062 thema 8

---

Thema 62 – Land und Leute in Ungarn

Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – Az alaptörvény – Das Grundgesetz

1. Gergő, a tizenkettedikes diák, politikaórára készül az alaptörvényről (Grundgesetz). – Gergő, ein Zwölftklässler, bereitet sich auf den Politikunterricht zum Grundgesetz vor.

2. Megtudja, hogy Magyarország jelenlegi alaptörvénye 2012. január elsején lépett hatályba. – Er erfährt, dass das derzeitige Grundgesetz Ungarns am 1. Januar 2012 in Kraft trat.

3. Az Országgyűlés (Parlament) 2011 áprilisában fogadta el, a köztársasági elnök pedig április 25-én, húsvét hétfőjén írta alá. – Das Parlament nahm es im April 2011 an, und der Staatspräsident unterzeichnete es am 25. April, dem Ostermontag.

4. Ezért nevezik néha „húsvéti alkotmánynak” is. – Deshalb nennt man es manchmal auch „Osterverfassung“.

5. Az alaptörvény a Nemzeti Hitvallással (Nationales Bekenntnis) kezdődik, amely egy bevezető szöveg. – Das Grundgesetz beginnt mit dem Nationalen Bekenntnis, einem einleitenden Text.

6. Ezt követik az alapvetés (Grundlagen), a szabadság és felelősség (Freiheit und Verantwortung), majd az államról szóló rész. – Darauf folgen die Grundlagen, der Teil „Freiheit und Verantwortung“ und dann der Teil über den Staat.

7. Az országnak ettől kezdve „Magyarország” a hivatalos neve, a korábbi „Magyar Köztársaság” helyett. – Seitdem lautet der offizielle Name des Landes „Magyarország“ statt des früheren „Magyar Köztársaság“.

8. Az alaptörvény módosításához az Országgyűlés tagjainak kétharmados többsége (Zweidrittelmehrheit) szükséges. – Für Änderungen des Grundgesetzes ist eine Zweidrittelmehrheit der Abgeordneten erforderlich.

9. Gergő azt írja a házi feladatába, hogy egy alkotmány addig erős, amíg az emberek tisztelik a szabályait. – Gergő schreibt in seine Hausaufgabe, dass eine Verfassung so lange stark ist, wie die Menschen ihre Regeln achten.

(aufklappen)magyarul

1. Gergő, a tizenkettedikes diák, politikaórára készül az alaptörvényről (Grundgesetz).

2. Megtudja, hogy Magyarország jelenlegi alaptörvénye 2012. január elsején lépett hatályba.

3. Az Országgyűlés (Parlament) 2011 áprilisában fogadta el, a köztársasági elnök pedig április 25-én, húsvét hétfőjén írta alá.

4. Ezért nevezik néha „húsvéti alkotmánynak” is.

5. Az alaptörvény a Nemzeti Hitvallással (Nationales Bekenntnis) kezdődik, amely egy bevezető szöveg.

6. Ezt követik az alapvetés (Grundlagen), a szabadság és felelősség (Freiheit und Verantwortung), majd az államról szóló rész.

7. Az országnak ettől kezdve „Magyarország” a hivatalos neve, a korábbi „Magyar Köztársaság” helyett.

8. Az alaptörvény módosításához az Országgyűlés tagjainak kétharmados többsége (Zweidrittelmehrheit) szükséges.

9. Gergő azt írja a házi feladatába, hogy egy alkotmány addig erős, amíg az emberek tisztelik a szabályait.

(aufklappen)német

1. Gergő, ein Zwölftklässler, bereitet sich auf den Politikunterricht zum Grundgesetz vor.

2. Er erfährt, dass das derzeitige Grundgesetz Ungarns am 1. Januar 2012 in Kraft trat.

3. Das Parlament nahm es im April 2011 an, und der Staatspräsident unterzeichnete es am 25. April, dem Ostermontag.

4. Deshalb nennt man es manchmal auch „Osterverfassung“.

5. Das Grundgesetz beginnt mit dem Nationalen Bekenntnis, einem einleitenden Text.

6. Darauf folgen die Grundlagen, der Teil „Freiheit und Verantwortung“ und dann der Teil über den Staat.

7. Seitdem lautet der offizielle Name des Landes „Magyarország“ statt des früheren „Magyar Köztársaság“.

8. Für Änderungen des Grundgesetzes ist eine Zweidrittelmehrheit der Abgeordneten erforderlich.

9. Gergő schreibt in seine Hausaufgabe, dass eine Verfassung so lange stark ist, wie die Menschen ihre Regeln achten.

2. Kurzgeschichte – Az Országgyűlés – Das Parlament

1. Zsófi lelkes idegenvezető, és ma egy csoportot vezet a Parlament épületében. – Zsófi ist eine begeisterte Reiseleiterin und führt heute eine Gruppe durch das Parlamentsgebäude.

2. „Az Országgyűlés egykamarás testület, százkilencvenkilenc képviselővel (Abgeordnete)” – kezdi. – „Die Nationalversammlung ist ein Einkammerparlament mit 199 Abgeordneten“, beginnt sie.

3. „A képviselőket négy évre választják, és az ülésteremben (Plenarsaal) a frakciók (Fraktionen) szerint ülnek.” – „Die Abgeordneten werden für vier Jahre gewählt und sitzen im Plenarsaal nach Fraktionen.“

4. Elmagyarázza, hogy a törvényjavaslatot (Gesetzentwurf) általában a kormány vagy egy képviselő nyújtja be. – Sie erklärt, dass der Gesetzentwurf meist von der Regierung oder von einem Abgeordneten eingebracht wird.

5. A javaslatot bizottságok (Ausschüsse) tárgyalják meg, mielőtt a plenáris ülésen szavaznak róla. – Ausschüsse beraten den Entwurf, bevor im Plenum darüber abgestimmt wird.

6. „A törvényekhez általában egyszerű többség (einfache Mehrheit) elég, az úgynevezett sarkalatos törvényekhez (Kardinalgesetze) azonban kétharmad kell” – teszi hozzá. – „Für Gesetze genügt in der Regel die einfache Mehrheit, für die sogenannten Kardinalgesetze ist jedoch eine Zweidrittelmehrheit nötig“, fügt sie hinzu.

7. A csoport megcsodálja a Szent Koronát (Heilige Krone), amely a kupolacsarnokban (Kuppelhalle) látható. – Die Gruppe bewundert die Heilige Krone, die in der Kuppelhalle zu sehen ist.

8. Zsófi elmondja, hogy az épület az ország legnagyobb épülete, és több mint hatszáz helyiség van benne. – Zsófi erzählt, dass das Gebäude das größte des Landes ist und mehr als sechshundert Räume hat.

9. A látogatók a Duna-partra kilépve még sokáig fényképezik a neogótikus homlokzatot. – Als die Besucher ans Donauufer hinaustreten, fotografieren sie noch lange die neugotische Fassade.

(aufklappen)magyarul

1. Zsófi lelkes idegenvezető, és ma egy csoportot vezet a Parlament épületében.

2. „Az Országgyűlés egykamarás testület, százkilencvenkilenc képviselővel (Abgeordnete)” – kezdi.

3. „A képviselőket négy évre választják, és az ülésteremben (Plenarsaal) a frakciók (Fraktionen) szerint ülnek.”

4. Elmagyarázza, hogy a törvényjavaslatot (Gesetzentwurf) általában a kormány vagy egy képviselő nyújtja be.

5. A javaslatot bizottságok (Ausschüsse) tárgyalják meg, mielőtt a plenáris ülésen szavaznak róla.

6. „A törvényekhez általában egyszerű többség (einfache Mehrheit) elég, az úgynevezett sarkalatos törvényekhez (Kardinalgesetze) azonban kétharmad kell” – teszi hozzá.

7. A csoport megcsodálja a Szent Koronát (Heilige Krone), amely a kupolacsarnokban (Kuppelhalle) látható.

8. Zsófi elmondja, hogy az épület az ország legnagyobb épülete, és több mint hatszáz helyiség van benne.

9. A látogatók a Duna-partra kilépve még sokáig fényképezik a neogótikus homlokzatot.

(aufklappen)német

1. Zsófi ist eine begeisterte Reiseleiterin und führt heute eine Gruppe durch das Parlamentsgebäude.

2. „Die Nationalversammlung ist ein Einkammerparlament mit 199 Abgeordneten“, beginnt sie.

3. „Die Abgeordneten werden für vier Jahre gewählt und sitzen im Plenarsaal nach Fraktionen.“

4. Sie erklärt, dass der Gesetzentwurf meist von der Regierung oder von einem Abgeordneten eingebracht wird.

5. Ausschüsse beraten den Entwurf, bevor im Plenum darüber abgestimmt wird.

6. „Für Gesetze genügt in der Regel die einfache Mehrheit, für die sogenannten Kardinalgesetze ist jedoch eine Zweidrittelmehrheit nötig“, fügt sie hinzu.

7. Die Gruppe bewundert die Heilige Krone, die in der Kuppelhalle zu sehen ist.

8. Zsófi erzählt, dass das Gebäude das größte des Landes ist und mehr als sechshundert Räume hat.

9. Als die Besucher ans Donauufer hinaustreten, fotografieren sie noch lange die neugotische Fassade.

3. Kurzgeschichte – A köztársasági elnök – Der Staatspräsident

1. Ádám, a gimnazista, egy iskolai vitában azt állítja, hogy az elnök vezeti az országot. – Ádám, ein Gymnasiast, behauptet in einer Schuldebatte, der Präsident regiere das Land.

2. A tanára kijavítja: „A köztársasági elnök (Staatspräsident) az államfő (Staatsoberhaupt), de nem ő vezeti a kormányt.” – Sein Lehrer korrigiert ihn: „Der Staatspräsident ist das Staatsoberhaupt, aber er leitet nicht die Regierung.“

3. Az elnököt az Országgyűlés választja öt évre, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani. – Der Präsident wird vom Parlament für fünf Jahre gewählt und kann höchstens einmal wiedergewählt werden.

4. Az első fordulóban kétharmados többség kell, a másodikban az nyer, aki több szavazatot kap. – In der ersten Runde ist eine Zweidrittelmehrheit nötig, in der zweiten gewinnt, wer mehr Stimmen erhält.

5. Aláírja a törvényeket, képviseli az országot, és gyakorolhatja a kegyelmezési jogot (Begnadigungsrecht). – Er unterzeichnet die Gesetze, vertritt das Land und kann das Begnadigungsrecht ausüben.

6. Ha nem ért egyet egy törvénnyel, egyszer visszaküldheti azt az Országgyűlésnek (politikai vétó / politisches Veto), vagy az Alkotmánybírósághoz (Verfassungsgericht) fordulhat. – Wenn er mit einem Gesetz nicht einverstanden ist, kann er es einmal an das Parlament zurückschicken (politisches Veto) oder das Verfassungsgericht anrufen.

7. Ádám meglepődik azon, hogy az elnök kevesebb hatalommal bír, mint gondolta. – Ádám ist überrascht, dass der Präsident weniger Macht hat, als er dachte.

8. A tanár hozzáteszi, hogy az elnök a nemzet egységét fejezi ki, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. – Der Lehrer fügt hinzu, dass der Präsident die Einheit der Nation zum Ausdruck bringt und über das demokratische Funktionieren des Staatswesens wacht.

9. Ádám a vita végén elismeri, hogy a jelképes szerep is fontos lehet, ha valaki tisztességesen tölti be. – Am Ende der Debatte räumt Ádám ein, dass auch eine symbolische Rolle wichtig sein kann, wenn jemand sie ehrlich ausfüllt.

(aufklappen)magyarul

1. Ádám, a gimnazista, egy iskolai vitában azt állítja, hogy az elnök vezeti az országot.

2. A tanára kijavítja: „A köztársasági elnök (Staatspräsident) az államfő (Staatsoberhaupt), de nem ő vezeti a kormányt.”

3. Az elnököt az Országgyűlés választja öt évre, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.

4. Az első fordulóban kétharmados többség kell, a másodikban az nyer, aki több szavazatot kap.

5. Aláírja a törvényeket, képviseli az országot, és gyakorolhatja a kegyelmezési jogot (Begnadigungsrecht).

6. Ha nem ért egyet egy törvénnyel, egyszer visszaküldheti azt az Országgyűlésnek (politikai vétó / politisches Veto), vagy az Alkotmánybírósághoz (Verfassungsgericht) fordulhat.

7. Ádám meglepődik azon, hogy az elnök kevesebb hatalommal bír, mint gondolta.

8. A tanár hozzáteszi, hogy az elnök a nemzet egységét fejezi ki, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

9. Ádám a vita végén elismeri, hogy a jelképes szerep is fontos lehet, ha valaki tisztességesen tölti be.

(aufklappen)német

1. Ádám, ein Gymnasiast, behauptet in einer Schuldebatte, der Präsident regiere das Land.

2. Sein Lehrer korrigiert ihn: „Der Staatspräsident ist das Staatsoberhaupt, aber er leitet nicht die Regierung.“

3. Der Präsident wird vom Parlament für fünf Jahre gewählt und kann höchstens einmal wiedergewählt werden.

4. In der ersten Runde ist eine Zweidrittelmehrheit nötig, in der zweiten gewinnt, wer mehr Stimmen erhält.

5. Er unterzeichnet die Gesetze, vertritt das Land und kann das Begnadigungsrecht ausüben.

6. Wenn er mit einem Gesetz nicht einverstanden ist, kann er es einmal an das Parlament zurückschicken (politisches Veto) oder das Verfassungsgericht anrufen.

7. Ádám ist überrascht, dass der Präsident weniger Macht hat, als er dachte.

8. Der Lehrer fügt hinzu, dass der Präsident die Einheit der Nation zum Ausdruck bringt und über das demokratische Funktionieren des Staatswesens wacht.

9. Am Ende der Debatte räumt Ádám ein, dass auch eine symbolische Rolle wichtig sein kann, wenn jemand sie ehrlich ausfüllt.

4. Kurzgeschichte – A miniszterelnök és a kormány – Der Ministerpräsident und die Regierung

1. Veronika újságíró, és ma a kormányfő (Regierungschef) szerepéről ír egy cikket. – Veronika ist Journalistin und schreibt heute einen Artikel über die Rolle des Regierungschefs.

2. Megállapítja, hogy a miniszterelnök (Ministerpräsident) a magyar politika legerősebb pozíciója. – Sie stellt fest, dass der Ministerpräsident die stärkste Position in der ungarischen Politik ist.

3. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslatára, az összes képviselő többségével. – Der Ministerpräsident wird vom Parlament auf Vorschlag des Staatspräsidenten mit der Mehrheit aller Abgeordneten gewählt.

4. A miniszterelnök maga választja ki a minisztereit (Minister), a köztársasági elnök pedig kinevezi őket. – Der Ministerpräsident wählt seine Minister selbst aus, und der Staatspräsident ernennt sie.

5. A kormány (Regierung) döntéseit kormányrendeletekben (Regierungsverordnungen) teszi közzé. – Die Regierung veröffentlicht ihre Entscheidungen in Regierungsverordnungen.

6. A képviselők bizalmatlansági indítványt (Misstrauensantrag) nyújthatnak be, de csak konstruktív módon: egyúttal új miniszterelnököt is meg kell nevezniük. – Die Abgeordneten können einen Misstrauensantrag einbringen, aber nur konstruktiv: Sie müssen zugleich einen neuen Ministerpräsidenten benennen.

7. Ez a szabály a német mintát követi, ahol a konstruktív bizalmatlansági indítvány szintén létezik. – Diese Regel folgt dem deutschen Vorbild, wo es das konstruktive Misstrauensvotum ebenfalls gibt.

8. Veronika megjegyzi, hogy a két ország rendszere sok hasonlóságot mutat. – Veronika bemerkt, dass die Systeme der beiden Länder viele Ähnlichkeiten aufweisen.

9. A cikk végén arról ír, hogy a hatalom nagysága mellett a felelősség is ugyanolyan nagy. – Am Ende des Artikels schreibt sie, dass neben der Größe der Macht auch die Verantwortung gleich groß ist.

(aufklappen)magyarul

1. Veronika újságíró, és ma a kormányfő (Regierungschef) szerepéről ír egy cikket.

2. Megállapítja, hogy a miniszterelnök (Ministerpräsident) a magyar politika legerősebb pozíciója.

3. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnök javaslatára, az összes képviselő többségével.

4. A miniszterelnök maga választja ki a minisztereit (Minister), a köztársasági elnök pedig kinevezi őket.

5. A kormány (Regierung) döntéseit kormányrendeletekben (Regierungsverordnungen) teszi közzé.

6. A képviselők bizalmatlansági indítványt (Misstrauensantrag) nyújthatnak be, de csak konstruktív módon: egyúttal új miniszterelnököt is meg kell nevezniük.

7. Ez a szabály a német mintát követi, ahol a konstruktív bizalmatlansági indítvány szintén létezik.

8. Veronika megjegyzi, hogy a két ország rendszere sok hasonlóságot mutat.

9. A cikk végén arról ír, hogy a hatalom nagysága mellett a felelősség is ugyanolyan nagy.

(aufklappen)német

1. Veronika ist Journalistin und schreibt heute einen Artikel über die Rolle des Regierungschefs.

2. Sie stellt fest, dass der Ministerpräsident die stärkste Position in der ungarischen Politik ist.

3. Der Ministerpräsident wird vom Parlament auf Vorschlag des Staatspräsidenten mit der Mehrheit aller Abgeordneten gewählt.

4. Der Ministerpräsident wählt seine Minister selbst aus, und der Staatspräsident ernennt sie.

5. Die Regierung veröffentlicht ihre Entscheidungen in Regierungsverordnungen.

6. Die Abgeordneten können einen Misstrauensantrag einbringen, aber nur konstruktiv: Sie müssen zugleich einen neuen Ministerpräsidenten benennen.

7. Diese Regel folgt dem deutschen Vorbild, wo es das konstruktive Misstrauensvotum ebenfalls gibt.

8. Veronika bemerkt, dass die Systeme der beiden Länder viele Ähnlichkeiten aufweisen.

9. Am Ende des Artikels schreibt sie, dass neben der Größe der Macht auch die Verantwortung gleich groß ist.

5. Kurzgeschichte – A választási rendszer – Das Wahlsystem

1. Lili először szavazhat, ezért tájékozódik a választási rendszerről (Wahlsystem). – Lili darf zum ersten Mal wählen, deshalb informiert sie sich über das Wahlsystem.

2. Az apja elmagyarázza, hogy a magyar rendszer vegyes: egy része egyéni, egy része listás. – Ihr Vater erklärt, dass das ungarische System gemischt ist: ein Teil ist Direktwahl, ein Teil Listenwahl.

3. Minden választó két szavazatot ad le: az egyiket egy egyéni jelöltre (Direktkandidat) a saját választókerületében (Wahlkreis), a másikat egy pártlistára (Parteiliste). – Jeder Wähler gibt zwei Stimmen ab: die eine für einen Direktkandidaten in seinem Wahlkreis, die andere für eine Parteiliste.

4. Az egyéni választókerületekben százhat képviselőt választanak, a listákról kilencvenhármat. – In den Wahlkreisen werden 106 Abgeordnete gewählt, über die Listen 93.

5. Az egyéni körzetben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, tehát nincs második forduló. – Im Wahlkreis gewinnt, wer die meisten Stimmen erhält, eine zweite Runde gibt es also nicht.

6. A pártlistáknak legalább öt százalékot kell elérniük (Fünf-Prozent-Hürde), hogy mandátumot kapjanak, közös lista esetén a küszöb magasabb. – Die Parteilisten müssen mindestens fünf Prozent erreichen, um Mandate zu bekommen, bei gemeinsamen Listen liegt die Hürde höher.

7. A vesztes jelöltek és a győztes felesleges szavazatai „töredékszavazatként” (Reststimmen) a listás szavazatokhoz adódnak. – Die Stimmen der unterlegenen Kandidaten und die überschüssigen Stimmen des Siegers werden als „Reststimmen“ zu den Listenstimmen addiert.

8. Lili azt mondja, hogy a rendszer hasonlít a német kétszavazatos modellre, de a számítás módja eltér. – Lili sagt, dass das System dem deutschen Zwei-Stimmen-Modell ähnelt, die Berechnung aber abweicht.

9. A szavazófülkében (Wahlkabine) lassan, figyelmesen húzza meg a két ikszet, és büszke rá, hogy most már ő is részt vesz a döntésben. – In der Wahlkabine macht sie langsam und konzentriert die beiden Kreuze und ist stolz darauf, dass sie nun auch an der Entscheidung teilnimmt.

(aufklappen)magyarul

1. Lili először szavazhat, ezért tájékozódik a választási rendszerről (Wahlsystem).

2. Az apja elmagyarázza, hogy a magyar rendszer vegyes: egy része egyéni, egy része listás.

3. Minden választó két szavazatot ad le: az egyiket egy egyéni jelöltre (Direktkandidat) a saját választókerületében (Wahlkreis), a másikat egy pártlistára (Parteiliste).

4. Az egyéni választókerületekben százhat képviselőt választanak, a listákról kilencvenhármat.

5. Az egyéni körzetben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, tehát nincs második forduló.

6. A pártlistáknak legalább öt százalékot kell elérniük (Fünf-Prozent-Hürde), hogy mandátumot kapjanak, közös lista esetén a küszöb magasabb.

7. A vesztes jelöltek és a győztes felesleges szavazatai „töredékszavazatként” (Reststimmen) a listás szavazatokhoz adódnak.

8. Lili azt mondja, hogy a rendszer hasonlít a német kétszavazatos modellre, de a számítás módja eltér.

9. A szavazófülkében (Wahlkabine) lassan, figyelmesen húzza meg a két ikszet, és büszke rá, hogy most már ő is részt vesz a döntésben.

(aufklappen)német

1. Lili darf zum ersten Mal wählen, deshalb informiert sie sich über das Wahlsystem.

2. Ihr Vater erklärt, dass das ungarische System gemischt ist: ein Teil ist Direktwahl, ein Teil Listenwahl.

3. Jeder Wähler gibt zwei Stimmen ab: die eine für einen Direktkandidaten in seinem Wahlkreis, die andere für eine Parteiliste.

4. In den Wahlkreisen werden 106 Abgeordnete gewählt, über die Listen 93.

5. Im Wahlkreis gewinnt, wer die meisten Stimmen erhält, eine zweite Runde gibt es also nicht.

6. Die Parteilisten müssen mindestens fünf Prozent erreichen, um Mandate zu bekommen, bei gemeinsamen Listen liegt die Hürde höher.

7. Die Stimmen der unterlegenen Kandidaten und die überschüssigen Stimmen des Siegers werden als „Reststimmen“ zu den Listenstimmen addiert.

8. Lili sagt, dass das System dem deutschen Zwei-Stimmen-Modell ähnelt, die Berechnung aber abweicht.

9. In der Wahlkabine macht sie langsam und konzentriert die beiden Kreuze und ist stolz darauf, dass sie nun auch an der Entscheidung teilnimmt.

6. Kurzgeschichte – Az Alkotmánybíróság – Das Verfassungsgericht

1. Dr. Halász Mária ügyvéd, és éppen egy alkotmányjogi panaszt (Verfassungsbeschwerde) készít elő. – Dr. Mária Halász ist Anwältin und bereitet gerade eine Verfassungsbeschwerde vor.

2. Az ügyfele szerint egy jogszabály sérti a tulajdonhoz való jogát. – Laut ihrem Mandanten verletzt eine Rechtsvorschrift sein Recht auf Eigentum.

3. Magyarországon az Alkotmánybíróság (Verfassungsgericht) tizenöt tagból áll, akiket az Országgyűlés kétharmados többséggel választ meg. – In Ungarn besteht das Verfassungsgericht aus fünfzehn Mitgliedern, die vom Parlament mit Zweidrittelmehrheit gewählt werden.

4. A bírák megbízatása tizenkét évre szól, és nem lehet újraválasztani őket. – Das Mandat der Richter gilt für zwölf Jahre, und sie können nicht wiedergewählt werden.

5. A testület azt ellenőrzi, hogy a törvények összhangban vannak-e az alaptörvénnyel – ezt nevezik normakontrollnak (Normenkontrolle). – Das Gremium prüft, ob die Gesetze mit dem Grundgesetz vereinbar sind – das nennt man Normenkontrolle.

6. 2012 óta az állampolgárok is fordulhatnak hozzá, ha úgy érzik, hogy egy bírósági döntés vagy jogszabály az alapvető jogaikat sérti. – Seit 2012 können sich auch Bürger an das Gericht wenden, wenn sie meinen, dass eine Gerichtsentscheidung oder Rechtsvorschrift ihre Grundrechte verletzt.

7. Mária előbb az összes rendes jogorvoslati lehetőséget (Rechtsmittel) kimerítette. – Mária hat zuvor alle ordentlichen Rechtsmittel ausgeschöpft.

8. Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, és a megsemmisített szabály hatályát veszti. – Die Entscheidung des Verfassungsgerichts ist für alle verbindlich, und die aufgehobene Regelung verliert ihre Gültigkeit.

9. Mária tudja, hogy az eljárás évekig tarthat, de hisz abban, hogy az ügyfele jogait végül megvédik. – Mária weiß, dass das Verfahren Jahre dauern kann, glaubt aber daran, dass die Rechte ihres Mandanten am Ende geschützt werden.

(aufklappen)magyarul

1. Dr. Halász Mária ügyvéd, és éppen egy alkotmányjogi panaszt (Verfassungsbeschwerde) készít elő.

2. Az ügyfele szerint egy jogszabály sérti a tulajdonhoz való jogát.

3. Magyarországon az Alkotmánybíróság (Verfassungsgericht) tizenöt tagból áll, akiket az Országgyűlés kétharmados többséggel választ meg.

4. A bírák megbízatása tizenkét évre szól, és nem lehet újraválasztani őket.

5. A testület azt ellenőrzi, hogy a törvények összhangban vannak-e az alaptörvénnyel – ezt nevezik normakontrollnak (Normenkontrolle).

6. 2012 óta az állampolgárok is fordulhatnak hozzá, ha úgy érzik, hogy egy bírósági döntés vagy jogszabály az alapvető jogaikat sérti.

7. Mária előbb az összes rendes jogorvoslati lehetőséget (Rechtsmittel) kimerítette.

8. Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, és a megsemmisített szabály hatályát veszti.

9. Mária tudja, hogy az eljárás évekig tarthat, de hisz abban, hogy az ügyfele jogait végül megvédik.

(aufklappen)német

1. Dr. Mária Halász ist Anwältin und bereitet gerade eine Verfassungsbeschwerde vor.

2. Laut ihrem Mandanten verletzt eine Rechtsvorschrift sein Recht auf Eigentum.

3. In Ungarn besteht das Verfassungsgericht aus fünfzehn Mitgliedern, die vom Parlament mit Zweidrittelmehrheit gewählt werden.

4. Das Mandat der Richter gilt für zwölf Jahre, und sie können nicht wiedergewählt werden.

5. Das Gremium prüft, ob die Gesetze mit dem Grundgesetz vereinbar sind – das nennt man Normenkontrolle.

6. Seit 2012 können sich auch Bürger an das Gericht wenden, wenn sie meinen, dass eine Gerichtsentscheidung oder Rechtsvorschrift ihre Grundrechte verletzt.

7. Mária hat zuvor alle ordentlichen Rechtsmittel ausgeschöpft.

8. Die Entscheidung des Verfassungsgerichts ist für alle verbindlich, und die aufgehobene Regelung verliert ihre Gültigkeit.

9. Mária weiß, dass das Verfahren Jahre dauern kann, glaubt aber daran, dass die Rechte ihres Mandanten am Ende geschützt werden.

7. Kurzgeschichte – A Kúria és az ügyészség – Der Oberste Gerichtshof und die Staatsanwaltschaft

1. Gábor jogi egyetemista, és ma a bírósági rendszerről (Gerichtswesen) tanul. – Gábor ist Jurastudent und lernt heute über das Gerichtswesen.

2. A tananyag szerint a magyar bíróságok négy szinten működnek: járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria. – Laut Lehrstoff arbeiten die ungarischen Gerichte auf vier Ebenen: Bezirksgerichte, Gerichtshöfe, Berufungsgerichte und die Kúria.

3. A Kúria (Oberster Gerichtshof) Magyarország legfőbb bírói fóruma, amely egységesíti a jogalkalmazást. – Die Kúria ist das höchste richterliche Forum Ungarns und sorgt für eine einheitliche Rechtsanwendung.

4. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja kilenc évre. – Der Präsident der Kúria wird vom Parlament für neun Jahre gewählt.

5. A vádat (Anklage) az ügyészség (Staatsanwaltschaft) képviseli, élén a legfőbb ügyésszel (Generalstaatsanwalt). – Die Anklage wird von der Staatsanwaltschaft vertreten, an deren Spitze der Generalstaatsanwalt steht.

6. A legfőbb ügyészt szintén az Országgyűlés választja, kilenc évre. – Der Generalstaatsanwalt wird ebenfalls vom Parlament gewählt, für neun Jahre.

7. Gábor megjegyzi, hogy a bírák függetlensége (richterliche Unabhängigkeit) az alaptörvényben rögzített alapelv. – Gábor bemerkt, dass die Unabhängigkeit der Richter ein im Grundgesetz verankerter Grundsatz ist.

8. A bíróságok igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (Nationales Gerichtsamt) végzi, amelyet az Országos Bírói Tanács (Nationaler Richterrat) ellenőriz. – Die Verwaltung der Gerichte übernimmt das Nationale Gerichtsamt, das vom Nationalen Richterrat kontrolliert wird.

9. Gábor elhatározza, hogy az alkotmányjogra fog szakosodni, mert ez érdekli a legjobban. – Gábor beschließt, sich auf Verfassungsrecht zu spezialisieren, weil ihn das am meisten interessiert.

(aufklappen)magyarul

1. Gábor jogi egyetemista, és ma a bírósági rendszerről (Gerichtswesen) tanul.

2. A tananyag szerint a magyar bíróságok négy szinten működnek: járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria.

3. A Kúria (Oberster Gerichtshof) Magyarország legfőbb bírói fóruma, amely egységesíti a jogalkalmazást.

4. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja kilenc évre.

5. A vádat (Anklage) az ügyészség (Staatsanwaltschaft) képviseli, élén a legfőbb ügyésszel (Generalstaatsanwalt).

6. A legfőbb ügyészt szintén az Országgyűlés választja, kilenc évre.

7. Gábor megjegyzi, hogy a bírák függetlensége (richterliche Unabhängigkeit) az alaptörvényben rögzített alapelv.

8. A bíróságok igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (Nationales Gerichtsamt) végzi, amelyet az Országos Bírói Tanács (Nationaler Richterrat) ellenőriz.

9. Gábor elhatározza, hogy az alkotmányjogra fog szakosodni, mert ez érdekli a legjobban.

(aufklappen)német

1. Gábor ist Jurastudent und lernt heute über das Gerichtswesen.

2. Laut Lehrstoff arbeiten die ungarischen Gerichte auf vier Ebenen: Bezirksgerichte, Gerichtshöfe, Berufungsgerichte und die Kúria.

3. Die Kúria ist das höchste richterliche Forum Ungarns und sorgt für eine einheitliche Rechtsanwendung.

4. Der Präsident der Kúria wird vom Parlament für neun Jahre gewählt.

5. Die Anklage wird von der Staatsanwaltschaft vertreten, an deren Spitze der Generalstaatsanwalt steht.

6. Der Generalstaatsanwalt wird ebenfalls vom Parlament gewählt, für neun Jahre.

7. Gábor bemerkt, dass die Unabhängigkeit der Richter ein im Grundgesetz verankerter Grundsatz ist.

8. Die Verwaltung der Gerichte übernimmt das Nationale Gerichtsamt, das vom Nationalen Richterrat kontrolliert wird.

9. Gábor beschließt, sich auf Verfassungsrecht zu spezialisieren, weil ihn das am meisten interessiert.

8. Kurzgeschichte – A polgármester és az önkormányzati választás – Bürgermeister und Kommunalwahl

1. Piroska néni egy nyolcszáz lakosú faluban él, és ötévente elmegy az önkormányzati választásra (Kommunalwahl). – Piroska néni lebt in einem Dorf mit achthundert Einwohnern und geht alle fünf Jahre zur Kommunalwahl.

2. Ilyenkor a falu lakói közvetlenül választják a polgármestert (Bürgermeister) és a képviselő-testület (Gemeinderat) tagjait. – Dann wählen die Dorfbewohner direkt den Bürgermeister und die Mitglieder des Gemeinderats.

3. A polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt (Bürgermeisteramt), amelyet szakmailag a jegyző (leitender Verwaltungsbeamter) vezet. – Der Bürgermeister leitet das Bürgermeisteramt, das fachlich vom leitenden Verwaltungsbeamten geführt wird.

4. A képviselő-testület dönt a költségvetésről (Haushalt), a helyi adókról és a fejlesztésekről. – Der Gemeinderat entscheidet über den Haushalt, die örtlichen Steuern und die Entwicklungsvorhaben.

5. Az idei vita arról szól, hogy legyen-e a faluban közösségi ház (Gemeinschaftshaus), vagy inkább új járda. – Die Debatte dieses Jahres dreht sich darum, ob es im Dorf ein Gemeinschaftshaus geben soll oder lieber einen neuen Gehweg.

6. A polgármesterjelöltek a lakossági fórumon (Bürgerforum) mutatkoznak be. – Die Bürgermeisterkandidaten stellen sich auf dem Bürgerforum vor.

7. Piroska néni a jelöltek szavaiból azt próbálja kideríteni, ki az, aki az ígéretét be is tartja. – Aus den Worten der Kandidaten versucht Piroska néni herauszufinden, wer sein Versprechen auch hält.

8. A választás után az újonnan megválasztott polgármester esküt tesz (leistet den Amtseid). – Nach der Wahl legt der neu gewählte Bürgermeister den Amtseid ab.

9. Piroska néni szerint a községi demokrácia a legközvetlenebb, mert a polgármestert a boltban, a buszmegállóban vagy a templom előtt is meg lehet kérdezni. – Piroska néni zufolge ist die Gemeindedemokratie die unmittelbarste, denn den Bürgermeister kann man im Laden, an der Bushaltestelle oder vor der Kirche ansprechen.

(aufklappen)magyarul

1. Piroska néni egy nyolcszáz lakosú faluban él, és ötévente elmegy az önkormányzati választásra (Kommunalwahl).

2. Ilyenkor a falu lakói közvetlenül választják a polgármestert (Bürgermeister) és a képviselő-testület (Gemeinderat) tagjait.

3. A polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt (Bürgermeisteramt), amelyet szakmailag a jegyző (leitender Verwaltungsbeamter) vezet.

4. A képviselő-testület dönt a költségvetésről (Haushalt), a helyi adókról és a fejlesztésekről.

5. Az idei vita arról szól, hogy legyen-e a faluban közösségi ház (Gemeinschaftshaus), vagy inkább új járda.

6. A polgármesterjelöltek a lakossági fórumon (Bürgerforum) mutatkoznak be.

7. Piroska néni a jelöltek szavaiból azt próbálja kideríteni, ki az, aki az ígéretét be is tartja.

8. A választás után az újonnan megválasztott polgármester esküt tesz (leistet den Amtseid).

9. Piroska néni szerint a községi demokrácia a legközvetlenebb, mert a polgármestert a boltban, a buszmegállóban vagy a templom előtt is meg lehet kérdezni.

(aufklappen)német

1. Piroska néni lebt in einem Dorf mit achthundert Einwohnern und geht alle fünf Jahre zur Kommunalwahl.

2. Dann wählen die Dorfbewohner direkt den Bürgermeister und die Mitglieder des Gemeinderats.

3. Der Bürgermeister leitet das Bürgermeisteramt, das fachlich vom leitenden Verwaltungsbeamten geführt wird.

4. Der Gemeinderat entscheidet über den Haushalt, die örtlichen Steuern und die Entwicklungsvorhaben.

5. Die Debatte dieses Jahres dreht sich darum, ob es im Dorf ein Gemeinschaftshaus geben soll oder lieber einen neuen Gehweg.

6. Die Bürgermeisterkandidaten stellen sich auf dem Bürgerforum vor.

7. Aus den Worten der Kandidaten versucht Piroska néni herauszufinden, wer sein Versprechen auch hält.

8. Nach der Wahl legt der neu gewählte Bürgermeister den Amtseid ab.

9. Piroska néni zufolge ist die Gemeindedemokratie die unmittelbarste, denn den Bürgermeister kann man im Laden, an der Bushaltestelle oder vor der Kirche ansprechen.

9. Kurzgeschichte – Az uniós tagság – Die EU-Mitgliedschaft

1. Attila a nagyapjával ül az asztalnál, és megkérdezi tőle, milyen volt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. – Attila sitzt mit seinem Großvater am Tisch und fragt ihn, wie es war, als Ungarn der Europäischen Union beitrat.

2. Nagyapja elmeséli, hogy a csatlakozásról (Beitritt) 2003 áprilisában népszavazást tartottak, és a szavazók nagy többsége igennel szavazott. – Sein Großvater erzählt, dass im April 2003 über den Beitritt ein Referendum abgehalten wurde und die große Mehrheit der Wähler mit Ja stimmte.

3. Magyarország 2004. május elsején lett tagállam (Mitgliedstaat), tíz másik országgal együtt. – Ungarn wurde am 1. Mai 2004 Mitgliedstaat, zusammen mit zehn anderen Ländern.

4. 2007 decemberében Magyarország a schengeni övezet (Schengen-Raum) tagja lett, és megszűntek a határellenőrzések (Grenzkontrollen) a szomszédos uniós országokkal. – Im Dezember 2007 wurde Ungarn Mitglied des Schengen-Raums, und die Grenzkontrollen zu den benachbarten EU-Ländern entfielen.

5. A forint azonban megmaradt, mert Magyarország még nem vezette be az eurót (Euro). – Der Forint blieb jedoch bestehen, weil Ungarn den Euro noch nicht eingeführt hat.

6. Az uniós pénzekből (EU-Fördermittel) sok utat, vasútvonalat és iskolát újítottak fel. – Mit EU-Fördermitteln wurden viele Straßen, Bahnstrecken und Schulen saniert.

7. Az unió polgárai szabadon dolgozhatnak és tanulhatnak más tagországokban, ezt nevezik szabad mozgásnak (Freizügigkeit). – Die Bürger der Union dürfen in anderen Mitgliedsländern frei arbeiten und lernen, das nennt man Freizügigkeit.

8. Magyarországnak az Európai Parlamentben huszonegy képviselője van, a miniszterek pedig az Európai Unió Tanácsában (Rat der Europäischen Union) képviselik az országot. – Ungarn hat im Europäischen Parlament einundzwanzig Abgeordnete, und die Minister vertreten das Land im Rat der Europäischen Union.

9. Attila azt mondja, hogy ő már a csatlakozás után született, és számára természetes, hogy a határon nem kell megállni. – Attila sagt, dass er erst nach dem Beitritt geboren wurde und es für ihn selbstverständlich ist, an der Grenze nicht anhalten zu müssen.

(aufklappen)magyarul

1. Attila a nagyapjával ül az asztalnál, és megkérdezi tőle, milyen volt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.

2. Nagyapja elmeséli, hogy a csatlakozásról (Beitritt) 2003 áprilisában népszavazást tartottak, és a szavazók nagy többsége igennel szavazott.

3. Magyarország 2004. május elsején lett tagállam (Mitgliedstaat), tíz másik országgal együtt.

4. 2007 decemberében Magyarország a schengeni övezet (Schengen-Raum) tagja lett, és megszűntek a határellenőrzések (Grenzkontrollen) a szomszédos uniós országokkal.

5. A forint azonban megmaradt, mert Magyarország még nem vezette be az eurót (Euro).

6. Az uniós pénzekből (EU-Fördermittel) sok utat, vasútvonalat és iskolát újítottak fel.

7. Az unió polgárai szabadon dolgozhatnak és tanulhatnak más tagországokban, ezt nevezik szabad mozgásnak (Freizügigkeit).

8. Magyarországnak az Európai Parlamentben huszonegy képviselője van, a miniszterek pedig az Európai Unió Tanácsában (Rat der Europäischen Union) képviselik az országot.

9. Attila azt mondja, hogy ő már a csatlakozás után született, és számára természetes, hogy a határon nem kell megállni.

(aufklappen)német

1. Attila sitzt mit seinem Großvater am Tisch und fragt ihn, wie es war, als Ungarn der Europäischen Union beitrat.

2. Sein Großvater erzählt, dass im April 2003 über den Beitritt ein Referendum abgehalten wurde und die große Mehrheit der Wähler mit Ja stimmte.

3. Ungarn wurde am 1. Mai 2004 Mitgliedstaat, zusammen mit zehn anderen Ländern.

4. Im Dezember 2007 wurde Ungarn Mitglied des Schengen-Raums, und die Grenzkontrollen zu den benachbarten EU-Ländern entfielen.

5. Der Forint blieb jedoch bestehen, weil Ungarn den Euro noch nicht eingeführt hat.

6. Mit EU-Fördermitteln wurden viele Straßen, Bahnstrecken und Schulen saniert.

7. Die Bürger der Union dürfen in anderen Mitgliedsländern frei arbeiten und lernen, das nennt man Freizügigkeit.

8. Ungarn hat im Europäischen Parlament einundzwanzig Abgeordnete, und die Minister vertreten das Land im Rat der Europäischen Union.

9. Attila sagt, dass er erst nach dem Beitritt geboren wurde und es für ihn selbstverständlich ist, an der Grenze nicht anhalten zu müssen.

10. Kurzgeschichte – A népszavazás – Das Referendum

1. Róbert nyugdíjas tanár, aki szerint a népszavazás (Volksabstimmung) a demokrácia próbaköve. – Róbert ist pensionierter Lehrer, dessen Meinung nach die Volksabstimmung der Prüfstein der Demokratie ist.

2. Elmagyarázza a fiataloknak, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés vagy a polgárok kezdeményezhetik. – Er erklärt den jungen Leuten, dass ein landesweites Referendum vom Parlament oder von den Bürgern angestoßen werden kann.

3. Ha kétszázezer választópolgár aláírása összegyűlik (Unterschriftensammlung), az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást. – Wenn die Unterschriften von zweihunderttausend Wahlberechtigten zusammenkommen, muss das Parlament das Referendum anordnen.

4. A népszavazás akkor érvényes (gültig), ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavaz. – Ein Referendum ist gültig, wenn mehr als die Hälfte der Wahlberechtigten gültig abstimmt.

5. Akkor eredményes (wirksam), ha az érvényes szavazatok több mint fele ugyanarra a válaszra érkezik. – Wirksam ist es, wenn mehr als die Hälfte der gültigen Stimmen auf dieselbe Antwort entfällt.

6. 2016-ban az uniós menekültelosztási kvótákról tartottak népszavazást, amely azonban a nem elegendő részvétel miatt érvénytelen lett. – 2016 wurde ein Referendum über die EU-Flüchtlingsquoten abgehalten, das wegen zu geringer Beteiligung jedoch ungültig war.

7. Vannak kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, például az alaptörvény módosításáról vagy a költségvetésről. – Es gibt Fragen, über die man kein Referendum abhalten kann, zum Beispiel die Änderung des Grundgesetzes oder den Haushalt.

8. Róbert szerint a népszavazás intézménye akkor működik jól, ha a kérdés világos, és a választók előre tájékozódnak. – Róbert zufolge funktioniert das Instrument der Volksabstimmung gut, wenn die Frage klar ist und die Wähler sich vorher informieren.

9. A fiatalok vitatkoznak, hogy mit kérdeznének meg a polgároktól, ha ők döntenének. – Die jungen Leute diskutieren, was sie die Bürger fragen würden, wenn sie entscheiden könnten.

(aufklappen)magyarul

1. Róbert nyugdíjas tanár, aki szerint a népszavazás (Volksabstimmung) a demokrácia próbaköve.

2. Elmagyarázza a fiataloknak, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés vagy a polgárok kezdeményezhetik.

3. Ha kétszázezer választópolgár aláírása összegyűlik (Unterschriftensammlung), az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást.

4. A népszavazás akkor érvényes (gültig), ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavaz.

5. Akkor eredményes (wirksam), ha az érvényes szavazatok több mint fele ugyanarra a válaszra érkezik.

6. 2016-ban az uniós menekültelosztási kvótákról tartottak népszavazást, amely azonban a nem elegendő részvétel miatt érvénytelen lett.

7. Vannak kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, például az alaptörvény módosításáról vagy a költségvetésről.

8. Róbert szerint a népszavazás intézménye akkor működik jól, ha a kérdés világos, és a választók előre tájékozódnak.

9. A fiatalok vitatkoznak, hogy mit kérdeznének meg a polgároktól, ha ők döntenének.

(aufklappen)német

1. Róbert ist pensionierter Lehrer, dessen Meinung nach die Volksabstimmung der Prüfstein der Demokratie ist.

2. Er erklärt den jungen Leuten, dass ein landesweites Referendum vom Parlament oder von den Bürgern angestoßen werden kann.

3. Wenn die Unterschriften von zweihunderttausend Wahlberechtigten zusammenkommen, muss das Parlament das Referendum anordnen.

4. Ein Referendum ist gültig, wenn mehr als die Hälfte der Wahlberechtigten gültig abstimmt.

5. Wirksam ist es, wenn mehr als die Hälfte der gültigen Stimmen auf dieselbe Antwort entfällt.

6. 2016 wurde ein Referendum über die EU-Flüchtlingsquoten abgehalten, das wegen zu geringer Beteiligung jedoch ungültig war.

7. Es gibt Fragen, über die man kein Referendum abhalten kann, zum Beispiel die Änderung des Grundgesetzes oder den Haushalt.

8. Róbert zufolge funktioniert das Instrument der Volksabstimmung gut, wenn die Frage klar ist und die Wähler sich vorher informieren.

9. Die jungen Leute diskutieren, was sie die Bürger fragen würden, wenn sie entscheiden könnten.