093 thema 8

---

Thema 93 – Sprichwörter

Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A közmondás és a szólás – Sprichwort und Redewendung

1. Márta tanárnő az első órán megkérdezte a diákokat, mi a különbség a közmondás és a szólás között. – Lehrerin Márta fragte die Schüler in der ersten Stunde, was der Unterschied zwischen Sprichwort und Redewendung sei.

2. Senki sem tudott pontos választ adni, pedig mindenki naponta használja mindkettőt. – Niemand konnte eine genaue Antwort geben, obwohl jeder täglich beides benutzt.

3. Márta elmagyarázta, hogy a közmondás (Sprichwort) egy teljes, önálló mondat, amely általános igazságot vagy tanácsot fogalmaz meg. – Márta erklärte, dass das Sprichwort ein vollständiger, eigenständiger Satz ist, der eine allgemeine Wahrheit oder einen Rat formuliert.

4. Példaként a „Ki mint vet, úgy arat” mondást írta fel a táblára. – Als Beispiel schrieb sie den Spruch „Wie man sät, so erntet man“ an die Tafel.

5. A szólás (Redewendung) ezzel szemben nem teljes mondat, hanem egy kifejezés, amelyet be kell illeszteni a mondatba. – Die Redewendung dagegen ist kein vollständiger Satz, sondern ein Ausdruck, der in den Satz eingefügt werden muss.

6. Ilyen például a „falra hányt borsó”, amely azt jelenti, hogy egy figyelmeztetés hatástalan. – So etwa „an die Wand geworfene Erbsen“, was bedeutet, dass eine Warnung wirkungslos ist.

7. A két forma közötti átmenetet a magyar hagyomány szólásmondásnak (Redensart) is nevezi. – Den Übergang zwischen den beiden Formen nennt die ungarische Tradition auch Redensart.

8. A közmondásokat és a szólásokat együtt vizsgáló tudományágat paremiológiának (Parömiologie) hívják. – Die Wissenschaft, die Sprichwörter und Redewendungen gemeinsam untersucht, heißt Parömiologie.

9. Az óra végén minden diáknak három közmondást és három szólást kellett hoznia otthonról. – Am Ende der Stunde musste jeder Schüler drei Sprichwörter und drei Redewendungen von zu Hause mitbringen.

(aufklappen)magyarul

1. Márta tanárnő az első órán megkérdezte a diákokat, mi a különbség a közmondás és a szólás között.

2. Senki sem tudott pontos választ adni, pedig mindenki naponta használja mindkettőt.

3. Márta elmagyarázta, hogy a közmondás (Sprichwort) egy teljes, önálló mondat, amely általános igazságot vagy tanácsot fogalmaz meg.

4. Példaként a „Ki mint vet, úgy arat” mondást írta fel a táblára.

5. A szólás (Redewendung) ezzel szemben nem teljes mondat, hanem egy kifejezés, amelyet be kell illeszteni a mondatba.

6. Ilyen például a „falra hányt borsó”, amely azt jelenti, hogy egy figyelmeztetés hatástalan.

7. A két forma közötti átmenetet a magyar hagyomány szólásmondásnak (Redensart) is nevezi.

8. A közmondásokat és a szólásokat együtt vizsgáló tudományágat paremiológiának (Parömiologie) hívják.

9. Az óra végén minden diáknak három közmondást és három szólást kellett hoznia otthonról.

(aufklappen)német

1. Lehrerin Márta fragte die Schüler in der ersten Stunde, was der Unterschied zwischen Sprichwort und Redewendung sei.

2. Niemand konnte eine genaue Antwort geben, obwohl jeder täglich beides benutzt.

3. Márta erklärte, dass das Sprichwort ein vollständiger, eigenständiger Satz ist, der eine allgemeine Wahrheit oder einen Rat formuliert.

4. Als Beispiel schrieb sie den Spruch „Wie man sät, so erntet man“ an die Tafel.

5. Die Redewendung dagegen ist kein vollständiger Satz, sondern ein Ausdruck, der in den Satz eingefügt werden muss.

6. So etwa „an die Wand geworfene Erbsen“, was bedeutet, dass eine Warnung wirkungslos ist.

7. Den Übergang zwischen den beiden Formen nennt die ungarische Tradition auch Redensart.

8. Die Wissenschaft, die Sprichwörter und Redewendungen gemeinsam untersucht, heißt Parömiologie.

9. Am Ende der Stunde musste jeder Schüler drei Sprichwörter und drei Redewendungen von zu Hause mitbringen.

2. Kurzgeschichte – A szállóige – Das geflügelte Wort

1. Benedek, aki történelemtanárnak készül, egy dolgozatot írt a szállóigékről. – Benedek, der sich auf den Beruf des Geschichtslehrers vorbereitet, schrieb eine Arbeit über geflügelte Worte.

2. A szállóige (geflügeltes Wort) olyan idézet, amelynek ismert a szerzője vagy a forrása, mégis közmondásszerűen használják. – Ein geflügeltes Wort ist ein Zitat, dessen Urheber oder Quelle bekannt ist, das aber dennoch wie ein Sprichwort gebraucht wird.

3. Benedek első példája a „Kocka el van vetve” volt, amelyet a hagyomány Julius Caesarnak tulajdonít. – Benedeks erstes Beispiel war „Die Würfel sind gefallen“, das die Überlieferung Julius Caesar zuschreibt.

4. Ezt követte Hamlet híres kérdése: „Lenni vagy nem lenni.” – Danach folgte Hamlets berühmte Frage: „Sein oder nicht sein.“

5. A magyar irodalomból Petőfi Sándor „Talpra magyar” felszólítását és Kölcsey Ferenc „A haza minden előtt” jelmondatát választotta. – Aus der ungarischen Literatur wählte er Sándor Petőfis Aufruf „Auf, Ungar!“ und Ferenc Kölcseys Wahlspruch „Das Vaterland vor allem“.

6. Megfigyelte, hogy a szállóigék idővel elszakadhatnak eredeti forrásuktól. – Er beobachtete, dass sich geflügelte Worte mit der Zeit von ihrer ursprünglichen Quelle lösen können.

7. Sokan használják például a „Sok hűhó semmiért” kifejezést anélkül, hogy tudnák, hogy Shakespeare egyik vígjátékának magyar címe. – Viele benutzen zum Beispiel den Ausdruck „Viel Lärm um nichts“, ohne zu wissen, dass es der ungarische Titel einer Komödie von Shakespeare ist.

8. Benedek szerint ilyenkor a szállóige fokozatosan közmondássá válik. – Laut Benedek wird das geflügelte Wort in solchen Fällen allmählich zum Sprichwort.

9. A tanára megdicsérte a dolgozatot, és azt javasolta, hogy a témát a szakdolgozatában is folytassa. – Sein Lehrer lobte die Arbeit und schlug vor, das Thema auch in seiner Abschlussarbeit fortzuführen.

(aufklappen)magyarul

1. Benedek, aki történelemtanárnak készül, egy dolgozatot írt a szállóigékről.

2. A szállóige (geflügeltes Wort) olyan idézet, amelynek ismert a szerzője vagy a forrása, mégis közmondásszerűen használják.

3. Benedek első példája a „Kocka el van vetve” volt, amelyet a hagyomány Julius Caesarnak tulajdonít.

4. Ezt követte Hamlet híres kérdése: „Lenni vagy nem lenni.”

5. A magyar irodalomból Petőfi Sándor „Talpra magyar” felszólítását és Kölcsey Ferenc „A haza minden előtt” jelmondatát választotta.

6. Megfigyelte, hogy a szállóigék idővel elszakadhatnak eredeti forrásuktól.

7. Sokan használják például a „Sok hűhó semmiért” kifejezést anélkül, hogy tudnák, hogy Shakespeare egyik vígjátékának magyar címe.

8. Benedek szerint ilyenkor a szállóige fokozatosan közmondássá válik.

9. A tanára megdicsérte a dolgozatot, és azt javasolta, hogy a témát a szakdolgozatában is folytassa.

(aufklappen)német

1. Benedek, der sich auf den Beruf des Geschichtslehrers vorbereitet, schrieb eine Arbeit über geflügelte Worte.

2. Ein geflügeltes Wort ist ein Zitat, dessen Urheber oder Quelle bekannt ist, das aber dennoch wie ein Sprichwort gebraucht wird.

3. Benedeks erstes Beispiel war „Die Würfel sind gefallen“, das die Überlieferung Julius Caesar zuschreibt.

4. Danach folgte Hamlets berühmte Frage: „Sein oder nicht sein.“

5. Aus der ungarischen Literatur wählte er Sándor Petőfis Aufruf „Auf, Ungar!“ und Ferenc Kölcseys Wahlspruch „Das Vaterland vor allem“.

6. Er beobachtete, dass sich geflügelte Worte mit der Zeit von ihrer ursprünglichen Quelle lösen können.

7. Viele benutzen zum Beispiel den Ausdruck „Viel Lärm um nichts“, ohne zu wissen, dass es der ungarische Titel einer Komödie von Shakespeare ist.

8. Laut Benedek wird das geflügelte Wort in solchen Fällen allmählich zum Sprichwort.

9. Sein Lehrer lobte die Arbeit und schlug vor, das Thema auch in seiner Abschlussarbeit fortzuführen.

3. Kurzgeschichte – A szóláshasonlat – Der sprichwörtliche Vergleich

1. Anna, aki németül tanít egy debreceni gimnáziumban, gyűjteményt készített a magyar és német szóláshasonlatokról. – Anna, die an einem Gymnasium in Debrecen Deutsch unterrichtet, legte eine Sammlung ungarischer und deutscher sprichwörtlicher Vergleiche an.

2. A szóláshasonlat (sprichwörtlicher Vergleich) olyan állandósult kifejezés, amely a „mint” kötőszóval hasonlít össze két dolgot. – Der sprichwörtliche Vergleich ist ein fester Ausdruck, der mit der Konjunktion „wie“ zwei Dinge miteinander vergleicht.

3. Az „éhes, mint a farkas” és a „hungrig wie ein Wolf” szinte teljesen megegyezik. – „Hungrig wie ein Wolf“ ist im Ungarischen und Deutschen fast vollständig gleich.

4. A „szegény, mint a templom egere” is ugyanazt a képet használja, mint a német „arm wie eine Kirchenmaus”. – Auch „arm wie eine Kirchenmaus“ verwendet im Ungarischen dasselbe Bild wie im Deutschen.

5. Más hasonlatoknak viszont nincs német párja, például az „él, mint Marci Hevesen” kifejezésnek. – Andere Vergleiche haben dagegen kein deutsches Gegenstück, zum Beispiel der Ausdruck „er lebt wie Marci in Heves“.

6. Ez azt jelenti, hogy valaki gondtalanul, jómódban él, de a mondás eredete máig vitatott. – Das bedeutet, dass jemand sorglos und im Wohlstand lebt, aber die Herkunft des Spruchs ist bis heute umstritten.

7. Anna észrevette, hogy a magyar hasonlatokban gyakran szerepelnek háziállatok és falusi tárgyak. – Anna bemerkte, dass in den ungarischen Vergleichen oft Haustiere und dörfliche Gegenstände vorkommen.

8. Ez szerinte a hagyományos paraszti életmód nyelvi lenyomata. – Das ist ihrer Meinung nach der sprachliche Abdruck der traditionellen bäuerlichen Lebensweise.

9. Diákjai a gyűjtemény alapján plakátot készítettek, amelyet az iskola folyosóján állítottak ki. – Ihre Schüler fertigten anhand der Sammlung ein Plakat an, das im Schulflur ausgestellt wurde.

(aufklappen)magyarul

1. Anna, aki németül tanít egy debreceni gimnáziumban, gyűjteményt készített a magyar és német szóláshasonlatokról.

2. A szóláshasonlat (sprichwörtlicher Vergleich) olyan állandósult kifejezés, amely a „mint” kötőszóval hasonlít össze két dolgot.

3. Az „éhes, mint a farkas” és a „hungrig wie ein Wolf” szinte teljesen megegyezik.

4. A „szegény, mint a templom egere” is ugyanazt a képet használja, mint a német „arm wie eine Kirchenmaus”.

5. Más hasonlatoknak viszont nincs német párja, például az „él, mint Marci Hevesen” kifejezésnek.

6. Ez azt jelenti, hogy valaki gondtalanul, jómódban él, de a mondás eredete máig vitatott.

7. Anna észrevette, hogy a magyar hasonlatokban gyakran szerepelnek háziállatok és falusi tárgyak.

8. Ez szerinte a hagyományos paraszti életmód nyelvi lenyomata.

9. Diákjai a gyűjtemény alapján plakátot készítettek, amelyet az iskola folyosóján állítottak ki.

(aufklappen)német

1. Anna, die an einem Gymnasium in Debrecen Deutsch unterrichtet, legte eine Sammlung ungarischer und deutscher sprichwörtlicher Vergleiche an.

2. Der sprichwörtliche Vergleich ist ein fester Ausdruck, der mit der Konjunktion „wie“ zwei Dinge miteinander vergleicht.

3. „Hungrig wie ein Wolf“ ist im Ungarischen und Deutschen fast vollständig gleich.

4. Auch „arm wie eine Kirchenmaus“ verwendet im Ungarischen dasselbe Bild wie im Deutschen.

5. Andere Vergleiche haben dagegen kein deutsches Gegenstück, zum Beispiel der Ausdruck „er lebt wie Marci in Heves“.

6. Das bedeutet, dass jemand sorglos und im Wohlstand lebt, aber die Herkunft des Spruchs ist bis heute umstritten.

7. Anna bemerkte, dass in den ungarischen Vergleichen oft Haustiere und dörfliche Gegenstände vorkommen.

8. Das ist ihrer Meinung nach der sprachliche Abdruck der traditionellen bäuerlichen Lebensweise.

9. Ihre Schüler fertigten anhand der Sammlung ein Plakat an, das im Schulflur ausgestellt wurde.

4. Kurzgeschichte – Az időjárási regula – Die Bauernregel

1. Kálmán bácsi, aki egész életében gazdálkodott, sokkal jobban bízik az időjárási regulákban, mint a tévében hallott előrejelzésben. – Onkel Kálmán, der sein ganzes Leben Landwirt war, vertraut den Bauernregeln viel mehr als der Wettervorhersage im Fernsehen.

2. Az időjárási regula (Bauernregel / Wetterregel) olyan népi mondás, amely egy adott naphoz vagy jelenséghez köti az időjárás alakulását. – Die Bauernregel ist ein volkstümlicher Spruch, der die Entwicklung des Wetters an einen bestimmten Tag oder ein Phänomen knüpft.

3. Kálmán bácsi szerint ha Medárd napján, június nyolcadikán esik, akkor negyven napig esni fog. – Laut Onkel Kálmán regnet es vierzig Tage lang, wenn es am Medardustag, dem achten Juni, regnet.

4. Gyertyaszentelő napján, február másodikán pedig azt figyeli, kisüt-e a nap. – Am Lichtmesstag, dem zweiten Februar, achtet er darauf, ob die Sonne herauskommt.

5. A hagyomány szerint ha a medve ezen a napon meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, és még hosszú lesz a tél. – Nach der Überlieferung kehrt der Bär in seine Höhle zurück, wenn er an diesem Tag seinen Schatten sieht, und der Winter wird noch lange dauern.

6. Unokája, Petra, aki meteorológiát tanul, elmagyarázta, hogy ezek a szabályok gyakran nem igazolhatók statisztikailag. – Seine Enkelin Petra, die Meteorologie studiert, erklärte, dass sich diese Regeln oft statistisch nicht belegen lassen.

7. Hozzátette azonban, hogy egyes reguláknak van valós alapjuk, mert évszázados megfigyeléseken alapulnak. – Sie fügte jedoch hinzu, dass manche Regeln einen realen Kern haben, weil sie auf jahrhundertelangen Beobachtungen beruhen.

8. A regulák a naptári ünnepekhez és a szentek névnapjaihoz kapcsolódnak, ezért a népi kalendárium (Volkskalender) részei. – Die Regeln sind an die kalendarischen Feste und die Namenstage der Heiligen geknüpft und deshalb Teil des Volkskalenders.

9. Kálmán bácsi ennek ellenére minden június nyolcadikán aggódva néz fel az égre. – Onkel Kálmán schaut trotzdem jeden achten Juni besorgt zum Himmel.

(aufklappen)magyarul

1. Kálmán bácsi, aki egész életében gazdálkodott, sokkal jobban bízik az időjárási regulákban, mint a tévében hallott előrejelzésben.

2. Az időjárási regula (Bauernregel / Wetterregel) olyan népi mondás, amely egy adott naphoz vagy jelenséghez köti az időjárás alakulását.

3. Kálmán bácsi szerint ha Medárd napján, június nyolcadikán esik, akkor negyven napig esni fog.

4. Gyertyaszentelő napján, február másodikán pedig azt figyeli, kisüt-e a nap.

5. A hagyomány szerint ha a medve ezen a napon meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, és még hosszú lesz a tél.

6. Unokája, Petra, aki meteorológiát tanul, elmagyarázta, hogy ezek a szabályok gyakran nem igazolhatók statisztikailag.

7. Hozzátette azonban, hogy egyes reguláknak van valós alapjuk, mert évszázados megfigyeléseken alapulnak.

8. A regulák a naptári ünnepekhez és a szentek névnapjaihoz kapcsolódnak, ezért a népi kalendárium (Volkskalender) részei.

9. Kálmán bácsi ennek ellenére minden június nyolcadikán aggódva néz fel az égre.

(aufklappen)német

1. Onkel Kálmán, der sein ganzes Leben Landwirt war, vertraut den Bauernregeln viel mehr als der Wettervorhersage im Fernsehen.

2. Die Bauernregel ist ein volkstümlicher Spruch, der die Entwicklung des Wetters an einen bestimmten Tag oder ein Phänomen knüpft.

3. Laut Onkel Kálmán regnet es vierzig Tage lang, wenn es am Medardustag, dem achten Juni, regnet.

4. Am Lichtmesstag, dem zweiten Februar, achtet er darauf, ob die Sonne herauskommt.

5. Nach der Überlieferung kehrt der Bär in seine Höhle zurück, wenn er an diesem Tag seinen Schatten sieht, und der Winter wird noch lange dauern.

6. Seine Enkelin Petra, die Meteorologie studiert, erklärte, dass sich diese Regeln oft statistisch nicht belegen lassen.

7. Sie fügte jedoch hinzu, dass manche Regeln einen realen Kern haben, weil sie auf jahrhundertelangen Beobachtungen beruhen.

8. Die Regeln sind an die kalendarischen Feste und die Namenstage der Heiligen geknüpft und deshalb Teil des Volkskalenders.

9. Onkel Kálmán schaut trotzdem jeden achten Juni besorgt zum Himmel.

5. Kurzgeschichte – A szó szerinti és az átvitt jelentés – Wörtliche und übertragene Bedeutung

1. Lukas, egy német cserediák, első hetében Szegeden nagyon furcsa mondatokat hallott. – Lukas, ein deutscher Austauschschüler, hörte in seiner ersten Woche in Szeged sehr seltsame Sätze.

2. A vendéglátó apja egy vacsoránál azt mondta, hogy a szomszédnak „vaj van a fején”. – Der Gastvater sagte bei einem Abendessen, dass der Nachbar „Butter auf dem Kopf hat“.

3. Lukas a szó szerinti jelentést (wörtliche Bedeutung) értette, és nem tudta elképzelni, miért kenne valaki vajat a fejére. – Lukas verstand die wörtliche Bedeutung und konnte sich nicht vorstellen, warum sich jemand Butter auf den Kopf schmieren sollte.

4. A vendéglátó húga elmagyarázta, hogy az átvitt jelentés (übertragene Bedeutung) szerint ez azt jelenti, hogy valakinek nincs tiszta lelkiismerete. – Die Schwester der Gastfamilie erklärte, dass dies in der übertragenen Bedeutung heißt, dass jemand kein reines Gewissen hat.

5. Németül erre azt mondják: „Dreck am Stecken haben.” – Auf Deutsch sagt man dazu: „Dreck am Stecken haben.“

6. Az olyan kifejezést, amelynek a jelentése nem vezethető le a szavak jelentéséből, idiómának (Idiom) nevezik. – Einen Ausdruck, dessen Bedeutung sich nicht aus der Bedeutung der Wörter ableiten lässt, nennt man Idiom.

7. Ezt a tulajdonságot a nyelvészek idiomatikusságnak (Idiomatizität) hívják. – Diese Eigenschaft nennen die Sprachwissenschaftler Idiomatizität.

8. Lukas ettől kezdve egy kis füzetbe írta az összes idiómát, amelyet hallott. – Von da an schrieb Lukas alle Idiome, die er hörte, in ein kleines Heft.

9. A cserediákév végére több mint kétszáz kifejezés gyűlt össze benne. – Bis zum Ende des Austauschjahres hatten sich darin mehr als zweihundert Ausdrücke angesammelt.

(aufklappen)magyarul

1. Lukas, egy német cserediák, első hetében Szegeden nagyon furcsa mondatokat hallott.

2. A vendéglátó apja egy vacsoránál azt mondta, hogy a szomszédnak „vaj van a fején”.

3. Lukas a szó szerinti jelentést (wörtliche Bedeutung) értette, és nem tudta elképzelni, miért kenne valaki vajat a fejére.

4. A vendéglátó húga elmagyarázta, hogy az átvitt jelentés (übertragene Bedeutung) szerint ez azt jelenti, hogy valakinek nincs tiszta lelkiismerete.

5. Németül erre azt mondják: „Dreck am Stecken haben.”

6. Az olyan kifejezést, amelynek a jelentése nem vezethető le a szavak jelentéséből, idiómának (Idiom) nevezik.

7. Ezt a tulajdonságot a nyelvészek idiomatikusságnak (Idiomatizität) hívják.

8. Lukas ettől kezdve egy kis füzetbe írta az összes idiómát, amelyet hallott.

9. A cserediákév végére több mint kétszáz kifejezés gyűlt össze benne.

(aufklappen)német

1. Lukas, ein deutscher Austauschschüler, hörte in seiner ersten Woche in Szeged sehr seltsame Sätze.

2. Der Gastvater sagte bei einem Abendessen, dass der Nachbar „Butter auf dem Kopf hat“.

3. Lukas verstand die wörtliche Bedeutung und konnte sich nicht vorstellen, warum sich jemand Butter auf den Kopf schmieren sollte.

4. Die Schwester der Gastfamilie erklärte, dass dies in der übertragenen Bedeutung heißt, dass jemand kein reines Gewissen hat.

5. Auf Deutsch sagt man dazu: „Dreck am Stecken haben.“

6. Einen Ausdruck, dessen Bedeutung sich nicht aus der Bedeutung der Wörter ableiten lässt, nennt man Idiom.

7. Diese Eigenschaft nennen die Sprachwissenschaftler Idiomatizität.

8. Von da an schrieb Lukas alle Idiome, die er hörte, in ein kleines Heft.

9. Bis zum Ende des Austauschjahres hatten sich darin mehr als zweihundert Ausdrücke angesammelt.

6. Kurzgeschichte – A közmondások formai jegyei – Die Formmerkmale der Sprichwörter

1. Egy budapesti egyetemi szemináriumon Kovács professzor azt vizsgálta a hallgatókkal, miért olyan könnyű megjegyezni a közmondásokat. – In einem Universitätsseminar in Budapest untersuchte Professor Kovács mit den Studierenden, warum man sich Sprichwörter so leicht merken kann.

2. Az első formai jegy a rím (Reim), amely például a „Ki korán kel, aranyat lel” mondásban jól hallható. – Das erste Formmerkmal ist der Reim, der zum Beispiel im Spruch „Ki korán kel, aranyat lel“ gut zu hören ist.

3. A második az alliteráció (Alliteration, Stabreim), vagyis a szókezdő hangok ismétlődése, mint a „Kéz kezet mos” mondásban. – Das zweite ist die Alliteration (Stabreim), also die Wiederholung der Anlaute, wie im Spruch „Kéz kezet mos“.

4. A harmadik a párhuzamos szerkezet (Parallelismus), amelyben két mondatrész egymásnak felel meg: „Madarat tolláról, embert barátjáról.” – Das dritte ist der Parallelismus, bei dem zwei Satzteile einander entsprechen: „Den Vogel an den Federn, den Menschen an seinem Freund.“

5. Gyakori a kihagyás, vagyis az elliptikus szerkezet (elliptische Struktur) is, amelyben hiányzik az ige. – Häufig ist auch die Auslassung, also die elliptische Struktur, in der das Verb fehlt.

6. Kovács professzor rámutatott, hogy a közmondások ritmusa sokszor a népdalokéra emlékeztet. – Professor Kovács wies darauf hin, dass der Rhythmus der Sprichwörter oft an den der Volkslieder erinnert.

7. Ezek a formai eszközök a szájhagyomány (mündliche Überlieferung) korában az emlékezést segítették. – Diese formalen Mittel unterstützten im Zeitalter der mündlichen Überlieferung das Erinnern.

8. Egy hallgató megjegyezte, hogy a mai reklámszlogenek ugyanezekkel az eszközökkel dolgoznak. – Ein Student bemerkte, dass die heutigen Werbeslogans mit genau denselben Mitteln arbeiten.

9. A professzor elégedetten bólintott, mert éppen ez lett volna a következő óra témája. – Der Professor nickte zufrieden, denn genau das wäre das Thema der nächsten Stunde gewesen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti egyetemi szemináriumon Kovács professzor azt vizsgálta a hallgatókkal, miért olyan könnyű megjegyezni a közmondásokat.

2. Az első formai jegy a rím (Reim), amely például a „Ki korán kel, aranyat lel” mondásban jól hallható.

3. A második az alliteráció (Alliteration, Stabreim), vagyis a szókezdő hangok ismétlődése, mint a „Kéz kezet mos” mondásban.

4. A harmadik a párhuzamos szerkezet (Parallelismus), amelyben két mondatrész egymásnak felel meg: „Madarat tolláról, embert barátjáról.”

5. Gyakori a kihagyás, vagyis az elliptikus szerkezet (elliptische Struktur) is, amelyben hiányzik az ige.

6. Kovács professzor rámutatott, hogy a közmondások ritmusa sokszor a népdalokéra emlékeztet.

7. Ezek a formai eszközök a szájhagyomány (mündliche Überlieferung) korában az emlékezést segítették.

8. Egy hallgató megjegyezte, hogy a mai reklámszlogenek ugyanezekkel az eszközökkel dolgoznak.

9. A professzor elégedetten bólintott, mert éppen ez lett volna a következő óra témája.

(aufklappen)német

1. In einem Universitätsseminar in Budapest untersuchte Professor Kovács mit den Studierenden, warum man sich Sprichwörter so leicht merken kann.

2. Das erste Formmerkmal ist der Reim, der zum Beispiel im Spruch „Ki korán kel, aranyat lel“ gut zu hören ist.

3. Das zweite ist die Alliteration (Stabreim), also die Wiederholung der Anlaute, wie im Spruch „Kéz kezet mos“.

4. Das dritte ist der Parallelismus, bei dem zwei Satzteile einander entsprechen: „Den Vogel an den Federn, den Menschen an seinem Freund.“

5. Häufig ist auch die Auslassung, also die elliptische Struktur, in der das Verb fehlt.

6. Professor Kovács wies darauf hin, dass der Rhythmus der Sprichwörter oft an den der Volkslieder erinnert.

7. Diese formalen Mittel unterstützten im Zeitalter der mündlichen Überlieferung das Erinnern.

8. Ein Student bemerkte, dass die heutigen Werbeslogans mit genau denselben Mitteln arbeiten.

9. Der Professor nickte zufrieden, denn genau das wäre das Thema der nächsten Stunde gewesen.

7. Kurzgeschichte – A frazeológia – Die Phraseologie

1. Réka, aki nyelvészetet tanul, a vizsgájára készülve a frazeológia alapfogalmait ismételte. – Réka, die Sprachwissenschaft studiert, wiederholte zur Vorbereitung auf ihre Prüfung die Grundbegriffe der Phraseologie.

2. A frazeológia (Phraseologie) a nyelvtudomány azon ága, amely az állandósult szókapcsolatokat (feste Wortverbindungen) vizsgálja. – Die Phraseologie ist der Zweig der Sprachwissenschaft, der die festen Wortverbindungen untersucht.

3. Az egyes állandósult kifejezéseket frazémának (Phraseologismus, Phrasem) nevezik. – Die einzelnen festen Ausdrücke nennt man Phraseologismus oder Phrasem.

4. A frazémák egyik legfontosabb jellemzője a rögzültség (Festigkeit), vagyis hogy a szavakat nem lehet tetszés szerint kicserélni. – Eines der wichtigsten Merkmale der Phraseologismen ist die Festigkeit, das heißt, dass man die Wörter nicht beliebig austauschen kann.

5. Senki sem mondja például, hogy „falra dobott bab”, hanem csak azt, hogy „falra hányt borsó”. – Niemand sagt zum Beispiel „an die Wand geworfene Bohnen“, sondern nur „an die Wand geworfene Erbsen“.

6. A második jellemző a többszavúság (Polylexikalität), mert egy frazéma mindig legalább két szóból áll. – Das zweite Merkmal ist die Polylexikalität, denn ein Phraseologismus besteht immer aus mindestens zwei Wörtern.

7. A harmadik a már ismert idiomatikusság, amely azonban nem minden frazémánál egyformán erős. – Das dritte ist die schon bekannte Idiomatizität, die jedoch nicht bei allen Phraseologismen gleich stark ist.

8. Réka észrevette, hogy a közmondások a frazeológia határterületén helyezkednek el, mert teljes mondatok. – Réka bemerkte, dass die Sprichwörter im Grenzbereich der Phraseologie liegen, weil sie vollständige Sätze sind.

9. A vizsgán éppen erről kérdezték, és Réka kitűnő jegyet kapott. – In der Prüfung wurde sie genau danach gefragt, und Réka bekam eine ausgezeichnete Note.

(aufklappen)magyarul

1. Réka, aki nyelvészetet tanul, a vizsgájára készülve a frazeológia alapfogalmait ismételte.

2. A frazeológia (Phraseologie) a nyelvtudomány azon ága, amely az állandósult szókapcsolatokat (feste Wortverbindungen) vizsgálja.

3. Az egyes állandósult kifejezéseket frazémának (Phraseologismus, Phrasem) nevezik.

4. A frazémák egyik legfontosabb jellemzője a rögzültség (Festigkeit), vagyis hogy a szavakat nem lehet tetszés szerint kicserélni.

5. Senki sem mondja például, hogy „falra dobott bab”, hanem csak azt, hogy „falra hányt borsó”.

6. A második jellemző a többszavúság (Polylexikalität), mert egy frazéma mindig legalább két szóból áll.

7. A harmadik a már ismert idiomatikusság, amely azonban nem minden frazémánál egyformán erős.

8. Réka észrevette, hogy a közmondások a frazeológia határterületén helyezkednek el, mert teljes mondatok.

9. A vizsgán éppen erről kérdezték, és Réka kitűnő jegyet kapott.

(aufklappen)német

1. Réka, die Sprachwissenschaft studiert, wiederholte zur Vorbereitung auf ihre Prüfung die Grundbegriffe der Phraseologie.

2. Die Phraseologie ist der Zweig der Sprachwissenschaft, der die festen Wortverbindungen untersucht.

3. Die einzelnen festen Ausdrücke nennt man Phraseologismus oder Phrasem.

4. Eines der wichtigsten Merkmale der Phraseologismen ist die Festigkeit, das heißt, dass man die Wörter nicht beliebig austauschen kann.

5. Niemand sagt zum Beispiel „an die Wand geworfene Bohnen“, sondern nur „an die Wand geworfene Erbsen“.

6. Das zweite Merkmal ist die Polylexikalität, denn ein Phraseologismus besteht immer aus mindestens zwei Wörtern.

7. Das dritte ist die schon bekannte Idiomatizität, die jedoch nicht bei allen Phraseologismen gleich stark ist.

8. Réka bemerkte, dass die Sprichwörter im Grenzbereich der Phraseologie liegen, weil sie vollständige Sätze sind.

9. In der Prüfung wurde sie genau danach gefragt, und Réka bekam eine ausgezeichnete Note.

8. Kurzgeschichte – A vándorközmondás és a tükörfordítás – Wandersprichwort und Lehnübersetzung

1. Zsuzsa, egy fordítóiroda munkatársa, egy európai közmondásszótár összeállításán dolgozott. – Zsuzsa, eine Mitarbeiterin eines Übersetzungsbüros, arbeitete an der Zusammenstellung eines europäischen Sprichwörterbuchs.

2. Meglepődve tapasztalta, hogy a „Kéz kezet mos” szinte minden európai nyelvben megtalálható. – Überrascht stellte sie fest, dass „Eine Hand wäscht die andere“ in fast allen europäischen Sprachen zu finden ist.

3. A kutatás során kiderült, hogy a mondás a latin „Manus manum lavat” kifejezésre megy vissza. – Bei der Recherche stellte sich heraus, dass der Spruch auf den lateinischen Ausdruck „Manus manum lavat“ zurückgeht.

4. Az ilyen, nyelvről nyelvre terjedő közmondásokat vándorközmondásnak (Wandersprichwort) nevezik. – Solche Sprichwörter, die sich von Sprache zu Sprache verbreiten, nennt man Wandersprichwörter.

5. Sok vándorközmondás tükörfordítás (Lehnübersetzung) útján került a magyarba, vagyis szóról szóra lefordították. – Viele Wandersprichwörter gelangten durch Lehnübersetzung ins Ungarische, das heißt, sie wurden Wort für Wort übersetzt.

6. A közvetítő nyelv Magyarországon évszázadokig a latin, később gyakran a német volt. – Die Vermittlersprache war in Ungarn jahrhundertelang das Lateinische, später häufig das Deutsche.

7. Zsuzsa szerint a közös európai kulturális háttér a Biblia, az antik irodalom és a középkori iskolai oktatás révén alakult ki. – Laut Zsuzsa entstand der gemeinsame europäische Kulturhintergrund durch die Bibel, die antike Literatur und den mittelalterlichen Schulunterricht.

8. Ezért találhatók meg ugyanazok a képek Lisszabontól Debrecenig. – Deshalb finden sich dieselben Bilder von Lissabon bis Debrecen.

9. A szótár előszavában Zsuzsa azt írta, hogy a közmondások Európa egyik legrégebbi közös nyelvét alkotják. – Im Vorwort des Wörterbuchs schrieb Zsuzsa, dass die Sprichwörter eine der ältesten gemeinsamen Sprachen Europas bilden.

(aufklappen)magyarul

1. Zsuzsa, egy fordítóiroda munkatársa, egy európai közmondásszótár összeállításán dolgozott.

2. Meglepődve tapasztalta, hogy a „Kéz kezet mos” szinte minden európai nyelvben megtalálható.

3. A kutatás során kiderült, hogy a mondás a latin „Manus manum lavat” kifejezésre megy vissza.

4. Az ilyen, nyelvről nyelvre terjedő közmondásokat vándorközmondásnak (Wandersprichwort) nevezik.

5. Sok vándorközmondás tükörfordítás (Lehnübersetzung) útján került a magyarba, vagyis szóról szóra lefordították.

6. A közvetítő nyelv Magyarországon évszázadokig a latin, később gyakran a német volt.

7. Zsuzsa szerint a közös európai kulturális háttér a Biblia, az antik irodalom és a középkori iskolai oktatás révén alakult ki.

8. Ezért találhatók meg ugyanazok a képek Lisszabontól Debrecenig.

9. A szótár előszavában Zsuzsa azt írta, hogy a közmondások Európa egyik legrégebbi közös nyelvét alkotják.

(aufklappen)német

1. Zsuzsa, eine Mitarbeiterin eines Übersetzungsbüros, arbeitete an der Zusammenstellung eines europäischen Sprichwörterbuchs.

2. Überrascht stellte sie fest, dass „Eine Hand wäscht die andere“ in fast allen europäischen Sprachen zu finden ist.

3. Bei der Recherche stellte sich heraus, dass der Spruch auf den lateinischen Ausdruck „Manus manum lavat“ zurückgeht.

4. Solche Sprichwörter, die sich von Sprache zu Sprache verbreiten, nennt man Wandersprichwörter.

5. Viele Wandersprichwörter gelangten durch Lehnübersetzung ins Ungarische, das heißt, sie wurden Wort für Wort übersetzt.

6. Die Vermittlersprache war in Ungarn jahrhundertelang das Lateinische, später häufig das Deutsche.

7. Laut Zsuzsa entstand der gemeinsame europäische Kulturhintergrund durch die Bibel, die antike Literatur und den mittelalterlichen Schulunterricht.

8. Deshalb finden sich dieselben Bilder von Lissabon bis Debrecen.

9. Im Vorwort des Wörterbuchs schrieb Zsuzsa, dass die Sprichwörter eine der ältesten gemeinsamen Sprachen Europas bilden.

9. Kurzgeschichte – Az antiközmondás – Das Antisprichwort

1. Egy pécsi konferencián a nyelvészek az antiközmondásokról tartottak előadásokat. – Auf einer Konferenz in Pécs hielten Sprachwissenschaftler Vorträge über Antisprichwörter.

2. Az antiközmondás (Antisprichwort) egy ismert közmondás tréfás, ironikus vagy kritikus átalakítása. – Das Antisprichwort ist eine scherzhafte, ironische oder kritische Umformung eines bekannten Sprichworts.

3. A fogalmat Wolfgang Mieder amerikai paremiológus tette ismertté, Magyarországon pedig T. Litovkina Anna kutatta behatóan. – Den Begriff machte der amerikanische Parömiologe Wolfgang Mieder bekannt, in Ungarn erforschte ihn eingehend Anna T. Litovkina.

4. Az egyik előadó példaként idézte: „Ki korán kel, egész nap álmos.” – Einer der Redner zitierte als Beispiel: „Wer früh aufsteht, ist den ganzen Tag müde.“

5. Egy másik példa a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” helyett a „Ne posztolj, nem lesz vita”. – Ein anderes Beispiel ist „Poste nicht, dann gibt es keinen Streit“ statt „Schweig, mein Mund, dann tut mein Kopf nicht weh“.

6. A kutatók szerint az antiközmondások gyakran a modern élet ellentmondásaira reagálnak, például a fogyasztói társadalomra vagy a digitális kommunikációra. – Laut den Forschern reagieren Antisprichwörter oft auf die Widersprüche des modernen Lebens, etwa auf die Konsumgesellschaft oder die digitale Kommunikation.

7. Az átalakítás módja lehet a szócsere (Wortersatz), a bővítés (Erweiterung) vagy a jelentés megfordítása (Bedeutungsumkehrung). – Die Art der Umformung kann der Wortersatz, die Erweiterung oder die Bedeutungsumkehrung sein.

8. Az egyik résztvevő megjegyezte, hogy az antiközmondások nem rombolják, hanem éltetik a hagyományt. – Einer der Teilnehmer bemerkte, dass die Antisprichwörter die Tradition nicht zerstören, sondern am Leben erhalten.

9. A konferencia végén a résztvevők közösen alkottak egy új antiközmondást, amely a kávészünetek fontosságáról szólt. – Am Ende der Konferenz schufen die Teilnehmer gemeinsam ein neues Antisprichwort, das von der Bedeutung der Kaffeepausen handelte.

(aufklappen)magyarul

1. Egy pécsi konferencián a nyelvészek az antiközmondásokról tartottak előadásokat.

2. Az antiközmondás (Antisprichwort) egy ismert közmondás tréfás, ironikus vagy kritikus átalakítása.

3. A fogalmat Wolfgang Mieder amerikai paremiológus tette ismertté, Magyarországon pedig T. Litovkina Anna kutatta behatóan.

4. Az egyik előadó példaként idézte: „Ki korán kel, egész nap álmos.”

5. Egy másik példa a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” helyett a „Ne posztolj, nem lesz vita”.

6. A kutatók szerint az antiközmondások gyakran a modern élet ellentmondásaira reagálnak, például a fogyasztói társadalomra vagy a digitális kommunikációra.

7. Az átalakítás módja lehet a szócsere (Wortersatz), a bővítés (Erweiterung) vagy a jelentés megfordítása (Bedeutungsumkehrung).

8. Az egyik résztvevő megjegyezte, hogy az antiközmondások nem rombolják, hanem éltetik a hagyományt.

9. A konferencia végén a résztvevők közösen alkottak egy új antiközmondást, amely a kávészünetek fontosságáról szólt.

(aufklappen)német

1. Auf einer Konferenz in Pécs hielten Sprachwissenschaftler Vorträge über Antisprichwörter.

2. Das Antisprichwort ist eine scherzhafte, ironische oder kritische Umformung eines bekannten Sprichworts.

3. Den Begriff machte der amerikanische Parömiologe Wolfgang Mieder bekannt, in Ungarn erforschte ihn eingehend Anna T. Litovkina.

4. Einer der Redner zitierte als Beispiel: „Wer früh aufsteht, ist den ganzen Tag müde.“

5. Ein anderes Beispiel ist „Poste nicht, dann gibt es keinen Streit“ statt „Schweig, mein Mund, dann tut mein Kopf nicht weh“.

6. Laut den Forschern reagieren Antisprichwörter oft auf die Widersprüche des modernen Lebens, etwa auf die Konsumgesellschaft oder die digitale Kommunikation.

7. Die Art der Umformung kann der Wortersatz, die Erweiterung oder die Bedeutungsumkehrung sein.

8. Einer der Teilnehmer bemerkte, dass die Antisprichwörter die Tradition nicht zerstören, sondern am Leben erhalten.

9. Am Ende der Konferenz schufen die Teilnehmer gemeinsam ein neues Antisprichwort, das von der Bedeutung der Kaffeepausen handelte.

10. Kurzgeschichte – A gyűjtőút – Die Feldforschung

1. Bernadett, egy néprajz (Volkskunde) szakos hallgató, egy hetet töltött egy Szabolcs megyei faluban, hogy közmondásokat gyűjtsön. – Bernadett, eine Studentin der Volkskunde, verbrachte eine Woche in einem Dorf im Komitat Szabolcs, um Sprichwörter zu sammeln.

2. Az ilyen tudományos terepmunkát a néprajzban gyűjtőútnak (Feldforschung, Sammelreise) nevezik. – Eine solche wissenschaftliche Feldarbeit nennt man in der Volkskunde Sammelreise oder Feldforschung.

3. Legfontosabb adatközlője (Gewährsperson) a kilencvenkét éves Juliska néni volt, aki még a szüleitől tanulta a régi mondásokat. – Ihre wichtigste Gewährsperson war die zweiundneunzigjährige Tante Juliska, die die alten Sprüche noch von ihren Eltern gelernt hatte.

4. Bernadett minden beszélgetést hangfelvételen rögzített, majd pontos lejegyzést (Transkription) készített. – Bernadett nahm jedes Gespräch auf Tonband auf und fertigte dann eine genaue Transkription an.

5. A lejegyzésnél a nyelvjárási kiejtést (Dialektaussprache) is jelölnie kellett, mert az is tudományos adat. – Bei der Transkription musste sie auch die Dialektaussprache kennzeichnen, weil auch sie eine wissenschaftliche Angabe ist.

6. Juliska néni minden közmondáshoz elmesélt egy történetet, amelyben azt hallotta vagy használta. – Tante Juliska erzählte zu jedem Sprichwort eine Geschichte, in der sie es gehört oder benutzt hatte.

7. Ezek a szövegkörnyezetek (Kontexte) legalább olyan értékesek voltak, mint maguk a közmondások. – Diese Kontexte waren mindestens so wertvoll wie die Sprichwörter selbst.

8. A gyűjtés anyagát Bernadett egy néprajzi archívumban helyezte el, ahol más kutatók is hozzáférhetnek. – Das gesammelte Material hinterlegte Bernadett in einem volkskundlichen Archiv, wo auch andere Forscher darauf zugreifen können.

9. Amikor egy évvel később visszatért, Juliska néni már egy saját füzettel várta, amelybe az időközben eszébe jutott mondásokat írta. – Als sie ein Jahr später zurückkehrte, erwartete Tante Juliska sie schon mit einem eigenen Heft, in das sie die Sprüche geschrieben hatte, die ihr inzwischen eingefallen waren.

(aufklappen)magyarul

1. Bernadett, egy néprajz (Volkskunde) szakos hallgató, egy hetet töltött egy Szabolcs megyei faluban, hogy közmondásokat gyűjtsön.

2. Az ilyen tudományos terepmunkát a néprajzban gyűjtőútnak (Feldforschung, Sammelreise) nevezik.

3. Legfontosabb adatközlője (Gewährsperson) a kilencvenkét éves Juliska néni volt, aki még a szüleitől tanulta a régi mondásokat.

4. Bernadett minden beszélgetést hangfelvételen rögzített, majd pontos lejegyzést (Transkription) készített.

5. A lejegyzésnél a nyelvjárási kiejtést (Dialektaussprache) is jelölnie kellett, mert az is tudományos adat.

6. Juliska néni minden közmondáshoz elmesélt egy történetet, amelyben azt hallotta vagy használta.

7. Ezek a szövegkörnyezetek (Kontexte) legalább olyan értékesek voltak, mint maguk a közmondások.

8. A gyűjtés anyagát Bernadett egy néprajzi archívumban helyezte el, ahol más kutatók is hozzáférhetnek.

9. Amikor egy évvel később visszatért, Juliska néni már egy saját füzettel várta, amelybe az időközben eszébe jutott mondásokat írta.

(aufklappen)német

1. Bernadett, eine Studentin der Volkskunde, verbrachte eine Woche in einem Dorf im Komitat Szabolcs, um Sprichwörter zu sammeln.

2. Eine solche wissenschaftliche Feldarbeit nennt man in der Volkskunde Sammelreise oder Feldforschung.

3. Ihre wichtigste Gewährsperson war die zweiundneunzigjährige Tante Juliska, die die alten Sprüche noch von ihren Eltern gelernt hatte.

4. Bernadett nahm jedes Gespräch auf Tonband auf und fertigte dann eine genaue Transkription an.

5. Bei der Transkription musste sie auch die Dialektaussprache kennzeichnen, weil auch sie eine wissenschaftliche Angabe ist.

6. Tante Juliska erzählte zu jedem Sprichwort eine Geschichte, in der sie es gehört oder benutzt hatte.

7. Diese Kontexte waren mindestens so wertvoll wie die Sprichwörter selbst.

8. Das gesammelte Material hinterlegte Bernadett in einem volkskundlichen Archiv, wo auch andere Forscher darauf zugreifen können.

9. Als sie ein Jahr später zurückkehrte, erwartete Tante Juliska sie schon mit einem eigenen Heft, in das sie die Sprüche geschrieben hatte, die ihr inzwischen eingefallen waren.