0.7 – A könyv 100 mondatban – Das Buch in 100 Sätzen
1. A holnap tegnap még más volt, mert a jövő már a fejünkben formát ölt, mielőtt bekövetkezne. – Morgen war gestern noch anders, weil die Zukunft in unseren Köpfen schon Gestalt annimmt, bevor sie eintritt.
2. Valamit várunk, ami még nem létezik, és hamarosan úgy kezeljük a várakozásunkat, mintha egy leírás lenne. – Wir erwarten etwas, das es noch nicht gibt, und behandeln unsere Erwartung bald wie eine Beschreibung.
3. Aztán valami más történik, és hirtelen a korábbi jövő furcsán réginek tűnik. – Dann geschieht etwas anderes, und plötzlich wirkt die frühere Zukunft seltsam alt.
4. Ennek is van múltja, amely reményekből, félelmekből és lehetőségekből áll, amelyeket senki sem követett tovább. – Auch sie hat eine Vergangenheit aus Hoffnungen, Befürchtungen und Möglichkeiten, die niemand weiterverfolgt hat.
5. Ez teszi a régi jövőképeket olyan tanulságossá. – Das macht alte Zukunftsbilder so aufschlussreich.
6. Nem annyira azt mutatják meg, ami elkerülhetetlenül be kellett következnie, hanem inkább azt, amit az emberek a saját korukban elképzelhetőnek tartottak. – Sie zeigen weniger, was kommen musste, als das, was Menschen zu ihrer Zeit für denkbar hielten.
7. Aki elképzeli a holnapot, az elkerülhetetlenül magával visz valamit a mai napból. – Wer sich morgen vorstellt, nimmt unweigerlich etwas von heute mit.
8. Egy ismerős eszköz gyorsabbá válik, egy jól ismert közlekedési eszköz nagyobbá, egy fárasztó munka könnyebbé. – Ein vertrautes Gerät wird schneller, ein bekanntes Verkehrsmittel größer, eine mühsame Arbeit leichter.
9. Az ilyen elképzelések okosak lehetnek, hiszen sok minden valóban a már meglévőből fejlődik ki. – Solche Vorstellungen können klug sein, denn vieles entwickelt sich tatsächlich aus Vorhandenem.
10. De figyelmen kívül hagyhatják, hogy az emberek egy új eszközt olyan célra fognak használni, amire a feltalálói alig gondoltak. – Sie können aber übersehen, dass Menschen ein neues Werkzeug für etwas benutzen werden, woran seine Erfinder kaum dachten.
11. Mielőtt egy lehetőség nevet kapna, gyakran még a kérdéseinkből is hiányzik. – Bevor eine Möglichkeit einen Namen erhält, fehlt sie oft sogar in unseren Fragen.
12. Az emberek talán észreveszik, hogy nincs elég idejük, anélkül hogy elképzelni tudnák a későbbi megoldást. – Menschen bemerken vielleicht, dass ihnen Zeit fehlt, ohne sich die spätere Lösung vorstellen zu können.
13. Másoknak már régóta van egy ötletük, de még nem tudják azt használható formában megvalósítani. – Andere besitzen längst eine Idee, können sie aber noch nicht brauchbar verwirklichen.
14. Hiányzik egy döntő alkatrész, egy eljárás túl drága, vagy senki sem tudja, hogyan lehet az alkatrészeket összekapcsolni. – Ein entscheidendes Bauteil fehlt, ein Verfahren ist zu teuer oder niemand weiß, wie sich die Teile verbinden lassen.
15. Az, hogy valami elképzelhető, még nem jelenti azt, hogy elérhető is. – Dass etwas vorstellbar ist, macht es noch nicht erreichbar.
16. Egy ötlet és egy használható tárgy között néha sok apró lépés áll. – Zwischen einer Idee und einem benutzbaren Gegenstand liegen manchmal viele kleine Schritte.
17. E lépések mindegyikének össze kell illeszkednie azzal, ami már rendelkezésre áll. – Jeder dieser Schritte muss mit dem funktionieren, was bereits vorhanden ist.
18. Ezért egy régi ötlet sokáig várhat, majd később hirtelen újnak tűnhet. – Deshalb kann eine alte Idee lange warten und später plötzlich neu erscheinen.
19. Nem feltétlenül az ötlet változott meg, hanem a körülötte lévő világ. – Nicht unbedingt die Idee hat sich verändert, sondern die Welt um sie herum.
20. Visszatekintve könnyen elfelejtjük, hány feltételnek kellett először összejönnie. – Im Rückblick vergisst man leicht, wie viele Voraussetzungen erst zusammenkommen mussten.
21. Az ember a kész eredményt látja, és az oda vezető utat magától értetődőnek tartja. – Man sieht das fertige Ergebnis und hält den Weg dorthin für selbstverständlich.
22. Azok az utak, amelyek akkor szintén nyitottnak tűntek, eltűnnek a történetből. – Die Wege, die damals ebenfalls offen schienen, verschwinden aus der Erzählung.
23. Így keletkezik az a benyomás, hogy a jelen mindig is a saját kialakulására várt. – So entsteht der Eindruck, die Gegenwart habe schon immer auf ihre eigene Entstehung gewartet.
24. De egy lehetőség nem visel olyan táblát, amelyen az áll: „Jövő”. – Doch eine Möglichkeit trägt kein Schild mit der Aufschrift „Zukunft“.
25. Eleinte játéknak, tévedésnek vagy körülményes megoldásnak tűnhet. – Sie kann zunächst wie eine Spielerei, ein Irrtum oder eine umständliche Lösung aussehen.
26. Első formája nem árulja el megbízhatóan, milyen szerepet fog később betölteni. – Ihre erste Form verrät nicht zuverlässig, welche Rolle sie später spielen wird.
27. Hogy megítéljük, olyan fogalmakhoz nyúlunk, amelyeket már ismerünk. – Um sie zu beurteilen, greifen wir nach Begriffen, die wir schon kennen.
28. Ez segít abban, hogy egyáltalán beszéljünk róla. – Das hilft uns, überhaupt darüber zu sprechen.
29. Ugyanakkor egy régi fogalom eltakarhatja az új tulajdonságokat. – Zugleich kann ein alter Begriff die neuen Eigenschaften verdecken.
30. Aki egy ismeretlen eszközt csupán egy ismert eszköz továbbfejlesztett változataként értelmez, talán a rossz erősségeket keresi. – Wer ein unbekanntes Werkzeug nur als verbesserte Version eines bekannten versteht, sucht vielleicht nach den falschen Stärken.
31. Más emberek ugyanabban az eszközben valami egészen mást látnak. – Andere Menschen sehen im selben Werkzeug etwas ganz anderes.
32. Az, hogy valaki mit vesz észre, attól is függ, milyen munkát ismer, és milyen nehézségek foglalkoztatják. – Was jemand bemerkt, hängt auch davon ab, welche Arbeit er kennt und welche Schwierigkeiten ihn beschäftigen.
33. Egy szakember technikai akadályt lát, míg egy felhasználó váratlan felhasználási lehetőséget ismer fel. – Ein Fachmann sieht eine technische Hürde, während eine Nutzerin eine unerwartete Verwendung erkennt.
34. Mindkettőjüknek igaza lehet, és mégis csak a lehetőségek egy részét látják. – Beide können recht haben und trotzdem nur einen Teil der Möglichkeit sehen.
35. Ilyen részleges nézőpontokból születnek a jövőbeli előrejelzések. – Aus solchen Teilansichten entstehen Zukunftsprognosen.
36. Egy előrejelzés több, mint egy kívánság, ha megnevezi az indokait és előfeltételeit. – Eine Prognose ist mehr als ein Wunsch, wenn sie ihre Gründe und Voraussetzungen nennt.
37. Ennek ellenére továbbra is egy olyan kijelentés marad, amely valami olyanról szól, amit még nem lehet megfigyelni. – Sie bleibt dennoch eine Aussage über etwas, das noch nicht beobachtet werden kann.
38. Már egy megváltozott feltétel is eltérítheti a gondosan kiszámított lefolyást. – Schon eine veränderte Voraussetzung kann einen sorgfältig berechneten Verlauf verschieben.
39. Még nehezebb a helyzet, ha a döntő változás egyetlen számításban sem szerepel. – Noch schwieriger wird es, wenn die entscheidende Veränderung in keiner Rechnung vorkommt.
40. Ekkor nem csupán a válasz hiányzik, hanem maga a kérdés is. – Dann fehlt nicht bloß eine Antwort, sondern die Frage selbst.
41. Bizonyos dolgokat tudunk, és meg tudjuk magyarázni, mire alapul a tudásunk. – Manche Dinge wissen wir und können erklären, worauf unser Wissen beruht.
42. Más esetekben legalább azt tudjuk, hogy egy fontos információ hiányzik. – Bei anderen wissen wir immerhin, dass eine wichtige Information fehlt.
43. Kereshetjük azt, vagy döntésünket kifejezetten ezzel a fenntartással hozhatjuk meg. – Wir können nach ihr suchen oder unsere Entscheidung ausdrücklich unter diesem Vorbehalt treffen.
44. Egy harmadik fajta tudatlanságot csak akkor veszünk észre, amikor valami teljesen váratlan dologgal találkozunk. – Eine dritte Art von Unwissen bemerken wir erst, wenn uns etwas völlig Unerwartetes begegnet.
45. Előtte nem volt helye ennek a helyzetről alkotott képünkben. – Vorher hatten wir keinen Platz dafür in unserem Bild der Lage.
46. Végül vannak olyan ismeretek, amelyek megvannak, de mégsem érvényesülnek. – Schließlich gibt es Kenntnisse, die vorhanden sind und dennoch nicht wirksam werden.
47. Valaki látott egy utalást, de nem ismerte fel annak jelentőségét. – Jemand hat einen Hinweis gesehen, aber seine Bedeutung nicht erkannt.
48. Egy csoport rendelkezik olyan tapasztalattal, amelyről a saját munkaterületükön kívül senki sem hall. – Eine Gruppe verfügt über Erfahrung, die außerhalb ihres eigenen Arbeitsbereichs niemand hört.
49. Vagy mindenki addig támaszkodik egy feltételezésre, amíg már senki sem tekinti azt feltételezésnek. – Oder alle verlassen sich so lange auf eine Annahme, bis keiner sie mehr als Annahme wahrnimmt.
50. A több információ segít bizonyos típusú tudatlanság ellen, de nem minden ilyen nehézség ellen ugyanúgy. – Mehr Informationen helfen gegen manches Unwissen, aber nicht gegen jede dieser Schwierigkeiten auf dieselbe Weise.
51. A tudás négy fajtája ezért nem varázsformula a helyes jóslatokhoz. – Die vier Arten des Wissens sind deshalb keine Zauberformel für richtige Vorhersagen.
52. Segítenek felismerni, miért volt meglepő egy meglepetés. – Sie helfen uns zu erkennen, warum eine Überraschung überraschend war.
53. Előfordulhat, hogy egy változást előre bejelentettek, anélkül hogy bárki is pontosan megjósolta volna annak lefolyását. – Eine Veränderung kann durchaus angekündigt worden sein, ohne dass jemand ihren Verlauf genau getroffen hätte.
54. A berlini fal leomlása előtt annak tartós fennmaradása korántsem volt mindenki számára bizonyosság. – Vor dem Fall der Berliner Mauer war ihre dauerhafte Existenz keineswegs für alle eine Gewissheit.
55. Ennek ellenére az a konkrét éjszaka, amikor az emberek hirtelen átmehettek rajta, nagyon sok megfigyelőt meglepett. – Dennoch überraschte die konkrete Nacht, in der Menschen plötzlich hindurchgehen konnten, sehr viele Beobachter.
56. A Szovjetunió esetleges felbomlásáról is írtak, mielőtt az valósággá vált volna. – Auch ein möglicher Zerfall der Sowjetunion wurde beschrieben, bevor er Wirklichkeit wurde.
57. Ezzel azonban sem az időpontja, sem az események sorrendje nem volt megbízhatóan meghatározva. – Damit waren weder sein Zeitpunkt noch die Abfolge der Ereignisse zuverlässig bestimmt.
58. Aki utólag azt mondja, hogy minden nyilvánvaló volt, összekeveri egy elképzelhető lehetőséget egy ismert eseménysorozattal. – Wer hinterher sagt, alles sei offensichtlich gewesen, verwechselt eine denkbare Möglichkeit mit einem bekannten Ablauf.
59. Hasonló a helyzet a mesterséges intelligenciával is. – Ähnlich verhält es sich mit künstlicher Intelligenz.
60. Az emberek már régóta gondolkodtak a nagy teljesítményű gépeken, és dolgoztak is rajtuk. – Menschen dachten seit Langem über leistungsfähige Maschinen nach und arbeiteten an ihnen.
61. Ennek ellenére sokakat meglepett, hogy milyen képességek váltak elérhetővé a hétköznapi képernyőkön, és milyen gyorsan váltak a mindennapi élet részévé. – Trotzdem überraschte viele, welche Fähigkeiten auf gewöhnlichen Bildschirmen verfügbar wurden und wie schnell sie Teil des Alltags wurden.
62. Egy fejlemény tehát várható lehet, és mégis új lehet a tényleges formájában. – Eine Entwicklung kann also erwartet werden und in ihrer tatsächlichen Form dennoch neu sein.
63. Eközben a véletlen találatokat sem szabad összetéveszteni a megértéssel. – Dabei sollte man auch zufällige Treffer nicht mit Verständnis verwechseln.
64. Aki elég gyakran állít pontos jövőbeli eseményeket, az időnként eltalál egyet közülük. – Wer oft genug genaue Zukünfte behauptet, wird gelegentlich eine davon treffen.
65. Döntő fontosságú, hogy a találat okai már az esemény előtt is meggyőzőek voltak-e. – Entscheidend ist, ob die Gründe für den Treffer auch vor dem Ereignis überzeugten.
66. Utólag könnyű csak a megfelelő jóslatot megőrizni. – Nachher ist es leicht, nur die passende Vorhersage aufzubewahren.
67. A számos egyéb terv feledésbe merül. – Die zahlreichen anderen Entwürfe geraten in Vergessenheit.
68. Így a múlt olyan rendet nyer, amellyel az akkori emberek számára nem rendelkezett. – So erhält die Vergangenheit eine Ordnung, die sie für die Menschen von damals nicht besaß.
69. Ez a rend kellemes, mert utólag magyarázatot ad a meglepetésekre. – Diese Ordnung ist angenehm, weil sie Überraschungen nachträglich erklärt.
70. Ugyanakkor vakká tehet minket a következő ismeretlenre nézve. – Sie kann uns aber blind für das nächste Unbekannte machen.
71. Ennek ellenére az új dolgok nem a semmiből jönnek létre. – Trotzdem entsteht Neues nicht auf einer leeren Fläche.
72. Egy találmánynak olyan képességekkel, anyagokkal és szokásokkal kell találkoznia, amelyekkel az emberek tudnak mit kezdeni. – Eine Erfindung muss auf Fähigkeiten, Materialien und Gewohnheiten treffen, mit denen Menschen etwas anfangen können.
73. Néha nem annyira a jó ötlet hiányzik, mint inkább a megfizethető gyártás. – Manchmal fehlt weniger die gute Idee als eine bezahlbare Herstellung.
74. Néha a készülék működik, de senki sem tudja megjavítani, vagy értelmesen összekapcsolni más dolgokkal. – Manchmal funktioniert das Gerät, aber niemand kann es reparieren oder sinnvoll mit anderen Dingen verbinden.
75. És néha egy apró javítás máshol hirtelen megváltoztatja a kilátásait. – Und manchmal ändert eine kleine Verbesserung an anderer Stelle plötzlich seine Aussichten.
76. Ami eleinte lehetetlennek tűnt, az így megvalósíthatóvá válik, anélkül, hogy valaha is magától elkerülhetetlen lett volna. – Was zuerst unmöglich schien, wird damit praktisch, ohne dass es je von selbst unvermeidlich war.
77. Még egy teljesen új terméktípus is gyakran régebbi nehézségekre ad választ. – Selbst eine völlig neue Produktart antwortet häufig auf ältere Schwierigkeiten.
78. Az emberek talán könnyebben akartak egymással beszélni vagy valamit előállítani, mielőtt tudták volna, melyik eszköz segíthetne nekik ebben. – Menschen wollten vielleicht leichter miteinander sprechen oder etwas herstellen, bevor sie wussten, welches Gerät ihnen dabei helfen könnte.
79. Amint birtokába kerül, olyan felhasználási lehetőségeket fedez fel, amelyekre eredetileg nem szánták. – Sobald sie es besitzen, entdecken sie Zwecke, für die es ursprünglich nicht gedacht war.
80. A használat ezután megváltoztatja a tárgyat, a megváltozott tárgy pedig további szokásokat alakít át. – Die Nutzung verändert dann den Gegenstand, und der veränderte Gegenstand verändert weitere Gewohnheiten.
81. Egy megoldott feladat új feladatot szülhet. – Eine gelöste Aufgabe kann eine neue Aufgabe hervorbringen.
82. Aki hirtelen gyorsabban tud dolgozni, talán másoktól is gyorsabb válaszokat vár el. – Wer plötzlich schneller arbeiten kann, erwartet vielleicht auch von anderen schnellere Antworten.
83. Aki új lehetőségeket kap, meg kell tanulnia választani közöttük. – Wer neue Möglichkeiten erhält, muss lernen, zwischen ihnen zu wählen.
84. Egy előny esetleg olyan területen mutatkozik meg, amelyet a feltalálók figyelmen kívül hagytak. – Ein Vorteil zeigt sich womöglich an einem Ort, den die Erfinder übersehen hatten.
85. Egy mellékhatás is olyan irányba haladhat, amelyet senki sem tervezett. – Eine Nebenfolge kann ebenso eine Richtung einschlagen, die niemand geplant hat.
86. Nem minden mellékhatás kár, és nem minden meglepetés előrelépés. – Nicht jede Nebenfolge ist ein Schaden, und nicht jede Überraschung ist ein Fortschritt.
87. Éppen ezért érdemes az első meglepetés után alaposabban körülnézni. – Gerade deshalb lohnt es sich, nach dem ersten Staunen genauer hinzusehen.
88. Egy szokatlan eredmény még nem bizonyítja, hogy egy eszköz mindenre képes. – Ein ungewöhnliches Ergebnis beweist noch nicht, dass ein Werkzeug alles kann.
89. Egy hiba sem bizonyítja, hogy a többi képessége jelentéktelen lenne. – Ein Fehler beweist ebenso wenig, dass seine übrigen Fähigkeiten bedeutungslos sind.
90. Mindkét megfigyelés jobb kérdéseket igényel. – Beide Beobachtungen verlangen bessere Fragen.
91. Az, hogy csodálkozunk az újdonságokon, nem a műveltség hiányának jele. – Dass wir uns über Neues wundern, ist kein Zeichen mangelnder Bildung.
92. Gyakran azt jelzi, hogy egy tapasztalat már nem illeszkedik a korábbi képünkbe. – Es zeigt oft, dass eine Erfahrung nicht mehr zu unserem bisherigen Bild passt.
93. Ennek a képnek a megváltoztatása időt igényel, még akkor is, ha az új eszköz már régóta előttünk van. – Dieses Bild zu ändern braucht Zeit, selbst wenn das neue Werkzeug längst vor uns liegt.
94. Az óvatosság ebben a tekintetben éppoly érthető, mint a kíváncsiság. – Vorsicht ist dabei ebenso verständlich wie Neugier.
95. Mindkettő hasznosabbá válik, amint pontosabban meg tudjuk fogalmazni, mire irányul. – Beides wird hilfreicher, sobald wir genauer sagen können, worauf es sich richtet.
96. Nem kell minden elképzelhető jövőt egyformán valószínűnek tekintenünk. – Wir müssen nicht jede denkbare Zukunft für gleich wahrscheinlich halten.
97. El kell azonban fogadnunk, hogy jelenlegi fogalmaink és előrejelzéseink hiányosak. – Wir müssen aber zulassen, dass unsere gegenwärtigen Begriffe und Prognosen unvollständig sind.
98. A következő meglepetés valószínűleg ismét olyasmivel fog találkozni, ami már régóta létezik. – Die nächste Überraschung wird vermutlich wieder auf etwas treffen, das schon lange vorhanden ist.
99. Csak utólag fogjuk felismerni, mely régi elképzelések, szükségletek és utak vezettek oda. – Erst hinterher werden wir erkennen, welche alten Ideen, Bedürfnisse und Wege ihr entgegenkamen.
100. És talán akkor megdöbbenve fogjuk megállapítani, milyen másnak tűnt tegnap még a holnap. – Und vielleicht werden wir dann erstaunt feststellen, wie anders morgen gestern noch aussah.
(aufklappen)magyar
1. A holnap tegnap még más volt, mert a jövő már a fejünkben formát ölt, mielőtt bekövetkezne.
2. Valamit várunk, ami még nem létezik, és hamarosan úgy kezeljük a várakozásunkat, mintha egy leírás lenne.
3. Aztán valami más történik, és hirtelen a korábbi jövő furcsán réginek tűnik.
4. Ennek is van múltja, amely reményekből, félelmekből és lehetőségekből áll, amelyeket senki sem követett tovább.
5. Ez teszi a régi jövőképeket olyan tanulságossá.
6. Nem annyira azt mutatják meg, ami elkerülhetetlenül be kellett következnie, hanem inkább azt, amit az emberek a saját korukban elképzelhetőnek tartottak.
7. Aki elképzeli a holnapot, az elkerülhetetlenül magával visz valamit a mai napból.
8. Egy ismerős eszköz gyorsabbá válik, egy jól ismert közlekedési eszköz nagyobbá, egy fárasztó munka könnyebbé.
9. Az ilyen elképzelések okosak lehetnek, hiszen sok minden valóban a már meglévőből fejlődik ki.
10. De figyelmen kívül hagyhatják, hogy az emberek egy új eszközt olyan célra fognak használni, amire a feltalálói alig gondoltak.
11. Mielőtt egy lehetőség nevet kapna, gyakran még a kérdéseinkből is hiányzik.
12. Az emberek talán észreveszik, hogy nincs elég idejük, anélkül hogy elképzelni tudnák a későbbi megoldást.
13. Másoknak már régóta van egy ötletük, de még nem tudják azt használható formában megvalósítani.
14. Hiányzik egy döntő alkatrész, egy eljárás túl drága, vagy senki sem tudja, hogyan lehet az alkatrészeket összekapcsolni.
15. Az, hogy valami elképzelhető, még nem jelenti azt, hogy elérhető is.
16. Egy ötlet és egy használható tárgy között néha sok apró lépés áll.
17. E lépések mindegyikének össze kell illeszkednie azzal, ami már rendelkezésre áll.
18. Ezért egy régi ötlet sokáig várhat, majd később hirtelen újnak tűnhet.
19. Nem feltétlenül az ötlet változott meg, hanem a körülötte lévő világ.
20. Visszatekintve könnyen elfelejtjük, hány feltételnek kellett először összejönnie.
21. Az ember a kész eredményt látja, és az oda vezető utat magától értetődőnek tartja.
22. Azok az utak, amelyek akkor szintén nyitottnak tűntek, eltűnnek a történetből.
23. Így keletkezik az a benyomás, hogy a jelen mindig is a saját kialakulására várt.
24. De egy lehetőség nem visel olyan táblát, amelyen az áll: „Jövő”.
25. Eleinte játéknak, tévedésnek vagy körülményes megoldásnak tűnhet.
26. Első formája nem árulja el megbízhatóan, milyen szerepet fog később betölteni.
27. Hogy megítéljük, olyan fogalmakhoz nyúlunk, amelyeket már ismerünk.
28. Ez segít abban, hogy egyáltalán beszéljünk róla.
29. Ugyanakkor egy régi fogalom eltakarhatja az új tulajdonságokat.
30. Aki egy ismeretlen eszközt csupán egy ismert eszköz továbbfejlesztett változataként értelmez, talán a rossz erősségeket keresi.
31. Más emberek ugyanabban az eszközben valami egészen mást látnak.
32. Az, hogy valaki mit vesz észre, attól is függ, milyen munkát ismer, és milyen nehézségek foglalkoztatják.
33. Egy szakember technikai akadályt lát, míg egy felhasználó váratlan felhasználási lehetőséget ismer fel.
34. Mindkettőjüknek igaza lehet, és mégis csak a lehetőségek egy részét látják.
35. Ilyen részleges nézőpontokból születnek a jövőbeli előrejelzések.
36. Egy előrejelzés több, mint egy kívánság, ha megnevezi az indokait és előfeltételeit.
37. Ennek ellenére továbbra is egy olyan kijelentés marad, amely valami olyanról szól, amit még nem lehet megfigyelni.
38. Már egy megváltozott feltétel is eltérítheti a gondosan kiszámított lefolyást.
39. Még nehezebb a helyzet, ha a döntő változás egyetlen számításban sem szerepel.
40. Ekkor nem csupán a válasz hiányzik, hanem maga a kérdés is.
41. Bizonyos dolgokat tudunk, és meg tudjuk magyarázni, mire alapul a tudásunk.
42. Más esetekben legalább azt tudjuk, hogy egy fontos információ hiányzik.
43. Kereshetjük azt, vagy döntésünket kifejezetten ezzel a fenntartással hozhatjuk meg.
44. Egy harmadik fajta tudatlanságot csak akkor veszünk észre, amikor valami teljesen váratlan dologgal találkozunk.
45. Előtte nem volt helye ennek a helyzetről alkotott képünkben.
46. Végül vannak olyan ismeretek, amelyek megvannak, de mégsem érvényesülnek.
47. Valaki látott egy utalást, de nem ismerte fel annak jelentőségét.
48. Egy csoport rendelkezik olyan tapasztalattal, amelyről a saját munkaterületükön kívül senki sem hall.
49. Vagy mindenki addig támaszkodik egy feltételezésre, amíg már senki sem tekinti azt feltételezésnek.
50. A több információ segít bizonyos típusú tudatlanság ellen, de nem minden ilyen nehézség ellen ugyanúgy.
51. A tudás négy fajtája ezért nem varázsformula a helyes jóslatokhoz.
52. Segítenek felismerni, miért volt meglepő egy meglepetés.
53. Előfordulhat, hogy egy változást előre bejelentettek, anélkül hogy bárki is pontosan megjósolta volna annak lefolyását.
54. A berlini fal leomlása előtt annak tartós fennmaradása korántsem volt mindenki számára bizonyosság.
55. Ennek ellenére az a konkrét éjszaka, amikor az emberek hirtelen átmehettek rajta, nagyon sok megfigyelőt meglepett.
56. A Szovjetunió esetleges felbomlásáról is írtak, mielőtt az valósággá vált volna.
57. Ezzel azonban sem az időpontja, sem az események sorrendje nem volt megbízhatóan meghatározva.
58. Aki utólag azt mondja, hogy minden nyilvánvaló volt, összekeveri egy elképzelhető lehetőséget egy ismert eseménysorozattal.
59. Hasonló a helyzet a mesterséges intelligenciával is.
60. Az emberek már régóta gondolkodtak a nagy teljesítményű gépeken, és dolgoztak is rajtuk.
61. Ennek ellenére sokakat meglepett, hogy milyen képességek váltak elérhetővé a hétköznapi képernyőkön, és milyen gyorsan váltak a mindennapi élet részévé.
62. Egy fejlemény tehát várható lehet, és mégis új lehet a tényleges formájában.
63. Eközben a véletlen találatokat sem szabad összetéveszteni a megértéssel.
64. Aki elég gyakran állít pontos jövőbeli eseményeket, az időnként eltalál egyet közülük.
65. Döntő fontosságú, hogy a találat okai már az esemény előtt is meggyőzőek voltak-e.
66. Utólag könnyű csak a megfelelő jóslatot megőrizni.
67. A számos egyéb terv feledésbe merül.
68. Így a múlt olyan rendet nyer, amellyel az akkori emberek számára nem rendelkezett.
69. Ez a rend kellemes, mert utólag magyarázatot ad a meglepetésekre.
70. Ugyanakkor vakká tehet minket a következő ismeretlenre nézve.
71. Ennek ellenére az új dolgok nem a semmiből jönnek létre.
72. Egy találmánynak olyan képességekkel, anyagokkal és szokásokkal kell találkoznia, amelyekkel az emberek tudnak mit kezdeni.
73. Néha nem annyira a jó ötlet hiányzik, mint inkább a megfizethető gyártás.
74. Néha a készülék működik, de senki sem tudja megjavítani, vagy értelmesen összekapcsolni más dolgokkal.
75. És néha egy apró javítás máshol hirtelen megváltoztatja a kilátásait.
76. Ami eleinte lehetetlennek tűnt, az így megvalósíthatóvá válik, anélkül, hogy valaha is magától elkerülhetetlen lett volna.
77. Még egy teljesen új terméktípus is gyakran régebbi nehézségekre ad választ.
78. Az emberek talán könnyebben akartak egymással beszélni vagy valamit előállítani, mielőtt tudták volna, melyik eszköz segíthetne nekik ebben.
79. Amint birtokába kerül, olyan felhasználási lehetőségeket fedez fel, amelyekre eredetileg nem szánták.
80. A használat ezután megváltoztatja a tárgyat, a megváltozott tárgy pedig további szokásokat alakít át.
81. Egy megoldott feladat új feladatot szülhet.
82. Aki hirtelen gyorsabban tud dolgozni, talán másoktól is gyorsabb válaszokat vár el.
83. Aki új lehetőségeket kap, meg kell tanulnia választani közöttük.
84. Egy előny esetleg olyan területen mutatkozik meg, amelyet a feltalálók figyelmen kívül hagytak.
85. Egy mellékhatás is olyan irányba haladhat, amelyet senki sem tervezett.
86. Nem minden mellékhatás kár, és nem minden meglepetés előrelépés.
87. Éppen ezért érdemes az első meglepetés után alaposabban körülnézni.
88. Egy szokatlan eredmény még nem bizonyítja, hogy egy eszköz mindenre képes.
89. Egy hiba sem bizonyítja, hogy a többi képessége jelentéktelen lenne.
90. Mindkét megfigyelés jobb kérdéseket igényel.
91. Az, hogy csodálkozunk az újdonságokon, nem a műveltség hiányának jele.
92. Gyakran azt jelzi, hogy egy tapasztalat már nem illeszkedik a korábbi képünkbe.
93. Ennek a képnek a megváltoztatása időt igényel, még akkor is, ha az új eszköz már régóta előttünk van.
94. Az óvatosság ebben a tekintetben éppoly érthető, mint a kíváncsiság.
95. Mindkettő hasznosabbá válik, amint pontosabban meg tudjuk fogalmazni, mire irányul.
96. Nem kell minden elképzelhető jövőt egyformán valószínűnek tekintenünk.
97. El kell azonban fogadnunk, hogy jelenlegi fogalmaink és előrejelzéseink hiányosak.
98. A következő meglepetés valószínűleg ismét olyasmivel fog találkozni, ami már régóta létezik.
99. Csak utólag fogjuk felismerni, mely régi elképzelések, szükségletek és utak vezettek oda.
100. És talán akkor megdöbbenve fogjuk megállapítani, milyen másnak tűnt tegnap még a holnap.
(aufklappen)német
1. Morgen war gestern noch anders, weil die Zukunft in unseren Köpfen schon Gestalt annimmt, bevor sie eintritt.
2. Wir erwarten etwas, das es noch nicht gibt, und behandeln unsere Erwartung bald wie eine Beschreibung.
3. Dann geschieht etwas anderes, und plötzlich wirkt die frühere Zukunft seltsam alt.
4. Auch sie hat eine Vergangenheit aus Hoffnungen, Befürchtungen und Möglichkeiten, die niemand weiterverfolgt hat.
5. Das macht alte Zukunftsbilder so aufschlussreich.
6. Sie zeigen weniger, was kommen musste, als das, was Menschen zu ihrer Zeit für denkbar hielten.
7. Wer sich morgen vorstellt, nimmt unweigerlich etwas von heute mit.
8. Ein vertrautes Gerät wird schneller, ein bekanntes Verkehrsmittel größer, eine mühsame Arbeit leichter.
9. Solche Vorstellungen können klug sein, denn vieles entwickelt sich tatsächlich aus Vorhandenem.
10. Sie können aber übersehen, dass Menschen ein neues Werkzeug für etwas benutzen werden, woran seine Erfinder kaum dachten.
11. Bevor eine Möglichkeit einen Namen erhält, fehlt sie oft sogar in unseren Fragen.
12. Menschen bemerken vielleicht, dass ihnen Zeit fehlt, ohne sich die spätere Lösung vorstellen zu können.
13. Andere besitzen längst eine Idee, können sie aber noch nicht brauchbar verwirklichen.
14. Ein entscheidendes Bauteil fehlt, ein Verfahren ist zu teuer oder niemand weiß, wie sich die Teile verbinden lassen.
15. Dass etwas vorstellbar ist, macht es noch nicht erreichbar.
16. Zwischen einer Idee und einem benutzbaren Gegenstand liegen manchmal viele kleine Schritte.
17. Jeder dieser Schritte muss mit dem funktionieren, was bereits vorhanden ist.
18. Deshalb kann eine alte Idee lange warten und später plötzlich neu erscheinen.
19. Nicht unbedingt die Idee hat sich verändert, sondern die Welt um sie herum.
20. Im Rückblick vergisst man leicht, wie viele Voraussetzungen erst zusammenkommen mussten.
21. Man sieht das fertige Ergebnis und hält den Weg dorthin für selbstverständlich.
22. Die Wege, die damals ebenfalls offen schienen, verschwinden aus der Erzählung.
23. So entsteht der Eindruck, die Gegenwart habe schon immer auf ihre eigene Entstehung gewartet.
24. Doch eine Möglichkeit trägt kein Schild mit der Aufschrift „Zukunft“.
25. Sie kann zunächst wie eine Spielerei, ein Irrtum oder eine umständliche Lösung aussehen.
26. Ihre erste Form verrät nicht zuverlässig, welche Rolle sie später spielen wird.
27. Um sie zu beurteilen, greifen wir nach Begriffen, die wir schon kennen.
28. Das hilft uns, überhaupt darüber zu sprechen.
29. Zugleich kann ein alter Begriff die neuen Eigenschaften verdecken.
30. Wer ein unbekanntes Werkzeug nur als verbesserte Version eines bekannten versteht, sucht vielleicht nach den falschen Stärken.
31. Andere Menschen sehen im selben Werkzeug etwas ganz anderes.
32. Was jemand bemerkt, hängt auch davon ab, welche Arbeit er kennt und welche Schwierigkeiten ihn beschäftigen.
33. Ein Fachmann sieht eine technische Hürde, während eine Nutzerin eine unerwartete Verwendung erkennt.
34. Beide können recht haben und trotzdem nur einen Teil der Möglichkeit sehen.
35. Aus solchen Teilansichten entstehen Zukunftsprognosen.
36. Eine Prognose ist mehr als ein Wunsch, wenn sie ihre Gründe und Voraussetzungen nennt.
37. Sie bleibt dennoch eine Aussage über etwas, das noch nicht beobachtet werden kann.
38. Schon eine veränderte Voraussetzung kann einen sorgfältig berechneten Verlauf verschieben.
39. Noch schwieriger wird es, wenn die entscheidende Veränderung in keiner Rechnung vorkommt.
40. Dann fehlt nicht bloß eine Antwort, sondern die Frage selbst.
41. Manche Dinge wissen wir und können erklären, worauf unser Wissen beruht.
42. Bei anderen wissen wir immerhin, dass eine wichtige Information fehlt.
43. Wir können nach ihr suchen oder unsere Entscheidung ausdrücklich unter diesem Vorbehalt treffen.
44. Eine dritte Art von Unwissen bemerken wir erst, wenn uns etwas völlig Unerwartetes begegnet.
45. Vorher hatten wir keinen Platz dafür in unserem Bild der Lage.
46. Schließlich gibt es Kenntnisse, die vorhanden sind und dennoch nicht wirksam werden.
47. Jemand hat einen Hinweis gesehen, aber seine Bedeutung nicht erkannt.
48. Eine Gruppe verfügt über Erfahrung, die außerhalb ihres eigenen Arbeitsbereichs niemand hört.
49. Oder alle verlassen sich so lange auf eine Annahme, bis keiner sie mehr als Annahme wahrnimmt.
50. Mehr Informationen helfen gegen manches Unwissen, aber nicht gegen jede dieser Schwierigkeiten auf dieselbe Weise.
51. Die vier Arten des Wissens sind deshalb keine Zauberformel für richtige Vorhersagen.
52. Sie helfen uns zu erkennen, warum eine Überraschung überraschend war.
53. Eine Veränderung kann durchaus angekündigt worden sein, ohne dass jemand ihren Verlauf genau getroffen hätte.
54. Vor dem Fall der Berliner Mauer war ihre dauerhafte Existenz keineswegs für alle eine Gewissheit.
55. Dennoch überraschte die konkrete Nacht, in der Menschen plötzlich hindurchgehen konnten, sehr viele Beobachter.
56. Auch ein möglicher Zerfall der Sowjetunion wurde beschrieben, bevor er Wirklichkeit wurde.
57. Damit waren weder sein Zeitpunkt noch die Abfolge der Ereignisse zuverlässig bestimmt.
58. Wer hinterher sagt, alles sei offensichtlich gewesen, verwechselt eine denkbare Möglichkeit mit einem bekannten Ablauf.
59. Ähnlich verhält es sich mit künstlicher Intelligenz.
60. Menschen dachten seit Langem über leistungsfähige Maschinen nach und arbeiteten an ihnen.
61. Trotzdem überraschte viele, welche Fähigkeiten auf gewöhnlichen Bildschirmen verfügbar wurden und wie schnell sie Teil des Alltags wurden.
62. Eine Entwicklung kann also erwartet werden und in ihrer tatsächlichen Form dennoch neu sein.
63. Dabei sollte man auch zufällige Treffer nicht mit Verständnis verwechseln.
64. Wer oft genug genaue Zukünfte behauptet, wird gelegentlich eine davon treffen.
65. Entscheidend ist, ob die Gründe für den Treffer auch vor dem Ereignis überzeugten.
66. Nachher ist es leicht, nur die passende Vorhersage aufzubewahren.
67. Die zahlreichen anderen Entwürfe geraten in Vergessenheit.
68. So erhält die Vergangenheit eine Ordnung, die sie für die Menschen von damals nicht besaß.
69. Diese Ordnung ist angenehm, weil sie Überraschungen nachträglich erklärt.
70. Sie kann uns aber blind für das nächste Unbekannte machen.
71. Trotzdem entsteht Neues nicht auf einer leeren Fläche.
72. Eine Erfindung muss auf Fähigkeiten, Materialien und Gewohnheiten treffen, mit denen Menschen etwas anfangen können.
73. Manchmal fehlt weniger die gute Idee als eine bezahlbare Herstellung.
74. Manchmal funktioniert das Gerät, aber niemand kann es reparieren oder sinnvoll mit anderen Dingen verbinden.
75. Und manchmal ändert eine kleine Verbesserung an anderer Stelle plötzlich seine Aussichten.
76. Was zuerst unmöglich schien, wird damit praktisch, ohne dass es je von selbst unvermeidlich war.
77. Selbst eine völlig neue Produktart antwortet häufig auf ältere Schwierigkeiten.
78. Menschen wollten vielleicht leichter miteinander sprechen oder etwas herstellen, bevor sie wussten, welches Gerät ihnen dabei helfen könnte.
79. Sobald sie es besitzen, entdecken sie Zwecke, für die es ursprünglich nicht gedacht war.
80. Die Nutzung verändert dann den Gegenstand, und der veränderte Gegenstand verändert weitere Gewohnheiten.
81. Eine gelöste Aufgabe kann eine neue Aufgabe hervorbringen.
82. Wer plötzlich schneller arbeiten kann, erwartet vielleicht auch von anderen schnellere Antworten.
83. Wer neue Möglichkeiten erhält, muss lernen, zwischen ihnen zu wählen.
84. Ein Vorteil zeigt sich womöglich an einem Ort, den die Erfinder übersehen hatten.
85. Eine Nebenfolge kann ebenso eine Richtung einschlagen, die niemand geplant hat.
86. Nicht jede Nebenfolge ist ein Schaden, und nicht jede Überraschung ist ein Fortschritt.
87. Gerade deshalb lohnt es sich, nach dem ersten Staunen genauer hinzusehen.
88. Ein ungewöhnliches Ergebnis beweist noch nicht, dass ein Werkzeug alles kann.
89. Ein Fehler beweist ebenso wenig, dass seine übrigen Fähigkeiten bedeutungslos sind.
90. Beide Beobachtungen verlangen bessere Fragen.
91. Dass wir uns über Neues wundern, ist kein Zeichen mangelnder Bildung.
92. Es zeigt oft, dass eine Erfahrung nicht mehr zu unserem bisherigen Bild passt.
93. Dieses Bild zu ändern braucht Zeit, selbst wenn das neue Werkzeug längst vor uns liegt.
94. Vorsicht ist dabei ebenso verständlich wie Neugier.
95. Beides wird hilfreicher, sobald wir genauer sagen können, worauf es sich richtet.
96. Wir müssen nicht jede denkbare Zukunft für gleich wahrscheinlich halten.
97. Wir müssen aber zulassen, dass unsere gegenwärtigen Begriffe und Prognosen unvollständig sind.
98. Die nächste Überraschung wird vermutlich wieder auf etwas treffen, das schon lange vorhanden ist.
99. Erst hinterher werden wir erkennen, welche alten Ideen, Bedürfnisse und Wege ihr entgegenkamen.
100. Und vielleicht werden wir dann erstaunt feststellen, wie anders morgen gestern noch aussah.