093 thema 10

---

Thema 93 – Sprichwörter

Stufe 10 – höchstes Niveau, Fachsprache der Phraseologie (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A teljes ekvivalencia – Die Volläquivalenz

1. Judit irodalmi fordító, és éppen egy kortárs magyar regényt ültet át németre. – Judit ist Literaturübersetzerin und überträgt gerade einen zeitgenössischen ungarischen Roman ins Deutsche.

2. Az egyik fejezetben egy idős paraszt azt mondja a szomszédjának: „Kéz kezet mos.” – In einem Kapitel sagt ein alter Bauer zu seinem Nachbarn: „Kéz kezet mos.“

3. Judit megkönnyebbülten állapította meg, hogy itt teljes ekvivalenciáról (Volläquivalenz) van szó. – Judit stellte erleichtert fest, dass es sich hier um Volläquivalenz handelt.

4. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a német kifejezés jelentése, nyelvi képe és szerkezete is megegyezik. – Das bedeutet, dass beim ungarischen und beim deutschen Ausdruck sowohl die Bedeutung als auch das Sprachbild und die Struktur übereinstimmen.

5. A német „Eine Hand wäscht die andere” tehát minden veszteség nélkül visszaadja az eredetit. – Das deutsche „Eine Hand wäscht die andere“ gibt also das Original ohne jeden Verlust wieder.

6. Judit tudja, hogy a teljes ekvivalencia leginkább a közös latin vagy bibliai eredetű kifejezéseknél fordul elő. – Judit weiß, dass Volläquivalenz am ehesten bei Ausdrücken gemeinsamen lateinischen oder biblischen Ursprungs vorkommt.

7. Ugyanez igaz az „Itt van a kutya elásva” és a „Da liegt der Hund begraben” párra is. – Dasselbe gilt auch für das Paar „Itt van a kutya elásva“ und „Da liegt der Hund begraben“.

8. A fordítóképzésben azonban arra tanították, hogy a formai egyezés mögött is rejtőzhet stilisztikai eltérés (stilistische Abweichung). – In der Übersetzerausbildung hatte man ihr jedoch beigebracht, dass sich auch hinter formaler Übereinstimmung eine stilistische Abweichung verbergen kann.

9. Ezért ellenőrizte egy német szövegkorpuszban (Textkorpus), hogy a kifejezés ugyanabban a stílusrétegben (Stilebene) használatos-e. – Deshalb prüfte sie in einem deutschen Textkorpus, ob der Ausdruck in derselben Stilebene gebräuchlich ist.

10. Miután megbizonyosodott róla, elégedetten lépett tovább a következő, jóval nehezebb mondatra. – Nachdem sie sich vergewissert hatte, ging sie zufrieden zum nächsten, deutlich schwierigeren Satz über.

(aufklappen)magyarul

1. Judit irodalmi fordító, és éppen egy kortárs magyar regényt ültet át németre.

2. Az egyik fejezetben egy idős paraszt azt mondja a szomszédjának: „Kéz kezet mos.”

3. Judit megkönnyebbülten állapította meg, hogy itt teljes ekvivalenciáról (Volläquivalenz) van szó.

4. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a német kifejezés jelentése, nyelvi képe és szerkezete is megegyezik.

5. A német „Eine Hand wäscht die andere” tehát minden veszteség nélkül visszaadja az eredetit.

6. Judit tudja, hogy a teljes ekvivalencia leginkább a közös latin vagy bibliai eredetű kifejezéseknél fordul elő.

7. Ugyanez igaz az „Itt van a kutya elásva” és a „Da liegt der Hund begraben” párra is.

8. A fordítóképzésben azonban arra tanították, hogy a formai egyezés mögött is rejtőzhet stilisztikai eltérés (stilistische Abweichung).

9. Ezért ellenőrizte egy német szövegkorpuszban (Textkorpus), hogy a kifejezés ugyanabban a stílusrétegben (Stilebene) használatos-e.

10. Miután megbizonyosodott róla, elégedetten lépett tovább a következő, jóval nehezebb mondatra.

(aufklappen)német

1. Judit ist Literaturübersetzerin und überträgt gerade einen zeitgenössischen ungarischen Roman ins Deutsche.

2. In einem Kapitel sagt ein alter Bauer zu seinem Nachbarn: „Kéz kezet mos.“

3. Judit stellte erleichtert fest, dass es sich hier um Volläquivalenz handelt.

4. Das bedeutet, dass beim ungarischen und beim deutschen Ausdruck sowohl die Bedeutung als auch das Sprachbild und die Struktur übereinstimmen.

5. Das deutsche „Eine Hand wäscht die andere“ gibt also das Original ohne jeden Verlust wieder.

6. Judit weiß, dass Volläquivalenz am ehesten bei Ausdrücken gemeinsamen lateinischen oder biblischen Ursprungs vorkommt.

7. Dasselbe gilt auch für das Paar „Itt van a kutya elásva“ und „Da liegt der Hund begraben“.

8. In der Übersetzerausbildung hatte man ihr jedoch beigebracht, dass sich auch hinter formaler Übereinstimmung eine stilistische Abweichung verbergen kann.

9. Deshalb prüfte sie in einem deutschen Textkorpus, ob der Ausdruck in derselben Stilebene gebräuchlich ist.

10. Nachdem sie sich vergewissert hatte, ging sie zufrieden zum nächsten, deutlich schwierigeren Satz über.

2. Kurzgeschichte – A részleges ekvivalencia – Die Teiläquivalenz

1. Egy fordítói műhelyen Kurt, a németországi oktató, magyar közmondásokat adott fel feladatként. – In einem Übersetzerworkshop gab Kurt, der Dozent aus Deutschland, ungarische Sprichwörter als Aufgabe.

2. Az első a „Ki korán kel, aranyat lel” volt, amelyet a résztvevők gyorsan „Morgenstund hat Gold im Mund”-ként fordítottak. – Das erste war „Ki korán kel, aranyat lel“, das die Teilnehmer schnell mit „Morgenstund hat Gold im Mund“ übersetzten.

3. Kurt megjegyezte, hogy ez részleges ekvivalencia (Teiläquivalenz), mert a jelentés azonos, de a nyelvi kép eltér. – Kurt bemerkte, dass dies eine Teiläquivalenz sei, weil die Bedeutung gleich ist, das Sprachbild aber abweicht.

4. A magyar változatban valaki aranyat talál, a németben viszont a reggeli óra „szájában” van az arany. – In der ungarischen Variante findet jemand Gold, im Deutschen dagegen hat die Morgenstunde das Gold „im Mund“.

5. A második feladat a „Sok lúd disznót győz” volt, amelynek német megfelelője a „Viele Hunde sind des Hasen Tod”. – Die zweite Aufgabe war „Sok lúd disznót győz“, dessen deutsche Entsprechung „Viele Hunde sind des Hasen Tod“ ist.

6. Itt már a szereplő állatok is mások, és a nézőpont is megfordul: a magyarban a sokaság győz, a németben a gyenge pusztul el. – Hier sind schon die beteiligten Tiere andere, und auch die Perspektive kehrt sich um: Im Ungarischen siegt die Menge, im Deutschen geht der Schwache zugrunde.

7. Kurt rámutatott, hogy a részleges ekvivalensek között a konnotáció (Konnotation) is eltérhet. – Kurt wies darauf hin, dass sich zwischen Teiläquivalenten auch die Konnotation unterscheiden kann.

8. Egy résztvevő, Fanni, azt kérdezte, mikor érdemes mégis megtartani az eredeti képet. – Eine Teilnehmerin, Fanni, fragte, wann es sich dennoch lohne, das ursprüngliche Bild beizubehalten.

9. Kurt azt felelte, hogy ha a szöveg célja a kulturális idegenség érzékeltetése, akkor az idegenítő fordítás (verfremdende Übersetzung) is indokolt lehet. – Kurt antwortete, dass auch eine verfremdende Übersetzung gerechtfertigt sein könne, wenn der Text das kulturell Fremde spürbar machen soll.

10. A műhely végén mindenki egyetértett abban, hogy a jó fordítás mindig döntések sorozata, nem pedig mechanikus behelyettesítés. – Am Ende des Workshops waren sich alle einig, dass eine gute Übersetzung immer eine Reihe von Entscheidungen ist und kein mechanisches Ersetzen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy fordítói műhelyen Kurt, a németországi oktató, magyar közmondásokat adott fel feladatként.

2. Az első a „Ki korán kel, aranyat lel” volt, amelyet a résztvevők gyorsan „Morgenstund hat Gold im Mund”-ként fordítottak.

3. Kurt megjegyezte, hogy ez részleges ekvivalencia (Teiläquivalenz), mert a jelentés azonos, de a nyelvi kép eltér.

4. A magyar változatban valaki aranyat talál, a németben viszont a reggeli óra „szájában” van az arany.

5. A második feladat a „Sok lúd disznót győz” volt, amelynek német megfelelője a „Viele Hunde sind des Hasen Tod”.

6. Itt már a szereplő állatok is mások, és a nézőpont is megfordul: a magyarban a sokaság győz, a németben a gyenge pusztul el.

7. Kurt rámutatott, hogy a részleges ekvivalensek között a konnotáció (Konnotation) is eltérhet.

8. Egy résztvevő, Fanni, azt kérdezte, mikor érdemes mégis megtartani az eredeti képet.

9. Kurt azt felelte, hogy ha a szöveg célja a kulturális idegenség érzékeltetése, akkor az idegenítő fordítás (verfremdende Übersetzung) is indokolt lehet.

10. A műhely végén mindenki egyetértett abban, hogy a jó fordítás mindig döntések sorozata, nem pedig mechanikus behelyettesítés.

(aufklappen)német

1. In einem Übersetzerworkshop gab Kurt, der Dozent aus Deutschland, ungarische Sprichwörter als Aufgabe.

2. Das erste war „Ki korán kel, aranyat lel“, das die Teilnehmer schnell mit „Morgenstund hat Gold im Mund“ übersetzten.

3. Kurt bemerkte, dass dies eine Teiläquivalenz sei, weil die Bedeutung gleich ist, das Sprachbild aber abweicht.

4. In der ungarischen Variante findet jemand Gold, im Deutschen dagegen hat die Morgenstunde das Gold „im Mund“.

5. Die zweite Aufgabe war „Sok lúd disznót győz“, dessen deutsche Entsprechung „Viele Hunde sind des Hasen Tod“ ist.

6. Hier sind schon die beteiligten Tiere andere, und auch die Perspektive kehrt sich um: Im Ungarischen siegt die Menge, im Deutschen geht der Schwache zugrunde.

7. Kurt wies darauf hin, dass sich zwischen Teiläquivalenten auch die Konnotation unterscheiden kann.

8. Eine Teilnehmerin, Fanni, fragte, wann es sich dennoch lohne, das ursprüngliche Bild beizubehalten.

9. Kurt antwortete, dass auch eine verfremdende Übersetzung gerechtfertigt sein könne, wenn der Text das kulturell Fremde spürbar machen soll.

10. Am Ende des Workshops waren sich alle einig, dass eine gute Übersetzung immer eine Reihe von Entscheidungen ist und kein mechanisches Ersetzen.

3. Kurzgeschichte – A nulla ekvivalencia és a körülírás – Nulläquivalenz und Umschreibung

1. Hanna, egy Bécsben élő magyar szinkrontolmács (Simultandolmetscherin), egy kulturális fesztivál megnyitóján dolgozott. – Hanna, eine in Wien lebende ungarische Simultandolmetscherin, arbeitete bei der Eröffnung eines Kulturfestivals.

2. A magyar polgármester beszéde közben váratlanul azt mondta: „Városunkban mindenki úgy él, mint Marci Hevesen.” – Während seiner Rede sagte der ungarische Bürgermeister unerwartet: „In unserer Stadt lebt jeder wie Marci in Heves.“

3. Hanna tudta, hogy ennek a szóláshasonlatnak nincs német megfelelője, vagyis nulla ekvivalenciáról (Nulläquivalenz) van szó. – Hanna wusste, dass dieser sprichwörtliche Vergleich keine deutsche Entsprechung hat, es sich also um Nulläquivalenz handelt.

4. A szó szerinti fordítás értelmetlen lett volna, hiszen a német közönség nem ismeri sem Marcit, sem Heves jelentőségét. – Die wörtliche Übersetzung wäre sinnlos gewesen, denn das deutsche Publikum kennt weder Marci noch die Bedeutung von Heves.

5. Ezért a körülírás (Umschreibung, Paraphrase) módszerét választotta. – Deshalb wählte sie die Methode der Umschreibung.

6. Azt mondta: „In unserer Stadt lebt jeder sorglos und im Wohlstand.” – Sie sagte: „In unserer Stadt lebt jeder sorglos und im Wohlstand.“

7. Később megjegyezte egy kollégájának, hogy használhatta volna a „wie Gott in Frankreich” kifejezést is, amely funkcionálisan egyenértékű (funktional äquivalent). – Später bemerkte sie gegenüber einem Kollegen, dass sie auch den Ausdruck „wie Gott in Frankreich“ hätte verwenden können, der funktional äquivalent ist.

8. Ezt azonban kerülte, mert egy magyar városról szóló beszédben furcsán hatott volna Franciaország említése. – Diesen habe sie jedoch vermieden, weil die Erwähnung Frankreichs in einer Rede über eine ungarische Stadt seltsam gewirkt hätte.

9. A kollégája szerint ez jó példa arra, hogy a funkcionális ekvivalens nem mindig a legjobb választás, ha kulturális zavart okoz. – Laut ihrem Kollegen ist das ein gutes Beispiel dafür, dass ein funktionales Äquivalent nicht immer die beste Wahl ist, wenn es kulturelle Verwirrung stiftet.

10. Hanna azóta egy saját glosszáriumot (Glossar) vezet a nulla ekvivalensű magyar kifejezésekről. – Hanna führt seitdem ein eigenes Glossar über ungarische Ausdrücke ohne Äquivalent.

(aufklappen)magyarul

1. Hanna, egy Bécsben élő magyar szinkrontolmács (Simultandolmetscherin), egy kulturális fesztivál megnyitóján dolgozott.

2. A magyar polgármester beszéde közben váratlanul azt mondta: „Városunkban mindenki úgy él, mint Marci Hevesen.”

3. Hanna tudta, hogy ennek a szóláshasonlatnak nincs német megfelelője, vagyis nulla ekvivalenciáról (Nulläquivalenz) van szó.

4. A szó szerinti fordítás értelmetlen lett volna, hiszen a német közönség nem ismeri sem Marcit, sem Heves jelentőségét.

5. Ezért a körülírás (Umschreibung, Paraphrase) módszerét választotta.

6. Azt mondta: „In unserer Stadt lebt jeder sorglos und im Wohlstand.”

7. Később megjegyezte egy kollégájának, hogy használhatta volna a „wie Gott in Frankreich” kifejezést is, amely funkcionálisan egyenértékű (funktional äquivalent).

8. Ezt azonban kerülte, mert egy magyar városról szóló beszédben furcsán hatott volna Franciaország említése.

9. A kollégája szerint ez jó példa arra, hogy a funkcionális ekvivalens nem mindig a legjobb választás, ha kulturális zavart okoz.

10. Hanna azóta egy saját glosszáriumot (Glossar) vezet a nulla ekvivalensű magyar kifejezésekről.

(aufklappen)német

1. Hanna, eine in Wien lebende ungarische Simultandolmetscherin, arbeitete bei der Eröffnung eines Kulturfestivals.

2. Während seiner Rede sagte der ungarische Bürgermeister unerwartet: „In unserer Stadt lebt jeder wie Marci in Heves.“

3. Hanna wusste, dass dieser sprichwörtliche Vergleich keine deutsche Entsprechung hat, es sich also um Nulläquivalenz handelt.

4. Die wörtliche Übersetzung wäre sinnlos gewesen, denn das deutsche Publikum kennt weder Marci noch die Bedeutung von Heves.

5. Deshalb wählte sie die Methode der Umschreibung.

6. Sie sagte: „In unserer Stadt lebt jeder sorglos und im Wohlstand.“

7. Später bemerkte sie gegenüber einem Kollegen, dass sie auch den Ausdruck „wie Gott in Frankreich“ hätte verwenden können, der funktional äquivalent ist.

8. Diesen habe sie jedoch vermieden, weil die Erwähnung Frankreichs in einer Rede über eine ungarische Stadt seltsam gewirkt hätte.

9. Laut ihrem Kollegen ist das ein gutes Beispiel dafür, dass ein funktionales Äquivalent nicht immer die beste Wahl ist, wenn es kulturelle Verwirrung stiftet.

10. Hanna führt seitdem ein eigenes Glossar über ungarische Ausdrücke ohne Äquivalent.

4. Kurzgeschichte – A hamis barát a frazeológiában – Der falsche Freund in der Phraseologie

1. Sophie, egy Szegeden tanuló német egyetemista, felhívta a magyar barátnőjét, hogy megkérdezze, hogy van a beteg nagyapja. – Sophie, eine in Szeged studierende deutsche Studentin, rief ihre ungarische Freundin an, um zu fragen, wie es deren krankem Großvater gehe.

2. Dóra vidáman azt felelte: „Kutya baja!” – Dóra antwortete fröhlich: „Kutya baja!“

3. Sophie megrémült, mert a németben a „hundeelend” vagy „hundsmiserabel” azt jelenti, hogy valaki nagyon rosszul van. – Sophie erschrak, weil im Deutschen „hundeelend“ oder „hundsmiserabel“ bedeutet, dass es jemandem sehr schlecht geht.

4. Dóra nevetve magyarázta el, hogy a magyar szólás éppen az ellenkezőjét jelenti: a nagyapjának semmi baja. – Dóra erklärte lachend, dass die ungarische Redewendung genau das Gegenteil bedeutet: Ihrem Großvater fehle nichts.

5. Az ilyen, formailag hasonló, de eltérő jelentésű kifejezéspárokat a kontrasztív nyelvészet (kontrastive Linguistik) frazeológiai hamis barátoknak (phraseologische falsche Freunde) nevezi. – Solche formal ähnlichen Ausdruckspaare mit abweichender Bedeutung nennt die kontrastive Linguistik phraseologische falsche Freunde.

6. Sophie a következő szemináriumon kiselőadást tartott erről az esetről. – Sophie hielt im nächsten Seminar ein Kurzreferat über diesen Fall.

7. Kiemelte, hogy a „kutya” mindkét nyelvben erősítő elemként (Verstärkungselement) is működik, például a „kutya hideg” és a „hundekalt” kifejezésekben. – Sie hob hervor, dass „Hund“ in beiden Sprachen auch als Verstärkungselement funktioniert, zum Beispiel in den Ausdrücken „kutya hideg“ und „hundekalt“.

8. A „kutya baja” esetében azonban a tagadó jelentés (verneinende Bedeutung) a magyar szólás sajátossága. – Im Fall von „kutya baja“ ist die verneinende Bedeutung jedoch eine Besonderheit der ungarischen Redewendung.

9. A szemináriumvezető hozzátette, hogy a hamis barátok különösen veszélyesek, mert a tanuló azt hiszi, hogy érti őket. – Der Seminarleiter fügte hinzu, dass falsche Freunde besonders gefährlich sind, weil der Lernende glaubt, sie zu verstehen.

10. Sophie a kiselőadást azzal zárta, hogy a nagyapa azóta teljesen meggyógyult, tehát most valóban „kutya baja”. – Sophie schloss das Referat mit der Bemerkung, dass der Großvater inzwischen völlig genesen sei, ihm also jetzt tatsächlich „nichts fehle“.

(aufklappen)magyarul

1. Sophie, egy Szegeden tanuló német egyetemista, felhívta a magyar barátnőjét, hogy megkérdezze, hogy van a beteg nagyapja.

2. Dóra vidáman azt felelte: „Kutya baja!”

3. Sophie megrémült, mert a németben a „hundeelend” vagy „hundsmiserabel” azt jelenti, hogy valaki nagyon rosszul van.

4. Dóra nevetve magyarázta el, hogy a magyar szólás éppen az ellenkezőjét jelenti: a nagyapjának semmi baja.

5. Az ilyen, formailag hasonló, de eltérő jelentésű kifejezéspárokat a kontrasztív nyelvészet (kontrastive Linguistik) frazeológiai hamis barátoknak (phraseologische falsche Freunde) nevezi.

6. Sophie a következő szemináriumon kiselőadást tartott erről az esetről.

7. Kiemelte, hogy a „kutya” mindkét nyelvben erősítő elemként (Verstärkungselement) is működik, például a „kutya hideg” és a „hundekalt” kifejezésekben.

8. A „kutya baja” esetében azonban a tagadó jelentés (verneinende Bedeutung) a magyar szólás sajátossága.

9. A szemináriumvezető hozzátette, hogy a hamis barátok különösen veszélyesek, mert a tanuló azt hiszi, hogy érti őket.

10. Sophie a kiselőadást azzal zárta, hogy a nagyapa azóta teljesen meggyógyult, tehát most valóban „kutya baja”.

(aufklappen)német

1. Sophie, eine in Szeged studierende deutsche Studentin, rief ihre ungarische Freundin an, um zu fragen, wie es deren krankem Großvater gehe.

2. Dóra antwortete fröhlich: „Kutya baja!“

3. Sophie erschrak, weil im Deutschen „hundeelend“ oder „hundsmiserabel“ bedeutet, dass es jemandem sehr schlecht geht.

4. Dóra erklärte lachend, dass die ungarische Redewendung genau das Gegenteil bedeutet: Ihrem Großvater fehle nichts.

5. Solche formal ähnlichen Ausdruckspaare mit abweichender Bedeutung nennt die kontrastive Linguistik phraseologische falsche Freunde.

6. Sophie hielt im nächsten Seminar ein Kurzreferat über diesen Fall.

7. Sie hob hervor, dass „Hund“ in beiden Sprachen auch als Verstärkungselement funktioniert, zum Beispiel in den Ausdrücken „kutya hideg“ und „hundekalt“.

8. Im Fall von „kutya baja“ ist die verneinende Bedeutung jedoch eine Besonderheit der ungarischen Redewendung.

9. Der Seminarleiter fügte hinzu, dass falsche Freunde besonders gefährlich sind, weil der Lernende glaubt, sie zu verstehen.

10. Sophie schloss das Referat mit der Bemerkung, dass der Großvater inzwischen völlig genesen sei, ihm also jetzt tatsächlich „nichts fehle“.

5. Kurzgeschichte – A modifikáció a sajtóban – Die Modifikation in der Presse

1. Egy budapesti hetilap szerkesztőségében Ákos, a rovatvezető, a heti címlap főcímén gondolkodott. – In der Redaktion einer Budapester Wochenzeitung dachte Ákos, der Ressortleiter, über die Hauptschlagzeile der Titelseite nach.

2. A cikk arról szólt, hogy a kormány a választások előtt hirtelen adócsökkentést jelentett be. – Der Artikel handelte davon, dass die Regierung vor den Wahlen plötzlich eine Steuersenkung angekündigt hatte.

3. Ákos végül ezt a címet választotta: „Kétszer ad, ki választás előtt ad.” – Ákos wählte schließlich diese Schlagzeile: „Doppelt gibt, wer vor der Wahl gibt.“

4. Ez a jól ismert „Kétszer ad, ki gyorsan ad” közmondás tudatos modifikációja (Modifikation). – Das ist eine bewusste Modifikation des bekannten Sprichworts „Doppelt gibt, wer schnell gibt“.

5. A modifikáció során a szerző megváltoztatja a frazéma egy elemét, hogy új, gyakran ironikus jelentést hozzon létre. – Bei der Modifikation verändert der Autor ein Element des Phraseologismus, um eine neue, oft ironische Bedeutung zu erzeugen.

6. A gyakornok, Luca, megkérdezte, nem túl elfogult-e ez a cím egy hírlapban. – Die Praktikantin Luca fragte, ob diese Schlagzeile für eine Nachrichtenzeitung nicht zu voreingenommen sei.

7. Ákos elmagyarázta, hogy a szójáték (Wortspiel) a véleménycikkek (Meinungsartikel) műfajában megengedett, a hírekben viszont kerülni kell. – Ákos erklärte, dass das Wortspiel in der Gattung der Meinungsartikel zulässig sei, in den Nachrichten aber vermieden werden müsse.

8. Hozzátette, hogy a modifikált közmondás csak akkor hatásos, ha az olvasó felismeri az eredeti formát, és értékeli az eltérést. – Er fügte hinzu, dass ein modifiziertes Sprichwort nur dann wirksam sei, wenn der Leser die ursprüngliche Form erkennt und die Abweichung zu schätzen weiß.

9. Luca a következő hetekben gyűjteni kezdte a hazai sajtó modifikált közmondásait, és meglepően sokat talált. – Luca begann in den folgenden Wochen, die modifizierten Sprichwörter der heimischen Presse zu sammeln, und fand überraschend viele.

10. Gyűjteményéből később egy szakdolgozat született a sajtónyelvi frazeológiáról (Pressephraseologie). – Aus ihrer Sammlung entstand später eine Abschlussarbeit über Pressephraseologie.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti hetilap szerkesztőségében Ákos, a rovatvezető, a heti címlap főcímén gondolkodott.

2. A cikk arról szólt, hogy a kormány a választások előtt hirtelen adócsökkentést jelentett be.

3. Ákos végül ezt a címet választotta: „Kétszer ad, ki választás előtt ad.”

4. Ez a jól ismert „Kétszer ad, ki gyorsan ad” közmondás tudatos modifikációja (Modifikation).

5. A modifikáció során a szerző megváltoztatja a frazéma egy elemét, hogy új, gyakran ironikus jelentést hozzon létre.

6. A gyakornok, Luca, megkérdezte, nem túl elfogult-e ez a cím egy hírlapban.

7. Ákos elmagyarázta, hogy a szójáték (Wortspiel) a véleménycikkek (Meinungsartikel) műfajában megengedett, a hírekben viszont kerülni kell.

8. Hozzátette, hogy a modifikált közmondás csak akkor hatásos, ha az olvasó felismeri az eredeti formát, és értékeli az eltérést.

9. Luca a következő hetekben gyűjteni kezdte a hazai sajtó modifikált közmondásait, és meglepően sokat talált.

10. Gyűjteményéből később egy szakdolgozat született a sajtónyelvi frazeológiáról (Pressephraseologie).

(aufklappen)német

1. In der Redaktion einer Budapester Wochenzeitung dachte Ákos, der Ressortleiter, über die Hauptschlagzeile der Titelseite nach.

2. Der Artikel handelte davon, dass die Regierung vor den Wahlen plötzlich eine Steuersenkung angekündigt hatte.

3. Ákos wählte schließlich diese Schlagzeile: „Doppelt gibt, wer vor der Wahl gibt.“

4. Das ist eine bewusste Modifikation des bekannten Sprichworts „Doppelt gibt, wer schnell gibt“.

5. Bei der Modifikation verändert der Autor ein Element des Phraseologismus, um eine neue, oft ironische Bedeutung zu erzeugen.

6. Die Praktikantin Luca fragte, ob diese Schlagzeile für eine Nachrichtenzeitung nicht zu voreingenommen sei.

7. Ákos erklärte, dass das Wortspiel in der Gattung der Meinungsartikel zulässig sei, in den Nachrichten aber vermieden werden müsse.

8. Er fügte hinzu, dass ein modifiziertes Sprichwort nur dann wirksam sei, wenn der Leser die ursprüngliche Form erkennt und die Abweichung zu schätzen weiß.

9. Luca begann in den folgenden Wochen, die modifizierten Sprichwörter der heimischen Presse zu sammeln, und fand überraschend viele.

10. Aus ihrer Sammlung entstand später eine Abschlussarbeit über Pressephraseologie.

6. Kurzgeschichte – A közmondás a reklámban – Das Sprichwort in der Werbung

1. Egy reklámügynökségnél Viktória és csapata egy új hazai kávémárka kampányán dolgozott. – In einer Werbeagentur arbeiteten Viktória und ihr Team an der Kampagne für eine neue einheimische Kaffeemarke.

2. Hosszas ötletelés után valaki felvetette: „Ki korán kel, kávét lel.” – Nach langem Brainstorming schlug jemand vor: „Wer früh aufsteht, findet Kaffee.“

3. Viktória azonnal érezte, hogy a szlogen működni fog, mert egy közismert közmondásra épül. – Viktória spürte sofort, dass der Slogan funktionieren würde, weil er auf einem allgemein bekannten Sprichwort aufbaut.

4. A reklámnyelvben (Werbesprache) az ismert frazémák a figyelemfelkeltés (Aufmerksamkeitserregung) és a megjegyezhetőség (Einprägsamkeit) eszközei. – In der Werbesprache sind bekannte Phraseologismen Mittel der Aufmerksamkeitserregung und der Einprägsamkeit.

5. Ráadásul a közmondás tekintélye pozitív érzelmeket és a hagyomány iránti bizalmat is kelt. – Zudem weckt die Autorität des Sprichworts positive Gefühle und Vertrauen in die Tradition.

6. A jogi osztály azonban figyelmeztetett, hogy a szlogen ne sugalljon egészségügyi állítást (gesundheitsbezogene Angabe). – Die Rechtsabteilung warnte jedoch davor, dass der Slogan keine gesundheitsbezogene Angabe suggerieren dürfe.

7. Ezért a „kávét lel” változatot választották, nem pedig az „egészséget lel” formát, amely jogilag kockázatos lett volna. – Deshalb wählte man die Variante „findet Kaffee“ und nicht die Form „findet Gesundheit“, die rechtlich riskant gewesen wäre.

8. A német piacra szánt változathoz a csapat a „Morgenstund hat Kaffee im Mund” lokalizációt (Lokalisierung) javasolta. – Für die für den deutschen Markt bestimmte Version schlug das Team die Lokalisierung „Morgenstund hat Kaffee im Mund“ vor.

9. Ez jól mutatja, hogy a reklámfordítás nem nyelvi, hanem kulturális adaptáció (kulturelle Adaption). – Das zeigt gut, dass Werbeübersetzung keine sprachliche, sondern eine kulturelle Adaption ist.

10. A kampány olyan sikeres lett, hogy a szlogen néhány hónap múlva már a hétköznapi beszédben is felbukkant. – Die Kampagne wurde so erfolgreich, dass der Slogan nach einigen Monaten schon in der Alltagssprache auftauchte.

(aufklappen)magyarul

1. Egy reklámügynökségnél Viktória és csapata egy új hazai kávémárka kampányán dolgozott.

2. Hosszas ötletelés után valaki felvetette: „Ki korán kel, kávét lel.”

3. Viktória azonnal érezte, hogy a szlogen működni fog, mert egy közismert közmondásra épül.

4. A reklámnyelvben (Werbesprache) az ismert frazémák a figyelemfelkeltés (Aufmerksamkeitserregung) és a megjegyezhetőség (Einprägsamkeit) eszközei.

5. Ráadásul a közmondás tekintélye pozitív érzelmeket és a hagyomány iránti bizalmat is kelt.

6. A jogi osztály azonban figyelmeztetett, hogy a szlogen ne sugalljon egészségügyi állítást (gesundheitsbezogene Angabe).

7. Ezért a „kávét lel” változatot választották, nem pedig az „egészséget lel” formát, amely jogilag kockázatos lett volna.

8. A német piacra szánt változathoz a csapat a „Morgenstund hat Kaffee im Mund” lokalizációt (Lokalisierung) javasolta.

9. Ez jól mutatja, hogy a reklámfordítás nem nyelvi, hanem kulturális adaptáció (kulturelle Adaption).

10. A kampány olyan sikeres lett, hogy a szlogen néhány hónap múlva már a hétköznapi beszédben is felbukkant.

(aufklappen)német

1. In einer Werbeagentur arbeiteten Viktória und ihr Team an der Kampagne für eine neue einheimische Kaffeemarke.

2. Nach langem Brainstorming schlug jemand vor: „Wer früh aufsteht, findet Kaffee.“

3. Viktória spürte sofort, dass der Slogan funktionieren würde, weil er auf einem allgemein bekannten Sprichwort aufbaut.

4. In der Werbesprache sind bekannte Phraseologismen Mittel der Aufmerksamkeitserregung und der Einprägsamkeit.

5. Zudem weckt die Autorität des Sprichworts positive Gefühle und Vertrauen in die Tradition.

6. Die Rechtsabteilung warnte jedoch davor, dass der Slogan keine gesundheitsbezogene Angabe suggerieren dürfe.

7. Deshalb wählte man die Variante „findet Kaffee“ und nicht die Form „findet Gesundheit“, die rechtlich riskant gewesen wäre.

8. Für die für den deutschen Markt bestimmte Version schlug das Team die Lokalisierung „Morgenstund hat Kaffee im Mund“ vor.

9. Das zeigt gut, dass Werbeübersetzung keine sprachliche, sondern eine kulturelle Adaption ist.

10. Die Kampagne wurde so erfolgreich, dass der Slogan nach einigen Monaten schon in der Alltagssprache auftauchte.

7. Kurzgeschichte – A közmondás pragmatikai funkciói – Die pragmatischen Funktionen des Sprichworts

1. Egy kommunikációs tréningen Eszter, a tréner, azt elemezte a résztvevőkkel, mire használjuk a közmondásokat a beszélgetésben. – In einem Kommunikationstraining analysierte die Trainerin Eszter mit den Teilnehmern, wofür wir Sprichwörter im Gespräch verwenden.

2. Egy rövid felvételt játszott le, amelyben két kolléga egy elrontott projektről beszélget. – Sie spielte eine kurze Aufnahme ab, in der zwei Kollegen über ein misslungenes Projekt sprechen.

3. Az egyik kolléga azt mondja: „Több is veszett Mohácsnál”, a másik pedig azt feleli: „Na igen, ember tervez, Isten végez.” – Der eine Kollege sagt: „Bei Mohács ging mehr verloren“, und der andere antwortet: „Na ja, der Mensch denkt, Gott lenkt.“

4. Eszter elmagyarázta, hogy az első mondás vigasztaló funkciót (tröstende Funktion), a második pedig felelősséghárító funkciót (entlastende Funktion) tölt be. – Eszter erklärte, dass der erste Spruch eine tröstende Funktion und der zweite eine entlastende Funktion erfüllt.

5. A pragmatikai funkció (pragmatische Funktion) azt írja le, hogy egy nyelvi elem milyen cselekvést hajt végre az adott helyzetben. – Die pragmatische Funktion beschreibt, welche Handlung ein sprachliches Element in der jeweiligen Situation vollzieht.

6. A közmondások gyakran a beszélgetés lezárására (Gesprächsbeendigung) is szolgálnak, mert általános igazságként nehéz vitatni őket. – Sprichwörter dienen oft auch der Gesprächsbeendigung, weil man sie als allgemeine Wahrheit schwer bestreiten kann.

7. Az egyik résztvevő, Tibor, megjegyezte, hogy a főnöke mindig közmondással zárja le a kellemetlen megbeszéléseket. – Einer der Teilnehmer, Tibor, bemerkte, dass sein Chef unangenehme Besprechungen immer mit einem Sprichwort beende.

8. Eszter szerint ez egy indirekt beszédaktus (indirekter Sprechakt), amellyel a vezető a vita folytatását akadályozza meg. – Laut Eszter ist das ein indirekter Sprechakt, mit dem die Führungskraft die Fortsetzung der Diskussion verhindert.

9. A tréning végén a résztvevők azt gyakorolták, hogyan lehet udvariasan, de határozottan reagálni egy ilyen lezáró közmondásra. – Am Ende des Trainings übten die Teilnehmer, wie man höflich, aber bestimmt auf ein solches abschließendes Sprichwort reagieren kann.

10. Tibor a következő értekezleten ki is próbálta, és a főnöke meglepetésére folytatta a megbeszélést. – Tibor probierte es bei der nächsten Besprechung auch aus und setzte zur Überraschung seines Chefs die Diskussion fort.

(aufklappen)magyarul

1. Egy kommunikációs tréningen Eszter, a tréner, azt elemezte a résztvevőkkel, mire használjuk a közmondásokat a beszélgetésben.

2. Egy rövid felvételt játszott le, amelyben két kolléga egy elrontott projektről beszélget.

3. Az egyik kolléga azt mondja: „Több is veszett Mohácsnál”, a másik pedig azt feleli: „Na igen, ember tervez, Isten végez.”

4. Eszter elmagyarázta, hogy az első mondás vigasztaló funkciót (tröstende Funktion), a második pedig felelősséghárító funkciót (entlastende Funktion) tölt be.

5. A pragmatikai funkció (pragmatische Funktion) azt írja le, hogy egy nyelvi elem milyen cselekvést hajt végre az adott helyzetben.

6. A közmondások gyakran a beszélgetés lezárására (Gesprächsbeendigung) is szolgálnak, mert általános igazságként nehéz vitatni őket.

7. Az egyik résztvevő, Tibor, megjegyezte, hogy a főnöke mindig közmondással zárja le a kellemetlen megbeszéléseket.

8. Eszter szerint ez egy indirekt beszédaktus (indirekter Sprechakt), amellyel a vezető a vita folytatását akadályozza meg.

9. A tréning végén a résztvevők azt gyakorolták, hogyan lehet udvariasan, de határozottan reagálni egy ilyen lezáró közmondásra.

10. Tibor a következő értekezleten ki is próbálta, és a főnöke meglepetésére folytatta a megbeszélést.

(aufklappen)német

1. In einem Kommunikationstraining analysierte die Trainerin Eszter mit den Teilnehmern, wofür wir Sprichwörter im Gespräch verwenden.

2. Sie spielte eine kurze Aufnahme ab, in der zwei Kollegen über ein misslungenes Projekt sprechen.

3. Der eine Kollege sagt: „Bei Mohács ging mehr verloren“, und der andere antwortet: „Na ja, der Mensch denkt, Gott lenkt.“

4. Eszter erklärte, dass der erste Spruch eine tröstende Funktion und der zweite eine entlastende Funktion erfüllt.

5. Die pragmatische Funktion beschreibt, welche Handlung ein sprachliches Element in der jeweiligen Situation vollzieht.

6. Sprichwörter dienen oft auch der Gesprächsbeendigung, weil man sie als allgemeine Wahrheit schwer bestreiten kann.

7. Einer der Teilnehmer, Tibor, bemerkte, dass sein Chef unangenehme Besprechungen immer mit einem Sprichwort beende.

8. Laut Eszter ist das ein indirekter Sprechakt, mit dem die Führungskraft die Fortsetzung der Diskussion verhindert.

9. Am Ende des Trainings übten die Teilnehmer, wie man höflich, aber bestimmt auf ein solches abschließendes Sprichwort reagieren kann.

10. Tibor probierte es bei der nächsten Besprechung auch aus und setzte zur Überraschung seines Chefs die Diskussion fort.

8. Kurzgeschichte – A paremiológiai minimum – Das parömiologische Minimum

1. Edit, aki egy németországi népfőiskolán magyart tanít, új tananyagot állított össze haladó tanulók számára. – Edit, die an einer Volkshochschule in Deutschland Ungarisch unterrichtet, stellte neues Lehrmaterial für fortgeschrittene Lernende zusammen.

2. Azon gondolkodott, mely közmondásokat kell feltétlenül ismernie egy idegen nyelvű beszélőnek. – Sie dachte darüber nach, welche Sprichwörter ein fremdsprachiger Sprecher unbedingt kennen muss.

3. Ehhez a paremiológiai minimum (parömiologisches Minimum) fogalmát hívta segítségül, amelyet Grigorij Permjakov orosz kutató vezetett be. – Dazu zog sie den Begriff des parömiologischen Minimums heran, den der russische Forscher Grigori Permjakow eingeführt hat.

4. A paremiológiai minimum azoknak a közmondásoknak az összessége, amelyeket egy nyelvközösség szinte minden felnőtt tagja ismer. – Das parömiologische Minimum ist die Gesamtheit jener Sprichwörter, die fast jedes erwachsene Mitglied einer Sprachgemeinschaft kennt.

5. Edit egy magyar kutatás eredményeire támaszkodott, amelyben kérdőívekkel (Fragebögen) mérték fel a közmondások ismertségét. – Edit stützte sich auf die Ergebnisse einer ungarischen Untersuchung, in der man die Bekanntheit der Sprichwörter mit Fragebögen erhoben hatte.

6. A lista élén olyan mondások álltak, mint az „Aki másnak vermet ás, maga esik bele” és a „Lassan járj, tovább érsz”. – An der Spitze der Liste standen Sprüche wie „Wer anderen eine Grube gräbt, fällt selbst hinein“ und „Eile mit Weile“.

7. Edit úgy döntött, hogy minden leckében két közmondást tanít, mindig hiteles szövegkörnyezetbe ágyazva. – Edit beschloss, in jeder Lektion zwei Sprichwörter zu unterrichten, stets in authentische Kontexte eingebettet.

8. A tanulóknak nemcsak a jelentést kellett megérteniük, hanem azt is, milyen helyzetben és milyen hangnemben (Tonfall) illik használni őket. – Die Lernenden mussten nicht nur die Bedeutung verstehen, sondern auch, in welcher Situation und in welchem Tonfall man sie angemessen verwendet.

9. Egy tanítványa, Markus, egy budapesti családi látogatás után elmesélte, hogy egy jól elhelyezett közmondással megnevettette a vendéglátóit. – Einer ihrer Schüler, Markus, erzählte nach einem Familienbesuch in Budapest, dass er seine Gastgeber mit einem gut platzierten Sprichwort zum Lachen gebracht habe.

10. Edit szerint ez bizonyítja, hogy a paremiológiai kompetencia (parömiologische Kompetenz) a kommunikatív kompetencia szerves része. – Laut Edit beweist das, dass die parömiologische Kompetenz ein fester Bestandteil der kommunikativen Kompetenz ist.

(aufklappen)magyarul

1. Edit, aki egy németországi népfőiskolán magyart tanít, új tananyagot állított össze haladó tanulók számára.

2. Azon gondolkodott, mely közmondásokat kell feltétlenül ismernie egy idegen nyelvű beszélőnek.

3. Ehhez a paremiológiai minimum (parömiologisches Minimum) fogalmát hívta segítségül, amelyet Grigorij Permjakov orosz kutató vezetett be.

4. A paremiológiai minimum azoknak a közmondásoknak az összessége, amelyeket egy nyelvközösség szinte minden felnőtt tagja ismer.

5. Edit egy magyar kutatás eredményeire támaszkodott, amelyben kérdőívekkel (Fragebögen) mérték fel a közmondások ismertségét.

6. A lista élén olyan mondások álltak, mint az „Aki másnak vermet ás, maga esik bele” és a „Lassan járj, tovább érsz”.

7. Edit úgy döntött, hogy minden leckében két közmondást tanít, mindig hiteles szövegkörnyezetbe ágyazva.

8. A tanulóknak nemcsak a jelentést kellett megérteniük, hanem azt is, milyen helyzetben és milyen hangnemben (Tonfall) illik használni őket.

9. Egy tanítványa, Markus, egy budapesti családi látogatás után elmesélte, hogy egy jól elhelyezett közmondással megnevettette a vendéglátóit.

10. Edit szerint ez bizonyítja, hogy a paremiológiai kompetencia (parömiologische Kompetenz) a kommunikatív kompetencia szerves része.

(aufklappen)német

1. Edit, die an einer Volkshochschule in Deutschland Ungarisch unterrichtet, stellte neues Lehrmaterial für fortgeschrittene Lernende zusammen.

2. Sie dachte darüber nach, welche Sprichwörter ein fremdsprachiger Sprecher unbedingt kennen muss.

3. Dazu zog sie den Begriff des parömiologischen Minimums heran, den der russische Forscher Grigori Permjakow eingeführt hat.

4. Das parömiologische Minimum ist die Gesamtheit jener Sprichwörter, die fast jedes erwachsene Mitglied einer Sprachgemeinschaft kennt.

5. Edit stützte sich auf die Ergebnisse einer ungarischen Untersuchung, in der man die Bekanntheit der Sprichwörter mit Fragebögen erhoben hatte.

6. An der Spitze der Liste standen Sprüche wie „Wer anderen eine Grube gräbt, fällt selbst hinein“ und „Eile mit Weile“.

7. Edit beschloss, in jeder Lektion zwei Sprichwörter zu unterrichten, stets in authentische Kontexte eingebettet.

8. Die Lernenden mussten nicht nur die Bedeutung verstehen, sondern auch, in welcher Situation und in welchem Tonfall man sie angemessen verwendet.

9. Einer ihrer Schüler, Markus, erzählte nach einem Familienbesuch in Budapest, dass er seine Gastgeber mit einem gut platzierten Sprichwort zum Lachen gebracht habe.

10. Laut Edit beweist das, dass die parömiologische Kompetenz ein fester Bestandteil der kommunikativen Kompetenz ist.

9. Kurzgeschichte – A közmondás mint tekintélyérv – Das Sprichwort als Autoritätsargument

1. Egy retorikaszemináriumon (Rhetorikseminar) Laczkó professzor politikai beszédeket elemzett a hallgatókkal. – In einem Rhetorikseminar analysierte Professor Laczkó mit den Studierenden politische Reden.

2. Az egyik beszédben a szónok egy vitatott reformot azzal védett meg, hogy „Aki á-t mond, mondjon b-t is”. – In einer der Reden verteidigte der Redner eine umstrittene Reform damit, dass „wer A sagt, auch B sagen muss“.

3. Laczkó professzor rámutatott, hogy itt a közmondás tekintélyérvként (Autoritätsargument) működik. – Professor Laczkó wies darauf hin, dass das Sprichwort hier als Autoritätsargument fungiert.

4. A tekintélyérv nem tényekkel, hanem egy elismert forrás, ebben az esetben a népi bölcsesség tekintélyével próbál meggyőzni. – Das Autoritätsargument versucht nicht mit Fakten, sondern mit der Autorität einer anerkannten Quelle zu überzeugen, in diesem Fall der Volksweisheit.

5. Egy hallgató, Zsófia, megjegyezte, hogy a közmondás itt egy logikai hibát (Fehlschluss) leplez, hiszen egy rossz döntést nem kell feltétlenül folytatni. – Eine Studentin, Zsófia, bemerkte, dass das Sprichwort hier einen Fehlschluss verdecke, denn eine falsche Entscheidung müsse man nicht unbedingt fortsetzen.

6. A professzor egyetértett, és hozzátette, hogy erre a jelenségre a közgazdaságtan az elsüllyedt költségek csapdája (Sunk-Cost-Falle) kifejezést használja. – Der Professor stimmte zu und fügte hinzu, dass die Wirtschaftswissenschaft für dieses Phänomen den Ausdruck Sunk-Cost-Falle verwendet.

7. Ezután megmutatta, hogy az ellenzék egy ellenközmondással (Gegensprichwort) válaszolt: „Okos ember a hibájából tanul.” – Danach zeigte er, dass die Opposition mit einem Gegensprichwort antwortete: „Ein kluger Mensch lernt aus seinem Fehler.“

8. Laczkó szerint a közmondások ellentmondásossága miatt szinte minden álláspont mellé található egy megfelelő népi bölcsesség. – Laut Laczkó lässt sich wegen der Widersprüchlichkeit der Sprichwörter für fast jeden Standpunkt eine passende Volksweisheit finden.

9. Éppen ezért egy közmondás önmagában soha nem pótolhatja az érvelést, legfeljebb színesítheti azt. – Gerade deshalb kann ein Sprichwort allein die Argumentation niemals ersetzen, sondern sie höchstens ausschmücken.

10. A szeminárium végén a hallgatóknak olyan beszédet kellett írniuk, amelyben a közmondást retorikailag tudatosan (rhetorisch bewusst), de manipuláció nélkül használják. – Am Ende des Seminars mussten die Studierenden eine Rede schreiben, in der sie das Sprichwort rhetorisch bewusst, aber ohne Manipulation einsetzen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy retorikaszemináriumon (Rhetorikseminar) Laczkó professzor politikai beszédeket elemzett a hallgatókkal.

2. Az egyik beszédben a szónok egy vitatott reformot azzal védett meg, hogy „Aki á-t mond, mondjon b-t is”.

3. Laczkó professzor rámutatott, hogy itt a közmondás tekintélyérvként (Autoritätsargument) működik.

4. A tekintélyérv nem tényekkel, hanem egy elismert forrás, ebben az esetben a népi bölcsesség tekintélyével próbál meggyőzni.

5. Egy hallgató, Zsófia, megjegyezte, hogy a közmondás itt egy logikai hibát (Fehlschluss) leplez, hiszen egy rossz döntést nem kell feltétlenül folytatni.

6. A professzor egyetértett, és hozzátette, hogy erre a jelenségre a közgazdaságtan az elsüllyedt költségek csapdája (Sunk-Cost-Falle) kifejezést használja.

7. Ezután megmutatta, hogy az ellenzék egy ellenközmondással (Gegensprichwort) válaszolt: „Okos ember a hibájából tanul.”

8. Laczkó szerint a közmondások ellentmondásossága miatt szinte minden álláspont mellé található egy megfelelő népi bölcsesség.

9. Éppen ezért egy közmondás önmagában soha nem pótolhatja az érvelést, legfeljebb színesítheti azt.

10. A szeminárium végén a hallgatóknak olyan beszédet kellett írniuk, amelyben a közmondást retorikailag tudatosan (rhetorisch bewusst), de manipuláció nélkül használják.

(aufklappen)német

1. In einem Rhetorikseminar analysierte Professor Laczkó mit den Studierenden politische Reden.

2. In einer der Reden verteidigte der Redner eine umstrittene Reform damit, dass „wer A sagt, auch B sagen muss“.

3. Professor Laczkó wies darauf hin, dass das Sprichwort hier als Autoritätsargument fungiert.

4. Das Autoritätsargument versucht nicht mit Fakten, sondern mit der Autorität einer anerkannten Quelle zu überzeugen, in diesem Fall der Volksweisheit.

5. Eine Studentin, Zsófia, bemerkte, dass das Sprichwort hier einen Fehlschluss verdecke, denn eine falsche Entscheidung müsse man nicht unbedingt fortsetzen.

6. Der Professor stimmte zu und fügte hinzu, dass die Wirtschaftswissenschaft für dieses Phänomen den Ausdruck Sunk-Cost-Falle verwendet.

7. Danach zeigte er, dass die Opposition mit einem Gegensprichwort antwortete: „Ein kluger Mensch lernt aus seinem Fehler.“

8. Laut Laczkó lässt sich wegen der Widersprüchlichkeit der Sprichwörter für fast jeden Standpunkt eine passende Volksweisheit finden.

9. Gerade deshalb kann ein Sprichwort allein die Argumentation niemals ersetzen, sondern sie höchstens ausschmücken.

10. Am Ende des Seminars mussten die Studierenden eine Rede schreiben, in der sie das Sprichwort rhetorisch bewusst, aber ohne Manipulation einsetzen.

10. Kurzgeschichte – Közmondáskutatás a digitális korban – Sprichwortforschung im digitalen Zeitalter

1. Balázs, egy fiatal korpusznyelvész (Korpuslinguist), azt vizsgálja, hogyan változik a magyar közmondások használata az interneten. – Balázs, ein junger Korpuslinguist, untersucht, wie sich der Gebrauch der ungarischen Sprichwörter im Internet verändert.

2. Kutatásához a Magyar Nemzeti Szövegtárat (Ungarisches Nationalkorpus) és egy saját gyűjtésű közösségimédia-korpuszt használ. – Für seine Forschung verwendet er das Ungarische Nationalkorpus und ein selbst zusammengestelltes Social-Media-Korpus.

3. Egy szövegkorpusz (Textkorpus) nagy mennyiségű, géppel kereshető valódi nyelvi adatot tartalmaz. – Ein Textkorpus enthält eine große Menge maschinell durchsuchbarer, authentischer Sprachdaten.

4. Balázs gyakorisági vizsgálattal (Frequenzanalyse) megállapította, hogy egyes klasszikus közmondások használata az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. – Balázs stellte durch eine Frequenzanalyse fest, dass der Gebrauch einiger klassischer Sprichwörter in den letzten Jahrzehnten deutlich zurückgegangen ist.

5. Ezzel szemben a modifikált változatok és az antiközmondások aránya feltűnően megnőtt. – Dagegen hat der Anteil der modifizierten Varianten und der Antisprichwörter auffallend zugenommen.

6. Különösen érdekes, hogy a fiatalok gyakran csak a közmondás első felét írják le, a második felét pedig az olvasóra bízzák. – Besonders interessant ist, dass Jugendliche oft nur die erste Hälfte des Sprichworts schreiben und die zweite Hälfte dem Leser überlassen.

7. Ezt a jelenséget a szakirodalom csonkításnak (Verkürzung, Trunkierung) nevezi. – Dieses Phänomen nennt die Fachliteratur Verkürzung oder Trunkierung.

8. Balázs szerint a csonkítás azt bizonyítja, hogy a teljes forma még mindig része a közös nyelvi tudásnak. – Laut Balázs beweist die Verkürzung, dass die vollständige Form immer noch Teil des gemeinsamen Sprachwissens ist.

9. Eredményeit egy nemzetközi konferencián mutatta be, ahol német kollégái hasonló tendenciákról számoltak be. – Seine Ergebnisse stellte er auf einer internationalen Konferenz vor, wo seine deutschen Kollegen über ähnliche Tendenzen berichteten.

10. Előadását egy saját, kissé önironikus antiközmondással zárta: „Ki korán kel, korpuszt elemez.” – Seinen Vortrag schloss er mit einem eigenen, etwas selbstironischen Antisprichwort: „Wer früh aufsteht, analysiert ein Korpus.“

(aufklappen)magyarul

1. Balázs, egy fiatal korpusznyelvész (Korpuslinguist), azt vizsgálja, hogyan változik a magyar közmondások használata az interneten.

2. Kutatásához a Magyar Nemzeti Szövegtárat (Ungarisches Nationalkorpus) és egy saját gyűjtésű közösségimédia-korpuszt használ.

3. Egy szövegkorpusz (Textkorpus) nagy mennyiségű, géppel kereshető valódi nyelvi adatot tartalmaz.

4. Balázs gyakorisági vizsgálattal (Frequenzanalyse) megállapította, hogy egyes klasszikus közmondások használata az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.

5. Ezzel szemben a modifikált változatok és az antiközmondások aránya feltűnően megnőtt.

6. Különösen érdekes, hogy a fiatalok gyakran csak a közmondás első felét írják le, a második felét pedig az olvasóra bízzák.

7. Ezt a jelenséget a szakirodalom csonkításnak (Verkürzung, Trunkierung) nevezi.

8. Balázs szerint a csonkítás azt bizonyítja, hogy a teljes forma még mindig része a közös nyelvi tudásnak.

9. Eredményeit egy nemzetközi konferencián mutatta be, ahol német kollégái hasonló tendenciákról számoltak be.

10. Előadását egy saját, kissé önironikus antiközmondással zárta: „Ki korán kel, korpuszt elemez.”

(aufklappen)német

1. Balázs, ein junger Korpuslinguist, untersucht, wie sich der Gebrauch der ungarischen Sprichwörter im Internet verändert.

2. Für seine Forschung verwendet er das Ungarische Nationalkorpus und ein selbst zusammengestelltes Social-Media-Korpus.

3. Ein Textkorpus enthält eine große Menge maschinell durchsuchbarer, authentischer Sprachdaten.

4. Balázs stellte durch eine Frequenzanalyse fest, dass der Gebrauch einiger klassischer Sprichwörter in den letzten Jahrzehnten deutlich zurückgegangen ist.

5. Dagegen hat der Anteil der modifizierten Varianten und der Antisprichwörter auffallend zugenommen.

6. Besonders interessant ist, dass Jugendliche oft nur die erste Hälfte des Sprichworts schreiben und die zweite Hälfte dem Leser überlassen.

7. Dieses Phänomen nennt die Fachliteratur Verkürzung oder Trunkierung.

8. Laut Balázs beweist die Verkürzung, dass die vollständige Form immer noch Teil des gemeinsamen Sprachwissens ist.

9. Seine Ergebnisse stellte er auf einer internationalen Konferenz vor, wo seine deutschen Kollegen über ähnliche Tendenzen berichteten.

10. Seinen Vortrag schloss er mit einem eigenen, etwas selbstironischen Antisprichwort: „Wer früh aufsteht, analysiert ein Korpus.“