12.11.1 – A hüvely fala, boltozata és nyálkahártyája – Wand, Gewölbe und Schleimhaut der Scheide
1. A hüvely egy megközelítőleg hét–tíz centiméter hosszú, izmos és rugalmas falú cső. – Die Scheide (Vagina) ist ein ungefähr sieben bis zehn Zentimeter langer Schlauch mit muskulöser und elastischer Wand.
2. A kismedencében a húgyhólyag és a húgycső mögött, valamint a végbél előtt helyezkedik el. – Im kleinen Becken liegt sie hinter Harnblase (Vesica urinaria) und Harnröhre (Urethra) sowie vor dem Mastdarm (Rectum).
3. Hossztengelye enyhén hátrafelé és felfelé irányul. – Ihre Längsachse verläuft leicht nach hinten und oben.
4. A hüvely felső vége körülveszi a méhnyak hüvelybe benyúló részét. – Das obere Ende der Scheide umgibt den in sie hineinragenden Scheidenteil des Gebärmutterhalses (Portio vaginalis cervicis).
5. A méhnyak körül kialakuló gyűrűs mélyedést hüvelyboltozatnak nevezzük. – Die ringförmige Vertiefung um den Gebärmutterhals wird als Scheidengewölbe (Fornix vaginae) bezeichnet.
6. A boltozaton elülső, hátulsó és két oldalsó részt különböztetünk meg. – Am Scheidengewölbe unterscheidet man einen vorderen, einen hinteren und zwei seitliche Abschnitte.
7. A hátulsó hüvelyboltozat mélyebb, mint az elülső boltozat. – Das hintere Scheidengewölbe ist tiefer als das vordere.
8. A hátulsó boltozat mögött található a méh és a végbél közötti hashártyatasak. – Hinter dem hinteren Gewölbe liegt die Bauchfelltasche zwischen Gebärmutter und Mastdarm (Excavatio rectouterina).
9. A hüvely alsó vége a hüvelynyílással nyílik a hüvelyelőcsarnokba. – Das untere Ende der Scheide öffnet sich mit der Scheidenöffnung (Ostium vaginae) in den Scheidenvorhof.
10. A hüvelynyílás szélén változó alakú nyálkahártyaredő, a szűzhártya helyezkedhet el. – Am Rand der Scheidenöffnung kann eine unterschiedlich geformte Schleimhautfalte, das Jungfernhäutchen (Hymen), liegen.
11. A szűzhártya alakja, vastagsága és nyílásának mérete jelentős egyéni különbségeket mutat. – Form, Dicke und Öffnungsweite des Hymens weisen erhebliche individuelle Unterschiede auf.
12. Megjelenéséből nem lehet megbízható következtetést levonni a korábbi nemi érintkezésre. – Aus seinem Erscheinungsbild lässt sich kein zuverlässiger Rückschluss auf einen früheren Geschlechtsverkehr ziehen.
13. A hüvely falában nyálkahártyát, izomréteget és külső kötőszövetes réteget különböztetünk meg. – In der Scheidenwand unterscheidet man Schleimhaut (Tunica mucosa), Muskelschicht (Tunica muscularis) und eine äußere Bindegewebsschicht (Tunica adventitia).
14. A nyálkahártyát többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. – Die Schleimhaut wird von einem mehrschichtigen, unverhornten Plattenepithel bedeckt.
15. Ez a hám ellenáll a hüvely falát érő mechanikai igénybevételnek. – Dieses Epithel widersteht der mechanischen Beanspruchung der Scheidenwand.
16. A felszíni hámsejtek hormonális hatásra nagyobb mennyiségű glikogént tárolhatnak. – Die oberflächlichen Epithelzellen können unter hormonellem Einfluss größere Mengen Glykogen speichern.
17. A hüvely baktériumflórájának tejsavbaktériumai a glikogén bomlástermékeiből tejsavat képeznek. – Die Milchsäurebakterien der Scheidenflora bilden aus den Abbauprodukten des Glykogens Milchsäure.
18. A savas hüvelyi környezet gátolja számos kórokozó elszaporodását. – Das saure Scheidenmilieu hemmt die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger.
19. A hüvely nyálkahártyájában nincsenek saját váladéktermelő mirigyek. – In der Scheidenschleimhaut befinden sich keine eigenen sekretbildenden Drüsen.
20. A felszín nedvesítéséhez a méhnyak váladéka, a környező mirigyek váladéka és a falon át kilépő folyadék járul hozzá. – Zur Befeuchtung der Oberfläche tragen das Sekret des Gebärmutterhalses, die Sekrete benachbarter Drüsen und durch die Wand austretende Flüssigkeit bei.
21. A hám alatt erekben és rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes réteg található. – Unter dem Epithel liegt eine an Gefäßen und elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht.
22. A hüvelyben nincs élesen elkülönülő nyálkahártya alatti réteg. – In der Scheide ist keine deutlich abgegrenzte Unterschleimhaut (Tela submucosa) vorhanden.
23. A kötőszövet ezért közvetlenül kapcsolja össze a nyálkahártyát az izomréteggel. – Das Bindegewebe verbindet die Schleimhaut daher unmittelbar mit der Muskelschicht.
24. A hüvely elülső és hátulsó falán hosszanti nyálkahártyaoszlopok húzódnak. – An der vorderen und hinteren Scheidenwand verlaufen längs gerichtete Schleimhautsäulen (Columnae rugarum).
25. Ezekből harántirányú hüvelyredők indulnak ki. – Von diesen gehen quer verlaufende Scheidenfalten (Ruga vaginalis/Rugae vaginales) aus.
26. A redők lehetővé teszik, hogy a hüvely fala jelentősen kitáguljon. – Die Falten ermöglichen eine erhebliche Erweiterung der Scheidenwand.
27. Szülés során a redők részben vagy teljesen elsimulhatnak. – Während einer Geburt können sich die Falten teilweise oder vollständig glätten.
28. Az izomréteg belső körkörös és külső hosszanti irányú simaizomrostokból áll. – Die Muskelschicht besteht aus inneren ringförmigen und äußeren längs verlaufenden glatten Muskelfasern.
29. A két izomréteg közötti határ nem mindenhol különül el élesen. – Die Grenze zwischen den beiden Muskelschichten ist nicht überall deutlich ausgeprägt.
30. A hüvely felső részének izomzata folyamatosan átmegy a méhnyak izom- és kötőszövetébe. – Die Muskulatur des oberen Scheidenabschnitts geht kontinuierlich in das Muskel- und Bindegewebe des Gebärmutterhalses über.
31. Az alsó hüvelyszakaszt a medencefenék harántcsíkolt izmai veszik körül. – Der untere Scheidenabschnitt wird von quergestreiften Muskeln des Beckenbodens umgeben.
32. A külső kötőszövetes réteg a hüvelyt a húgycsőhöz, a húgyhólyaghoz, a végbélhez és a medence falához rögzíti. – Die äußere Bindegewebsschicht befestigt die Scheide an Harnröhre, Harnblase, Mastdarm und Beckenwand.
33. A hüvely körül gazdag vénás érfonat található, amely a belső csípővéna ágai felé vezeti a vért. – Um die Scheide liegt ein reiches Venengeflecht (Plexus venosus vaginalis), das sein Blut zu den Ästen der inneren Beckenvene (Vena iliaca interna) ableitet.
34. A hüvely alsó részének fájdalom- és érintésérzését főként a szeméremideg közvetíti. – Schmerz- und Berührungsempfindungen des unteren Scheidenabschnitts werden vor allem durch den Schamnerv (Nervus pudendus) vermittelt.
35. A hüvely többrétegű háma, rugalmas kötőszövete és izomzata együtt biztosítja a szerv védelmét és nagyfokú tágulékonyságát. – Mehrschichtiges Epithel, elastisches Bindegewebe und Muskulatur gewährleisten gemeinsam den Schutz und die große Dehnbarkeit der Scheide.
(aufklappen)magyar
1. A hüvely egy megközelítőleg hét–tíz centiméter hosszú, izmos és rugalmas falú cső.
2. A kismedencében a húgyhólyag és a húgycső mögött, valamint a végbél előtt helyezkedik el.
3. Hossztengelye enyhén hátrafelé és felfelé irányul.
4. A hüvely felső vége körülveszi a méhnyak hüvelybe benyúló részét.
5. A méhnyak körül kialakuló gyűrűs mélyedést hüvelyboltozatnak nevezzük.
6. A boltozaton elülső, hátulsó és két oldalsó részt különböztetünk meg.
7. A hátulsó hüvelyboltozat mélyebb, mint az elülső boltozat.
8. A hátulsó boltozat mögött található a méh és a végbél közötti hashártyatasak.
9. A hüvely alsó vége a hüvelynyílással nyílik a hüvelyelőcsarnokba.
10. A hüvelynyílás szélén változó alakú nyálkahártyaredő, a szűzhártya helyezkedhet el.
11. A szűzhártya alakja, vastagsága és nyílásának mérete jelentős egyéni különbségeket mutat.
12. Megjelenéséből nem lehet megbízható következtetést levonni a korábbi nemi érintkezésre.
13. A hüvely falában nyálkahártyát, izomréteget és külső kötőszövetes réteget különböztetünk meg.
14. A nyálkahártyát többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja.
15. Ez a hám ellenáll a hüvely falát érő mechanikai igénybevételnek.
16. A felszíni hámsejtek hormonális hatásra nagyobb mennyiségű glikogént tárolhatnak.
17. A hüvely baktériumflórájának tejsavbaktériumai a glikogén bomlástermékeiből tejsavat képeznek.
18. A savas hüvelyi környezet gátolja számos kórokozó elszaporodását.
19. A hüvely nyálkahártyájában nincsenek saját váladéktermelő mirigyek.
20. A felszín nedvesítéséhez a méhnyak váladéka, a környező mirigyek váladéka és a falon át kilépő folyadék járul hozzá.
21. A hám alatt erekben és rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes réteg található.
22. A hüvelyben nincs élesen elkülönülő nyálkahártya alatti réteg.
23. A kötőszövet ezért közvetlenül kapcsolja össze a nyálkahártyát az izomréteggel.
24. A hüvely elülső és hátulsó falán hosszanti nyálkahártyaoszlopok húzódnak.
25. Ezekből harántirányú hüvelyredők indulnak ki.
26. A redők lehetővé teszik, hogy a hüvely fala jelentősen kitáguljon.
27. Szülés során a redők részben vagy teljesen elsimulhatnak.
28. Az izomréteg belső körkörös és külső hosszanti irányú simaizomrostokból áll.
29. A két izomréteg közötti határ nem mindenhol különül el élesen.
30. A hüvely felső részének izomzata folyamatosan átmegy a méhnyak izom- és kötőszövetébe.
31. Az alsó hüvelyszakaszt a medencefenék harántcsíkolt izmai veszik körül.
32. A külső kötőszövetes réteg a hüvelyt a húgycsőhöz, a húgyhólyaghoz, a végbélhez és a medence falához rögzíti.
33. A hüvely körül gazdag vénás érfonat található, amely a belső csípővéna ágai felé vezeti a vért.
34. A hüvely alsó részének fájdalom- és érintésérzését főként a szeméremideg közvetíti.
35. A hüvely többrétegű háma, rugalmas kötőszövete és izomzata együtt biztosítja a szerv védelmét és nagyfokú tágulékonyságát.
(aufklappen)német
1. Die Scheide (Vagina) ist ein ungefähr sieben bis zehn Zentimeter langer Schlauch mit muskulöser und elastischer Wand.
2. Im kleinen Becken liegt sie hinter Harnblase (Vesica urinaria) und Harnröhre (Urethra) sowie vor dem Mastdarm (Rectum).
3. Ihre Längsachse verläuft leicht nach hinten und oben.
4. Das obere Ende der Scheide umgibt den in sie hineinragenden Scheidenteil des Gebärmutterhalses (Portio vaginalis cervicis).
5. Die ringförmige Vertiefung um den Gebärmutterhals wird als Scheidengewölbe (Fornix vaginae) bezeichnet.
6. Am Scheidengewölbe unterscheidet man einen vorderen, einen hinteren und zwei seitliche Abschnitte.
7. Das hintere Scheidengewölbe ist tiefer als das vordere.
8. Hinter dem hinteren Gewölbe liegt die Bauchfelltasche zwischen Gebärmutter und Mastdarm (Excavatio rectouterina).
9. Das untere Ende der Scheide öffnet sich mit der Scheidenöffnung (Ostium vaginae) in den Scheidenvorhof.
10. Am Rand der Scheidenöffnung kann eine unterschiedlich geformte Schleimhautfalte, das Jungfernhäutchen (Hymen), liegen.
11. Form, Dicke und Öffnungsweite des Hymens weisen erhebliche individuelle Unterschiede auf.
12. Aus seinem Erscheinungsbild lässt sich kein zuverlässiger Rückschluss auf einen früheren Geschlechtsverkehr ziehen.
13. In der Scheidenwand unterscheidet man Schleimhaut (Tunica mucosa), Muskelschicht (Tunica muscularis) und eine äußere Bindegewebsschicht (Tunica adventitia).
14. Die Schleimhaut wird von einem mehrschichtigen, unverhornten Plattenepithel bedeckt.
15. Dieses Epithel widersteht der mechanischen Beanspruchung der Scheidenwand.
16. Die oberflächlichen Epithelzellen können unter hormonellem Einfluss größere Mengen Glykogen speichern.
17. Die Milchsäurebakterien der Scheidenflora bilden aus den Abbauprodukten des Glykogens Milchsäure.
18. Das saure Scheidenmilieu hemmt die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger.
19. In der Scheidenschleimhaut befinden sich keine eigenen sekretbildenden Drüsen.
20. Zur Befeuchtung der Oberfläche tragen das Sekret des Gebärmutterhalses, die Sekrete benachbarter Drüsen und durch die Wand austretende Flüssigkeit bei.
21. Unter dem Epithel liegt eine an Gefäßen und elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht.
22. In der Scheide ist keine deutlich abgegrenzte Unterschleimhaut (Tela submucosa) vorhanden.
23. Das Bindegewebe verbindet die Schleimhaut daher unmittelbar mit der Muskelschicht.
24. An der vorderen und hinteren Scheidenwand verlaufen längs gerichtete Schleimhautsäulen (Columnae rugarum).
25. Von diesen gehen quer verlaufende Scheidenfalten (Ruga vaginalis/Rugae vaginales) aus.
26. Die Falten ermöglichen eine erhebliche Erweiterung der Scheidenwand.
27. Während einer Geburt können sich die Falten teilweise oder vollständig glätten.
28. Die Muskelschicht besteht aus inneren ringförmigen und äußeren längs verlaufenden glatten Muskelfasern.
29. Die Grenze zwischen den beiden Muskelschichten ist nicht überall deutlich ausgeprägt.
30. Die Muskulatur des oberen Scheidenabschnitts geht kontinuierlich in das Muskel- und Bindegewebe des Gebärmutterhalses über.
31. Der untere Scheidenabschnitt wird von quergestreiften Muskeln des Beckenbodens umgeben.
32. Die äußere Bindegewebsschicht befestigt die Scheide an Harnröhre, Harnblase, Mastdarm und Beckenwand.
33. Um die Scheide liegt ein reiches Venengeflecht (Plexus venosus vaginalis), das sein Blut zu den Ästen der inneren Beckenvene (Vena iliaca interna) ableitet.
34. Schmerz- und Berührungsempfindungen des unteren Scheidenabschnitts werden vor allem durch den Schamnerv (Nervus pudendus) vermittelt.
35. Mehrschichtiges Epithel, elastisches Bindegewebe und Muskulatur gewährleisten gemeinsam den Schutz und die große Dehnbarkeit der Scheide.