Thema 61 – Land und Leute in Deutschland
Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A szövetségi tartományok – Die Bundesländer
1. Anna egy iskolai projektben azt a feladatot kapta, hogy mutassa be Németország felépítését. – Anna bekam in einem Schulprojekt die Aufgabe, den Aufbau Deutschlands vorzustellen.
2. Megtudta, hogy az ország tizenhat szövetségi tartományból (Bundesländer) áll, amelyeknek saját alkotmányuk és kormányuk van. – Sie erfuhr, dass das Land aus sechzehn Bundesländern besteht, die eine eigene Verfassung und Regierung haben.
3. Közülük három, Berlin, Hamburg és Bréma, úgynevezett városállam (Stadtstaat). – Drei davon, Berlin, Hamburg und Bremen, sind sogenannte Stadtstaaten.
4. A többi tizenhárom területi tartomány (Flächenland), amelyek közül Bajorország a legnagyobb, Észak-Rajna–Vesztfália pedig a legnépesebb. – Die übrigen dreizehn sind Flächenländer, von denen Bayern das größte und Nordrhein-Westfalen das bevölkerungsreichste ist.
5. Minden tartomány élén egy miniszterelnök (Ministerpräsident) áll, a városállamokban viszont polgármesternek hívják. – An der Spitze jedes Landes steht ein Ministerpräsident, in den Stadtstaaten nennt man ihn dagegen Bürgermeister.
6. Anna meglepődve látta, hogy Berlin vezetőjét kormányzó polgármesternek (Regierender Bürgermeister) nevezik. – Anna sah überrascht, dass der Chef Berlins Regierender Bürgermeister genannt wird.
7. A tanára elmagyarázta, hogy ez a rendszer a föderalizmus (Föderalismus) elvén alapul, amelyet a háború után tudatosan választottak. – Ihr Lehrer erklärte, dass dieses System auf dem Prinzip des Föderalismus beruht, das man nach dem Krieg bewusst gewählt hat.
8. A cél az volt, hogy soha többé ne összpontosuljon minden hatalom egyetlen központban. – Ziel war es, dass sich nie wieder alle Macht in einem einzigen Zentrum konzentriert.
9. Anna a projektje végére egy színes térképet rajzolt, amelyen minden tartomány mellé odaírta a fővárosát is. – Am Ende ihres Projekts zeichnete Anna eine bunte Karte, auf der sie neben jedes Land auch seine Hauptstadt schrieb.
(aufklappen)magyarul
1. Anna egy iskolai projektben azt a feladatot kapta, hogy mutassa be Németország felépítését.
2. Megtudta, hogy az ország tizenhat szövetségi tartományból (Bundesländer) áll, amelyeknek saját alkotmányuk és kormányuk van.
3. Közülük három, Berlin, Hamburg és Bréma, úgynevezett városállam (Stadtstaat).
4. A többi tizenhárom területi tartomány (Flächenland), amelyek közül Bajorország a legnagyobb, Észak-Rajna–Vesztfália pedig a legnépesebb.
5. Minden tartomány élén egy miniszterelnök (Ministerpräsident) áll, a városállamokban viszont polgármesternek hívják.
6. Anna meglepődve látta, hogy Berlin vezetőjét kormányzó polgármesternek (Regierender Bürgermeister) nevezik.
7. A tanára elmagyarázta, hogy ez a rendszer a föderalizmus (Föderalismus) elvén alapul, amelyet a háború után tudatosan választottak.
8. A cél az volt, hogy soha többé ne összpontosuljon minden hatalom egyetlen központban.
9. Anna a projektje végére egy színes térképet rajzolt, amelyen minden tartomány mellé odaírta a fővárosát is.
(aufklappen)német
1. Anna bekam in einem Schulprojekt die Aufgabe, den Aufbau Deutschlands vorzustellen.
2. Sie erfuhr, dass das Land aus sechzehn Bundesländern besteht, die eine eigene Verfassung und Regierung haben.
3. Drei davon, Berlin, Hamburg und Bremen, sind sogenannte Stadtstaaten.
4. Die übrigen dreizehn sind Flächenländer, von denen Bayern das größte und Nordrhein-Westfalen das bevölkerungsreichste ist.
5. An der Spitze jedes Landes steht ein Ministerpräsident, in den Stadtstaaten nennt man ihn dagegen Bürgermeister.
6. Anna sah überrascht, dass der Chef Berlins Regierender Bürgermeister genannt wird.
7. Ihr Lehrer erklärte, dass dieses System auf dem Prinzip des Föderalismus beruht, das man nach dem Krieg bewusst gewählt hat.
8. Ziel war es, dass sich nie wieder alle Macht in einem einzigen Zentrum konzentriert.
9. Am Ende ihres Projekts zeichnete Anna eine bunte Karte, auf der sie neben jedes Land auch seine Hauptstadt schrieb.
2. Kurzgeschichte – Az alaptörvény – Das Grundgesetz
1. Gábor az állampolgársági tanfolyamán először olvasta el a német alaptörvényt (Grundgesetz). – Gábor las in seinem Einbürgerungskurs zum ersten Mal das deutsche Grundgesetz.
2. A tanár elmagyarázta, hogy az alaptörvényt 1949. május 23-án hirdették ki Bonnban. – Der Lehrer erklärte, dass das Grundgesetz am 23. Mai 1949 in Bonn verkündet wurde.
3. Azért nem nevezték alkotmánynak (Verfassung), mert eredetileg csak átmeneti megoldásnak szánták az ország újraegyesítéséig. – Man nannte es nicht Verfassung, weil es ursprünglich nur als Übergangslösung bis zur Wiedervereinigung des Landes gedacht war.
4. Az első tizenkilenc cikk az alapjogokat (Grundrechte) tartalmazza, például a vélemény- és a vallásszabadságot. – Die ersten neunzehn Artikel enthalten die Grundrechte, zum Beispiel die Meinungs- und die Religionsfreiheit.
5. Gábort különösen megérintette az első mondat, amely szerint az emberi méltóság (Menschenwürde) sérthetetlen. – Besonders berührte Gábor der erste Satz, nach dem die Würde des Menschen unantastbar ist.
6. A tanár hozzátette, hogy ezt a cikket az örökkévalósági záradék (Ewigkeitsklausel) védi, vagyis soha nem lehet megváltoztatni. – Der Lehrer fügte hinzu, dass dieser Artikel durch die Ewigkeitsklausel geschützt ist, also niemals geändert werden kann.
7. Más cikkeket csak a parlament mindkét kamarájának kétharmados többségével (Zweidrittelmehrheit) lehet módosítani. – Andere Artikel können nur mit einer Zweidrittelmehrheit in beiden Kammern des Parlaments geändert werden.
8. 1990-ben, az újraegyesítéskor, végül nem írtak új alkotmányt, hanem az alaptörvény érvényessége kiterjedt a keleti tartományokra is. – 1990, bei der Wiedervereinigung, schrieb man schließlich keine neue Verfassung, sondern die Geltung des Grundgesetzes wurde auf die östlichen Länder ausgedehnt.
9. Gábor este azt mondta a feleségének, hogy egy ideiglenesnek szánt szöveg lett az ország legtartósabb alapja. – Gábor sagte abends zu seiner Frau, dass ein als vorläufig gedachter Text zur beständigsten Grundlage des Landes geworden sei.
(aufklappen)magyarul
1. Gábor az állampolgársági tanfolyamán először olvasta el a német alaptörvényt (Grundgesetz).
2. A tanár elmagyarázta, hogy az alaptörvényt 1949. május 23-án hirdették ki Bonnban.
3. Azért nem nevezték alkotmánynak (Verfassung), mert eredetileg csak átmeneti megoldásnak szánták az ország újraegyesítéséig.
4. Az első tizenkilenc cikk az alapjogokat (Grundrechte) tartalmazza, például a vélemény- és a vallásszabadságot.
5. Gábort különösen megérintette az első mondat, amely szerint az emberi méltóság (Menschenwürde) sérthetetlen.
6. A tanár hozzátette, hogy ezt a cikket az örökkévalósági záradék (Ewigkeitsklausel) védi, vagyis soha nem lehet megváltoztatni.
7. Más cikkeket csak a parlament mindkét kamarájának kétharmados többségével (Zweidrittelmehrheit) lehet módosítani.
8. 1990-ben, az újraegyesítéskor, végül nem írtak új alkotmányt, hanem az alaptörvény érvényessége kiterjedt a keleti tartományokra is.
9. Gábor este azt mondta a feleségének, hogy egy ideiglenesnek szánt szöveg lett az ország legtartósabb alapja.
(aufklappen)német
1. Gábor las in seinem Einbürgerungskurs zum ersten Mal das deutsche Grundgesetz.
2. Der Lehrer erklärte, dass das Grundgesetz am 23. Mai 1949 in Bonn verkündet wurde.
3. Man nannte es nicht Verfassung, weil es ursprünglich nur als Übergangslösung bis zur Wiedervereinigung des Landes gedacht war.
4. Die ersten neunzehn Artikel enthalten die Grundrechte, zum Beispiel die Meinungs- und die Religionsfreiheit.
5. Besonders berührte Gábor der erste Satz, nach dem die Würde des Menschen unantastbar ist.
6. Der Lehrer fügte hinzu, dass dieser Artikel durch die Ewigkeitsklausel geschützt ist, also niemals geändert werden kann.
7. Andere Artikel können nur mit einer Zweidrittelmehrheit in beiden Kammern des Parlaments geändert werden.
8. 1990, bei der Wiedervereinigung, schrieb man schließlich keine neue Verfassung, sondern die Geltung des Grundgesetzes wurde auf die östlichen Länder ausgedehnt.
9. Gábor sagte abends zu seiner Frau, dass ein als vorläufig gedachter Text zur beständigsten Grundlage des Landes geworden sei.
3. Kurzgeschichte – A szövetségi parlament – Der Bundestag
1. Kovácsék berlini látogatásuk során bejelentkeztek egy vezetésre a Reichstag épületébe. – Die Familie Kovács meldete sich bei ihrem Berlin-Besuch für eine Führung im Reichstagsgebäude an.
2. Az idegenvezető elmagyarázta, hogy itt ülésezik a szövetségi parlament (Bundestag), a német nép közvetlenül választott képviselete. – Der Führer erklärte, dass hier der Bundestag tagt, die direkt gewählte Vertretung des deutschen Volkes.
3. A képviselők (Abgeordnete) számát egy 2023-as választási reform legfeljebb hatszázharmincban határozta meg. – Die Zahl der Abgeordneten wurde durch eine Wahlrechtsreform von 2023 auf höchstens sechshundertdreißig festgelegt.
4. A képviselők frakciókba (Fraktionen) tömörülnek, amelyek általában egy-egy pártot képviselnek. – Die Abgeordneten schließen sich zu Fraktionen zusammen, die in der Regel jeweils eine Partei vertreten.
5. A parlament legfontosabb feladata a törvényhozás (Gesetzgebung) és a kormány ellenőrzése. – Die wichtigste Aufgabe des Parlaments ist die Gesetzgebung und die Kontrolle der Regierung.
6. Az üléseket a Bundestag elnöke (Bundestagspräsident) vezeti, aki protokoll szerint az állam második embere. – Die Sitzungen leitet der Bundestagspräsident, der protokollarisch der zweite Mann im Staat ist.
7. Bence a karzatról nézte, ahogy a képviselők egy költségvetési (Haushalt) vitában egymásnak feszülnek. – Bence sah von der Tribüne aus zu, wie die Abgeordneten in einer Haushaltsdebatte aneinandergerieten.
8. Utána felmentek az üvegkupolába, ahonnan le lehet látni az ülésterembe. – Danach gingen sie hinauf in die Glaskuppel, von der aus man in den Plenarsaal hinuntersehen kann.
9. Az idegenvezető szerint ez jelképezi, hogy a nép mindig a képviselők feje fölött áll, és figyeli őket. – Laut dem Führer symbolisiert das, dass das Volk immer über den Abgeordneten steht und sie beobachtet.
(aufklappen)magyarul
1. Kovácsék berlini látogatásuk során bejelentkeztek egy vezetésre a Reichstag épületébe.
2. Az idegenvezető elmagyarázta, hogy itt ülésezik a szövetségi parlament (Bundestag), a német nép közvetlenül választott képviselete.
3. A képviselők (Abgeordnete) számát egy 2023-as választási reform legfeljebb hatszázharmincban határozta meg.
4. A képviselők frakciókba (Fraktionen) tömörülnek, amelyek általában egy-egy pártot képviselnek.
5. A parlament legfontosabb feladata a törvényhozás (Gesetzgebung) és a kormány ellenőrzése.
6. Az üléseket a Bundestag elnöke (Bundestagspräsident) vezeti, aki protokoll szerint az állam második embere.
7. Bence a karzatról nézte, ahogy a képviselők egy költségvetési (Haushalt) vitában egymásnak feszülnek.
8. Utána felmentek az üvegkupolába, ahonnan le lehet látni az ülésterembe.
9. Az idegenvezető szerint ez jelképezi, hogy a nép mindig a képviselők feje fölött áll, és figyeli őket.
(aufklappen)német
1. Die Familie Kovács meldete sich bei ihrem Berlin-Besuch für eine Führung im Reichstagsgebäude an.
2. Der Führer erklärte, dass hier der Bundestag tagt, die direkt gewählte Vertretung des deutschen Volkes.
3. Die Zahl der Abgeordneten wurde durch eine Wahlrechtsreform von 2023 auf höchstens sechshundertdreißig festgelegt.
4. Die Abgeordneten schließen sich zu Fraktionen zusammen, die in der Regel jeweils eine Partei vertreten.
5. Die wichtigste Aufgabe des Parlaments ist die Gesetzgebung und die Kontrolle der Regierung.
6. Die Sitzungen leitet der Bundestagspräsident, der protokollarisch der zweite Mann im Staat ist.
7. Bence sah von der Tribüne aus zu, wie die Abgeordneten in einer Haushaltsdebatte aneinandergerieten.
8. Danach gingen sie hinauf in die Glaskuppel, von der aus man in den Plenarsaal hinuntersehen kann.
9. Laut dem Führer symbolisiert das, dass das Volk immer über den Abgeordneten steht und sie beobachtet.
4. Kurzgeschichte – A Szövetségi Tanács – Der Bundesrat
1. Réka egy politikai tanfolyamon megkérdezte, hogyan szólhatnak bele a tartományok a szövetségi politikába. – Réka fragte in einem Politikkurs, wie die Länder in der Bundespolitik mitreden können.
2. Az előadó elmagyarázta, hogy erre szolgál a Szövetségi Tanács (Bundesrat), a tartományok képviseleti szerve. – Der Referent erklärte, dass dafür der Bundesrat da ist, das Vertretungsorgan der Länder.
3. Tagjait nem választják, hanem a tartományi kormányok delegálják őket. – Seine Mitglieder werden nicht gewählt, sondern von den Landesregierungen entsandt.
4. Minden tartomány a lakosságszámától függően három-hat szavazattal rendelkezik, összesen hatvankilenccel. – Jedes Land verfügt je nach Einwohnerzahl über drei bis sechs Stimmen, insgesamt neunundsechzig.
5. Egy tartomány szavazatait csak egységesen lehet leadni, ami néha feszültséget okoz a koalíciós partnerek között. – Die Stimmen eines Landes können nur einheitlich abgegeben werden, was manchmal Spannungen zwischen Koalitionspartnern verursacht.
6. Vannak úgynevezett jóváhagyáshoz kötött törvények (Zustimmungsgesetze), amelyek a Szövetségi Tanács beleegyezése nélkül nem léphetnek hatályba. – Es gibt sogenannte Zustimmungsgesetze, die ohne die Einwilligung des Bundesrates nicht in Kraft treten können.
7. Ha a két kamara nem ért egyet, egy egyeztető bizottság (Vermittlungsausschuss) próbál kompromisszumot találni. – Wenn die beiden Kammern sich nicht einig sind, versucht ein Vermittlungsausschuss, einen Kompromiss zu finden.
8. Réka megjegyezte, hogy ez bonyolultnak tűnik, de legalább megakadályozza, hogy Berlin a tartományok feje fölött döntsön. – Réka bemerkte, dass das kompliziert wirke, aber wenigstens verhindere, dass Berlin über die Köpfe der Länder hinweg entscheidet.
9. Az előadó mosolyogva hozzátette, hogy a német politika lassúsága gyakran éppen ennek a gondos egyensúlynak az ára. – Der Referent fügte lächelnd hinzu, dass die Langsamkeit der deutschen Politik oft gerade der Preis für dieses sorgfältige Gleichgewicht sei.
(aufklappen)magyarul
1. Réka egy politikai tanfolyamon megkérdezte, hogyan szólhatnak bele a tartományok a szövetségi politikába.
2. Az előadó elmagyarázta, hogy erre szolgál a Szövetségi Tanács (Bundesrat), a tartományok képviseleti szerve.
3. Tagjait nem választják, hanem a tartományi kormányok delegálják őket.
4. Minden tartomány a lakosságszámától függően három-hat szavazattal rendelkezik, összesen hatvankilenccel.
5. Egy tartomány szavazatait csak egységesen lehet leadni, ami néha feszültséget okoz a koalíciós partnerek között.
6. Vannak úgynevezett jóváhagyáshoz kötött törvények (Zustimmungsgesetze), amelyek a Szövetségi Tanács beleegyezése nélkül nem léphetnek hatályba.
7. Ha a két kamara nem ért egyet, egy egyeztető bizottság (Vermittlungsausschuss) próbál kompromisszumot találni.
8. Réka megjegyezte, hogy ez bonyolultnak tűnik, de legalább megakadályozza, hogy Berlin a tartományok feje fölött döntsön.
9. Az előadó mosolyogva hozzátette, hogy a német politika lassúsága gyakran éppen ennek a gondos egyensúlynak az ára.
(aufklappen)német
1. Réka fragte in einem Politikkurs, wie die Länder in der Bundespolitik mitreden können.
2. Der Referent erklärte, dass dafür der Bundesrat da ist, das Vertretungsorgan der Länder.
3. Seine Mitglieder werden nicht gewählt, sondern von den Landesregierungen entsandt.
4. Jedes Land verfügt je nach Einwohnerzahl über drei bis sechs Stimmen, insgesamt neunundsechzig.
5. Die Stimmen eines Landes können nur einheitlich abgegeben werden, was manchmal Spannungen zwischen Koalitionspartnern verursacht.
6. Es gibt sogenannte Zustimmungsgesetze, die ohne die Einwilligung des Bundesrates nicht in Kraft treten können.
7. Wenn die beiden Kammern sich nicht einig sind, versucht ein Vermittlungsausschuss, einen Kompromiss zu finden.
8. Réka bemerkte, dass das kompliziert wirke, aber wenigstens verhindere, dass Berlin über die Köpfe der Länder hinweg entscheidet.
9. Der Referent fügte lächelnd hinzu, dass die Langsamkeit der deutschen Politik oft gerade der Preis für dieses sorgfältige Gleichgewicht sei.
5. Kurzgeschichte – A kancellár és a koalíció – Kanzler und Koalition
1. Egy választás után Lukas apja esténként izgatottan követte a híreket. – Nach einer Wahl verfolgte Lukas‘ Vater abends aufgeregt die Nachrichten.
2. Egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget (absolute Mehrheit), ezért koalíciós tárgyalások (Koalitionsverhandlungen) kezdődtek. – Keine Partei hatte die absolute Mehrheit errungen, deshalb begannen Koalitionsverhandlungen.
3. Hetekig tartott, mire a pártok megegyeztek egy részletes koalíciós szerződésben (Koalitionsvertrag). – Es dauerte Wochen, bis sich die Parteien auf einen ausführlichen Koalitionsvertrag einigten.
4. Ezután a Bundestag titkos szavazással megválasztotta a szövetségi kancellárt (Bundeskanzler). – Danach wählte der Bundestag in geheimer Abstimmung den Bundeskanzler.
5. Lukas apja elmagyarázta Bencének, hogy a kancellár határozza meg a politika irányvonalait, ezt irányelvi jogkörnek (Richtlinienkompetenz) hívják. – Lukas‘ Vater erklärte Bence, dass der Kanzler die Leitlinien der Politik bestimmt, das nennt man Richtlinienkompetenz.
6. A minisztereket (Bundesminister) a kancellár javaslatára a szövetségi elnök nevezi ki. – Die Bundesminister werden auf Vorschlag des Kanzlers vom Bundespräsidenten ernannt.
7. A kancellárt csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal (konstruktives Misstrauensvotum) lehet megbuktatni, vagyis egyúttal utódot is kell választani. – Der Kanzler kann nur durch ein konstruktives Misstrauensvotum gestürzt werden, das heißt, man muss gleichzeitig einen Nachfolger wählen.
8. Bence elmondta, hogy Magyarországon is létezik ez a megoldás, amelyet részben a német mintából vettek át. – Bence erzählte, dass es diese Lösung auch in Ungarn gibt, die man teilweise nach deutschem Vorbild übernommen hat.
9. Lukas apja meglepődött, és azt mondta, hogy a két ország politikai rendszere talán közelebb áll egymáshoz, mint gondolta. – Lukas‘ Vater war überrascht und sagte, dass die politischen Systeme der beiden Länder vielleicht näher beieinanderliegen, als er gedacht habe.
(aufklappen)magyarul
1. Egy választás után Lukas apja esténként izgatottan követte a híreket.
2. Egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget (absolute Mehrheit), ezért koalíciós tárgyalások (Koalitionsverhandlungen) kezdődtek.
3. Hetekig tartott, mire a pártok megegyeztek egy részletes koalíciós szerződésben (Koalitionsvertrag).
4. Ezután a Bundestag titkos szavazással megválasztotta a szövetségi kancellárt (Bundeskanzler).
5. Lukas apja elmagyarázta Bencének, hogy a kancellár határozza meg a politika irányvonalait, ezt irányelvi jogkörnek (Richtlinienkompetenz) hívják.
6. A minisztereket (Bundesminister) a kancellár javaslatára a szövetségi elnök nevezi ki.
7. A kancellárt csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal (konstruktives Misstrauensvotum) lehet megbuktatni, vagyis egyúttal utódot is kell választani.
8. Bence elmondta, hogy Magyarországon is létezik ez a megoldás, amelyet részben a német mintából vettek át.
9. Lukas apja meglepődött, és azt mondta, hogy a két ország politikai rendszere talán közelebb áll egymáshoz, mint gondolta.
(aufklappen)német
1. Nach einer Wahl verfolgte Lukas‘ Vater abends aufgeregt die Nachrichten.
2. Keine Partei hatte die absolute Mehrheit errungen, deshalb begannen Koalitionsverhandlungen.
3. Es dauerte Wochen, bis sich die Parteien auf einen ausführlichen Koalitionsvertrag einigten.
4. Danach wählte der Bundestag in geheimer Abstimmung den Bundeskanzler.
5. Lukas‘ Vater erklärte Bence, dass der Kanzler die Leitlinien der Politik bestimmt, das nennt man Richtlinienkompetenz.
6. Die Bundesminister werden auf Vorschlag des Kanzlers vom Bundespräsidenten ernannt.
7. Der Kanzler kann nur durch ein konstruktives Misstrauensvotum gestürzt werden, das heißt, man muss gleichzeitig einen Nachfolger wählen.
8. Bence erzählte, dass es diese Lösung auch in Ungarn gibt, die man teilweise nach deutschem Vorbild übernommen hat.
9. Lukas‘ Vater war überrascht und sagte, dass die politischen Systeme der beiden Länder vielleicht näher beieinanderliegen, als er gedacht habe.
6. Kurzgeschichte – A szövetségi elnök – Der Bundespräsident
1. Anna osztálya egy nyílt napon ellátogatott a Bellevue-kastélyba, a szövetségi elnök (Bundespräsident) hivatali székhelyére. – Annas Klasse besuchte an einem Tag der offenen Tür Schloss Bellevue, den Amtssitz des Bundespräsidenten.
2. A vezető elmagyarázta, hogy az elnök az államfő (Staatsoberhaupt), de a napi politikában kevés hatalma van. – Die Führerin erklärte, dass der Präsident das Staatsoberhaupt ist, in der Tagespolitik aber wenig Macht hat.
3. Az elnököt nem a nép választja közvetlenül, hanem a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung). – Der Präsident wird nicht direkt vom Volk gewählt, sondern von der Bundesversammlung.
4. Ez a testület a Bundestag tagjaiból és ugyanannyi, a tartományi parlamentek által küldött küldöttből áll. – Dieses Gremium besteht aus den Mitgliedern des Bundestages und ebenso vielen Delegierten, die von den Landesparlamenten entsandt werden.
5. A küldöttek között gyakran ismert színészek, sportolók vagy írók is vannak. – Unter den Delegierten sind oft auch bekannte Schauspieler, Sportler oder Schriftsteller.
6. Az elnök öt évre kap megbízatást (Amtszeit), és egyszer újraválasztható. – Der Präsident erhält ein Mandat für fünf Jahre und kann einmal wiedergewählt werden.
7. Fő feladata a törvények aláírása és kihirdetése (Ausfertigung), valamint az ország képviselete külföldön. – Seine Hauptaufgabe ist die Ausfertigung und Verkündung der Gesetze sowie die Vertretung des Landes im Ausland.
8. Anna megkérdezte, mi történik, ha az elnök nem akar aláírni egy törvényt, mert alkotmányellenesnek tartja. – Anna fragte, was passiert, wenn der Präsident ein Gesetz nicht unterschreiben will, weil er es für verfassungswidrig hält.
9. A vezető azt felelte, hogy erre már néhányszor volt példa, és ilyenkor a törvény nem léphet hatályba. – Die Führerin antwortete, dass es dafür schon einige Male Beispiele gab und das Gesetz dann nicht in Kraft treten kann.
(aufklappen)magyarul
1. Anna osztálya egy nyílt napon ellátogatott a Bellevue-kastélyba, a szövetségi elnök (Bundespräsident) hivatali székhelyére.
2. A vezető elmagyarázta, hogy az elnök az államfő (Staatsoberhaupt), de a napi politikában kevés hatalma van.
3. Az elnököt nem a nép választja közvetlenül, hanem a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung).
4. Ez a testület a Bundestag tagjaiból és ugyanannyi, a tartományi parlamentek által küldött küldöttből áll.
5. A küldöttek között gyakran ismert színészek, sportolók vagy írók is vannak.
6. Az elnök öt évre kap megbízatást (Amtszeit), és egyszer újraválasztható.
7. Fő feladata a törvények aláírása és kihirdetése (Ausfertigung), valamint az ország képviselete külföldön.
8. Anna megkérdezte, mi történik, ha az elnök nem akar aláírni egy törvényt, mert alkotmányellenesnek tartja.
9. A vezető azt felelte, hogy erre már néhányszor volt példa, és ilyenkor a törvény nem léphet hatályba.
(aufklappen)német
1. Annas Klasse besuchte an einem Tag der offenen Tür Schloss Bellevue, den Amtssitz des Bundespräsidenten.
2. Die Führerin erklärte, dass der Präsident das Staatsoberhaupt ist, in der Tagespolitik aber wenig Macht hat.
3. Der Präsident wird nicht direkt vom Volk gewählt, sondern von der Bundesversammlung.
4. Dieses Gremium besteht aus den Mitgliedern des Bundestages und ebenso vielen Delegierten, die von den Landesparlamenten entsandt werden.
5. Unter den Delegierten sind oft auch bekannte Schauspieler, Sportler oder Schriftsteller.
6. Der Präsident erhält ein Mandat für fünf Jahre und kann einmal wiedergewählt werden.
7. Seine Hauptaufgabe ist die Ausfertigung und Verkündung der Gesetze sowie die Vertretung des Landes im Ausland.
8. Anna fragte, was passiert, wenn der Präsident ein Gesetz nicht unterschreiben will, weil er es für verfassungswidrig hält.
9. Die Führerin antwortete, dass es dafür schon einige Male Beispiele gab und das Gesetz dann nicht in Kraft treten kann.
7. Kurzgeschichte – Két szavazat egy lapon – Erststimme und Zweitstimme
1. Gábor az állampolgársága megszerzése után először vehetett részt szövetségi parlamenti választáson (Bundestagswahl). – Gábor durfte nach seiner Einbürgerung zum ersten Mal an einer Bundestagswahl teilnehmen.
2. A szavazólapot (Stimmzettel) nézve meglepődött, hogy két oszlop van rajta. – Beim Blick auf den Stimmzettel war er überrascht, dass es darauf zwei Spalten gab.
3. A bal oldali az első szavazat (Erststimme), amellyel a választókerület (Wahlkreis) jelöltjére lehet szavazni. – Die linke ist die Erststimme, mit der man für einen Kandidaten des Wahlkreises stimmen kann.
4. A jobb oldali a második szavazat (Zweitstimme), amely egy párt tartományi listájára (Landesliste) megy. – Die rechte ist die Zweitstimme, die an die Landesliste einer Partei geht.
5. A szomszédja elmagyarázta, hogy a második szavazat a fontosabb, mert ez határozza meg a pártok arányát a parlamentben. – Sein Nachbar erklärte, dass die Zweitstimme die wichtigere sei, weil sie die Stärke der Parteien im Parlament bestimmt.
6. Egy párt csak akkor jut be, ha átlépi az ötszázalékos küszöböt (Fünf-Prozent-Hürde). – Eine Partei zieht nur dann ein, wenn sie die Fünf-Prozent-Hürde überspringt.
7. Kivételt jelent, ha legalább három választókerületben közvetlenül nyer, ezt alapmandátum-záradéknak (Grundmandatsklausel) hívják. – Eine Ausnahme gilt, wenn sie in mindestens drei Wahlkreisen direkt gewinnt, das nennt man Grundmandatsklausel.
8. Gábor úgy döntött, hogy a két szavazatát megosztja, amit a németek „Stimmensplitting”-nek neveznek. – Gábor entschied sich, seine beiden Stimmen aufzuteilen, was die Deutschen Stimmensplitting nennen.
9. Amikor bedobta a lapot az urnába (Wahlurne), úgy érezte, hogy most már valóban része ennek az országnak. – Als er den Zettel in die Wahlurne warf, hatte er das Gefühl, jetzt wirklich ein Teil dieses Landes zu sein.
(aufklappen)magyarul
1. Gábor az állampolgársága megszerzése után először vehetett részt szövetségi parlamenti választáson (Bundestagswahl).
2. A szavazólapot (Stimmzettel) nézve meglepődött, hogy két oszlop van rajta.
3. A bal oldali az első szavazat (Erststimme), amellyel a választókerület (Wahlkreis) jelöltjére lehet szavazni.
4. A jobb oldali a második szavazat (Zweitstimme), amely egy párt tartományi listájára (Landesliste) megy.
5. A szomszédja elmagyarázta, hogy a második szavazat a fontosabb, mert ez határozza meg a pártok arányát a parlamentben.
6. Egy párt csak akkor jut be, ha átlépi az ötszázalékos küszöböt (Fünf-Prozent-Hürde).
7. Kivételt jelent, ha legalább három választókerületben közvetlenül nyer, ezt alapmandátum-záradéknak (Grundmandatsklausel) hívják.
8. Gábor úgy döntött, hogy a két szavazatát megosztja, amit a németek „Stimmensplitting”-nek neveznek.
9. Amikor bedobta a lapot az urnába (Wahlurne), úgy érezte, hogy most már valóban része ennek az országnak.
(aufklappen)német
1. Gábor durfte nach seiner Einbürgerung zum ersten Mal an einer Bundestagswahl teilnehmen.
2. Beim Blick auf den Stimmzettel war er überrascht, dass es darauf zwei Spalten gab.
3. Die linke ist die Erststimme, mit der man für einen Kandidaten des Wahlkreises stimmen kann.
4. Die rechte ist die Zweitstimme, die an die Landesliste einer Partei geht.
5. Sein Nachbar erklärte, dass die Zweitstimme die wichtigere sei, weil sie die Stärke der Parteien im Parlament bestimmt.
6. Eine Partei zieht nur dann ein, wenn sie die Fünf-Prozent-Hürde überspringt.
7. Eine Ausnahme gilt, wenn sie in mindestens drei Wahlkreisen direkt gewinnt, das nennt man Grundmandatsklausel.
8. Gábor entschied sich, seine beiden Stimmen aufzuteilen, was die Deutschen Stimmensplitting nennen.
9. Als er den Zettel in die Wahlurne warf, hatte er das Gefühl, jetzt wirklich ein Teil dieses Landes zu sein.
8. Kurzgeschichte – Az alkotmánybíróság – Das Bundesverfassungsgericht
1. Lukas nagybátyja jogász, és egyszer elvitte Lukast és Bencét Karlsruhéba. – Lukas‘ Onkel ist Jurist und nahm Lukas und Bence einmal nach Karlsruhe mit.
2. Itt található a Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht), a német jogállam (Rechtsstaat) egyik legfontosabb intézménye. – Hier befindet sich das Bundesverfassungsgericht, eine der wichtigsten Institutionen des deutschen Rechtsstaats.
3. A nagybácsi elmagyarázta, hogy a bíróság két szenátusból (Senate) áll, mindegyikben nyolc bíróval. – Der Onkel erklärte, dass das Gericht aus zwei Senaten besteht, jeder mit acht Richtern.
4. A bírákat felerészben a Bundestag, felerészben a Szövetségi Tanács választja, tizenkét évre. – Die Richter werden je zur Hälfte vom Bundestag und vom Bundesrat gewählt, für zwölf Jahre.
5. Bármely polgár alkotmányjogi panaszt (Verfassungsbeschwerde) nyújthat be, ha úgy érzi, hogy az állam megsértette az alapjogait. – Jeder Bürger kann eine Verfassungsbeschwerde einlegen, wenn er meint, dass der Staat seine Grundrechte verletzt hat.
6. A bíróság egy törvényt normakontroll-eljárásban (Normenkontrolle) meg is semmisíthet, ha ellentétes az alaptörvénnyel. – Das Gericht kann ein Gesetz in einem Normenkontrollverfahren auch für nichtig erklären, wenn es dem Grundgesetz widerspricht.
7. Bence megkérdezte, nem túl nagy-e a hatalma néhány bírónak egy demokráciában. – Bence fragte, ob die Macht einiger weniger Richter in einer Demokratie nicht zu groß sei.
8. A nagybácsi azt felelte, hogy éppen ez a hatalmi ágak megosztásának (Gewaltenteilung) lényege: a többség sem tehet meg bármit. – Der Onkel antwortete, dass gerade das das Wesen der Gewaltenteilung sei: Auch die Mehrheit darf nicht alles tun.
9. A felmérések szerint a németek bizalma az alkotmánybíróságban magasabb, mint szinte bármely más állami intézményben. – Umfragen zufolge ist das Vertrauen der Deutschen in das Verfassungsgericht höher als in fast jede andere staatliche Institution.
(aufklappen)magyarul
1. Lukas nagybátyja jogász, és egyszer elvitte Lukast és Bencét Karlsruhéba.
2. Itt található a Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht), a német jogállam (Rechtsstaat) egyik legfontosabb intézménye.
3. A nagybácsi elmagyarázta, hogy a bíróság két szenátusból (Senate) áll, mindegyikben nyolc bíróval.
4. A bírákat felerészben a Bundestag, felerészben a Szövetségi Tanács választja, tizenkét évre.
5. Bármely polgár alkotmányjogi panaszt (Verfassungsbeschwerde) nyújthat be, ha úgy érzi, hogy az állam megsértette az alapjogait.
6. A bíróság egy törvényt normakontroll-eljárásban (Normenkontrolle) meg is semmisíthet, ha ellentétes az alaptörvénnyel.
7. Bence megkérdezte, nem túl nagy-e a hatalma néhány bírónak egy demokráciában.
8. A nagybácsi azt felelte, hogy éppen ez a hatalmi ágak megosztásának (Gewaltenteilung) lényege: a többség sem tehet meg bármit.
9. A felmérések szerint a németek bizalma az alkotmánybíróságban magasabb, mint szinte bármely más állami intézményben.
(aufklappen)német
1. Lukas‘ Onkel ist Jurist und nahm Lukas und Bence einmal nach Karlsruhe mit.
2. Hier befindet sich das Bundesverfassungsgericht, eine der wichtigsten Institutionen des deutschen Rechtsstaats.
3. Der Onkel erklärte, dass das Gericht aus zwei Senaten besteht, jeder mit acht Richtern.
4. Die Richter werden je zur Hälfte vom Bundestag und vom Bundesrat gewählt, für zwölf Jahre.
5. Jeder Bürger kann eine Verfassungsbeschwerde einlegen, wenn er meint, dass der Staat seine Grundrechte verletzt hat.
6. Das Gericht kann ein Gesetz in einem Normenkontrollverfahren auch für nichtig erklären, wenn es dem Grundgesetz widerspricht.
7. Bence fragte, ob die Macht einiger weniger Richter in einer Demokratie nicht zu groß sei.
8. Der Onkel antwortete, dass gerade das das Wesen der Gewaltenteilung sei: Auch die Mehrheit darf nicht alles tun.
9. Umfragen zufolge ist das Vertrauen der Deutschen in das Verfassungsgericht höher als in fast jede andere staatliche Institution.
9. Kurzgeschichte – A tartományi parlament és az iskola – Landtag und Kulturhoheit
1. Amikor Kovácsék Stuttgartból Hamburgba költöztek, Zsófinak hirtelen egészen más tantárgyakkal kellett megbirkóznia. – Als die Familie Kovács von Stuttgart nach Hamburg zog, musste Zsófi plötzlich mit ganz anderen Schulfächern zurechtkommen.
2. Az anyja felháborodva kérdezte a tanárnőt, miért nincs egységes iskolarendszer egész Németországban. – Ihre Mutter fragte die Lehrerin empört, warum es kein einheitliches Schulsystem in ganz Deutschland gebe.
3. A tanárnő elmagyarázta, hogy az oktatás a tartományok kulturális szuverenitásához (Kulturhoheit der Länder) tartozik. – Die Lehrerin erklärte, dass die Bildung zur Kulturhoheit der Länder gehört.
4. Az iskolai törvényeket ezért nem a Bundestag, hanem a tartományi parlament (Landtag) hozza meg. – Die Schulgesetze erlässt deshalb nicht der Bundestag, sondern der Landtag.
5. Hamburgban a tartományi parlamentet városi parlamentnek (Bürgerschaft) nevezik. – In Hamburg nennt man das Landesparlament Bürgerschaft.
6. Az oktatási minisztereket egy közös testület, a Kultuszminiszteri Konferencia (Kultusministerkonferenz) próbálja összehangolni. – Die Kultusminister versucht ein gemeinsames Gremium, die Kultusministerkonferenz, zu koordinieren.
7. Ennek ellenére az érettségi (Abitur) követelményei tartományonként még mindig eltérnek egymástól. – Trotzdem unterscheiden sich die Anforderungen des Abiturs von Land zu Land noch immer.
8. Zsófi anyja végül belátta, hogy a föderalizmusnak ára van, de azt is, hogy a helyi iskolák így jobban igazodhatnak a régió igényeihez. – Zsófis Mutter sah schließlich ein, dass der Föderalismus seinen Preis hat, aber auch, dass sich die örtlichen Schulen so besser an die Bedürfnisse der Region anpassen können.
9. Zsófi pedig megjegyezte, hogy legközelebb szívesen maradna egy tartományban, amíg le nem érettségizik. – Und Zsófi bemerkte, dass sie beim nächsten Mal gern in einem Bundesland bleiben würde, bis sie ihr Abitur hat.
(aufklappen)magyarul
1. Amikor Kovácsék Stuttgartból Hamburgba költöztek, Zsófinak hirtelen egészen más tantárgyakkal kellett megbirkóznia.
2. Az anyja felháborodva kérdezte a tanárnőt, miért nincs egységes iskolarendszer egész Németországban.
3. A tanárnő elmagyarázta, hogy az oktatás a tartományok kulturális szuverenitásához (Kulturhoheit der Länder) tartozik.
4. Az iskolai törvényeket ezért nem a Bundestag, hanem a tartományi parlament (Landtag) hozza meg.
5. Hamburgban a tartományi parlamentet városi parlamentnek (Bürgerschaft) nevezik.
6. Az oktatási minisztereket egy közös testület, a Kultuszminiszteri Konferencia (Kultusministerkonferenz) próbálja összehangolni.
7. Ennek ellenére az érettségi (Abitur) követelményei tartományonként még mindig eltérnek egymástól.
8. Zsófi anyja végül belátta, hogy a föderalizmusnak ára van, de azt is, hogy a helyi iskolák így jobban igazodhatnak a régió igényeihez.
9. Zsófi pedig megjegyezte, hogy legközelebb szívesen maradna egy tartományban, amíg le nem érettségizik.
(aufklappen)német
1. Als die Familie Kovács von Stuttgart nach Hamburg zog, musste Zsófi plötzlich mit ganz anderen Schulfächern zurechtkommen.
2. Ihre Mutter fragte die Lehrerin empört, warum es kein einheitliches Schulsystem in ganz Deutschland gebe.
3. Die Lehrerin erklärte, dass die Bildung zur Kulturhoheit der Länder gehört.
4. Die Schulgesetze erlässt deshalb nicht der Bundestag, sondern der Landtag.
5. In Hamburg nennt man das Landesparlament Bürgerschaft.
6. Die Kultusminister versucht ein gemeinsames Gremium, die Kultusministerkonferenz, zu koordinieren.
7. Trotzdem unterscheiden sich die Anforderungen des Abiturs von Land zu Land noch immer.
8. Zsófis Mutter sah schließlich ein, dass der Föderalismus seinen Preis hat, aber auch, dass sich die örtlichen Schulen so besser an die Bedürfnisse der Region anpassen können.
9. Und Zsófi bemerkte, dass sie beim nächsten Mal gern in einem Bundesland bleiben würde, bis sie ihr Abitur hat.
10. Kurzgeschichte – Az önkormányzati választás – Die Kommunalwahl
1. Réka uniós polgárként nem szavazhat a szövetségi választáson, de az önkormányzati választáson (Kommunalwahl) igen. – Réka darf als EU-Bürgerin nicht an der Bundestagswahl teilnehmen, aber an der Kommunalwahl schon.
2. Bajorországban a szavazólap majdnem egy méter hosszú volt, és több száz jelölt nevét tartalmazta. – In Bayern war der Stimmzettel fast einen Meter lang und enthielt die Namen von mehreren hundert Kandidaten.
3. A szomszédja elmagyarázta a halmozás (Kumulieren) szabályát, amely szerint egy jelöltre akár három szavazatot is lehet adni. – Ihre Nachbarin erklärte ihr die Regel des Kumulierens, nach der man einem Kandidaten bis zu drei Stimmen geben kann.
4. A szavazatok különböző listák közötti megosztását pedig panasírozásnak (Panaschieren) hívják. – Das Verteilen der Stimmen auf verschiedene Listen nennt man Panaschieren.
5. Egyúttal a polgármestert (Bürgermeister) és a községi tanácsot (Gemeinderat) is megválasztották. – Gleichzeitig wurden auch der Bürgermeister und der Gemeinderat gewählt.
6. Réka sokáig tanulmányozta a jelölteket, mert szerette volna tudni, ki támogatja az új kerékpárutat. – Réka studierte die Kandidaten lange, weil sie wissen wollte, wer den neuen Radweg unterstützt.
7. Néhány hónappal később a városban helyi népszavazást (Bürgerentscheid) is tartottak a régi uszoda megmentéséről. – Einige Monate später fand in der Stadt auch ein Bürgerentscheid über die Rettung des alten Schwimmbads statt.
8. Az uszodát végül megmentették, mert a lakosok többsége az újjáépítésre szavazott. – Das Schwimmbad wurde schließlich gerettet, weil die Mehrheit der Einwohner für die Sanierung stimmte.
9. Réka úgy érezte, hogy a demokrácia a helyi ügyekben a legkézzelfoghatóbb, hiszen az eredményt minden nap láthatja. – Réka hatte das Gefühl, dass Demokratie bei den lokalen Angelegenheiten am greifbarsten ist, denn das Ergebnis kann sie jeden Tag sehen.
(aufklappen)magyarul
1. Réka uniós polgárként nem szavazhat a szövetségi választáson, de az önkormányzati választáson (Kommunalwahl) igen.
2. Bajorországban a szavazólap majdnem egy méter hosszú volt, és több száz jelölt nevét tartalmazta.
3. A szomszédja elmagyarázta a halmozás (Kumulieren) szabályát, amely szerint egy jelöltre akár három szavazatot is lehet adni.
4. A szavazatok különböző listák közötti megosztását pedig panasírozásnak (Panaschieren) hívják.
5. Egyúttal a polgármestert (Bürgermeister) és a községi tanácsot (Gemeinderat) is megválasztották.
6. Réka sokáig tanulmányozta a jelölteket, mert szerette volna tudni, ki támogatja az új kerékpárutat.
7. Néhány hónappal később a városban helyi népszavazást (Bürgerentscheid) is tartottak a régi uszoda megmentéséről.
8. Az uszodát végül megmentették, mert a lakosok többsége az újjáépítésre szavazott.
9. Réka úgy érezte, hogy a demokrácia a helyi ügyekben a legkézzelfoghatóbb, hiszen az eredményt minden nap láthatja.
(aufklappen)német
1. Réka darf als EU-Bürgerin nicht an der Bundestagswahl teilnehmen, aber an der Kommunalwahl schon.
2. In Bayern war der Stimmzettel fast einen Meter lang und enthielt die Namen von mehreren hundert Kandidaten.
3. Ihre Nachbarin erklärte ihr die Regel des Kumulierens, nach der man einem Kandidaten bis zu drei Stimmen geben kann.
4. Das Verteilen der Stimmen auf verschiedene Listen nennt man Panaschieren.
5. Gleichzeitig wurden auch der Bürgermeister und der Gemeinderat gewählt.
6. Réka studierte die Kandidaten lange, weil sie wissen wollte, wer den neuen Radweg unterstützt.
7. Einige Monate später fand in der Stadt auch ein Bürgerentscheid über die Rettung des alten Schwimmbads statt.
8. Das Schwimmbad wurde schließlich gerettet, weil die Mehrheit der Einwohner für die Sanierung stimmte.
9. Réka hatte das Gefühl, dass Demokratie bei den lokalen Angelegenheiten am greifbarsten ist, denn das Ergebnis kann sie jeden Tag sehen.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.