046 thema 10

---

Thema 46 – Höflichkeit und Umgangsformen

Stufe 10 – höchstes Niveau, Geschäftsetikette, Diplomatie und Höflichkeitsforschung (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A névjegykártya-csere – Der Visitenkartentausch

1. Kovács Dénes, egy magyar gépgyár értékesítési igazgatója, egy nemzetközi szakvásáron (Fachmesse) tárgyalt japán és német partnerekkel. – Dénes Kovács, Vertriebsdirektor einer ungarischen Maschinenfabrik, verhandelte auf einer internationalen Fachmesse mit japanischen und deutschen Partnern.

2. A találkozó elején sor került a névjegykártya-cserére (Visitenkartentausch), amely kultúránként eltérő szabályokat követ. – Zu Beginn des Treffens kam es zum Visitenkartentausch, der je nach Kultur unterschiedlichen Regeln folgt.

3. A japán partner két kézzel, enyhe meghajlással (Verbeugung) nyújtotta át a kártyáját, a szöveggel Dénes felé fordítva. – Der japanische Partner überreichte seine Karte mit beiden Händen und einer leichten Verbeugung, den Text Dénes zugewandt.

4. Dénes, aki felkészült a találkozóra, szintén két kézzel vette át, és néhány másodpercig figyelmesen tanulmányozta. – Dénes, der sich auf das Treffen vorbereitet hatte, nahm sie ebenfalls mit beiden Händen entgegen und studierte sie einige Sekunden lang aufmerksam.

5. Tudta, hogy ha a kártyát azonnal a zsebébe tenné, az a partner tiszteletének hiányát jelezné. – Er wusste, dass es einen Mangel an Respekt gegenüber dem Partner signalisieren würde, wenn er die Karte sofort in die Tasche steckte.

6. A német partner ezzel szemben egy gyors kézfogás után egyszerűen átcsúsztatta a kártyáját az asztalon. – Der deutsche Partner dagegen schob seine Karte nach einem kurzen Händedruck einfach über den Tisch.

7. Dénes saját kártyáján a nevét nyugati sorrendben (westliche Reihenfolge), „Dénes Kovács” formában tüntette fel, hogy elkerülje a félreértést. – Auf seiner eigenen Karte hatte Dénes seinen Namen in westlicher Reihenfolge als „Dénes Kovács“ angegeben, um Missverständnisse zu vermeiden.

8. Az üzleti etikett (Business-Etikette) szakértői szerint az ilyen apró gesztusok döntően befolyásolhatják a bizalom kialakulását. – Laut Experten der Business-Etikette können solche kleinen Gesten die Entstehung von Vertrauen entscheidend beeinflussen.

9. A tárgyalás végén a japán partner megjegyezte, hogy ritkán találkozik olyan európaival, aki ismeri ezeket a szokásokat. – Am Ende der Verhandlung bemerkte der japanische Partner, dass er selten einem Europäer begegne, der diese Gepflogenheiten kenne.

10. Fél évvel később a két cég hosszú távú együttműködési megállapodást (Kooperationsvereinbarung) írt alá. – Ein halbes Jahr später unterzeichneten die beiden Firmen eine langfristige Kooperationsvereinbarung.

(aufklappen)magyarul

1. Kovács Dénes, egy magyar gépgyár értékesítési igazgatója, egy nemzetközi szakvásáron (Fachmesse) tárgyalt japán és német partnerekkel.

2. A találkozó elején sor került a névjegykártya-cserére (Visitenkartentausch), amely kultúránként eltérő szabályokat követ.

3. A japán partner két kézzel, enyhe meghajlással (Verbeugung) nyújtotta át a kártyáját, a szöveggel Dénes felé fordítva.

4. Dénes, aki felkészült a találkozóra, szintén két kézzel vette át, és néhány másodpercig figyelmesen tanulmányozta.

5. Tudta, hogy ha a kártyát azonnal a zsebébe tenné, az a partner tiszteletének hiányát jelezné.

6. A német partner ezzel szemben egy gyors kézfogás után egyszerűen átcsúsztatta a kártyáját az asztalon.

7. Dénes saját kártyáján a nevét nyugati sorrendben (westliche Reihenfolge), „Dénes Kovács” formában tüntette fel, hogy elkerülje a félreértést.

8. Az üzleti etikett (Business-Etikette) szakértői szerint az ilyen apró gesztusok döntően befolyásolhatják a bizalom kialakulását.

9. A tárgyalás végén a japán partner megjegyezte, hogy ritkán találkozik olyan európaival, aki ismeri ezeket a szokásokat.

10. Fél évvel később a két cég hosszú távú együttműködési megállapodást (Kooperationsvereinbarung) írt alá.

(aufklappen)német

1. Dénes Kovács, Vertriebsdirektor einer ungarischen Maschinenfabrik, verhandelte auf einer internationalen Fachmesse mit japanischen und deutschen Partnern.

2. Zu Beginn des Treffens kam es zum Visitenkartentausch, der je nach Kultur unterschiedlichen Regeln folgt.

3. Der japanische Partner überreichte seine Karte mit beiden Händen und einer leichten Verbeugung, den Text Dénes zugewandt.

4. Dénes, der sich auf das Treffen vorbereitet hatte, nahm sie ebenfalls mit beiden Händen entgegen und studierte sie einige Sekunden lang aufmerksam.

5. Er wusste, dass es einen Mangel an Respekt gegenüber dem Partner signalisieren würde, wenn er die Karte sofort in die Tasche steckte.

6. Der deutsche Partner dagegen schob seine Karte nach einem kurzen Händedruck einfach über den Tisch.

7. Auf seiner eigenen Karte hatte Dénes seinen Namen in westlicher Reihenfolge als „Dénes Kovács“ angegeben, um Missverständnisse zu vermeiden.

8. Laut Experten der Business-Etikette können solche kleinen Gesten die Entstehung von Vertrauen entscheidend beeinflussen.

9. Am Ende der Verhandlung bemerkte der japanische Partner, dass er selten einem Europäer begegne, der diese Gepflogenheiten kenne.

10. Ein halbes Jahr später unterzeichneten die beiden Firmen eine langfristige Kooperationsvereinbarung.

2. Kurzgeschichte – A megbízólevél átadása – Die Übergabe des Beglaubigungsschreibens

1. Dr. Weber, Németország újonnan kinevezett budapesti nagykövete (Botschafter), izgatottan készült élete egyik legfontosabb szertartására. – Dr. Weber, der neu ernannte deutsche Botschafter in Budapest, bereitete sich aufgeregt auf eine der wichtigsten Zeremonien seines Lebens vor.

2. A diplomáciai protokoll (diplomatisches Protokoll) szerint a nagykövet csak a megbízólevele (Beglaubigungsschreiben) átadása után kezdheti meg hivatalosan a munkáját. – Nach dem diplomatischen Protokoll darf der Botschafter seine Arbeit offiziell erst nach der Übergabe seines Beglaubigungsschreibens aufnehmen.

3. A megbízólevelet a köztársasági elnöknek (Staatspräsident) kell átadnia a Sándor-palotában. – Das Beglaubigungsschreiben muss er dem Staatspräsidenten im Sándor-Palast überreichen.

4. Addig a nagykövet csak a megbízólevél másolatát (Kopie des Beglaubigungsschreibens) adhatja át a külügyminisztérium protokollfőnökének (Protokollchef). – Bis dahin darf der Botschafter nur eine Kopie des Beglaubigungsschreibens an den Protokollchef des Außenministeriums übergeben.

5. A protokollosztály munkatársa részletesen elmagyarázta a menetrendet: hol kell megállni, mikor kell meghajolni, és ki szól elsőként. – Ein Mitarbeiter der Protokollabteilung erklärte den Ablauf im Detail: wo man stehen bleiben muss, wann man sich verbeugt und wer zuerst spricht.

6. A díszőrség (Ehrenwache) felsorakozott az udvaron, és elhangzott mindkét ország himnusza (Nationalhymne). – Die Ehrenwache stellte sich im Hof auf, und die Nationalhymnen beider Länder erklangen.

7. Dr. Weber néhány mondatot magyarul is mondott, amit az elnök láthatóan nagyra értékelt. – Dr. Weber sagte auch einige Sätze auf Ungarisch, was der Präsident sichtlich sehr schätzte.

8. A rövid négyszemközti beszélgetés (Gespräch unter vier Augen) során a két ország kulturális kapcsolatairól esett szó. – Im kurzen Gespräch unter vier Augen war von den kulturellen Beziehungen der beiden Länder die Rede.

9. A protokollfőnök később elmondta, hogy a gesztus, amellyel a nagykövet a magyar nyelvet használta, jelképes (symbolisch) üzenetet hordozott. – Der Protokollchef sagte später, dass die Geste, mit der der Botschafter die ungarische Sprache verwendete, eine symbolische Botschaft trug.

10. A diplomáciában ugyanis a formák nem öncélúak, hanem az államok közötti kölcsönös elismerés (gegenseitige Anerkennung) nyelvét jelentik. – In der Diplomatie sind die Formen nämlich kein Selbstzweck, sondern die Sprache der gegenseitigen Anerkennung zwischen Staaten.

(aufklappen)magyarul

1. Dr. Weber, Németország újonnan kinevezett budapesti nagykövete (Botschafter), izgatottan készült élete egyik legfontosabb szertartására.

2. A diplomáciai protokoll (diplomatisches Protokoll) szerint a nagykövet csak a megbízólevele (Beglaubigungsschreiben) átadása után kezdheti meg hivatalosan a munkáját.

3. A megbízólevelet a köztársasági elnöknek (Staatspräsident) kell átadnia a Sándor-palotában.

4. Addig a nagykövet csak a megbízólevél másolatát (Kopie des Beglaubigungsschreibens) adhatja át a külügyminisztérium protokollfőnökének (Protokollchef).

5. A protokollosztály munkatársa részletesen elmagyarázta a menetrendet: hol kell megállni, mikor kell meghajolni, és ki szól elsőként.

6. A díszőrség (Ehrenwache) felsorakozott az udvaron, és elhangzott mindkét ország himnusza (Nationalhymne).

7. Dr. Weber néhány mondatot magyarul is mondott, amit az elnök láthatóan nagyra értékelt.

8. A rövid négyszemközti beszélgetés (Gespräch unter vier Augen) során a két ország kulturális kapcsolatairól esett szó.

9. A protokollfőnök később elmondta, hogy a gesztus, amellyel a nagykövet a magyar nyelvet használta, jelképes (symbolisch) üzenetet hordozott.

10. A diplomáciában ugyanis a formák nem öncélúak, hanem az államok közötti kölcsönös elismerés (gegenseitige Anerkennung) nyelvét jelentik.

(aufklappen)német

1. Dr. Weber, der neu ernannte deutsche Botschafter in Budapest, bereitete sich aufgeregt auf eine der wichtigsten Zeremonien seines Lebens vor.

2. Nach dem diplomatischen Protokoll darf der Botschafter seine Arbeit offiziell erst nach der Übergabe seines Beglaubigungsschreibens aufnehmen.

3. Das Beglaubigungsschreiben muss er dem Staatspräsidenten im Sándor-Palast überreichen.

4. Bis dahin darf der Botschafter nur eine Kopie des Beglaubigungsschreibens an den Protokollchef des Außenministeriums übergeben.

5. Ein Mitarbeiter der Protokollabteilung erklärte den Ablauf im Detail: wo man stehen bleiben muss, wann man sich verbeugt und wer zuerst spricht.

6. Die Ehrenwache stellte sich im Hof auf, und die Nationalhymnen beider Länder erklangen.

7. Dr. Weber sagte auch einige Sätze auf Ungarisch, was der Präsident sichtlich sehr schätzte.

8. Im kurzen Gespräch unter vier Augen war von den kulturellen Beziehungen der beiden Länder die Rede.

9. Der Protokollchef sagte später, dass die Geste, mit der der Botschafter die ungarische Sprache verwendete, eine symbolische Botschaft trug.

10. In der Diplomatie sind die Formen nämlich kein Selbstzweck, sondern die Sprache der gegenseitigen Anerkennung zwischen Staaten.

3. Kurzgeschichte – Az elsőbbségi sorrend – Die Rangordnung / Präzedenz

1. Egy uniós csúcstalálkozó (Gipfeltreffen) előkészítése során Tóth Katalin, a kormány protokollszakértője, az elsőbbségi sorrendet (Präzedenzordnung) állította össze. – Bei der Vorbereitung eines EU-Gipfeltreffens stellte Katalin Tóth, Protokollexpertin der Regierung, die Präzedenzordnung zusammen.

2. Az elsőbbség (Vorrang) határozza meg, ki hol áll a közös fényképen, ki hol ül az asztalnál, és ki mikor szólal fel. – Der Vorrang bestimmt, wer auf dem gemeinsamen Foto wo steht, wer am Tisch wo sitzt und wer wann das Wort ergreift.

3. Az államfők (Staatsoberhäupter) megelőzik a kormányfőket (Regierungschefs), közöttük pedig gyakran a hivatali idő hossza (Amtsdauer) dönt. – Staatsoberhäupter haben Vorrang vor Regierungschefs, und unter ihnen entscheidet oft die Dauer der Amtszeit.

4. A nagykövetek sorrendjét a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény (Wiener Übereinkommen über diplomatische Beziehungen) alapján a megbízólevél átadásának időpontja határozza meg. – Die Reihenfolge der Botschafter wird nach dem Wiener Übereinkommen über diplomatische Beziehungen durch den Zeitpunkt der Übergabe des Beglaubigungsschreibens bestimmt.

5. A diplomáciai testület (diplomatisches Korps) rangidős tagja, a doyen (Doyen), a testület nevében szólalhat fel. – Das dienstälteste Mitglied des diplomatischen Korps, der Doyen, darf im Namen des Korps sprechen.

6. Katalin az utolsó pillanatban vette észre, hogy egy frissen kinevezett miniszter neve rossz helyre került a listán. – Katalin bemerkte im letzten Moment, dass der Name eines frisch ernannten Ministers an der falschen Stelle der Liste stand.

7. Ha a hiba a nyilvánosság elé került volna, akár diplomáciai incidenssé (diplomatischer Zwischenfall) is válhatott volna. – Wäre der Fehler an die Öffentlichkeit gelangt, hätte er sich sogar zu einem diplomatischen Zwischenfall entwickeln können.

8. Munkatársaival egész éjjel dolgozott, hogy az ültetőkártyákat és a zászlók sorrendjét is kijavítsák. – Sie arbeitete mit ihren Mitarbeitern die ganze Nacht, um auch die Tischkarten und die Reihenfolge der Flaggen zu korrigieren.

9. Másnap a találkozó zökkenőmentesen zajlott, és senki sem sejtette, milyen közel volt a baj. – Am nächsten Tag verlief das Treffen reibungslos, und niemand ahnte, wie nahe man einem Problem gewesen war.

10. Katalin szerint a protokoll legnagyobb sikere az, ha senki sem veszi észre, mennyi munka áll mögötte. – Laut Katalin ist der größte Erfolg des Protokolls, wenn niemand bemerkt, wie viel Arbeit dahintersteckt.

(aufklappen)magyarul

1. Egy uniós csúcstalálkozó (Gipfeltreffen) előkészítése során Tóth Katalin, a kormány protokollszakértője, az elsőbbségi sorrendet (Präzedenzordnung) állította össze.

2. Az elsőbbség (Vorrang) határozza meg, ki hol áll a közös fényképen, ki hol ül az asztalnál, és ki mikor szólal fel.

3. Az államfők (Staatsoberhäupter) megelőzik a kormányfőket (Regierungschefs), közöttük pedig gyakran a hivatali idő hossza (Amtsdauer) dönt.

4. A nagykövetek sorrendjét a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény (Wiener Übereinkommen über diplomatische Beziehungen) alapján a megbízólevél átadásának időpontja határozza meg.

5. A diplomáciai testület (diplomatisches Korps) rangidős tagja, a doyen (Doyen), a testület nevében szólalhat fel.

6. Katalin az utolsó pillanatban vette észre, hogy egy frissen kinevezett miniszter neve rossz helyre került a listán.

7. Ha a hiba a nyilvánosság elé került volna, akár diplomáciai incidenssé (diplomatischer Zwischenfall) is válhatott volna.

8. Munkatársaival egész éjjel dolgozott, hogy az ültetőkártyákat és a zászlók sorrendjét is kijavítsák.

9. Másnap a találkozó zökkenőmentesen zajlott, és senki sem sejtette, milyen közel volt a baj.

10. Katalin szerint a protokoll legnagyobb sikere az, ha senki sem veszi észre, mennyi munka áll mögötte.

(aufklappen)német

1. Bei der Vorbereitung eines EU-Gipfeltreffens stellte Katalin Tóth, Protokollexpertin der Regierung, die Präzedenzordnung zusammen.

2. Der Vorrang bestimmt, wer auf dem gemeinsamen Foto wo steht, wer am Tisch wo sitzt und wer wann das Wort ergreift.

3. Staatsoberhäupter haben Vorrang vor Regierungschefs, und unter ihnen entscheidet oft die Dauer der Amtszeit.

4. Die Reihenfolge der Botschafter wird nach dem Wiener Übereinkommen über diplomatische Beziehungen durch den Zeitpunkt der Übergabe des Beglaubigungsschreibens bestimmt.

5. Das dienstälteste Mitglied des diplomatischen Korps, der Doyen, darf im Namen des Korps sprechen.

6. Katalin bemerkte im letzten Moment, dass der Name eines frisch ernannten Ministers an der falschen Stelle der Liste stand.

7. Wäre der Fehler an die Öffentlichkeit gelangt, hätte er sich sogar zu einem diplomatischen Zwischenfall entwickeln können.

8. Sie arbeitete mit ihren Mitarbeitern die ganze Nacht, um auch die Tischkarten und die Reihenfolge der Flaggen zu korrigieren.

9. Am nächsten Tag verlief das Treffen reibungslos, und niemand ahnte, wie nahe man einem Problem gewesen war.

10. Laut Katalin ist der größte Erfolg des Protokolls, wenn niemand bemerkt, wie viel Arbeit dahintersteckt.

4. Kurzgeschichte – Az arc elmélete – Die Theorie des Gesichts

1. Az egyetemi szemináriumon Farkas professzor a nyelvi udvariasság elméleteit (Höflichkeitstheorien) ismertette a hallgatókkal. – Im Universitätsseminar stellte Professor Farkas den Studierenden die Theorien der sprachlichen Höflichkeit vor.

2. Elmagyarázta, hogy Erving Goffman szociológus vezette be az „arc” (face, Gesicht) fogalmát, vagyis azt a pozitív énképet, amelyet mindenki meg akar őrizni a társas érintkezésben. – Er erklärte, dass der Soziologe Erving Goffman den Begriff „Gesicht“ eingeführt hat, also das positive Selbstbild, das jeder im gesellschaftlichen Umgang wahren möchte.

3. Penelope Brown és Stephen Levinson erre építve dolgozták ki az udvariasságelméletüket (Höflichkeitstheorie) az 1970-es és 1980-as években. – Darauf aufbauend entwickelten Penelope Brown und Stephen Levinson in den 1970er- und 1980er-Jahren ihre Höflichkeitstheorie.

4. Elméletük szerint minden embernek van pozitív arca (positives Gesicht), vagyis az igénye arra, hogy elfogadják és megbecsüljék. – Ihrer Theorie nach hat jeder Mensch ein positives Gesicht, also das Bedürfnis, akzeptiert und geschätzt zu werden.

5. Emellett van negatív arca (negatives Gesicht) is, amely a cselekvési szabadság és a zavartalanság igényét jelenti. – Daneben hat er auch ein negatives Gesicht, das das Bedürfnis nach Handlungsfreiheit und Ungestörtheit bedeutet.

6. Egy kérés például az arcot fenyegető aktus (gesichtsbedrohender Akt), mert korlátozza a másik szabadságát. – Eine Bitte ist zum Beispiel ein gesichtsbedrohender Akt, weil sie die Freiheit des anderen einschränkt.

7. Egy hallgató, Bence, megkérdezte, hogy akkor minden kérés udvariatlanságnak számít-e. – Ein Student, Bence, fragte, ob dann jede Bitte als Unhöflichkeit gelte.

8. A professzor azt felelte, hogy éppen ezért használunk udvariassági stratégiákat (Höflichkeitsstrategien), amelyek tompítják a fenyegetést. – Der Professor antwortete, dass wir gerade deshalb Höflichkeitsstrategien verwenden, die die Bedrohung abschwächen.

9. Az „Elnézést, hogy zavarom, de megmondaná, hány óra van?” mondat egyszerre bocsánatot kér és kérdez, így védi a másik negatív arcát. – Der Satz „Entschuldigen Sie die Störung, aber würden Sie mir sagen, wie spät es ist?“ entschuldigt sich und fragt zugleich und schützt so das negative Gesicht des anderen.

10. Bence nevetve megjegyezte, hogy mostantól minden kérése előtt végig fogja gondolni, melyik arcot fenyegeti. – Bence bemerkte lachend, dass er ab jetzt vor jeder Bitte durchdenken werde, welches Gesicht er bedrohe.

(aufklappen)magyarul

1. Az egyetemi szemináriumon Farkas professzor a nyelvi udvariasság elméleteit (Höflichkeitstheorien) ismertette a hallgatókkal.

2. Elmagyarázta, hogy Erving Goffman szociológus vezette be az „arc” (face, Gesicht) fogalmát, vagyis azt a pozitív énképet, amelyet mindenki meg akar őrizni a társas érintkezésben.

3. Penelope Brown és Stephen Levinson erre építve dolgozták ki az udvariasságelméletüket (Höflichkeitstheorie) az 1970-es és 1980-as években.

4. Elméletük szerint minden embernek van pozitív arca (positives Gesicht), vagyis az igénye arra, hogy elfogadják és megbecsüljék.

5. Emellett van negatív arca (negatives Gesicht) is, amely a cselekvési szabadság és a zavartalanság igényét jelenti.

6. Egy kérés például az arcot fenyegető aktus (gesichtsbedrohender Akt), mert korlátozza a másik szabadságát.

7. Egy hallgató, Bence, megkérdezte, hogy akkor minden kérés udvariatlanságnak számít-e.

8. A professzor azt felelte, hogy éppen ezért használunk udvariassági stratégiákat (Höflichkeitsstrategien), amelyek tompítják a fenyegetést.

9. Az „Elnézést, hogy zavarom, de megmondaná, hány óra van?” mondat egyszerre bocsánatot kér és kérdez, így védi a másik negatív arcát.

10. Bence nevetve megjegyezte, hogy mostantól minden kérése előtt végig fogja gondolni, melyik arcot fenyegeti.

(aufklappen)német

1. Im Universitätsseminar stellte Professor Farkas den Studierenden die Theorien der sprachlichen Höflichkeit vor.

2. Er erklärte, dass der Soziologe Erving Goffman den Begriff „Gesicht“ eingeführt hat, also das positive Selbstbild, das jeder im gesellschaftlichen Umgang wahren möchte.

3. Darauf aufbauend entwickelten Penelope Brown und Stephen Levinson in den 1970er- und 1980er-Jahren ihre Höflichkeitstheorie.

4. Ihrer Theorie nach hat jeder Mensch ein positives Gesicht, also das Bedürfnis, akzeptiert und geschätzt zu werden.

5. Daneben hat er auch ein negatives Gesicht, das das Bedürfnis nach Handlungsfreiheit und Ungestörtheit bedeutet.

6. Eine Bitte ist zum Beispiel ein gesichtsbedrohender Akt, weil sie die Freiheit des anderen einschränkt.

7. Ein Student, Bence, fragte, ob dann jede Bitte als Unhöflichkeit gelte.

8. Der Professor antwortete, dass wir gerade deshalb Höflichkeitsstrategien verwenden, die die Bedrohung abschwächen.

9. Der Satz „Entschuldigen Sie die Störung, aber würden Sie mir sagen, wie spät es ist?“ entschuldigt sich und fragt zugleich und schützt so das negative Gesicht des anderen.

10. Bence bemerkte lachend, dass er ab jetzt vor jeder Bitte durchdenken werde, welches Gesicht er bedrohe.

5. Kurzgeschichte – A pozitív és a negatív udvariasság – Positive und negative Höflichkeit

1. Nagy Eszter doktorandusz (Doktorandin) egy kutatásban azt vizsgálta, hogyan alkalmazzák a magyar és a német beszélők az udvariassági stratégiákat. – Die Doktorandin Eszter Nagy untersuchte in einer Studie, wie ungarische und deutsche Sprecher Höflichkeitsstrategien anwenden.

2. A pozitív udvariasság (positive Höflichkeit) a közelséget hangsúlyozza, például dicsérettel, közös csoporttagság kiemelésével vagy tegezéssel. – Die positive Höflichkeit betont die Nähe, etwa durch Lob, die Hervorhebung gemeinsamer Gruppenzugehörigkeit oder das Duzen.

3. A negatív udvariasság (negative Höflichkeit) ezzel szemben a távolságot és a másik függetlenségét tiszteli, például bocsánatkéréssel vagy közvetett kérdéssel. – Die negative Höflichkeit respektiert dagegen die Distanz und die Unabhängigkeit des anderen, etwa durch eine Entschuldigung oder eine indirekte Frage.

4. Eszter felvételeket készített hétköznapi beszélgetésekről piacokon, hivatalokban és munkahelyeken. – Eszter machte Aufnahmen von Alltagsgesprächen auf Märkten, in Behörden und an Arbeitsplätzen.

5. Az adatok elemzése (Datenanalyse) azt mutatta, hogy a magyar beszélők gyakrabban élnek a pozitív udvariasság eszközeivel, például a becéző formákkal (Koseformen). – Die Datenanalyse zeigte, dass ungarische Sprecher häufiger die Mittel der positiven Höflichkeit nutzen, zum Beispiel Koseformen.

6. A német beszélők hivatalos helyzetekben inkább a negatív udvariasságot választották, és jobban ügyeltek a formális távolságra. – Die deutschen Sprecher wählten in offiziellen Situationen eher die negative Höflichkeit und achteten stärker auf formelle Distanz.

7. Eszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ilyen általánosítások (Verallgemeinerungen) könnyen sztereotípiákhoz (Stereotype) vezethetnek. – Eszter warnte jedoch, dass solche Verallgemeinerungen leicht zu Stereotypen führen können.

8. Egy piaci árus például egy idős vevővel magázva, egy fiatallal tegezve, egy ismerőssel pedig becézve beszélt. – Ein Marktverkäufer sprach zum Beispiel mit einer älteren Kundin per Sie, mit einem jungen Kunden per Du und mit einer Bekannten mit Kosenamen.

9. Ez azt bizonyítja, hogy a beszélők a helyzettől függően rugalmasan váltanak a stratégiák között. – Das beweist, dass Sprecher je nach Situation flexibel zwischen den Strategien wechseln.

10. Eszter disszertációja (Dissertation) végül azzal a következtetéssel zárult, hogy az udvariasság nem nemzeti jellemvonás, hanem helyzetfüggő társas gyakorlat (situationsabhängige soziale Praxis). – Eszters Dissertation schloss schließlich mit der Schlussfolgerung, dass Höflichkeit kein Nationalcharakterzug, sondern eine situationsabhängige soziale Praxis ist.

(aufklappen)magyarul

1. Nagy Eszter doktorandusz (Doktorandin) egy kutatásban azt vizsgálta, hogyan alkalmazzák a magyar és a német beszélők az udvariassági stratégiákat.

2. A pozitív udvariasság (positive Höflichkeit) a közelséget hangsúlyozza, például dicsérettel, közös csoporttagság kiemelésével vagy tegezéssel.

3. A negatív udvariasság (negative Höflichkeit) ezzel szemben a távolságot és a másik függetlenségét tiszteli, például bocsánatkéréssel vagy közvetett kérdéssel.

4. Eszter felvételeket készített hétköznapi beszélgetésekről piacokon, hivatalokban és munkahelyeken.

5. Az adatok elemzése (Datenanalyse) azt mutatta, hogy a magyar beszélők gyakrabban élnek a pozitív udvariasság eszközeivel, például a becéző formákkal (Koseformen).

6. A német beszélők hivatalos helyzetekben inkább a negatív udvariasságot választották, és jobban ügyeltek a formális távolságra.

7. Eszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ilyen általánosítások (Verallgemeinerungen) könnyen sztereotípiákhoz (Stereotype) vezethetnek.

8. Egy piaci árus például egy idős vevővel magázva, egy fiatallal tegezve, egy ismerőssel pedig becézve beszélt.

9. Ez azt bizonyítja, hogy a beszélők a helyzettől függően rugalmasan váltanak a stratégiák között.

10. Eszter disszertációja (Dissertation) végül azzal a következtetéssel zárult, hogy az udvariasság nem nemzeti jellemvonás, hanem helyzetfüggő társas gyakorlat (situationsabhängige soziale Praxis).

(aufklappen)német

1. Die Doktorandin Eszter Nagy untersuchte in einer Studie, wie ungarische und deutsche Sprecher Höflichkeitsstrategien anwenden.

2. Die positive Höflichkeit betont die Nähe, etwa durch Lob, die Hervorhebung gemeinsamer Gruppenzugehörigkeit oder das Duzen.

3. Die negative Höflichkeit respektiert dagegen die Distanz und die Unabhängigkeit des anderen, etwa durch eine Entschuldigung oder eine indirekte Frage.

4. Eszter machte Aufnahmen von Alltagsgesprächen auf Märkten, in Behörden und an Arbeitsplätzen.

5. Die Datenanalyse zeigte, dass ungarische Sprecher häufiger die Mittel der positiven Höflichkeit nutzen, zum Beispiel Koseformen.

6. Die deutschen Sprecher wählten in offiziellen Situationen eher die negative Höflichkeit und achteten stärker auf formelle Distanz.

7. Eszter warnte jedoch, dass solche Verallgemeinerungen leicht zu Stereotypen führen können.

8. Ein Marktverkäufer sprach zum Beispiel mit einer älteren Kundin per Sie, mit einem jungen Kunden per Du und mit einer Bekannten mit Kosenamen.

9. Das beweist, dass Sprecher je nach Situation flexibel zwischen den Strategien wechseln.

10. Eszters Dissertation schloss schließlich mit der Schlussfolgerung, dass Höflichkeit kein Nationalcharakterzug, sondern eine situationsabhängige soziale Praxis ist.

6. Kurzgeschichte – A közvetett beszédaktus – Der indirekte Sprechakt

1. Egy nyelvi kávézóban Márta, egy magyar nyelvtanár, és Jan, egy holland nyelvész, a beszédaktus-elméletről (Sprechakttheorie) vitatkoztak. – In einem Sprachcafé diskutierten Márta, eine ungarische Sprachlehrerin, und Jan, ein niederländischer Linguist, über die Sprechakttheorie.

2. Jan elmagyarázta, hogy John Austin és John Searle szerint a nyelvi megnyilatkozások (sprachliche Äußerungen) nemcsak közölnek, hanem cselekvést is végrehajtanak. – Jan erklärte, dass laut John Austin und John Searle sprachliche Äußerungen nicht nur etwas mitteilen, sondern auch Handlungen vollziehen.

3. A közvetett beszédaktus (indirekter Sprechakt) esetében a mondat formája eltér a valódi szándéktól (Sprecherabsicht). – Beim indirekten Sprechakt weicht die Form des Satzes von der eigentlichen Sprecherabsicht ab.

4. Márta példaként hozta fel, hogy ha a nagymamája azt mondja: „Milyen hideg van itt!”, az valójában azt jelenti: „Csukd be az ablakot!” – Márta führte als Beispiel an, dass es eigentlich „Mach das Fenster zu!“ bedeutet, wenn ihre Großmutter sagt: „Wie kalt es hier ist!“

5. A mondat formailag kijelentés (Aussage), de funkciója szerint felszólítás (Aufforderung). – Der Satz ist formal eine Aussage, seiner Funktion nach aber eine Aufforderung.

6. Jan hozzátette, hogy a közvetett beszédaktusok az udvariasság fontos eszközei, mert meghagyják a hallgató döntési szabadságát. – Jan fügte hinzu, dass indirekte Sprechakte wichtige Mittel der Höflichkeit sind, weil sie dem Zuhörer die Entscheidungsfreiheit lassen.

7. A hallgató dönthet úgy, hogy „nem érti” a célzást, így egyik fél sem veszít arcot. – Der Zuhörer kann sich entscheiden, die Andeutung „nicht zu verstehen“, sodass keine der beiden Seiten das Gesicht verliert.

8. Márta szerint a nyelvtanulók számára éppen ezek a burkolt kérések (versteckte Bitten) okozzák a legtöbb nehézséget. – Laut Márta bereiten gerade diese versteckten Bitten den Sprachlernenden die meisten Schwierigkeiten.

9. Egy német diákja egyszer egy magyar vendéglátó „Nem kérsz még egy kis levest?” kérdésére egyszerűen azt felelte, hogy „Nem”, és utána nem értette, miért kínálják tovább. – Ein deutscher Schüler von ihr hatte einmal auf die Frage einer ungarischen Gastgeberin „Möchtest du nicht noch etwas Suppe?“ einfach mit „Nein“ geantwortet und dann nicht verstanden, warum man ihm weiter anbot.

10. Jan nevetett, és azt mondta, hogy a pragmatika (Pragmatik) éppen ott kezdődik, ahol a nyelvtan véget ér. – Jan lachte und sagte, dass die Pragmatik genau dort beginnt, wo die Grammatik aufhört.

(aufklappen)magyarul

1. Egy nyelvi kávézóban Márta, egy magyar nyelvtanár, és Jan, egy holland nyelvész, a beszédaktus-elméletről (Sprechakttheorie) vitatkoztak.

2. Jan elmagyarázta, hogy John Austin és John Searle szerint a nyelvi megnyilatkozások (sprachliche Äußerungen) nemcsak közölnek, hanem cselekvést is végrehajtanak.

3. A közvetett beszédaktus (indirekter Sprechakt) esetében a mondat formája eltér a valódi szándéktól (Sprecherabsicht).

4. Márta példaként hozta fel, hogy ha a nagymamája azt mondja: „Milyen hideg van itt!”, az valójában azt jelenti: „Csukd be az ablakot!”

5. A mondat formailag kijelentés (Aussage), de funkciója szerint felszólítás (Aufforderung).

6. Jan hozzátette, hogy a közvetett beszédaktusok az udvariasság fontos eszközei, mert meghagyják a hallgató döntési szabadságát.

7. A hallgató dönthet úgy, hogy „nem érti” a célzást, így egyik fél sem veszít arcot.

8. Márta szerint a nyelvtanulók számára éppen ezek a burkolt kérések (versteckte Bitten) okozzák a legtöbb nehézséget.

9. Egy német diákja egyszer egy magyar vendéglátó „Nem kérsz még egy kis levest?” kérdésére egyszerűen azt felelte, hogy „Nem”, és utána nem értette, miért kínálják tovább.

10. Jan nevetett, és azt mondta, hogy a pragmatika (Pragmatik) éppen ott kezdődik, ahol a nyelvtan véget ér.

(aufklappen)német

1. In einem Sprachcafé diskutierten Márta, eine ungarische Sprachlehrerin, und Jan, ein niederländischer Linguist, über die Sprechakttheorie.

2. Jan erklärte, dass laut John Austin und John Searle sprachliche Äußerungen nicht nur etwas mitteilen, sondern auch Handlungen vollziehen.

3. Beim indirekten Sprechakt weicht die Form des Satzes von der eigentlichen Sprecherabsicht ab.

4. Márta führte als Beispiel an, dass es eigentlich „Mach das Fenster zu!“ bedeutet, wenn ihre Großmutter sagt: „Wie kalt es hier ist!“

5. Der Satz ist formal eine Aussage, seiner Funktion nach aber eine Aufforderung.

6. Jan fügte hinzu, dass indirekte Sprechakte wichtige Mittel der Höflichkeit sind, weil sie dem Zuhörer die Entscheidungsfreiheit lassen.

7. Der Zuhörer kann sich entscheiden, die Andeutung „nicht zu verstehen“, sodass keine der beiden Seiten das Gesicht verliert.

8. Laut Márta bereiten gerade diese versteckten Bitten den Sprachlernenden die meisten Schwierigkeiten.

9. Ein deutscher Schüler von ihr hatte einmal auf die Frage einer ungarischen Gastgeberin „Möchtest du nicht noch etwas Suppe?“ einfach mit „Nein“ geantwortet und dann nicht verstanden, warum man ihm weiter anbot.

10. Jan lachte und sagte, dass die Pragmatik genau dort beginnt, wo die Grammatik aufhört.

7. Kurzgeschichte – A tompítás művészete – Die Kunst der Abschwächung

1. Egy multinacionális cég budapesti irodájában Horváth Gergely kommunikációs tréninget (Kommunikationstraining) tartott a vezetőknek. – Im Budapester Büro eines multinationalen Unternehmens hielt Gergely Horváth ein Kommunikationstraining für die Führungskräfte.

2. A tréning témája a tompító nyelvi eszközök (Abschwächungsmittel, Hedges) használata volt a visszajelzésben (Feedback). – Das Thema des Trainings war die Verwendung sprachlicher Abschwächungsmittel, sogenannter Hedges, beim Feedback.

3. Gergely elmagyarázta, hogy az olyan kifejezések, mint a „talán”, „esetleg”, „egy kicsit” vagy „úgy tűnik”, csökkentik az állítás élességét. – Gergely erklärte, dass Ausdrücke wie „vielleicht“, „eventuell“, „ein bisschen“ oder „es scheint“ die Schärfe einer Aussage verringern.

4. Ezek a módosító elemek (Modifikatoren) segítenek abban, hogy a kritika ne támadásként, hanem javaslatként hasson. – Diese Modifikatoren helfen dabei, dass Kritik nicht als Angriff, sondern als Vorschlag wirkt.

5. Egy holland vezető, Pieter, azonban megjegyezte, hogy a túl sok tompítás miatt a magyar kollégák üzenetei néha homályosak számára. – Ein niederländischer Manager, Pieter, bemerkte jedoch, dass die Botschaften der ungarischen Kollegen wegen zu vieler Abschwächungen für ihn manchmal unklar seien.

6. Gergely elismerte, hogy az interkulturális kommunikációban (interkulturelle Kommunikation) a direkt és az indirekt stílus könnyen ütközhet. – Gergely räumte ein, dass in der interkulturellen Kommunikation der direkte und der indirekte Stil leicht aufeinanderprallen können.

7. Azt javasolta, hogy a csapat alakítson ki közös metakommunikációs szabályokat (metakommunikative Regeln), vagyis beszéljenek arról, hogyan beszélnek. – Er schlug vor, dass das Team gemeinsame metakommunikative Regeln entwickelt, also darüber spricht, wie sie sprechen.

8. Pieter és a magyar kollégái megállapodtak, hogy fontos kérdéseknél a tompított üzenet után egy egyértelmű összefoglalás (eindeutige Zusammenfassung) következik. – Pieter und seine ungarischen Kollegen vereinbarten, dass bei wichtigen Fragen auf die abgeschwächte Botschaft eine eindeutige Zusammenfassung folgt.

9. Néhány hónap múlva a csapaton belüli félreértések száma jelentősen csökkent. – Nach einigen Monaten ging die Zahl der Missverständnisse innerhalb des Teams deutlich zurück.

10. Gergely szerint a jó kommunikáció nem egyetlen stílus kizárólagosságán, hanem a különböző stílusok tudatos összehangolásán (bewusste Abstimmung) alapul. – Laut Gergely beruht gute Kommunikation nicht auf der Ausschließlichkeit eines einzigen Stils, sondern auf der bewussten Abstimmung verschiedener Stile.

(aufklappen)magyarul

1. Egy multinacionális cég budapesti irodájában Horváth Gergely kommunikációs tréninget (Kommunikationstraining) tartott a vezetőknek.

2. A tréning témája a tompító nyelvi eszközök (Abschwächungsmittel, Hedges) használata volt a visszajelzésben (Feedback).

3. Gergely elmagyarázta, hogy az olyan kifejezések, mint a „talán”, „esetleg”, „egy kicsit” vagy „úgy tűnik”, csökkentik az állítás élességét.

4. Ezek a módosító elemek (Modifikatoren) segítenek abban, hogy a kritika ne támadásként, hanem javaslatként hasson.

5. Egy holland vezető, Pieter, azonban megjegyezte, hogy a túl sok tompítás miatt a magyar kollégák üzenetei néha homályosak számára.

6. Gergely elismerte, hogy az interkulturális kommunikációban (interkulturelle Kommunikation) a direkt és az indirekt stílus könnyen ütközhet.

7. Azt javasolta, hogy a csapat alakítson ki közös metakommunikációs szabályokat (metakommunikative Regeln), vagyis beszéljenek arról, hogyan beszélnek.

8. Pieter és a magyar kollégái megállapodtak, hogy fontos kérdéseknél a tompított üzenet után egy egyértelmű összefoglalás (eindeutige Zusammenfassung) következik.

9. Néhány hónap múlva a csapaton belüli félreértések száma jelentősen csökkent.

10. Gergely szerint a jó kommunikáció nem egyetlen stílus kizárólagosságán, hanem a különböző stílusok tudatos összehangolásán (bewusste Abstimmung) alapul.

(aufklappen)német

1. Im Budapester Büro eines multinationalen Unternehmens hielt Gergely Horváth ein Kommunikationstraining für die Führungskräfte.

2. Das Thema des Trainings war die Verwendung sprachlicher Abschwächungsmittel, sogenannter Hedges, beim Feedback.

3. Gergely erklärte, dass Ausdrücke wie „vielleicht“, „eventuell“, „ein bisschen“ oder „es scheint“ die Schärfe einer Aussage verringern.

4. Diese Modifikatoren helfen dabei, dass Kritik nicht als Angriff, sondern als Vorschlag wirkt.

5. Ein niederländischer Manager, Pieter, bemerkte jedoch, dass die Botschaften der ungarischen Kollegen wegen zu vieler Abschwächungen für ihn manchmal unklar seien.

6. Gergely räumte ein, dass in der interkulturellen Kommunikation der direkte und der indirekte Stil leicht aufeinanderprallen können.

7. Er schlug vor, dass das Team gemeinsame metakommunikative Regeln entwickelt, also darüber spricht, wie sie sprechen.

8. Pieter und seine ungarischen Kollegen vereinbarten, dass bei wichtigen Fragen auf die abgeschwächte Botschaft eine eindeutige Zusammenfassung folgt.

9. Nach einigen Monaten ging die Zahl der Missverständnisse innerhalb des Teams deutlich zurück.

10. Laut Gergely beruht gute Kommunikation nicht auf der Ausschließlichkeit eines einzigen Stils, sondern auf der bewussten Abstimmung verschiedener Stile.

8. Kurzgeschichte – Az üzleti ebéd – Das Geschäftsessen

1. Szilágyi Anna, egy budapesti tanácsadó cég partnere, üzleti ebédre (Geschäftsessen) hívta meg egy osztrák ügyfelét a belvárosba. – Anna Szilágyi, Partnerin einer Budapester Beratungsfirma, lud einen österreichischen Kunden zu einem Geschäftsessen in die Innenstadt ein.

2. Az üzleti etikett szerint a meghívó fél (einladende Partei) választja ki az éttermet, és ő is fizeti a számlát. – Nach der Business-Etikette wählt die einladende Partei das Restaurant aus und bezahlt auch die Rechnung.

3. Anna előre egyeztetett az étteremmel, hogy a számlát ne az asztalhoz hozzák, hanem diszkréten (diskret) rendezze a pultnál. – Anna hatte sich vorab mit dem Restaurant abgestimmt, dass die Rechnung nicht an den Tisch gebracht wird, sondern sie diese diskret an der Theke begleicht.

4. Az étkezés első felében nem esett szó az üzletről, hanem a családról, az utazásokról és a magyar borokról beszélgettek. – In der ersten Hälfte des Essens war nicht vom Geschäft die Rede, sondern man sprach über die Familie, Reisen und ungarische Weine.

5. Ez a bevezető beszélgetés (Small Talk) a bizalomépítés (Vertrauensbildung) fontos része, különösen Közép-Európában. – Dieses einleitende Gespräch ist ein wichtiger Teil der Vertrauensbildung, besonders in Mitteleuropa.

6. Csak a főétel után tért rá Anna a szerződés részleteire, akkor is óvatosan és kérdések formájában. – Erst nach dem Hauptgang kam Anna auf die Details des Vertrags zu sprechen, und auch dann vorsichtig und in Form von Fragen.

7. Az ügyfél egy ponton kifogást emelt (Einwand erheben) a díjazással kapcsolatban, amit Anna nyugodtan meghallgatott. – Der Kunde erhob an einer Stelle einen Einwand bezüglich der Vergütung, den Anna ruhig anhörte.

8. Ahelyett, hogy azonnal vitatkozott volna, azt javasolta, hogy a kérdést a következő héten, az irodában folytassák. – Anstatt sofort zu diskutieren, schlug sie vor, die Frage in der nächsten Woche im Büro fortzusetzen.

9. Az ügyfél értékelte, hogy Anna nem erőltette a döntést egy kötetlen (zwanglos) ebéd közben. – Der Kunde schätzte es, dass Anna die Entscheidung nicht während eines zwanglosen Mittagessens erzwang.

10. A szerződést végül két hét múlva írták alá, és az ügyfél azóta is Anna egyik legfontosabb partnere. – Der Vertrag wurde schließlich zwei Wochen später unterzeichnet, und der Kunde ist seitdem einer von Annas wichtigsten Partnern.

(aufklappen)magyarul

1. Szilágyi Anna, egy budapesti tanácsadó cég partnere, üzleti ebédre (Geschäftsessen) hívta meg egy osztrák ügyfelét a belvárosba.

2. Az üzleti etikett szerint a meghívó fél (einladende Partei) választja ki az éttermet, és ő is fizeti a számlát.

3. Anna előre egyeztetett az étteremmel, hogy a számlát ne az asztalhoz hozzák, hanem diszkréten (diskret) rendezze a pultnál.

4. Az étkezés első felében nem esett szó az üzletről, hanem a családról, az utazásokról és a magyar borokról beszélgettek.

5. Ez a bevezető beszélgetés (Small Talk) a bizalomépítés (Vertrauensbildung) fontos része, különösen Közép-Európában.

6. Csak a főétel után tért rá Anna a szerződés részleteire, akkor is óvatosan és kérdések formájában.

7. Az ügyfél egy ponton kifogást emelt (Einwand erheben) a díjazással kapcsolatban, amit Anna nyugodtan meghallgatott.

8. Ahelyett, hogy azonnal vitatkozott volna, azt javasolta, hogy a kérdést a következő héten, az irodában folytassák.

9. Az ügyfél értékelte, hogy Anna nem erőltette a döntést egy kötetlen (zwanglos) ebéd közben.

10. A szerződést végül két hét múlva írták alá, és az ügyfél azóta is Anna egyik legfontosabb partnere.

(aufklappen)német

1. Anna Szilágyi, Partnerin einer Budapester Beratungsfirma, lud einen österreichischen Kunden zu einem Geschäftsessen in die Innenstadt ein.

2. Nach der Business-Etikette wählt die einladende Partei das Restaurant aus und bezahlt auch die Rechnung.

3. Anna hatte sich vorab mit dem Restaurant abgestimmt, dass die Rechnung nicht an den Tisch gebracht wird, sondern sie diese diskret an der Theke begleicht.

4. In der ersten Hälfte des Essens war nicht vom Geschäft die Rede, sondern man sprach über die Familie, Reisen und ungarische Weine.

5. Dieses einleitende Gespräch ist ein wichtiger Teil der Vertrauensbildung, besonders in Mitteleuropa.

6. Erst nach dem Hauptgang kam Anna auf die Details des Vertrags zu sprechen, und auch dann vorsichtig und in Form von Fragen.

7. Der Kunde erhob an einer Stelle einen Einwand bezüglich der Vergütung, den Anna ruhig anhörte.

8. Anstatt sofort zu diskutieren, schlug sie vor, die Frage in der nächsten Woche im Büro fortzusetzen.

9. Der Kunde schätzte es, dass Anna die Entscheidung nicht während eines zwanglosen Mittagessens erzwang.

10. Der Vertrag wurde schließlich zwei Wochen später unterzeichnet, und der Kunde ist seitdem einer von Annas wichtigsten Partnern.

9. Kurzgeschichte – A diplomáciai nyelv – Die Sprache der Diplomatie

1. Egy diplomataképzésen (Diplomatenausbildung) Bartha nagykövet a diplomáciai nyelvhasználat (diplomatischer Sprachgebrauch) sajátosságairól tartott előadást. – In einer Diplomatenausbildung hielt Botschafter Bartha einen Vortrag über die Besonderheiten des diplomatischen Sprachgebrauchs.

2. Elmagyarázta, hogy a diplomáciában a kifejezések jelentése gyakran eltér a hétköznapi értelmüktől. – Er erklärte, dass die Bedeutung von Ausdrücken in der Diplomatie oft von ihrem alltäglichen Sinn abweicht.

3. Ha egy közlemény (Kommuniqué) szerint a tárgyalások „őszinte és nyílt légkörben” zajlottak, az valójában komoly nézeteltérésekre (Meinungsverschiedenheiten) utal. – Wenn es in einem Kommuniqué heißt, die Verhandlungen seien „in offener und aufrichtiger Atmosphäre“ verlaufen, deutet das in Wirklichkeit auf ernste Meinungsverschiedenheiten hin.

4. A „konstruktív párbeszéd” kifejezés gyakran azt jelzi, hogy konkrét eredmény nem született. – Der Ausdruck „konstruktiver Dialog“ zeigt oft an, dass kein konkretes Ergebnis erzielt wurde.

5. Ezt a jelenséget eufemizmusnak (Euphemismus) nevezik, és célja az, hogy egyik fél se veszítsen arcot a nyilvánosság előtt. – Dieses Phänomen nennt man Euphemismus, und sein Ziel ist, dass keine Seite vor der Öffentlichkeit das Gesicht verliert.

6. Egy hallgató megkérdezte, nem képmutatás-e (Heuchelei) ez a fajta szóhasználat. – Ein Teilnehmer fragte, ob diese Art des Sprachgebrauchs nicht Heuchelei sei.

7. A nagykövet azt felelte, hogy a diplomáciai nyelv egy olyan kód (Code), amelyet minden szakmabeli ismer, így senkit sem vezet félre. – Der Botschafter antwortete, dass die diplomatische Sprache ein Code sei, den alle Fachleute kennen, sodass sie niemanden in die Irre führe.

8. Hozzátette, hogy egy nyers, egyenes megfogalmazás két ország között hosszú évekre megmérgezhetné a kapcsolatokat. – Er fügte hinzu, dass eine schroffe, direkte Formulierung zwischen zwei Ländern die Beziehungen für lange Jahre vergiften könnte.

9. Példaként említette a „persona non grata” (unerwünschte Person) nyilatkozatot, amely a legsúlyosabb diplomáciai jelzések egyike, mégis rendkívül udvarias formában hangzik el. – Als Beispiel nannte er die Erklärung zur „persona non grata“, die eines der schwerwiegendsten diplomatischen Signale ist und dennoch in äußerst höflicher Form erfolgt.

10. Az előadás végén a hallgatók megértették, hogy a diplomáciában az udvariasság nem gyengeség, hanem a konfliktuskezelés (Konfliktbewältigung) kifinomult eszköze. – Am Ende des Vortrags verstanden die Teilnehmer, dass Höflichkeit in der Diplomatie keine Schwäche, sondern ein raffiniertes Mittel der Konfliktbewältigung ist.

(aufklappen)magyarul

1. Egy diplomataképzésen (Diplomatenausbildung) Bartha nagykövet a diplomáciai nyelvhasználat (diplomatischer Sprachgebrauch) sajátosságairól tartott előadást.

2. Elmagyarázta, hogy a diplomáciában a kifejezések jelentése gyakran eltér a hétköznapi értelmüktől.

3. Ha egy közlemény (Kommuniqué) szerint a tárgyalások „őszinte és nyílt légkörben” zajlottak, az valójában komoly nézeteltérésekre (Meinungsverschiedenheiten) utal.

4. A „konstruktív párbeszéd” kifejezés gyakran azt jelzi, hogy konkrét eredmény nem született.

5. Ezt a jelenséget eufemizmusnak (Euphemismus) nevezik, és célja az, hogy egyik fél se veszítsen arcot a nyilvánosság előtt.

6. Egy hallgató megkérdezte, nem képmutatás-e (Heuchelei) ez a fajta szóhasználat.

7. A nagykövet azt felelte, hogy a diplomáciai nyelv egy olyan kód (Code), amelyet minden szakmabeli ismer, így senkit sem vezet félre.

8. Hozzátette, hogy egy nyers, egyenes megfogalmazás két ország között hosszú évekre megmérgezhetné a kapcsolatokat.

9. Példaként említette a „persona non grata” (unerwünschte Person) nyilatkozatot, amely a legsúlyosabb diplomáciai jelzések egyike, mégis rendkívül udvarias formában hangzik el.

10. Az előadás végén a hallgatók megértették, hogy a diplomáciában az udvariasság nem gyengeség, hanem a konfliktuskezelés (Konfliktbewältigung) kifinomult eszköze.

(aufklappen)német

1. In einer Diplomatenausbildung hielt Botschafter Bartha einen Vortrag über die Besonderheiten des diplomatischen Sprachgebrauchs.

2. Er erklärte, dass die Bedeutung von Ausdrücken in der Diplomatie oft von ihrem alltäglichen Sinn abweicht.

3. Wenn es in einem Kommuniqué heißt, die Verhandlungen seien „in offener und aufrichtiger Atmosphäre“ verlaufen, deutet das in Wirklichkeit auf ernste Meinungsverschiedenheiten hin.

4. Der Ausdruck „konstruktiver Dialog“ zeigt oft an, dass kein konkretes Ergebnis erzielt wurde.

5. Dieses Phänomen nennt man Euphemismus, und sein Ziel ist, dass keine Seite vor der Öffentlichkeit das Gesicht verliert.

6. Ein Teilnehmer fragte, ob diese Art des Sprachgebrauchs nicht Heuchelei sei.

7. Der Botschafter antwortete, dass die diplomatische Sprache ein Code sei, den alle Fachleute kennen, sodass sie niemanden in die Irre führe.

8. Er fügte hinzu, dass eine schroffe, direkte Formulierung zwischen zwei Ländern die Beziehungen für lange Jahre vergiften könnte.

9. Als Beispiel nannte er die Erklärung zur „persona non grata“, die eines der schwerwiegendsten diplomatischen Signale ist und dennoch in äußerst höflicher Form erfolgt.

10. Am Ende des Vortrags verstanden die Teilnehmer, dass Höflichkeit in der Diplomatie keine Schwäche, sondern ein raffiniertes Mittel der Konfliktbewältigung ist.

10. Kurzgeschichte – A digitális etikett – Die digitale Etikette

1. Egy budapesti IT-cég humánerőforrás-vezetője (Personalleiterin), Pintér Dóra, új belső kommunikációs irányelvet (Kommunikationsrichtlinie) dolgozott ki. – Die Personalleiterin eines Budapester IT-Unternehmens, Dóra Pintér, erarbeitete eine neue interne Kommunikationsrichtlinie.

2. A cégnél ugyanis egyre több panasz érkezett a munkaidőn túli üzenetek és a nyers hangvételű e-mailek miatt. – In der Firma gingen nämlich immer mehr Beschwerden über Nachrichten außerhalb der Arbeitszeit und über E-Mails mit schroffem Ton ein.

3. Az irányelv első pontja a lekapcsolódáshoz való jogot (Recht auf Nichterreichbarkeit) rögzítette, vagyis este hét után senkitől sem várnak választ. – Der erste Punkt der Richtlinie legte das Recht auf Nichterreichbarkeit fest, also dass nach sieben Uhr abends von niemandem eine Antwort erwartet wird.

4. A második pont a netikett (Netiquette) alapszabályait foglalta össze, például a csupa nagybetűs írás és a túlzott felkiáltójelek kerülését. – Der zweite Punkt fasste die Grundregeln der Netiquette zusammen, etwa das Vermeiden von Großbuchstaben und übermäßigen Ausrufezeichen.

5. Dóra külön kitért arra, hogy a videókonferenciákon (Videokonferenzen) illik bekapcsolni a kamerát, és némítani a mikrofont, ha valaki nem beszél. – Dóra ging gesondert darauf ein, dass es sich bei Videokonferenzen gehört, die Kamera einzuschalten und das Mikrofon stummzuschalten, wenn man nicht spricht.

6. Az emodzsik (Emojis) használatáról hosszú vita alakult ki a vezetőség körében. – Über die Verwendung von Emojis entbrannte eine lange Diskussion in der Geschäftsleitung.

7. A fiatalabb munkatársak szerint egy mosolygó arc tompítja az írott üzenet ridegségét, az idősebbek viszont komolytalannak tartották. – Laut den jüngeren Mitarbeitern mildert ein lächelndes Gesicht die Kälte einer geschriebenen Nachricht, die Älteren dagegen hielten es für unseriös.

8. Végül megállapodtak, hogy belső csatornákon (interne Kanäle) szabad emodzsit használni, ügyfelekkel szemben azonban nem. – Schließlich einigten sie sich darauf, dass Emojis in internen Kanälen erlaubt sind, gegenüber Kunden jedoch nicht.

9. Az irányelv bevezetése után egy belső felmérés (interne Umfrage) szerint a munkatársak elégedettsége és a munkahelyi légkör (Arbeitsklima) jelentősen javult. – Nach Einführung der Richtlinie hatten sich laut einer internen Umfrage die Zufriedenheit der Mitarbeiter und das Arbeitsklima deutlich verbessert.

10. Dóra szerint a digitális kor új eszközöket hozott, de az udvariasság lényege változatlan maradt: tisztelni a másik ember idejét, figyelmét és méltóságát. – Laut Dóra hat das digitale Zeitalter neue Werkzeuge gebracht, doch das Wesen der Höflichkeit ist unverändert geblieben: die Zeit, die Aufmerksamkeit und die Würde des anderen Menschen zu respektieren.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti IT-cég humánerőforrás-vezetője (Personalleiterin), Pintér Dóra, új belső kommunikációs irányelvet (Kommunikationsrichtlinie) dolgozott ki.

2. A cégnél ugyanis egyre több panasz érkezett a munkaidőn túli üzenetek és a nyers hangvételű e-mailek miatt.

3. Az irányelv első pontja a lekapcsolódáshoz való jogot (Recht auf Nichterreichbarkeit) rögzítette, vagyis este hét után senkitől sem várnak választ.

4. A második pont a netikett (Netiquette) alapszabályait foglalta össze, például a csupa nagybetűs írás és a túlzott felkiáltójelek kerülését.

5. Dóra külön kitért arra, hogy a videókonferenciákon (Videokonferenzen) illik bekapcsolni a kamerát, és némítani a mikrofont, ha valaki nem beszél.

6. Az emodzsik (Emojis) használatáról hosszú vita alakult ki a vezetőség körében.

7. A fiatalabb munkatársak szerint egy mosolygó arc tompítja az írott üzenet ridegségét, az idősebbek viszont komolytalannak tartották.

8. Végül megállapodtak, hogy belső csatornákon (interne Kanäle) szabad emodzsit használni, ügyfelekkel szemben azonban nem.

9. Az irányelv bevezetése után egy belső felmérés (interne Umfrage) szerint a munkatársak elégedettsége és a munkahelyi légkör (Arbeitsklima) jelentősen javult.

10. Dóra szerint a digitális kor új eszközöket hozott, de az udvariasság lényege változatlan maradt: tisztelni a másik ember idejét, figyelmét és méltóságát.

(aufklappen)német

1. Die Personalleiterin eines Budapester IT-Unternehmens, Dóra Pintér, erarbeitete eine neue interne Kommunikationsrichtlinie.

2. In der Firma gingen nämlich immer mehr Beschwerden über Nachrichten außerhalb der Arbeitszeit und über E-Mails mit schroffem Ton ein.

3. Der erste Punkt der Richtlinie legte das Recht auf Nichterreichbarkeit fest, also dass nach sieben Uhr abends von niemandem eine Antwort erwartet wird.

4. Der zweite Punkt fasste die Grundregeln der Netiquette zusammen, etwa das Vermeiden von Großbuchstaben und übermäßigen Ausrufezeichen.

5. Dóra ging gesondert darauf ein, dass es sich bei Videokonferenzen gehört, die Kamera einzuschalten und das Mikrofon stummzuschalten, wenn man nicht spricht.

6. Über die Verwendung von Emojis entbrannte eine lange Diskussion in der Geschäftsleitung.

7. Laut den jüngeren Mitarbeitern mildert ein lächelndes Gesicht die Kälte einer geschriebenen Nachricht, die Älteren dagegen hielten es für unseriös.

8. Schließlich einigten sie sich darauf, dass Emojis in internen Kanälen erlaubt sind, gegenüber Kunden jedoch nicht.

9. Nach Einführung der Richtlinie hatten sich laut einer internen Umfrage die Zufriedenheit der Mitarbeiter und das Arbeitsklima deutlich verbessert.

10. Laut Dóra hat das digitale Zeitalter neue Werkzeuge gebracht, doch das Wesen der Höflichkeit ist unverändert geblieben: die Zeit, die Aufmerksamkeit und die Würde des anderen Menschen zu respektieren.