoznak. – Besonders zahlreich liegen sie an Handflächen, Fußsohlen und Stirn, während sie im Lippenrot und in bestimmten Schleimhautbereichen fehlen.
6. Az ekkrin mirigyek kivezetőcsövei nem a szőrtüszőkbe, hanem önálló nyílásokkal, az úgynevezett verejtékpórusokkal közvetlenül a bőrfelszínre nyílnak. – Die Ausführungsgänge der ekkrinen Drüsen münden nicht in Haarfollikel, sondern durch eigene Öffnungen, die sogenannten Schweißporen, unmittelbar an die Hautoberfläche.
7. Kiválasztó végkamrájukat világos és sötét mirigysejtek, valamint az alaphártya és a hám között elhelyezkedő mioepiteliális sejtek alkotják. – Ihr sekretorisches Endstück besteht aus hellen und dunklen Drüsenzellen sowie aus Myoepithelzellen, die zwischen Basalmembran und Drüsenepithel liegen.
8. A világos sejtek főként vizet és elektrolitokat választanak ki, a sötét sejtek pedig glikoproteinekben gazdagabb összetevőkkel egészítik ki az elsődleges váladékot. – Die hellen Zellen sezernieren vor allem Wasser und Elektrolyte, während die dunklen Zellen das Primärsekret durch glycoproteinreichere Bestandteile ergänzen.
9. Összehúzódásukkal a mioepiteliális sejtek elősegítik, hogy a termelődő váladék a végkamrából a kivezetőcső felé továbbítódjon. – Durch ihre Kontraktion fördern die Myoepithelzellen den Transport des gebildeten Sekrets aus dem Endstück in Richtung des Ausführungsgangs.
10. A kezdetben közel izotóniás mirigyváladékból a kivezetőcső hámja nátrium- és kloridionokat szív vissza, miközben vízáteresztő képessége viszonylag csekély. – Aus dem zunächst annähernd isotonischen Drüsensekret resorbiert das Epithel des Ausführungsgangs Natrium- und Chloridionen zurück, während seine Wasserdurchlässigkeit vergleichsweise gering ist.
11. Emiatt a bőrfelszínre jutó verejték rendszerint hipotóniás, vagyis oldottanyag-koncentrációja alacsonyabb a vérplazmáénál. – Deshalb ist der an die Hautoberfläche gelangende Schweiß gewöhnlich hypoton, seine Konzentration gelöster Stoffe liegt also unter der des Blutplasmas.
12. Legnagyobb részét víz alkotja, amely mellett nátrium-, klorid- és káliumionokat, továbbá laktátot, karbamidot és kisebb mennyiségű egyéb anyagokat tartalmaz. – Er besteht überwiegend aus Wasser und enthält daneben Natrium-, Chlorid- und Kaliumionen sowie Lactat, Harnstoff und geringe Mengen weiterer Stoffe.
13. Erős verejtékezéskor a folyadék gyorsabban halad át a kivezetőcsövön, ezért kevesebb só szívódik vissza, és a végleges verejték sótartalma emelkedik. – Bei starkem Schwitzen durchströmt die Flüssigkeit den Ausführungsgang schneller, sodass weniger Salz rückresorbiert wird und der Salzgehalt des endgültigen Schweißes zunimmt.
14. Rendszeres melegterheléshez alkalmazkodva az aldoszteron fokozza a nátrium visszaszívását, így ugyanakkora verejtékmennyiséggel kevesebb só vész el. – Bei Anpassung an regelmäßige Wärmebelastung steigert Aldosteron die Natriumrückresorption, sodass mit derselben Schweißmenge weniger Salz verloren geht.
15. Az ekkrin mirigyek legfontosabb feladata a hőszabályozás, amelynek során a verejték elpárolgása hőt von el a bőr felszínéről. – Die wichtigste Aufgabe der ekkrinen Drüsen ist die Wärmeregulation, bei der die Verdunstung des Schweißes der Hautoberfläche Wärme entzieht.
16. A párolgás azért hűt hatékonyan, mert a folyékony víz gőzzé alakulásához jelentős mennyiségű energia szükséges, amelyet részben a bőr szolgáltat. – Die Verdunstung kühlt deshalb wirksam, weil zur Umwandlung flüssigen Wassers in Wasserdampf beträchtliche Energie erforderlich ist, die teilweise der Haut entzogen wird.
17. Csak az elpárolgó verejték eredményez valódi hővesztést; a bőrről lecsepegő vagy ruházatba szívódó folyadék hűtőhatása lényegesen kisebb. – Nur verdunstender Schweiß bewirkt einen tatsächlichen Wärmeverlust; Flüssigkeit, die von der Haut abtropft oder in die Kleidung einzieht, kühlt wesentlich weniger.
18. Meleg, száraz levegőben a párolgás rendszerint hatékony, magas páratartalom mellett azonban a levegő korlátozott vízfelvevő képessége miatt romlik. – In warmer, trockener Luft ist die Verdunstung gewöhnlich wirksam, bei hoher Luftfeuchtigkeit wird sie dagegen durch die begrenzte Wasseraufnahmefähigkeit der Luft beeinträchtigt.
19. A légmozgás eltávolítja a bőr fölött kialakuló páradús levegőréteget, ezért szélben vagy ventilátor előtt fokozódhat a párolgásos hőleadás. – Luftbewegung entfernt die feuchtigkeitsreiche Luftschicht über der Haut, weshalb die verdunstungsbedingte Wärmeabgabe bei Wind oder vor einem Ventilator zunehmen kann.
20. Amikor a környezeti hőmérséklet megközelíti vagy meghaladja a bőr hőmérsékletét, a párolgás válik a szervezet legfontosabb hőleadási lehetőségévé. – Nähert sich die Umgebungstemperatur der Hauttemperatur an oder übersteigt sie diese, wird die Verdunstung zur wichtigsten Möglichkeit der körperlichen Wärmeabgabe.
21. A verejtéktermelést a hipotalamusz hőszabályozó központjai irányítják, amelyek a test belső hőmérsékletéről és a bőr hőreceptoraitól egyaránt kapnak információt. – Die Schweißbildung wird durch thermoregulatorische Zentren des Hypothalamus gesteuert, die sowohl über die Körperkerntemperatur als auch von den Thermorezeptoren der Haut informiert werden.
22. A mirigyeket szimpatikus idegrostok idegzik be, amelyek kivételes módon nem noradrenalint, hanem döntően acetil-kolint szabadítanak fel. – Die Drüsen werden von sympathischen Nervenfasern innerviert, die ausnahmsweise nicht Noradrenalin, sondern überwiegend Acetylcholin freisetzen.
23. Emelkedő testhőmérséklet esetén a verejtékezés rendszerint a homlokon és a törzsön kezdődik, majd egyre nagyobb testfelületre terjed ki. – Bei steigender Körpertemperatur beginnt das Schwitzen gewöhnlich an Stirn und Rumpf und breitet sich anschließend über eine zunehmend größere Körperfläche aus.
24. Fizikai munkavégzés során az izmokban termelődő hő növeli a hőleadás szükségletét, ezért az ekkrin mirigyek működése már a terhelés kezdetén fokozódhat. – Bei körperlicher Arbeit erhöht die in den Muskeln erzeugte Wärme den Bedarf an Wärmeabgabe, weshalb die Aktivität der ekkrinen Drüsen bereits zu Belastungsbeginn zunehmen kann.
25. Az érzelmi verejtékezés ezzel szemben főként a tenyéren, a talpon és a hónaljban jelentkezik, és szorongás, fájdalom vagy izgalom válthatja ki. – Emotionales Schwitzen tritt dagegen vor allem an Handflächen, Fußsohlen und Achselhöhlen auf und kann durch Angst, Schmerz oder Erregung ausgelöst werden.
26. Bár a verejtékkel kis mennyiségben anyagcseretermékek is távoznak, a mirigyek kiválasztó szerepe a vesék működéséhez képest alárendelt jelentőségű. – Obwohl mit dem Schweiß geringe Mengen von Stoffwechselprodukten ausgeschieden werden, ist die Ausscheidungsfunktion der Drüsen gegenüber der Nierenfunktion von untergeordneter Bedeutung.
27. Tartós, erős verejtékezés jelentős víz- és elektrolitvesztéshez vezethet, ezért különösen nagy melegben megfelelő folyadék- és sópótlás szükséges. – Anhaltendes starkes Schwitzen kann zu erheblichem Wasser- und Elektrolytverlust führen, weshalb besonders bei großer Hitze eine angemessene Flüssigkeits- und Salzzufuhr erforderlich ist.
28. Az apokrin verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae apocrinae) nagyobbak, és főként a hónaljban, a bimbóudvaron, valamint a külső nemi szervek környezetében fordulnak elő. – Apokrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae apocrinae) sind größer und kommen vor allem in der Achselhöhle, am Warzenhof und in der Umgebung der äußeren Geschlechtsorgane vor.
29. Módosult apokrin mirigyek találhatók többek között a külső hallójáratban és a szemhéjon, ahol sajátos összetételű váladékot termelnek. – Modifizierte apokrine Drüsen liegen unter anderem im äußeren Gehörgang und im Augenlid, wo sie Sekrete mit besonderer Zusammensetzung bilden.
30. Kivezetőcsövük rendszerint a szőrtüsző felső részébe nyílik, ezért működésük anatómiailag szorosan kapcsolódik a szőrzethez és a faggyúmirigyekhez. – Ihr Ausführungsgang mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt eines Haarfollikels, weshalb ihre Funktion anatomisch eng mit Haaren und Talgdrüsen verbunden ist.
31. Az apokrin mirigyek csak a serdülőkortól válnak teljesen működőképessé, ami hormonális szabályozásukra és a nemi éréshez fűződő kapcsolatukra utal. – Apokrine Drüsen werden erst ab der Pubertät vollständig funktionsfähig, was auf ihre hormonelle Regulation und ihre Beziehung zur Geschlechtsreife hinweist.
32. Frissen ürülő váladékuk viszonylag szagtalan, jellegzetes testszaga csak akkor alakul ki, amikor a bőr mikroorganizmusai összetevőit lebontják. – Ihr frisch abgegebenes Sekret ist relativ geruchlos; der typische Körpergeruch entsteht erst, wenn Mikroorganismen der Haut seine Bestandteile abbauen.
33. Mivel váladékuk fehérjékben és lipidekben gazdagabb, sűrűbb az ekkrin verejtéknél, és nem játszik meghatározó szerepet a párolgásos hőleadásban. – Da ihr Sekret reicher an Proteinen und Lipiden und damit zähflüssiger als ekkriner Schweiß ist, spielt es für die verdunstungsbedingte Wärmeabgabe keine entscheidende Rolle.
34. Működésüket érzelmi és hormonális hatások befolyásolják, miközben az emberben betöltött pontos kommunikációs szerepük jóval kisebb, mint számos más emlősfajban. – Ihre Tätigkeit wird durch emotionale und hormonelle Einflüsse beeinflusst, während ihre kommunikative Funktion beim Menschen wesentlich geringer ist als bei zahlreichen anderen Säugetierarten.
35. Így a két mirigytípus közül elsősorban az ekkrin verejtékmirigyek biztosítják a párolgásos hőleadást, az apokrin mirigyek pedig inkább helyi, szagképzéshez kapcsolódó váladéktermelést végeznek. – Von den beiden Drüsentypen gewährleisten somit vor allem die ekkrinen Schweißdrüsen die Wärmeabgabe durch Verdunstung, während die apokrinen Drüsen eher ein örtlich begrenztes, an der Geruchsbildung beteiligtes Sekret erzeugen.
(aufklappen)magyar
1. A verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae) egyszerű, csöves bőrmirigyek, amelyek kiválasztó végkamrája feltekeredett gombolyagot alkot az irha mélyén vagy a bőraljában.
2. Kivezetőcsövük a mirigy gombolyagából a bőr felszíne felé halad, miközben átszeli az irhát és dugóhúzószerűen keresztezi a felhámot.
3. Szerkezetük, váladékuk és működésük alapján kis és nagy verejtékmirigyeket, vagyis ekkrin és apokrin mirigyeket különböztetünk meg.
4. Az ekkrin verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae eccrinae) szinte az egész testfelszínen előfordulnak, de eloszlásuk régiónként jelentősen eltér.
5. Különösen nagy számban találhatók a tenyéren, a talpon és a homlokon, míg az ajkak vörösében és bizonyos nyálkahártya-területeken hiányoznak.
6. Az ekkrin mirigyek kivezetőcsövei nem a szőrtüszőkbe, hanem önálló nyílásokkal, az úgynevezett verejtékpórusokkal közvetlenül a bőrfelszínre nyílnak.
7. Kiválasztó végkamrájukat világos és sötét mirigysejtek, valamint az alaphártya és a hám között elhelyezkedő mioepiteliális sejtek alkotják.
8. A világos sejtek főként vizet és elektrolitokat választanak ki, a sötét sejtek pedig glikoproteinekben gazdagabb összetevőkkel egészítik ki az elsődleges váladékot.
9. Összehúzódásukkal a mioepiteliális sejtek elősegítik, hogy a termelődő váladék a végkamrából a kivezetőcső felé továbbítódjon.
10. A kezdetben közel izotóniás mirigyváladékból a kivezetőcső hámja nátrium- és kloridionokat szív vissza, miközben vízáteresztő képessége viszonylag csekély.
11. Emiatt a bőrfelszínre jutó verejték rendszerint hipotóniás, vagyis oldottanyag-koncentrációja alacsonyabb a vérplazmáénál.
12. Legnagyobb részét víz alkotja, amely mellett nátrium-, klorid- és káliumionokat, továbbá laktátot, karbamidot és kisebb mennyiségű egyéb anyagokat tartalmaz.
13. Erős verejtékezéskor a folyadék gyorsabban halad át a kivezetőcsövön, ezért kevesebb só szívódik vissza, és a végleges verejték sótartalma emelkedik.
14. Rendszeres melegterheléshez alkalmazkodva az aldoszteron fokozza a nátrium visszaszívását, így ugyanakkora verejtékmennyiséggel kevesebb só vész el.
15. Az ekkrin mirigyek legfontosabb feladata a hőszabályozás, amelynek során a verejték elpárolgása hőt von el a bőr felszínéről.
16. A párolgás azért hűt hatékonyan, mert a folyékony víz gőzzé alakulásához jelentős mennyiségű energia szükséges, amelyet részben a bőr szolgáltat.
17. Csak az elpárolgó verejték eredményez valódi hővesztést; a bőrről lecsepegő vagy ruházatba szívódó folyadék hűtőhatása lényegesen kisebb.
18. Meleg, száraz levegőben a párolgás rendszerint hatékony, magas páratartalom mellett azonban a levegő korlátozott vízfelvevő képessége miatt romlik.
19. A légmozgás eltávolítja a bőr fölött kialakuló páradús levegőréteget, ezért szélben vagy ventilátor előtt fokozódhat a párolgásos hőleadás.
20. Amikor a környezeti hőmérséklet megközelíti vagy meghaladja a bőr hőmérsékletét, a párolgás válik a szervezet legfontosabb hőleadási lehetőségévé.
21. A verejtéktermelést a hipotalamusz hőszabályozó központjai irányítják, amelyek a test belső hőmérsékletéről és a bőr hőreceptoraitól egyaránt kapnak információt.
22. A mirigyeket szimpatikus idegrostok idegzik be, amelyek kivételes módon nem noradrenalint, hanem döntően acetil-kolint szabadítanak fel.
23. Emelkedő testhőmérséklet esetén a verejtékezés rendszerint a homlokon és a törzsön kezdődik, majd egyre nagyobb testfelületre terjed ki.
24. Fizikai munkavégzés során az izmokban termelődő hő növeli a hőleadás szükségletét, ezért az ekkrin mirigyek működése már a terhelés kezdetén fokozódhat.
25. Az érzelmi verejtékezés ezzel szemben főként a tenyéren, a talpon és a hónaljban jelentkezik, és szorongás, fájdalom vagy izgalom válthatja ki.
26. Bár a verejtékkel kis mennyiségben anyagcseretermékek is távoznak, a mirigyek kiválasztó szerepe a vesék működéséhez képest alárendelt jelentőségű.
27. Tartós, erős verejtékezés jelentős víz- és elektrolitvesztéshez vezethet, ezért különösen nagy melegben megfelelő folyadék- és sópótlás szükséges.
28. Az apokrin verejtékmirigyek (glandulae sudoriferae apocrinae) nagyobbak, és főként a hónaljban, a bimbóudvaron, valamint a külső nemi szervek környezetében fordulnak elő.
29. Módosult apokrin mirigyek találhatók többek között a külső hallójáratban és a szemhéjon, ahol sajátos összetételű váladékot termelnek.
30. Kivezetőcsövük rendszerint a szőrtüsző felső részébe nyílik, ezért működésük anatómiailag szorosan kapcsolódik a szőrzethez és a faggyúmirigyekhez.
31. Az apokrin mirigyek csak a serdülőkortól válnak teljesen működőképessé, ami hormonális szabályozásukra és a nemi éréshez fűződő kapcsolatukra utal.
32. Frissen ürülő váladékuk viszonylag szagtalan, jellegzetes testszaga csak akkor alakul ki, amikor a bőr mikroorganizmusai összetevőit lebontják.
33. Mivel váladékuk fehérjékben és lipidekben gazdagabb, sűrűbb az ekkrin verejtéknél, és nem játszik meghatározó szerepet a párolgásos hőleadásban.
34. Működésüket érzelmi és hormonális hatások befolyásolják, miközben az emberben betöltött pontos kommunikációs szerepük jóval kisebb, mint számos más emlősfajban.
35. Így a két mirigytípus közül elsősorban az ekkrin verejtékmirigyek biztosítják a párolgásos hőleadást, az apokrin mirigyek pedig inkább helyi, szagképzéshez kapcsolódó váladéktermelést végeznek.
(aufklappen)német
1. Die Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae) sind einfache tubulöse Hautdrüsen, deren sekretorisches Endstück in der Tiefe der Lederhaut oder in der Unterhaut ein aufgeknäueltes Gebilde bildet.
2. Ihr Ausführungsgang zieht vom Drüsenknäuel zur Hautoberfläche, wobei er die Lederhaut durchquert und die Epidermis korkenzieherartig durchsetzt.
3. Nach Bau, Sekret und Funktion unterscheidet man kleine und große Schweißdrüsen, also ekkrine und apokrine Drüsen.
4. Ekkrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae eccrinae) kommen nahezu an der gesamten Körperoberfläche vor, ihre Verteilung unterscheidet sich jedoch erheblich nach Körperregion.
5. Besonders zahlreich liegen sie an Handflächen, Fußsohlen und Stirn, während sie im Lippenrot und in bestimmten Schleimhautbereichen fehlen.
6. Die Ausführungsgänge der ekkrinen Drüsen münden nicht in Haarfollikel, sondern durch eigene Öffnungen, die sogenannten Schweißporen, unmittelbar an die Hautoberfläche.
7. Ihr sekretorisches Endstück besteht aus hellen und dunklen Drüsenzellen sowie aus Myoepithelzellen, die zwischen Basalmembran und Drüsenepithel liegen.
8. Die hellen Zellen sezernieren vor allem Wasser und Elektrolyte, während die dunklen Zellen das Primärsekret durch glycoproteinreichere Bestandteile ergänzen.
9. Durch ihre Kontraktion fördern die Myoepithelzellen den Transport des gebildeten Sekrets aus dem Endstück in Richtung des Ausführungsgangs.
10. Aus dem zunächst annähernd isotonischen Drüsensekret resorbiert das Epithel des Ausführungsgangs Natrium- und Chloridionen zurück, während seine Wasserdurchlässigkeit vergleichsweise gering ist.
11. Deshalb ist der an die Hautoberfläche gelangende Schweiß gewöhnlich hypoton, seine Konzentration gelöster Stoffe liegt also unter der des Blutplasmas.
12. Er besteht überwiegend aus Wasser und enthält daneben Natrium-, Chlorid- und Kaliumionen sowie Lactat, Harnstoff und geringe Mengen weiterer Stoffe.
13. Bei starkem Schwitzen durchströmt die Flüssigkeit den Ausführungsgang schneller, sodass weniger Salz rückresorbiert wird und der Salzgehalt des endgültigen Schweißes zunimmt.
14. Bei Anpassung an regelmäßige Wärmebelastung steigert Aldosteron die Natriumrückresorption, sodass mit derselben Schweißmenge weniger Salz verloren geht.
15. Die wichtigste Aufgabe der ekkrinen Drüsen ist die Wärmeregulation, bei der die Verdunstung des Schweißes der Hautoberfläche Wärme entzieht.
16. Die Verdunstung kühlt deshalb wirksam, weil zur Umwandlung flüssigen Wassers in Wasserdampf beträchtliche Energie erforderlich ist, die teilweise der Haut entzogen wird.
17. Nur verdunstender Schweiß bewirkt einen tatsächlichen Wärmeverlust; Flüssigkeit, die von der Haut abtropft oder in die Kleidung einzieht, kühlt wesentlich weniger.
18. In warmer, trockener Luft ist die Verdunstung gewöhnlich wirksam, bei hoher Luftfeuchtigkeit wird sie dagegen durch die begrenzte Wasseraufnahmefähigkeit der Luft beeinträchtigt.
19. Luftbewegung entfernt die feuchtigkeitsreiche Luftschicht über der Haut, weshalb die verdunstungsbedingte Wärmeabgabe bei Wind oder vor einem Ventilator zunehmen kann.
20. Nähert sich die Umgebungstemperatur der Hauttemperatur an oder übersteigt sie diese, wird die Verdunstung zur wichtigsten Möglichkeit der körperlichen Wärmeabgabe.
21. Die Schweißbildung wird durch thermoregulatorische Zentren des Hypothalamus gesteuert, die sowohl über die Körperkerntemperatur als auch von den Thermorezeptoren der Haut informiert werden.
22. Die Drüsen werden von sympathischen Nervenfasern innerviert, die ausnahmsweise nicht Noradrenalin, sondern überwiegend Acetylcholin freisetzen.
23. Bei steigender Körpertemperatur beginnt das Schwitzen gewöhnlich an Stirn und Rumpf und breitet sich anschließend über eine zunehmend größere Körperfläche aus.
24. Bei körperlicher Arbeit erhöht die in den Muskeln erzeugte Wärme den Bedarf an Wärmeabgabe, weshalb die Aktivität der ekkrinen Drüsen bereits zu Belastungsbeginn zunehmen kann.
25. Emotionales Schwitzen tritt dagegen vor allem an Handflächen, Fußsohlen und Achselhöhlen auf und kann durch Angst, Schmerz oder Erregung ausgelöst werden.
26. Obwohl mit dem Schweiß geringe Mengen von Stoffwechselprodukten ausgeschieden werden, ist die Ausscheidungsfunktion der Drüsen gegenüber der Nierenfunktion von untergeordneter Bedeutung.
27. Anhaltendes starkes Schwitzen kann zu erheblichem Wasser- und Elektrolytverlust führen, weshalb besonders bei großer Hitze eine angemessene Flüssigkeits- und Salzzufuhr erforderlich ist.
28. Apokrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae apocrinae) sind größer und kommen vor allem in der Achselhöhle, am Warzenhof und in der Umgebung der äußeren Geschlechtsorgane vor.
29. Modifizierte apokrine Drüsen liegen unter anderem im äußeren Gehörgang und im Augenlid, wo sie Sekrete mit besonderer Zusammensetzung bilden.
30. Ihr Ausführungsgang mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt eines Haarfollikels, weshalb ihre Funktion anatomisch eng mit Haaren und Talgdrüsen verbunden ist.
31. Apokrine Drüsen werden erst ab der Pubertät vollständig funktionsfähig, was auf ihre hormonelle Regulation und ihre Beziehung zur Geschlechtsreife hinweist.
32. Ihr frisch abgegebenes Sekret ist relativ geruchlos; der typische Körpergeruch entsteht erst, wenn Mikroorganismen der Haut seine Bestandteile abbauen.
33. Da ihr Sekret reicher an Proteinen und Lipiden und damit zähflüssiger als ekkriner Schweiß ist, spielt es für die verdunstungsbedingte Wärmeabgabe keine entscheidende Rolle.
34. Ihre Tätigkeit wird durch emotionale und hormonelle Einflüsse beeinflusst, während ihre kommunikative Funktion beim Menschen wesentlich geringer ist als bei zahlreichen anderen Säugetierarten.
35. Von den beiden Drüsentypen gewährleisten somit vor allem die ekkrinen Schweißdrüsen die Wärmeabgabe durch Verdunstung, während die apokrinen Drüsen eher ein örtlich begrenztes, an der Geruchsbildung beteiligtes Sekret erzeugen.