Thema 62 – Land und Leute in Ungarn
Stufe 7 – sehr anspruchsvoll (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A hálapénz
1. Orsolya az édesanyja műtétje előtt hetekig azon gondolkodott, vigyen-e borítékot az orvosnak. – Orsolya überlegte vor der Operation ihrer Mutter wochenlang, ob sie dem Arzt einen Umschlag bringen sollte.
2. Tudta, hogy a törvény tiltja a hálapénz elfogadását, mégis sok ismerőse megtette. – Sie wusste, dass das Gesetz die Annahme von Dankesgeld verbietet, und doch hatten viele Bekannte es getan.
3. A barátnője azt mondta, hogy ez nem kenőpénz, hanem a hála jele, és az orvosok úgyis keveset keresnek. – Ihre Freundin sagte, das sei kein Schmiergeld, sondern ein Zeichen der Dankbarkeit, und Ärzte verdienten ohnehin wenig.
4. Orsolya viszont attól félt, hogy ha nem ad semmit, az anyja rosszabb ellátást kap, ha pedig ad, akkor része lesz valaminek, amit helytelennek tart. – Orsolya fürchtete jedoch, dass ihre Mutter schlechter versorgt würde, wenn sie nichts gäbe, und dass sie, wenn sie etwas gäbe, Teil von etwas würde, das sie für falsch hielt.
5. Végül megkérdezte az orvost, hogy mit tehet a családja a műtét után. – Schließlich fragte sie den Arzt, was ihre Familie nach der Operation tun könne.
6. A doktor halkan azt felelte, hogy semmire sincs szükség, és hogy az ő dolga a gyógyítás. – Der Arzt antwortete leise, dass nichts nötig sei und dass seine Aufgabe das Heilen sei.
7. A műtét sikerült, és az anya két hét múlva hazamehetett. – Die Operation gelang, und die Mutter konnte zwei Wochen später nach Hause.
8. Orsolya egy csokor virággal és egy hálás levéllel kereste fel az orvost. – Orsolya suchte den Arzt mit einem Blumenstrauß und einem dankbaren Brief auf.
9. Azóta azt mondja, hogy a háláról nem a pénz szól, de addig lesz hálapénz, amíg az orvosok fizetése és a betegek bizalma nem rendeződik. – Seitdem sagt sie, dass es bei Dankbarkeit nicht ums Geld gehe, dass es aber so lange Dankesgeld geben werde, bis die Bezahlung der Ärzte und das Vertrauen der Patienten nicht in Ordnung gebracht seien.
(aufklappen)magyarul
1. Orsolya az édesanyja műtétje előtt hetekig azon gondolkodott, vigyen-e borítékot az orvosnak.
2. Tudta, hogy a törvény tiltja a hálapénz elfogadását, mégis sok ismerőse megtette.
3. A barátnője azt mondta, hogy ez nem kenőpénz, hanem a hála jele, és az orvosok úgyis keveset keresnek.
4. Orsolya viszont attól félt, hogy ha nem ad semmit, az anyja rosszabb ellátást kap, ha pedig ad, akkor része lesz valaminek, amit helytelennek tart.
5. Végül megkérdezte az orvost, hogy mit tehet a családja a műtét után.
6. A doktor halkan azt felelte, hogy semmire sincs szükség, és hogy az ő dolga a gyógyítás.
7. A műtét sikerült, és az anya két hét múlva hazamehetett.
8. Orsolya egy csokor virággal és egy hálás levéllel kereste fel az orvost.
9. Azóta azt mondja, hogy a háláról nem a pénz szól, de addig lesz hálapénz, amíg az orvosok fizetése és a betegek bizalma nem rendeződik.
(aufklappen)német
1. Orsolya überlegte vor der Operation ihrer Mutter wochenlang, ob sie dem Arzt einen Umschlag bringen sollte.
2. Sie wusste, dass das Gesetz die Annahme von Dankesgeld verbietet, und doch hatten viele Bekannte es getan.
3. Ihre Freundin sagte, das sei kein Schmiergeld, sondern ein Zeichen der Dankbarkeit, und Ärzte verdienten ohnehin wenig.
4. Orsolya fürchtete jedoch, dass ihre Mutter schlechter versorgt würde, wenn sie nichts gäbe, und dass sie, wenn sie etwas gäbe, Teil von etwas würde, das sie für falsch hielt.
5. Schließlich fragte sie den Arzt, was ihre Familie nach der Operation tun könne.
6. Der Arzt antwortete leise, dass nichts nötig sei und dass seine Aufgabe das Heilen sei.
7. Die Operation gelang, und die Mutter konnte zwei Wochen später nach Hause.
8. Orsolya suchte den Arzt mit einem Blumenstrauß und einem dankbaren Brief auf.
9. Seitdem sagt sie, dass es bei Dankbarkeit nicht ums Geld gehe, dass es aber so lange Dankesgeld geben werde, bis die Bezahlung der Ärzte und das Vertrauen der Patienten nicht in Ordnung gebracht seien.
2. Kurzgeschichte – Az ingázó
1. Ferenc egy kis faluban él Nyugat-Magyarországon, de Bécsben dolgozik. – Ferenc lebt in einem kleinen Dorf in Westungarn, arbeitet aber in Wien.
2. Hajnali négykor kel, hogy hatra elérje a vonatot Ausztria felé. – Um vier Uhr morgens steht er auf, um um sechs den Zug nach Österreich zu erreichen.
3. Az osztrák fizetés jóval magasabb, mint amennyit otthon kapna. – Das österreichische Gehalt ist deutlich höher als das, was er zu Hause bekäme.
4. A különbségből megvette a házát, és taníttatja a gyerekeit. – Vom Unterschied hat er sein Haus gekauft und lässt seine Kinder ausbilden.
5. Közben a faluban kevesebb a fiatal, és az üzletek sorra bezárnak. – Währenddessen gibt es im Dorf weniger junge Leute, und die Geschäfte schließen eines nach dem anderen.
6. Ferenc tudja, hogy az ő döntése egyszerre jelent megoldást a családjának és gondot a közösségnek. – Ferenc weiß, dass seine Entscheidung zugleich eine Lösung für seine Familie und ein Problem für die Gemeinschaft bedeutet.
7. Munka után este nyolckor ér haza, és már csak vacsorára marad ideje. – Nach der Arbeit kommt er abends um acht nach Hause und hat nur noch Zeit fürs Abendessen.
8. Hétvégén önkéntesként edzi a falusi focicsapatot, hogy valamit visszaadjon. – Am Wochenende trainiert er ehrenamtlich die Dorfmannschaft, um etwas zurückzugeben.
9. Azt mondja, hogy ha otthon is lenne elég jól fizető munka, sosem kelne útra. – Er sagt, dass er nie aufbrechen würde, wenn es auch zu Hause genug gut bezahlte Arbeit gäbe.
(aufklappen)magyarul
1. Ferenc egy kis faluban él Nyugat-Magyarországon, de Bécsben dolgozik.
2. Hajnali négykor kel, hogy hatra elérje a vonatot Ausztria felé.
3. Az osztrák fizetés jóval magasabb, mint amennyit otthon kapna.
4. A különbségből megvette a házát, és taníttatja a gyerekeit.
5. Közben a faluban kevesebb a fiatal, és az üzletek sorra bezárnak.
6. Ferenc tudja, hogy az ő döntése egyszerre jelent megoldást a családjának és gondot a közösségnek.
7. Munka után este nyolckor ér haza, és már csak vacsorára marad ideje.
8. Hétvégén önkéntesként edzi a falusi focicsapatot, hogy valamit visszaadjon.
9. Azt mondja, hogy ha otthon is lenne elég jól fizető munka, sosem kelne útra.
(aufklappen)német
1. Ferenc lebt in einem kleinen Dorf in Westungarn, arbeitet aber in Wien.
2. Um vier Uhr morgens steht er auf, um um sechs den Zug nach Österreich zu erreichen.
3. Das österreichische Gehalt ist deutlich höher als das, was er zu Hause bekäme.
4. Vom Unterschied hat er sein Haus gekauft und lässt seine Kinder ausbilden.
5. Währenddessen gibt es im Dorf weniger junge Leute, und die Geschäfte schließen eines nach dem anderen.
6. Ferenc weiß, dass seine Entscheidung zugleich eine Lösung für seine Familie und ein Problem für die Gemeinschaft bedeutet.
7. Nach der Arbeit kommt er abends um acht nach Hause und hat nur noch Zeit fürs Abendessen.
8. Am Wochenende trainiert er ehrenamtlich die Dorfmannschaft, um etwas zurückzugeben.
9. Er sagt, dass er nie aufbrechen würde, wenn es auch zu Hause genug gut bezahlte Arbeit gäbe.
3. Kurzgeschichte – A kétlaki élet
1. Judit hétköznap Budapesten dolgozik egy könyvkiadónál, hétvégén viszont visszamegy a szülei falujába. – Judit arbeitet werktags in Budapest bei einem Buchverlag, fährt aber am Wochenende zurück in das Dorf ihrer Eltern.
2. Itt van egy kis háza, amelyet a nagyanyjától örökölt, és amelyet lassan felújít. – Hier hat sie ein kleines Haus, das sie von ihrer Großmutter geerbt hat und das sie langsam renoviert.
3. A pesti lakás olyan drága, hogy csak albérletben tudja tartani. – Die Wohnung in Pest ist so teuer, dass sie sie nur zur Untermiete halten kann.
4. Az ilyen életmódot kétlaki életnek nevezik, vagyis az ember egyszerre két helyen él. – Diese Lebensweise nennt man „kétlaki élet“, das heißt, man lebt an zwei Orten zugleich.
5. Judit számára a város a karrier, a falu pedig a nyugalom helye. – Für Judit ist die Stadt der Ort der Karriere und das Dorf der Ort der Ruhe.
6. Csakhogy mindkét helyen hiányzik valami: a városban a kert, a faluban a barátai. – Nur fehlt an beiden Orten etwas: in der Stadt der Garten, im Dorf ihre Freunde.
7. A falusi szomszédok eleinte kívülállónak tartották, de mióta részt vesz a közösségi munkákban, befogadták. – Die Dorfnachbarn hielten sie anfangs für eine Außenstehende, doch seit sie sich an den Gemeinschaftsarbeiten beteiligt, haben sie sie aufgenommen.
8. Ha a távmunka még elterjedtebb lesz, talán végleg kiköltözhet. – Wenn Homeoffice noch verbreiteter wird, kann sie vielleicht ganz hinausziehen.
9. Addig is minden péntek este úgy száll fel a vonatra, mintha hazamenne – és tulajdonképpen haza is megy. – Bis dahin steigt sie jeden Freitagabend in den Zug, als würde sie nach Hause fahren – und eigentlich fährt sie auch nach Hause.
(aufklappen)magyarul
1. Judit hétköznap Budapesten dolgozik egy könyvkiadónál, hétvégén viszont visszamegy a szülei falujába.
2. Itt van egy kis háza, amelyet a nagyanyjától örökölt, és amelyet lassan felújít.
3. A pesti lakás olyan drága, hogy csak albérletben tudja tartani.
4. Az ilyen életmódot kétlaki életnek nevezik, vagyis az ember egyszerre két helyen él.
5. Judit számára a város a karrier, a falu pedig a nyugalom helye.
6. Csakhogy mindkét helyen hiányzik valami: a városban a kert, a faluban a barátai.
7. A falusi szomszédok eleinte kívülállónak tartották, de mióta részt vesz a közösségi munkákban, befogadták.
8. Ha a távmunka még elterjedtebb lesz, talán végleg kiköltözhet.
9. Addig is minden péntek este úgy száll fel a vonatra, mintha hazamenne – és tulajdonképpen haza is megy.
(aufklappen)német
1. Judit arbeitet werktags in Budapest bei einem Buchverlag, fährt aber am Wochenende zurück in das Dorf ihrer Eltern.
2. Hier hat sie ein kleines Haus, das sie von ihrer Großmutter geerbt hat und das sie langsam renoviert.
3. Die Wohnung in Pest ist so teuer, dass sie sie nur zur Untermiete halten kann.
4. Diese Lebensweise nennt man „kétlaki élet“, das heißt, man lebt an zwei Orten zugleich.
5. Für Judit ist die Stadt der Ort der Karriere und das Dorf der Ort der Ruhe.
6. Nur fehlt an beiden Orten etwas: in der Stadt der Garten, im Dorf ihre Freunde.
7. Die Dorfnachbarn hielten sie anfangs für eine Außenstehende, doch seit sie sich an den Gemeinschaftsarbeiten beteiligt, haben sie sie aufgenommen.
8. Wenn Homeoffice noch verbreiteter wird, kann sie vielleicht ganz hinausziehen.
9. Bis dahin steigt sie jeden Freitagabend in den Zug, als würde sie nach Hause fahren – und eigentlich fährt sie auch nach Hause.
4. Kurzgeschichte – A nagyszülők szerepe
1. Tamás és Anna mindketten egész nap dolgoznak, ezért a hároméves lányukat a nagyanyja vigyázza. – Tamás und Anna arbeiten beide den ganzen Tag, deshalb wird ihre dreijährige Tochter von der Großmutter betreut.
2. Magyarországon a nagyszülők gyakran az első számú gyermekfelügyelők, mert a bölcsődei férőhelyek nem mindenhol elegendők. – In Ungarn sind die Großeltern oft die erste Wahl bei der Kinderbetreuung, weil die Krippenplätze nicht überall ausreichen.
3. Margit néni reggelente hétkor már a konyhában áll, és reggelit készít az unokájának. – Margit néni steht morgens um sieben schon in der Küche und macht ihrem Enkelkind Frühstück.
4. Napközben elviszi a játszótérre, és közben átadja neki mindazt, amit a saját nagyanyjától tanult: dalokat, mondókákat és recepteket. – Tagsüber bringt sie es auf den Spielplatz und gibt ihm dabei alles weiter, was sie selbst von ihrer Großmutter gelernt hat: Lieder, Reime und Rezepte.
5. A szülők hálásak, de néha aggódnak, hogy túl sokat várnak az idős nagyitól. – Die Eltern sind dankbar, machen sich aber manchmal Sorgen, dass sie der betagten Oma zu viel abverlangen.
6. Margit néni viszont azt állítja, hogy a gyerekkel töltött idő fiatalon tartja. – Margit néni behauptet dagegen, die Zeit mit dem Kind halte sie jung.
7. Szociológusok szerint a generációk közötti szoros kötelék a magyar családok egyik legfontosabb erőforrása. – Soziologen zufolge ist das enge Band zwischen den Generationen eine der wichtigsten Ressourcen ungarischer Familien.
8. Ugyanakkor ez a rendszer a nagyszülőktől is sokat kér, különösen ha maguk is betegek. – Gleichzeitig verlangt dieses System den Großeltern auch viel ab, besonders wenn sie selbst krank sind.
9. Tamás és Anna ezért azt tervezi, hogy ha megtehetik, külső segítséget fogadnak, hogy Margit néni szabadabb legyen. – Tamás und Anna planen deshalb, sich, wenn sie können, externe Hilfe zu holen, damit Margit néni freier ist.
(aufklappen)magyarul
1. Tamás és Anna mindketten egész nap dolgoznak, ezért a hároméves lányukat a nagyanyja vigyázza.
2. Magyarországon a nagyszülők gyakran az első számú gyermekfelügyelők, mert a bölcsődei férőhelyek nem mindenhol elegendők.
3. Margit néni reggelente hétkor már a konyhában áll, és reggelit készít az unokájának.
4. Napközben elviszi a játszótérre, és közben átadja neki mindazt, amit a saját nagyanyjától tanult: dalokat, mondókákat és recepteket.
5. A szülők hálásak, de néha aggódnak, hogy túl sokat várnak az idős nagyitól.
6. Margit néni viszont azt állítja, hogy a gyerekkel töltött idő fiatalon tartja.
7. Szociológusok szerint a generációk közötti szoros kötelék a magyar családok egyik legfontosabb erőforrása.
8. Ugyanakkor ez a rendszer a nagyszülőktől is sokat kér, különösen ha maguk is betegek.
9. Tamás és Anna ezért azt tervezi, hogy ha megtehetik, külső segítséget fogadnak, hogy Margit néni szabadabb legyen.
(aufklappen)német
1. Tamás und Anna arbeiten beide den ganzen Tag, deshalb wird ihre dreijährige Tochter von der Großmutter betreut.
2. In Ungarn sind die Großeltern oft die erste Wahl bei der Kinderbetreuung, weil die Krippenplätze nicht überall ausreichen.
3. Margit néni steht morgens um sieben schon in der Küche und macht ihrem Enkelkind Frühstück.
4. Tagsüber bringt sie es auf den Spielplatz und gibt ihm dabei alles weiter, was sie selbst von ihrer Großmutter gelernt hat: Lieder, Reime und Rezepte.
5. Die Eltern sind dankbar, machen sich aber manchmal Sorgen, dass sie der betagten Oma zu viel abverlangen.
6. Margit néni behauptet dagegen, die Zeit mit dem Kind halte sie jung.
7. Soziologen zufolge ist das enge Band zwischen den Generationen eine der wichtigsten Ressourcen ungarischer Familien.
8. Gleichzeitig verlangt dieses System den Großeltern auch viel ab, besonders wenn sie selbst krank sind.
9. Tamás und Anna planen deshalb, sich, wenn sie können, externe Hilfe zu holen, damit Margit néni freier ist.
5. Kurzgeschichte – A családi ebéd és a politika
1. Karácsony másnapján mindig az egész család a nagyszülőknél ebédel. – Am zweiten Weihnachtstag isst die ganze Familie immer bei den Großeltern zu Mittag.
2. A leves még el sem fogyott, amikor Miklós bácsi megemlítette a legutóbbi választást. – Die Suppe war noch nicht aufgegessen, als Onkel Miklós die letzte Wahl erwähnte.
3. A nagynéni azonnal közbevágott, mert egészen másként látta a dolgot. – Die Tante fiel ihm sofort ins Wort, denn sie sah die Sache ganz anders.
4. Hamarosan az egész asztal vitatkozott, és a gyerekek kíváncsian figyelték a felnőtteket. – Bald diskutierte der ganze Tisch, und die Kinder beobachteten neugierig die Erwachsenen.
5. Nagymama végül letette a kanalát, és csendesen azt mondta: „Ma szeretet van, nem párt.” – Schließlich legte Oma ihren Löffel ab und sagte leise: „Heute ist Liebe, nicht Partei.“
6. Ezután mindenki hallgatott egy percig, aztán valaki a focira terelte a szót, és a hangulat újra oldott lett. – Danach schwiegen alle eine Minute, dann lenkte jemand das Gespräch auf den Fußball, und die Stimmung wurde wieder gelöst.
7. Sok magyar családban ismerős ez a jelenet, mert a politika átszövi a mindennapokat. – In vielen ungarischen Familien ist diese Szene vertraut, denn die Politik durchzieht den Alltag.
8. Egyesek kerülik a témát, hogy megőrizzék a békét, mások éppen azért beszélnek róla, mert fontosnak tartják. – Manche meiden das Thema, um den Frieden zu bewahren, andere sprechen gerade deshalb darüber, weil sie es für wichtig halten.
9. Dóri szerint az a jó család, ahol lehet vitatkozni, és utána mégis együtt marad az asztal. – Dóris Meinung nach ist eine Familie gut, in der man streiten kann und der Tisch danach trotzdem zusammenbleibt.
(aufklappen)magyarul
1. Karácsony másnapján mindig az egész család a nagyszülőknél ebédel.
2. A leves még el sem fogyott, amikor Miklós bácsi megemlítette a legutóbbi választást.
3. A nagynéni azonnal közbevágott, mert egészen másként látta a dolgot.
4. Hamarosan az egész asztal vitatkozott, és a gyerekek kíváncsian figyelték a felnőtteket.
5. Nagymama végül letette a kanalát, és csendesen azt mondta: „Ma szeretet van, nem párt.”
6. Ezután mindenki hallgatott egy percig, aztán valaki a focira terelte a szót, és a hangulat újra oldott lett.
7. Sok magyar családban ismerős ez a jelenet, mert a politika átszövi a mindennapokat.
8. Egyesek kerülik a témát, hogy megőrizzék a békét, mások éppen azért beszélnek róla, mert fontosnak tartják.
9. Dóri szerint az a jó család, ahol lehet vitatkozni, és utána mégis együtt marad az asztal.
(aufklappen)német
1. Am zweiten Weihnachtstag isst die ganze Familie immer bei den Großeltern zu Mittag.
2. Die Suppe war noch nicht aufgegessen, als Onkel Miklós die letzte Wahl erwähnte.
3. Die Tante fiel ihm sofort ins Wort, denn sie sah die Sache ganz anders.
4. Bald diskutierte der ganze Tisch, und die Kinder beobachteten neugierig die Erwachsenen.
5. Schließlich legte Oma ihren Löffel ab und sagte leise: „Heute ist Liebe, nicht Partei.“
6. Danach schwiegen alle eine Minute, dann lenkte jemand das Gespräch auf den Fußball, und die Stimmung wurde wieder gelöst.
7. In vielen ungarischen Familien ist diese Szene vertraut, denn die Politik durchzieht den Alltag.
8. Manche meiden das Thema, um den Frieden zu bewahren, andere sprechen gerade deshalb darüber, weil sie es für wichtig halten.
9. Dóris Meinung nach ist eine Familie gut, in der man streiten kann und der Tisch danach trotzdem zusammenbleibt.
6. Kurzgeschichte – A marosvásárhelyi rokon
1. Előd, Dóri másodunokatestvére, Erdélyben, Marosvásárhelyen él, és az anyanyelve magyar. – Előd, Dóris Cousin zweiten Grades, lebt in Siebenbürgen, in Marosvásárhely (Târgu Mureș), und seine Muttersprache ist Ungarisch.
2. Az ő országa azonban Románia, ez áll az útlevelében is, és a mindennapokban románul is beszélnie kell. – Sein Land ist jedoch Rumänien, das steht auch in seinem Pass, und im Alltag muss er auch Rumänisch sprechen.
3. Amikor először jött Budapestre egyetemre, az évfolyamtársai „románnak” nevezték, otthon viszont „magyarnak” hívják. – Als er zum ersten Mal zum Studium nach Budapest kam, nannten ihn seine Kommilitonen „den Rumänen“, zu Hause dagegen nennt man ihn „den Ungarn“.
4. „Hová tartozom én igazán?” – kérdezte egy este Dórit. – „Wohin gehöre ich eigentlich?“, fragte er Dóri eines Abends.
5. Dóri nem tudott azonnal válaszolni, mert sosem kellett ilyesmin gondolkodnia. – Dóri konnte nicht sofort antworten, denn sie hatte nie über so etwas nachdenken müssen.
6. Előd elmondta, hogy szerinte az otthon nem a térkép egy pontja, hanem azok az emberek, akik értik a szavaidat. – Előd sagte, für ihn sei Heimat kein Punkt auf der Landkarte, sondern die Menschen, die deine Worte verstehen.
7. Romániában a magyar kisebbség iskolákat, egyházakat és kulturális egyesületeket tart fenn, hogy megőrizze a nyelvét. – In Rumänien unterhält die ungarische Minderheit Schulen, Kirchen und Kulturvereine, um ihre Sprache zu bewahren.
8. Sokan Budapestre vagy Nyugatra költöznek, és ezzel gyengül az otthon maradt közösség. – Viele ziehen nach Budapest oder in den Westen, und dadurch wird die zurückgebliebene Gemeinschaft schwächer.
9. Előd viszont úgy döntött, hogy hazamegy, és magyartanár lesz a szülővárosában. – Előd entschied sich jedoch, nach Hause zurückzukehren und Ungarischlehrer in seiner Heimatstadt zu werden.
(aufklappen)magyarul
1. Előd, Dóri másodunokatestvére, Erdélyben, Marosvásárhelyen él, és az anyanyelve magyar.
2. Az ő országa azonban Románia, ez áll az útlevelében is, és a mindennapokban románul is beszélnie kell.
3. Amikor először jött Budapestre egyetemre, az évfolyamtársai „románnak” nevezték, otthon viszont „magyarnak” hívják.
4. „Hová tartozom én igazán?” – kérdezte egy este Dórit.
5. Dóri nem tudott azonnal válaszolni, mert sosem kellett ilyesmin gondolkodnia.
6. Előd elmondta, hogy szerinte az otthon nem a térkép egy pontja, hanem azok az emberek, akik értik a szavaidat.
7. Romániában a magyar kisebbség iskolákat, egyházakat és kulturális egyesületeket tart fenn, hogy megőrizze a nyelvét.
8. Sokan Budapestre vagy Nyugatra költöznek, és ezzel gyengül az otthon maradt közösség.
9. Előd viszont úgy döntött, hogy hazamegy, és magyartanár lesz a szülővárosában.
(aufklappen)német
1. Előd, Dóris Cousin zweiten Grades, lebt in Siebenbürgen, in Marosvásárhely (Târgu Mureș), und seine Muttersprache ist Ungarisch.
2. Sein Land ist jedoch Rumänien, das steht auch in seinem Pass, und im Alltag muss er auch Rumänisch sprechen.
3. Als er zum ersten Mal zum Studium nach Budapest kam, nannten ihn seine Kommilitonen „den Rumänen“, zu Hause dagegen nennt man ihn „den Ungarn“.
4. „Wohin gehöre ich eigentlich?“, fragte er Dóri eines Abends.
5. Dóri konnte nicht sofort antworten, denn sie hatte nie über so etwas nachdenken müssen.
6. Előd sagte, für ihn sei Heimat kein Punkt auf der Landkarte, sondern die Menschen, die deine Worte verstehen.
7. In Rumänien unterhält die ungarische Minderheit Schulen, Kirchen und Kulturvereine, um ihre Sprache zu bewahren.
8. Viele ziehen nach Budapest oder in den Westen, und dadurch wird die zurückgebliebene Gemeinschaft schwächer.
9. Előd entschied sich jedoch, nach Hause zurückzukehren und Ungarischlehrer in seiner Heimatstadt zu werden.
7. Kurzgeschichte – Amit a külföldiek Magyarországról hisznek
1. Jan egyik német osztálytársa megkérdezte tőle, hogy igaz-e, hogy Magyarországon mindenki lóháton jár. – Einer von Jans deutschen Mitschülern fragte ihn, ob es stimme, dass in Ungarn alle zu Pferd unterwegs seien.
2. Jan nevetett, de aztán elgondolkodott, mert ő maga is hasonló képekkel érkezett: puszta, paprika, hegedűszó és gulyás. – Jan lachte, dachte aber dann nach, denn auch er war mit ähnlichen Bildern gekommen: Puszta, Paprika, Geigenklänge und Gulasch.
3. Valóban léteznek ezek a dolgok, de a magyarok többsége nagyvárosban vagy kisvárosban él, és bankban, gyárban vagy irodában dolgozik. – Diese Dinge gibt es tatsächlich, aber die Mehrheit der Ungarn lebt in Groß- oder Kleinstädten und arbeitet in Banken, Fabriken oder Büros.
4. A klisék nem hazugságok, csak rosszul kiválasztott részletek. – Klischees sind keine Lügen, nur schlecht ausgewählte Ausschnitte.
5. Jan példát hozott: ha Magyarországon valaki Németországról kérdezne, vajon azt kérdezné-e, hogy mindenki bőrnadrágban jár-e? – Jan brachte ein Beispiel: Wenn in Ungarn jemand nach Deutschland fragte, würde er dann wohl wissen wollen, ob alle in Lederhosen herumlaufen?
6. Az osztály nevetett, de a tanárnő komolyan hozzátette, hogy a tudatlanság és a kíváncsiság között mindig az a kérdés, hogy ki hallgat meg kit. – Die Klasse lachte, aber die Lehrerin fügte ernst hinzu, dass zwischen Unwissen und Neugier immer die Frage sei, wer wem zuhört.
7. Jan prezentációt készített „Tíz dolog, amit nem tudtál Magyarországról” címmel. – Jan bereitete eine Präsentation mit dem Titel „Zehn Dinge, die du über Ungarn nicht wusstest“ vor.
8. Benne szerepelt a Rubik-kocka, a szabadtéri jégpálya, a kisföldalatti és a Nobel-díjasok. – Darin kamen der Zauberwürfel, die Freiluft-Eisbahn, die kleine Untergrundbahn und die Nobelpreisträger vor.
9. A végén az osztálytársa azt mondta, hogy most már ő is szeretne oda utazni, és nem a lovak miatt. – Am Ende sagte sein Mitschüler, dass er jetzt auch hinreisen wolle, und zwar nicht wegen der Pferde.
(aufklappen)magyarul
1. Jan egyik német osztálytársa megkérdezte tőle, hogy igaz-e, hogy Magyarországon mindenki lóháton jár.
2. Jan nevetett, de aztán elgondolkodott, mert ő maga is hasonló képekkel érkezett: puszta, paprika, hegedűszó és gulyás.
3. Valóban léteznek ezek a dolgok, de a magyarok többsége nagyvárosban vagy kisvárosban él, és bankban, gyárban vagy irodában dolgozik.
4. A klisék nem hazugságok, csak rosszul kiválasztott részletek.
5. Jan példát hozott: ha Magyarországon valaki Németországról kérdezne, vajon azt kérdezné-e, hogy mindenki bőrnadrágban jár-e?
6. Az osztály nevetett, de a tanárnő komolyan hozzátette, hogy a tudatlanság és a kíváncsiság között mindig az a kérdés, hogy ki hallgat meg kit.
7. Jan prezentációt készített „Tíz dolog, amit nem tudtál Magyarországról” címmel.
8. Benne szerepelt a Rubik-kocka, a szabadtéri jégpálya, a kisföldalatti és a Nobel-díjasok.
9. A végén az osztálytársa azt mondta, hogy most már ő is szeretne oda utazni, és nem a lovak miatt.
(aufklappen)német
1. Einer von Jans deutschen Mitschülern fragte ihn, ob es stimme, dass in Ungarn alle zu Pferd unterwegs seien.
2. Jan lachte, dachte aber dann nach, denn auch er war mit ähnlichen Bildern gekommen: Puszta, Paprika, Geigenklänge und Gulasch.
3. Diese Dinge gibt es tatsächlich, aber die Mehrheit der Ungarn lebt in Groß- oder Kleinstädten und arbeitet in Banken, Fabriken oder Büros.
4. Klischees sind keine Lügen, nur schlecht ausgewählte Ausschnitte.
5. Jan brachte ein Beispiel: Wenn in Ungarn jemand nach Deutschland fragte, würde er dann wohl wissen wollen, ob alle in Lederhosen herumlaufen?
6. Die Klasse lachte, aber die Lehrerin fügte ernst hinzu, dass zwischen Unwissen und Neugier immer die Frage sei, wer wem zuhört.
7. Jan bereitete eine Präsentation mit dem Titel „Zehn Dinge, die du über Ungarn nicht wusstest“ vor.
8. Darin kamen der Zauberwürfel, die Freiluft-Eisbahn, die kleine Untergrundbahn und die Nobelpreisträger vor.
9. Am Ende sagte sein Mitschüler, dass er jetzt auch hinreisen wolle, und zwar nicht wegen der Pferde.
8. Kurzgeschichte – A sakkozók a fürdőben
1. A Széchenyi fürdő kültéri medencéjében télen is meleg víz gőzölög. – Im Außenbecken des Széchenyi-Bades dampft auch im Winter warmes Wasser.
2. A medence szélén idős férfiak ülnek a vízben, és sakktáblák fölé hajolnak. – Am Beckenrand sitzen ältere Männer im Wasser und beugen sich über Schachbretter.
3. Ők évtizedek óta minden reggel itt találkoznak, és a játszmák mellett a világ dolgait is megbeszélik. – Sie treffen sich hier seit Jahrzehnten jeden Morgen und besprechen neben den Partien auch die Angelegenheiten der Welt.
4. Noah, egy fiatal amerikai turista, szívesen játszana velük, de fél, hogy a nyelvi akadály túl nagy. – Noah, ein junger amerikanischer Tourist, würde gern mit ihnen spielen, fürchtet aber, dass die Sprachbarriere zu groß ist.
5. Az egyik öreg mosolyogva megkocogtatja a táblát, és a figurákra mutat: a sakknak nincs nyelve. – Einer der Alten klopft lächelnd auf das Brett und zeigt auf die Figuren: Schach hat keine Sprache.
6. Noah leül, és az első játszmát percek alatt elveszíti. – Noah setzt sich und verliert die erste Partie in wenigen Minuten.
7. A másodikban már tovább bírja, és az öregek elismerően bólogatnak. – In der zweiten hält er schon länger durch, und die Alten nicken anerkennend.
8. A fürdő így nemcsak a gyógyulás helye, hanem közösségi tér is, ahol a nemzedékek és a nemzetek találkoznak. – So ist das Bad nicht nur ein Ort der Heilung, sondern auch ein Gemeinschaftsraum, in dem Generationen und Nationen sich begegnen.
9. Noah hazamegy, és azt meséli, hogy a magyarokat a legjobban egy gőzölgő fürdőmedencében ismerte meg. – Noah fährt nach Hause und erzählt, dass er die Ungarn am besten in einem dampfenden Badebecken kennengelernt habe.
(aufklappen)magyarul
1. A Széchenyi fürdő kültéri medencéjében télen is meleg víz gőzölög.
2. A medence szélén idős férfiak ülnek a vízben, és sakktáblák fölé hajolnak.
3. Ők évtizedek óta minden reggel itt találkoznak, és a játszmák mellett a világ dolgait is megbeszélik.
4. Noah, egy fiatal amerikai turista, szívesen játszana velük, de fél, hogy a nyelvi akadály túl nagy.
5. Az egyik öreg mosolyogva megkocogtatja a táblát, és a figurákra mutat: a sakknak nincs nyelve.
6. Noah leül, és az első játszmát percek alatt elveszíti.
7. A másodikban már tovább bírja, és az öregek elismerően bólogatnak.
8. A fürdő így nemcsak a gyógyulás helye, hanem közösségi tér is, ahol a nemzedékek és a nemzetek találkoznak.
9. Noah hazamegy, és azt meséli, hogy a magyarokat a legjobban egy gőzölgő fürdőmedencében ismerte meg.
(aufklappen)német
1. Im Außenbecken des Széchenyi-Bades dampft auch im Winter warmes Wasser.
2. Am Beckenrand sitzen ältere Männer im Wasser und beugen sich über Schachbretter.
3. Sie treffen sich hier seit Jahrzehnten jeden Morgen und besprechen neben den Partien auch die Angelegenheiten der Welt.
4. Noah, ein junger amerikanischer Tourist, würde gern mit ihnen spielen, fürchtet aber, dass die Sprachbarriere zu groß ist.
5. Einer der Alten klopft lächelnd auf das Brett und zeigt auf die Figuren: Schach hat keine Sprache.
6. Noah setzt sich und verliert die erste Partie in wenigen Minuten.
7. In der zweiten hält er schon länger durch, und die Alten nicken anerkennend.
8. So ist das Bad nicht nur ein Ort der Heilung, sondern auch ein Gemeinschaftsraum, in dem Generationen und Nationen sich begegnen.
9. Noah fährt nach Hause und erzählt, dass er die Ungarn am besten in einem dampfenden Badebecken kennengelernt habe.
9. Kurzgeschichte – A nyelvújítók
1. Márta, a magyartanár, azzal kezdte az órát, hogy megkérdezte: „Ki tudja, hány szót alkotott a nyelvújítás kora?” – Márta, die Ungarischlehrerin, begann die Stunde mit der Frage: „Wer weiß, wie viele Wörter das Zeitalter der Sprachreform geschaffen hat?“
2. Senki sem tudta, ezért elmesélte, hogy a tizennyolcadik század végén Kazinczy Ferenc és társai a magyart modern, irodalmi nyelvvé akarták tenni. – Niemand wusste es, deshalb erzählte sie, dass Ferenc Kazinczy und seine Mitstreiter Ende des 18. Jahrhunderts das Ungarische zu einer modernen Literatursprache machen wollten.
3. Akkoriban a műveltek többsége németül vagy latinul beszélt, a magyar pedig háttérbe szorult. – Damals sprach die Mehrheit der Gebildeten Deutsch oder Latein, und das Ungarische geriet ins Hintertreffen.
4. A nyelvújítók ezért új szavakat alkottak, és régi szavakat is újraélesztettek, hogy a tudomány, a művészet és a hétköznapi élet kifejezései magyarul is megszülessenek. – Die Sprachreformer schufen deshalb neue Wörter und erweckten auch alte wieder, damit die Ausdrücke für Wissenschaft, Kunst und Alltag auch auf Ungarisch entstehen konnten.
5. Voltak, akik szerint ez túlzás volt, és attól féltek, hogy a mesterséges szavak elveszik a nyelv természetességét. – Es gab welche, die das für übertrieben hielten und fürchteten, künstliche Wörter würden der Sprache die Natürlichkeit nehmen.
6. A vita évtizedekig tartott, és végül sok új szó megmaradt, sok pedig eltűnt. – Die Debatte dauerte Jahrzehnte, und schließlich blieben viele neue Wörter erhalten, viele verschwanden.
7. Márta szerint ez az időszak azért fontos, mert megmutatja, hogy a nyelv nem magától él, hanem emberek formálják. – Márta zufolge ist diese Zeit deshalb wichtig, weil sie zeigt, dass Sprache nicht von selbst lebt, sondern von Menschen geformt wird.
8. Dóri azt kérdezte, hogy ma kik alkotnak új szavakat. – Dóri fragte, wer heute neue Wörter schafft.
9. „Ti, a chatben és az interneten” – nevetett a tanárnő –, „csak vigyázzatok, hogy a legjobb szavak is megmaradjanak!” – „Ihr, im Chat und im Internet“, lachte die Lehrerin, „passt nur auf, dass auch die besten Wörter erhalten bleiben!“
(aufklappen)magyarul
1. Márta, a magyartanár, azzal kezdte az órát, hogy megkérdezte: „Ki tudja, hány szót alkotott a nyelvújítás kora?”
2. Senki sem tudta, ezért elmesélte, hogy a tizennyolcadik század végén Kazinczy Ferenc és társai a magyart modern, irodalmi nyelvvé akarták tenni.
3. Akkoriban a műveltek többsége németül vagy latinul beszélt, a magyar pedig háttérbe szorult.
4. A nyelvújítók ezért új szavakat alkottak, és régi szavakat is újraélesztettek, hogy a tudomány, a művészet és a hétköznapi élet kifejezései magyarul is megszülessenek.
5. Voltak, akik szerint ez túlzás volt, és attól féltek, hogy a mesterséges szavak elveszik a nyelv természetességét.
6. A vita évtizedekig tartott, és végül sok új szó megmaradt, sok pedig eltűnt.
7. Márta szerint ez az időszak azért fontos, mert megmutatja, hogy a nyelv nem magától él, hanem emberek formálják.
8. Dóri azt kérdezte, hogy ma kik alkotnak új szavakat.
9. „Ti, a chatben és az interneten” – nevetett a tanárnő –, „csak vigyázzatok, hogy a legjobb szavak is megmaradjanak!”
(aufklappen)német
1. Márta, die Ungarischlehrerin, begann die Stunde mit der Frage: „Wer weiß, wie viele Wörter das Zeitalter der Sprachreform geschaffen hat?“
2. Niemand wusste es, deshalb erzählte sie, dass Ferenc Kazinczy und seine Mitstreiter Ende des 18. Jahrhunderts das Ungarische zu einer modernen Literatursprache machen wollten.
3. Damals sprach die Mehrheit der Gebildeten Deutsch oder Latein, und das Ungarische geriet ins Hintertreffen.
4. Die Sprachreformer schufen deshalb neue Wörter und erweckten auch alte wieder, damit die Ausdrücke für Wissenschaft, Kunst und Alltag auch auf Ungarisch entstehen konnten.
5. Es gab welche, die das für übertrieben hielten und fürchteten, künstliche Wörter würden der Sprache die Natürlichkeit nehmen.
6. Die Debatte dauerte Jahrzehnte, und schließlich blieben viele neue Wörter erhalten, viele verschwanden.
7. Márta zufolge ist diese Zeit deshalb wichtig, weil sie zeigt, dass Sprache nicht von selbst lebt, sondern von Menschen geformt wird.
8. Dóri fragte, wer heute neue Wörter schafft.
9. „Ihr, im Chat und im Internet“, lachte die Lehrerin, „passt nur auf, dass auch die besten Wörter erhalten bleiben!“
10. Kurzgeschichte – A szavazóhelyiség
1. Vasárnap reggel hatkor Zsuzsa már az iskola tornatermében van, amelyet szavazóhelyiséggé alakítottak. – Am Sonntagmorgen um sechs ist Zsuzsa schon in der Turnhalle der Schule, die zum Wahllokal umgebaut wurde.
2. A szavazatszámláló bizottság tagjaként ő felel azért, hogy minden rendben menjen. – Als Mitglied der Wahlkommission ist sie dafür verantwortlich, dass alles ordnungsgemäß abläuft.
3. A falu lakói fokozatosan érkeznek, igazolványt mutatnak, aláírnak a névjegyzéken, és megkapják a szavazólapot. – Die Dorfbewohner kommen nach und nach, zeigen ihren Ausweis, unterschreiben im Wählerverzeichnis und erhalten den Stimmzettel.
4. Az idős Jucika néni, aki nehezen mozog, mozgóurnával szavazhat otthon. – Die alte Jucika néni, die sich nur mühsam bewegt, kann mit der mobilen Urne zu Hause wählen.
5. Délután Zsuzsa észreveszi, hogy sok fiatal is megjelent, pedig a legutóbbi választáson alig jöttek el. – Am Nachmittag bemerkt Zsuzsa, dass auch viele junge Leute gekommen sind, obwohl bei der letzten Wahl kaum welche erschienen.
6. Este hétkor zárul a szavazás, és a bizottság megfigyelők jelenlétében megszámolja a szavazatokat. – Um sieben Uhr abends schließt die Wahl, und die Kommission zählt in Anwesenheit von Beobachtern die Stimmen aus.
7. Amikor a számok összeállnak, Zsuzsa tudja, hogy az eredmény nem mindenkinek fog tetszeni. – Als die Zahlen feststehen, weiß Zsuzsa, dass das Ergebnis nicht jedem gefallen wird.
8. Mégis büszke arra, hogy a falu a demokráciát a saját tornatermében gyakorolja. – Trotzdem ist sie stolz darauf, dass das Dorf die Demokratie in der eigenen Turnhalle ausübt.
9. Hazafelé kimerülten, de elégedetten azt mondja a férjének, hogy a legfontosabb az, hogy mindenki bízzon az eljárásban, bárkit is választott. – Auf dem Heimweg sagt sie erschöpft, aber zufrieden zu ihrem Mann, das Wichtigste sei, dass jeder dem Verfahren vertraue, egal wen er gewählt habe.
(aufklappen)magyarul
1. Vasárnap reggel hatkor Zsuzsa már az iskola tornatermében van, amelyet szavazóhelyiséggé alakítottak.
2. A szavazatszámláló bizottság tagjaként ő felel azért, hogy minden rendben menjen.
3. A falu lakói fokozatosan érkeznek, igazolványt mutatnak, aláírnak a névjegyzéken, és megkapják a szavazólapot.
4. Az idős Jucika néni, aki nehezen mozog, mozgóurnával szavazhat otthon.
5. Délután Zsuzsa észreveszi, hogy sok fiatal is megjelent, pedig a legutóbbi választáson alig jöttek el.
6. Este hétkor zárul a szavazás, és a bizottság megfigyelők jelenlétében megszámolja a szavazatokat.
7. Amikor a számok összeállnak, Zsuzsa tudja, hogy az eredmény nem mindenkinek fog tetszeni.
8. Mégis büszke arra, hogy a falu a demokráciát a saját tornatermében gyakorolja.
9. Hazafelé kimerülten, de elégedetten azt mondja a férjének, hogy a legfontosabb az, hogy mindenki bízzon az eljárásban, bárkit is választott.
(aufklappen)német
1. Am Sonntagmorgen um sechs ist Zsuzsa schon in der Turnhalle der Schule, die zum Wahllokal umgebaut wurde.
2. Als Mitglied der Wahlkommission ist sie dafür verantwortlich, dass alles ordnungsgemäß abläuft.
3. Die Dorfbewohner kommen nach und nach, zeigen ihren Ausweis, unterschreiben im Wählerverzeichnis und erhalten den Stimmzettel.
4. Die alte Jucika néni, die sich nur mühsam bewegt, kann mit der mobilen Urne zu Hause wählen.
5. Am Nachmittag bemerkt Zsuzsa, dass auch viele junge Leute gekommen sind, obwohl bei der letzten Wahl kaum welche erschienen.
6. Um sieben Uhr abends schließt die Wahl, und die Kommission zählt in Anwesenheit von Beobachtern die Stimmen aus.
7. Als die Zahlen feststehen, weiß Zsuzsa, dass das Ergebnis nicht jedem gefallen wird.
8. Trotzdem ist sie stolz darauf, dass das Dorf die Demokratie in der eigenen Turnhalle ausübt.
9. Auf dem Heimweg sagt sie erschöpft, aber zufrieden zu ihrem Mann, das Wichtigste sei, dass jeder dem Verfahren vertraue, egal wen er gewählt habe.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.