Thema 34 – Geld
Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A pénz funkciói – Die Funktionen des Geldes
1. Horváth tanár úr a közgazdaságtan-óra elején egy ezerforintost tartott a magasba. – Herr Horváth hielt zu Beginn der Wirtschaftsstunde einen Tausend-Forint-Schein in die Höhe.
2. „Mire jó ez a papír?” – kérdezte, és a diákok nevetve azt felelték, hogy vásárolni lehet vele. – „Wozu ist dieses Papier gut?“, fragte er, und die Schüler antworteten lachend, dass man damit einkaufen könne.
3. A tanár elmagyarázta, hogy ez a pénz forgalmi eszköz (Tauschmittel) funkciója, vagyis megkönnyíti az áruk cseréjét. – Der Lehrer erklärte, dass dies die Funktion des Geldes als Tauschmittel sei, das heißt, es erleichtert den Austausch von Waren.
4. Ezután arról beszélt, hogy a pénz értékmérő (Wertmaßstab) is, mert minden árut egyetlen egységben tudunk kifejezni. – Danach sprach er darüber, dass Geld auch ein Wertmaßstab ist, weil wir alle Waren in einer einzigen Einheit ausdrücken können.
5. Harmadikként a felhalmozási eszköz (Wertaufbewahrungsmittel) szerepét említette, hiszen a pénzt félre lehet tenni későbbre. – Als Drittes nannte er die Rolle als Wertaufbewahrungsmittel, denn man kann Geld für später zurücklegen.
6. Végül hozzátette, hogy a pénz fizetési eszköz (Zahlungsmittel) is, amellyel például adósságot vagy adót lehet kiegyenlíteni. – Schließlich fügte er hinzu, dass Geld auch ein Zahlungsmittel ist, mit dem man zum Beispiel Schulden oder Steuern begleichen kann.
7. Az egyik diák, Lilla, megkérdezte, mi történik, ha a pénz elveszíti az értékét. – Eine Schülerin, Lilla, fragte, was passiert, wenn das Geld seinen Wert verliert.
8. Horváth tanár úr azt felelte, hogy ilyenkor éppen a felhalmozási funkció sérül először, és az emberek a pénz helyett tárgyakba menekülnek. – Herr Horváth antwortete, dass in diesem Fall gerade die Wertaufbewahrungsfunktion zuerst leidet und die Menschen vom Geld in Sachwerte flüchten.
9. „Erről majd a pengő történetén keresztül beszélünk” – ígérte, és a diákok kíváncsian jegyzeteltek. – „Darüber sprechen wir anhand der Geschichte des Pengő“, versprach er, und die Schüler schrieben neugierig mit.
(aufklappen)magyarul
1. Horváth tanár úr a közgazdaságtan-óra elején egy ezerforintost tartott a magasba.
2. „Mire jó ez a papír?” – kérdezte, és a diákok nevetve azt felelték, hogy vásárolni lehet vele.
3. A tanár elmagyarázta, hogy ez a pénz forgalmi eszköz (Tauschmittel) funkciója, vagyis megkönnyíti az áruk cseréjét.
4. Ezután arról beszélt, hogy a pénz értékmérő (Wertmaßstab) is, mert minden árut egyetlen egységben tudunk kifejezni.
5. Harmadikként a felhalmozási eszköz (Wertaufbewahrungsmittel) szerepét említette, hiszen a pénzt félre lehet tenni későbbre.
6. Végül hozzátette, hogy a pénz fizetési eszköz (Zahlungsmittel) is, amellyel például adósságot vagy adót lehet kiegyenlíteni.
7. Az egyik diák, Lilla, megkérdezte, mi történik, ha a pénz elveszíti az értékét.
8. Horváth tanár úr azt felelte, hogy ilyenkor éppen a felhalmozási funkció sérül először, és az emberek a pénz helyett tárgyakba menekülnek.
9. „Erről majd a pengő történetén keresztül beszélünk” – ígérte, és a diákok kíváncsian jegyzeteltek.
(aufklappen)német
1. Herr Horváth hielt zu Beginn der Wirtschaftsstunde einen Tausend-Forint-Schein in die Höhe.
2. „Wozu ist dieses Papier gut?“, fragte er, und die Schüler antworteten lachend, dass man damit einkaufen könne.
3. Der Lehrer erklärte, dass dies die Funktion des Geldes als Tauschmittel sei, das heißt, es erleichtert den Austausch von Waren.
4. Danach sprach er darüber, dass Geld auch ein Wertmaßstab ist, weil wir alle Waren in einer einzigen Einheit ausdrücken können.
5. Als Drittes nannte er die Rolle als Wertaufbewahrungsmittel, denn man kann Geld für später zurücklegen.
6. Schließlich fügte er hinzu, dass Geld auch ein Zahlungsmittel ist, mit dem man zum Beispiel Schulden oder Steuern begleichen kann.
7. Eine Schülerin, Lilla, fragte, was passiert, wenn das Geld seinen Wert verliert.
8. Herr Horváth antwortete, dass in diesem Fall gerade die Wertaufbewahrungsfunktion zuerst leidet und die Menschen vom Geld in Sachwerte flüchten.
9. „Darüber sprechen wir anhand der Geschichte des Pengő“, versprach er, und die Schüler schrieben neugierig mit.
2. Kurzgeschichte – Árupénztől a papírpénzig – Vom Warengeld zum Fiatgeld
1. A Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontjában Bálint egy kis csoportot vezet végig a pénz történetén. – Im Besucherzentrum der Ungarischen Nationalbank führt Bálint eine kleine Gruppe durch die Geschichte des Geldes.
2. Az első vitrinben kagylók, sódarabok és marhabőrök láthatók, amelyek egykor árupénzként (Warengeld) szolgáltak. – In der ersten Vitrine sind Muscheln, Salzstücke und Rinderhäute zu sehen, die einst als Warengeld dienten.
3. Bálint elmondja, hogy az árupénznek saját használati értéke volt, ezért az emberek könnyen elfogadták. – Bálint erzählt, dass Warengeld einen eigenen Gebrauchswert hatte und die Menschen es deshalb leicht akzeptierten.
4. A következő teremben az Árpád-kori ezüstdénárokat és a híres Károly Róbert-féle aranyforintot mutatja be. – Im nächsten Raum stellt er die Silberdenare aus der Árpádenzeit und den berühmten Goldgulden Karl Roberts vor.
5. Ezeknek az érméknek az értékét a nemesfémtartalmuk (Edelmetallgehalt) határozta meg. – Der Wert dieser Münzen wurde durch ihren Edelmetallgehalt bestimmt.
6. Később megjelentek a papírpénzek, amelyeket egy ideig aranyra lehetett váltani, ez volt az aranystandard (Goldstandard). – Später erschien das Papiergeld, das man eine Zeit lang in Gold umtauschen konnte, das war der Goldstandard.
7. „A mai forint viszont fiat pénz (Fiatgeld), vagyis az értékét nem arany, hanem a jegybankba vetett bizalom biztosítja” – magyarázza Bálint. – „Der heutige Forint ist dagegen Fiatgeld, das heißt, sein Wert wird nicht durch Gold, sondern durch das Vertrauen in die Notenbank gesichert“, erklärt Bálint.
8. Egy idős látogató megjegyzi, hogy ez elég ingatag alapnak tűnik. – Ein älterer Besucher bemerkt, dass dies eine ziemlich wackelige Grundlage zu sein scheint.
9. Bálint mosolyogva feleli, hogy a bizalom törékeny, de amíg a jegybank hiteles, erősebb bármilyen aranykészletnél. – Bálint antwortet lächelnd, dass Vertrauen zerbrechlich sei, aber solange die Notenbank glaubwürdig ist, stärker als jeder Goldvorrat.
(aufklappen)magyarul
1. A Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontjában Bálint egy kis csoportot vezet végig a pénz történetén.
2. Az első vitrinben kagylók, sódarabok és marhabőrök láthatók, amelyek egykor árupénzként (Warengeld) szolgáltak.
3. Bálint elmondja, hogy az árupénznek saját használati értéke volt, ezért az emberek könnyen elfogadták.
4. A következő teremben az Árpád-kori ezüstdénárokat és a híres Károly Róbert-féle aranyforintot mutatja be.
5. Ezeknek az érméknek az értékét a nemesfémtartalmuk (Edelmetallgehalt) határozta meg.
6. Később megjelentek a papírpénzek, amelyeket egy ideig aranyra lehetett váltani, ez volt az aranystandard (Goldstandard).
7. „A mai forint viszont fiat pénz (Fiatgeld), vagyis az értékét nem arany, hanem a jegybankba vetett bizalom biztosítja” – magyarázza Bálint.
8. Egy idős látogató megjegyzi, hogy ez elég ingatag alapnak tűnik.
9. Bálint mosolyogva feleli, hogy a bizalom törékeny, de amíg a jegybank hiteles, erősebb bármilyen aranykészletnél.
(aufklappen)német
1. Im Besucherzentrum der Ungarischen Nationalbank führt Bálint eine kleine Gruppe durch die Geschichte des Geldes.
2. In der ersten Vitrine sind Muscheln, Salzstücke und Rinderhäute zu sehen, die einst als Warengeld dienten.
3. Bálint erzählt, dass Warengeld einen eigenen Gebrauchswert hatte und die Menschen es deshalb leicht akzeptierten.
4. Im nächsten Raum stellt er die Silberdenare aus der Árpádenzeit und den berühmten Goldgulden Karl Roberts vor.
5. Der Wert dieser Münzen wurde durch ihren Edelmetallgehalt bestimmt.
6. Später erschien das Papiergeld, das man eine Zeit lang in Gold umtauschen konnte, das war der Goldstandard.
7. „Der heutige Forint ist dagegen Fiatgeld, das heißt, sein Wert wird nicht durch Gold, sondern durch das Vertrauen in die Notenbank gesichert“, erklärt Bálint.
8. Ein älterer Besucher bemerkt, dass dies eine ziemlich wackelige Grundlage zu sein scheint.
9. Bálint antwortet lächelnd, dass Vertrauen zerbrechlich sei, aber solange die Notenbank glaubwürdig ist, stärker als jeder Goldvorrat.
3. Kurzgeschichte – A kamatdöntés napja – Der Tag des Zinsentscheids
1. Minden hónapban egy kedden ül össze a Monetáris Tanács (Monetärer Rat), hogy döntsön az alapkamatról (Leitzins). – Jeden Monat an einem Dienstag tritt der Monetäre Rat zusammen, um über den Leitzins zu entscheiden.
2. Petra, aki gazdasági újságíró, már reggel óta a jegybank sajtótermében várja a bejelentést. – Petra, die Wirtschaftsjournalistin ist, wartet seit dem Morgen im Presseraum der Notenbank auf die Bekanntgabe.
3. Az elemzők többsége azt várja, hogy a kamatot változatlanul hagyják, mert az infláció még mindig a cél felett van. – Die Mehrheit der Analysten erwartet, dass der Zins unverändert bleibt, weil die Inflation noch immer über dem Ziel liegt.
4. Petra a cikkében elmagyarázza, hogy az alapkamat határozza meg, milyen áron jutnak pénzhez a kereskedelmi bankok (Geschäftsbanken). – Petra erklärt in ihrem Artikel, dass der Leitzins bestimmt, zu welchem Preis die Geschäftsbanken an Geld kommen.
5. Ha a jegybank emeli a kamatot, drágábbak lesznek a hitelek, így csökken a fogyasztás és lassul az áremelkedés. – Wenn die Notenbank den Zins erhöht, werden Kredite teurer, wodurch der Konsum sinkt und der Preisanstieg sich verlangsamt.
6. Ezt a folyamatot monetáris transzmissziónak (geldpolitische Transmission) nevezik. – Diesen Vorgang nennt man geldpolitische Transmission.
7. Délután kettőkor megjelenik a közlemény: az alapkamat változatlan marad. – Um vierzehn Uhr erscheint die Mitteilung: Der Leitzins bleibt unverändert.
8. A forint árfolyama néhány percen belül enyhén erősödik, ami azt mutatja, hogy a piac megnyugodott. – Der Wechselkurs des Forint festigt sich innerhalb weniger Minuten leicht, was zeigt, dass sich der Markt beruhigt hat.
9. Petra elküldi a cikkét, amelynek címe: „A jegybank kivár, a hiteladósok fellélegezhetnek”. – Petra schickt ihren Artikel ab, dessen Titel lautet: „Die Notenbank wartet ab, die Kreditnehmer können aufatmen“.
(aufklappen)magyarul
1. Minden hónapban egy kedden ül össze a Monetáris Tanács (Monetärer Rat), hogy döntsön az alapkamatról (Leitzins).
2. Petra, aki gazdasági újságíró, már reggel óta a jegybank sajtótermében várja a bejelentést.
3. Az elemzők többsége azt várja, hogy a kamatot változatlanul hagyják, mert az infláció még mindig a cél felett van.
4. Petra a cikkében elmagyarázza, hogy az alapkamat határozza meg, milyen áron jutnak pénzhez a kereskedelmi bankok (Geschäftsbanken).
5. Ha a jegybank emeli a kamatot, drágábbak lesznek a hitelek, így csökken a fogyasztás és lassul az áremelkedés.
6. Ezt a folyamatot monetáris transzmissziónak (geldpolitische Transmission) nevezik.
7. Délután kettőkor megjelenik a közlemény: az alapkamat változatlan marad.
8. A forint árfolyama néhány percen belül enyhén erősödik, ami azt mutatja, hogy a piac megnyugodott.
9. Petra elküldi a cikkét, amelynek címe: „A jegybank kivár, a hiteladósok fellélegezhetnek”.
(aufklappen)német
1. Jeden Monat an einem Dienstag tritt der Monetäre Rat zusammen, um über den Leitzins zu entscheiden.
2. Petra, die Wirtschaftsjournalistin ist, wartet seit dem Morgen im Presseraum der Notenbank auf die Bekanntgabe.
3. Die Mehrheit der Analysten erwartet, dass der Zins unverändert bleibt, weil die Inflation noch immer über dem Ziel liegt.
4. Petra erklärt in ihrem Artikel, dass der Leitzins bestimmt, zu welchem Preis die Geschäftsbanken an Geld kommen.
5. Wenn die Notenbank den Zins erhöht, werden Kredite teurer, wodurch der Konsum sinkt und der Preisanstieg sich verlangsamt.
6. Diesen Vorgang nennt man geldpolitische Transmission.
7. Um vierzehn Uhr erscheint die Mitteilung: Der Leitzins bleibt unverändert.
8. Der Wechselkurs des Forint festigt sich innerhalb weniger Minuten leicht, was zeigt, dass sich der Markt beruhigt hat.
9. Petra schickt ihren Artikel ab, dessen Titel lautet: „Die Notenbank wartet ab, die Kreditnehmer können aufatmen“.
4. Kurzgeschichte – A három százalék – Das Inflationsziel
1. Egy vidéki gimnáziumban a diákok a jegybank egyik munkatársát, Kertész Andrást hívták meg előadást tartani. – An einem Gymnasium in der Provinz luden die Schüler einen Mitarbeiter der Notenbank, András Kertész, zu einem Vortrag ein.
2. András azzal kezdte, hogy a jegybank legfontosabb feladata az árstabilitás (Preisstabilität) biztosítása. – András begann damit, dass die wichtigste Aufgabe der Notenbank die Sicherung der Preisstabilität ist.
3. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja (Inflationsziel) három százalék, plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval (Toleranzband). – Er erzählte, dass das Inflationsziel der Ungarischen Nationalbank drei Prozent beträgt, mit einem Toleranzband von plus/minus einem Prozentpunkt.
4. Egy diák megkérdezte, miért nem nulla százalék a cél, hiszen az lenne a legjobb a vásárlóknak. – Ein Schüler fragte, warum das Ziel nicht null Prozent sei, das wäre doch für die Käufer am besten.
5. András azt felelte, hogy a túl alacsony infláció könnyen deflációba (Deflation) csaphat át, ami megbéníthatja a gazdaságot. – András antwortete, dass eine zu niedrige Inflation leicht in eine Deflation umschlagen könne, die die Wirtschaft lähmen kann.
6. A mérsékelt infláció ezzel szemben teret hagy a béremelésekre és a gazdasági alkalmazkodásra. – Eine moderate Inflation lässt dagegen Raum für Lohnerhöhungen und wirtschaftliche Anpassung.
7. Arról is beszélt, hogy az inflációt a fogyasztói árindex (Verbraucherpreisindex) alapján mérik, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal havonta tesz közzé. – Er sprach auch darüber, dass die Inflation anhand des Verbraucherpreisindex gemessen wird, den das Statistische Zentralamt monatlich veröffentlicht.
8. A kosárban (Warenkorb) élelmiszerek, energia, lakhatás és szolgáltatások szerepelnek, a háztartások kiadási szerkezete szerint súlyozva. – Im Warenkorb sind Lebensmittel, Energie, Wohnen und Dienstleistungen enthalten, gewichtet nach der Ausgabenstruktur der Haushalte.
9. Az előadás végén a diákok maguk próbálták kiszámolni, mennyivel drágult az iskolai büfé kosara egy év alatt. – Am Ende des Vortrags versuchten die Schüler selbst auszurechnen, um wie viel sich der Warenkorb des Schulbuffets in einem Jahr verteuert hatte.
(aufklappen)magyarul
1. Egy vidéki gimnáziumban a diákok a jegybank egyik munkatársát, Kertész Andrást hívták meg előadást tartani.
2. András azzal kezdte, hogy a jegybank legfontosabb feladata az árstabilitás (Preisstabilität) biztosítása.
3. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja (Inflationsziel) három százalék, plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval (Toleranzband).
4. Egy diák megkérdezte, miért nem nulla százalék a cél, hiszen az lenne a legjobb a vásárlóknak.
5. András azt felelte, hogy a túl alacsony infláció könnyen deflációba (Deflation) csaphat át, ami megbéníthatja a gazdaságot.
6. A mérsékelt infláció ezzel szemben teret hagy a béremelésekre és a gazdasági alkalmazkodásra.
7. Arról is beszélt, hogy az inflációt a fogyasztói árindex (Verbraucherpreisindex) alapján mérik, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal havonta tesz közzé.
8. A kosárban (Warenkorb) élelmiszerek, energia, lakhatás és szolgáltatások szerepelnek, a háztartások kiadási szerkezete szerint súlyozva.
9. Az előadás végén a diákok maguk próbálták kiszámolni, mennyivel drágult az iskolai büfé kosara egy év alatt.
(aufklappen)német
1. An einem Gymnasium in der Provinz luden die Schüler einen Mitarbeiter der Notenbank, András Kertész, zu einem Vortrag ein.
2. András begann damit, dass die wichtigste Aufgabe der Notenbank die Sicherung der Preisstabilität ist.
3. Er erzählte, dass das Inflationsziel der Ungarischen Nationalbank drei Prozent beträgt, mit einem Toleranzband von plus/minus einem Prozentpunkt.
4. Ein Schüler fragte, warum das Ziel nicht null Prozent sei, das wäre doch für die Käufer am besten.
5. András antwortete, dass eine zu niedrige Inflation leicht in eine Deflation umschlagen könne, die die Wirtschaft lähmen kann.
6. Eine moderate Inflation lässt dagegen Raum für Lohnerhöhungen und wirtschaftliche Anpassung.
7. Er sprach auch darüber, dass die Inflation anhand des Verbraucherpreisindex gemessen wird, den das Statistische Zentralamt monatlich veröffentlicht.
8. Im Warenkorb sind Lebensmittel, Energie, Wohnen und Dienstleistungen enthalten, gewichtet nach der Ausgabenstruktur der Haushalte.
9. Am Ende des Vortrags versuchten die Schüler selbst auszurechnen, um wie viel sich der Warenkorb des Schulbuffets in einem Jahr verteuert hatte.
5. Kurzgeschichte – A pengő bukása – Die Hyperinflation des Pengő
1. Dédnagyapám, Sándor, gyakran mesélte, hogyan élte meg fiatalemberként az 1946-os pénzromlást. – Mein Urgroßvater Sándor erzählte oft, wie er als junger Mann die Geldentwertung von 1946 erlebt hatte.
2. A háború után a pengő (Pengő) olyan gyorsan veszítette el az értékét, hogy a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja (Hyperinflation) alakult ki. – Nach dem Krieg verlor der Pengő so schnell an Wert, dass die schwerste Hyperinflation der Weltgeschichte entstand.
3. 1946 júliusában az árak nagyjából tizenöt óránként megduplázódtak. – Im Juli 1946 verdoppelten sich die Preise ungefähr alle fünfzehn Stunden.
4. Sándor elmondta, hogy a fizetését reggel kapta meg, és még délben el kellett költenie, különben este már semmit sem ért. – Sándor erzählte, dass er sein Gehalt morgens bekam und es noch mittags ausgeben musste, weil es sonst am Abend nichts mehr wert war.
5. A bankjegyeken egyre több nulla szerepelt, végül kiadták a százmillió billió pengős bankjegyet (Banknote über 100 Trillionen Pengő) is. – Auf den Scheinen standen immer mehr Nullen, schließlich wurde sogar die Banknote über hundert Trillionen Pengő ausgegeben.
6. Az állam az úgynevezett adópengőt (Steuerpengő) is bevezette, amely egy ideig stabilabb elszámolási egységként (Rechnungseinheit) szolgált. – Der Staat führte auch den sogenannten Steuerpengő ein, der eine Zeit lang als stabilere Rechnungseinheit diente.
7. A falvakban az emberek inkább cseréltek: tojást lisztre, bort cipőre, tűzifát munkára. – In den Dörfern tauschten die Menschen lieber: Eier gegen Mehl, Wein gegen Schuhe, Brennholz gegen Arbeit.
8. Sándor szerint ez a tapasztalat egész életére megtanította, hogy a pénz csak addig ér valamit, amíg az emberek bíznak benne. – Laut Sándor hat ihn diese Erfahrung fürs ganze Leben gelehrt, dass Geld nur so lange etwas wert ist, wie die Menschen ihm vertrauen.
9. Egy bekeretezett pengős bankjegy ma is ott lóg a családi ház nappalijában, figyelmeztetésként. – Ein gerahmter Pengőschein hängt bis heute als Mahnung im Wohnzimmer des Familienhauses.
(aufklappen)magyarul
1. Dédnagyapám, Sándor, gyakran mesélte, hogyan élte meg fiatalemberként az 1946-os pénzromlást.
2. A háború után a pengő (Pengő) olyan gyorsan veszítette el az értékét, hogy a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációja (Hyperinflation) alakult ki.
3. 1946 júliusában az árak nagyjából tizenöt óránként megduplázódtak.
4. Sándor elmondta, hogy a fizetését reggel kapta meg, és még délben el kellett költenie, különben este már semmit sem ért.
5. A bankjegyeken egyre több nulla szerepelt, végül kiadták a százmillió billió pengős bankjegyet (Banknote über 100 Trillionen Pengő) is.
6. Az állam az úgynevezett adópengőt (Steuerpengő) is bevezette, amely egy ideig stabilabb elszámolási egységként (Rechnungseinheit) szolgált.
7. A falvakban az emberek inkább cseréltek: tojást lisztre, bort cipőre, tűzifát munkára.
8. Sándor szerint ez a tapasztalat egész életére megtanította, hogy a pénz csak addig ér valamit, amíg az emberek bíznak benne.
9. Egy bekeretezett pengős bankjegy ma is ott lóg a családi ház nappalijában, figyelmeztetésként.
(aufklappen)német
1. Mein Urgroßvater Sándor erzählte oft, wie er als junger Mann die Geldentwertung von 1946 erlebt hatte.
2. Nach dem Krieg verlor der Pengő so schnell an Wert, dass die schwerste Hyperinflation der Weltgeschichte entstand.
3. Im Juli 1946 verdoppelten sich die Preise ungefähr alle fünfzehn Stunden.
4. Sándor erzählte, dass er sein Gehalt morgens bekam und es noch mittags ausgeben musste, weil es sonst am Abend nichts mehr wert war.
5. Auf den Scheinen standen immer mehr Nullen, schließlich wurde sogar die Banknote über hundert Trillionen Pengő ausgegeben.
6. Der Staat führte auch den sogenannten Steuerpengő ein, der eine Zeit lang als stabilere Rechnungseinheit diente.
7. In den Dörfern tauschten die Menschen lieber: Eier gegen Mehl, Wein gegen Schuhe, Brennholz gegen Arbeit.
8. Laut Sándor hat ihn diese Erfahrung fürs ganze Leben gelehrt, dass Geld nur so lange etwas wert ist, wie die Menschen ihm vertrauen.
9. Ein gerahmter Pengőschein hängt bis heute als Mahnung im Wohnzimmer des Familienhauses.
6. Kurzgeschichte – A forint születése – Die Geburt des Forint
1. 1946. augusztus elsején Sándor nagymamája izgatottan állt sorba a falusi szövetkezet előtt. – Am ersten August 1946 stand Sándors Großmutter aufgeregt vor der Dorfgenossenschaft Schlange.
2. Aznap vezették be a forintot (Forint), amely a pengőt váltotta fel. – An diesem Tag wurde der Forint eingeführt, der den Pengő ablöste.
3. Az átváltási arány (Umrechnungskurs) szinte felfoghatatlan volt: egy forint négyszázezer kvadrillió pengőnek felelt meg. – Der Umrechnungskurs war fast unbegreiflich: Ein Forint entsprach vierhunderttausend Quadrillionen Pengő.
4. A pénzreform (Währungsreform) sikerét az biztosította, hogy a kormány szigorúan korlátozta a pénzkibocsátást (Geldschöpfung). – Den Erfolg der Währungsreform sicherte, dass die Regierung die Geldschöpfung streng begrenzte.
5. Emellett a háború után visszakerült az országba a Nemzeti Bank korábban nyugatra menekített aranytartaléka (Goldreserve) is. – Außerdem kehrte nach dem Krieg auch die zuvor in den Westen gebrachte Goldreserve der Nationalbank ins Land zurück.
6. A boltokban néhány nap alatt újra megjelentek az áruk, mert a kereskedők ismét hajlandók voltak pénzért eladni. – In den Geschäften tauchten innerhalb weniger Tage wieder Waren auf, weil die Händler wieder bereit waren, für Geld zu verkaufen.
7. A nagymama első forintjaiból egy darab szappant és egy kiló cukrot vett, amit évek óta nem látott a polcokon. – Von ihren ersten Forint kaufte die Großmutter ein Stück Seife und ein Kilo Zucker, das sie seit Jahren nicht mehr in den Regalen gesehen hatte.
8. A forint a következő évtizedekben többször is leértékelődött (abgewertet), de ilyen mértékű összeomlás soha többé nem következett be. – Der Forint wurde in den folgenden Jahrzehnten mehrmals abgewertet, doch ein Zusammenbruch dieses Ausmaßes kam nie wieder vor.
9. Augusztus elseje azóta a magyar pénzügyek egyik jelképes dátuma, amelyet a jegybank ma is megemlékezéssel ünnepel. – Der erste August ist seitdem ein symbolisches Datum der ungarischen Finanzen, das die Notenbank bis heute mit einer Gedenkveranstaltung feiert.
(aufklappen)magyarul
1. 1946. augusztus elsején Sándor nagymamája izgatottan állt sorba a falusi szövetkezet előtt.
2. Aznap vezették be a forintot (Forint), amely a pengőt váltotta fel.
3. Az átváltási arány (Umrechnungskurs) szinte felfoghatatlan volt: egy forint négyszázezer kvadrillió pengőnek felelt meg.
4. A pénzreform (Währungsreform) sikerét az biztosította, hogy a kormány szigorúan korlátozta a pénzkibocsátást (Geldschöpfung).
5. Emellett a háború után visszakerült az országba a Nemzeti Bank korábban nyugatra menekített aranytartaléka (Goldreserve) is.
6. A boltokban néhány nap alatt újra megjelentek az áruk, mert a kereskedők ismét hajlandók voltak pénzért eladni.
7. A nagymama első forintjaiból egy darab szappant és egy kiló cukrot vett, amit évek óta nem látott a polcokon.
8. A forint a következő évtizedekben többször is leértékelődött (abgewertet), de ilyen mértékű összeomlás soha többé nem következett be.
9. Augusztus elseje azóta a magyar pénzügyek egyik jelképes dátuma, amelyet a jegybank ma is megemlékezéssel ünnepel.
(aufklappen)német
1. Am ersten August 1946 stand Sándors Großmutter aufgeregt vor der Dorfgenossenschaft Schlange.
2. An diesem Tag wurde der Forint eingeführt, der den Pengő ablöste.
3. Der Umrechnungskurs war fast unbegreiflich: Ein Forint entsprach vierhunderttausend Quadrillionen Pengő.
4. Den Erfolg der Währungsreform sicherte, dass die Regierung die Geldschöpfung streng begrenzte.
5. Außerdem kehrte nach dem Krieg auch die zuvor in den Westen gebrachte Goldreserve der Nationalbank ins Land zurück.
6. In den Geschäften tauchten innerhalb weniger Tage wieder Waren auf, weil die Händler wieder bereit waren, für Geld zu verkaufen.
7. Von ihren ersten Forint kaufte die Großmutter ein Stück Seife und ein Kilo Zucker, das sie seit Jahren nicht mehr in den Regalen gesehen hatte.
8. Der Forint wurde in den folgenden Jahrzehnten mehrmals abgewertet, doch ein Zusammenbruch dieses Ausmaßes kam nie wieder vor.
9. Der erste August ist seitdem ein symbolisches Datum der ungarischen Finanzen, das die Notenbank bis heute mit einer Gedenkveranstaltung feiert.
7. Kurzgeschichte – A kerekítés szabálya – Die Rundungsregel
1. Kata egy német ismerősével, Jonasszal vásárolt egy budapesti boltban. – Kata kaufte mit einem deutschen Bekannten, Jonas, in einem Budapester Laden ein.
2. A kijelzőn 1 238 forint szerepelt, Jonas mégis 1 240 forintot fizetett készpénzben. – Auf dem Display standen 1 238 Forint, trotzdem zahlte Jonas 1 240 Forint in bar.
3. Kata elmagyarázta, hogy 2008-ban kivonták a forgalomból (aus dem Verkehr gezogen) az egy- és kétforintos érméket. – Kata erklärte, dass 2008 die Ein- und Zwei-Forint-Münzen aus dem Verkehr gezogen wurden.
4. Azóta készpénzes fizetésnél a végösszeget kerekítik (runden), mégpedig nullára vagy ötre végződő összegre. – Seitdem wird bei Barzahlung der Endbetrag gerundet, und zwar auf einen Betrag, der auf null oder fünf endet.
5. Az egyre és kettőre végződő összegeket nullára, a háromra, négyre, hatra és hétre végződőket ötre, a nyolcra és kilencre végződőket pedig a következő tízesre kerekítik. – Beträge mit der Endziffer eins oder zwei werden auf null, solche mit drei, vier, sechs oder sieben auf fünf und solche mit acht oder neun auf den nächsten Zehner gerundet.
6. Bankkártyás fizetésnél viszont a pontos összeget vonják le, hiszen ott nincs szükség érmékre. – Bei Kartenzahlung wird dagegen der genaue Betrag abgebucht, da dort keine Münzen benötigt werden.
7. Jonas elcsodálkozott, mert otthon, Németországban még mindig használják az egy- és kéteurócentes érméket. – Jonas staunte, weil man zu Hause in Deutschland noch immer die Ein- und Zwei-Cent-Münzen benutzt.
8. Kata szerint a kerekítés hosszú távon kiegyenlítődik, és senki sem jár rosszul vele. – Laut Kata gleicht sich das Runden langfristig aus, und niemand kommt dabei schlecht weg.
9. Jonas nevetve megjegyezte, hogy ez a legpraktikusabb magyar találmány, amivel eddig találkozott. – Jonas bemerkte lachend, dass dies die praktischste ungarische Erfindung sei, der er bisher begegnet ist.
(aufklappen)magyarul
1. Kata egy német ismerősével, Jonasszal vásárolt egy budapesti boltban.
2. A kijelzőn 1 238 forint szerepelt, Jonas mégis 1 240 forintot fizetett készpénzben.
3. Kata elmagyarázta, hogy 2008-ban kivonták a forgalomból (aus dem Verkehr gezogen) az egy- és kétforintos érméket.
4. Azóta készpénzes fizetésnél a végösszeget kerekítik (runden), mégpedig nullára vagy ötre végződő összegre.
5. Az egyre és kettőre végződő összegeket nullára, a háromra, négyre, hatra és hétre végződőket ötre, a nyolcra és kilencre végződőket pedig a következő tízesre kerekítik.
6. Bankkártyás fizetésnél viszont a pontos összeget vonják le, hiszen ott nincs szükség érmékre.
7. Jonas elcsodálkozott, mert otthon, Németországban még mindig használják az egy- és kéteurócentes érméket.
8. Kata szerint a kerekítés hosszú távon kiegyenlítődik, és senki sem jár rosszul vele.
9. Jonas nevetve megjegyezte, hogy ez a legpraktikusabb magyar találmány, amivel eddig találkozott.
(aufklappen)német
1. Kata kaufte mit einem deutschen Bekannten, Jonas, in einem Budapester Laden ein.
2. Auf dem Display standen 1 238 Forint, trotzdem zahlte Jonas 1 240 Forint in bar.
3. Kata erklärte, dass 2008 die Ein- und Zwei-Forint-Münzen aus dem Verkehr gezogen wurden.
4. Seitdem wird bei Barzahlung der Endbetrag gerundet, und zwar auf einen Betrag, der auf null oder fünf endet.
5. Beträge mit der Endziffer eins oder zwei werden auf null, solche mit drei, vier, sechs oder sieben auf fünf und solche mit acht oder neun auf den nächsten Zehner gerundet.
6. Bei Kartenzahlung wird dagegen der genaue Betrag abgebucht, da dort keine Münzen benötigt werden.
7. Jonas staunte, weil man zu Hause in Deutschland noch immer die Ein- und Zwei-Cent-Münzen benutzt.
8. Laut Kata gleicht sich das Runden langfristig aus, und niemand kommt dabei schlecht weg.
9. Jonas bemerkte lachend, dass dies die praktischste ungarische Erfindung sei, der er bisher begegnet ist.
8. Kurzgeschichte – A lebegő árfolyam – Der freie Wechselkurs
1. Gyula egy exportra termelő bútorgyár pénzügyi vezetője, ezért minden reggel az euró–forint árfolyammal kezdi a napot. – Gyula ist Finanzleiter einer Möbelfabrik, die für den Export produziert, deshalb beginnt er jeden Morgen mit dem Euro-Forint-Kurs.
2. Elmagyarázza a gyakornokának, hogy Magyarország 2008 óta lebegő árfolyamrendszert (freies Wechselkurssystem) alkalmaz. – Er erklärt seinem Praktikanten, dass Ungarn seit 2008 ein freies Wechselkurssystem anwendet.
3. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyamát a devizapiaci (Devisenmarkt) kereslet és kínálat alakítja, nem egy rögzített sáv. – Das bedeutet, dass der Kurs des Forint von Angebot und Nachfrage auf dem Devisenmarkt bestimmt wird und nicht von einem festen Band.
4. Korábban létezett egy árfolyamsáv (Wechselkursband), amelyen belül a forint csak korlátozottan mozoghatott. – Früher gab es ein Wechselkursband, innerhalb dessen sich der Forint nur begrenzt bewegen konnte.
5. A gyár számára a gyenge forint előnyös, mert az euróban kapott bevétel több forintot ér. – Für die Fabrik ist ein schwacher Forint vorteilhaft, weil die in Euro erhaltenen Einnahmen mehr Forint wert sind.
6. Ugyanakkor a nyersanyagokat is külföldről vásárolják, így a leértékelődés (Abwertung) a költségeket is növeli. – Zugleich kaufen sie die Rohstoffe auch im Ausland, sodass die Abwertung auch die Kosten erhöht.
7. Ezért a cég árfolyamfedezeti ügyleteket (Kurssicherungsgeschäfte) köt a bankjával, hogy csökkentse az árfolyamkockázatot (Wechselkursrisiko). – Deshalb schließt die Firma mit ihrer Bank Kurssicherungsgeschäfte ab, um das Wechselkursrisiko zu verringern.
8. A gyakornok megkérdezi, nem lenne-e egyszerűbb, ha Magyarország bevezetné az eurót. – Der Praktikant fragt, ob es nicht einfacher wäre, wenn Ungarn den Euro einführen würde.
9. Gyula azt feleli, hogy a cégnek biztosan, de az országnak ez egy jóval összetettebb politikai és gazdasági kérdés. – Gyula antwortet, für die Firma sicher, für das Land aber sei das eine weitaus komplexere politische und wirtschaftliche Frage.
(aufklappen)magyarul
1. Gyula egy exportra termelő bútorgyár pénzügyi vezetője, ezért minden reggel az euró–forint árfolyammal kezdi a napot.
2. Elmagyarázza a gyakornokának, hogy Magyarország 2008 óta lebegő árfolyamrendszert (freies Wechselkurssystem) alkalmaz.
3. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyamát a devizapiaci (Devisenmarkt) kereslet és kínálat alakítja, nem egy rögzített sáv.
4. Korábban létezett egy árfolyamsáv (Wechselkursband), amelyen belül a forint csak korlátozottan mozoghatott.
5. A gyár számára a gyenge forint előnyös, mert az euróban kapott bevétel több forintot ér.
6. Ugyanakkor a nyersanyagokat is külföldről vásárolják, így a leértékelődés (Abwertung) a költségeket is növeli.
7. Ezért a cég árfolyamfedezeti ügyleteket (Kurssicherungsgeschäfte) köt a bankjával, hogy csökkentse az árfolyamkockázatot (Wechselkursrisiko).
8. A gyakornok megkérdezi, nem lenne-e egyszerűbb, ha Magyarország bevezetné az eurót.
9. Gyula azt feleli, hogy a cégnek biztosan, de az országnak ez egy jóval összetettebb politikai és gazdasági kérdés.
(aufklappen)német
1. Gyula ist Finanzleiter einer Möbelfabrik, die für den Export produziert, deshalb beginnt er jeden Morgen mit dem Euro-Forint-Kurs.
2. Er erklärt seinem Praktikanten, dass Ungarn seit 2008 ein freies Wechselkurssystem anwendet.
3. Das bedeutet, dass der Kurs des Forint von Angebot und Nachfrage auf dem Devisenmarkt bestimmt wird und nicht von einem festen Band.
4. Früher gab es ein Wechselkursband, innerhalb dessen sich der Forint nur begrenzt bewegen konnte.
5. Für die Fabrik ist ein schwacher Forint vorteilhaft, weil die in Euro erhaltenen Einnahmen mehr Forint wert sind.
6. Zugleich kaufen sie die Rohstoffe auch im Ausland, sodass die Abwertung auch die Kosten erhöht.
7. Deshalb schließt die Firma mit ihrer Bank Kurssicherungsgeschäfte ab, um das Wechselkursrisiko zu verringern.
8. Der Praktikant fragt, ob es nicht einfacher wäre, wenn Ungarn den Euro einführen würde.
9. Gyula antwortet, für die Firma sicher, für das Land aber sei das eine weitaus komplexere politische und wirtschaftliche Frage.
9. Kurzgeschichte – Hogyan születik a pénz? – Die Geldschöpfung
1. Ádám, aki informatikus, egy baráti vacsorán kijelentette, hogy a pénzt egyszerűen a jegybank nyomtatja. – Ádám, der Informatiker ist, erklärte bei einem Abendessen mit Freunden, dass das Geld einfach von der Notenbank gedruckt werde.
2. Barátnője, Eszter, aki bankban dolgozik, mosolyogva kijavította. – Seine Freundin Eszter, die in einer Bank arbeitet, korrigierte ihn lächelnd.
3. Elmondta, hogy a bankjegyeket valóban a Pénzjegynyomda (Banknotendruckerei), az érméket pedig a Magyar Pénzverő (Ungarische Münzprägeanstalt) állítja elő a jegybank megbízásából. – Sie erzählte, dass die Banknoten tatsächlich von der Banknotendruckerei und die Münzen von der Ungarischen Münzprägeanstalt im Auftrag der Notenbank hergestellt werden.
4. A forgalomban lévő pénz nagy része azonban nem készpénz, hanem számlapénz (Buchgeld), amely csak a bankok nyilvántartásaiban létezik. – Der größte Teil des umlaufenden Geldes sei jedoch kein Bargeld, sondern Buchgeld, das nur in den Aufzeichnungen der Banken existiert.
5. „Amikor a bank hitelt ad, nem valaki más megtakarítását adja oda, hanem új pénzt teremt” – magyarázta. – „Wenn die Bank einen Kredit vergibt, gibt sie nicht die Ersparnisse von jemand anderem weiter, sondern schafft neues Geld“, erklärte sie.
6. Ezt nevezik hitelpénz-teremtésnek (Kreditgeldschöpfung), amelyet a jegybank a kamatokon és a szabályozáson keresztül befolyásol. – Das nennt man Kreditgeldschöpfung, die die Notenbank über die Zinsen und die Regulierung beeinflusst.
7. Ádám hitetlenkedve kérdezte, hogy akkor mi akadályozza meg a bankokat abban, hogy végtelen pénzt teremtsenek. – Ádám fragte ungläubig, was die Banken dann daran hindere, unendlich viel Geld zu schaffen.
8. Eszter elmondta, hogy a tőkekövetelmények (Eigenkapitalanforderungen), a kockázatok és végső soron a hiteligénylők fizetőképessége szab határt. – Eszter erzählte, dass die Eigenkapitalanforderungen, die Risiken und letztlich die Zahlungsfähigkeit der Kreditnehmer die Grenze setzen.
9. A vacsora végére Ádám bevallotta, hogy többet tanult a pénzről egy este alatt, mint az egész iskolai pályafutása során. – Am Ende des Abendessens gab Ádám zu, dass er an einem Abend mehr über Geld gelernt habe als in seiner ganzen Schulzeit.
(aufklappen)magyarul
1. Ádám, aki informatikus, egy baráti vacsorán kijelentette, hogy a pénzt egyszerűen a jegybank nyomtatja.
2. Barátnője, Eszter, aki bankban dolgozik, mosolyogva kijavította.
3. Elmondta, hogy a bankjegyeket valóban a Pénzjegynyomda (Banknotendruckerei), az érméket pedig a Magyar Pénzverő (Ungarische Münzprägeanstalt) állítja elő a jegybank megbízásából.
4. A forgalomban lévő pénz nagy része azonban nem készpénz, hanem számlapénz (Buchgeld), amely csak a bankok nyilvántartásaiban létezik.
5. „Amikor a bank hitelt ad, nem valaki más megtakarítását adja oda, hanem új pénzt teremt” – magyarázta.
6. Ezt nevezik hitelpénz-teremtésnek (Kreditgeldschöpfung), amelyet a jegybank a kamatokon és a szabályozáson keresztül befolyásol.
7. Ádám hitetlenkedve kérdezte, hogy akkor mi akadályozza meg a bankokat abban, hogy végtelen pénzt teremtsenek.
8. Eszter elmondta, hogy a tőkekövetelmények (Eigenkapitalanforderungen), a kockázatok és végső soron a hiteligénylők fizetőképessége szab határt.
9. A vacsora végére Ádám bevallotta, hogy többet tanult a pénzről egy este alatt, mint az egész iskolai pályafutása során.
(aufklappen)német
1. Ádám, der Informatiker ist, erklärte bei einem Abendessen mit Freunden, dass das Geld einfach von der Notenbank gedruckt werde.
2. Seine Freundin Eszter, die in einer Bank arbeitet, korrigierte ihn lächelnd.
3. Sie erzählte, dass die Banknoten tatsächlich von der Banknotendruckerei und die Münzen von der Ungarischen Münzprägeanstalt im Auftrag der Notenbank hergestellt werden.
4. Der größte Teil des umlaufenden Geldes sei jedoch kein Bargeld, sondern Buchgeld, das nur in den Aufzeichnungen der Banken existiert.
5. „Wenn die Bank einen Kredit vergibt, gibt sie nicht die Ersparnisse von jemand anderem weiter, sondern schafft neues Geld“, erklärte sie.
6. Das nennt man Kreditgeldschöpfung, die die Notenbank über die Zinsen und die Regulierung beeinflusst.
7. Ádám fragte ungläubig, was die Banken dann daran hindere, unendlich viel Geld zu schaffen.
8. Eszter erzählte, dass die Eigenkapitalanforderungen, die Risiken und letztlich die Zahlungsfähigkeit der Kreditnehmer die Grenze setzen.
9. Am Ende des Abendessens gab Ádám zu, dass er an einem Abend mehr über Geld gelernt habe als in seiner ganzen Schulzeit.
10. Kurzgeschichte – Az aranytartalék – Die Gold- und Devisenreserven
1. Egy televíziós riportban Nagy Réka a jegybank páncéltermébe kísérte el a nézőket. – In einer Fernsehreportage begleitete Réka Nagy die Zuschauer in den Tresorraum der Notenbank.
2. Elmondta, hogy a jegybank devizatartalékot (Devisenreserven) tart, amely devizában denominált eszközökből és aranyból áll. – Sie erzählte, dass die Notenbank Devisenreserven hält, die aus auf Fremdwährung lautenden Vermögenswerten und Gold bestehen.
3. A tartalékok célja, hogy válság idején a jegybank meg tudja védeni a forintot, és az ország teljesíteni tudja külső fizetési kötelezettségeit. – Zweck der Reserven ist, dass die Notenbank in Krisenzeiten den Forint verteidigen und das Land seine Auslandszahlungsverpflichtungen erfüllen kann.
4. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank jelentősen megnövelte aranytartalékát (Goldreserve), és az aranyat hazahozta Londonból. – In den letzten Jahren hat die Ungarische Nationalbank ihre Goldreserve deutlich erhöht und das Gold aus London nach Hause geholt.
5. Réka megkérdezte a jegybank szakértőjét, miért éppen az arany, hiszen nem fizet kamatot. – Réka fragte den Experten der Notenbank, warum gerade Gold, da es doch keine Zinsen zahlt.
6. A szakértő azt felelte, hogy az arany válságálló (krisenfest) eszköz, és nem függ egyetlen állam fizetőképességétől sem. – Der Experte antwortete, dass Gold ein krisenfester Vermögenswert sei und von der Zahlungsfähigkeit keines einzelnen Staates abhänge.
7. Hozzátette, hogy a tartalékok megfelelő szintjét a rövid lejáratú külső adóssággal (kurzfristige Auslandsverschuldung) szokták összevetni. – Er fügte hinzu, dass man die angemessene Höhe der Reserven gewöhnlich mit der kurzfristigen Auslandsverschuldung vergleicht.
8. A riport végén Réka egy aranyrúd mellett állt, és megjegyezte, hogy ekkora értéket még sosem tartott a kezében. – Am Ende der Reportage stand Réka neben einem Goldbarren und bemerkte, dass sie noch nie einen solchen Wert in der Hand gehalten habe.
9. A nézők közül sokan írták, hogy most értették meg először, mi áll valójában a forint mögött. – Viele Zuschauer schrieben, dass sie nun zum ersten Mal verstanden hätten, was eigentlich hinter dem Forint steht.
(aufklappen)magyarul
1. Egy televíziós riportban Nagy Réka a jegybank páncéltermébe kísérte el a nézőket.
2. Elmondta, hogy a jegybank devizatartalékot (Devisenreserven) tart, amely devizában denominált eszközökből és aranyból áll.
3. A tartalékok célja, hogy válság idején a jegybank meg tudja védeni a forintot, és az ország teljesíteni tudja külső fizetési kötelezettségeit.
4. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank jelentősen megnövelte aranytartalékát (Goldreserve), és az aranyat hazahozta Londonból.
5. Réka megkérdezte a jegybank szakértőjét, miért éppen az arany, hiszen nem fizet kamatot.
6. A szakértő azt felelte, hogy az arany válságálló (krisenfest) eszköz, és nem függ egyetlen állam fizetőképességétől sem.
7. Hozzátette, hogy a tartalékok megfelelő szintjét a rövid lejáratú külső adóssággal (kurzfristige Auslandsverschuldung) szokták összevetni.
8. A riport végén Réka egy aranyrúd mellett állt, és megjegyezte, hogy ekkora értéket még sosem tartott a kezében.
9. A nézők közül sokan írták, hogy most értették meg először, mi áll valójában a forint mögött.
(aufklappen)német
1. In einer Fernsehreportage begleitete Réka Nagy die Zuschauer in den Tresorraum der Notenbank.
2. Sie erzählte, dass die Notenbank Devisenreserven hält, die aus auf Fremdwährung lautenden Vermögenswerten und Gold bestehen.
3. Zweck der Reserven ist, dass die Notenbank in Krisenzeiten den Forint verteidigen und das Land seine Auslandszahlungsverpflichtungen erfüllen kann.
4. In den letzten Jahren hat die Ungarische Nationalbank ihre Goldreserve deutlich erhöht und das Gold aus London nach Hause geholt.
5. Réka fragte den Experten der Notenbank, warum gerade Gold, da es doch keine Zinsen zahlt.
6. Der Experte antwortete, dass Gold ein krisenfester Vermögenswert sei und von der Zahlungsfähigkeit keines einzelnen Staates abhänge.
7. Er fügte hinzu, dass man die angemessene Höhe der Reserven gewöhnlich mit der kurzfristigen Auslandsverschuldung vergleicht.
8. Am Ende der Reportage stand Réka neben einem Goldbarren und bemerkte, dass sie noch nie einen solchen Wert in der Hand gehalten habe.
9. Viele Zuschauer schrieben, dass sie nun zum ersten Mal verstanden hätten, was eigentlich hinter dem Forint steht.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.