037 thema 10

---

Thema 37 – Geschichte

Stufe 10 – höchstes Niveau, historische Fachsprache (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A páneurópai piknik – Das Paneuropäische Picknick

1. Sopronpusztán, az emlékparkban (Gedenkpark) Anikó történész egy lipcsei vendéget, Frau Richtert kalauzolt. – In Sopronpuszta, im Gedenkpark, führte die Historikerin Anikó einen Gast aus Leipzig, Frau Richter.

2. „Pontosan itt álltam 1989. augusztus 19-én, tizenkét évesen, a szüleim kezét fogva” – mondta Frau Richter halkan. – „Genau hier stand ich am 19. August 1989, zwölf Jahre alt, an der Hand meiner Eltern“, sagte Frau Richter leise.

3. Anikó elmagyarázta, hogy a páneurópai piknik (Paneuropäisches Picknick) eredetileg egy határ menti baráti találkozónak indult. – Anikó erklärte, dass das Paneuropäische Picknick ursprünglich als grenznahes Freundschaftstreffen begonnen hatte.

4. A szervezők jelképesen néhány órára meg akarták nyitni a régi pozsonyi országút határkapuját (Grenztor). – Die Organisatoren wollten symbolisch für einige Stunden das Grenztor an der alten Pressburger Landstraße öffnen.

5. A hír azonban elterjedt a Magyarországon nyaraló keletnémetek között, és több százan jöttek el. – Die Nachricht hatte sich jedoch unter den in Ungarn urlaubenden DDR-Bürgern verbreitet, und mehrere hundert kamen.

6. Amikor a kapu kinyílt, a tömeg áttört, a határőrök (Grenzsoldaten) pedig parancsnokuk döntése nyomán nem használtak fegyvert. – Als das Tor sich öffnete, brach die Menge durch, und die Grenzsoldaten setzten auf Entscheidung ihres Kommandanten hin keine Waffen ein.

7. „Azt mondták, hogy a vasfüggöny (Eiserner Vorhang) itt kapott először repedést” – jegyezte meg Frau Richter. – „Man sagt, dass der Eiserne Vorhang hier seinen ersten Riss bekam“, bemerkte Frau Richter.

8. Anikó hozzátette, hogy a magyar kormány szeptember 11-én hivatalosan is megnyitotta a nyugati határt (Grenzöffnung) a keletnémet állampolgárok előtt. – Anikó fügte hinzu, dass die ungarische Regierung am 11. September auch offiziell die Westgrenze für DDR-Bürger öffnete.

9. A történészek ma úgy értékelik, hogy ez a lépés jelentősen felgyorsította a berlini fal leomlását (Fall der Berliner Mauer). – Die Historiker bewerten heute, dass dieser Schritt den Fall der Berliner Mauer erheblich beschleunigte.

10. Frau Richter egy kis kavicsot vett fel az ösvényről, és azt mondta, hogy ezt az unokáinak viszi, akik már egy határok nélküli Európába születtek. – Frau Richter hob einen kleinen Kiesel vom Weg auf und sagte, dass sie ihn ihren Enkeln mitbringe, die schon in ein Europa ohne Grenzen hineingeboren wurden.

(aufklappen)magyarul

1. Sopronpusztán, az emlékparkban (Gedenkpark) Anikó történész egy lipcsei vendéget, Frau Richtert kalauzolt.

2. „Pontosan itt álltam 1989. augusztus 19-én, tizenkét évesen, a szüleim kezét fogva” – mondta Frau Richter halkan.

3. Anikó elmagyarázta, hogy a páneurópai piknik (Paneuropäisches Picknick) eredetileg egy határ menti baráti találkozónak indult.

4. A szervezők jelképesen néhány órára meg akarták nyitni a régi pozsonyi országút határkapuját (Grenztor).

5. A hír azonban elterjedt a Magyarországon nyaraló keletnémetek között, és több százan jöttek el.

6. Amikor a kapu kinyílt, a tömeg áttört, a határőrök (Grenzsoldaten) pedig parancsnokuk döntése nyomán nem használtak fegyvert.

7. „Azt mondták, hogy a vasfüggöny (Eiserner Vorhang) itt kapott először repedést” – jegyezte meg Frau Richter.

8. Anikó hozzátette, hogy a magyar kormány szeptember 11-én hivatalosan is megnyitotta a nyugati határt (Grenzöffnung) a keletnémet állampolgárok előtt.

9. A történészek ma úgy értékelik, hogy ez a lépés jelentősen felgyorsította a berlini fal leomlását (Fall der Berliner Mauer).

10. Frau Richter egy kis kavicsot vett fel az ösvényről, és azt mondta, hogy ezt az unokáinak viszi, akik már egy határok nélküli Európába születtek.

(aufklappen)német

1. In Sopronpuszta, im Gedenkpark, führte die Historikerin Anikó einen Gast aus Leipzig, Frau Richter.

2. „Genau hier stand ich am 19. August 1989, zwölf Jahre alt, an der Hand meiner Eltern“, sagte Frau Richter leise.

3. Anikó erklärte, dass das Paneuropäische Picknick ursprünglich als grenznahes Freundschaftstreffen begonnen hatte.

4. Die Organisatoren wollten symbolisch für einige Stunden das Grenztor an der alten Pressburger Landstraße öffnen.

5. Die Nachricht hatte sich jedoch unter den in Ungarn urlaubenden DDR-Bürgern verbreitet, und mehrere hundert kamen.

6. Als das Tor sich öffnete, brach die Menge durch, und die Grenzsoldaten setzten auf Entscheidung ihres Kommandanten hin keine Waffen ein.

7. „Man sagt, dass der Eiserne Vorhang hier seinen ersten Riss bekam“, bemerkte Frau Richter.

8. Anikó fügte hinzu, dass die ungarische Regierung am 11. September auch offiziell die Westgrenze für DDR-Bürger öffnete.

9. Die Historiker bewerten heute, dass dieser Schritt den Fall der Berliner Mauer erheblich beschleunigte.

10. Frau Richter hob einen kleinen Kiesel vom Weg auf und sagte, dass sie ihn ihren Enkeln mitbringe, die schon in ein Europa ohne Grenzen hineingeboren wurden.

2. Kurzgeschichte – A kerekasztal – Der Runde Tisch

1. Egy politikatörténeti szemináriumon Dr. Balogh docens a rendszerváltás (Systemwechsel) tárgyalásos jellegét elemezte. – In einem Seminar zur politischen Geschichte analysierte Dozent Dr. Balogh den verhandelten Charakter des Systemwechsels.

2. „Magyarországon nem forradalom, hanem tárgyalásos átmenet (verhandelter Übergang) zajlott le” – kezdte az óráját. – „In Ungarn fand keine Revolution, sondern ein verhandelter Übergang statt“, begann er seine Stunde.

3. 1989 nyarán az állampárt, az MSZMP, és az Ellenzéki Kerekasztal (Oppositioneller Runder Tisch) pártjai leültek tárgyalni a Nemzeti Kerekasztalhoz (Nationaler Runder Tisch). – Im Sommer 1989 setzten sich die Staatspartei MSZMP und die Parteien des Oppositionellen Runden Tisches an den Nationalen Runden Tisch.

4. A tárgyalások eredményeként alkotmánymódosítás (Verfassungsänderung) született, amely megteremtette a többpárti demokrácia (Mehrparteiendemokratie) jogi alapjait. – Als Ergebnis der Verhandlungen kam eine Verfassungsänderung zustande, die die rechtlichen Grundlagen der Mehrparteiendemokratie schuf.

5. 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes államfő a Parlament erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. – Am 23. Oktober 1989 rief das vorläufige Staatsoberhaupt Mátyás Szűrös vom Balkon des Parlaments die Republik Ungarn aus.

6. Az első szabad választásokat (erste freie Wahlen) 1990 tavaszán tartották, és Antall József lett a miniszterelnök. – Die ersten freien Wahlen fanden im Frühjahr 1990 statt, und József Antall wurde Ministerpräsident.

7. Egy német cserediák, Felix, megkérdezte, miben különbözött ez az NDK-beli folyamattól. – Ein deutscher Austauschstudent, Felix, fragte, worin sich dies vom Prozess in der DDR unterschied.

8. A docens azt felelte, hogy ott az utca nyomása és az állam összeomlása volt meghatározó, míg itt az elitek közötti megállapodás (Elitenkompromiss). – Der Dozent antwortete, dass dort der Druck der Straße und der Zusammenbruch des Staates bestimmend waren, hier hingegen die Vereinbarung zwischen den Eliten.

9. Hozzátette, hogy a tárgyalásos átmenetet egyesek éppen azért bírálják, mert nem hozott éles szakítást (Bruch) a múlttal. – Er fügte hinzu, dass manche den verhandelten Übergang gerade deshalb kritisieren, weil er keinen scharfen Bruch mit der Vergangenheit brachte.

10. Felix a jegyzeteibe azt írta: „Békés átmenet – ára: a befejezetlen múltfeldolgozás?” – Felix schrieb in seine Notizen: „Friedlicher Übergang – Preis: die unvollendete Vergangenheitsbewältigung?“

(aufklappen)magyarul

1. Egy politikatörténeti szemináriumon Dr. Balogh docens a rendszerváltás (Systemwechsel) tárgyalásos jellegét elemezte.

2. „Magyarországon nem forradalom, hanem tárgyalásos átmenet (verhandelter Übergang) zajlott le” – kezdte az óráját.

3. 1989 nyarán az állampárt, az MSZMP, és az Ellenzéki Kerekasztal (Oppositioneller Runder Tisch) pártjai leültek tárgyalni a Nemzeti Kerekasztalhoz (Nationaler Runder Tisch).

4. A tárgyalások eredményeként alkotmánymódosítás (Verfassungsänderung) született, amely megteremtette a többpárti demokrácia (Mehrparteiendemokratie) jogi alapjait.

5. 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes államfő a Parlament erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

6. Az első szabad választásokat (erste freie Wahlen) 1990 tavaszán tartották, és Antall József lett a miniszterelnök.

7. Egy német cserediák, Felix, megkérdezte, miben különbözött ez az NDK-beli folyamattól.

8. A docens azt felelte, hogy ott az utca nyomása és az állam összeomlása volt meghatározó, míg itt az elitek közötti megállapodás (Elitenkompromiss).

9. Hozzátette, hogy a tárgyalásos átmenetet egyesek éppen azért bírálják, mert nem hozott éles szakítást (Bruch) a múlttal.

10. Felix a jegyzeteibe azt írta: „Békés átmenet – ára: a befejezetlen múltfeldolgozás?”

(aufklappen)német

1. In einem Seminar zur politischen Geschichte analysierte Dozent Dr. Balogh den verhandelten Charakter des Systemwechsels.

2. „In Ungarn fand keine Revolution, sondern ein verhandelter Übergang statt“, begann er seine Stunde.

3. Im Sommer 1989 setzten sich die Staatspartei MSZMP und die Parteien des Oppositionellen Runden Tisches an den Nationalen Runden Tisch.

4. Als Ergebnis der Verhandlungen kam eine Verfassungsänderung zustande, die die rechtlichen Grundlagen der Mehrparteiendemokratie schuf.

5. Am 23. Oktober 1989 rief das vorläufige Staatsoberhaupt Mátyás Szűrös vom Balkon des Parlaments die Republik Ungarn aus.

6. Die ersten freien Wahlen fanden im Frühjahr 1990 statt, und József Antall wurde Ministerpräsident.

7. Ein deutscher Austauschstudent, Felix, fragte, worin sich dies vom Prozess in der DDR unterschied.

8. Der Dozent antwortete, dass dort der Druck der Straße und der Zusammenbruch des Staates bestimmend waren, hier hingegen die Vereinbarung zwischen den Eliten.

9. Er fügte hinzu, dass manche den verhandelten Übergang gerade deshalb kritisieren, weil er keinen scharfen Bruch mit der Vergangenheit brachte.

10. Felix schrieb in seine Notizen: „Friedlicher Übergang – Preis: die unvollendete Vergangenheitsbewältigung?“

3. Kurzgeschichte – Nagy Imre újratemetése – Die Umbettung von Imre Nagy

1. Gyula bácsi egy megsárgult újságot vett elő a könyvespolcáról, amikor az unokája 1989-ről kérdezte. – Onkel Gyula holte eine vergilbte Zeitung aus seinem Bücherregal, als sein Enkel ihn nach 1989 fragte.

2. A címlapon a Hősök terén felállított hat koporsó képe volt, 1989. június 16-ról. – Auf der Titelseite war das Bild der sechs auf dem Heldenplatz aufgestellten Särge vom 16. Juni 1989.

3. Elmesélte, hogy Nagy Imrét és mártírtársait (Mitmärtyrer) 1958-ban egy koncepciós per (Schauprozess) után kivégezték, és jeltelen sírba (namenloses Grab) temették. – Er erzählte, dass Imre Nagy und seine Mitmärtyrer 1958 nach einem Schauprozess hingerichtet und in einem namenlosen Grab verscharrt worden waren.

4. A hatodik, üres koporsó a forradalom összes névtelen áldozatát jelképezte. – Der sechste, leere Sarg symbolisierte alle namenlosen Opfer der Revolution.

5. „Kétszázezren álltunk ott csendben, és mindenki érezte, hogy valami véget ér” – mondta Gyula bácsi. – „Zweihunderttausend standen wir dort schweigend, und alle spürten, dass etwas zu Ende geht“, sagte Onkel Gyula.

6. Az újratemetés (Umbettung) nemcsak gyászszertartás volt, hanem a rendszer legitimitásának (Legitimität des Systems) nyilvános megkérdőjelezése is. – Die Umbettung war nicht nur eine Trauerfeier, sondern auch eine öffentliche Infragestellung der Legitimität des Systems.

7. Az egyik szónok, egy fiatal politikus, nyíltan követelte a szovjet csapatok kivonását (Truppenabzug). – Einer der Redner, ein junger Politiker, forderte offen den Abzug der sowjetischen Truppen.

8. Néhány héttel később a Legfelsőbb Bíróság (Oberstes Gericht) semmissé nyilvánította az ítéletet, ami Nagy Imre jogi rehabilitációját (Rehabilitierung) jelentette. – Einige Wochen später erklärte das Oberste Gericht das Urteil für nichtig, was die juristische Rehabilitierung von Imre Nagy bedeutete.

9. Az unoka megkérdezte, miért őrizte meg a nagyapja éppen ezt az újságot ennyi éven át. – Der Enkel fragte, warum der Großvater gerade diese Zeitung so viele Jahre aufbewahrt habe.

10. „Mert ez volt az első nap, amikor hangosan kimondhattuk, amit harminc évig csak suttogtunk” – felelte Gyula bácsi. – „Weil das der erste Tag war, an dem wir laut aussprechen durften, was wir dreißig Jahre lang nur geflüstert hatten“, antwortete Onkel Gyula.

(aufklappen)magyarul

1. Gyula bácsi egy megsárgult újságot vett elő a könyvespolcáról, amikor az unokája 1989-ről kérdezte.

2. A címlapon a Hősök terén felállított hat koporsó képe volt, 1989. június 16-ról.

3. Elmesélte, hogy Nagy Imrét és mártírtársait (Mitmärtyrer) 1958-ban egy koncepciós per (Schauprozess) után kivégezték, és jeltelen sírba (namenloses Grab) temették.

4. A hatodik, üres koporsó a forradalom összes névtelen áldozatát jelképezte.

5. „Kétszázezren álltunk ott csendben, és mindenki érezte, hogy valami véget ér” – mondta Gyula bácsi.

6. Az újratemetés (Umbettung) nemcsak gyászszertartás volt, hanem a rendszer legitimitásának (Legitimität des Systems) nyilvános megkérdőjelezése is.

7. Az egyik szónok, egy fiatal politikus, nyíltan követelte a szovjet csapatok kivonását (Truppenabzug).

8. Néhány héttel később a Legfelsőbb Bíróság (Oberstes Gericht) semmissé nyilvánította az ítéletet, ami Nagy Imre jogi rehabilitációját (Rehabilitierung) jelentette.

9. Az unoka megkérdezte, miért őrizte meg a nagyapja éppen ezt az újságot ennyi éven át.

10. „Mert ez volt az első nap, amikor hangosan kimondhattuk, amit harminc évig csak suttogtunk” – felelte Gyula bácsi.

(aufklappen)német

1. Onkel Gyula holte eine vergilbte Zeitung aus seinem Bücherregal, als sein Enkel ihn nach 1989 fragte.

2. Auf der Titelseite war das Bild der sechs auf dem Heldenplatz aufgestellten Särge vom 16. Juni 1989.

3. Er erzählte, dass Imre Nagy und seine Mitmärtyrer 1958 nach einem Schauprozess hingerichtet und in einem namenlosen Grab verscharrt worden waren.

4. Der sechste, leere Sarg symbolisierte alle namenlosen Opfer der Revolution.

5. „Zweihunderttausend standen wir dort schweigend, und alle spürten, dass etwas zu Ende geht“, sagte Onkel Gyula.

6. Die Umbettung war nicht nur eine Trauerfeier, sondern auch eine öffentliche Infragestellung der Legitimität des Systems.

7. Einer der Redner, ein junger Politiker, forderte offen den Abzug der sowjetischen Truppen.

8. Einige Wochen später erklärte das Oberste Gericht das Urteil für nichtig, was die juristische Rehabilitierung von Imre Nagy bedeutete.

9. Der Enkel fragte, warum der Großvater gerade diese Zeitung so viele Jahre aufbewahrt habe.

10. „Weil das der erste Tag war, an dem wir laut aussprechen durften, was wir dreißig Jahre lang nur geflüstert hatten“, antwortete Onkel Gyula.

4. Kurzgeschichte – A forráskritika gyakorlatban – Quellenkritik in der Praxis

1. A levéltár (Archiv) kutatótermében Nóra, egy fiatal doktorandusz, egy 1952-es tanácsi jegyzőkönyvet (Ratsprotokoll) vizsgált. – Im Lesesaal des Archivs untersuchte Nóra, eine junge Doktorandin, ein Ratsprotokoll aus dem Jahr 1952.

2. A jegyzőkönyv szerint a falu lakossága „lelkesen és egyhangúlag” támogatta a termelőszövetkezet megalakítását. – Laut Protokoll unterstützte die Dorfbevölkerung die Gründung der Produktionsgenossenschaft „begeistert und einstimmig“.

3. Témavezetője, Szabó professzor, figyelmeztette, hogy egy hivatalos dokumentum (amtliches Dokument) nem feltétlenül a valóságot, hanem a kívánt valóságot rögzíti. – Ihr Doktorvater, Professor Szabó, warnte sie, dass ein amtliches Dokument nicht unbedingt die Wirklichkeit, sondern die gewünschte Wirklichkeit festhält.

4. „A külső forráskritika (äußere Quellenkritik) során azt vizsgáljuk, hiteles-e a dokumentum, a belső forráskritika (innere Quellenkritik) során pedig azt, mennyire megbízható a tartalma” – magyarázta. – „Bei der äußeren Quellenkritik prüfen wir, ob das Dokument echt ist, bei der inneren Quellenkritik dagegen, wie zuverlässig sein Inhalt ist“, erklärte er.

5. Nóra ezért összevetette a jegyzőkönyvet más forrásokkal (Quellenvergleich), például a helyi plébános naplójával és a rendőrségi jelentésekkel. – Nóra verglich das Protokoll deshalb mit anderen Quellen, zum Beispiel mit dem Tagebuch des örtlichen Pfarrers und den Polizeiberichten.

6. A plébános naplójában egészen más kép rajzolódott ki: fenyegetésekről, megfélemlítésről és éjszakai házkutatásokról írt. – Im Tagebuch des Pfarrers zeichnete sich ein ganz anderes Bild ab: Er schrieb über Drohungen, Einschüchterung und nächtliche Hausdurchsuchungen.

7. A rendőrségi jelentésekből pedig kiderült, hogy több gazdát őrizetbe vettek, mert megtagadták a belépést. – Aus den Polizeiberichten ging zudem hervor, dass mehrere Bauern in Gewahrsam genommen wurden, weil sie den Beitritt verweigerten.

8. Nóra rájött, hogy az „egyhangúság” valójában a kényszer (Zwang) nyelvi elfedése volt. – Nóra wurde klar, dass die „Einstimmigkeit“ in Wirklichkeit die sprachliche Verschleierung von Zwang war.

9. A professzor elégedetten bólintott, és megjegyezte, hogy a történész legfontosabb eszköze a jól feltett kérdés. – Der Professor nickte zufrieden und bemerkte, dass das wichtigste Werkzeug des Historikers die gut gestellte Frage sei.

10. Nóra aznap este új fejezetcímet írt a disszertációjába: „A konszenzus retorikája és a kényszer valósága”. – Nóra schrieb an diesem Abend einen neuen Kapiteltitel in ihre Dissertation: „Die Rhetorik des Konsenses und die Realität des Zwangs“.

(aufklappen)magyarul

1. A levéltár (Archiv) kutatótermében Nóra, egy fiatal doktorandusz, egy 1952-es tanácsi jegyzőkönyvet (Ratsprotokoll) vizsgált.

2. A jegyzőkönyv szerint a falu lakossága „lelkesen és egyhangúlag” támogatta a termelőszövetkezet megalakítását.

3. Témavezetője, Szabó professzor, figyelmeztette, hogy egy hivatalos dokumentum (amtliches Dokument) nem feltétlenül a valóságot, hanem a kívánt valóságot rögzíti.

4. „A külső forráskritika (äußere Quellenkritik) során azt vizsgáljuk, hiteles-e a dokumentum, a belső forráskritika (innere Quellenkritik) során pedig azt, mennyire megbízható a tartalma” – magyarázta.

5. Nóra ezért összevetette a jegyzőkönyvet más forrásokkal (Quellenvergleich), például a helyi plébános naplójával és a rendőrségi jelentésekkel.

6. A plébános naplójában egészen más kép rajzolódott ki: fenyegetésekről, megfélemlítésről és éjszakai házkutatásokról írt.

7. A rendőrségi jelentésekből pedig kiderült, hogy több gazdát őrizetbe vettek, mert megtagadták a belépést.

8. Nóra rájött, hogy az „egyhangúság” valójában a kényszer (Zwang) nyelvi elfedése volt.

9. A professzor elégedetten bólintott, és megjegyezte, hogy a történész legfontosabb eszköze a jól feltett kérdés.

10. Nóra aznap este új fejezetcímet írt a disszertációjába: „A konszenzus retorikája és a kényszer valósága”.

(aufklappen)német

1. Im Lesesaal des Archivs untersuchte Nóra, eine junge Doktorandin, ein Ratsprotokoll aus dem Jahr 1952.

2. Laut Protokoll unterstützte die Dorfbevölkerung die Gründung der Produktionsgenossenschaft „begeistert und einstimmig“.

3. Ihr Doktorvater, Professor Szabó, warnte sie, dass ein amtliches Dokument nicht unbedingt die Wirklichkeit, sondern die gewünschte Wirklichkeit festhält.

4. „Bei der äußeren Quellenkritik prüfen wir, ob das Dokument echt ist, bei der inneren Quellenkritik dagegen, wie zuverlässig sein Inhalt ist“, erklärte er.

5. Nóra verglich das Protokoll deshalb mit anderen Quellen, zum Beispiel mit dem Tagebuch des örtlichen Pfarrers und den Polizeiberichten.

6. Im Tagebuch des Pfarrers zeichnete sich ein ganz anderes Bild ab: Er schrieb über Drohungen, Einschüchterung und nächtliche Hausdurchsuchungen.

7. Aus den Polizeiberichten ging zudem hervor, dass mehrere Bauern in Gewahrsam genommen wurden, weil sie den Beitritt verweigerten.

8. Nóra wurde klar, dass die „Einstimmigkeit“ in Wirklichkeit die sprachliche Verschleierung von Zwang war.

9. Der Professor nickte zufrieden und bemerkte, dass das wichtigste Werkzeug des Historikers die gut gestellte Frage sei.

10. Nóra schrieb an diesem Abend einen neuen Kapiteltitel in ihre Dissertation: „Die Rhetorik des Konsenses und die Realität des Zwangs“.

5. Kurzgeschichte – A tihanyi alapítólevél – Die Gründungsurkunde von Tihany

1. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában Bálint atya egy nyelvészhallgatókból álló csoportot fogadott. – Im Archiv der Erzabtei Pannonhalma empfing Pater Bálint eine Gruppe von Sprachwissenschaftsstudenten.

2. Megmutatta nekik a tihanyi apátság alapítólevelének (Gründungsurkunde) másolatát, amelyet I. András király 1055-ben adott ki. – Er zeigte ihnen die Kopie der Gründungsurkunde der Abtei Tihany, die König Andreas I. im Jahr 1055 ausstellte.

3. Az oklevél (Urkunde) latin nyelvű, de a birtokhatárok leírásában magyar szavak és kifejezések is szerepelnek. – Die Urkunde ist in lateinischer Sprache verfasst, aber in der Beschreibung der Grundstücksgrenzen kommen auch ungarische Wörter und Ausdrücke vor.

4. A leghíresebb töredék a „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, vagyis „a Fehérvárra menő hadi útra”. – Das berühmteste Fragment ist „feheruuaru rea meneh hodu utu rea“, also „auf die nach Fehérvár führende Heerstraße“.

5. Ez a magyar nyelv legkorábbi fennmaradt nyelvemléke (Sprachdenkmal) összefüggő szövegtöredék formájában. – Dies ist das früheste erhaltene Sprachdenkmal des Ungarischen in Form eines zusammenhängenden Textfragments.

6. Egy hallgató megkérdezte, miért ilyen furcsa a helyesírás (Rechtschreibung). – Ein Student fragte, warum die Rechtschreibung so seltsam sei.

7. Bálint atya elmagyarázta, hogy a latin ábécé nem tartalmazott betűket bizonyos magyar hangokra, ezért az írnokok (Schreiber) rögtönöztek. – Pater Bálint erklärte, dass das lateinische Alphabet keine Buchstaben für bestimmte ungarische Laute enthielt, weshalb die Schreiber improvisierten.

8. A paleográfia (Paläographie) és a diplomatika (Diplomatik) segítségével lehet megállapítani egy oklevél korát és hitelességét. – Mit Hilfe der Paläographie und der Diplomatik lässt sich das Alter und die Echtheit einer Urkunde feststellen.

9. A hallgatók csodálattal nézték a pergament (Pergament), amely közel ezer évet élt túl háborúkon és tűzvészeken át. – Die Studenten betrachteten ehrfürchtig das Pergament, das fast tausend Jahre durch Kriege und Brände hindurch überdauert hatte.

10. Bálint atya azzal zárta a látogatást, hogy minden nyelvemlék egy hang, amely a múltból szól hozzánk, ha tudunk figyelni rá. – Pater Bálint beschloss den Besuch mit den Worten, dass jedes Sprachdenkmal eine Stimme sei, die aus der Vergangenheit zu uns spricht, wenn wir ihr zuzuhören verstehen.

(aufklappen)magyarul

1. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában Bálint atya egy nyelvészhallgatókból álló csoportot fogadott.

2. Megmutatta nekik a tihanyi apátság alapítólevelének (Gründungsurkunde) másolatát, amelyet I. András király 1055-ben adott ki.

3. Az oklevél (Urkunde) latin nyelvű, de a birtokhatárok leírásában magyar szavak és kifejezések is szerepelnek.

4. A leghíresebb töredék a „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, vagyis „a Fehérvárra menő hadi útra”.

5. Ez a magyar nyelv legkorábbi fennmaradt nyelvemléke (Sprachdenkmal) összefüggő szövegtöredék formájában.

6. Egy hallgató megkérdezte, miért ilyen furcsa a helyesírás (Rechtschreibung).

7. Bálint atya elmagyarázta, hogy a latin ábécé nem tartalmazott betűket bizonyos magyar hangokra, ezért az írnokok (Schreiber) rögtönöztek.

8. A paleográfia (Paläographie) és a diplomatika (Diplomatik) segítségével lehet megállapítani egy oklevél korát és hitelességét.

9. A hallgatók csodálattal nézték a pergament (Pergament), amely közel ezer évet élt túl háborúkon és tűzvészeken át.

10. Bálint atya azzal zárta a látogatást, hogy minden nyelvemlék egy hang, amely a múltból szól hozzánk, ha tudunk figyelni rá.

(aufklappen)német

1. Im Archiv der Erzabtei Pannonhalma empfing Pater Bálint eine Gruppe von Sprachwissenschaftsstudenten.

2. Er zeigte ihnen die Kopie der Gründungsurkunde der Abtei Tihany, die König Andreas I. im Jahr 1055 ausstellte.

3. Die Urkunde ist in lateinischer Sprache verfasst, aber in der Beschreibung der Grundstücksgrenzen kommen auch ungarische Wörter und Ausdrücke vor.

4. Das berühmteste Fragment ist „feheruuaru rea meneh hodu utu rea“, also „auf die nach Fehérvár führende Heerstraße“.

5. Dies ist das früheste erhaltene Sprachdenkmal des Ungarischen in Form eines zusammenhängenden Textfragments.

6. Ein Student fragte, warum die Rechtschreibung so seltsam sei.

7. Pater Bálint erklärte, dass das lateinische Alphabet keine Buchstaben für bestimmte ungarische Laute enthielt, weshalb die Schreiber improvisierten.

8. Mit Hilfe der Paläographie und der Diplomatik lässt sich das Alter und die Echtheit einer Urkunde feststellen.

9. Die Studenten betrachteten ehrfürchtig das Pergament, das fast tausend Jahre durch Kriege und Brände hindurch überdauert hatte.

10. Pater Bálint beschloss den Besuch mit den Worten, dass jedes Sprachdenkmal eine Stimme sei, die aus der Vergangenheit zu uns spricht, wenn wir ihr zuzuhören verstehen.

6. Kurzgeschichte – Az oral history interjú – Das Oral-History-Interview

1. Hanna egy kutatási projekt keretében oral history interjúkat (Oral-History-Interviews) készít idős magyarországi németekkel. – Hanna führt im Rahmen eines Forschungsprojekts Oral-History-Interviews mit älteren Ungarndeutschen.

2. Aznap a kilencvenkét éves Josef bácsit kereste fel egy Pécs környéki faluban. – An diesem Tag besuchte sie den zweiundneunzigjährigen Onkel Josef in einem Dorf bei Pécs.

3. A beszélgetés előtt elmagyarázta neki a tájékoztatáson alapuló beleegyezés (informierte Einwilligung) lényegét, és aláíratta vele a nyilatkozatot. – Vor dem Gespräch erklärte sie ihm das Wesen der informierten Einwilligung und ließ ihn die Erklärung unterschreiben.

4. Josef bácsi eleinte röviden válaszolt, de amikor Hanna svábul (auf Schwäbisch) szólt hozzá, felderült az arca. – Onkel Josef antwortete anfangs kurz, aber als Hanna ihn auf Schwäbisch ansprach, hellte sich sein Gesicht auf.

5. Elmesélte, hogy 1946-ban tizenkét évesen látta, ahogy a szomszédait marhavagonokba (Viehwaggons) terelik. – Er erzählte, dass er 1946 als Zwölfjähriger sah, wie seine Nachbarn in Viehwaggons getrieben wurden.

6. Hanna tudta, hogy az emlékezet rekonstruktív (rekonstruktiv), vagyis az évtizedek során az emlékek átalakulnak és más elbeszélésekkel keverednek. – Hanna wusste, dass das Gedächtnis rekonstruktiv ist, das heißt, dass sich Erinnerungen im Laufe der Jahrzehnte verändern und sich mit anderen Erzählungen vermischen.

7. Ezért az interjút később levéltári forrásokkal és más tanúvallomásokkal (Zeugenaussagen) is összeveti. – Deshalb wird sie das Interview später auch mit Archivquellen und anderen Zeugenaussagen abgleichen.

8. Ugyanakkor azt is tudta, hogy az oral history nem a pontos dátumok miatt értékes, hanem mert megmutatja, hogyan élték meg az emberek az eseményeket. – Zugleich wusste sie, dass Oral History nicht wegen der genauen Daten wertvoll ist, sondern weil sie zeigt, wie die Menschen die Ereignisse erlebt haben.

9. A felvétel végén Josef bácsi megkérdezte, hogy mi lesz a hangjával, ha ő már nem él. – Am Ende der Aufnahme fragte Onkel Josef, was mit seiner Stimme geschehen werde, wenn er nicht mehr lebe.

10. Hanna elmondta, hogy a felvétel egy digitális archívumba (digitales Archiv) kerül, ahol a dédunokái is meghallgathatják majd. – Hanna erzählte ihm, dass die Aufnahme in ein digitales Archiv komme, wo auch seine Urenkel sie einmal anhören könnten.

(aufklappen)magyarul

1. Hanna egy kutatási projekt keretében oral history interjúkat (Oral-History-Interviews) készít idős magyarországi németekkel.

2. Aznap a kilencvenkét éves Josef bácsit kereste fel egy Pécs környéki faluban.

3. A beszélgetés előtt elmagyarázta neki a tájékoztatáson alapuló beleegyezés (informierte Einwilligung) lényegét, és aláíratta vele a nyilatkozatot.

4. Josef bácsi eleinte röviden válaszolt, de amikor Hanna svábul (auf Schwäbisch) szólt hozzá, felderült az arca.

5. Elmesélte, hogy 1946-ban tizenkét évesen látta, ahogy a szomszédait marhavagonokba (Viehwaggons) terelik.

6. Hanna tudta, hogy az emlékezet rekonstruktív (rekonstruktiv), vagyis az évtizedek során az emlékek átalakulnak és más elbeszélésekkel keverednek.

7. Ezért az interjút később levéltári forrásokkal és más tanúvallomásokkal (Zeugenaussagen) is összeveti.

8. Ugyanakkor azt is tudta, hogy az oral history nem a pontos dátumok miatt értékes, hanem mert megmutatja, hogyan élték meg az emberek az eseményeket.

9. A felvétel végén Josef bácsi megkérdezte, hogy mi lesz a hangjával, ha ő már nem él.

10. Hanna elmondta, hogy a felvétel egy digitális archívumba (digitales Archiv) kerül, ahol a dédunokái is meghallgathatják majd.

(aufklappen)német

1. Hanna führt im Rahmen eines Forschungsprojekts Oral-History-Interviews mit älteren Ungarndeutschen.

2. An diesem Tag besuchte sie den zweiundneunzigjährigen Onkel Josef in einem Dorf bei Pécs.

3. Vor dem Gespräch erklärte sie ihm das Wesen der informierten Einwilligung und ließ ihn die Erklärung unterschreiben.

4. Onkel Josef antwortete anfangs kurz, aber als Hanna ihn auf Schwäbisch ansprach, hellte sich sein Gesicht auf.

5. Er erzählte, dass er 1946 als Zwölfjähriger sah, wie seine Nachbarn in Viehwaggons getrieben wurden.

6. Hanna wusste, dass das Gedächtnis rekonstruktiv ist, das heißt, dass sich Erinnerungen im Laufe der Jahrzehnte verändern und sich mit anderen Erzählungen vermischen.

7. Deshalb wird sie das Interview später auch mit Archivquellen und anderen Zeugenaussagen abgleichen.

8. Zugleich wusste sie, dass Oral History nicht wegen der genauen Daten wertvoll ist, sondern weil sie zeigt, wie die Menschen die Ereignisse erlebt haben.

9. Am Ende der Aufnahme fragte Onkel Josef, was mit seiner Stimme geschehen werde, wenn er nicht mehr lebe.

10. Hanna erzählte ihm, dass die Aufnahme in ein digitales Archiv komme, wo auch seine Urenkel sie einmal anhören könnten.

7. Kurzgeschichte – A Szoborpark – Der Memento Park

1. Budapest szélén, a Memento Parkban (Memento Park) Márton egy berlini építészhallgató csoportot vezetett. – Am Stadtrand von Budapest, im Memento Park, führte Márton eine Gruppe von Architekturstudenten aus Berlin.

2. A parkban a rendszerváltás után eltávolított kommunista köztéri szobrok (kommunistische Denkmäler im öffentlichen Raum) kaptak helyet. – Im Park fanden die nach dem Systemwechsel entfernten kommunistischen Denkmäler aus dem öffentlichen Raum ihren Platz.

3. Márton elmagyarázta, hogy 1990 után vita alakult ki arról, mi legyen ezekkel a szobrokkal: megsemmisítsék, raktárba zárják, vagy kiállítsák őket. – Márton erklärte, dass es nach 1990 eine Debatte darüber gab, was mit diesen Statuen geschehen solle: ob man sie vernichten, einlagern oder ausstellen solle.

4. A főváros végül a múzeumi elhelyezés (Musealisierung) mellett döntött, és a park 1993-ban nyílt meg. – Die Hauptstadt entschied sich schließlich für die Musealisierung, und der Park wurde 1993 eröffnet.

5. „Ha lerombolták volna őket, azzal a múlt egy darabját is eltüntették volna” – mondta Márton. – „Hätte man sie zerstört, hätte man damit auch ein Stück Vergangenheit ausgelöscht“, sagte Márton.

6. Egy hallgató megjegyezte, hogy Berlinben is hasonló vita folyt a Lenin-szoborról, amelyet végül szétdaraboltak és elástak. – Ein Student bemerkte, dass es auch in Berlin eine ähnliche Debatte über das Lenin-Denkmal gegeben habe, das schließlich zerlegt und vergraben wurde.

7. Márton szerint a Memento Park koncepciója az, hogy a szobrokat eredeti funkciójuktól megfosztva, kontextusba helyezve (kontextualisiert) mutassa be. – Laut Márton besteht das Konzept des Memento Parks darin, die Statuen ihrer ursprünglichen Funktion beraubt und kontextualisiert zu zeigen.

8. A monumentális propagandaművészet (Propagandakunst) így már nem hódolatot, hanem kritikai reflexiót vált ki. – Die monumentale Propagandakunst löst so nicht mehr Ehrerbietung, sondern kritische Reflexion aus.

9. A kijáratnál a hallgatók a Sztálin-szobor csizmáinak másolata előtt fényképezkedtek. – Am Ausgang ließen sich die Studenten vor der Nachbildung der Stiefel des Stalin-Denkmals fotografieren.

10. Márton elgondolkodva nézte őket, és arra gondolt, hogy a humor talán a totalitárius múlt feldolgozásának egyik legemberibb formája. – Márton sah ihnen nachdenklich zu und dachte, dass Humor vielleicht eine der menschlichsten Formen der Aufarbeitung einer totalitären Vergangenheit sei.

(aufklappen)magyarul

1. Budapest szélén, a Memento Parkban (Memento Park) Márton egy berlini építészhallgató csoportot vezetett.

2. A parkban a rendszerváltás után eltávolított kommunista köztéri szobrok (kommunistische Denkmäler im öffentlichen Raum) kaptak helyet.

3. Márton elmagyarázta, hogy 1990 után vita alakult ki arról, mi legyen ezekkel a szobrokkal: megsemmisítsék, raktárba zárják, vagy kiállítsák őket.

4. A főváros végül a múzeumi elhelyezés (Musealisierung) mellett döntött, és a park 1993-ban nyílt meg.

5. „Ha lerombolták volna őket, azzal a múlt egy darabját is eltüntették volna” – mondta Márton.

6. Egy hallgató megjegyezte, hogy Berlinben is hasonló vita folyt a Lenin-szoborról, amelyet végül szétdaraboltak és elástak.

7. Márton szerint a Memento Park koncepciója az, hogy a szobrokat eredeti funkciójuktól megfosztva, kontextusba helyezve (kontextualisiert) mutassa be.

8. A monumentális propagandaművészet (Propagandakunst) így már nem hódolatot, hanem kritikai reflexiót vált ki.

9. A kijáratnál a hallgatók a Sztálin-szobor csizmáinak másolata előtt fényképezkedtek.

10. Márton elgondolkodva nézte őket, és arra gondolt, hogy a humor talán a totalitárius múlt feldolgozásának egyik legemberibb formája.

(aufklappen)német

1. Am Stadtrand von Budapest, im Memento Park, führte Márton eine Gruppe von Architekturstudenten aus Berlin.

2. Im Park fanden die nach dem Systemwechsel entfernten kommunistischen Denkmäler aus dem öffentlichen Raum ihren Platz.

3. Márton erklärte, dass es nach 1990 eine Debatte darüber gab, was mit diesen Statuen geschehen solle: ob man sie vernichten, einlagern oder ausstellen solle.

4. Die Hauptstadt entschied sich schließlich für die Musealisierung, und der Park wurde 1993 eröffnet.

5. „Hätte man sie zerstört, hätte man damit auch ein Stück Vergangenheit ausgelöscht“, sagte Márton.

6. Ein Student bemerkte, dass es auch in Berlin eine ähnliche Debatte über das Lenin-Denkmal gegeben habe, das schließlich zerlegt und vergraben wurde.

7. Laut Márton besteht das Konzept des Memento Parks darin, die Statuen ihrer ursprünglichen Funktion beraubt und kontextualisiert zu zeigen.

8. Die monumentale Propagandakunst löst so nicht mehr Ehrerbietung, sondern kritische Reflexion aus.

9. Am Ausgang ließen sich die Studenten vor der Nachbildung der Stiefel des Stalin-Denkmals fotografieren.

10. Márton sah ihnen nachdenklich zu und dachte, dass Humor vielleicht eine der menschlichsten Formen der Aufarbeitung einer totalitären Vergangenheit sei.

8. Kurzgeschichte – A családfakutatás – Die Ahnenforschung

1. Sabine, egy Frankfurtból Baranyába költözött nyugdíjas tanárnő, elhatározta, hogy felkutatja magyarországi őseit. – Sabine, eine aus Frankfurt in die Baranya gezogene pensionierte Lehrerin, beschloss, ihre ungarischen Vorfahren zu erforschen.

2. A helyi plébánián megtudta, hogy az egyházi anyakönyvek (Kirchenbücher) a tizennyolcadik századig visszanyúlnak. – Im örtlichen Pfarramt erfuhr sie, dass die Kirchenbücher bis ins achtzehnte Jahrhundert zurückreichen.

3. A plébános elmagyarázta, hogy az állami anyakönyvezés (staatliche Personenstandsregistrierung) Magyarországon csak 1895. október 1-jén kezdődött. – Der Pfarrer erklärte, dass die staatliche Personenstandsregistrierung in Ungarn erst am 1. Oktober 1895 begann.

4. Az ennél régebbi keresztelési, házassági és halotti bejegyzéseket (Tauf-, Heirats- und Sterbeeinträge) tehát az egyházi anyakönyvekben kell keresni. – Die älteren Tauf-, Heirats- und Sterbeeinträge muss man also in den Kirchenbüchern suchen.

5. Sabine az anyakönyvek digitalizált másolatait (digitalisierte Kopien) egy nemzetközi genealógiai adatbázisban is megtalálta. – Sabine fand die digitalisierten Kopien der Kirchenbücher auch in einer internationalen genealogischen Datenbank.

6. A régi bejegyzések latin nyelvűek voltak, és a kézírást (Handschrift) csak egy helyi honismereti kör (Heimatkundekreis) segítségével tudta kisilabizálni. – Die alten Einträge waren lateinisch, und die Handschrift konnte sie nur mit Hilfe eines örtlichen Heimatkundekreises entziffern.

7. Kiderült, hogy az ősei 1723-ban érkeztek a Fulda környékéről, és a falu első telepesei (Erstsiedler) közé tartoztak. – Es stellte sich heraus, dass ihre Vorfahren 1723 aus der Gegend um Fulda gekommen waren und zu den Erstsiedlern des Dorfes gehörten.

8. A falu honismereti gyűjteményében még a családja egykori házának telekkönyvi bejegyzését (Grundbucheintrag) is megtalálta. – In der heimatkundlichen Sammlung des Dorfes fand sie sogar den Grundbucheintrag des ehemaligen Hauses ihrer Familie.

9. Sabine meghatottan állt meg a ház előtt, ahol háromszáz évvel korábban az ősei új életet kezdtek. – Sabine blieb gerührt vor dem Haus stehen, in dem ihre Vorfahren dreihundert Jahre zuvor ein neues Leben begonnen hatten.

10. „Úgy tűnik, nem kivándoroltam, hanem hazatértem” – írta aznap este a németországi testvérének. – „Es scheint, als sei ich nicht ausgewandert, sondern heimgekehrt“, schrieb sie an diesem Abend ihrem Bruder in Deutschland.

(aufklappen)magyarul

1. Sabine, egy Frankfurtból Baranyába költözött nyugdíjas tanárnő, elhatározta, hogy felkutatja magyarországi őseit.

2. A helyi plébánián megtudta, hogy az egyházi anyakönyvek (Kirchenbücher) a tizennyolcadik századig visszanyúlnak.

3. A plébános elmagyarázta, hogy az állami anyakönyvezés (staatliche Personenstandsregistrierung) Magyarországon csak 1895. október 1-jén kezdődött.

4. Az ennél régebbi keresztelési, házassági és halotti bejegyzéseket (Tauf-, Heirats- und Sterbeeinträge) tehát az egyházi anyakönyvekben kell keresni.

5. Sabine az anyakönyvek digitalizált másolatait (digitalisierte Kopien) egy nemzetközi genealógiai adatbázisban is megtalálta.

6. A régi bejegyzések latin nyelvűek voltak, és a kézírást (Handschrift) csak egy helyi honismereti kör (Heimatkundekreis) segítségével tudta kisilabizálni.

7. Kiderült, hogy az ősei 1723-ban érkeztek a Fulda környékéről, és a falu első telepesei (Erstsiedler) közé tartoztak.

8. A falu honismereti gyűjteményében még a családja egykori házának telekkönyvi bejegyzését (Grundbucheintrag) is megtalálta.

9. Sabine meghatottan állt meg a ház előtt, ahol háromszáz évvel korábban az ősei új életet kezdtek.

10. „Úgy tűnik, nem kivándoroltam, hanem hazatértem” – írta aznap este a németországi testvérének.

(aufklappen)német

1. Sabine, eine aus Frankfurt in die Baranya gezogene pensionierte Lehrerin, beschloss, ihre ungarischen Vorfahren zu erforschen.

2. Im örtlichen Pfarramt erfuhr sie, dass die Kirchenbücher bis ins achtzehnte Jahrhundert zurückreichen.

3. Der Pfarrer erklärte, dass die staatliche Personenstandsregistrierung in Ungarn erst am 1. Oktober 1895 begann.

4. Die älteren Tauf-, Heirats- und Sterbeeinträge muss man also in den Kirchenbüchern suchen.

5. Sabine fand die digitalisierten Kopien der Kirchenbücher auch in einer internationalen genealogischen Datenbank.

6. Die alten Einträge waren lateinisch, und die Handschrift konnte sie nur mit Hilfe eines örtlichen Heimatkundekreises entziffern.

7. Es stellte sich heraus, dass ihre Vorfahren 1723 aus der Gegend um Fulda gekommen waren und zu den Erstsiedlern des Dorfes gehörten.

8. In der heimatkundlichen Sammlung des Dorfes fand sie sogar den Grundbucheintrag des ehemaligen Hauses ihrer Familie.

9. Sabine blieb gerührt vor dem Haus stehen, in dem ihre Vorfahren dreihundert Jahre zuvor ein neues Leben begonnen hatten.

10. „Es scheint, als sei ich nicht ausgewandert, sondern heimgekehrt“, schrieb sie an diesem Abend ihrem Bruder in Deutschland.

9. Kurzgeschichte – A tankönyvbizottság – Die Schulbuchkommission

1. Egy közös német–magyar tankönyvbizottság (deutsch-ungarische Schulbuchkommission) ülésén történészek és tanárok vitatták meg a közös múlt ábrázolását. – In einer Sitzung einer gemeinsamen deutsch-ungarischen Schulbuchkommission diskutierten Historiker und Lehrer über die Darstellung der gemeinsamen Vergangenheit.

2. Az ülést Dr. Fekete Judit vezette, aki évek óta foglalkozik a történelemdidaktikával (Geschichtsdidaktik). – Die Sitzung leitete Dr. Judit Fekete, die sich seit Jahren mit Geschichtsdidaktik befasst.

3. A vita középpontjában az állt, hogyan jelenjen meg a magyarországi németek kitelepítése mindkét ország tankönyveiben. – Im Mittelpunkt der Diskussion stand, wie die Vertreibung der Ungarndeutschen in den Schulbüchern beider Länder dargestellt werden solle.

4. Egy német kolléga, Dr. Weber, rámutatott, hogy a német tankönyvek gyakran csak Csehszlovákiával és Lengyelországgal kapcsolatban említik a kitelepítést. – Ein deutscher Kollege, Dr. Weber, wies darauf hin, dass deutsche Schulbücher die Vertreibung oft nur im Zusammenhang mit der Tschechoslowakei und Polen erwähnen.

5. A magyar résztvevők viszont azt hangsúlyozták, hogy a kitelepítést a potsdami egyezmény (Potsdamer Abkommen) tette lehetővé, de a magyar kormány is aktívan szorgalmazta. – Die ungarischen Teilnehmer betonten hingegen, dass die Vertreibung durch das Potsdamer Abkommen ermöglicht, aber auch von der ungarischen Regierung aktiv betrieben wurde.

6. Dr. Fekete javasolta, hogy a tankönyvek a multiperspektivitás (Multiperspektivität) elvét kövessék, és különböző forrásokat állítsanak egymás mellé. – Dr. Fekete schlug vor, dass die Schulbücher dem Prinzip der Multiperspektivität folgen und verschiedene Quellen nebeneinanderstellen sollten.

7. Így a diákok egy kitelepítési rendelet, egy érintett család levele és egy korabeli újságcikk alapján maguk alakíthatnák ki az álláspontjukat. – So könnten sich die Schüler anhand einer Vertreibungsverordnung, eines Briefes einer betroffenen Familie und eines zeitgenössischen Zeitungsartikels selbst ihre Meinung bilden.

8. Egy tanár megjegyezte, hogy ez a módszer időigényes, de sokkal mélyebb történelmi gondolkodást (historisches Denken) fejleszt. – Ein Lehrer bemerkte, dass diese Methode zeitaufwendig sei, aber ein viel tieferes historisches Denken fördere.

9. A bizottság végül közös ajánlást (gemeinsame Empfehlung) fogadott el mindkét ország tankönyvkiadói számára. – Die Kommission verabschiedete schließlich eine gemeinsame Empfehlung für die Schulbuchverlage beider Länder.

10. Dr. Weber az ülés végén megjegyezte, hogy a közös tankönyvírás talán a megbékélés (Versöhnung) legcsendesebb, de legtartósabb formája. – Dr. Weber bemerkte am Ende der Sitzung, dass das gemeinsame Schulbuchschreiben vielleicht die leiseste, aber dauerhafteste Form der Versöhnung sei.

(aufklappen)magyarul

1. Egy közös német–magyar tankönyvbizottság (deutsch-ungarische Schulbuchkommission) ülésén történészek és tanárok vitatták meg a közös múlt ábrázolását.

2. Az ülést Dr. Fekete Judit vezette, aki évek óta foglalkozik a történelemdidaktikával (Geschichtsdidaktik).

3. A vita középpontjában az állt, hogyan jelenjen meg a magyarországi németek kitelepítése mindkét ország tankönyveiben.

4. Egy német kolléga, Dr. Weber, rámutatott, hogy a német tankönyvek gyakran csak Csehszlovákiával és Lengyelországgal kapcsolatban említik a kitelepítést.

5. A magyar résztvevők viszont azt hangsúlyozták, hogy a kitelepítést a potsdami egyezmény (Potsdamer Abkommen) tette lehetővé, de a magyar kormány is aktívan szorgalmazta.

6. Dr. Fekete javasolta, hogy a tankönyvek a multiperspektivitás (Multiperspektivität) elvét kövessék, és különböző forrásokat állítsanak egymás mellé.

7. Így a diákok egy kitelepítési rendelet, egy érintett család levele és egy korabeli újságcikk alapján maguk alakíthatnák ki az álláspontjukat.

8. Egy tanár megjegyezte, hogy ez a módszer időigényes, de sokkal mélyebb történelmi gondolkodást (historisches Denken) fejleszt.

9. A bizottság végül közös ajánlást (gemeinsame Empfehlung) fogadott el mindkét ország tankönyvkiadói számára.

10. Dr. Weber az ülés végén megjegyezte, hogy a közös tankönyvírás talán a megbékélés (Versöhnung) legcsendesebb, de legtartósabb formája.

(aufklappen)német

1. In einer Sitzung einer gemeinsamen deutsch-ungarischen Schulbuchkommission diskutierten Historiker und Lehrer über die Darstellung der gemeinsamen Vergangenheit.

2. Die Sitzung leitete Dr. Judit Fekete, die sich seit Jahren mit Geschichtsdidaktik befasst.

3. Im Mittelpunkt der Diskussion stand, wie die Vertreibung der Ungarndeutschen in den Schulbüchern beider Länder dargestellt werden solle.

4. Ein deutscher Kollege, Dr. Weber, wies darauf hin, dass deutsche Schulbücher die Vertreibung oft nur im Zusammenhang mit der Tschechoslowakei und Polen erwähnen.

5. Die ungarischen Teilnehmer betonten hingegen, dass die Vertreibung durch das Potsdamer Abkommen ermöglicht, aber auch von der ungarischen Regierung aktiv betrieben wurde.

6. Dr. Fekete schlug vor, dass die Schulbücher dem Prinzip der Multiperspektivität folgen und verschiedene Quellen nebeneinanderstellen sollten.

7. So könnten sich die Schüler anhand einer Vertreibungsverordnung, eines Briefes einer betroffenen Familie und eines zeitgenössischen Zeitungsartikels selbst ihre Meinung bilden.

8. Ein Lehrer bemerkte, dass diese Methode zeitaufwendig sei, aber ein viel tieferes historisches Denken fördere.

9. Die Kommission verabschiedete schließlich eine gemeinsame Empfehlung für die Schulbuchverlage beider Länder.

10. Dr. Weber bemerkte am Ende der Sitzung, dass das gemeinsame Schulbuchschreiben vielleicht die leiseste, aber dauerhafteste Form der Versöhnung sei.

10. Kurzgeschichte – Az emlékezetkultúra vitája – Die Debatte um die Erinnerungskultur

1. Egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen (Podiumsdiskussion) három történész vitázott a magyar emlékezetkultúráról (Erinnerungskultur). – Bei einer Budapester Podiumsdiskussion debattierten drei Historiker über die ungarische Erinnerungskultur.

2. A moderátor, Vida Zsuzsa, azzal nyitotta a beszélgetést, hogy az országban szinte minden évtizednek megvan a maga vitatott emlékhelye (Erinnerungsort). – Die Moderatorin Zsuzsa Vida eröffnete das Gespräch damit, dass im Land fast jedes Jahrzehnt seinen umstrittenen Erinnerungsort habe.

3. Az első előadó szerint az emlékezetpolitika (Erinnerungspolitik) mindig a jelen politikai igényeit tükrözi, nem a múlt teljességét. – Laut dem ersten Redner spiegelt die Erinnerungspolitik immer die politischen Bedürfnisse der Gegenwart wider, nicht die Vergangenheit in ihrer Gesamtheit.

4. A második előadó arra figyelmeztetett, hogy az áldozati narratíva (Opfernarrativ) túlhangsúlyozása elhomályosíthatja a saját felelősség kérdését. – Der zweite Redner warnte davor, dass eine Überbetonung des Opfernarrativs die Frage nach der eigenen Verantwortung verdunkeln könne.

5. A harmadik, egy fiatal kutatónő, Pierre Nora francia történész emlékezethely-fogalmára (Konzept der Erinnerungsorte) hivatkozott. – Die dritte, eine junge Forscherin, berief sich auf das Konzept der Erinnerungsorte des französischen Historikers Pierre Nora.

6. Szerinte egy emlékhely nem attól lesz élő, hogy felállítják, hanem attól, hogy a társadalom újra és újra értelmezi. – Ihrer Meinung nach wird ein Erinnerungsort nicht dadurch lebendig, dass man ihn errichtet, sondern dadurch, dass die Gesellschaft ihn immer wieder neu deutet.

7. Példaként a Szabadság téren kialakult civil ellenemlékművet (Gegendenkmal) hozta fel, ahol a lakosok személyes tárgyakkal és levelekkel reagáltak egy hivatalos emlékműre. – Als Beispiel führte sie das zivile Gegendenkmal auf dem Freiheitsplatz an, wo die Bewohner mit persönlichen Gegenständen und Briefen auf ein offizielles Denkmal reagierten.

8. A közönség soraiban ülő német újságíró megkérdezte, hogy a német tapasztalat, a „Vergangenheitsbewältigung”, átültethető-e a magyar viszonyokra. – Eine im Publikum sitzende deutsche Journalistin fragte, ob die deutsche Erfahrung, die „Vergangenheitsbewältigung“, auf ungarische Verhältnisse übertragbar sei.

9. A kutatónő azt felelte, hogy a múlt feldolgozásának nincs univerzális receptje, de a nyílt vita és a hozzáférhető levéltárak mindenütt nélkülözhetetlenek. – Die Forscherin antwortete, dass es kein universelles Rezept für die Aufarbeitung der Vergangenheit gebe, dass aber offene Debatte und zugängliche Archive überall unverzichtbar seien.

10. A beszélgetés végén a moderátor megjegyezte, hogy talán éppen az ilyen viták bizonyítják, hogy a történelem nem lezárt múlt, hanem folyamatos párbeszéd (fortlaufender Dialog). – Am Ende des Gesprächs bemerkte die Moderatorin, dass vielleicht gerade solche Debatten beweisen, dass Geschichte keine abgeschlossene Vergangenheit, sondern ein fortlaufender Dialog ist.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen (Podiumsdiskussion) három történész vitázott a magyar emlékezetkultúráról (Erinnerungskultur).

2. A moderátor, Vida Zsuzsa, azzal nyitotta a beszélgetést, hogy az országban szinte minden évtizednek megvan a maga vitatott emlékhelye (Erinnerungsort).

3. Az első előadó szerint az emlékezetpolitika (Erinnerungspolitik) mindig a jelen politikai igényeit tükrözi, nem a múlt teljességét.

4. A második előadó arra figyelmeztetett, hogy az áldozati narratíva (Opfernarrativ) túlhangsúlyozása elhomályosíthatja a saját felelősség kérdését.

5. A harmadik, egy fiatal kutatónő, Pierre Nora francia történész emlékezethely-fogalmára (Konzept der Erinnerungsorte) hivatkozott.

6. Szerinte egy emlékhely nem attól lesz élő, hogy felállítják, hanem attól, hogy a társadalom újra és újra értelmezi.

7. Példaként a Szabadság téren kialakult civil ellenemlékművet (Gegendenkmal) hozta fel, ahol a lakosok személyes tárgyakkal és levelekkel reagáltak egy hivatalos emlékműre.

8. A közönség soraiban ülő német újságíró megkérdezte, hogy a német tapasztalat, a „Vergangenheitsbewältigung”, átültethető-e a magyar viszonyokra.

9. A kutatónő azt felelte, hogy a múlt feldolgozásának nincs univerzális receptje, de a nyílt vita és a hozzáférhető levéltárak mindenütt nélkülözhetetlenek.

10. A beszélgetés végén a moderátor megjegyezte, hogy talán éppen az ilyen viták bizonyítják, hogy a történelem nem lezárt múlt, hanem folyamatos párbeszéd (fortlaufender Dialog).

(aufklappen)német

1. Bei einer Budapester Podiumsdiskussion debattierten drei Historiker über die ungarische Erinnerungskultur.

2. Die Moderatorin Zsuzsa Vida eröffnete das Gespräch damit, dass im Land fast jedes Jahrzehnt seinen umstrittenen Erinnerungsort habe.

3. Laut dem ersten Redner spiegelt die Erinnerungspolitik immer die politischen Bedürfnisse der Gegenwart wider, nicht die Vergangenheit in ihrer Gesamtheit.

4. Der zweite Redner warnte davor, dass eine Überbetonung des Opfernarrativs die Frage nach der eigenen Verantwortung verdunkeln könne.

5. Die dritte, eine junge Forscherin, berief sich auf das Konzept der Erinnerungsorte des französischen Historikers Pierre Nora.

6. Ihrer Meinung nach wird ein Erinnerungsort nicht dadurch lebendig, dass man ihn errichtet, sondern dadurch, dass die Gesellschaft ihn immer wieder neu deutet.

7. Als Beispiel führte sie das zivile Gegendenkmal auf dem Freiheitsplatz an, wo die Bewohner mit persönlichen Gegenständen und Briefen auf ein offizielles Denkmal reagierten.

8. Eine im Publikum sitzende deutsche Journalistin fragte, ob die deutsche Erfahrung, die „Vergangenheitsbewältigung“, auf ungarische Verhältnisse übertragbar sei.

9. Die Forscherin antwortete, dass es kein universelles Rezept für die Aufarbeitung der Vergangenheit gebe, dass aber offene Debatte und zugängliche Archive überall unverzichtbar seien.

10. Am Ende des Gesprächs bemerkte die Moderatorin, dass vielleicht gerade solche Debatten beweisen, dass Geschichte keine abgeschlossene Vergangenheit, sondern ein fortlaufender Dialog ist.