Thema 21 – Eigenschaften
Stufe 10 – höchstes Niveau, professionelle Kommunikation (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – Az éves értékelő beszélgetés – Das jährliche Beurteilungsgespräch
1. Eszter behívja Andrást az irodájába az éves értékelő beszélgetésre. – Eszter bittet András in ihr Büro zum jährlichen Beurteilungsgespräch.
2. „Foglaljon helyet, András! Beszéljünk az idei évről” – mondja barátságosan. – „Nehmen Sie Platz, András! Sprechen wir über das diesjährige Jahr“, sagt sie freundlich.
3. András kicsit feszülten ül le, mert nem tudja, mire számítson. – András setzt sich etwas angespannt hin, weil er nicht weiß, was ihn erwartet.
4. „Örülök, hogy megkérdez – szerintem jól teljesítettem, bár néha türelmetlen voltam a csapattal” – vallja be őszintén. – „Ich freue mich, dass Sie fragen – ich glaube, ich habe gut abgeschnitten, obwohl ich manchmal ungeduldig mit dem Team war“, gesteht er ehrlich.
5. Eszter bólint, és hozzáteszi: „Ezt én is észrevettem, de azt is látom, mennyit fejlődött a szakmai tudása.” – Eszter nickt und fügt hinzu: „Das habe ich auch bemerkt, aber ich sehe auch, wie sehr sich Ihr Fachwissen weiterentwickelt hat.“
6. „Mit javasolna, min dolgozzak a következő évben?” – kérdezi András kíváncsian. – „Was würden Sie vorschlagen, woran ich im nächsten Jahr arbeiten sollte?“, fragt András neugierig.
7. „Azt javaslom, hogy gyakorolja a türelmet olyan helyzetekben, amikor mások lassabban dolgoznak” – válaszolja Eszter. – „Ich schlage vor, dass Sie Geduld in Situationen üben, in denen andere langsamer arbeiten“, antwortet Eszter.
8. András elgondolkodik, majd bólint: „Igaza van, ezen érdemes dolgoznom.” – András denkt nach und nickt dann: „Sie haben recht, daran sollte ich arbeiten.“
9. A beszélgetés végén közösen megfogalmaznak három konkrét célt a következő évre. – Am Ende des Gesprächs formulieren sie gemeinsam drei konkrete Ziele für das nächste Jahr.
10. András megkönnyebbülten hagyja el az irodát, mert úgy érzi, valóban meghallgatták. – András verlässt erleichtert das Büro, weil er das Gefühl hat, wirklich gehört worden zu sein.
(aufklappen)magyarul
1. Eszter behívja Andrást az irodájába az éves értékelő beszélgetésre.
2. „Foglaljon helyet, András! Beszéljünk az idei évről” – mondja barátságosan.
3. András kicsit feszülten ül le, mert nem tudja, mire számítson.
4. „Örülök, hogy megkérdez – szerintem jól teljesítettem, bár néha türelmetlen voltam a csapattal” – vallja be őszintén.
5. Eszter bólint, és hozzáteszi: „Ezt én is észrevettem, de azt is látom, mennyit fejlődött a szakmai tudása.”
6. „Mit javasolna, min dolgozzak a következő évben?” – kérdezi András kíváncsian.
7. „Azt javaslom, hogy gyakorolja a türelmet olyan helyzetekben, amikor mások lassabban dolgoznak” – válaszolja Eszter.
8. András elgondolkodik, majd bólint: „Igaza van, ezen érdemes dolgoznom.”
9. A beszélgetés végén közösen megfogalmaznak három konkrét célt a következő évre.
10. András megkönnyebbülten hagyja el az irodát, mert úgy érzi, valóban meghallgatták.
(aufklappen)német
1. Eszter bittet András in ihr Büro zum jährlichen Beurteilungsgespräch.
2. „Nehmen Sie Platz, András! Sprechen wir über das diesjährige Jahr“, sagt sie freundlich.
3. András setzt sich etwas angespannt hin, weil er nicht weiß, was ihn erwartet.
4. „Ich freue mich, dass Sie fragen – ich glaube, ich habe gut abgeschnitten, obwohl ich manchmal ungeduldig mit dem Team war“, gesteht er ehrlich.
5. Eszter nickt und fügt hinzu: „Das habe ich auch bemerkt, aber ich sehe auch, wie sehr sich Ihr Fachwissen weiterentwickelt hat.“
6. „Was würden Sie vorschlagen, woran ich im nächsten Jahr arbeiten sollte?“, fragt András neugierig.
7. „Ich schlage vor, dass Sie Geduld in Situationen üben, in denen andere langsamer arbeiten“, antwortet Eszter.
8. András denkt nach und nickt dann: „Sie haben recht, daran sollte ich arbeiten.“
9. Am Ende des Gesprächs formulieren sie gemeinsam drei konkrete Ziele für das nächste Jahr.
10. András verlässt erleichtert das Büro, weil er das Gefühl hat, wirklich gehört worden zu sein.
2. Kurzgeschichte – A coaching-ülés – Die Coaching-Sitzung
1. Róbert leül a coachával szemben, aki nyugodt hangon kérdezi: „Mi foglalkoztatja most a legjobban?” – Róbert setzt sich seinem Coach gegenüber, der ruhig fragt: „Was beschäftigt Sie im Moment am meisten?“
2. „Azt hiszem, túl gyorsan döntök, mielőtt igazán meghallgatnám a csapatomat” – mondja Róbert elgondolkodva. – „Ich glaube, ich entscheide zu schnell, bevor ich mein Team wirklich anhöre“, sagt Róbert nachdenklich.
3. „Mikor kezdődött ez a szokás?” – kérdezi a coach csendesen. – „Wann hat diese Gewohnheit begonnen?“, fragt der Coach leise.
4. Róbert egy pillanatig hallgat, majd azt válaszolja: „Talán már gyerekkoromban, amikor mindig gyorsan kellett reagálnom otthon.” – Róbert schweigt einen Moment und antwortet dann: „Vielleicht schon in meiner Kindheit, als ich zu Hause immer schnell reagieren musste.“
5. „Mit gondol, mi történne, ha most egy kicsit lassítana?” – kérdezi tovább a coach. – „Was, glauben Sie, würde passieren, wenn Sie jetzt etwas langsamer würden?“, fragt der Coach weiter.
6. „Talán a csapatom jobban érezné, hogy számít a véleménye” – feleli Róbert. – „Vielleicht hätte mein Team mehr das Gefühl, dass seine Meinung zählt“, antwortet Róbert.
7. A coach elmosolyodik: „Ez pontosan az a felismerés, amiért idejött.” – Der Coach lächelt: „Das ist genau die Erkenntnis, wegen der Sie hergekommen sind.“
8. Róbert az ülés végén megígéri, hogy a következő megbeszélésen tudatosan több kérdést fog feltenni. – Am Ende der Sitzung verspricht Róbert, bei der nächsten Besprechung bewusst mehr Fragen zu stellen.
9. „Térjünk vissza erre a következő alkalommal, és nézzük meg, hogyan sikerült” – zárja a coach a beszélgetést. – „Kommen wir beim nächsten Mal darauf zurück und schauen, wie es geklappt hat“, schließt der Coach das Gespräch.
10. Róbert elgondolkodva sétál vissza az irodájába, tele új szándékokkal. – Róbert geht nachdenklich zurück in sein Büro, voller neuer Vorsätze.
(aufklappen)magyarul
1. Róbert leül a coachával szemben, aki nyugodt hangon kérdezi: „Mi foglalkoztatja most a legjobban?”
2. „Azt hiszem, túl gyorsan döntök, mielőtt igazán meghallgatnám a csapatomat” – mondja Róbert elgondolkodva.
3. „Mikor kezdődött ez a szokás?” – kérdezi a coach csendesen.
4. Róbert egy pillanatig hallgat, majd azt válaszolja: „Talán már gyerekkoromban, amikor mindig gyorsan kellett reagálnom otthon.”
5. „Mit gondol, mi történne, ha most egy kicsit lassítana?” – kérdezi tovább a coach.
6. „Talán a csapatom jobban érezné, hogy számít a véleménye” – feleli Róbert.
7. A coach elmosolyodik: „Ez pontosan az a felismerés, amiért idejött.”
8. Róbert az ülés végén megígéri, hogy a következő megbeszélésen tudatosan több kérdést fog feltenni.
9. „Térjünk vissza erre a következő alkalommal, és nézzük meg, hogyan sikerült” – zárja a coach a beszélgetést.
10. Róbert elgondolkodva sétál vissza az irodájába, tele új szándékokkal.
(aufklappen)német
1. Róbert setzt sich seinem Coach gegenüber, der ruhig fragt: „Was beschäftigt Sie im Moment am meisten?“
2. „Ich glaube, ich entscheide zu schnell, bevor ich mein Team wirklich anhöre“, sagt Róbert nachdenklich.
3. „Wann hat diese Gewohnheit begonnen?“, fragt der Coach leise.
4. Róbert schweigt einen Moment und antwortet dann: „Vielleicht schon in meiner Kindheit, als ich zu Hause immer schnell reagieren musste.“
5. „Was, glauben Sie, würde passieren, wenn Sie jetzt etwas langsamer würden?“, fragt der Coach weiter.
6. „Vielleicht hätte mein Team mehr das Gefühl, dass seine Meinung zählt“, antwortet Róbert.
7. Der Coach lächelt: „Das ist genau die Erkenntnis, wegen der Sie hergekommen sind.“
8. Am Ende der Sitzung verspricht Róbert, bei der nächsten Besprechung bewusst mehr Fragen zu stellen.
9. „Kommen wir beim nächsten Mal darauf zurück und schauen, wie es geklappt hat“, schließt der Coach das Gespräch.
10. Róbert geht nachdenklich zurück in sein Büro, voller neuer Vorsätze.
3. Kurzgeschichte – A kilépő interjú – Das Austrittsgespräch
1. Zsófia elhagyja a céget, ezért Eszter kilépő interjút készít vele. – Zsófia verlässt die Firma, deshalb führt Eszter ein Austrittsgespräch mit ihr.
2. „Mi volt az, ami a legjobban tetszett itt, és mi az, amin változtatnának?” – kérdezi Eszter nyíltan. – „Was hat Ihnen hier am besten gefallen, und was würden Sie ändern?“, fragt Eszter offen.
3. „Igazán élveztem a csapatom társaságát, mindenki nagyon segítőkész volt” – kezdi Zsófia. – „Ich habe die Gesellschaft meines Teams wirklich genossen, alle waren sehr hilfsbereit“, beginnt Zsófia.
4. „De néha úgy éreztem, hogy a vezetőség nem elég nyitott a kritikára” – teszi hozzá óvatosan. – „Aber manchmal hatte ich das Gefühl, dass die Geschäftsführung nicht offen genug für Kritik ist“, fügt sie vorsichtig hinzu.
5. Eszter figyelmesen jegyzetel, majd megkérdezi: „Tudna erre egy konkrét példát mondani?” – Eszter macht sich aufmerksam Notizen und fragt dann: „Könnten Sie dafür ein konkretes Beispiel nennen?“
6. Zsófia elmesél egy esetet, amikor egy javaslatát figyelmen kívül hagyták magyarázat nélkül. – Zsófia erzählt von einem Fall, bei dem ein Vorschlag von ihr ohne Erklärung ignoriert wurde.
7. „Köszönöm az őszinteségét, ez nagyon értékes visszajelzés számunkra” – mondja Eszter komolyan. – „Danke für Ihre Ehrlichkeit, das ist eine sehr wertvolle Rückmeldung für uns“, sagt Eszter ernst.
8. „Remélem, hogy a következő munkahelyén jobban meghallgatják majd” – teszi hozzá melegen. – „Ich hoffe, dass man Ihnen an Ihrer nächsten Arbeitsstelle besser zuhört“, fügt sie warmherzig hinzu.
9. Zsófia meglepődik, mennyire komolyan veszik a szavait az utolsó napján is. – Zsófia ist überrascht, wie ernst man ihre Worte auch an ihrem letzten Tag nimmt.
10. Eszter megígéri, hogy a csapat vezetőjével megbeszéli a felmerült problémát. – Eszter verspricht, das aufgetretene Problem mit dem Teamleiter zu besprechen.
(aufklappen)magyarul
1. Zsófia elhagyja a céget, ezért Eszter kilépő interjút készít vele.
2. „Mi volt az, ami a legjobban tetszett itt, és mi az, amin változtatnának?” – kérdezi Eszter nyíltan.
3. „Igazán élveztem a csapatom társaságát, mindenki nagyon segítőkész volt” – kezdi Zsófia.
4. „De néha úgy éreztem, hogy a vezetőség nem elég nyitott a kritikára” – teszi hozzá óvatosan.
5. Eszter figyelmesen jegyzetel, majd megkérdezi: „Tudna erre egy konkrét példát mondani?”
6. Zsófia elmesél egy esetet, amikor egy javaslatát figyelmen kívül hagyták magyarázat nélkül.
7. „Köszönöm az őszinteségét, ez nagyon értékes visszajelzés számunkra” – mondja Eszter komolyan.
8. „Remélem, hogy a következő munkahelyén jobban meghallgatják majd” – teszi hozzá melegen.
9. Zsófia meglepődik, mennyire komolyan veszik a szavait az utolsó napján is.
10. Eszter megígéri, hogy a csapat vezetőjével megbeszéli a felmerült problémát.
(aufklappen)német
1. Zsófia verlässt die Firma, deshalb führt Eszter ein Austrittsgespräch mit ihr.
2. „Was hat Ihnen hier am besten gefallen, und was würden Sie ändern?“, fragt Eszter offen.
3. „Ich habe die Gesellschaft meines Teams wirklich genossen, alle waren sehr hilfsbereit“, beginnt Zsófia.
4. „Aber manchmal hatte ich das Gefühl, dass die Geschäftsführung nicht offen genug für Kritik ist“, fügt sie vorsichtig hinzu.
5. Eszter macht sich aufmerksam Notizen und fragt dann: „Könnten Sie dafür ein konkretes Beispiel nennen?“
6. Zsófia erzählt von einem Fall, bei dem ein Vorschlag von ihr ohne Erklärung ignoriert wurde.
7. „Danke für Ihre Ehrlichkeit, das ist eine sehr wertvolle Rückmeldung für uns“, sagt Eszter ernst.
8. „Ich hoffe, dass man Ihnen an Ihrer nächsten Arbeitsstelle besser zuhört“, fügt sie warmherzig hinzu.
9. Zsófia ist überrascht, wie ernst man ihre Worte auch an ihrem letzten Tag nimmt.
10. Eszter verspricht, das aufgetretene Problem mit dem Teamleiter zu besprechen.
4. Kurzgeschichte – A sokszínűségi tréning visszajelzése – Die Rückmeldung zum Diversity-Training
1. A sokszínűségi tréning után Eszter körbejár, hogy visszajelzést gyűjtsön a résztvevőktől. – Nach dem Diversity-Training geht Eszter herum, um Rückmeldungen von den Teilnehmern zu sammeln.
2. „Milyen volt önnek a mai nap?” – kérdezi az egyik idősebb kollégától. – „Wie war der heutige Tag für Sie?“, fragt sie einen der älteren Kollegen.
3. „Őszintén szólva meglepődtem, mennyi mindenről nem tudtam korábban” – vallja be a férfi. – „Ehrlich gesagt war ich überrascht, wie viel ich vorher nicht wusste“, gesteht der Mann.
4. „Például nem gondoltam volna, hogy egy egyszerű megjegyzés is bánthat valakit” – folytatja elgondolkodva. – „Zum Beispiel hätte ich nicht gedacht, dass auch eine einfache Bemerkung jemanden verletzen kann“, fährt er nachdenklich fort.
5. Eszter bólint: „Ez pontosan a cél, hogy mindenki jobban odafigyeljen a szavaira.” – Eszter nickt: „Genau das ist das Ziel, dass jeder mehr auf seine Worte achtet.“
6. Egy fiatalabb kolléganő hozzáteszi: „Én örülök, hogy végre nyíltan lehetett beszélni ezekről a témákról.” – Eine jüngere Kollegin fügt hinzu: „Ich freue mich, dass man endlich offen über diese Themen sprechen konnte.“
7. „Sokan féltek korábban, hogy rosszul fogalmaznak, ezért inkább hallgattak” – jegyzi meg Eszter. – „Viele hatten früher Angst, sich falsch auszudrücken, deshalb schwiegen sie lieber“, bemerkt Eszter.
8. „Most már bátrabban kérdezek, ha valamit nem értek a kollégáim hátteréről” – mondja az idősebb kolléga. – „Jetzt frage ich mutiger, wenn ich etwas über den Hintergrund meiner Kollegen nicht verstehe“, sagt der ältere Kollege.
9. Eszter megköszöni mindenkinek az őszinteségét, és jegyzeteli a javaslatokat a következő tréninghez. – Eszter dankt allen für ihre Ehrlichkeit und notiert die Vorschläge für das nächste Training.
10. A nap végén úgy érzi, hogy a cég egy kicsit közelebb került az igazi befogadáshoz. – Am Ende des Tages hat sie das Gefühl, dass die Firma der wirklichen Inklusion ein Stück nähergekommen ist.
(aufklappen)magyarul
1. A sokszínűségi tréning után Eszter körbejár, hogy visszajelzést gyűjtsön a résztvevőktől.
2. „Milyen volt önnek a mai nap?” – kérdezi az egyik idősebb kollégától.
3. „Őszintén szólva meglepődtem, mennyi mindenről nem tudtam korábban” – vallja be a férfi.
4. „Például nem gondoltam volna, hogy egy egyszerű megjegyzés is bánthat valakit” – folytatja elgondolkodva.
5. Eszter bólint: „Ez pontosan a cél, hogy mindenki jobban odafigyeljen a szavaira.”
6. Egy fiatalabb kolléganő hozzáteszi: „Én örülök, hogy végre nyíltan lehetett beszélni ezekről a témákról.”
7. „Sokan féltek korábban, hogy rosszul fogalmaznak, ezért inkább hallgattak” – jegyzi meg Eszter.
8. „Most már bátrabban kérdezek, ha valamit nem értek a kollégáim hátteréről” – mondja az idősebb kolléga.
9. Eszter megköszöni mindenkinek az őszinteségét, és jegyzeteli a javaslatokat a következő tréninghez.
10. A nap végén úgy érzi, hogy a cég egy kicsit közelebb került az igazi befogadáshoz.
(aufklappen)német
1. Nach dem Diversity-Training geht Eszter herum, um Rückmeldungen von den Teilnehmern zu sammeln.
2. „Wie war der heutige Tag für Sie?“, fragt sie einen der älteren Kollegen.
3. „Ehrlich gesagt war ich überrascht, wie viel ich vorher nicht wusste“, gesteht der Mann.
4. „Zum Beispiel hätte ich nicht gedacht, dass auch eine einfache Bemerkung jemanden verletzen kann“, fährt er nachdenklich fort.
5. Eszter nickt: „Genau das ist das Ziel, dass jeder mehr auf seine Worte achtet.“
6. Eine jüngere Kollegin fügt hinzu: „Ich freue mich, dass man endlich offen über diese Themen sprechen konnte.“
7. „Viele hatten früher Angst, sich falsch auszudrücken, deshalb schwiegen sie lieber“, bemerkt Eszter.
8. „Jetzt frage ich mutiger, wenn ich etwas über den Hintergrund meiner Kollegen nicht verstehe“, sagt der ältere Kollege.
9. Eszter dankt allen für ihre Ehrlichkeit und notiert die Vorschläge für das nächste Training.
10. Am Ende des Tages hat sie das Gefühl, dass die Firma der wirklichen Inklusion ein Stück nähergekommen ist.
5. Kurzgeschichte – A 360 fokos visszajelzés megbeszélése – Die Besprechung des 360-Grad-Feedbacks
1. Kis Róbert leül Eszterrel, hogy megbeszéljék a 360 fokos visszajelzés eredményét. – Róbert Kis setzt sich mit Eszter zusammen, um das Ergebnis des 360-Grad-Feedbacks zu besprechen.
2. „Látom, hogy a csapata igazságosnak és türelmesnek tartja, de néha túl kritikusnak is” – kezdi Eszter. – „Ich sehe, dass Ihr Team Sie für gerecht und geduldig hält, manchmal aber auch für zu kritisch“, beginnt Eszter.
3. „Ez meglep, mert én mindig igyekeztem tisztességes lenni” – reagál Róbert kicsit védekezően. – „Das überrascht mich, weil ich immer versucht habe, fair zu sein“, reagiert Róbert etwas abwehrend.
4. „Nem kétlem, de talán a kritikáját túl gyakran fogalmazza meg nyilvánosan” – jegyzi meg Eszter finoman. – „Ich bezweifle das nicht, aber vielleicht äußern Sie Ihre Kritik zu oft öffentlich“, bemerkt Eszter behutsam.
5. Róbert elgondolkodik, majd bólint: „Lehet, hogy igaza van, erre nem is gondoltam.” – Róbert denkt nach und nickt dann: „Vielleicht haben Sie recht, daran habe ich gar nicht gedacht.“
6. „Mit gondol, hogyan tudna ezen változtatni?” – kérdezi Eszter bátorítóan. – „Was, glauben Sie, könnten Sie daran ändern?“, fragt Eszter ermutigend.
7. „Talán a kritikát inkább négyszemközt mondanám el, nem a csapat előtt” – javasolja Róbert. – „Vielleicht sollte ich Kritik eher unter vier Augen äußern, nicht vor dem Team“, schlägt Róbert vor.
8. „Ez remek első lépés lenne” – erősíti meg Eszter mosolyogva. – „Das wäre ein hervorragender erster Schritt“, bestätigt Eszter lächelnd.
9. Megállapodnak, hogy három hónap múlva újra megnézik, hogyan alakult a helyzet. – Sie vereinbaren, in drei Monaten erneut zu prüfen, wie sich die Situation entwickelt hat.
10. Róbert az ülés végén hálásan köszöni meg az őszinte, de támogató visszajelzést. – Am Ende der Sitzung dankt Róbert dankbar für das ehrliche, aber unterstützende Feedback.
(aufklappen)magyarul
1. Kis Róbert leül Eszterrel, hogy megbeszéljék a 360 fokos visszajelzés eredményét.
2. „Látom, hogy a csapata igazságosnak és türelmesnek tartja, de néha túl kritikusnak is” – kezdi Eszter.
3. „Ez meglep, mert én mindig igyekeztem tisztességes lenni” – reagál Róbert kicsit védekezően.
4. „Nem kétlem, de talán a kritikáját túl gyakran fogalmazza meg nyilvánosan” – jegyzi meg Eszter finoman.
5. Róbert elgondolkodik, majd bólint: „Lehet, hogy igaza van, erre nem is gondoltam.”
6. „Mit gondol, hogyan tudna ezen változtatni?” – kérdezi Eszter bátorítóan.
7. „Talán a kritikát inkább négyszemközt mondanám el, nem a csapat előtt” – javasolja Róbert.
8. „Ez remek első lépés lenne” – erősíti meg Eszter mosolyogva.
9. Megállapodnak, hogy három hónap múlva újra megnézik, hogyan alakult a helyzet.
10. Róbert az ülés végén hálásan köszöni meg az őszinte, de támogató visszajelzést.
(aufklappen)német
1. Róbert Kis setzt sich mit Eszter zusammen, um das Ergebnis des 360-Grad-Feedbacks zu besprechen.
2. „Ich sehe, dass Ihr Team Sie für gerecht und geduldig hält, manchmal aber auch für zu kritisch“, beginnt Eszter.
3. „Das überrascht mich, weil ich immer versucht habe, fair zu sein“, reagiert Róbert etwas abwehrend.
4. „Ich bezweifle das nicht, aber vielleicht äußern Sie Ihre Kritik zu oft öffentlich“, bemerkt Eszter behutsam.
5. Róbert denkt nach und nickt dann: „Vielleicht haben Sie recht, daran habe ich gar nicht gedacht.“
6. „Was, glauben Sie, könnten Sie daran ändern?“, fragt Eszter ermutigend.
7. „Vielleicht sollte ich Kritik eher unter vier Augen äußern, nicht vor dem Team“, schlägt Róbert vor.
8. „Das wäre ein hervorragender erster Schritt“, bestätigt Eszter lächelnd.
9. Sie vereinbaren, in drei Monaten erneut zu prüfen, wie sich die Situation entwickelt hat.
10. Am Ende der Sitzung dankt Róbert dankbar für das ehrliche, aber unterstützende Feedback.
6. Kurzgeschichte – A közvetített konfliktusbeszélgetés – Das moderierte Konfliktgespräch
1. A moderátor leülteti Leventét és Zsófiát egymással szemben, és nyugodt hangon kezdi: „Mindketten mondják el, mit éreznek.” – Die Moderatorin setzt Levente und Zsófia einander gegenüber und beginnt ruhig: „Sagen Sie mir beide, was Sie fühlen.“
2. „Úgy érzem, Zsófia sosem hallgatja meg az ötleteimet” – kezdi Levente csendesen. – „Ich habe das Gefühl, dass Zsófia meine Ideen nie anhört“, beginnt Levente leise.
3. Zsófia meglepődik: „Én pont az ellenkezőjét gondoltam, hogy te nem figyelsz az enyémekre.” – Zsófia ist überrascht: „Ich dachte genau das Gegenteil, dass du meinen nicht zuhörst.“
4. „Mondana egy konkrét példát, amikor ezt érezte?” – kérdezi a moderátor Leventétől. – „Könnten Sie ein konkretes Beispiel nennen, wann Sie das empfunden haben?“, fragt die Moderatorin Levente.
5. Levente elmesél egy megbeszélést, amikor Zsófia gyorsan továbblépett a javaslata mellett. – Levente erzählt von einer Besprechung, bei der Zsófia schnell über seinen Vorschlag hinwegging.
6. Zsófia elgondolkodik: „Nem is tudtam, hogy ez ennyire bántott téged, sajnálom.” – Zsófia denkt nach: „Ich wusste gar nicht, dass dich das so verletzt hat, es tut mir leid.“
7. „Én is hibáztam, mert nem szóltam időben, hanem hagytam, hogy a feszültség nőjön” – ismeri be Levente. – „Auch ich habe einen Fehler gemacht, weil ich nicht rechtzeitig etwas gesagt, sondern die Spannung wachsen lassen habe“, gesteht Levente.
8. A moderátor bátorítja őket: „Mit javasolnak, hogyan dolgozzanak együtt ezután?” – Die Moderatorin ermutigt sie: „Was schlagen Sie vor, wie Sie künftig zusammenarbeiten?“
9. Közösen megegyeznek, hogy minden megbeszélésen mindenki kap két percet a saját ötlete bemutatására. – Gemeinsam einigen sie sich darauf, dass bei jeder Besprechung jeder zwei Minuten für die Präsentation seiner eigenen Idee bekommt.
10. A beszélgetés végén mindketten megkönnyebbülve kezet ráznak, és új lendülettel térnek vissza a munkához. – Am Ende des Gesprächs schütteln sich beide erleichtert die Hände und kehren mit neuem Schwung zur Arbeit zurück.
(aufklappen)magyarul
1. A moderátor leülteti Leventét és Zsófiát egymással szemben, és nyugodt hangon kezdi: „Mindketten mondják el, mit éreznek.”
2. „Úgy érzem, Zsófia sosem hallgatja meg az ötleteimet” – kezdi Levente csendesen.
3. Zsófia meglepődik: „Én pont az ellenkezőjét gondoltam, hogy te nem figyelsz az enyémekre.”
4. „Mondana egy konkrét példát, amikor ezt érezte?” – kérdezi a moderátor Leventétől.
5. Levente elmesél egy megbeszélést, amikor Zsófia gyorsan továbblépett a javaslata mellett.
6. Zsófia elgondolkodik: „Nem is tudtam, hogy ez ennyire bántott téged, sajnálom.”
7. „Én is hibáztam, mert nem szóltam időben, hanem hagytam, hogy a feszültség nőjön” – ismeri be Levente.
8. A moderátor bátorítja őket: „Mit javasolnak, hogyan dolgozzanak együtt ezután?”
9. Közösen megegyeznek, hogy minden megbeszélésen mindenki kap két percet a saját ötlete bemutatására.
10. A beszélgetés végén mindketten megkönnyebbülve kezet ráznak, és új lendülettel térnek vissza a munkához.
(aufklappen)német
1. Die Moderatorin setzt Levente und Zsófia einander gegenüber und beginnt ruhig: „Sagen Sie mir beide, was Sie fühlen.“
2. „Ich habe das Gefühl, dass Zsófia meine Ideen nie anhört“, beginnt Levente leise.
3. Zsófia ist überrascht: „Ich dachte genau das Gegenteil, dass du meinen nicht zuhörst.“
4. „Könnten Sie ein konkretes Beispiel nennen, wann Sie das empfunden haben?“, fragt die Moderatorin Levente.
5. Levente erzählt von einer Besprechung, bei der Zsófia schnell über seinen Vorschlag hinwegging.
6. Zsófia denkt nach: „Ich wusste gar nicht, dass dich das so verletzt hat, es tut mir leid.“
7. „Auch ich habe einen Fehler gemacht, weil ich nicht rechtzeitig etwas gesagt, sondern die Spannung wachsen lassen habe“, gesteht Levente.
8. Die Moderatorin ermutigt sie: „Was schlagen Sie vor, wie Sie künftig zusammenarbeiten?“
9. Gemeinsam einigen sie sich darauf, dass bei jeder Besprechung jeder zwei Minuten für die Präsentation seiner eigenen Idee bekommt.
10. Am Ende des Gesprächs schütteln sich beide erleichtert die Hände und kehren mit neuem Schwung zur Arbeit zurück.
7. Kurzgeschichte – A mentor és a mentorált beszélgetése – Das Gespräch zwischen Mentor und Mentee
1. Bálint és Ádám havi rendszerességgel találkoznak egy csendes kávézóban. – Bálint und Ádám treffen sich monatlich in einem ruhigen Café.
2. „Hogy érzed magad az új projektben?” – kérdezi Bálint őszinte érdeklődéssel. – „Wie fühlst du dich bei dem neuen Projekt?“, fragt Bálint mit ehrlichem Interesse.
3. „Egyszerre izgatott vagyok és félek, hogy nem leszek elég jó” – vallja be Ádám. – „Ich bin gleichzeitig aufgeregt und habe Angst, nicht gut genug zu sein“, gesteht Ádám.
4. „Emlékszel, amikor én is így éreztem magam az első nagy projektemnél?” – emlékezteti Bálint mosolyogva. – „Erinnerst du dich, wie ich mich bei meinem ersten großen Projekt genauso gefühlt habe?“, erinnert ihn Bálint lächelnd.
5. Ádám elmosolyodik: „Igen, akkor mondtad, hogy a bizonytalanság nem gyengeség jele.” – Ádám lächelt: „Ja, damals hast du gesagt, dass Unsicherheit kein Zeichen von Schwäche ist.“
6. „Pontosan, és most is igaz ez rád” – erősíti meg Bálint. – „Genau, und das stimmt jetzt auch für dich“, bestätigt Bálint.
7. „Mit tanácsolnál, hogyan kezeljem a félelmemet a következő megbeszélésen?” – kérdezi Ádám. – „Was würdest du mir raten, wie ich meine Angst bei der nächsten Besprechung handhaben soll?“, fragt Ádám.
8. „Készülj fel alaposan, de ne felejtsd el, hogy hibázni is szabad” – tanácsolja Bálint nyugodtan. – „Bereite dich gründlich vor, aber vergiss nicht, dass man auch Fehler machen darf“, rät Bálint ruhig.
9. Ádám bólint, és úgy érzi, sokkal magabiztosabban indul neki a következő hétnek. – Ádám nickt und hat das Gefühl, viel selbstbewusster in die nächste Woche zu starten.
10. A két férfi kezet ráz, és megbeszélik a következő találkozó időpontját. – Die beiden Männer schütteln sich die Hände und vereinbaren den Termin für das nächste Treffen.
(aufklappen)magyarul
1. Bálint és Ádám havi rendszerességgel találkoznak egy csendes kávézóban.
2. „Hogy érzed magad az új projektben?” – kérdezi Bálint őszinte érdeklődéssel.
3. „Egyszerre izgatott vagyok és félek, hogy nem leszek elég jó” – vallja be Ádám.
4. „Emlékszel, amikor én is így éreztem magam az első nagy projektemnél?” – emlékezteti Bálint mosolyogva.
5. Ádám elmosolyodik: „Igen, akkor mondtad, hogy a bizonytalanság nem gyengeség jele.”
6. „Pontosan, és most is igaz ez rád” – erősíti meg Bálint.
7. „Mit tanácsolnál, hogyan kezeljem a félelmemet a következő megbeszélésen?” – kérdezi Ádám.
8. „Készülj fel alaposan, de ne felejtsd el, hogy hibázni is szabad” – tanácsolja Bálint nyugodtan.
9. Ádám bólint, és úgy érzi, sokkal magabiztosabban indul neki a következő hétnek.
10. A két férfi kezet ráz, és megbeszélik a következő találkozó időpontját.
(aufklappen)német
1. Bálint und Ádám treffen sich monatlich in einem ruhigen Café.
2. „Wie fühlst du dich bei dem neuen Projekt?“, fragt Bálint mit ehrlichem Interesse.
3. „Ich bin gleichzeitig aufgeregt und habe Angst, nicht gut genug zu sein“, gesteht Ádám.
4. „Erinnerst du dich, wie ich mich bei meinem ersten großen Projekt genauso gefühlt habe?“, erinnert ihn Bálint lächelnd.
5. Ádám lächelt: „Ja, damals hast du gesagt, dass Unsicherheit kein Zeichen von Schwäche ist.“
6. „Genau, und das stimmt jetzt auch für dich“, bestätigt Bálint.
7. „Was würdest du mir raten, wie ich meine Angst bei der nächsten Besprechung handhaben soll?“, fragt Ádám.
8. „Bereite dich gründlich vor, aber vergiss nicht, dass man auch Fehler machen darf“, rät Bálint ruhig.
9. Ádám nickt und hat das Gefühl, viel selbstbewusster in die nächste Woche zu starten.
10. Die beiden Männer schütteln sich die Hände und vereinbaren den Termin für das nächste Treffen.
8. Kurzgeschichte – A személyiségteszt eredményének megbeszélése – Die Besprechung des Persönlichkeitstest-Ergebnisses
1. Ferenc leül a pszichológussal, hogy megbeszéljék a személyiségteszt eredményét. – Ferenc setzt sich mit der Psychologin zusammen, um das Ergebnis des Persönlichkeitstests zu besprechen.
2. „Az eredmények szerint ön magas lelkiismeretességgel és alacsonyabb extraverzióval rendelkezik” – magyarázza a pszichológus. – „Den Ergebnissen zufolge haben Sie eine hohe Gewissenhaftigkeit und eine geringere Extraversion“, erklärt die Psychologin.
3. „Ez azt jelenti, hogy introvertált vagyok?” – kérdezi Ferenc kissé aggódva. – „Bedeutet das, dass ich introvertiert bin?“, fragt Ferenc etwas besorgt.
4. „Inkább azt, hogy jobban feltöltődik egyedül, mint nagy társaságban” – válaszolja a pszichológus nyugodtan. – „Es bedeutet eher, dass Sie sich allein besser erholen als in großer Gesellschaft“, antwortet die Psychologin ruhig.
5. „Ez rossz tulajdonság egy vezetői pozícióhoz?” – kérdezi Ferenc továbbra is bizonytalanul. – „Ist das eine schlechte Eigenschaft für eine Führungsposition?“, fragt Ferenc weiterhin unsicher.
6. „Egyáltalán nem, sok kiváló vezető introvertált” – nyugtatja meg a pszichológus. – „Überhaupt nicht, viele hervorragende Führungskräfte sind introvertiert“, beruhigt ihn die Psychologin.
7. „Az ön lelkiismeretessége azt jelzi, hogy megbízható és alapos munkát végez” – teszi hozzá. – „Ihre Gewissenhaftigkeit zeigt, dass Sie zuverlässige und gründliche Arbeit leisten“, fügt sie hinzu.
8. Ferenc megkönnyebbülten sóhajt: „Örülök, hogy nem egy skatulyát kaptam, hanem magyarázatot.” – Ferenc seufzt erleichtert: „Ich bin froh, dass ich keine Schublade bekommen habe, sondern eine Erklärung.“
9. „A teszt csak egy kiindulópont, nem a végleges ítélet önről” – emlékezteti a pszichológus. – „Der Test ist nur ein Ausgangspunkt, kein endgültiges Urteil über Sie“, erinnert ihn die Psychologin.
10. Ferenc új önbizalommal hagyja el a beszélgetést, mert jobban érti már saját magát. – Ferenc verlässt das Gespräch mit neuem Selbstvertrauen, weil er sich selbst jetzt besser versteht.
(aufklappen)magyarul
1. Ferenc leül a pszichológussal, hogy megbeszéljék a személyiségteszt eredményét.
2. „Az eredmények szerint ön magas lelkiismeretességgel és alacsonyabb extraverzióval rendelkezik” – magyarázza a pszichológus.
3. „Ez azt jelenti, hogy introvertált vagyok?” – kérdezi Ferenc kissé aggódva.
4. „Inkább azt, hogy jobban feltöltődik egyedül, mint nagy társaságban” – válaszolja a pszichológus nyugodtan.
5. „Ez rossz tulajdonság egy vezetői pozícióhoz?” – kérdezi Ferenc továbbra is bizonytalanul.
6. „Egyáltalán nem, sok kiváló vezető introvertált” – nyugtatja meg a pszichológus.
7. „Az ön lelkiismeretessége azt jelzi, hogy megbízható és alapos munkát végez” – teszi hozzá.
8. Ferenc megkönnyebbülten sóhajt: „Örülök, hogy nem egy skatulyát kaptam, hanem magyarázatot.”
9. „A teszt csak egy kiindulópont, nem a végleges ítélet önről” – emlékezteti a pszichológus.
10. Ferenc új önbizalommal hagyja el a beszélgetést, mert jobban érti már saját magát.
(aufklappen)német
1. Ferenc setzt sich mit der Psychologin zusammen, um das Ergebnis des Persönlichkeitstests zu besprechen.
2. „Den Ergebnissen zufolge haben Sie eine hohe Gewissenhaftigkeit und eine geringere Extraversion“, erklärt die Psychologin.
3. „Bedeutet das, dass ich introvertiert bin?“, fragt Ferenc etwas besorgt.
4. „Es bedeutet eher, dass Sie sich allein besser erholen als in großer Gesellschaft“, antwortet die Psychologin ruhig.
5. „Ist das eine schlechte Eigenschaft für eine Führungsposition?“, fragt Ferenc weiterhin unsicher.
6. „Überhaupt nicht, viele hervorragende Führungskräfte sind introvertiert“, beruhigt ihn die Psychologin.
7. „Ihre Gewissenhaftigkeit zeigt, dass Sie zuverlässige und gründliche Arbeit leisten“, fügt sie hinzu.
8. Ferenc seufzt erleichtert: „Ich bin froh, dass ich keine Schublade bekommen habe, sondern eine Erklärung.“
9. „Der Test ist nur ein Ausgangspunkt, kein endgültiges Urteil über Sie“, erinnert ihn die Psychologin.
10. Ferenc verlässt das Gespräch mit neuem Selbstvertrauen, weil er sich selbst jetzt besser versteht.
9. Kurzgeschichte – A kiégés megelőzéséről szóló beszélgetés – Das Gespräch über Burnout-Prävention
1. Kata beszélget a munkahelyi pszichológussal, miután bevallotta, hogy kimerültnek érzi magát. – Kata spricht mit der betrieblichen Psychologin, nachdem sie zugegeben hat, sich erschöpft zu fühlen.
2. „Mikor kezdte el először úgy érezni, hogy túl sok a terhelés?” – kérdezi a pszichológus gyengéden. – „Wann haben Sie zum ersten Mal das Gefühl gehabt, dass die Belastung zu groß ist?“, fragt die Psychologin sanft.
3. „Talán három hónapja, amikor egyszerre két nagy projektet is vezettem” – emlékszik vissza Kata. – „Vielleicht vor drei Monaten, als ich gleichzeitig zwei große Projekte geleitet habe“, erinnert sich Kata.
4. „Kért ekkor segítséget valakitől?” – érdeklődik a pszichológus. – „Haben Sie damals jemanden um Hilfe gebeten?“, erkundigt sich die Psychologin.
5. „Nem igazán, mert féltem, hogy gyengének tűnök” – vallja be Kata szomorúan. – „Eigentlich nicht, weil ich Angst hatte, schwach zu wirken“, gesteht Kata traurig.
6. „A segítségkérés nem gyengeség, hanem felelősségteljes döntés” – mondja a pszichológus határozottan. – „Um Hilfe zu bitten ist keine Schwäche, sondern eine verantwortungsbewusste Entscheidung“, sagt die Psychologin bestimmt.
7. Kata bólint: „Most már értem, miért fontos időben jelezni a határaimat.” – Kata nickt: „Jetzt verstehe ich, warum es wichtig ist, meine Grenzen rechtzeitig anzuzeigen.“
8. „Milyen apró lépéseket tudna most bevezetni a mindennapjaiba?” – kérdezi a pszichológus. – „Welche kleinen Schritte könnten Sie jetzt in Ihren Alltag einführen?“, fragt die Psychologin.
9. „Talán minden nap szánnék tíz percet arra, hogy csak pihenjek, munka nélkül” – javasolja Kata. – „Vielleicht sollte ich jeden Tag zehn Minuten dafür einplanen, einfach ohne Arbeit auszuruhen“, schlägt Kata vor.
10. A beszélgetés után Kata könnyebbnek érzi magát, mert végre kimondta, amit hetek óta magában hordozott. – Nach dem Gespräch fühlt sich Kata leichter, weil sie endlich ausgesprochen hat, was sie wochenlang mit sich herumgetragen hatte.
(aufklappen)magyarul
1. Kata beszélget a munkahelyi pszichológussal, miután bevallotta, hogy kimerültnek érzi magát.
2. „Mikor kezdte el először úgy érezni, hogy túl sok a terhelés?” – kérdezi a pszichológus gyengéden.
3. „Talán három hónapja, amikor egyszerre két nagy projektet is vezettem” – emlékszik vissza Kata.
4. „Kért ekkor segítséget valakitől?” – érdeklődik a pszichológus.
5. „Nem igazán, mert féltem, hogy gyengének tűnök” – vallja be Kata szomorúan.
6. „A segítségkérés nem gyengeség, hanem felelősségteljes döntés” – mondja a pszichológus határozottan.
7. Kata bólint: „Most már értem, miért fontos időben jelezni a határaimat.”
8. „Milyen apró lépéseket tudna most bevezetni a mindennapjaiba?” – kérdezi a pszichológus.
9. „Talán minden nap szánnék tíz percet arra, hogy csak pihenjek, munka nélkül” – javasolja Kata.
10. A beszélgetés után Kata könnyebbnek érzi magát, mert végre kimondta, amit hetek óta magában hordozott.
(aufklappen)német
1. Kata spricht mit der betrieblichen Psychologin, nachdem sie zugegeben hat, sich erschöpft zu fühlen.
2. „Wann haben Sie zum ersten Mal das Gefühl gehabt, dass die Belastung zu groß ist?“, fragt die Psychologin sanft.
3. „Vielleicht vor drei Monaten, als ich gleichzeitig zwei große Projekte geleitet habe“, erinnert sich Kata.
4. „Haben Sie damals jemanden um Hilfe gebeten?“, erkundigt sich die Psychologin.
5. „Eigentlich nicht, weil ich Angst hatte, schwach zu wirken“, gesteht Kata traurig.
6. „Um Hilfe zu bitten ist keine Schwäche, sondern eine verantwortungsbewusste Entscheidung“, sagt die Psychologin bestimmt.
7. Kata nickt: „Jetzt verstehe ich, warum es wichtig ist, meine Grenzen rechtzeitig anzuzeigen.“
8. „Welche kleinen Schritte könnten Sie jetzt in Ihren Alltag einführen?“, fragt die Psychologin.
9. „Vielleicht sollte ich jeden Tag zehn Minuten dafür einplanen, einfach ohne Arbeit auszuruhen“, schlägt Kata vor.
10. Nach dem Gespräch fühlt sich Kata leichter, weil sie endlich ausgesprochen hat, was sie wochenlang mit sich herumgetragen hatte.
10. Kurzgeschichte – Záró gondolatok a jellemről és a sikerről – Schlussgedanken über Charakter und Erfolg
1. A cég éves rendezvényén Eszter rövid beszédet tart a dolgozóknak. – Bei der Jahresveranstaltung der Firma hält Eszter eine kurze Rede vor den Mitarbeitern.
2. „Az elmúlt év megtanított minket arra, hogy a siker nem csak a szaktudáson múlik” – kezdi. – „Das vergangene Jahr hat uns gelehrt, dass Erfolg nicht nur vom Fachwissen abhängt“, beginnt sie.
3. „Épp annyira számít a jellem, a türelem és az őszinteség is” – folytatja meggyőződéssel. – „Ebenso wichtig sind Charakter, Geduld und Ehrlichkeit“, fährt sie überzeugt fort.
4. Az egyik hallgató megkérdezi: „De hogyan lehet fejleszteni a jellemünket, ha az felnőttkorra már kialakult?” – Ein Zuhörer fragt: „Aber wie kann man seinen Charakter entwickeln, wenn er im Erwachsenenalter schon geformt ist?“
5. „A jellem sosem végleges, mindannyian képesek vagyunk tanulni és változni” – válaszolja Eszter határozottan. – „Der Charakter ist nie endgültig, wir alle sind fähig zu lernen und uns zu verändern“, antwortet Eszter bestimmt.
6. „Az idei év legjobb pillanatai pont azok voltak, amikor valaki bevallotta a hibáját, és tanult belőle” – teszi hozzá. – „Die besten Momente dieses Jahres waren genau diejenigen, in denen jemand seinen Fehler zugab und daraus lernte“, fügt sie hinzu.
7. A hallgatóság közül sokan bólogatnak, felismerve saját tapasztalataikat a szavaiban. – Viele im Publikum nicken und erkennen ihre eigenen Erfahrungen in ihren Worten wieder.
8. „Köszönöm mindenkinek, hogy mert őszinte és sebezhető lenni ebben az évben” – zárja a beszédét Eszter. – „Ich danke allen, dass sie sich dieses Jahr getraut haben, ehrlich und verletzlich zu sein“, schließt Eszter ihre Rede.
9. A teremben meleg taps hallatszik, és sokan egymásra mosolyognak. – Im Saal ist warmer Applaus zu hören, und viele lächeln sich gegenseitig an.
10. Eszter úgy érzi, hogy a cég nemcsak eredményesebbé, hanem emberibbé is vált az elmúlt évben. – Eszter hat das Gefühl, dass die Firma im vergangenen Jahr nicht nur erfolgreicher, sondern auch menschlicher geworden ist.
(aufklappen)magyarul
1. A cég éves rendezvényén Eszter rövid beszédet tart a dolgozóknak.
2. „Az elmúlt év megtanított minket arra, hogy a siker nem csak a szaktudáson múlik” – kezdi.
3. „Épp annyira számít a jellem, a türelem és az őszinteség is” – folytatja meggyőződéssel.
4. Az egyik hallgató megkérdezi: „De hogyan lehet fejleszteni a jellemünket, ha az felnőttkorra már kialakult?”
5. „A jellem sosem végleges, mindannyian képesek vagyunk tanulni és változni” – válaszolja Eszter határozottan.
6. „Az idei év legjobb pillanatai pont azok voltak, amikor valaki bevallotta a hibáját, és tanult belőle” – teszi hozzá.
7. A hallgatóság közül sokan bólogatnak, felismerve saját tapasztalataikat a szavaiban.
8. „Köszönöm mindenkinek, hogy mert őszinte és sebezhető lenni ebben az évben” – zárja a beszédét Eszter.
9. A teremben meleg taps hallatszik, és sokan egymásra mosolyognak.
10. Eszter úgy érzi, hogy a cég nemcsak eredményesebbé, hanem emberibbé is vált az elmúlt évben.
(aufklappen)német
1. Bei der Jahresveranstaltung der Firma hält Eszter eine kurze Rede vor den Mitarbeitern.
2. „Das vergangene Jahr hat uns gelehrt, dass Erfolg nicht nur vom Fachwissen abhängt“, beginnt sie.
3. „Ebenso wichtig sind Charakter, Geduld und Ehrlichkeit“, fährt sie überzeugt fort.
4. Ein Zuhörer fragt: „Aber wie kann man seinen Charakter entwickeln, wenn er im Erwachsenenalter schon geformt ist?“
5. „Der Charakter ist nie endgültig, wir alle sind fähig zu lernen und uns zu verändern“, antwortet Eszter bestimmt.
6. „Die besten Momente dieses Jahres waren genau diejenigen, in denen jemand seinen Fehler zugab und daraus lernte“, fügt sie hinzu.
7. Viele im Publikum nicken und erkennen ihre eigenen Erfahrungen in ihren Worten wieder.
8. „Ich danke allen, dass sie sich dieses Jahr getraut haben, ehrlich und verletzlich zu sein“, schließt Eszter ihre Rede.
9. Im Saal ist warmer Applaus zu hören, und viele lächeln sich gegenseitig an.
10. Eszter hat das Gefühl, dass die Firma im vergangenen Jahr nicht nur erfolgreicher, sondern auch menschlicher geworden ist.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.