Thema 61 – Land und Leute in Deutschland
Stufe 9 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A betétdíjas rendszer – Das Pfandsystem
1. Réka egy vasárnap délután a konyhában számolta össze az összegyűlt palackokat. – Réka zählte an einem Sonntagnachmittag in der Küche die angesammelten Flaschen.
2. A kollégája elmagyarázta neki, hogy Németországban régóta működik a betétdíjas rendszer (Pfandsystem). – Ihr Kollege hatte ihr erklärt, dass in Deutschland seit Langem das Pfandsystem funktioniert.
3. Az egyutas palackokért (Einwegflaschen) huszonöt cent betétdíjat (Einwegpfand) kell fizetni. – Für Einwegflaschen muss man fünfundzwanzig Cent Einwegpfand bezahlen.
4. A többutas palackokat (Mehrwegflaschen) viszont kimossák és újratöltik, ezekért kevesebb a betétdíj. – Die Mehrwegflaschen werden dagegen gespült und wieder befüllt, für sie ist das Pfand geringer.
5. A visszaváltott göngyölegért (Leergut) az automata egy betétdíj-jegyet (Pfandbon) nyomtat. – Für das zurückgegebene Leergut druckt der Automat einen Pfandbon.
6. Réka észrevette, hogy a nagyvárosokban sokan a szemetesek mellé teszik a palackokat, hogy a rászorulók összegyűjthessék őket. – Réka bemerkte, dass in den Großstädten viele die Flaschen neben die Mülleimer stellen, damit Bedürftige sie einsammeln können.
7. Egyes városokban erre külön tartókat (Pfandringe) is szereltek a kukákra. – In einigen Städten hat man dafür sogar eigene Halterungen, sogenannte Pfandringe, an den Mülleimern angebracht.
8. Magyarországon 2024 óta szintén létezik egy hasonló visszaváltási rendszer, így Réka édesanyja is ismeri már. – In Ungarn gibt es seit 2024 ebenfalls ein ähnliches Rücknahmesystem, sodass auch Rékas Mutter es schon kennt.
9. Réka szerint a betétdíjas rendszer kiváló példája annak, hogyan lehet egy kis pénzügyi ösztönzővel nagy környezeti hatást elérni. – Nach Réka ist das Pfandsystem ein hervorragendes Beispiel dafür, wie man mit einem kleinen finanziellen Anreiz eine große Umweltwirkung erzielen kann.
(aufklappen)magyarul
1. Réka egy vasárnap délután a konyhában számolta össze az összegyűlt palackokat.
2. A kollégája elmagyarázta neki, hogy Németországban régóta működik a betétdíjas rendszer (Pfandsystem).
3. Az egyutas palackokért (Einwegflaschen) huszonöt cent betétdíjat (Einwegpfand) kell fizetni.
4. A többutas palackokat (Mehrwegflaschen) viszont kimossák és újratöltik, ezekért kevesebb a betétdíj.
5. A visszaváltott göngyölegért (Leergut) az automata egy betétdíj-jegyet (Pfandbon) nyomtat.
6. Réka észrevette, hogy a nagyvárosokban sokan a szemetesek mellé teszik a palackokat, hogy a rászorulók összegyűjthessék őket.
7. Egyes városokban erre külön tartókat (Pfandringe) is szereltek a kukákra.
8. Magyarországon 2024 óta szintén létezik egy hasonló visszaváltási rendszer, így Réka édesanyja is ismeri már.
9. Réka szerint a betétdíjas rendszer kiváló példája annak, hogyan lehet egy kis pénzügyi ösztönzővel nagy környezeti hatást elérni.
(aufklappen)német
1. Réka zählte an einem Sonntagnachmittag in der Küche die angesammelten Flaschen.
2. Ihr Kollege hatte ihr erklärt, dass in Deutschland seit Langem das Pfandsystem funktioniert.
3. Für Einwegflaschen muss man fünfundzwanzig Cent Einwegpfand bezahlen.
4. Die Mehrwegflaschen werden dagegen gespült und wieder befüllt, für sie ist das Pfand geringer.
5. Für das zurückgegebene Leergut druckt der Automat einen Pfandbon.
6. Réka bemerkte, dass in den Großstädten viele die Flaschen neben die Mülleimer stellen, damit Bedürftige sie einsammeln können.
7. In einigen Städten hat man dafür sogar eigene Halterungen, sogenannte Pfandringe, an den Mülleimern angebracht.
8. In Ungarn gibt es seit 2024 ebenfalls ein ähnliches Rücknahmesystem, sodass auch Rékas Mutter es schon kennt.
9. Nach Réka ist das Pfandsystem ein hervorragendes Beispiel dafür, wie man mit einem kleinen finanziellen Anreiz eine große Umweltwirkung erzielen kann.
2. Kurzgeschichte – A szelektív hulladékgyűjtés – Die Mülltrennung
1. Kovácsék új házában az udvaron négy különböző színű kuka állt. – Im Hof des neuen Hauses der Familie Kovács standen vier Tonnen in verschiedenen Farben.
2. A bérbeadó egy részletes tájékoztatót adott át nekik a szelektív hulladékgyűjtésről (Mülltrennung). – Der Vermieter übergab ihnen ein ausführliches Merkblatt zur Mülltrennung.
3. A sárga kukába (Gelbe Tonne) vagy sárga zsákba (Gelber Sack) a csomagolóanyagok, műanyagok és fémdobozok kerülnek. – In die Gelbe Tonne oder den Gelben Sack kommen Verpackungen, Kunststoffe und Metalldosen.
4. A kék kuka a papírhulladéké (Altpapier), a barna a biohulladéké (Biomüll). – Die blaue Tonne ist für Altpapier, die braune für Biomüll.
5. A szürke vagy fekete kukába csak a maradék hulladék (Restmüll) kerülhet, amit sehová máshová nem lehet tenni. – In die graue oder schwarze Tonne darf nur der Restmüll, der nirgendwo anders hingehört.
6. Az üvegeket szín szerint szétválogatva a közterületi üveggyűjtő konténerekbe (Altglascontainer) kell vinni. – Die Gläser muss man nach Farben sortiert zu den öffentlichen Altglascontainern bringen.
7. A nagyobb tárgyakat, például a régi elektronikai eszközöket, a hulladékudvarba (Wertstoffhof) lehet leadni. – Größere Gegenstände, zum Beispiel alte Elektrogeräte, kann man beim Wertstoffhof abgeben.
8. Kovács úr eleinte bosszankodott, amikor a joghurtos poharat is ki kellett mosnia, mielőtt kidobta. – Herr Kovács ärgerte sich anfangs, als er auch den Joghurtbecher ausspülen musste, bevor er ihn wegwarf.
9. Egy év után azonban büszkén mesélte a barátainak, hogy a családja maradék hulladéka a felére csökkent. – Nach einem Jahr erzählte er seinen Freunden jedoch stolz, dass sich der Restmüll seiner Familie halbiert hatte.
(aufklappen)magyarul
1. Kovácsék új házában az udvaron négy különböző színű kuka állt.
2. A bérbeadó egy részletes tájékoztatót adott át nekik a szelektív hulladékgyűjtésről (Mülltrennung).
3. A sárga kukába (Gelbe Tonne) vagy sárga zsákba (Gelber Sack) a csomagolóanyagok, műanyagok és fémdobozok kerülnek.
4. A kék kuka a papírhulladéké (Altpapier), a barna a biohulladéké (Biomüll).
5. A szürke vagy fekete kukába csak a maradék hulladék (Restmüll) kerülhet, amit sehová máshová nem lehet tenni.
6. Az üvegeket szín szerint szétválogatva a közterületi üveggyűjtő konténerekbe (Altglascontainer) kell vinni.
7. A nagyobb tárgyakat, például a régi elektronikai eszközöket, a hulladékudvarba (Wertstoffhof) lehet leadni.
8. Kovács úr eleinte bosszankodott, amikor a joghurtos poharat is ki kellett mosnia, mielőtt kidobta.
9. Egy év után azonban büszkén mesélte a barátainak, hogy a családja maradék hulladéka a felére csökkent.
(aufklappen)német
1. Im Hof des neuen Hauses der Familie Kovács standen vier Tonnen in verschiedenen Farben.
2. Der Vermieter übergab ihnen ein ausführliches Merkblatt zur Mülltrennung.
3. In die Gelbe Tonne oder den Gelben Sack kommen Verpackungen, Kunststoffe und Metalldosen.
4. Die blaue Tonne ist für Altpapier, die braune für Biomüll.
5. In die graue oder schwarze Tonne darf nur der Restmüll, der nirgendwo anders hingehört.
6. Die Gläser muss man nach Farben sortiert zu den öffentlichen Altglascontainern bringen.
7. Größere Gegenstände, zum Beispiel alte Elektrogeräte, kann man beim Wertstoffhof abgeben.
8. Herr Kovács ärgerte sich anfangs, als er auch den Joghurtbecher ausspülen musste, bevor er ihn wegwarf.
9. Nach einem Jahr erzählte er seinen Freunden jedoch stolz, dass sich der Restmüll seiner Familie halbiert hatte.
3. Kurzgeschichte – A házirend – Die Hausordnung
1. Gábor bérleti szerződéséhez egy háromoldalas házirendet (Hausordnung) is csatoltak. – Dem Mietvertrag von Gábor war auch eine dreiseitige Hausordnung beigefügt.
2. Ebben részletesen szerepelt, mikor kell csendben lenni a házban. – Darin stand ausführlich, wann im Haus Ruhe herrschen muss.
3. A déli pihenőidő (Mittagsruhe) általában egy és három óra között van, bár ezt nem minden város írja elő. – Die Mittagsruhe liegt meist zwischen ein und drei Uhr, obwohl sie nicht jede Stadt vorschreibt.
4. Az éjszakai nyugalom (Nachtruhe) este tíztől reggel hatig tart, és ezt a törvény is védi. – Die Nachtruhe dauert von zehn Uhr abends bis sechs Uhr morgens und ist auch gesetzlich geschützt.
5. Vasárnap és ünnepnapokon a vasárnapi munkaszünet (Sonntagsruhe) miatt tilos a zajos munka, például a fűnyírás. – An Sonn- und Feiertagen ist wegen der Sonntagsruhe laute Arbeit wie Rasenmähen verboten.
6. A házirend azt is előírta, hogy a babakocsikat és a kerékpárokat nem szabad a lépcsőházban tárolni, mert elzárják a menekülési utat (Fluchtweg). – Die Hausordnung schrieb auch vor, dass Kinderwagen und Fahrräder nicht im Treppenhaus abgestellt werden dürfen, weil sie den Fluchtweg versperren.
7. Ha valaki problémát észlel, a házmesterhez (Hausmeister) vagy a házkezelőhöz (Hausverwaltung) kell fordulnia. – Wenn jemand ein Problem bemerkt, muss er sich an den Hausmeister oder die Hausverwaltung wenden.
8. Gábor először túlzásnak tartotta ezeket a szabályokat, de amikor a szomszéd gyereke éjjel is dobolt, megértette az értelmüket. – Gábor hielt diese Regeln zunächst für übertrieben, aber als das Nachbarskind auch nachts trommelte, verstand er ihren Sinn.
9. Rájött, hogy a sűrűn lakott városokban a szabályok nem korlátozzák, hanem védik a nyugodt együttélést. – Er begriff, dass die Regeln in dicht besiedelten Städten das ruhige Zusammenleben nicht einschränken, sondern schützen.
(aufklappen)magyarul
1. Gábor bérleti szerződéséhez egy háromoldalas házirendet (Hausordnung) is csatoltak.
2. Ebben részletesen szerepelt, mikor kell csendben lenni a házban.
3. A déli pihenőidő (Mittagsruhe) általában egy és három óra között van, bár ezt nem minden város írja elő.
4. Az éjszakai nyugalom (Nachtruhe) este tíztől reggel hatig tart, és ezt a törvény is védi.
5. Vasárnap és ünnepnapokon a vasárnapi munkaszünet (Sonntagsruhe) miatt tilos a zajos munka, például a fűnyírás.
6. A házirend azt is előírta, hogy a babakocsikat és a kerékpárokat nem szabad a lépcsőházban tárolni, mert elzárják a menekülési utat (Fluchtweg).
7. Ha valaki problémát észlel, a házmesterhez (Hausmeister) vagy a házkezelőhöz (Hausverwaltung) kell fordulnia.
8. Gábor először túlzásnak tartotta ezeket a szabályokat, de amikor a szomszéd gyereke éjjel is dobolt, megértette az értelmüket.
9. Rájött, hogy a sűrűn lakott városokban a szabályok nem korlátozzák, hanem védik a nyugodt együttélést.
(aufklappen)német
1. Dem Mietvertrag von Gábor war auch eine dreiseitige Hausordnung beigefügt.
2. Darin stand ausführlich, wann im Haus Ruhe herrschen muss.
3. Die Mittagsruhe liegt meist zwischen ein und drei Uhr, obwohl sie nicht jede Stadt vorschreibt.
4. Die Nachtruhe dauert von zehn Uhr abends bis sechs Uhr morgens und ist auch gesetzlich geschützt.
5. An Sonn- und Feiertagen ist wegen der Sonntagsruhe laute Arbeit wie Rasenmähen verboten.
6. Die Hausordnung schrieb auch vor, dass Kinderwagen und Fahrräder nicht im Treppenhaus abgestellt werden dürfen, weil sie den Fluchtweg versperren.
7. Wenn jemand ein Problem bemerkt, muss er sich an den Hausmeister oder die Hausverwaltung wenden.
8. Gábor hielt diese Regeln zunächst für übertrieben, aber als das Nachbarskind auch nachts trommelte, verstand er ihren Sinn.
9. Er begriff, dass die Regeln in dicht besiedelten Städten das ruhige Zusammenleben nicht einschränken, sondern schützen.
4. Kurzgeschichte – Az egyesületi élet – Das Vereinswesen
1. Egy közmondás szerint ha három német találkozik, alapítanak egy egyesületet. – Einem Sprichwort zufolge gründen drei Deutsche, wenn sie sich treffen, einen Verein.
2. Kovács úr ezt először viccnek hitte, aztán megtudta, hogy Németországban több mint hatszázezer bejegyzett egyesület (eingetragener Verein, e. V.) működik. – Herr Kovács hielt das zunächst für einen Witz, dann erfuhr er, dass es in Deutschland mehr als sechshunderttausend eingetragene Vereine gibt.
3. Egy bejegyzett egyesület alapításához legalább hét tag és egy alapszabály (Satzung) szükséges. – Zur Gründung eines eingetragenen Vereins braucht man mindestens sieben Mitglieder und eine Satzung.
4. Kovács úr belépett a helyi sakkegyesületbe, és havi tagdíjat (Mitgliedsbeitrag) fizetett. – Herr Kovács trat dem örtlichen Schachverein bei und zahlte einen monatlichen Mitgliedsbeitrag.
5. Évente egyszer taggyűlést (Mitgliederversammlung) tartottak, ahol megválasztották az elnökséget (Vorstand). – Einmal im Jahr hielt man eine Mitgliederversammlung ab, auf der der Vorstand gewählt wurde.
6. Az egyesületi ház (Vereinsheim) mögött egy kis söröző is volt, ahol a játszmák után együtt vacsoráztak. – Hinter dem Vereinsheim gab es auch eine kleine Kneipe, wo man nach den Partien gemeinsam zu Abend aß.
7. Sok egyesület közhasznúnak (gemeinnützig) minősül, ezért adókedvezményeket kap. – Viele Vereine gelten als gemeinnützig und erhalten deshalb Steuervergünstigungen.
8. A második évben Kovács urat váratlanul megválasztották pénztárosnak (Kassenwart). – Im zweiten Jahr wurde Herr Kovács unerwartet zum Kassenwart gewählt.
9. Azt mondja, hogy a beilleszkedéshez egyetlen nyelvtanfolyam sem ért annyit, mint az egyesületi esték. – Er sagt, dass für die Integration kein Sprachkurs so viel wert gewesen sei wie die Vereinsabende.
(aufklappen)magyarul
1. Egy közmondás szerint ha három német találkozik, alapítanak egy egyesületet.
2. Kovács úr ezt először viccnek hitte, aztán megtudta, hogy Németországban több mint hatszázezer bejegyzett egyesület (eingetragener Verein, e. V.) működik.
3. Egy bejegyzett egyesület alapításához legalább hét tag és egy alapszabály (Satzung) szükséges.
4. Kovács úr belépett a helyi sakkegyesületbe, és havi tagdíjat (Mitgliedsbeitrag) fizetett.
5. Évente egyszer taggyűlést (Mitgliederversammlung) tartottak, ahol megválasztották az elnökséget (Vorstand).
6. Az egyesületi ház (Vereinsheim) mögött egy kis söröző is volt, ahol a játszmák után együtt vacsoráztak.
7. Sok egyesület közhasznúnak (gemeinnützig) minősül, ezért adókedvezményeket kap.
8. A második évben Kovács urat váratlanul megválasztották pénztárosnak (Kassenwart).
9. Azt mondja, hogy a beilleszkedéshez egyetlen nyelvtanfolyam sem ért annyit, mint az egyesületi esték.
(aufklappen)német
1. Einem Sprichwort zufolge gründen drei Deutsche, wenn sie sich treffen, einen Verein.
2. Herr Kovács hielt das zunächst für einen Witz, dann erfuhr er, dass es in Deutschland mehr als sechshunderttausend eingetragene Vereine gibt.
3. Zur Gründung eines eingetragenen Vereins braucht man mindestens sieben Mitglieder und eine Satzung.
4. Herr Kovács trat dem örtlichen Schachverein bei und zahlte einen monatlichen Mitgliedsbeitrag.
5. Einmal im Jahr hielt man eine Mitgliederversammlung ab, auf der der Vorstand gewählt wurde.
6. Hinter dem Vereinsheim gab es auch eine kleine Kneipe, wo man nach den Partien gemeinsam zu Abend aß.
7. Viele Vereine gelten als gemeinnützig und erhalten deshalb Steuervergünstigungen.
8. Im zweiten Jahr wurde Herr Kovács unerwartet zum Kassenwart gewählt.
9. Er sagt, dass für die Integration kein Sprachkurs so viel wert gewesen sei wie die Vereinsabende.
5. Kurzgeschichte – A kiskert – Der Schrebergarten
1. Márta három évig várt, mire a várólistáról (Warteliste) végre kapott egy kiskertet Lipcsében. – Márta wartete drei Jahre, bis sie von der Warteliste endlich einen Kleingarten in Leipzig bekam.
2. A kiskertek mozgalma éppen Lipcséből indult, és Moritz Schreber orvosról kapta a nevét. – Die Kleingartenbewegung ging gerade von Leipzig aus und wurde nach dem Arzt Moritz Schreber benannt.
3. A parcellát (Parzelle) a kiskerttulajdonosok egyesülete (Kleingartenverein) adja bérbe, nem pedig magánszemély. – Die Parzelle verpachtet der Kleingartenverein und nicht eine Privatperson.
4. A szövetségi kiskerttörvény (Bundeskleingartengesetz) előírja, hogy a terület legalább egyharmadán zöldséget vagy gyümölcsöt kell termeszteni. – Das Bundeskleingartengesetz schreibt vor, dass auf mindestens einem Drittel der Fläche Gemüse oder Obst angebaut werden muss.
5. A kerti lak (Gartenlaube) legfeljebb huszonnégy négyzetméteres lehet, és nem szabad benne állandóan lakni. – Die Gartenlaube darf höchstens vierundzwanzig Quadratmeter groß sein, und man darf nicht dauerhaft darin wohnen.
6. A kertrendtartás (Gartenordnung) azt is szabályozza, milyen magasra nőhet a sövény. – Die Gartenordnung regelt auch, wie hoch die Hecke wachsen darf.
7. Márta szomszédja, egy nyugdíjas vasutas, rögtön az első napon megmutatta neki, hogyan kell a paradicsomot kikötni. – Mártas Nachbar, ein pensionierter Eisenbahner, zeigte ihr gleich am ersten Tag, wie man die Tomaten anbindet.
8. Márta eleinte merevnek érezte a sok előírást, de hamar rájött, hogy a kiskertben generációk és kultúrák találkoznak. – Márta empfand die vielen Vorschriften zunächst als starr, merkte aber bald, dass sich im Kleingarten Generationen und Kulturen begegnen.
9. Nyáron már ő szervezte a kertközösség első magyar lecsópartiját. – Im Sommer organisierte sie schon die erste ungarische Letscho-Party der Gartengemeinschaft.
(aufklappen)magyarul
1. Márta három évig várt, mire a várólistáról (Warteliste) végre kapott egy kiskertet Lipcsében.
2. A kiskertek mozgalma éppen Lipcséből indult, és Moritz Schreber orvosról kapta a nevét.
3. A parcellát (Parzelle) a kiskerttulajdonosok egyesülete (Kleingartenverein) adja bérbe, nem pedig magánszemély.
4. A szövetségi kiskerttörvény (Bundeskleingartengesetz) előírja, hogy a terület legalább egyharmadán zöldséget vagy gyümölcsöt kell termeszteni.
5. A kerti lak (Gartenlaube) legfeljebb huszonnégy négyzetméteres lehet, és nem szabad benne állandóan lakni.
6. A kertrendtartás (Gartenordnung) azt is szabályozza, milyen magasra nőhet a sövény.
7. Márta szomszédja, egy nyugdíjas vasutas, rögtön az első napon megmutatta neki, hogyan kell a paradicsomot kikötni.
8. Márta eleinte merevnek érezte a sok előírást, de hamar rájött, hogy a kiskertben generációk és kultúrák találkoznak.
9. Nyáron már ő szervezte a kertközösség első magyar lecsópartiját.
(aufklappen)német
1. Márta wartete drei Jahre, bis sie von der Warteliste endlich einen Kleingarten in Leipzig bekam.
2. Die Kleingartenbewegung ging gerade von Leipzig aus und wurde nach dem Arzt Moritz Schreber benannt.
3. Die Parzelle verpachtet der Kleingartenverein und nicht eine Privatperson.
4. Das Bundeskleingartengesetz schreibt vor, dass auf mindestens einem Drittel der Fläche Gemüse oder Obst angebaut werden muss.
5. Die Gartenlaube darf höchstens vierundzwanzig Quadratmeter groß sein, und man darf nicht dauerhaft darin wohnen.
6. Die Gartenordnung regelt auch, wie hoch die Hecke wachsen darf.
7. Mártas Nachbar, ein pensionierter Eisenbahner, zeigte ihr gleich am ersten Tag, wie man die Tomaten anbindet.
8. Márta empfand die vielen Vorschriften zunächst als starr, merkte aber bald, dass sich im Kleingarten Generationen und Kulturen begegnen.
9. Im Sommer organisierte sie schon die erste ungarische Letscho-Party der Gartengemeinschaft.
6. Kurzgeschichte – A takarítási hét – Die Kehrwoche
1. Amikor Bence Stuttgartba költözött, a postaládájában egy kis táblát talált ezzel a felirattal: „Kehrwoche”. – Als Bence nach Stuttgart zog, fand er in seinem Briefkasten ein kleines Schild mit der Aufschrift „Kehrwoche“.
2. A szomszéd néni elmagyarázta, hogy a takarítási hét (Kehrwoche) Württembergben évszázados hagyomány. – Die Nachbarin erklärte ihm, dass die Kehrwoche in Württemberg eine jahrhundertealte Tradition ist.
3. A lakók felváltva felelősek a lépcsőház (Treppenhaus), a pince és a ház előtti járda (Gehweg) tisztaságáért. – Die Bewohner sind abwechselnd für die Sauberkeit von Treppenhaus, Keller und Gehweg vor dem Haus verantwortlich.
4. Megkülönböztetnek kis takarítási hetet (kleine Kehrwoche) a saját emeletre és nagy takarítási hetet (große Kehrwoche) az egész házra. – Man unterscheidet die kleine Kehrwoche für das eigene Stockwerk und die große Kehrwoche für das ganze Haus.
5. Télen ehhez hozzátartozik a hóeltakarítási kötelezettség (Räumpflicht) is, vagyis reggel hétig el kell takarítani a havat a járdáról. – Im Winter gehört auch die Räumpflicht dazu, das heißt, man muss bis sieben Uhr morgens den Schnee vom Gehweg räumen.
6. Aki ezt elmulasztja, és valaki elesik, akár kártérítési felelősséggel (Haftung) is tartozhat. – Wer das versäumt und jemand stürzt, kann sogar haften müssen.
7. Bence az első héten elfelejtette a takarítást, és a tábla másnap reggel már a kilincsén lógott. – Bence vergaß in der ersten Woche das Putzen, und am nächsten Morgen hing das Schild schon an seiner Türklinke.
8. Ma sok házban takarítócéget fizetnek, a Kehrwoche mégis a sváb rendszeretet jelképe maradt. – Heute bezahlt man in vielen Häusern eine Reinigungsfirma, trotzdem ist die Kehrwoche ein Symbol der schwäbischen Ordnungsliebe geblieben.
9. Bence most már maga is elégedetten söpri a járdát szombat reggelente, és azt mondja, ez a legjobb módja annak, hogy megismerje a szomszédokat. – Bence fegt jetzt selbst samstagmorgens zufrieden den Gehweg und sagt, das sei die beste Art, die Nachbarn kennenzulernen.
(aufklappen)magyarul
1. Amikor Bence Stuttgartba költözött, a postaládájában egy kis táblát talált ezzel a felirattal: „Kehrwoche”.
2. A szomszéd néni elmagyarázta, hogy a takarítási hét (Kehrwoche) Württembergben évszázados hagyomány.
3. A lakók felváltva felelősek a lépcsőház (Treppenhaus), a pince és a ház előtti járda (Gehweg) tisztaságáért.
4. Megkülönböztetnek kis takarítási hetet (kleine Kehrwoche) a saját emeletre és nagy takarítási hetet (große Kehrwoche) az egész házra.
5. Télen ehhez hozzátartozik a hóeltakarítási kötelezettség (Räumpflicht) is, vagyis reggel hétig el kell takarítani a havat a járdáról.
6. Aki ezt elmulasztja, és valaki elesik, akár kártérítési felelősséggel (Haftung) is tartozhat.
7. Bence az első héten elfelejtette a takarítást, és a tábla másnap reggel már a kilincsén lógott.
8. Ma sok házban takarítócéget fizetnek, a Kehrwoche mégis a sváb rendszeretet jelképe maradt.
9. Bence most már maga is elégedetten söpri a járdát szombat reggelente, és azt mondja, ez a legjobb módja annak, hogy megismerje a szomszédokat.
(aufklappen)német
1. Als Bence nach Stuttgart zog, fand er in seinem Briefkasten ein kleines Schild mit der Aufschrift „Kehrwoche“.
2. Die Nachbarin erklärte ihm, dass die Kehrwoche in Württemberg eine jahrhundertealte Tradition ist.
3. Die Bewohner sind abwechselnd für die Sauberkeit von Treppenhaus, Keller und Gehweg vor dem Haus verantwortlich.
4. Man unterscheidet die kleine Kehrwoche für das eigene Stockwerk und die große Kehrwoche für das ganze Haus.
5. Im Winter gehört auch die Räumpflicht dazu, das heißt, man muss bis sieben Uhr morgens den Schnee vom Gehweg räumen.
6. Wer das versäumt und jemand stürzt, kann sogar haften müssen.
7. Bence vergaß in der ersten Woche das Putzen, und am nächsten Morgen hing das Schild schon an seiner Türklinke.
8. Heute bezahlt man in vielen Häusern eine Reinigungsfirma, trotzdem ist die Kehrwoche ein Symbol der schwäbischen Ordnungsliebe geblieben.
9. Bence fegt jetzt selbst samstagmorgens zufrieden den Gehweg und sagt, das sei die beste Art, die Nachbarn kennenzulernen.
7. Kurzgeschichte – A polgármesteri hivatalban – Im Bürgeramt
1. Edit megérkezése után az első heteket a különböző hivatalokban töltötte. – Edit verbrachte die ersten Wochen nach ihrer Ankunft in verschiedenen Ämtern.
2. A polgárügyi hivatalban (Bürgeramt) megkapta a lakcímbejelentési igazolást (Meldebescheinigung). – Im Bürgeramt bekam sie die Meldebescheinigung.
3. Néhány nappal később postán megérkezett az adóazonosító számja (Steuer-Identifikationsnummer). – Ein paar Tage später kam per Post ihre Steuer-Identifikationsnummer.
4. Ez a szám egész életén át elkíséri, és a munkáltatójának is szüksége van rá. – Diese Nummer begleitet sie ihr ganzes Leben lang, und auch ihr Arbeitgeber braucht sie.
5. Munkakezdés előtt ki kellett választania egy törvényi betegpénztárt (gesetzliche Krankenkasse) is. – Vor Arbeitsbeginn musste sie auch eine gesetzliche Krankenkasse auswählen.
6. Aztán egy levél érkezett, amelyben felszólították a közszolgálati médiahozzájárulás (Rundfunkbeitrag) befizetésére. – Dann kam ein Brief, in dem sie zur Zahlung des Rundfunkbeitrags aufgefordert wurde.
7. Edit csodálkozott, mert nem is volt televíziója, de megtudta, hogy ezt minden háztartásnak (Haushalt) fizetnie kell. – Edit wunderte sich, weil sie gar keinen Fernseher hatte, erfuhr aber, dass jeder Haushalt ihn zahlen muss.
8. A hivatalos levelek nyelvezete, az úgynevezett hivatali német (Amtsdeutsch), eleinte teljesen érthetetlen volt számára. – Die Sprache der offiziellen Briefe, das sogenannte Amtsdeutsch, war für sie anfangs völlig unverständlich.
9. Egy kolléganője nevetve megvigasztalta, hogy ezeket a leveleket a németek sem értik elsőre. – Eine Kollegin tröstete sie lachend damit, dass auch die Deutschen diese Briefe beim ersten Lesen nicht verstehen.
(aufklappen)magyarul
1. Edit megérkezése után az első heteket a különböző hivatalokban töltötte.
2. A polgárügyi hivatalban (Bürgeramt) megkapta a lakcímbejelentési igazolást (Meldebescheinigung).
3. Néhány nappal később postán megérkezett az adóazonosító számja (Steuer-Identifikationsnummer).
4. Ez a szám egész életén át elkíséri, és a munkáltatójának is szüksége van rá.
5. Munkakezdés előtt ki kellett választania egy törvényi betegpénztárt (gesetzliche Krankenkasse) is.
6. Aztán egy levél érkezett, amelyben felszólították a közszolgálati médiahozzájárulás (Rundfunkbeitrag) befizetésére.
7. Edit csodálkozott, mert nem is volt televíziója, de megtudta, hogy ezt minden háztartásnak (Haushalt) fizetnie kell.
8. A hivatalos levelek nyelvezete, az úgynevezett hivatali német (Amtsdeutsch), eleinte teljesen érthetetlen volt számára.
9. Egy kolléganője nevetve megvigasztalta, hogy ezeket a leveleket a németek sem értik elsőre.
(aufklappen)német
1. Edit verbrachte die ersten Wochen nach ihrer Ankunft in verschiedenen Ämtern.
2. Im Bürgeramt bekam sie die Meldebescheinigung.
3. Ein paar Tage später kam per Post ihre Steuer-Identifikationsnummer.
4. Diese Nummer begleitet sie ihr ganzes Leben lang, und auch ihr Arbeitgeber braucht sie.
5. Vor Arbeitsbeginn musste sie auch eine gesetzliche Krankenkasse auswählen.
6. Dann kam ein Brief, in dem sie zur Zahlung des Rundfunkbeitrags aufgefordert wurde.
7. Edit wunderte sich, weil sie gar keinen Fernseher hatte, erfuhr aber, dass jeder Haushalt ihn zahlen muss.
8. Die Sprache der offiziellen Briefe, das sogenannte Amtsdeutsch, war für sie anfangs völlig unverständlich.
9. Eine Kollegin tröstete sie lachend damit, dass auch die Deutschen diese Briefe beim ersten Lesen nicht verstehen.
8. Kurzgeschichte – Az ötödik évszak – Die fünfte Jahreszeit
1. Kölnben november tizenegyedikén, tizenegy óra tizenegy perckor kezdődik a farsangi szezon (Karnevalssession). – In Köln beginnt am elften November um elf Uhr elf die Karnevalssession.
2. A kölniek ezt az időszakot ötödik évszaknak (fünfte Jahreszeit) nevezik. – Die Kölner nennen diese Zeit die fünfte Jahreszeit.
3. A csúcspont azonban csak februárban jön, a nők farsangi csütörtökén (Weiberfastnacht). – Der Höhepunkt kommt aber erst im Februar, an Weiberfastnacht.
4. Ezen a napon a nők hagyományosan levágják a férfiak nyakkendőjét, ezért Kovács úr a legrégebbit vette fel. – An diesem Tag schneiden die Frauen traditionell den Männern die Krawatte ab, deshalb zog Herr Kovács seine älteste an.
5. A legnagyobb felvonulás a rózsahétfőn (Rosenmontag) van, amikor több százezer ember áll az utcákon. – Der größte Umzug ist am Rosenmontag, wenn Hunderttausende Menschen an den Straßen stehen.
6. A kocsikról cukorkát és virágot dobálnak, a nézők pedig azt kiabálják: „Kamelle!” – Von den Wagen werden Bonbons und Blumen geworfen, und die Zuschauer rufen: „Kamelle!“
7. A farsangi ülések (Karnevalssitzungen) alatt a humoristák szatirikus beszédekben (Büttenreden) figurázzák ki a politikusokat. – Bei den Karnevalssitzungen nehmen Humoristen in Büttenreden die Politiker aufs Korn.
8. Hamvazószerdán (Aschermittwoch) minden véget ér, és kezdődik a böjti időszak. – Am Aschermittwoch ist alles vorbei, und die Fastenzeit beginnt.
9. Kovács úr elmondta, hogy a mohácsi busójárás jutott eszébe, csak itt sokkal több a konfetti. – Herr Kovács erzählte, dass ihn das an den Busójárás in Mohács erinnerte, nur dass es hier viel mehr Konfetti gibt.
(aufklappen)magyarul
1. Kölnben november tizenegyedikén, tizenegy óra tizenegy perckor kezdődik a farsangi szezon (Karnevalssession).
2. A kölniek ezt az időszakot ötödik évszaknak (fünfte Jahreszeit) nevezik.
3. A csúcspont azonban csak februárban jön, a nők farsangi csütörtökén (Weiberfastnacht).
4. Ezen a napon a nők hagyományosan levágják a férfiak nyakkendőjét, ezért Kovács úr a legrégebbit vette fel.
5. A legnagyobb felvonulás a rózsahétfőn (Rosenmontag) van, amikor több százezer ember áll az utcákon.
6. A kocsikról cukorkát és virágot dobálnak, a nézők pedig azt kiabálják: „Kamelle!”
7. A farsangi ülések (Karnevalssitzungen) alatt a humoristák szatirikus beszédekben (Büttenreden) figurázzák ki a politikusokat.
8. Hamvazószerdán (Aschermittwoch) minden véget ér, és kezdődik a böjti időszak.
9. Kovács úr elmondta, hogy a mohácsi busójárás jutott eszébe, csak itt sokkal több a konfetti.
(aufklappen)német
1. In Köln beginnt am elften November um elf Uhr elf die Karnevalssession.
2. Die Kölner nennen diese Zeit die fünfte Jahreszeit.
3. Der Höhepunkt kommt aber erst im Februar, an Weiberfastnacht.
4. An diesem Tag schneiden die Frauen traditionell den Männern die Krawatte ab, deshalb zog Herr Kovács seine älteste an.
5. Der größte Umzug ist am Rosenmontag, wenn Hunderttausende Menschen an den Straßen stehen.
6. Von den Wagen werden Bonbons und Blumen geworfen, und die Zuschauer rufen: „Kamelle!“
7. Bei den Karnevalssitzungen nehmen Humoristen in Büttenreden die Politiker aufs Korn.
8. Am Aschermittwoch ist alles vorbei, und die Fastenzeit beginnt.
9. Herr Kovács erzählte, dass ihn das an den Busójárás in Mohács erinnerte, nur dass es hier viel mehr Konfetti gibt.
9. Kurzgeschichte – A német karácsony – Weihnachten in Deutschland
1. Kovácsék első német karácsonyukat Lukas családjával töltötték. – Die Familie Kovács verbrachte ihr erstes deutsches Weihnachten mit Lukas‘ Familie.
2. Már december elsején mindkét gyerek kapott egy adventi naptárt (Adventskalender). – Schon am ersten Dezember bekamen beide Kinder einen Adventskalender.
3. December hatodikán, Miklós napján (Nikolaustag), a gyerekek az ajtó elé tett csizmájukban édességet találtak. – Am sechsten Dezember, dem Nikolaustag, fanden die Kinder Süßigkeiten in ihren vor die Tür gestellten Stiefeln.
4. Szenteste (Heiligabend) délutánján a család elment a templomba a gyerekeknek szóló pásztorjátékra (Krippenspiel). – Am Nachmittag des Heiligabends ging die Familie in die Kirche zum Krippenspiel für Kinder.
5. Hazaérve következett az ajándékozás (Bescherung) a feldíszített fa alatt. – Zu Hause folgte die Bescherung unter dem geschmückten Baum.
6. Lukas elmagyarázta, hogy délen a Jézuska (Christkind), északon inkább a Mikulás (Weihnachtsmann) hozza az ajándékokat. – Lukas erklärte, dass im Süden das Christkind, im Norden eher der Weihnachtsmann die Geschenke bringt.
7. A vacsora meglepően egyszerű volt: virsli burgonyasalátával (Kartoffelsalat mit Würstchen). – Das Abendessen war überraschend einfach: Kartoffelsalat mit Würstchen.
8. Az ünnepi libasült csak december huszonötödikén, karácsony első napján (erster Weihnachtsfeiertag) került az asztalra. – Die festliche Gans kam erst am fünfundzwanzigsten Dezember, dem ersten Weihnachtsfeiertag, auf den Tisch.
9. Kovácsné cserébe beiglit sütött, és a drezdai karácsonyi kalács (Christstollen) mellett ez fogyott el a leggyorsabban. – Frau Kovács backte im Gegenzug Bejgli, und neben dem Dresdner Christstollen war dieser am schnellsten aufgegessen.
(aufklappen)magyarul
1. Kovácsék első német karácsonyukat Lukas családjával töltötték.
2. Már december elsején mindkét gyerek kapott egy adventi naptárt (Adventskalender).
3. December hatodikán, Miklós napján (Nikolaustag), a gyerekek az ajtó elé tett csizmájukban édességet találtak.
4. Szenteste (Heiligabend) délutánján a család elment a templomba a gyerekeknek szóló pásztorjátékra (Krippenspiel).
5. Hazaérve következett az ajándékozás (Bescherung) a feldíszített fa alatt.
6. Lukas elmagyarázta, hogy délen a Jézuska (Christkind), északon inkább a Mikulás (Weihnachtsmann) hozza az ajándékokat.
7. A vacsora meglepően egyszerű volt: virsli burgonyasalátával (Kartoffelsalat mit Würstchen).
8. Az ünnepi libasült csak december huszonötödikén, karácsony első napján (erster Weihnachtsfeiertag) került az asztalra.
9. Kovácsné cserébe beiglit sütött, és a drezdai karácsonyi kalács (Christstollen) mellett ez fogyott el a leggyorsabban.
(aufklappen)német
1. Die Familie Kovács verbrachte ihr erstes deutsches Weihnachten mit Lukas‘ Familie.
2. Schon am ersten Dezember bekamen beide Kinder einen Adventskalender.
3. Am sechsten Dezember, dem Nikolaustag, fanden die Kinder Süßigkeiten in ihren vor die Tür gestellten Stiefeln.
4. Am Nachmittag des Heiligabends ging die Familie in die Kirche zum Krippenspiel für Kinder.
5. Zu Hause folgte die Bescherung unter dem geschmückten Baum.
6. Lukas erklärte, dass im Süden das Christkind, im Norden eher der Weihnachtsmann die Geschenke bringt.
7. Das Abendessen war überraschend einfach: Kartoffelsalat mit Würstchen.
8. Die festliche Gans kam erst am fünfundzwanzigsten Dezember, dem ersten Weihnachtsfeiertag, auf den Tisch.
9. Frau Kovács backte im Gegenzug Bejgli, und neben dem Dresdner Christstollen war dieser am schnellsten aufgegessen.
10. Kurzgeschichte – Munka után – Feierabend und Ladenschluss
1. Gábor azt vette észre, hogy a német kollégái pontosan ötkor lezárják a számítógépet, és elmennek. – Gábor bemerkte, dass seine deutschen Kollegen genau um fünf den Computer ausschalten und gehen.
2. A munka utáni szabadidőt (Feierabend) a németek szinte szentnek tekintik. – Den Feierabend betrachten die Deutschen fast als heilig.
3. Munkaidő után a főnök sem küld e-mailt, és senki sem várja, hogy azonnal válaszoljanak. – Nach Dienstschluss schickt auch der Chef keine E-Mails, und niemand erwartet eine sofortige Antwort.
4. A boltok nyitvatartását a boltzárási törvény (Ladenschlussgesetz) szabályozza, amelyet ma már a tartományok maguk határoznak meg. – Die Öffnungszeiten der Geschäfte regelt das Ladenschlussgesetz, das die Länder heute selbst bestimmen.
5. Vasárnap a legtöbb bolt zárva van, kivéve néhány úgynevezett nyitott vasárnapot (verkaufsoffener Sonntag) évente. – Am Sonntag sind die meisten Geschäfte geschlossen, außer an einigen sogenannten verkaufsoffenen Sonntagen im Jahr.
6. Berlinben viszont a késő estig nyitva tartó kis boltok, a „Spätik” (Spätkauf) mentik meg azokat, akik elfelejtettek bevásárolni. – In Berlin dagegen retten die bis spät abends geöffneten kleinen Läden, die „Spätis“, diejenigen, die vergessen haben einzukaufen.
7. Gábor megtanulta azt is, hogy a hosszú hétvégék előtt sokan kiveszik a hídnapot (Brückentag). – Gábor lernte auch, dass sich viele vor langen Wochenenden den Brückentag freinehmen.
8. Eleinte hiányzott neki a magyarországi vasárnapi bevásárlás lehetősége, bár Magyarországon is voltak évek, amikor vasárnap zárva voltak a boltok. – Anfangs fehlte ihm die Möglichkeit, sonntags einzukaufen wie in Ungarn, obwohl es auch in Ungarn Jahre gab, in denen die Geschäfte sonntags geschlossen waren.
9. Mára azonban megszerette a csendes vasárnapokat, amikor a család együtt kirándul, és senki sem siet sehová. – Inzwischen hat er aber die ruhigen Sonntage lieben gelernt, an denen die Familie gemeinsam einen Ausflug macht und niemand irgendwohin eilt.
(aufklappen)magyarul
1. Gábor azt vette észre, hogy a német kollégái pontosan ötkor lezárják a számítógépet, és elmennek.
2. A munka utáni szabadidőt (Feierabend) a németek szinte szentnek tekintik.
3. Munkaidő után a főnök sem küld e-mailt, és senki sem várja, hogy azonnal válaszoljanak.
4. A boltok nyitvatartását a boltzárási törvény (Ladenschlussgesetz) szabályozza, amelyet ma már a tartományok maguk határoznak meg.
5. Vasárnap a legtöbb bolt zárva van, kivéve néhány úgynevezett nyitott vasárnapot (verkaufsoffener Sonntag) évente.
6. Berlinben viszont a késő estig nyitva tartó kis boltok, a „Spätik” (Spätkauf) mentik meg azokat, akik elfelejtettek bevásárolni.
7. Gábor megtanulta azt is, hogy a hosszú hétvégék előtt sokan kiveszik a hídnapot (Brückentag).
8. Eleinte hiányzott neki a magyarországi vasárnapi bevásárlás lehetősége, bár Magyarországon is voltak évek, amikor vasárnap zárva voltak a boltok.
9. Mára azonban megszerette a csendes vasárnapokat, amikor a család együtt kirándul, és senki sem siet sehová.
(aufklappen)német
1. Gábor bemerkte, dass seine deutschen Kollegen genau um fünf den Computer ausschalten und gehen.
2. Den Feierabend betrachten die Deutschen fast als heilig.
3. Nach Dienstschluss schickt auch der Chef keine E-Mails, und niemand erwartet eine sofortige Antwort.
4. Die Öffnungszeiten der Geschäfte regelt das Ladenschlussgesetz, das die Länder heute selbst bestimmen.
5. Am Sonntag sind die meisten Geschäfte geschlossen, außer an einigen sogenannten verkaufsoffenen Sonntagen im Jahr.
6. In Berlin dagegen retten die bis spät abends geöffneten kleinen Läden, die „Spätis“, diejenigen, die vergessen haben einzukaufen.
7. Gábor lernte auch, dass sich viele vor langen Wochenenden den Brückentag freinehmen.
8. Anfangs fehlte ihm die Möglichkeit, sonntags einzukaufen wie in Ungarn, obwohl es auch in Ungarn Jahre gab, in denen die Geschäfte sonntags geschlossen waren.
9. Inzwischen hat er aber die ruhigen Sonntage lieben gelernt, an denen die Familie gemeinsam einen Ausflug macht und niemand irgendwohin eilt.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.