6.7.1 – A verejtékmirigyek két típusa és a hőleadás – Die beiden Typen der Schweißdrüsen und die Wärmeabgabe
1. A verejtékmirigyek egyszerű, felcsavarodott csöves mirigyek, amelyeknek végdarabja az irha mélyén helyezkedik el. – Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae) sind einfache, aufgeknäuelte tubulöse Drüsen, deren Endstücke tief in der Lederhaut (Dermis) liegen.
2. Egyes mirigyek végdarabjai a bőralja felső részébe is benyúlhatnak. – Die Endstücke einzelner Drüsen können bis in den oberen Teil der Unterhaut (Subcutis) reichen.
3. A mirigy kiválasztó részből és a felszín felé vezető kivezetőcsőből áll. – Die Drüse besteht aus einem sekretorischen Abschnitt und einem zur Oberfläche führenden Ausführungsgang.
4. A kiválasztó végdarabot mirigyhám alkotja, amelyet mioepiteliális sejtek vesznek körül. – Das sekretorische Endstück wird von Drüsenepithel gebildet, das von myoepithelialen Zellen umgeben ist.
5. A mioepiteliális sejtek összehúzódása segíti a váladék továbbítását a kivezetőcső felé. – Die Kontraktion der myoepithelialen Zellen unterstützt den Transport des Sekrets zum Ausführungsgang.
6. A verejtékmirigyeknek két fő típusát különböztetjük meg: az ekkrin és az apokrin mirigyeket. – Man unterscheidet zwei Haupttypen der Schweißdrüsen: ekkrine und apokrine Drüsen.
7. Az ekkrin verejtékmirigyek szinte az egész test bőrében megtalálhatók. – Ekkrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae eccrinae) kommen in der Haut nahezu des gesamten Körpers vor.
8. Különösen nagy számban találhatók a tenyéren, a talpon és a homlokon. – Besonders zahlreich sind sie an den Handflächen, den Fußsohlen und an der Stirn.
9. Az ajkak vörös szélén, a körömágyban és a külső nemi szervek egyes részein hiányoznak. – Am Lippenrot, im Nagelbett und in bestimmten Bereichen der äußeren Geschlechtsorgane fehlen sie.
10. Kivezetőcsövük a szőrtüszőktől függetlenül, közvetlenül a bőr felszínén nyílik. – Ihr Ausführungsgang mündet unabhängig von den Haarfollikeln direkt an der Hautoberfläche.
11. A kivezetőcső az epidermiszen belül csavarvonalban halad a felszín felé. – Innerhalb der Oberhaut (Epidermis) verläuft der Ausführungsgang spiralförmig zur Oberfläche.
12. A felszíni nyílást verejtékpórusnak nevezzük. – Die Öffnung an der Oberfläche wird als Schweißpore bezeichnet.
13. Az ekkrin mirigyek híg, vízben gazdag váladékot termelnek. – Die ekkrinen Drüsen bilden ein dünnflüssiges, wasserreiches Sekret.
14. A verejték vízen kívül nátriumot, kloridot, káliumot, tejsavat és kis mennyiségű bomlásterméket tartalmaz. – Der Schweiß enthält neben Wasser Natrium, Chlorid, Kalium, Milchsäure und geringe Mengen von Stoffwechselendprodukten.
15. A mirigy végdarabjában képződő elsődleges váladék összetétele még hasonló a szövetnedvéhez. – Das im Endstück gebildete Primärsekret ähnelt in seiner Zusammensetzung zunächst der Gewebsflüssigkeit.
16. A kivezetőcső hámsejtjei a nátrium és a klorid egy részét visszaszívják. – Die Epithelzellen des Ausführungsgangs nehmen einen Teil des Natriums und Chlorids wieder auf.
17. Emiatt a bőr felszínére jutó végleges verejték általában hipotóniás a vérplazmához képest. – Daher ist der endgültige Schweiß an der Hautoberfläche gegenüber dem Blutplasma meist hypoton.
18. Az ekkrin verejtékmirigyek legfontosabb feladata a testhőmérséklet szabályozása. – Die wichtigste Aufgabe der ekkrinen Schweißdrüsen ist die Regulation der Körpertemperatur.
19. A test felmelegedésekor az idegrendszer fokozza a verejték termelését. – Bei einer Erwärmung des Körpers steigert das Nervensystem die Schweißbildung.
20. A verejtékmirigyeket a szimpatikus idegrendszer rostjai irányítják. – Die Schweißdrüsen werden durch Fasern des sympathischen Nervensystems gesteuert.
21. Az ekkrin mirigyek szimpatikus idegrostjai kivételes módon elsősorban acetil-kolint használnak ingerületátvivő anyagként. – Die sympathischen Nervenfasern der ekkrinen Drüsen verwenden ausnahmsweise vor allem Acetylcholin als Überträgerstoff.
22. A bőr felszínére jutó verejték elpárolgásához hőenergia szükséges. – Für die Verdunstung des Schweißes an der Hautoberfläche wird Wärmeenergie benötigt.
23. Ezt az energiát a verejték a bőrből vonja el, ezért a párolgás lehűti a testet. – Diese Energie entzieht der Schweiß der Haut, weshalb die Verdunstung den Körper abkühlt.
24. A hőleadás szempontjából nem a kiválasztott verejték mennyisége, hanem annak elpárolgó része a döntő. – Für die Wärmeabgabe ist nicht die ausgeschiedene Schweißmenge, sondern ihr tatsächlich verdunstender Anteil entscheidend.
25. Magas páratartalom esetén a verejték nehezebben párolog el, ezért a hűtőhatás csökken. – Bei hoher Luftfeuchtigkeit verdunstet der Schweiß schlechter, sodass seine kühlende Wirkung abnimmt.
26. Ilyenkor a verejték lecsoroghat a bőrről anélkül, hogy jelentős hőt vonna el. – In diesem Fall kann der Schweiß von der Haut ablaufen, ohne dem Körper wesentlich Wärme zu entziehen.
27. Erős izzadás során a szervezet jelentős mennyiségű vizet és sót veszíthet. – Bei starkem Schwitzen kann der Körper erhebliche Mengen Wasser und Salze verlieren.
28. A folyadék- és elektrolitveszteséget ivással és megfelelő sóbevitellel kell pótolni. – Der Flüssigkeits- und Elektrolytverlust muss durch Trinken und eine angemessene Salzzufuhr ausgeglichen werden.
29. Rendszeres melegterhelés során a szervezet alkalmazkodik, és hígabb verejtéket termel. – Bei regelmäßiger Wärmebelastung passt sich der Körper an und bildet einen salzärmeren Schweiß.
30. Az apokrin verejtékmirigyeket illatmirigyeknek is nevezik. – Die apokrinen Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae apocrinae) werden auch als Duftdrüsen bezeichnet.
31. Ezek főként a hónaljban, a bimbóudvarban, valamint a nemi szervek és a végbélnyílás környékén találhatók. – Sie befinden sich vor allem in den Achselhöhlen, im Warzenhof sowie im Bereich der Geschlechtsorgane und des Afters.
32. Kivezetőcsövük rendszerint egy szőrtüsző felső részébe nyílik. – Ihr Ausführungsgang mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt eines Haarfollikels (Folliculus pili).
33. Az apokrin mirigyek váladéka sűrűbb, és több fehérjét meg zsírszerű anyagot tartalmaz, mint az ekkrin verejték. – Das Sekret der apokrinen Drüsen ist dickflüssiger und enthält mehr Proteine und fettähnliche Stoffe als ekkriner Schweiß.
34. A friss váladék csaknem szagtalan, jellegzetes szaga a bőr baktériumainak lebontó tevékenysége során alakul ki. – Das frische Sekret ist nahezu geruchlos; sein typischer Geruch entsteht erst durch den Abbau durch Hautbakterien.
35. Az apokrin mirigyek működése a serdülőkortól válik jelentőssé, és főként érzelmi, hormonális vagy nemi ingerek fokozzák. – Die Tätigkeit der apokrinen Drüsen wird ab der Pubertät bedeutsam und vor allem durch emotionale, hormonelle oder sexuelle Reize gesteigert.
(aufklappen)magyar
1. A verejtékmirigyek egyszerű, felcsavarodott csöves mirigyek, amelyeknek végdarabja az irha mélyén helyezkedik el.
2. Egyes mirigyek végdarabjai a bőralja felső részébe is benyúlhatnak.
3. A mirigy kiválasztó részből és a felszín felé vezető kivezetőcsőből áll.
4. A kiválasztó végdarabot mirigyhám alkotja, amelyet mioepiteliális sejtek vesznek körül.
5. A mioepiteliális sejtek összehúzódása segíti a váladék továbbítását a kivezetőcső felé.
6. A verejtékmirigyeknek két fő típusát különböztetjük meg: az ekkrin és az apokrin mirigyeket.
7. Az ekkrin verejtékmirigyek szinte az egész test bőrében megtalálhatók.
8. Különösen nagy számban találhatók a tenyéren, a talpon és a homlokon.
9. Az ajkak vörös szélén, a körömágyban és a külső nemi szervek egyes részein hiányoznak.
10. Kivezetőcsövük a szőrtüszőktől függetlenül, közvetlenül a bőr felszínén nyílik.
11. A kivezetőcső az epidermiszen belül csavarvonalban halad a felszín felé.
12. A felszíni nyílást verejtékpórusnak nevezzük.
13. Az ekkrin mirigyek híg, vízben gazdag váladékot termelnek.
14. A verejték vízen kívül nátriumot, kloridot, káliumot, tejsavat és kis mennyiségű bomlásterméket tartalmaz.
15. A mirigy végdarabjában képződő elsődleges váladék összetétele még hasonló a szövetnedvéhez.
16. A kivezetőcső hámsejtjei a nátrium és a klorid egy részét visszaszívják.
17. Emiatt a bőr felszínére jutó végleges verejték általában hipotóniás a vérplazmához képest.
18. Az ekkrin verejtékmirigyek legfontosabb feladata a testhőmérséklet szabályozása.
19. A test felmelegedésekor az idegrendszer fokozza a verejték termelését.
20. A verejtékmirigyeket a szimpatikus idegrendszer rostjai irányítják.
21. Az ekkrin mirigyek szimpatikus idegrostjai kivételes módon elsősorban acetil-kolint használnak ingerületátvivő anyagként.
22. A bőr felszínére jutó verejték elpárolgásához hőenergia szükséges.
23. Ezt az energiát a verejték a bőrből vonja el, ezért a párolgás lehűti a testet.
24. A hőleadás szempontjából nem a kiválasztott verejték mennyisége, hanem annak elpárolgó része a döntő.
25. Magas páratartalom esetén a verejték nehezebben párolog el, ezért a hűtőhatás csökken.
26. Ilyenkor a verejték lecsoroghat a bőrről anélkül, hogy jelentős hőt vonna el.
27. Erős izzadás során a szervezet jelentős mennyiségű vizet és sót veszíthet.
28. A folyadék- és elektrolitveszteséget ivással és megfelelő sóbevitellel kell pótolni.
29. Rendszeres melegterhelés során a szervezet alkalmazkodik, és hígabb verejtéket termel.
30. Az apokrin verejtékmirigyeket illatmirigyeknek is nevezik.
31. Ezek főként a hónaljban, a bimbóudvarban, valamint a nemi szervek és a végbélnyílás környékén találhatók.
32. Kivezetőcsövük rendszerint egy szőrtüsző felső részébe nyílik.
33. Az apokrin mirigyek váladéka sűrűbb, és több fehérjét meg zsírszerű anyagot tartalmaz, mint az ekkrin verejték.
34. A friss váladék csaknem szagtalan, jellegzetes szaga a bőr baktériumainak lebontó tevékenysége során alakul ki.
35. Az apokrin mirigyek működése a serdülőkortól válik jelentőssé, és főként érzelmi, hormonális vagy nemi ingerek fokozzák.
(aufklappen)német
1. Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae) sind einfache, aufgeknäuelte tubulöse Drüsen, deren Endstücke tief in der Lederhaut (Dermis) liegen.
2. Die Endstücke einzelner Drüsen können bis in den oberen Teil der Unterhaut (Subcutis) reichen.
3. Die Drüse besteht aus einem sekretorischen Abschnitt und einem zur Oberfläche führenden Ausführungsgang.
4. Das sekretorische Endstück wird von Drüsenepithel gebildet, das von myoepithelialen Zellen umgeben ist.
5. Die Kontraktion der myoepithelialen Zellen unterstützt den Transport des Sekrets zum Ausführungsgang.
6. Man unterscheidet zwei Haupttypen der Schweißdrüsen: ekkrine und apokrine Drüsen.
7. Ekkrine Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae eccrinae) kommen in der Haut nahezu des gesamten Körpers vor.
8. Besonders zahlreich sind sie an den Handflächen, den Fußsohlen und an der Stirn.
9. Am Lippenrot, im Nagelbett und in bestimmten Bereichen der äußeren Geschlechtsorgane fehlen sie.
10. Ihr Ausführungsgang mündet unabhängig von den Haarfollikeln direkt an der Hautoberfläche.
11. Innerhalb der Oberhaut (Epidermis) verläuft der Ausführungsgang spiralförmig zur Oberfläche.
12. Die Öffnung an der Oberfläche wird als Schweißpore bezeichnet.
13. Die ekkrinen Drüsen bilden ein dünnflüssiges, wasserreiches Sekret.
14. Der Schweiß enthält neben Wasser Natrium, Chlorid, Kalium, Milchsäure und geringe Mengen von Stoffwechselendprodukten.
15. Das im Endstück gebildete Primärsekret ähnelt in seiner Zusammensetzung zunächst der Gewebsflüssigkeit.
16. Die Epithelzellen des Ausführungsgangs nehmen einen Teil des Natriums und Chlorids wieder auf.
17. Daher ist der endgültige Schweiß an der Hautoberfläche gegenüber dem Blutplasma meist hypoton.
18. Die wichtigste Aufgabe der ekkrinen Schweißdrüsen ist die Regulation der Körpertemperatur.
19. Bei einer Erwärmung des Körpers steigert das Nervensystem die Schweißbildung.
20. Die Schweißdrüsen werden durch Fasern des sympathischen Nervensystems gesteuert.
21. Die sympathischen Nervenfasern der ekkrinen Drüsen verwenden ausnahmsweise vor allem Acetylcholin als Überträgerstoff.
22. Für die Verdunstung des Schweißes an der Hautoberfläche wird Wärmeenergie benötigt.
23. Diese Energie entzieht der Schweiß der Haut, weshalb die Verdunstung den Körper abkühlt.
24. Für die Wärmeabgabe ist nicht die ausgeschiedene Schweißmenge, sondern ihr tatsächlich verdunstender Anteil entscheidend.
25. Bei hoher Luftfeuchtigkeit verdunstet der Schweiß schlechter, sodass seine kühlende Wirkung abnimmt.
26. In diesem Fall kann der Schweiß von der Haut ablaufen, ohne dem Körper wesentlich Wärme zu entziehen.
27. Bei starkem Schwitzen kann der Körper erhebliche Mengen Wasser und Salze verlieren.
28. Der Flüssigkeits- und Elektrolytverlust muss durch Trinken und eine angemessene Salzzufuhr ausgeglichen werden.
29. Bei regelmäßiger Wärmebelastung passt sich der Körper an und bildet einen salzärmeren Schweiß.
30. Die apokrinen Schweißdrüsen (Glandulae sudoriferae apocrinae) werden auch als Duftdrüsen bezeichnet.
31. Sie befinden sich vor allem in den Achselhöhlen, im Warzenhof sowie im Bereich der Geschlechtsorgane und des Afters.
32. Ihr Ausführungsgang mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt eines Haarfollikels (Folliculus pili).
33. Das Sekret der apokrinen Drüsen ist dickflüssiger und enthält mehr Proteine und fettähnliche Stoffe als ekkriner Schweiß.
34. Das frische Sekret ist nahezu geruchlos; sein typischer Geruch entsteht erst durch den Abbau durch Hautbakterien.
35. Die Tätigkeit der apokrinen Drüsen wird ab der Pubertät bedeutsam und vor allem durch emotionale, hormonelle oder sexuelle Reize gesteigert.