061 thema 10

---

Thema 61 – Land und Leute in Deutschland

Stufe 10 – höchstes Niveau, Geschichte, Erinnerungskultur und Wirtschaft (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A fal leomlása – Der Mauerfall

1. Klára, a berlini magyar idegenvezető, egy csoportot vezet a Bernauer Straßén lévő emlékhelyen (Gedenkstätte Berliner Mauer). – Klára, die ungarische Stadtführerin in Berlin, führt eine Gruppe über die Gedenkstätte Berliner Mauer an der Bernauer Straße.

2. „Itt még látható az egykori határsáv (Grenzstreifen), amelyet halálsávnak (Todesstreifen) is neveztek” – kezdi a magyarázatot. – „Hier ist noch der ehemalige Grenzstreifen zu sehen, den man auch Todesstreifen nannte“, beginnt sie ihre Erklärung.

3. Elmondja, hogy 1961 augusztusában az NDK (DDR) vezetése egyik napról a másikra lezárta a határt Nyugat-Berlin felé. – Sie erzählt, dass die DDR-Führung im August 1961 von einem Tag auf den anderen die Grenze nach West-Berlin schloss.

4. „A házak ablakait befalazták, de az első napokban még sokan kiugráltak rajtuk nyugatra” – teszi hozzá. – „Die Fenster der Häuser wurden zugemauert, aber in den ersten Tagen sprangen noch viele durch sie in den Westen“, fügt sie hinzu.

5. Egy idős résztvevő megkérdezi, hogyan nyílt meg végül a fal 1989. november 9-én. – Ein älterer Teilnehmer fragt, wie sich die Mauer am 9. November 1989 schließlich öffnete.

6. Klára elmeséli, hogy Günter Schabowski egy sajtótájékoztatón (Pressekonferenz) tévedésből azt mondta, hogy az új utazási szabályozás (Reiseregelung) „azonnal” érvényes. – Klára erzählt, dass Günter Schabowski auf einer Pressekonferenz irrtümlich sagte, die neue Reiseregelung gelte „sofort, unverzüglich“.

7. „Ezrek indultak a határátkelőhelyekhez (Grenzübergänge), és a Bornholmer Straßén a határőrök végül feladták és kinyitották a sorompót” – mondja. – „Tausende machten sich auf zu den Grenzübergängen, und an der Bornholmer Straße gaben die Grenzsoldaten schließlich auf und öffneten den Schlagbaum“, sagt sie.

8. A csoport csendben áll a megmaradt falszakasz előtt, amelyet az áldozatok fényképei szegélyeznek. – Die Gruppe steht schweigend vor dem erhaltenen Mauerstück, das von Fotos der Opfer gesäumt ist.

9. Klára hozzáteszi, hogy a fal áldozatainak (Maueropfer) számát ma legalább száznegyvenre becsülik. – Klára fügt hinzu, dass die Zahl der Maueropfer heute auf mindestens einhundertvierzig geschätzt wird.

10. „Ne feledjék – zárja a vezetést –, a szabadság, amelyben ma sétálnak, nem volt magától értetődő.” – „Vergessen Sie nicht“, schließt sie die Führung, „die Freiheit, in der Sie heute spazieren gehen, war nicht selbstverständlich.“

(aufklappen)magyarul

1. Klára, a berlini magyar idegenvezető, egy csoportot vezet a Bernauer Straßén lévő emlékhelyen (Gedenkstätte Berliner Mauer).

2. „Itt még látható az egykori határsáv (Grenzstreifen), amelyet halálsávnak (Todesstreifen) is neveztek” – kezdi a magyarázatot.

3. Elmondja, hogy 1961 augusztusában az NDK (DDR) vezetése egyik napról a másikra lezárta a határt Nyugat-Berlin felé.

4. „A házak ablakait befalazták, de az első napokban még sokan kiugráltak rajtuk nyugatra” – teszi hozzá.

5. Egy idős résztvevő megkérdezi, hogyan nyílt meg végül a fal 1989. november 9-én.

6. Klára elmeséli, hogy Günter Schabowski egy sajtótájékoztatón (Pressekonferenz) tévedésből azt mondta, hogy az új utazási szabályozás (Reiseregelung) „azonnal” érvényes.

7. „Ezrek indultak a határátkelőhelyekhez (Grenzübergänge), és a Bornholmer Straßén a határőrök végül feladták és kinyitották a sorompót” – mondja.

8. A csoport csendben áll a megmaradt falszakasz előtt, amelyet az áldozatok fényképei szegélyeznek.

9. Klára hozzáteszi, hogy a fal áldozatainak (Maueropfer) számát ma legalább száznegyvenre becsülik.

10. „Ne feledjék – zárja a vezetést –, a szabadság, amelyben ma sétálnak, nem volt magától értetődő.”

(aufklappen)német

1. Klára, die ungarische Stadtführerin in Berlin, führt eine Gruppe über die Gedenkstätte Berliner Mauer an der Bernauer Straße.

2. „Hier ist noch der ehemalige Grenzstreifen zu sehen, den man auch Todesstreifen nannte“, beginnt sie ihre Erklärung.

3. Sie erzählt, dass die DDR-Führung im August 1961 von einem Tag auf den anderen die Grenze nach West-Berlin schloss.

4. „Die Fenster der Häuser wurden zugemauert, aber in den ersten Tagen sprangen noch viele durch sie in den Westen“, fügt sie hinzu.

5. Ein älterer Teilnehmer fragt, wie sich die Mauer am 9. November 1989 schließlich öffnete.

6. Klára erzählt, dass Günter Schabowski auf einer Pressekonferenz irrtümlich sagte, die neue Reiseregelung gelte „sofort, unverzüglich“.

7. „Tausende machten sich auf zu den Grenzübergängen, und an der Bornholmer Straße gaben die Grenzsoldaten schließlich auf und öffneten den Schlagbaum“, sagt sie.

8. Die Gruppe steht schweigend vor dem erhaltenen Mauerstück, das von Fotos der Opfer gesäumt ist.

9. Klára fügt hinzu, dass die Zahl der Maueropfer heute auf mindestens einhundertvierzig geschätzt wird.

10. „Vergessen Sie nicht“, schließt sie die Führung, „die Freiheit, in der Sie heute spazieren gehen, war nicht selbstverständlich.“

2. Kurzgeschichte – A páneurópai piknik – Das Paneuropäische Picknick

1. Egy drezdai tanárnő, Frau Weber, magyar diákcserén vesz részt Sopronban. – Eine Dresdner Lehrerin, Frau Weber, nimmt an einem ungarischen Schüleraustausch in Sopron teil.

2. A csoport kilátogat a páneurópai piknik emlékhelyére (Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks) a határ mellett. – Die Gruppe besucht die Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks an der Grenze.

3. A magyar tanár elmagyarázza, hogy 1989. augusztus 19-én itt jelképesen néhány órára megnyitották az osztrák–magyar határt. – Der ungarische Lehrer erklärt, dass hier am 19. August 1989 die österreichisch-ungarische Grenze symbolisch für einige Stunden geöffnet wurde.

4. „Több száz keletnémet menekült (DDR-Flüchtlinge) használta ki az alkalmat, hogy átszökjön Ausztriába” – mondja. – „Mehrere hundert DDR-Flüchtlinge nutzten die Gelegenheit, um nach Österreich zu fliehen“, sagt er.

5. Frau Weber elcsukló hangon meséli el, hogy a nagybátyja is köztük volt. – Frau Weber erzählt mit stockender Stimme, dass auch ihr Onkel unter ihnen war.

6. „Nyaralni jött a Balatonra, egy kis táskával, és soha többé nem tért vissza Drezdába a fal leomlásáig” – mondja. – „Er kam zum Urlaub an den Balaton, mit einer kleinen Tasche, und kehrte bis zum Mauerfall nie mehr nach Dresden zurück“, sagt sie.

7. A magyar tanár hozzáteszi, hogy 1989. szeptember 11-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt a keletnémetek előtt. – Der ungarische Lehrer fügt hinzu, dass die ungarische Regierung am 11. September 1989 die Grenze auch offiziell für die DDR-Bürger öffnete.

8. Helmut Kohl kancellár később azt mondta, hogy Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból. – Bundeskanzler Helmut Kohl sagte später, Ungarn habe den ersten Stein aus der Berliner Mauer geschlagen.

9. A német diákok meglepődnek, mert az iskolában alig tanultak erről a magyar szerepről. – Die deutschen Schüler sind überrascht, weil sie in der Schule kaum etwas über diese ungarische Rolle gelernt haben.

10. Frau Weber megígéri, hogy otthon egy egész tanórát szentel majd a soproni pikniknek (Sopron-Picknick). – Frau Weber verspricht, zu Hause eine ganze Unterrichtsstunde dem Picknick von Sopron zu widmen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy drezdai tanárnő, Frau Weber, magyar diákcserén vesz részt Sopronban.

2. A csoport kilátogat a páneurópai piknik emlékhelyére (Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks) a határ mellett.

3. A magyar tanár elmagyarázza, hogy 1989. augusztus 19-én itt jelképesen néhány órára megnyitották az osztrák–magyar határt.

4. „Több száz keletnémet menekült (DDR-Flüchtlinge) használta ki az alkalmat, hogy átszökjön Ausztriába” – mondja.

5. Frau Weber elcsukló hangon meséli el, hogy a nagybátyja is köztük volt.

6. „Nyaralni jött a Balatonra, egy kis táskával, és soha többé nem tért vissza Drezdába a fal leomlásáig” – mondja.

7. A magyar tanár hozzáteszi, hogy 1989. szeptember 11-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt a keletnémetek előtt.

8. Helmut Kohl kancellár később azt mondta, hogy Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból.

9. A német diákok meglepődnek, mert az iskolában alig tanultak erről a magyar szerepről.

10. Frau Weber megígéri, hogy otthon egy egész tanórát szentel majd a soproni pikniknek (Sopron-Picknick).

(aufklappen)német

1. Eine Dresdner Lehrerin, Frau Weber, nimmt an einem ungarischen Schüleraustausch in Sopron teil.

2. Die Gruppe besucht die Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks an der Grenze.

3. Der ungarische Lehrer erklärt, dass hier am 19. August 1989 die österreichisch-ungarische Grenze symbolisch für einige Stunden geöffnet wurde.

4. „Mehrere hundert DDR-Flüchtlinge nutzten die Gelegenheit, um nach Österreich zu fliehen“, sagt er.

5. Frau Weber erzählt mit stockender Stimme, dass auch ihr Onkel unter ihnen war.

6. „Er kam zum Urlaub an den Balaton, mit einer kleinen Tasche, und kehrte bis zum Mauerfall nie mehr nach Dresden zurück“, sagt sie.

7. Der ungarische Lehrer fügt hinzu, dass die ungarische Regierung am 11. September 1989 die Grenze auch offiziell für die DDR-Bürger öffnete.

8. Bundeskanzler Helmut Kohl sagte später, Ungarn habe den ersten Stein aus der Berliner Mauer geschlagen.

9. Die deutschen Schüler sind überrascht, weil sie in der Schule kaum etwas über diese ungarische Rolle gelernt haben.

10. Frau Weber verspricht, zu Hause eine ganze Unterrichtsstunde dem Picknick von Sopron zu widmen.

3. Kurzgeschichte – Az újraegyesítés – Die Wiedervereinigung

1. Lukas nagyapja, aki az NDK utolsó, szabadon választott népi kamarájának (Volkskammer) munkatársa volt, a nappaliban mesél Bencének. – Lukas‘ Großvater, der Mitarbeiter der letzten frei gewählten Volkskammer der DDR war, erzählt Bence im Wohnzimmer.

2. „1990 márciusában tartottuk az első szabad választást, és utána minden nagyon gyorsan ment” – kezdi. – „Im März 1990 hatten wir die erste freie Wahl, und danach ging alles sehr schnell“, beginnt er.

3. Elmagyarázza, hogy júliusban létrejött a gazdasági, pénzügyi és szociális unió (Wirtschafts-, Währungs- und Sozialunion), és a keletnémetek megkapták a nyugatnémet márkát. – Er erklärt, dass im Juli die Wirtschafts-, Währungs- und Sozialunion in Kraft trat und die Ostdeutschen die D-Mark bekamen.

4. Az egyesülési szerződés (Einigungsvertrag) aztán részletesen szabályozta, hogyan csatlakozik az NDK a Szövetségi Köztársasághoz. – Der Einigungsvertrag regelte dann ausführlich, wie die DDR der Bundesrepublik beitritt.

5. „Külpolitikailag a kettő plusz négyes szerződés (Zwei-plus-Vier-Vertrag) volt a döntő, mert a négy győztes hatalom lemondott a jogairól” – teszi hozzá. – „Außenpolitisch war der Zwei-plus-Vier-Vertrag entscheidend, weil die vier Siegermächte auf ihre Rechte verzichteten“, fügt er hinzu.

6. Bence megkérdezi, miért éppen október harmadika lett a nemzeti ünnep (Tag der Deutschen Einheit). – Bence fragt, warum gerade der dritte Oktober der Nationalfeiertag wurde.

7. „Mert ezen a napon lépett életbe a csatlakozás (Beitritt), november kilencedike pedig a német történelem más, sötét eseményeihez is kötődik” – feleli a nagyapa. – „Weil an diesem Tag der Beitritt wirksam wurde, und der neunte November ist auch mit anderen, dunklen Ereignissen der deutschen Geschichte verbunden“, antwortet der Großvater.

8. Aztán elkomorodva beszél a Vagyonkezelő Hivatalról (Treuhandanstalt), amely az állami vállalatokat privatizálta. – Dann spricht er mit düsterer Miene über die Treuhandanstalt, die die volkseigenen Betriebe privatisierte.

9. „Sok üzemet bezártak, és egy egész generáció érezte úgy, hogy a győzelem pillanatában veszítette el a munkáját” – mondja halkan. – „Viele Betriebe wurden geschlossen, und eine ganze Generation hatte das Gefühl, im Moment des Sieges ihre Arbeit verloren zu haben“, sagt er leise.

10. Bence megérti, hogy az újraegyesítés egyszerre volt ünnep és törés, és hogy a kettő ma is együtt él a családok emlékezetében. – Bence versteht, dass die Wiedervereinigung zugleich Fest und Bruch war und dass beides bis heute im Gedächtnis der Familien zusammenlebt.

(aufklappen)magyarul

1. Lukas nagyapja, aki az NDK utolsó, szabadon választott népi kamarájának (Volkskammer) munkatársa volt, a nappaliban mesél Bencének.

2. „1990 márciusában tartottuk az első szabad választást, és utána minden nagyon gyorsan ment” – kezdi.

3. Elmagyarázza, hogy júliusban létrejött a gazdasági, pénzügyi és szociális unió (Wirtschafts-, Währungs- und Sozialunion), és a keletnémetek megkapták a nyugatnémet márkát.

4. Az egyesülési szerződés (Einigungsvertrag) aztán részletesen szabályozta, hogyan csatlakozik az NDK a Szövetségi Köztársasághoz.

5. „Külpolitikailag a kettő plusz négyes szerződés (Zwei-plus-Vier-Vertrag) volt a döntő, mert a négy győztes hatalom lemondott a jogairól” – teszi hozzá.

6. Bence megkérdezi, miért éppen október harmadika lett a nemzeti ünnep (Tag der Deutschen Einheit).

7. „Mert ezen a napon lépett életbe a csatlakozás (Beitritt), november kilencedike pedig a német történelem más, sötét eseményeihez is kötődik” – feleli a nagyapa.

8. Aztán elkomorodva beszél a Vagyonkezelő Hivatalról (Treuhandanstalt), amely az állami vállalatokat privatizálta.

9. „Sok üzemet bezártak, és egy egész generáció érezte úgy, hogy a győzelem pillanatában veszítette el a munkáját” – mondja halkan.

10. Bence megérti, hogy az újraegyesítés egyszerre volt ünnep és törés, és hogy a kettő ma is együtt él a családok emlékezetében.

(aufklappen)német

1. Lukas‘ Großvater, der Mitarbeiter der letzten frei gewählten Volkskammer der DDR war, erzählt Bence im Wohnzimmer.

2. „Im März 1990 hatten wir die erste freie Wahl, und danach ging alles sehr schnell“, beginnt er.

3. Er erklärt, dass im Juli die Wirtschafts-, Währungs- und Sozialunion in Kraft trat und die Ostdeutschen die D-Mark bekamen.

4. Der Einigungsvertrag regelte dann ausführlich, wie die DDR der Bundesrepublik beitritt.

5. „Außenpolitisch war der Zwei-plus-Vier-Vertrag entscheidend, weil die vier Siegermächte auf ihre Rechte verzichteten“, fügt er hinzu.

6. Bence fragt, warum gerade der dritte Oktober der Nationalfeiertag wurde.

7. „Weil an diesem Tag der Beitritt wirksam wurde, und der neunte November ist auch mit anderen, dunklen Ereignissen der deutschen Geschichte verbunden“, antwortet der Großvater.

8. Dann spricht er mit düsterer Miene über die Treuhandanstalt, die die volkseigenen Betriebe privatisierte.

9. „Viele Betriebe wurden geschlossen, und eine ganze Generation hatte das Gefühl, im Moment des Sieges ihre Arbeit verloren zu haben“, sagt er leise.

10. Bence versteht, dass die Wiedervereinigung zugleich Fest und Bruch war und dass beides bis heute im Gedächtnis der Familien zusammenlebt.

4. Kurzgeschichte – Az emlékezet helyei – Orte der Erinnerung

1. Réka egy magyar gimnáziumi csoportot kísér a berlini holokauszt-emlékműhöz (Denkmal für die ermordeten Juden Europas). – Réka begleitet eine ungarische Gymnasialgruppe zum Berliner Denkmal für die ermordeten Juden Europas.

2. A diákok először zavartan járkálnak a több ezer szürke betontömb (Stelen) között. – Die Schüler laufen zunächst verunsichert zwischen den Tausenden grauen Betonstelen umher.

3. „Az építész szándékosan nem adott egyértelmű jelentést az emlékműnek, mindenkinek magának kell megtalálnia” – magyarázza Réka. – „Der Architekt hat dem Denkmal bewusst keine eindeutige Bedeutung gegeben, jeder muss sie selbst finden“, erklärt Réka.

4. A föld alatti információs központban (Ort der Information) egyéni sorsokat ismernek meg, köztük magyar áldozatokét is. – Im unterirdischen Ort der Information lernen sie einzelne Schicksale kennen, darunter auch die ungarischer Opfer.

5. Egy diák megkérdezi, miért állít egy ország emlékművet a saját szégyenének a fővárosa közepén. – Ein Schüler fragt, warum ein Land seiner eigenen Schande ein Denkmal mitten in seiner Hauptstadt setzt.

6. Réka elmagyarázza a múlttal való szembenézés (Vergangenheitsbewältigung) fogalmát, amely a háború utáni Németország egyik alapélménye lett. – Réka erklärt den Begriff der Vergangenheitsbewältigung, die zu einer Grunderfahrung des Nachkriegsdeutschlands wurde.

7. „Ez nem ment magától: az 1960-as évek frankfurti Auschwitz-perei (Auschwitz-Prozesse) és az 1968-as diákmozgalom kellett hozzá” – teszi hozzá. – „Das geschah nicht von selbst: Es brauchte die Frankfurter Auschwitz-Prozesse der 1960er Jahre und die Studentenbewegung von 1968“, fügt sie hinzu.

8. Délután a diákok a botlatókövek (Stolpersteine) után kutatnak a környező utcákban, és tízet is találnak. – Am Nachmittag suchen die Schüler in den umliegenden Straßen nach Stolpersteinen und finden gleich zehn.

9. Réka elmondja, hogy az utolsó szemtanúk (Zeitzeugen) halálával az emlékezetkultúra (Erinnerungskultur) új kihívások elé kerül. – Réka erzählt, dass die Erinnerungskultur mit dem Tod der letzten Zeitzeugen vor neuen Herausforderungen steht.

10. A nap végén az egyik diák azt írja a naplójába, hogy a bátorság nemcsak a harcban, hanem a bűnök beismerésében is megmutatkozhat. – Am Ende des Tages schreibt einer der Schüler in sein Tagebuch, dass sich Mut nicht nur im Kampf, sondern auch im Eingestehen von Schuld zeigen kann.

(aufklappen)magyarul

1. Réka egy magyar gimnáziumi csoportot kísér a berlini holokauszt-emlékműhöz (Denkmal für die ermordeten Juden Europas).

2. A diákok először zavartan járkálnak a több ezer szürke betontömb (Stelen) között.

3. „Az építész szándékosan nem adott egyértelmű jelentést az emlékműnek, mindenkinek magának kell megtalálnia” – magyarázza Réka.

4. A föld alatti információs központban (Ort der Information) egyéni sorsokat ismernek meg, köztük magyar áldozatokét is.

5. Egy diák megkérdezi, miért állít egy ország emlékművet a saját szégyenének a fővárosa közepén.

6. Réka elmagyarázza a múlttal való szembenézés (Vergangenheitsbewältigung) fogalmát, amely a háború utáni Németország egyik alapélménye lett.

7. „Ez nem ment magától: az 1960-as évek frankfurti Auschwitz-perei (Auschwitz-Prozesse) és az 1968-as diákmozgalom kellett hozzá” – teszi hozzá.

8. Délután a diákok a botlatókövek (Stolpersteine) után kutatnak a környező utcákban, és tízet is találnak.

9. Réka elmondja, hogy az utolsó szemtanúk (Zeitzeugen) halálával az emlékezetkultúra (Erinnerungskultur) új kihívások elé kerül.

10. A nap végén az egyik diák azt írja a naplójába, hogy a bátorság nemcsak a harcban, hanem a bűnök beismerésében is megmutatkozhat.

(aufklappen)német

1. Réka begleitet eine ungarische Gymnasialgruppe zum Berliner Denkmal für die ermordeten Juden Europas.

2. Die Schüler laufen zunächst verunsichert zwischen den Tausenden grauen Betonstelen umher.

3. „Der Architekt hat dem Denkmal bewusst keine eindeutige Bedeutung gegeben, jeder muss sie selbst finden“, erklärt Réka.

4. Im unterirdischen Ort der Information lernen sie einzelne Schicksale kennen, darunter auch die ungarischer Opfer.

5. Ein Schüler fragt, warum ein Land seiner eigenen Schande ein Denkmal mitten in seiner Hauptstadt setzt.

6. Réka erklärt den Begriff der Vergangenheitsbewältigung, die zu einer Grunderfahrung des Nachkriegsdeutschlands wurde.

7. „Das geschah nicht von selbst: Es brauchte die Frankfurter Auschwitz-Prozesse der 1960er Jahre und die Studentenbewegung von 1968“, fügt sie hinzu.

8. Am Nachmittag suchen die Schüler in den umliegenden Straßen nach Stolpersteinen und finden gleich zehn.

9. Réka erzählt, dass die Erinnerungskultur mit dem Tod der letzten Zeitzeugen vor neuen Herausforderungen steht.

10. Am Ende des Tages schreibt einer der Schüler in sein Tagebuch, dass sich Mut nicht nur im Kampf, sondern auch im Eingestehen von Schuld zeigen kann.

5. Kurzgeschichte – A gazdasági csoda – Das Wirtschaftswunder

1. Lukas dédnagymamája, aki kilencvenkét éves, szívesen mesél a háború utáni évekről. – Lukas‘ Urgroßmutter, die zweiundneunzig Jahre alt ist, erzählt gern von den Nachkriegsjahren.

2. „1948 nyaráig a pénz szinte semmit sem ért, cigarettával fizettünk a feketepiacon (Schwarzmarkt)” – kezdi. – „Bis zum Sommer 1948 war das Geld fast nichts wert, wir bezahlten auf dem Schwarzmarkt mit Zigaretten“, beginnt sie.

3. A pénzreform (Währungsreform) után egyik napról a másikra megteltek a kirakatok, mintha csoda történt volna. – Nach der Währungsreform füllten sich die Schaufenster von einem Tag auf den anderen, als wäre ein Wunder geschehen.

4. Lukas apja kiegészíti, hogy a Marshall-terv (Marshallplan) amerikai hitelei is segítették az újjáépítést. – Lukas‘ Vater ergänzt, dass auch die amerikanischen Kredite des Marshallplans den Wiederaufbau unterstützten.

5. „Ludwig Erhard gazdasági miniszter megteremtette a szociális piacgazdaságot (soziale Marktwirtschaft), amely a versenyt a szociális kiegyenlítéssel kötötte össze” – mondja. – „Wirtschaftsminister Ludwig Erhard schuf die soziale Marktwirtschaft, die den Wettbewerb mit sozialem Ausgleich verband“, sagt er.

6. A dédnagymama nevetve emlékszik, hogy az ötvenes években a család az első Volkswagen Bogárral (VW Käfer) Olaszországba utazott nyaralni. – Die Urgroßmutter erinnert sich lachend, dass die Familie in den fünfziger Jahren mit dem ersten VW Käfer nach Italien in den Urlaub fuhr.

7. Bence megjegyzi, hogy Magyarországon ugyanezekben az években államosítás (Verstaatlichung) és hiánygazdaság (Mangelwirtschaft) uralkodott. – Bence bemerkt, dass in Ungarn in denselben Jahren Verstaatlichung und Mangelwirtschaft herrschten.

8. „Igen, a gazdasági csoda csak a határ egyik oldalán történt meg” – bólint Lukas apja. – „Ja, das Wirtschaftswunder fand nur auf einer Seite der Grenze statt“, nickt Lukas‘ Vater.

9. A dédnagymama hozzáteszi, hogy a csodát nem csak a politika hozta, hanem a nők is, akik a romokat eltakarították (Trümmerfrauen). – Die Urgroßmutter fügt hinzu, dass das Wunder nicht nur die Politik gebracht habe, sondern auch die Trümmerfrauen, die den Schutt beseitigten.

10. „Mi voltunk azok – mondja büszkén –, és egyetlen érmet sem kaptunk érte.” – „Das waren wir“, sagt sie stolz, „und wir haben dafür keine einzige Medaille bekommen.“

(aufklappen)magyarul

1. Lukas dédnagymamája, aki kilencvenkét éves, szívesen mesél a háború utáni évekről.

2. „1948 nyaráig a pénz szinte semmit sem ért, cigarettával fizettünk a feketepiacon (Schwarzmarkt)” – kezdi.

3. A pénzreform (Währungsreform) után egyik napról a másikra megteltek a kirakatok, mintha csoda történt volna.

4. Lukas apja kiegészíti, hogy a Marshall-terv (Marshallplan) amerikai hitelei is segítették az újjáépítést.

5. „Ludwig Erhard gazdasági miniszter megteremtette a szociális piacgazdaságot (soziale Marktwirtschaft), amely a versenyt a szociális kiegyenlítéssel kötötte össze” – mondja.

6. A dédnagymama nevetve emlékszik, hogy az ötvenes években a család az első Volkswagen Bogárral (VW Käfer) Olaszországba utazott nyaralni.

7. Bence megjegyzi, hogy Magyarországon ugyanezekben az években államosítás (Verstaatlichung) és hiánygazdaság (Mangelwirtschaft) uralkodott.

8. „Igen, a gazdasági csoda csak a határ egyik oldalán történt meg” – bólint Lukas apja.

9. A dédnagymama hozzáteszi, hogy a csodát nem csak a politika hozta, hanem a nők is, akik a romokat eltakarították (Trümmerfrauen).

10. „Mi voltunk azok – mondja büszkén –, és egyetlen érmet sem kaptunk érte.”

(aufklappen)német

1. Lukas‘ Urgroßmutter, die zweiundneunzig Jahre alt ist, erzählt gern von den Nachkriegsjahren.

2. „Bis zum Sommer 1948 war das Geld fast nichts wert, wir bezahlten auf dem Schwarzmarkt mit Zigaretten“, beginnt sie.

3. Nach der Währungsreform füllten sich die Schaufenster von einem Tag auf den anderen, als wäre ein Wunder geschehen.

4. Lukas‘ Vater ergänzt, dass auch die amerikanischen Kredite des Marshallplans den Wiederaufbau unterstützten.

5. „Wirtschaftsminister Ludwig Erhard schuf die soziale Marktwirtschaft, die den Wettbewerb mit sozialem Ausgleich verband“, sagt er.

6. Die Urgroßmutter erinnert sich lachend, dass die Familie in den fünfziger Jahren mit dem ersten VW Käfer nach Italien in den Urlaub fuhr.

7. Bence bemerkt, dass in Ungarn in denselben Jahren Verstaatlichung und Mangelwirtschaft herrschten.

8. „Ja, das Wirtschaftswunder fand nur auf einer Seite der Grenze statt“, nickt Lukas‘ Vater.

9. Die Urgroßmutter fügt hinzu, dass das Wunder nicht nur die Politik gebracht habe, sondern auch die Trümmerfrauen, die den Schutt beseitigten.

10. „Das waren wir“, sagt sie stolz, „und wir haben dafür keine einzige Medaille bekommen.“

6. Kurzgeschichte – A toborzási egyezmények – Die Anwerbeabkommen

1. Deniz, a kölni tanár, egy nyílt órán a migráció történetéről beszél a diákoknak és a szülőknek. – Deniz, der Kölner Lehrer, spricht in einer offenen Stunde vor Schülern und Eltern über die Geschichte der Migration.

2. „1955-ben kötötte meg a Szövetségi Köztársaság az első toborzási egyezményt (Anwerbeabkommen) Olaszországgal” – kezdi. – „1955 schloss die Bundesrepublik das erste Anwerbeabkommen mit Italien“, beginnt er.

3. Ezt követte többek között Spanyolország, Görögország, 1961-ben pedig Törökország. – Es folgten unter anderem Spanien, Griechenland und 1961 die Türkei.

4. Egy magyar anyuka megkérdezi, hogy az NDK-ban is voltak-e vendégmunkások. – Eine ungarische Mutter fragt, ob es auch in der DDR Gastarbeiter gab.

5. „Igen, ott szerződéses munkásoknak (Vertragsarbeiter) hívták őket, főleg Vietnámból és Mozambikból jöttek, és Magyarországról is érkeztek fiatalok” – feleli Deniz. – „Ja, dort nannte man sie Vertragsarbeiter, sie kamen vor allem aus Vietnam und Mosambik, und auch aus Ungarn kamen junge Leute“, antwortet Deniz.

6. Elmagyarázza, hogy 1973-ban az olajválság miatt toborzási stopot (Anwerbestopp) rendeltek el, de a családegyesítés (Familiennachzug) folytatódott. – Er erklärt, dass 1973 wegen der Ölkrise ein Anwerbestopp verhängt wurde, der Familiennachzug aber weiterging.

7. „Az állampolgársági jog (Staatsangehörigkeitsrecht) 2000-es reformja óta az itt született gyerekek bizonyos feltételekkel születésüktől fogva németek” – folytatja. – „Seit der Reform des Staatsangehörigkeitsrechts im Jahr 2000 sind hier geborene Kinder unter bestimmten Bedingungen von Geburt an Deutsche“, fährt er fort.

8. 2024 óta pedig általánosan megengedett a kettős állampolgárság (doppelte Staatsbürgerschaft), amire sok család évtizedekig várt. – Und seit 2024 ist die doppelte Staatsbürgerschaft allgemein erlaubt, worauf viele Familien jahrzehntelang gewartet haben.

9. Egy idős török férfi a hátsó sorból feláll, és elmondja, hogy ő még emlékszik a müncheni pályaudvar 11-es vágányára, ahol a vonatok érkeztek. – Ein älterer türkischer Mann steht in der hinteren Reihe auf und erzählt, dass er sich noch an Gleis 11 im Münchner Hauptbahnhof erinnert, wo die Züge ankamen.

10. A teremben csend lesz, és Deniz megérti, hogy egyetlen tankönyv sem pótolhatja az ilyen élő tanúságtételt. – Im Raum wird es still, und Deniz versteht, dass kein Lehrbuch ein solches lebendiges Zeugnis ersetzen kann.

(aufklappen)magyarul

1. Deniz, a kölni tanár, egy nyílt órán a migráció történetéről beszél a diákoknak és a szülőknek.

2. „1955-ben kötötte meg a Szövetségi Köztársaság az első toborzási egyezményt (Anwerbeabkommen) Olaszországgal” – kezdi.

3. Ezt követte többek között Spanyolország, Görögország, 1961-ben pedig Törökország.

4. Egy magyar anyuka megkérdezi, hogy az NDK-ban is voltak-e vendégmunkások.

5. „Igen, ott szerződéses munkásoknak (Vertragsarbeiter) hívták őket, főleg Vietnámból és Mozambikból jöttek, és Magyarországról is érkeztek fiatalok” – feleli Deniz.

6. Elmagyarázza, hogy 1973-ban az olajválság miatt toborzási stopot (Anwerbestopp) rendeltek el, de a családegyesítés (Familiennachzug) folytatódott.

7. „Az állampolgársági jog (Staatsangehörigkeitsrecht) 2000-es reformja óta az itt született gyerekek bizonyos feltételekkel születésüktől fogva németek” – folytatja.

8. 2024 óta pedig általánosan megengedett a kettős állampolgárság (doppelte Staatsbürgerschaft), amire sok család évtizedekig várt.

9. Egy idős török férfi a hátsó sorból feláll, és elmondja, hogy ő még emlékszik a müncheni pályaudvar 11-es vágányára, ahol a vonatok érkeztek.

10. A teremben csend lesz, és Deniz megérti, hogy egyetlen tankönyv sem pótolhatja az ilyen élő tanúságtételt.

(aufklappen)német

1. Deniz, der Kölner Lehrer, spricht in einer offenen Stunde vor Schülern und Eltern über die Geschichte der Migration.

2. „1955 schloss die Bundesrepublik das erste Anwerbeabkommen mit Italien“, beginnt er.

3. Es folgten unter anderem Spanien, Griechenland und 1961 die Türkei.

4. Eine ungarische Mutter fragt, ob es auch in der DDR Gastarbeiter gab.

5. „Ja, dort nannte man sie Vertragsarbeiter, sie kamen vor allem aus Vietnam und Mosambik, und auch aus Ungarn kamen junge Leute“, antwortet Deniz.

6. Er erklärt, dass 1973 wegen der Ölkrise ein Anwerbestopp verhängt wurde, der Familiennachzug aber weiterging.

7. „Seit der Reform des Staatsangehörigkeitsrechts im Jahr 2000 sind hier geborene Kinder unter bestimmten Bedingungen von Geburt an Deutsche“, fährt er fort.

8. Und seit 2024 ist die doppelte Staatsbürgerschaft allgemein erlaubt, worauf viele Familien jahrzehntelang gewartet haben.

9. Ein älterer türkischer Mann steht in der hinteren Reihe auf und erzählt, dass er sich noch an Gleis 11 im Münchner Hauptbahnhof erinnert, wo die Züge ankamen.

10. Im Raum wird es still, und Deniz versteht, dass kein Lehrbuch ein solches lebendiges Zeugnis ersetzen kann.

7. Kurzgeschichte – A rejtett bajnokok – Die Hidden Champions

1. Kovács úr, aki egy győri beszállító cégnél dolgozik, üzleti útra utazik egy kis sváb városba. – Herr Kovács, der bei einem Zulieferbetrieb in Győr arbeitet, fährt auf Geschäftsreise in eine kleine schwäbische Stadt.

2. Meglepődik, hogy egy világpiaci vezető cég (Weltmarktführer) egy háromezer lakosú faluban székel. – Er ist überrascht, dass ein Weltmarktführer in einem Dorf mit dreitausend Einwohnern seinen Sitz hat.

3. „Mi úgynevezett rejtett bajnok (Hidden Champion) vagyunk: szinte senki sem ismer minket, de a mi szelepeink nélkül megállna a fél világ ipara” – mondja nevetve az ügyvezető (Geschäftsführer). – „Wir sind ein sogenannter Hidden Champion: Fast niemand kennt uns, aber ohne unsere Ventile stünde die Industrie der halben Welt still“, sagt der Geschäftsführer lachend.

4. Elmagyarázza, hogy a cég a negyedik generáció óta családi vállalkozás (Familienunternehmen), és a középvállalkozói szektorhoz (Mittelstand) tartozik. – Er erklärt, dass die Firma seit der vierten Generation ein Familienunternehmen ist und zum Mittelstand gehört.

5. „Mi nem negyedévekben, hanem generációkban gondolkodunk” – teszi hozzá. – „Wir denken nicht in Quartalen, sondern in Generationen“, fügt er hinzu.

6. Kovács úr megtudja, hogy a munkavállalóknak üzemi tanácsuk (Betriebsrat) van, amely beleszól a munkaidő és a túlórák szabályozásába. – Herr Kovács erfährt, dass die Beschäftigten einen Betriebsrat haben, der bei der Regelung von Arbeitszeit und Überstunden mitbestimmt.

7. Az ügyvezető szerint a magyarországi gyáruk a vállalat legfontosabb telephelyei (Standorte) közé tartozik. – Laut dem Geschäftsführer gehört ihr ungarisches Werk zu den wichtigsten Standorten des Unternehmens.

8. „Németország évekig exportvilágbajnok (Exportweltmeister) volt, de ez Magyarország és a többi szomszéd nélkül nem ment volna” – mondja. – „Deutschland war jahrelang Exportweltmeister, aber das wäre ohne Ungarn und die anderen Nachbarn nicht gegangen“, sagt er.

9. Kovács úr elmondja, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere (Handelspartner), és a német autógyárak ezrével adnak munkát a magyaroknak. – Herr Kovács erzählt, dass Deutschland Ungarns wichtigster Handelspartner ist und die deutschen Autowerke Tausenden von Ungarn Arbeit geben.

10. A tárgyalás végén kezet fognak, és Kovács úr úgy érzi, hogy a két ország gazdasága jobban összefonódik, mint azt a legtöbb ember gondolná. – Am Ende der Verhandlung geben sie sich die Hand, und Herr Kovács hat das Gefühl, dass die Wirtschaft beider Länder enger verflochten ist, als die meisten Menschen denken.

(aufklappen)magyarul

1. Kovács úr, aki egy győri beszállító cégnél dolgozik, üzleti útra utazik egy kis sváb városba.

2. Meglepődik, hogy egy világpiaci vezető cég (Weltmarktführer) egy háromezer lakosú faluban székel.

3. „Mi úgynevezett rejtett bajnok (Hidden Champion) vagyunk: szinte senki sem ismer minket, de a mi szelepeink nélkül megállna a fél világ ipara” – mondja nevetve az ügyvezető (Geschäftsführer).

4. Elmagyarázza, hogy a cég a negyedik generáció óta családi vállalkozás (Familienunternehmen), és a középvállalkozói szektorhoz (Mittelstand) tartozik.

5. „Mi nem negyedévekben, hanem generációkban gondolkodunk” – teszi hozzá.

6. Kovács úr megtudja, hogy a munkavállalóknak üzemi tanácsuk (Betriebsrat) van, amely beleszól a munkaidő és a túlórák szabályozásába.

7. Az ügyvezető szerint a magyarországi gyáruk a vállalat legfontosabb telephelyei (Standorte) közé tartozik.

8. „Németország évekig exportvilágbajnok (Exportweltmeister) volt, de ez Magyarország és a többi szomszéd nélkül nem ment volna” – mondja.

9. Kovács úr elmondja, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere (Handelspartner), és a német autógyárak ezrével adnak munkát a magyaroknak.

10. A tárgyalás végén kezet fognak, és Kovács úr úgy érzi, hogy a két ország gazdasága jobban összefonódik, mint azt a legtöbb ember gondolná.

(aufklappen)német

1. Herr Kovács, der bei einem Zulieferbetrieb in Győr arbeitet, fährt auf Geschäftsreise in eine kleine schwäbische Stadt.

2. Er ist überrascht, dass ein Weltmarktführer in einem Dorf mit dreitausend Einwohnern seinen Sitz hat.

3. „Wir sind ein sogenannter Hidden Champion: Fast niemand kennt uns, aber ohne unsere Ventile stünde die Industrie der halben Welt still“, sagt der Geschäftsführer lachend.

4. Er erklärt, dass die Firma seit der vierten Generation ein Familienunternehmen ist und zum Mittelstand gehört.

5. „Wir denken nicht in Quartalen, sondern in Generationen“, fügt er hinzu.

6. Herr Kovács erfährt, dass die Beschäftigten einen Betriebsrat haben, der bei der Regelung von Arbeitszeit und Überstunden mitbestimmt.

7. Laut dem Geschäftsführer gehört ihr ungarisches Werk zu den wichtigsten Standorten des Unternehmens.

8. „Deutschland war jahrelang Exportweltmeister, aber das wäre ohne Ungarn und die anderen Nachbarn nicht gegangen“, sagt er.

9. Herr Kovács erzählt, dass Deutschland Ungarns wichtigster Handelspartner ist und die deutschen Autowerke Tausenden von Ungarn Arbeit geben.

10. Am Ende der Verhandlung geben sie sich die Hand, und Herr Kovács hat das Gefühl, dass die Wirtschaft beider Länder enger verflochten ist, als die meisten Menschen denken.

8. Kurzgeschichte – A tanuló – Der Auszubildende

1. Bence az érettségi helyett a duális szakképzést (duale Ausbildung) választotta, mechatronikus szakon. – Bence wählte statt des Abiturs die duale Ausbildung, im Beruf Mechatroniker.

2. Egy stuttgarti céggel kötött tanulószerződést (Ausbildungsvertrag), amely három és fél évre szól. – Er schloss mit einer Stuttgarter Firma einen Ausbildungsvertrag über dreieinhalb Jahre.

3. A hét három napján az üzemben dolgozik, két napon pedig a szakiskolába (Berufsschule) jár. – An drei Tagen der Woche arbeitet er im Betrieb, an zwei Tagen besucht er die Berufsschule.

4. „Már az első hónaptól tanulói fizetést (Ausbildungsvergütung) kapok, ezért nem kell a szüleimtől pénzt kérnem” – meséli büszkén Annának. – „Schon ab dem ersten Monat bekomme ich eine Ausbildungsvergütung, deshalb muss ich meine Eltern nicht um Geld bitten“, erzählt er Anna stolz.

5. A szakmai képzését egy üzemi oktató (Ausbilder) felügyeli, aki mindent türelmesen elmagyaráz. – Seine fachliche Ausbildung wird von einem Ausbilder betreut, der alles geduldig erklärt.

6. A képzés végén a kereskedelmi és iparkamara (Industrie- und Handelskammer, IHK) előtt kell záróvizsgát (Abschlussprüfung) tennie. – Am Ende der Ausbildung muss er vor der Industrie- und Handelskammer die Abschlussprüfung ablegen.

7. Anna megkérdezi, nem érzi-e úgy, hogy lemaradt az egyetemről. – Anna fragt, ob er nicht das Gefühl habe, die Universität verpasst zu haben.

8. „Egyáltalán nem, később mesteri vizsgát (Meisterprüfung) is tehetek, vagy akár főiskolára is mehetek” – feleli. – „Überhaupt nicht, später kann ich auch die Meisterprüfung ablegen oder sogar an eine Hochschule gehen“, antwortet er.

9. Elmondja, hogy a rendszer egyik titka az átjárhatóság (Durchlässigkeit), vagyis hogy egyik út sem zárja ki a másikat. – Er erzählt, dass eines der Geheimnisse des Systems die Durchlässigkeit ist, also dass kein Weg den anderen ausschließt.

10. Anna azt mondja, hogy talán ő is ezt választaná, ha nem akarna mindenáron orvos lenni. – Anna sagt, dass sie vielleicht auch das wählen würde, wenn sie nicht unbedingt Ärztin werden wollte.

(aufklappen)magyarul

1. Bence az érettségi helyett a duális szakképzést (duale Ausbildung) választotta, mechatronikus szakon.

2. Egy stuttgarti céggel kötött tanulószerződést (Ausbildungsvertrag), amely három és fél évre szól.

3. A hét három napján az üzemben dolgozik, két napon pedig a szakiskolába (Berufsschule) jár.

4. „Már az első hónaptól tanulói fizetést (Ausbildungsvergütung) kapok, ezért nem kell a szüleimtől pénzt kérnem” – meséli büszkén Annának.

5. A szakmai képzését egy üzemi oktató (Ausbilder) felügyeli, aki mindent türelmesen elmagyaráz.

6. A képzés végén a kereskedelmi és iparkamara (Industrie- und Handelskammer, IHK) előtt kell záróvizsgát (Abschlussprüfung) tennie.

7. Anna megkérdezi, nem érzi-e úgy, hogy lemaradt az egyetemről.

8. „Egyáltalán nem, később mesteri vizsgát (Meisterprüfung) is tehetek, vagy akár főiskolára is mehetek” – feleli.

9. Elmondja, hogy a rendszer egyik titka az átjárhatóság (Durchlässigkeit), vagyis hogy egyik út sem zárja ki a másikat.

10. Anna azt mondja, hogy talán ő is ezt választaná, ha nem akarna mindenáron orvos lenni.

(aufklappen)német

1. Bence wählte statt des Abiturs die duale Ausbildung, im Beruf Mechatroniker.

2. Er schloss mit einer Stuttgarter Firma einen Ausbildungsvertrag über dreieinhalb Jahre.

3. An drei Tagen der Woche arbeitet er im Betrieb, an zwei Tagen besucht er die Berufsschule.

4. „Schon ab dem ersten Monat bekomme ich eine Ausbildungsvergütung, deshalb muss ich meine Eltern nicht um Geld bitten“, erzählt er Anna stolz.

5. Seine fachliche Ausbildung wird von einem Ausbilder betreut, der alles geduldig erklärt.

6. Am Ende der Ausbildung muss er vor der Industrie- und Handelskammer die Abschlussprüfung ablegen.

7. Anna fragt, ob er nicht das Gefühl habe, die Universität verpasst zu haben.

8. „Überhaupt nicht, später kann ich auch die Meisterprüfung ablegen oder sogar an eine Hochschule gehen“, antwortet er.

9. Er erzählt, dass eines der Geheimnisse des Systems die Durchlässigkeit ist, also dass kein Weg den anderen ausschließt.

10. Anna sagt, dass sie vielleicht auch das wählen würde, wenn sie nicht unbedingt Ärztin werden wollte.

9. Kurzgeschichte – Az energiafordulat – Die Energiewende

1. Egy lausitzi faluban Márta egy egykori bányász, Herr Krause vendége, aki a nappalijából a hatalmas külszíni fejtésre (Tagebau) lát rá. – In einem Lausitzer Dorf ist Márta zu Gast bei dem ehemaligen Bergmann Herrn Krause, der von seinem Wohnzimmer aus auf den riesigen Tagebau blickt.

2. „Negyven évig barnaszenet (Braunkohle) bányásztam, és most azt mondják, hogy a munkánk ártott a klímának” – mondja keserűen. – „Vierzig Jahre lang habe ich Braunkohle abgebaut, und jetzt sagt man, dass unsere Arbeit dem Klima geschadet hat“, sagt er bitter.

3. Márta elmagyarázza, hogy az energiafordulat (Energiewende) célja a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiákra való átállás. – Márta erklärt, dass das Ziel der Energiewende der Umstieg von fossilen Energieträgern auf erneuerbare Energien ist.

4. Az atomenergiából való kilépés (Atomausstieg) 2023 áprilisában fejeződött be, amikor az utolsó három reaktort is lekapcsolták. – Der Atomausstieg wurde im April 2023 abgeschlossen, als auch die letzten drei Reaktoren abgeschaltet wurden.

5. A szénből való kilépést (Kohleausstieg) a törvény legkésőbb 2038-ra írja elő. – Den Kohleausstieg schreibt das Gesetz spätestens für 2038 vor.

6. „És mi lesz a régióval, ha az utolsó bánya is bezár?” – kérdezi Herr Krause. – „Und was wird aus der Region, wenn auch der letzte Tagebau schließt?“, fragt Herr Krause.

7. Márta elmondja, hogy a szövetségi kormány milliárdokat szán a szerkezetváltás (Strukturwandel) támogatására, például kutatóintézetekre és új iparágakra. – Márta erzählt, dass die Bundesregierung Milliarden für die Unterstützung des Strukturwandels vorsieht, zum Beispiel für Forschungsinstitute und neue Industrien.

8. A régi bányagödröket elárasztják, és így jön létre a Lausitzi-tóvidék (Lausitzer Seenland), Európa egyik legnagyobb mesterséges tóvidéke. – Die alten Tagebaugruben werden geflutet, und so entsteht das Lausitzer Seenland, eine der größten künstlichen Seenlandschaften Europas.

9. Herr Krause elismeri, hogy az unokája már vitorlázni tanul az egyik tavon, ahol régen ő dolgozott. – Herr Krause gibt zu, dass sein Enkel schon auf einem der Seen segeln lernt, wo er früher gearbeitet hat.

10. „Talán az energiafordulat akkor lesz sikeres, ha nemcsak a kéményeket, hanem az embereket is magával viszi” – mondja végül halkan. – „Vielleicht wird die Energiewende dann erfolgreich sein, wenn sie nicht nur die Schornsteine, sondern auch die Menschen mitnimmt“, sagt er schließlich leise.

(aufklappen)magyarul

1. Egy lausitzi faluban Márta egy egykori bányász, Herr Krause vendége, aki a nappalijából a hatalmas külszíni fejtésre (Tagebau) lát rá.

2. „Negyven évig barnaszenet (Braunkohle) bányásztam, és most azt mondják, hogy a munkánk ártott a klímának” – mondja keserűen.

3. Márta elmagyarázza, hogy az energiafordulat (Energiewende) célja a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiákra való átállás.

4. Az atomenergiából való kilépés (Atomausstieg) 2023 áprilisában fejeződött be, amikor az utolsó három reaktort is lekapcsolták.

5. A szénből való kilépést (Kohleausstieg) a törvény legkésőbb 2038-ra írja elő.

6. „És mi lesz a régióval, ha az utolsó bánya is bezár?” – kérdezi Herr Krause.

7. Márta elmondja, hogy a szövetségi kormány milliárdokat szán a szerkezetváltás (Strukturwandel) támogatására, például kutatóintézetekre és új iparágakra.

8. A régi bányagödröket elárasztják, és így jön létre a Lausitzi-tóvidék (Lausitzer Seenland), Európa egyik legnagyobb mesterséges tóvidéke.

9. Herr Krause elismeri, hogy az unokája már vitorlázni tanul az egyik tavon, ahol régen ő dolgozott.

10. „Talán az energiafordulat akkor lesz sikeres, ha nemcsak a kéményeket, hanem az embereket is magával viszi” – mondja végül halkan.

(aufklappen)német

1. In einem Lausitzer Dorf ist Márta zu Gast bei dem ehemaligen Bergmann Herrn Krause, der von seinem Wohnzimmer aus auf den riesigen Tagebau blickt.

2. „Vierzig Jahre lang habe ich Braunkohle abgebaut, und jetzt sagt man, dass unsere Arbeit dem Klima geschadet hat“, sagt er bitter.

3. Márta erklärt, dass das Ziel der Energiewende der Umstieg von fossilen Energieträgern auf erneuerbare Energien ist.

4. Der Atomausstieg wurde im April 2023 abgeschlossen, als auch die letzten drei Reaktoren abgeschaltet wurden.

5. Den Kohleausstieg schreibt das Gesetz spätestens für 2038 vor.

6. „Und was wird aus der Region, wenn auch der letzte Tagebau schließt?“, fragt Herr Krause.

7. Márta erzählt, dass die Bundesregierung Milliarden für die Unterstützung des Strukturwandels vorsieht, zum Beispiel für Forschungsinstitute und neue Industrien.

8. Die alten Tagebaugruben werden geflutet, und so entsteht das Lausitzer Seenland, eine der größten künstlichen Seenlandschaften Europas.

9. Herr Krause gibt zu, dass sein Enkel schon auf einem der Seen segeln lernt, wo er früher gearbeitet hat.

10. „Vielleicht wird die Energiewende dann erfolgreich sein, wenn sie nicht nur die Schornsteine, sondern auch die Menschen mitnimmt“, sagt er schließlich leise.

10. Kurzgeschichte – A belső egység – Die innere Einheit

1. Az újraegyesítés harmincötödik évfordulóján Lukas szülei vitát rendeznek a vacsoraasztalnál. – Zum fünfunddreißigsten Jahrestag der Wiedervereinigung führen Lukas‘ Eltern am Abendbrottisch eine Debatte.

2. Az anyja, Katrin, azt állítja, hogy a belső egység (innere Einheit) még mindig nem valósult meg teljesen. – Seine Mutter Katrin behauptet, dass die innere Einheit immer noch nicht vollständig verwirklicht ist.

3. „A keleti bérek ma is alacsonyabbak, és a vezető pozíciók (Führungspositionen) többségét még mindig nyugatnémetek töltik be” – érvel. – „Die Löhne im Osten sind bis heute niedriger, und die Mehrheit der Führungspositionen ist immer noch mit Westdeutschen besetzt“, argumentiert sie.

4. Az apja, aki Bonnban nőtt fel, emlékeztet arra, hogy a nyugati adófizetők évtizedekig szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag) fizettek a keleti újjáépítésre (Aufbau Ost). – Sein Vater, der in Bonn aufgewachsen ist, erinnert daran, dass die westdeutschen Steuerzahler jahrzehntelang den Solidaritätszuschlag für den Aufbau Ost zahlten.

5. „A pótlékot keleten is fizették, ezt sokan elfelejtik” – vág közbe Katrin mosolyogva. – „Den Zuschlag hat man auch im Osten bezahlt, das vergessen viele“, wirft Katrin lächelnd ein.

6. Lukas megjegyzi, hogy a barátai számára a kelet–nyugati különbség (Ost-West-Gefälle) inkább gazdasági kérdés, mint identitásbeli. – Lukas bemerkt, dass für seine Freunde das Ost-West-Gefälle eher eine wirtschaftliche als eine Identitätsfrage ist.

7. A nagyapa, aki eddig csendben evett, azt mondja, hogy az osztalgia (Ostalgie) nem a diktatúra utáni vágy, hanem a saját életút elismerésének igénye. – Der Großvater, der bisher schweigend gegessen hat, sagt, dass Ostalgie nicht die Sehnsucht nach der Diktatur sei, sondern der Wunsch nach Anerkennung des eigenen Lebensweges.

8. Bence, aki vendégként ül az asztalnál, elmondja, hogy Magyarországon is hasonló viták folynak a rendszerváltás (Wende) nyerteseiről és veszteseiről. – Bence, der als Gast am Tisch sitzt, erzählt, dass es auch in Ungarn ähnliche Debatten über die Gewinner und Verlierer der Wende gibt.

9. A család meglepődve hallgatja, és Katrin megjegyzi, hogy a közép-európai tapasztalatok talán jobban összekötik a keletnémeteket a magyarokkal, mint a bajorokkal. – Die Familie hört überrascht zu, und Katrin bemerkt, dass die mitteleuropäischen Erfahrungen die Ostdeutschen vielleicht stärker mit den Ungarn verbinden als mit den Bayern.

10. A vita nevetéssel ér véget, és mindenki egyetért abban, hogy az egység nem állapot, hanem folyamat, amelyen minden generációnak újra dolgoznia kell. – Die Debatte endet mit Gelächter, und alle sind sich einig, dass Einheit kein Zustand, sondern ein Prozess ist, an dem jede Generation neu arbeiten muss.

(aufklappen)magyarul

1. Az újraegyesítés harmincötödik évfordulóján Lukas szülei vitát rendeznek a vacsoraasztalnál.

2. Az anyja, Katrin, azt állítja, hogy a belső egység (innere Einheit) még mindig nem valósult meg teljesen.

3. „A keleti bérek ma is alacsonyabbak, és a vezető pozíciók (Führungspositionen) többségét még mindig nyugatnémetek töltik be” – érvel.

4. Az apja, aki Bonnban nőtt fel, emlékeztet arra, hogy a nyugati adófizetők évtizedekig szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag) fizettek a keleti újjáépítésre (Aufbau Ost).

5. „A pótlékot keleten is fizették, ezt sokan elfelejtik” – vág közbe Katrin mosolyogva.

6. Lukas megjegyzi, hogy a barátai számára a kelet–nyugati különbség (Ost-West-Gefälle) inkább gazdasági kérdés, mint identitásbeli.

7. A nagyapa, aki eddig csendben evett, azt mondja, hogy az osztalgia (Ostalgie) nem a diktatúra utáni vágy, hanem a saját életút elismerésének igénye.

8. Bence, aki vendégként ül az asztalnál, elmondja, hogy Magyarországon is hasonló viták folynak a rendszerváltás (Wende) nyerteseiről és veszteseiről.

9. A család meglepődve hallgatja, és Katrin megjegyzi, hogy a közép-európai tapasztalatok talán jobban összekötik a keletnémeteket a magyarokkal, mint a bajorokkal.

10. A vita nevetéssel ér véget, és mindenki egyetért abban, hogy az egység nem állapot, hanem folyamat, amelyen minden generációnak újra dolgoznia kell.

(aufklappen)német

1. Zum fünfunddreißigsten Jahrestag der Wiedervereinigung führen Lukas‘ Eltern am Abendbrottisch eine Debatte.

2. Seine Mutter Katrin behauptet, dass die innere Einheit immer noch nicht vollständig verwirklicht ist.

3. „Die Löhne im Osten sind bis heute niedriger, und die Mehrheit der Führungspositionen ist immer noch mit Westdeutschen besetzt“, argumentiert sie.

4. Sein Vater, der in Bonn aufgewachsen ist, erinnert daran, dass die westdeutschen Steuerzahler jahrzehntelang den Solidaritätszuschlag für den Aufbau Ost zahlten.

5. „Den Zuschlag hat man auch im Osten bezahlt, das vergessen viele“, wirft Katrin lächelnd ein.

6. Lukas bemerkt, dass für seine Freunde das Ost-West-Gefälle eher eine wirtschaftliche als eine Identitätsfrage ist.

7. Der Großvater, der bisher schweigend gegessen hat, sagt, dass Ostalgie nicht die Sehnsucht nach der Diktatur sei, sondern der Wunsch nach Anerkennung des eigenen Lebensweges.

8. Bence, der als Gast am Tisch sitzt, erzählt, dass es auch in Ungarn ähnliche Debatten über die Gewinner und Verlierer der Wende gibt.

9. Die Familie hört überrascht zu, und Katrin bemerkt, dass die mitteleuropäischen Erfahrungen die Ostdeutschen vielleicht stärker mit den Ungarn verbinden als mit den Bayern.

10. Die Debatte endet mit Gelächter, und alle sind sich einig, dass Einheit kein Zustand, sondern ein Prozess ist, an dem jede Generation neu arbeiten muss.