Thema 93 – Sprichwörter
Stufe 9 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – Több is veszett Mohácsnál – Bei Mohács ging mehr verloren
1. Egy iskolai kiránduláson Németh tanár úr a mohácsi emlékhelyre vitte a nyolcadikosokat. – Bei einem Schulausflug brachte Lehrer Németh die Achtklässler zur Gedenkstätte von Mohács.
2. Elmesélte, hogy 1526-ban itt szenvedett súlyos vereséget a magyar sereg az oszmán hadaktól, és II. Lajos király is életét vesztette. – Er erzählte, dass das ungarische Heer hier 1526 eine schwere Niederlage gegen die osmanischen Truppen erlitt und auch König Ludwig II. ums Leben kam.
3. A csata után az ország három részre szakadt, és másfél évszázadig tartott a török hódoltság (Türkenherrschaft). – Nach der Schlacht zerfiel das Land in drei Teile, und die Türkenherrschaft dauerte anderthalb Jahrhunderte.
4. Egy diák megkérdezte, miért mondják ma kisebb kudarcokra, hogy „több is veszett Mohácsnál”. – Ein Schüler fragte, warum man heute bei kleineren Misserfolgen sagt: „Bei Mohács ging mehr verloren.“
5. Németh tanár úr elmagyarázta, hogy ez egy történelmi hátterű szólás (Redewendung mit historischem Hintergrund), amely a nemzeti tragédiát viszonyítási pontként használja. – Lehrer Németh erklärte, dass dies eine Redewendung mit historischem Hintergrund ist, die die nationale Tragödie als Bezugspunkt verwendet.
6. A mondás jelentése tehát az, hogy a mostani baj ehhez képest jelentéktelen. – Die Bedeutung des Spruchs ist also, dass das jetzige Unglück im Vergleich dazu unbedeutend ist.
7. A kollektív emlékezet (kollektives Gedächtnis) így egy tragikus eseményt vigasztaló fordulattá alakított át. – Das kollektive Gedächtnis hat so ein tragisches Ereignis in eine tröstende Wendung verwandelt.
8. A diákok elgondolkodtak azon, hogy más népeknek is vannak-e hasonló, vereségre utaló mondásaik. – Die Schüler dachten darüber nach, ob auch andere Völker ähnliche Sprüche haben, die auf eine Niederlage anspielen.
9. Hazafelé a buszon, amikor kiderült, hogy elfogyott a szendvics, valaki rögtön felkiáltott: „Sebaj, több is veszett Mohácsnál!” – Auf der Heimfahrt im Bus, als sich herausstellte, dass die Sandwiches ausgegangen waren, rief sofort jemand: „Macht nichts, bei Mohács ging mehr verloren!“
(aufklappen)magyarul
1. Egy iskolai kiránduláson Németh tanár úr a mohácsi emlékhelyre vitte a nyolcadikosokat.
2. Elmesélte, hogy 1526-ban itt szenvedett súlyos vereséget a magyar sereg az oszmán hadaktól, és II. Lajos király is életét vesztette.
3. A csata után az ország három részre szakadt, és másfél évszázadig tartott a török hódoltság (Türkenherrschaft).
4. Egy diák megkérdezte, miért mondják ma kisebb kudarcokra, hogy „több is veszett Mohácsnál”.
5. Németh tanár úr elmagyarázta, hogy ez egy történelmi hátterű szólás (Redewendung mit historischem Hintergrund), amely a nemzeti tragédiát viszonyítási pontként használja.
6. A mondás jelentése tehát az, hogy a mostani baj ehhez képest jelentéktelen.
7. A kollektív emlékezet (kollektives Gedächtnis) így egy tragikus eseményt vigasztaló fordulattá alakított át.
8. A diákok elgondolkodtak azon, hogy más népeknek is vannak-e hasonló, vereségre utaló mondásaik.
9. Hazafelé a buszon, amikor kiderült, hogy elfogyott a szendvics, valaki rögtön felkiáltott: „Sebaj, több is veszett Mohácsnál!”
(aufklappen)német
1. Bei einem Schulausflug brachte Lehrer Németh die Achtklässler zur Gedenkstätte von Mohács.
2. Er erzählte, dass das ungarische Heer hier 1526 eine schwere Niederlage gegen die osmanischen Truppen erlitt und auch König Ludwig II. ums Leben kam.
3. Nach der Schlacht zerfiel das Land in drei Teile, und die Türkenherrschaft dauerte anderthalb Jahrhunderte.
4. Ein Schüler fragte, warum man heute bei kleineren Misserfolgen sagt: „Bei Mohács ging mehr verloren.“
5. Lehrer Németh erklärte, dass dies eine Redewendung mit historischem Hintergrund ist, die die nationale Tragödie als Bezugspunkt verwendet.
6. Die Bedeutung des Spruchs ist also, dass das jetzige Unglück im Vergleich dazu unbedeutend ist.
7. Das kollektive Gedächtnis hat so ein tragisches Ereignis in eine tröstende Wendung verwandelt.
8. Die Schüler dachten darüber nach, ob auch andere Völker ähnliche Sprüche haben, die auf eine Niederlage anspielen.
9. Auf der Heimfahrt im Bus, als sich herausstellte, dass die Sandwiches ausgegangen waren, rief sofort jemand: „Macht nichts, bei Mohács ging mehr verloren!“
2. Kurzgeschichte – Mátyás király és a népmonda – König Matthias und die Volkssage
1. Dorottya néprajzkutató egy előadásban azt vizsgálta, hogyan vált Hunyadi Mátyás a népi emlékezet hősévé. – Die Volkskundlerin Dorottya untersuchte in einem Vortrag, wie Matthias Corvinus zum Helden der Volkserinnerung wurde.
2. Elmondta, hogy a király halála után számos népmonda (Volkssage) keletkezett, amelyekben Mátyás álruhában igazságot tesz. – Sie erzählte, dass nach dem Tod des Königs zahlreiche Volkssagen entstanden, in denen Matthias verkleidet für Gerechtigkeit sorgt.
3. Ezekből a történetekből nőtt ki a „Mátyás király meghalt, oda az igazság” mondás. – Aus diesen Geschichten erwuchs der Spruch „König Matthias ist tot, dahin ist die Gerechtigkeit“.
4. Dorottya szerint a mondás nem történeti forrás (historische Quelle), hanem a későbbi korok elégedetlenségének kifejeződése. – Laut Dorottya ist der Spruch keine historische Quelle, sondern Ausdruck der Unzufriedenheit späterer Epochen.
5. A Jagelló-kor gyenge királyai idején ugyanis a nép különösen visszasírta az erős uralkodót. – In der Zeit der schwachen Jagiellonenkönige trauerte das Volk nämlich besonders dem starken Herrscher nach.
6. A mondák szerkezete a vándormotívumok (Wandermotive) közé tartozik, mert más európai királyokról is hasonlókat meséltek. – Die Struktur der Sagen gehört zu den Wandermotiven, weil man sich auch von anderen europäischen Königen Ähnliches erzählte.
7. Harun ar-Rasid kalifáról például az Ezeregyéjszaka meséi szólnak hasonló álruhás kalandokkal. – Vom Kalifen Harun ar-Raschid zum Beispiel erzählen die Geschichten aus Tausendundeiner Nacht ähnliche Abenteuer in Verkleidung.
8. Egy hallgató megkérdezte, hogy a mondás ma is él-e, mire Dorottya azt felelte, hogy a politikai publicisztikában rendszeresen felbukkan. – Ein Zuhörer fragte, ob der Spruch heute noch lebe, worauf Dorottya antwortete, dass er in der politischen Publizistik regelmäßig auftauche.
9. Az előadás végén megjegyezte, hogy minden nemzetnek szüksége van egy ilyen „igazságos királyra”, ha nem a valóságban, akkor legalább a nyelvben. – Am Ende des Vortrags bemerkte sie, dass jede Nation einen solchen „gerechten König“ brauche, wenn nicht in der Wirklichkeit, dann wenigstens in der Sprache.
(aufklappen)magyarul
1. Dorottya néprajzkutató egy előadásban azt vizsgálta, hogyan vált Hunyadi Mátyás a népi emlékezet hősévé.
2. Elmondta, hogy a király halála után számos népmonda (Volkssage) keletkezett, amelyekben Mátyás álruhában igazságot tesz.
3. Ezekből a történetekből nőtt ki a „Mátyás király meghalt, oda az igazság” mondás.
4. Dorottya szerint a mondás nem történeti forrás (historische Quelle), hanem a későbbi korok elégedetlenségének kifejeződése.
5. A Jagelló-kor gyenge királyai idején ugyanis a nép különösen visszasírta az erős uralkodót.
6. A mondák szerkezete a vándormotívumok (Wandermotive) közé tartozik, mert más európai királyokról is hasonlókat meséltek.
7. Harun ar-Rasid kalifáról például az Ezeregyéjszaka meséi szólnak hasonló álruhás kalandokkal.
8. Egy hallgató megkérdezte, hogy a mondás ma is él-e, mire Dorottya azt felelte, hogy a politikai publicisztikában rendszeresen felbukkan.
9. Az előadás végén megjegyezte, hogy minden nemzetnek szüksége van egy ilyen „igazságos királyra”, ha nem a valóságban, akkor legalább a nyelvben.
(aufklappen)német
1. Die Volkskundlerin Dorottya untersuchte in einem Vortrag, wie Matthias Corvinus zum Helden der Volkserinnerung wurde.
2. Sie erzählte, dass nach dem Tod des Königs zahlreiche Volkssagen entstanden, in denen Matthias verkleidet für Gerechtigkeit sorgt.
3. Aus diesen Geschichten erwuchs der Spruch „König Matthias ist tot, dahin ist die Gerechtigkeit“.
4. Laut Dorottya ist der Spruch keine historische Quelle, sondern Ausdruck der Unzufriedenheit späterer Epochen.
5. In der Zeit der schwachen Jagiellonenkönige trauerte das Volk nämlich besonders dem starken Herrscher nach.
6. Die Struktur der Sagen gehört zu den Wandermotiven, weil man sich auch von anderen europäischen Königen Ähnliches erzählte.
7. Vom Kalifen Harun ar-Raschid zum Beispiel erzählen die Geschichten aus Tausendundeiner Nacht ähnliche Abenteuer in Verkleidung.
8. Ein Zuhörer fragte, ob der Spruch heute noch lebe, worauf Dorottya antwortete, dass er in der politischen Publizistik regelmäßig auftauche.
9. Am Ende des Vortrags bemerkte sie, dass jede Nation einen solchen „gerechten König“ brauche, wenn nicht in der Wirklichkeit, dann wenigstens in der Sprache.
3. Kurzgeschichte – Bibliai eredetű kifejezések – Ausdrücke biblischen Ursprungs
1. Gábor tiszteletes, egy református lelkész, a bibliaórán arról beszélt, mennyi közmondás ered a Szentírásból. – Pfarrer Gábor, ein reformierter Geistlicher, sprach in der Bibelstunde darüber, wie viele Sprichwörter aus der Heiligen Schrift stammen.
2. Az első példája az „Aki szelet vet, vihart arat” volt, amely Hóseás próféta könyvéből származik. – Sein erstes Beispiel war „Wer Wind sät, wird Sturm ernten“, das aus dem Buch des Propheten Hosea stammt.
3. A „Szemet szemért, fogat fogért” elv Mózes könyveiben található, és eredetileg az arányos büntetést jelentette. – Der Grundsatz „Auge um Auge, Zahn um Zahn“ findet sich in den Büchern Mose und bedeutete ursprünglich die verhältnismäßige Strafe.
4. A „tékozló fiú” és a „Júdás-csók” kifejezések pedig Jézus példázataiból és a passiótörténetből ismertek. – Die Ausdrücke „der verlorene Sohn“ und „Judaskuss“ wiederum sind aus den Gleichnissen Jesu und der Passionsgeschichte bekannt.
5. Gábor tiszteletes elmagyarázta, hogy a bibliai eredetű kifejezések (Ausdrücke biblischen Ursprungs) főként a bibliafordításokon keresztül terjedtek el. – Pfarrer Gábor erklärte, dass sich die Ausdrücke biblischen Ursprungs vor allem über die Bibelübersetzungen verbreitet haben.
6. Magyarországon különösen nagy hatása volt Károli Gáspár 1590-ben megjelent vizsolyi Bibliájának. – In Ungarn hatte die 1590 erschienene Vizsolyer Bibel von Gáspár Károli besonders großen Einfluss.
7. Ez a fordítás évszázadokig formálta a magyar irodalmi nyelvet (Literatursprache) és a hétköznapi beszédet is. – Diese Übersetzung formte jahrhundertelang die ungarische Literatursprache und auch die Alltagssprache.
8. Egy fiatal résztvevő meglepődve jegyezte meg, hogy ő maga is gyakran használ ilyen kifejezéseket, anélkül hogy tudná, honnan származnak. – Ein junger Teilnehmer bemerkte überrascht, dass er selbst oft solche Ausdrücke verwende, ohne zu wissen, woher sie stammen.
9. Gábor tiszteletes mosolyogva válaszolta, hogy éppen ez bizonyítja, mennyire mélyen beépült a Biblia nyelve a mindennapi gondolkodásba. – Pfarrer Gábor antwortete lächelnd, dass gerade das beweise, wie tief die Sprache der Bibel in das alltägliche Denken eingegangen sei.
(aufklappen)magyarul
1. Gábor tiszteletes, egy református lelkész, a bibliaórán arról beszélt, mennyi közmondás ered a Szentírásból.
2. Az első példája az „Aki szelet vet, vihart arat” volt, amely Hóseás próféta könyvéből származik.
3. A „Szemet szemért, fogat fogért” elv Mózes könyveiben található, és eredetileg az arányos büntetést jelentette.
4. A „tékozló fiú” és a „Júdás-csók” kifejezések pedig Jézus példázataiból és a passiótörténetből ismertek.
5. Gábor tiszteletes elmagyarázta, hogy a bibliai eredetű kifejezések (Ausdrücke biblischen Ursprungs) főként a bibliafordításokon keresztül terjedtek el.
6. Magyarországon különösen nagy hatása volt Károli Gáspár 1590-ben megjelent vizsolyi Bibliájának.
7. Ez a fordítás évszázadokig formálta a magyar irodalmi nyelvet (Literatursprache) és a hétköznapi beszédet is.
8. Egy fiatal résztvevő meglepődve jegyezte meg, hogy ő maga is gyakran használ ilyen kifejezéseket, anélkül hogy tudná, honnan származnak.
9. Gábor tiszteletes mosolyogva válaszolta, hogy éppen ez bizonyítja, mennyire mélyen beépült a Biblia nyelve a mindennapi gondolkodásba.
(aufklappen)német
1. Pfarrer Gábor, ein reformierter Geistlicher, sprach in der Bibelstunde darüber, wie viele Sprichwörter aus der Heiligen Schrift stammen.
2. Sein erstes Beispiel war „Wer Wind sät, wird Sturm ernten“, das aus dem Buch des Propheten Hosea stammt.
3. Der Grundsatz „Auge um Auge, Zahn um Zahn“ findet sich in den Büchern Mose und bedeutete ursprünglich die verhältnismäßige Strafe.
4. Die Ausdrücke „der verlorene Sohn“ und „Judaskuss“ wiederum sind aus den Gleichnissen Jesu und der Passionsgeschichte bekannt.
5. Pfarrer Gábor erklärte, dass sich die Ausdrücke biblischen Ursprungs vor allem über die Bibelübersetzungen verbreitet haben.
6. In Ungarn hatte die 1590 erschienene Vizsolyer Bibel von Gáspár Károli besonders großen Einfluss.
7. Diese Übersetzung formte jahrhundertelang die ungarische Literatursprache und auch die Alltagssprache.
8. Ein junger Teilnehmer bemerkte überrascht, dass er selbst oft solche Ausdrücke verwende, ohne zu wissen, woher sie stammen.
9. Pfarrer Gábor antwortete lächelnd, dass gerade das beweise, wie tief die Sprache der Bibel in das alltägliche Denken eingegangen sei.
4. Kurzgeschichte – Antik eredetű szólások – Redewendungen antiken Ursprungs
1. Egy latinórán Szilágyi tanárnő azt kérte a diákoktól, hogy keressenek olyan magyar kifejezéseket, amelyek az ókorból erednek. – In einer Lateinstunde bat Lehrerin Szilágyi die Schüler, ungarische Ausdrücke zu suchen, die aus der Antike stammen.
2. Máté rögtön az „Achilles-sarok” (Achillesferse) kifejezést említette, amely egy ember gyenge pontját jelenti. – Máté nannte sofort den Ausdruck „Achillesferse“, der den Schwachpunkt eines Menschen bezeichnet.
3. Lili a „Damoklész kardja” (Damoklesschwert) szólást hozta, amely egy állandóan fenyegető veszélyre utal. – Lili brachte die Redewendung „Damoklesschwert“, die auf eine ständig drohende Gefahr anspielt.
4. Bálint a „pürrhoszi győzelem” (Pyrrhussieg) kifejezést magyarázta el, vagyis azt a győzelmet, amely túl nagy áldozattal jár. – Bálint erklärte den Ausdruck „Pyrrhussieg“, also einen Sieg, der mit zu großen Opfern verbunden ist.
5. Szilágyi tanárnő hozzátette, hogy az „Átlépi a Rubicont” Julius Caesarra utal, aki Kr. e. 49-ben seregével átkelt ezen a folyón. – Lehrerin Szilágyi fügte hinzu, dass „den Rubikon überschreiten“ auf Julius Caesar anspielt, der im Jahr 49 v. Chr. mit seinem Heer diesen Fluss überquerte.
6. Ezek a kifejezések a latin nyelvű műveltség (lateinische Bildung) révén jutottak el a magyar nyelvbe. – Diese Ausdrücke gelangten durch die lateinische Bildung in die ungarische Sprache.
7. Magyarországon a latin egészen 1844-ig hivatalos nyelv volt, ezért különösen erős a hatása. – In Ungarn war Latein bis 1844 Amtssprache, deshalb ist sein Einfluss besonders stark.
8. A tanárnő elmondta, hogy sok közmondásnak létezik latin előzménye is, például a „Kéz kezet mos” esetében a „Manus manum lavat”. – Die Lehrerin erzählte, dass viele Sprichwörter auch eine lateinische Vorlage haben, zum Beispiel bei „Kéz kezet mos“ das „Manus manum lavat“.
9. Az óra végére a diákok rájöttek, hogy a latin egyáltalán nem holt nyelv, hiszen nap mint nap ott él a saját beszédükben. – Am Ende der Stunde erkannten die Schüler, dass Latein überhaupt keine tote Sprache ist, denn es lebt Tag für Tag in ihrer eigenen Sprache.
(aufklappen)magyarul
1. Egy latinórán Szilágyi tanárnő azt kérte a diákoktól, hogy keressenek olyan magyar kifejezéseket, amelyek az ókorból erednek.
2. Máté rögtön az „Achilles-sarok” (Achillesferse) kifejezést említette, amely egy ember gyenge pontját jelenti.
3. Lili a „Damoklész kardja” (Damoklesschwert) szólást hozta, amely egy állandóan fenyegető veszélyre utal.
4. Bálint a „pürrhoszi győzelem” (Pyrrhussieg) kifejezést magyarázta el, vagyis azt a győzelmet, amely túl nagy áldozattal jár.
5. Szilágyi tanárnő hozzátette, hogy az „Átlépi a Rubicont” Julius Caesarra utal, aki Kr. e. 49-ben seregével átkelt ezen a folyón.
6. Ezek a kifejezések a latin nyelvű műveltség (lateinische Bildung) révén jutottak el a magyar nyelvbe.
7. Magyarországon a latin egészen 1844-ig hivatalos nyelv volt, ezért különösen erős a hatása.
8. A tanárnő elmondta, hogy sok közmondásnak létezik latin előzménye is, például a „Kéz kezet mos” esetében a „Manus manum lavat”.
9. Az óra végére a diákok rájöttek, hogy a latin egyáltalán nem holt nyelv, hiszen nap mint nap ott él a saját beszédükben.
(aufklappen)német
1. In einer Lateinstunde bat Lehrerin Szilágyi die Schüler, ungarische Ausdrücke zu suchen, die aus der Antike stammen.
2. Máté nannte sofort den Ausdruck „Achillesferse“, der den Schwachpunkt eines Menschen bezeichnet.
3. Lili brachte die Redewendung „Damoklesschwert“, die auf eine ständig drohende Gefahr anspielt.
4. Bálint erklärte den Ausdruck „Pyrrhussieg“, also einen Sieg, der mit zu großen Opfern verbunden ist.
5. Lehrerin Szilágyi fügte hinzu, dass „den Rubikon überschreiten“ auf Julius Caesar anspielt, der im Jahr 49 v. Chr. mit seinem Heer diesen Fluss überquerte.
6. Diese Ausdrücke gelangten durch die lateinische Bildung in die ungarische Sprache.
7. In Ungarn war Latein bis 1844 Amtssprache, deshalb ist sein Einfluss besonders stark.
8. Die Lehrerin erzählte, dass viele Sprichwörter auch eine lateinische Vorlage haben, zum Beispiel bei „Kéz kezet mos“ das „Manus manum lavat“.
9. Am Ende der Stunde erkannten die Schüler, dass Latein überhaupt keine tote Sprache ist, denn es lebt Tag für Tag in ihrer eigenen Sprache.
5. Kurzgeschichte – Baranyai Decsi János és az első gyűjtemény – János Baranyai Decsi und die erste Sammlung
1. Egy debreceni könyvtárban Ádám, a doktorandusz, egy ritka régi nyomtatvánnyal (alter Druck) dolgozott. – In einer Bibliothek in Debrecen arbeitete der Doktorand Ádám mit einem seltenen alten Druck.
2. Baranyai Decsi János közmondás-gyűjteményének egyik példánya volt, amely 1598-ban jelent meg Bártfán. – Es war ein Exemplar der Sprichwortsammlung von János Baranyai Decsi, die 1598 in Bártfa erschien.
3. Ez a munka az első nagyobb nyomtatott gyűjtemény, amely magyar közmondásokat is tartalmaz. – Dieses Werk ist die erste größere gedruckte Sammlung, die auch ungarische Sprichwörter enthält.
4. Decsi a nagy humanista, Rotterdami Erasmus „Adagia” című művét vette mintául. – Decsi nahm sich das Werk „Adagia“ des großen Humanisten Erasmus von Rotterdam zum Vorbild.
5. A gyűjtemény háromnyelvű (dreisprachig) volt: a görög és latin mondások mellé Decsi megadta a magyar megfelelőket is. – Die Sammlung war dreisprachig: Neben die griechischen und lateinischen Sprüche setzte Decsi auch die ungarischen Entsprechungen.
6. Ádám észrevette, hogy a magyar változatok gyakran nem fordítások, hanem a népnyelvből vett önálló közmondások. – Ádám bemerkte, dass die ungarischen Varianten oft keine Übersetzungen, sondern eigenständige Sprichwörter aus der Volkssprache sind.
7. Ezért Decsi műve nemcsak humanista alkotás, hanem a korabeli magyar nyelv fontos nyelvemléke (Sprachdenkmal) is. – Deshalb ist Decsis Werk nicht nur eine humanistische Schöpfung, sondern auch ein wichtiges Sprachdenkmal des damaligen Ungarisch.
8. Ádám összehasonlította a régi formákat a mai alakokkal, és sok apró változást fedezett fel. – Ádám verglich die alten Formen mit den heutigen und entdeckte viele kleine Veränderungen.
9. A témavezetője szerint ebből a munkából egy kiváló disszertáció születhet a magyar közmondások történeti változásairól. – Laut seinem Betreuer kann aus dieser Arbeit eine ausgezeichnete Dissertation über den historischen Wandel der ungarischen Sprichwörter entstehen.
(aufklappen)magyarul
1. Egy debreceni könyvtárban Ádám, a doktorandusz, egy ritka régi nyomtatvánnyal (alter Druck) dolgozott.
2. Baranyai Decsi János közmondás-gyűjteményének egyik példánya volt, amely 1598-ban jelent meg Bártfán.
3. Ez a munka az első nagyobb nyomtatott gyűjtemény, amely magyar közmondásokat is tartalmaz.
4. Decsi a nagy humanista, Rotterdami Erasmus „Adagia” című művét vette mintául.
5. A gyűjtemény háromnyelvű (dreisprachig) volt: a görög és latin mondások mellé Decsi megadta a magyar megfelelőket is.
6. Ádám észrevette, hogy a magyar változatok gyakran nem fordítások, hanem a népnyelvből vett önálló közmondások.
7. Ezért Decsi műve nemcsak humanista alkotás, hanem a korabeli magyar nyelv fontos nyelvemléke (Sprachdenkmal) is.
8. Ádám összehasonlította a régi formákat a mai alakokkal, és sok apró változást fedezett fel.
9. A témavezetője szerint ebből a munkából egy kiváló disszertáció születhet a magyar közmondások történeti változásairól.
(aufklappen)német
1. In einer Bibliothek in Debrecen arbeitete der Doktorand Ádám mit einem seltenen alten Druck.
2. Es war ein Exemplar der Sprichwortsammlung von János Baranyai Decsi, die 1598 in Bártfa erschien.
3. Dieses Werk ist die erste größere gedruckte Sammlung, die auch ungarische Sprichwörter enthält.
4. Decsi nahm sich das Werk „Adagia“ des großen Humanisten Erasmus von Rotterdam zum Vorbild.
5. Die Sammlung war dreisprachig: Neben die griechischen und lateinischen Sprüche setzte Decsi auch die ungarischen Entsprechungen.
6. Ádám bemerkte, dass die ungarischen Varianten oft keine Übersetzungen, sondern eigenständige Sprichwörter aus der Volkssprache sind.
7. Deshalb ist Decsis Werk nicht nur eine humanistische Schöpfung, sondern auch ein wichtiges Sprachdenkmal des damaligen Ungarisch.
8. Ádám verglich die alten Formen mit den heutigen und entdeckte viele kleine Veränderungen.
9. Laut seinem Betreuer kann aus dieser Arbeit eine ausgezeichnete Dissertation über den historischen Wandel der ungarischen Sprichwörter entstehen.
6. Kurzgeschichte – Erdélyi János és a reformkor – János Erdélyi und das Reformzeitalter
1. Egy irodalomtörténeti szemináriumon Hajnalka kiselőadást tartott Erdélyi Jánosról. – In einem literaturgeschichtlichen Seminar hielt Hajnalka ein Kurzreferat über János Erdélyi.
2. Elmondta, hogy a reformkor (Reformzeitalter) idején a magyar értelmiség felfedezte a népköltészet (Volksdichtung) értékét. – Sie erzählte, dass die ungarische Intelligenz im Reformzeitalter den Wert der Volksdichtung entdeckte.
3. A Kisfaludy Társaság az 1840-es években felhívást tett közzé népdalok, mesék és közmondások gyűjtésére. – Die Kisfaludy-Gesellschaft veröffentlichte in den 1840er-Jahren einen Aufruf zum Sammeln von Volksliedern, Märchen und Sprichwörtern.
4. A beérkezett anyagot Erdélyi János rendezte sajtó alá, és több kötetben adta ki. – Das eingegangene Material bereitete János Erdélyi für den Druck vor und gab es in mehreren Bänden heraus.
5. 1851-ben jelent meg önálló munkája, a „Magyar közmondások könyve”, amely több ezer közmondást tartalmazott. – 1851 erschien sein eigenständiges Werk, das „Buch der ungarischen Sprichwörter“, das mehrere tausend Sprichwörter enthielt.
6. Hajnalka hangsúlyozta, hogy a gyűjtés nemcsak tudományos, hanem nemzetépítő (nationsbildend) célt is szolgált. – Hajnalka betonte, dass das Sammeln nicht nur einem wissenschaftlichen, sondern auch einem nationsbildenden Zweck diente.
7. A romantika (Romantik) szellemében úgy gondolták, hogy a nép nyelvében őrződik meg a nemzet lelke. – Im Geist der Romantik glaubte man, dass sich in der Sprache des Volkes die Seele der Nation bewahrt.
8. Ez a gondolat Herder német filozófus hatására terjedt el Közép-Európában. – Dieser Gedanke verbreitete sich unter dem Einfluss des deutschen Philosophen Herder in Mitteleuropa.
9. A szemináriumvezető hozzátette, hogy a Grimm testvérek németországi gyűjtőmunkája hasonló szellemben folyt. – Der Seminarleiter fügte hinzu, dass die Sammelarbeit der Brüder Grimm in Deutschland in einem ähnlichen Geist erfolgte.
(aufklappen)magyarul
1. Egy irodalomtörténeti szemináriumon Hajnalka kiselőadást tartott Erdélyi Jánosról.
2. Elmondta, hogy a reformkor (Reformzeitalter) idején a magyar értelmiség felfedezte a népköltészet (Volksdichtung) értékét.
3. A Kisfaludy Társaság az 1840-es években felhívást tett közzé népdalok, mesék és közmondások gyűjtésére.
4. A beérkezett anyagot Erdélyi János rendezte sajtó alá, és több kötetben adta ki.
5. 1851-ben jelent meg önálló munkája, a „Magyar közmondások könyve”, amely több ezer közmondást tartalmazott.
6. Hajnalka hangsúlyozta, hogy a gyűjtés nemcsak tudományos, hanem nemzetépítő (nationsbildend) célt is szolgált.
7. A romantika (Romantik) szellemében úgy gondolták, hogy a nép nyelvében őrződik meg a nemzet lelke.
8. Ez a gondolat Herder német filozófus hatására terjedt el Közép-Európában.
9. A szemináriumvezető hozzátette, hogy a Grimm testvérek németországi gyűjtőmunkája hasonló szellemben folyt.
(aufklappen)német
1. In einem literaturgeschichtlichen Seminar hielt Hajnalka ein Kurzreferat über János Erdélyi.
2. Sie erzählte, dass die ungarische Intelligenz im Reformzeitalter den Wert der Volksdichtung entdeckte.
3. Die Kisfaludy-Gesellschaft veröffentlichte in den 1840er-Jahren einen Aufruf zum Sammeln von Volksliedern, Märchen und Sprichwörtern.
4. Das eingegangene Material bereitete János Erdélyi für den Druck vor und gab es in mehreren Bänden heraus.
5. 1851 erschien sein eigenständiges Werk, das „Buch der ungarischen Sprichwörter“, das mehrere tausend Sprichwörter enthielt.
6. Hajnalka betonte, dass das Sammeln nicht nur einem wissenschaftlichen, sondern auch einem nationsbildenden Zweck diente.
7. Im Geist der Romantik glaubte man, dass sich in der Sprache des Volkes die Seele der Nation bewahrt.
8. Dieser Gedanke verbreitete sich unter dem Einfluss des deutschen Philosophen Herder in Mitteleuropa.
9. Der Seminarleiter fügte hinzu, dass die Sammelarbeit der Brüder Grimm in Deutschland in einem ähnlichen Geist erfolgte.
7. Kurzgeschichte – O. Nagy Gábor szótára – Das Wörterbuch von Gábor O. Nagy
1. Kinga, aki magyart tanít külföldieknek, minden órára magával viszi O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című szótárát. – Kinga, die Ausländern Ungarisch beibringt, nimmt in jede Stunde das Wörterbuch „Ungarische Redewendungen und Sprichwörter“ von Gábor O. Nagy mit.
2. A szótár 1966-ban jelent meg először, és azóta is a téma alapművének (Standardwerk) számít. – Das Wörterbuch erschien erstmals 1966 und gilt seitdem als Standardwerk des Themas.
3. Több mint tízezer szólást és közmondást tartalmaz, címszavak (Stichwörter) szerint rendezve. – Es enthält mehr als zehntausend Redewendungen und Sprichwörter, nach Stichwörtern geordnet.
4. Minden szócikk (Wörterbuchartikel) megadja a kifejezés jelentését, stílusértékét (Stilwert) és gyakran az eredetét is. – Jeder Wörterbuchartikel gibt die Bedeutung des Ausdrucks, seinen Stilwert und oft auch seine Herkunft an.
5. O. Nagy Gábor korábban egy népszerű könyvet is írt „Mi fán terem?” címmel, amely a magyar szólások eredetét magyarázza. – Gábor O. Nagy hatte zuvor auch ein populäres Buch mit dem Titel „Mi fán terem?“ (Auf welchem Baum wächst das?) geschrieben, das die Herkunft der ungarischen Redewendungen erklärt.
6. Kinga egyik német tanítványa, Jonas, ebből tudta meg, hogy a „Mi fán terem?” kérdés maga is szólás, és azt jelenti: „Mi ez egyáltalán?” – Kingas deutscher Schüler Jonas erfuhr daraus, dass die Frage „Auf welchem Baum wächst das?“ selbst eine Redewendung ist und bedeutet: „Was ist das überhaupt?“
7. Jonas szerint a szótár azért hasznos, mert nem csak felsorolja, hanem a szövegkörnyezetbe (Kontext) is beilleszti a kifejezéseket. – Laut Jonas ist das Wörterbuch nützlich, weil es die Ausdrücke nicht nur auflistet, sondern auch in den Kontext einbettet.
8. Kinga azonban figyelmezteti a tanítványait, hogy egyes kifejezések ma már elavultak (veraltet), ezért mindig ellenőrizni kell, használják-e még őket. – Kinga warnt ihre Schüler jedoch, dass manche Ausdrücke heute schon veraltet sind, weshalb man immer prüfen muss, ob sie noch gebraucht werden.
9. Jonas azóta minden héten megtanul egy új szólást, és a következő órán büszkén alkalmazza. – Jonas lernt seitdem jede Woche eine neue Redewendung und wendet sie in der nächsten Stunde stolz an.
(aufklappen)magyarul
1. Kinga, aki magyart tanít külföldieknek, minden órára magával viszi O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című szótárát.
2. A szótár 1966-ban jelent meg először, és azóta is a téma alapművének (Standardwerk) számít.
3. Több mint tízezer szólást és közmondást tartalmaz, címszavak (Stichwörter) szerint rendezve.
4. Minden szócikk (Wörterbuchartikel) megadja a kifejezés jelentését, stílusértékét (Stilwert) és gyakran az eredetét is.
5. O. Nagy Gábor korábban egy népszerű könyvet is írt „Mi fán terem?” címmel, amely a magyar szólások eredetét magyarázza.
6. Kinga egyik német tanítványa, Jonas, ebből tudta meg, hogy a „Mi fán terem?” kérdés maga is szólás, és azt jelenti: „Mi ez egyáltalán?”
7. Jonas szerint a szótár azért hasznos, mert nem csak felsorolja, hanem a szövegkörnyezetbe (Kontext) is beilleszti a kifejezéseket.
8. Kinga azonban figyelmezteti a tanítványait, hogy egyes kifejezések ma már elavultak (veraltet), ezért mindig ellenőrizni kell, használják-e még őket.
9. Jonas azóta minden héten megtanul egy új szólást, és a következő órán büszkén alkalmazza.
(aufklappen)német
1. Kinga, die Ausländern Ungarisch beibringt, nimmt in jede Stunde das Wörterbuch „Ungarische Redewendungen und Sprichwörter“ von Gábor O. Nagy mit.
2. Das Wörterbuch erschien erstmals 1966 und gilt seitdem als Standardwerk des Themas.
3. Es enthält mehr als zehntausend Redewendungen und Sprichwörter, nach Stichwörtern geordnet.
4. Jeder Wörterbuchartikel gibt die Bedeutung des Ausdrucks, seinen Stilwert und oft auch seine Herkunft an.
5. Gábor O. Nagy hatte zuvor auch ein populäres Buch mit dem Titel „Mi fán terem?“ (Auf welchem Baum wächst das?) geschrieben, das die Herkunft der ungarischen Redewendungen erklärt.
6. Kingas deutscher Schüler Jonas erfuhr daraus, dass die Frage „Auf welchem Baum wächst das?“ selbst eine Redewendung ist und bedeutet: „Was ist das überhaupt?“
7. Laut Jonas ist das Wörterbuch nützlich, weil es die Ausdrücke nicht nur auflistet, sondern auch in den Kontext einbettet.
8. Kinga warnt ihre Schüler jedoch, dass manche Ausdrücke heute schon veraltet sind, weshalb man immer prüfen muss, ob sie noch gebraucht werden.
9. Jonas lernt seitdem jede Woche eine neue Redewendung und wendet sie in der nächsten Stunde stolz an.
8. Kurzgeschichte – Szent Mihály lova és Luca széke – Sankt Michaels Pferd und der Luzienstuhl
1. Egy falumúzeumban Erzsébet, a gondnok, a régi népi hiedelmekről (Volksglaube) mesélt a látogatóknak. – In einem Dorfmuseum erzählte Erzsébet, die Verwalterin, den Besuchern vom alten Volksglauben.
2. Megmutatott egy régi fából készült halottas hordágyat, amelyet a nép Szent Mihály lovának nevezett. – Sie zeigte eine alte hölzerne Totenbahre, die das Volk „Sankt Michaels Pferd“ nannte.
3. Elmagyarázta, hogy az „Elvitte Szent Mihály lova” szólás azt jelenti, hogy valaki meghalt. – Sie erklärte, dass die Redewendung „Sankt Michaels Pferd hat ihn mitgenommen“ bedeutet, dass jemand gestorben ist.
4. Ez egy eufemizmus (Euphemismus), vagyis szépítő kifejezés, amellyel a halál kimondását kerülték. – Das ist ein Euphemismus, also ein beschönigender Ausdruck, mit dem man das Aussprechen des Todes vermied.
5. Ezután egy félig kész háromlábú széket mutatott, amely Luca székét ábrázolta. – Danach zeigte sie einen halbfertigen dreibeinigen Stuhl, der den Luzienstuhl darstellte.
6. A hagyomány szerint december tizenharmadikán, Luca napján kezdték el készíteni, és minden nap csak egy kicsit dolgoztak rajta karácsonyig. – Der Überlieferung nach begann man ihn am dreizehnten Dezember, dem Luziatag, anzufertigen, und arbeitete jeden Tag nur ein bisschen daran bis Weihnachten.
7. A hiedelem szerint aki az éjféli misén ráállt, az meglátta a falu boszorkányait. – Nach dem Glauben sah derjenige, der sich bei der Mitternachtsmesse daraufstellte, die Hexen des Dorfes.
8. Innen ered a „Lassan készül, mint a Luca széke” szólás, amelyet a nagyon lassan haladó munkára mondanak. – Daher stammt die Redewendung „Es wird langsam fertig wie der Luzienstuhl“, die man über eine sehr langsam vorankommende Arbeit sagt.
9. A látogatók nevetve jegyezték meg, hogy a falu új útjának építésére is illene ez a mondás. – Die Besucher bemerkten lachend, dass dieser Spruch auch auf den Bau der neuen Dorfstraße passen würde.
(aufklappen)magyarul
1. Egy falumúzeumban Erzsébet, a gondnok, a régi népi hiedelmekről (Volksglaube) mesélt a látogatóknak.
2. Megmutatott egy régi fából készült halottas hordágyat, amelyet a nép Szent Mihály lovának nevezett.
3. Elmagyarázta, hogy az „Elvitte Szent Mihály lova” szólás azt jelenti, hogy valaki meghalt.
4. Ez egy eufemizmus (Euphemismus), vagyis szépítő kifejezés, amellyel a halál kimondását kerülték.
5. Ezután egy félig kész háromlábú széket mutatott, amely Luca székét ábrázolta.
6. A hagyomány szerint december tizenharmadikán, Luca napján kezdték el készíteni, és minden nap csak egy kicsit dolgoztak rajta karácsonyig.
7. A hiedelem szerint aki az éjféli misén ráállt, az meglátta a falu boszorkányait.
8. Innen ered a „Lassan készül, mint a Luca széke” szólás, amelyet a nagyon lassan haladó munkára mondanak.
9. A látogatók nevetve jegyezték meg, hogy a falu új útjának építésére is illene ez a mondás.
(aufklappen)német
1. In einem Dorfmuseum erzählte Erzsébet, die Verwalterin, den Besuchern vom alten Volksglauben.
2. Sie zeigte eine alte hölzerne Totenbahre, die das Volk „Sankt Michaels Pferd“ nannte.
3. Sie erklärte, dass die Redewendung „Sankt Michaels Pferd hat ihn mitgenommen“ bedeutet, dass jemand gestorben ist.
4. Das ist ein Euphemismus, also ein beschönigender Ausdruck, mit dem man das Aussprechen des Todes vermied.
5. Danach zeigte sie einen halbfertigen dreibeinigen Stuhl, der den Luzienstuhl darstellte.
6. Der Überlieferung nach begann man ihn am dreizehnten Dezember, dem Luziatag, anzufertigen, und arbeitete jeden Tag nur ein bisschen daran bis Weihnachten.
7. Nach dem Glauben sah derjenige, der sich bei der Mitternachtsmesse daraufstellte, die Hexen des Dorfes.
8. Daher stammt die Redewendung „Es wird langsam fertig wie der Luzienstuhl“, die man über eine sehr langsam vorankommende Arbeit sagt.
9. Die Besucher bemerkten lachend, dass dieser Spruch auch auf den Bau der neuen Dorfstraße passen würde.
9. Kurzgeschichte – Nem enged a negyvennyolcból – Er weicht nicht von achtundvierzig ab
1. Egy történelmi tárgyú rádióműsorban Pál, a történész, a politikai eredetű szólásokról (Redewendungen politischen Ursprungs) beszélt. – In einer Radiosendung mit historischem Thema sprach der Historiker Pál über Redewendungen politischen Ursprungs.
2. Kiemelte a „Nem enged a negyvennyolcból” kifejezést, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékéhez kötődik. – Er hob den Ausdruck „Er weicht nicht von achtundvierzig ab“ hervor, der mit der Erinnerung an die Revolution und den Freiheitskampf von 1848–49 verbunden ist.
3. Az 1867-es kiegyezés (Ausgleich) után a politikai élet két nagy táborra szakadt. – Nach dem Ausgleich von 1867 spaltete sich das politische Leben in zwei große Lager.
4. A kiegyezés hívei elfogadták a Habsburgokkal kötött megállapodást, a „negyvennyolcasok” viszont a teljes függetlenséget követelték. – Die Anhänger des Ausgleichs akzeptierten die Vereinbarung mit den Habsburgern, die „Achtundvierziger“ forderten dagegen die vollständige Unabhängigkeit.
5. A Függetlenségi és 48-as Párt nevében is hordozta ezt az elvi álláspontot. – Die Unabhängigkeits- und 48er-Partei trug diesen grundsätzlichen Standpunkt auch in ihrem Namen.
6. Idővel a kifejezés elvesztette politikai tartalmát, és ma általában a makacs, megalkuvást nem ismerő emberekre mondják. – Mit der Zeit verlor der Ausdruck seinen politischen Inhalt, und heute sagt man ihn allgemein über sture, kompromisslose Menschen.
7. Pál ezt a folyamatot a jelentés általánosulásának (Bedeutungserweiterung) nevezte. – Pál nannte diesen Vorgang Bedeutungserweiterung.
8. Egy hallgató betelefonált, és elmesélte, hogy a nagyapja mindig ezzel a mondással dicsérte meg a következetes embereket. – Ein Hörer rief an und erzählte, dass sein Großvater konsequente Menschen immer mit diesem Spruch gelobt habe.
9. Pál szerint ez jól mutatja, hogy ugyanaz a kifejezés a beszélő szándékától függően lehet dicséret vagy bírálat. – Laut Pál zeigt das gut, dass derselbe Ausdruck je nach Absicht des Sprechers Lob oder Kritik sein kann.
(aufklappen)magyarul
1. Egy történelmi tárgyú rádióműsorban Pál, a történész, a politikai eredetű szólásokról (Redewendungen politischen Ursprungs) beszélt.
2. Kiemelte a „Nem enged a negyvennyolcból” kifejezést, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékéhez kötődik.
3. Az 1867-es kiegyezés (Ausgleich) után a politikai élet két nagy táborra szakadt.
4. A kiegyezés hívei elfogadták a Habsburgokkal kötött megállapodást, a „negyvennyolcasok” viszont a teljes függetlenséget követelték.
5. A Függetlenségi és 48-as Párt nevében is hordozta ezt az elvi álláspontot.
6. Idővel a kifejezés elvesztette politikai tartalmát, és ma általában a makacs, megalkuvást nem ismerő emberekre mondják.
7. Pál ezt a folyamatot a jelentés általánosulásának (Bedeutungserweiterung) nevezte.
8. Egy hallgató betelefonált, és elmesélte, hogy a nagyapja mindig ezzel a mondással dicsérte meg a következetes embereket.
9. Pál szerint ez jól mutatja, hogy ugyanaz a kifejezés a beszélő szándékától függően lehet dicséret vagy bírálat.
(aufklappen)német
1. In einer Radiosendung mit historischem Thema sprach der Historiker Pál über Redewendungen politischen Ursprungs.
2. Er hob den Ausdruck „Er weicht nicht von achtundvierzig ab“ hervor, der mit der Erinnerung an die Revolution und den Freiheitskampf von 1848–49 verbunden ist.
3. Nach dem Ausgleich von 1867 spaltete sich das politische Leben in zwei große Lager.
4. Die Anhänger des Ausgleichs akzeptierten die Vereinbarung mit den Habsburgern, die „Achtundvierziger“ forderten dagegen die vollständige Unabhängigkeit.
5. Die Unabhängigkeits- und 48er-Partei trug diesen grundsätzlichen Standpunkt auch in ihrem Namen.
6. Mit der Zeit verlor der Ausdruck seinen politischen Inhalt, und heute sagt man ihn allgemein über sture, kompromisslose Menschen.
7. Pál nannte diesen Vorgang Bedeutungserweiterung.
8. Ein Hörer rief an und erzählte, dass sein Großvater konsequente Menschen immer mit diesem Spruch gelobt habe.
9. Laut Pál zeigt das gut, dass derselbe Ausdruck je nach Absicht des Sprechers Lob oder Kritik sein kann.
10. Kurzgeschichte – Elhomályosult szólások – Verdunkelte Redewendungen
1. Egy nyelvészeti ismeretterjesztő estén Bodnár professzor olyan szólásokról beszélt, amelyeknek a jelentése elhomályosult. – Bei einem populärwissenschaftlichen Sprachabend sprach Professor Bodnár über Redewendungen, deren Bedeutung verdunkelt ist.
2. Az elhomályosult szólás (verdunkelte Redewendung) olyan kifejezés, amelynek egyes szavait vagy eredeti képét a mai beszélők már nem értik. – Eine verdunkelte Redewendung ist ein Ausdruck, dessen einzelne Wörter oder ursprüngliches Bild die heutigen Sprecher nicht mehr verstehen.
3. Példaként a „Kákán is csomót keres” kifejezést hozta, amelyet a túlzottan szőrszálhasogató emberekre mondanak. – Als Beispiel brachte er den Ausdruck „Er sucht auch an der Binse einen Knoten“, den man über übertrieben pedantische Menschen sagt.
4. A káka egy vízinövény, amelynek szára teljesen sima, így csomót keresni rajta értelmetlen. – Die Binse ist eine Wasserpflanze, deren Stängel völlig glatt ist, sodass es sinnlos ist, daran einen Knoten zu suchen.
5. A szólás egyébként a latin „nodum in scirpo quaerere” tükörfordítása (Lehnübersetzung). – Die Redewendung ist übrigens eine Lehnübersetzung des lateinischen „nodum in scirpo quaerere“.
6. A „Fabatkát sem ér” kifejezésben a batka egy régi, kis értékű pénzérme neve volt, a fából készült batka pedig teljesen értéktelen. – Im Ausdruck „Er ist keinen Holzbatzen wert“ war „batka“ der Name einer alten, wenig wertvollen Münze, und ein Batzen aus Holz war völlig wertlos.
7. Ha a beszélők már nem értik az eredeti képet, néha új magyarázatot találnak ki rá, ezt népetimológiának (Volksetymologie) nevezzük. – Wenn die Sprecher das ursprüngliche Bild nicht mehr verstehen, erfinden sie manchmal eine neue Erklärung dafür, was wir Volksetymologie nennen.
8. Bodnár professzor szerint az elhomályosult szólások olyanok, mint a régi fényképek, amelyeken már senki sem ismeri fel a szereplőket. – Laut Professor Bodnár sind verdunkelte Redewendungen wie alte Fotografien, auf denen niemand mehr die Personen erkennt.
9. A közönség lelkesen tapsolt, és sokan azzal mentek haza, hogy a nagyszüleiktől is megkérdezik, ismernek-e még ilyen titokzatos kifejezéseket. – Das Publikum applaudierte begeistert, und viele gingen mit dem Vorsatz nach Hause, auch ihre Großeltern zu fragen, ob sie noch solche geheimnisvollen Ausdrücke kennen.
(aufklappen)magyarul
1. Egy nyelvészeti ismeretterjesztő estén Bodnár professzor olyan szólásokról beszélt, amelyeknek a jelentése elhomályosult.
2. Az elhomályosult szólás (verdunkelte Redewendung) olyan kifejezés, amelynek egyes szavait vagy eredeti képét a mai beszélők már nem értik.
3. Példaként a „Kákán is csomót keres” kifejezést hozta, amelyet a túlzottan szőrszálhasogató emberekre mondanak.
4. A káka egy vízinövény, amelynek szára teljesen sima, így csomót keresni rajta értelmetlen.
5. A szólás egyébként a latin „nodum in scirpo quaerere” tükörfordítása (Lehnübersetzung).
6. A „Fabatkát sem ér” kifejezésben a batka egy régi, kis értékű pénzérme neve volt, a fából készült batka pedig teljesen értéktelen.
7. Ha a beszélők már nem értik az eredeti képet, néha új magyarázatot találnak ki rá, ezt népetimológiának (Volksetymologie) nevezzük.
8. Bodnár professzor szerint az elhomályosult szólások olyanok, mint a régi fényképek, amelyeken már senki sem ismeri fel a szereplőket.
9. A közönség lelkesen tapsolt, és sokan azzal mentek haza, hogy a nagyszüleiktől is megkérdezik, ismernek-e még ilyen titokzatos kifejezéseket.
(aufklappen)német
1. Bei einem populärwissenschaftlichen Sprachabend sprach Professor Bodnár über Redewendungen, deren Bedeutung verdunkelt ist.
2. Eine verdunkelte Redewendung ist ein Ausdruck, dessen einzelne Wörter oder ursprüngliches Bild die heutigen Sprecher nicht mehr verstehen.
3. Als Beispiel brachte er den Ausdruck „Er sucht auch an der Binse einen Knoten“, den man über übertrieben pedantische Menschen sagt.
4. Die Binse ist eine Wasserpflanze, deren Stängel völlig glatt ist, sodass es sinnlos ist, daran einen Knoten zu suchen.
5. Die Redewendung ist übrigens eine Lehnübersetzung des lateinischen „nodum in scirpo quaerere“.
6. Im Ausdruck „Er ist keinen Holzbatzen wert“ war „batka“ der Name einer alten, wenig wertvollen Münze, und ein Batzen aus Holz war völlig wertlos.
7. Wenn die Sprecher das ursprüngliche Bild nicht mehr verstehen, erfinden sie manchmal eine neue Erklärung dafür, was wir Volksetymologie nennen.
8. Laut Professor Bodnár sind verdunkelte Redewendungen wie alte Fotografien, auf denen niemand mehr die Personen erkennt.
9. Das Publikum applaudierte begeistert, und viele gingen mit dem Vorsatz nach Hause, auch ihre Großeltern zu fragen, ob sie noch solche geheimnisvollen Ausdrücke kennen.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.