Thema 39 – Go (Spiel)
Stufe 9 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A csillagpont és a 3-3-as pont – Sternpunkt und San-San
1. Kovács tanár úr a haladó csoportnak azzal kezdte az órát, hogy a táblán megjelölte a sarkok legfontosabb pontjait. – Herr Kovács begann die Stunde für die Fortgeschrittenen damit, auf dem Brett die wichtigsten Punkte der Ecken zu markieren.
2. A csillagpont (Sternpunkt, jap. Hoshi) a negyedik vonalak metszéspontján fekszik, és a táblán kis ponttal jelölik. – Der Sternpunkt (jap. Hoshi) liegt am Schnittpunkt der vierten Linien und ist auf dem Brett mit einem kleinen Punkt markiert.
3. A csillagpont gyorsan fejlődik a középpont felé, de a sarkot nem zárja le teljesen. – Der Sternpunkt entwickelt sich schnell zur Mitte hin, schließt die Ecke aber nicht vollständig ab.
4. A 3-3-as pont (San-San) ezzel szemben biztos sarokterületet ad, viszont alacsonyan fekszik. – Der 3-3-Punkt (San-San) gibt dagegen sicheres Eckgebiet, liegt jedoch niedrig.
5. A 3-4-es pont (Komoku) a kettő közötti egyensúlyt képviseli, ezért évszázadokig a legnépszerűbb volt. – Der 3-4-Punkt (Komoku) stellt das Gleichgewicht zwischen beiden dar, weshalb er jahrhundertelang der beliebteste war.
6. A tanár elmesélte, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése után a csillagpontra történő korai 3-3-as behatolás hirtelen divatba jött. – Der Lehrer erzählte, dass nach dem Aufkommen der künstlichen Intelligenz die frühe 3-3-Invasion unter den Sternpunkt plötzlich in Mode kam.
7. Korábban ezt a lépést túl korainak és kicsinyesnek tartották, mert a támadónak erős falat ad. – Früher hielt man diesen Zug für zu früh und kleinlich, weil er dem Angreifer eine starke Mauer gibt.
8. A gépek azonban kimutatták, hogy a sarokterület értéke nagyobb, mint amit a régi mesterek gondoltak. – Die Maschinen zeigten jedoch, dass der Wert des Eckgebiets größer ist, als die alten Meister gedacht hatten.
9. A diákok ezután két csoportra oszlottak, és mindkét megközelítést kipróbálták egy-egy gyakorló játszmában. – Die Schüler teilten sich danach in zwei Gruppen und probierten beide Ansätze in jeweils einer Übungspartie aus.
(aufklappen)magyarul
1. Kovács tanár úr a haladó csoportnak azzal kezdte az órát, hogy a táblán megjelölte a sarkok legfontosabb pontjait.
2. A csillagpont (Sternpunkt, jap. Hoshi) a negyedik vonalak metszéspontján fekszik, és a táblán kis ponttal jelölik.
3. A csillagpont gyorsan fejlődik a középpont felé, de a sarkot nem zárja le teljesen.
4. A 3-3-as pont (San-San) ezzel szemben biztos sarokterületet ad, viszont alacsonyan fekszik.
5. A 3-4-es pont (Komoku) a kettő közötti egyensúlyt képviseli, ezért évszázadokig a legnépszerűbb volt.
6. A tanár elmesélte, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése után a csillagpontra történő korai 3-3-as behatolás hirtelen divatba jött.
7. Korábban ezt a lépést túl korainak és kicsinyesnek tartották, mert a támadónak erős falat ad.
8. A gépek azonban kimutatták, hogy a sarokterület értéke nagyobb, mint amit a régi mesterek gondoltak.
9. A diákok ezután két csoportra oszlottak, és mindkét megközelítést kipróbálták egy-egy gyakorló játszmában.
(aufklappen)német
1. Herr Kovács begann die Stunde für die Fortgeschrittenen damit, auf dem Brett die wichtigsten Punkte der Ecken zu markieren.
2. Der Sternpunkt (jap. Hoshi) liegt am Schnittpunkt der vierten Linien und ist auf dem Brett mit einem kleinen Punkt markiert.
3. Der Sternpunkt entwickelt sich schnell zur Mitte hin, schließt die Ecke aber nicht vollständig ab.
4. Der 3-3-Punkt (San-San) gibt dagegen sicheres Eckgebiet, liegt jedoch niedrig.
5. Der 3-4-Punkt (Komoku) stellt das Gleichgewicht zwischen beiden dar, weshalb er jahrhundertelang der beliebteste war.
6. Der Lehrer erzählte, dass nach dem Aufkommen der künstlichen Intelligenz die frühe 3-3-Invasion unter den Sternpunkt plötzlich in Mode kam.
7. Früher hielt man diesen Zug für zu früh und kleinlich, weil er dem Angreifer eine starke Mauer gibt.
8. Die Maschinen zeigten jedoch, dass der Wert des Eckgebiets größer ist, als die alten Meister gedacht hatten.
9. Die Schüler teilten sich danach in zwei Gruppen und probierten beide Ansätze in jeweils einer Übungspartie aus.
2. Kurzgeschichte – Sarokzárás és közelítés – Eckenschluss und Annäherung
1. Réka a klubbajnokságon fekete volt, és az első négy lépéssel mind a négy sarkot elfoglalták. – Réka war bei der Clubmeisterschaft Schwarz, und mit den ersten vier Zügen wurden alle vier Ecken besetzt.
2. Az ötödik lépésnél választania kellett: sarokzárást (Eckenschluss, jap. Shimari) játsszon, vagy közelítsen az ellenfél sarkához (Annäherung, jap. Kakari). – Beim fünften Zug musste sie wählen: einen Eckenschluss (jap. Shimari) spielen oder sich der Ecke des Gegners annähern (jap. Kakari).
3. A sarokzárás egy második kővel biztosítja a saját sarkot, így a terület szinte biztos lesz. – Der Eckenschluss sichert mit einem zweiten Stein die eigene Ecke, sodass das Gebiet fast sicher wird.
4. A közelítés ezzel szemben megakadályozza, hogy az ellenfél lezárja a saját sarkát. – Die Annäherung verhindert dagegen, dass der Gegner seine eigene Ecke abschließt.
5. Réka emlékezett a tanára szavaira, aki szerint a közelítés a mai játékban általában sürgősebb. – Réka erinnerte sich an die Worte ihres Lehrers, dem zufolge die Annäherung im heutigen Spiel meist dringlicher ist.
6. Ezért kis ugrással közelített (kleine Annäherung) a fehér jobb felső sarkához. – Deshalb näherte sie sich mit einem kleinen Sprung der rechten oberen Ecke von Weiß.
7. Az ellenfél szorítással (Zange, jap. Hasami) válaszolt, és ebből egy éles harc bontakozott ki. – Der Gegner antwortete mit einer Zange (jap. Hasami), und daraus entwickelte sich ein scharfer Kampf.
8. Réka nyugodtan kiépítette a csoportját a szél mentén, és közben befolyást szerzett a közép felé. – Réka baute ruhig ihre Gruppe entlang des Randes auf und gewann dabei Einfluss zur Mitte hin.
9. A játszma után megállapították, hogy a közelítés választása döntő volt a sikeréhez. – Nach der Partie stellte man fest, dass die Wahl der Annäherung entscheidend für ihren Erfolg war.
(aufklappen)magyarul
1. Réka a klubbajnokságon fekete volt, és az első négy lépéssel mind a négy sarkot elfoglalták.
2. Az ötödik lépésnél választania kellett: sarokzárást (Eckenschluss, jap. Shimari) játsszon, vagy közelítsen az ellenfél sarkához (Annäherung, jap. Kakari).
3. A sarokzárás egy második kővel biztosítja a saját sarkot, így a terület szinte biztos lesz.
4. A közelítés ezzel szemben megakadályozza, hogy az ellenfél lezárja a saját sarkát.
5. Réka emlékezett a tanára szavaira, aki szerint a közelítés a mai játékban általában sürgősebb.
6. Ezért kis ugrással közelített (kleine Annäherung) a fehér jobb felső sarkához.
7. Az ellenfél szorítással (Zange, jap. Hasami) válaszolt, és ebből egy éles harc bontakozott ki.
8. Réka nyugodtan kiépítette a csoportját a szél mentén, és közben befolyást szerzett a közép felé.
9. A játszma után megállapították, hogy a közelítés választása döntő volt a sikeréhez.
(aufklappen)német
1. Réka war bei der Clubmeisterschaft Schwarz, und mit den ersten vier Zügen wurden alle vier Ecken besetzt.
2. Beim fünften Zug musste sie wählen: einen Eckenschluss (jap. Shimari) spielen oder sich der Ecke des Gegners annähern (jap. Kakari).
3. Der Eckenschluss sichert mit einem zweiten Stein die eigene Ecke, sodass das Gebiet fast sicher wird.
4. Die Annäherung verhindert dagegen, dass der Gegner seine eigene Ecke abschließt.
5. Réka erinnerte sich an die Worte ihres Lehrers, dem zufolge die Annäherung im heutigen Spiel meist dringlicher ist.
6. Deshalb näherte sie sich mit einem kleinen Sprung der rechten oberen Ecke von Weiß.
7. Der Gegner antwortete mit einer Zange (jap. Hasami), und daraus entwickelte sich ein scharfer Kampf.
8. Réka baute ruhig ihre Gruppe entlang des Randes auf und gewann dabei Einfluss zur Mitte hin.
9. Nach der Partie stellte man fest, dass die Wahl der Annäherung entscheidend für ihren Erfolg war.
3. Kurzgeschichte – A dzsószeki csapdája – Die Joseki-Falle
1. Dani büszke volt arra, hogy több száz dzsószekit (Joseki) tudott fejből. – Dani war stolz darauf, dass er mehrere hundert Josekis auswendig kannte.
2. A dzsószeki olyan bevett lépéssor a sarokban, amely mindkét fél számára nagyjából egyenlő eredményt ad. – Ein Joseki ist eine etablierte Zugfolge in der Ecke, die beiden Seiten ein ungefähr ausgeglichenes Ergebnis gibt.
3. Egy versenyen azonban egy dzsószekit játszott, és a végén mégis rossz helyzetbe került. – Bei einem Turnier spielte er jedoch ein Joseki und geriet am Ende trotzdem in eine schlechte Lage.
4. Az edzője elmagyarázta neki, hogy a dzsószeki csak a sarokban egyenlő, az egész táblát nézve nem feltétlenül. – Sein Trainer erklärte ihm, dass ein Joseki nur in der Ecke ausgeglichen ist, auf das ganze Brett bezogen nicht unbedingt.
5. Dani a sarokban falat épített, de a fal arra az oldalra nézett, ahol az ellenfélnek már erős kövei álltak. – Dani hatte in der Ecke eine Mauer gebaut, aber die Mauer zeigte zu der Seite, auf der der Gegner schon starke Steine hatte.
6. Így a fal nem ért semmit, mert nem volt mit támadnia, és területet sem tudott vele építeni. – So war die Mauer nichts wert, weil sie nichts anzugreifen hatte und er mit ihr auch kein Gebiet bauen konnte.
7. Az edző egy régi japán mondást idézett: „Tanuld meg a dzsószekiket, aztán felejtsd el őket.” – Der Trainer zitierte einen alten japanischen Spruch: „Lerne die Josekis, und dann vergiss sie.“
8. Ez azt jelenti, hogy a lépéssorok helyett azok értelmét és a környező kövekhez való viszonyát kell megérteni. – Das bedeutet, dass man statt der Zugfolgen deren Sinn und ihr Verhältnis zu den umliegenden Steinen verstehen muss.
9. Dani azóta minden dzsószekinél azt is megkérdezi magától, melyik irányba néz az eredmény. – Dani fragt sich seitdem bei jedem Joseki auch, in welche Richtung das Ergebnis zeigt.
(aufklappen)magyarul
1. Dani büszke volt arra, hogy több száz dzsószekit (Joseki) tudott fejből.
2. A dzsószeki olyan bevett lépéssor a sarokban, amely mindkét fél számára nagyjából egyenlő eredményt ad.
3. Egy versenyen azonban egy dzsószekit játszott, és a végén mégis rossz helyzetbe került.
4. Az edzője elmagyarázta neki, hogy a dzsószeki csak a sarokban egyenlő, az egész táblát nézve nem feltétlenül.
5. Dani a sarokban falat épített, de a fal arra az oldalra nézett, ahol az ellenfélnek már erős kövei álltak.
6. Így a fal nem ért semmit, mert nem volt mit támadnia, és területet sem tudott vele építeni.
7. Az edző egy régi japán mondást idézett: „Tanuld meg a dzsószekiket, aztán felejtsd el őket.”
8. Ez azt jelenti, hogy a lépéssorok helyett azok értelmét és a környező kövekhez való viszonyát kell megérteni.
9. Dani azóta minden dzsószekinél azt is megkérdezi magától, melyik irányba néz az eredmény.
(aufklappen)német
1. Dani war stolz darauf, dass er mehrere hundert Josekis auswendig kannte.
2. Ein Joseki ist eine etablierte Zugfolge in der Ecke, die beiden Seiten ein ungefähr ausgeglichenes Ergebnis gibt.
3. Bei einem Turnier spielte er jedoch ein Joseki und geriet am Ende trotzdem in eine schlechte Lage.
4. Sein Trainer erklärte ihm, dass ein Joseki nur in der Ecke ausgeglichen ist, auf das ganze Brett bezogen nicht unbedingt.
5. Dani hatte in der Ecke eine Mauer gebaut, aber die Mauer zeigte zu der Seite, auf der der Gegner schon starke Steine hatte.
6. So war die Mauer nichts wert, weil sie nichts anzugreifen hatte und er mit ihr auch kein Gebiet bauen konnte.
7. Der Trainer zitierte einen alten japanischen Spruch: „Lerne die Josekis, und dann vergiss sie.“
8. Das bedeutet, dass man statt der Zugfolgen deren Sinn und ihr Verhältnis zu den umliegenden Steinen verstehen muss.
9. Dani fragt sich seitdem bei jedem Joseki auch, in welche Richtung das Ergebnis zeigt.
4. Kurzgeschichte – A kínai fuszeki – Das chinesische Fuseki
1. Péter egy régi könyvben olvasott a kínai fuszekiről (chinesisches Fuseki), és elhatározta, hogy kipróbálja. – Péter las in einem alten Buch über das chinesische Fuseki und beschloss, es auszuprobieren.
2. A fuszeki (Fuseki) az egész táblára kiterjedő nyitás, amely az első húsz-harminc lépés elrendezését jelenti. – Das Fuseki ist die sich auf das ganze Brett erstreckende Eröffnung, die die Anordnung der ersten zwanzig bis dreißig Züge bezeichnet.
3. A kínai fuszekiben a fekete egy csillagpontot, egy 3-4-es pontot és egy alacsony oldalsó követ helyez el ugyanazon az oldalon. – Beim chinesischen Fuseki setzt Schwarz einen Sternpunkt, einen 3-4-Punkt und einen niedrigen Seitenstein auf dieselbe Seite.
4. Ez a formáció gyors fejlődést tesz lehetővé, és egy nagy keretet (Rahmen) készít elő. – Diese Formation ermöglicht eine schnelle Entwicklung und bereitet einen großen Rahmen vor.
5. Péter ellenfele azonban nem hagyta, hogy a keret teljesen kiépüljön, és korán közelített. – Péters Gegner ließ jedoch nicht zu, dass sich der Rahmen vollständig aufbaute, und näherte sich früh an.
6. Péter a fekete kövek segítségével támadni kezdte a közelítő fehér követ. – Péter begann mit Hilfe der schwarzen Steine, den sich annähernden weißen Stein anzugreifen.
7. Támadás közben egyre több területet szerzett, anélkül hogy a fehér csoportot meg kellett volna ölnie. – Während des Angriffs gewann er immer mehr Gebiet, ohne die weiße Gruppe töten zu müssen.
8. Ez a klasszikus elv a „támadással szerzett haszon” (Gewinn durch Angriff), amely a kínai fuszeki lényege. – Das ist das klassische Prinzip des „Gewinns durch Angriff“, der den Kern des chinesischen Fuseki bildet.
9. A játszma után Péter azt írta a füzetébe, hogy a jó fuszeki nem terület, hanem lehetőségek sora. – Nach der Partie schrieb Péter in sein Heft, dass ein gutes Fuseki kein Gebiet, sondern eine Reihe von Möglichkeiten sei.
(aufklappen)magyarul
1. Péter egy régi könyvben olvasott a kínai fuszekiről (chinesisches Fuseki), és elhatározta, hogy kipróbálja.
2. A fuszeki (Fuseki) az egész táblára kiterjedő nyitás, amely az első húsz-harminc lépés elrendezését jelenti.
3. A kínai fuszekiben a fekete egy csillagpontot, egy 3-4-es pontot és egy alacsony oldalsó követ helyez el ugyanazon az oldalon.
4. Ez a formáció gyors fejlődést tesz lehetővé, és egy nagy keretet (Rahmen) készít elő.
5. Péter ellenfele azonban nem hagyta, hogy a keret teljesen kiépüljön, és korán közelített.
6. Péter a fekete kövek segítségével támadni kezdte a közelítő fehér követ.
7. Támadás közben egyre több területet szerzett, anélkül hogy a fehér csoportot meg kellett volna ölnie.
8. Ez a klasszikus elv a „támadással szerzett haszon” (Gewinn durch Angriff), amely a kínai fuszeki lényege.
9. A játszma után Péter azt írta a füzetébe, hogy a jó fuszeki nem terület, hanem lehetőségek sora.
(aufklappen)német
1. Péter las in einem alten Buch über das chinesische Fuseki und beschloss, es auszuprobieren.
2. Das Fuseki ist die sich auf das ganze Brett erstreckende Eröffnung, die die Anordnung der ersten zwanzig bis dreißig Züge bezeichnet.
3. Beim chinesischen Fuseki setzt Schwarz einen Sternpunkt, einen 3-4-Punkt und einen niedrigen Seitenstein auf dieselbe Seite.
4. Diese Formation ermöglicht eine schnelle Entwicklung und bereitet einen großen Rahmen vor.
5. Péters Gegner ließ jedoch nicht zu, dass sich der Rahmen vollständig aufbaute, und näherte sich früh an.
6. Péter begann mit Hilfe der schwarzen Steine, den sich annähernden weißen Stein anzugreifen.
7. Während des Angriffs gewann er immer mehr Gebiet, ohne die weiße Gruppe töten zu müssen.
8. Das ist das klassische Prinzip des „Gewinns durch Angriff“, der den Kern des chinesischen Fuseki bildet.
9. Nach der Partie schrieb Péter in sein Heft, dass ein gutes Fuseki kein Gebiet, sondern eine Reihe von Möglichkeiten sei.
5. Kurzgeschichte – A moyo – Der Moyo
1. Anna stílusára mindig is a nagy, nyitott keretek voltak jellemzők. – Annas Stil war schon immer von großen, offenen Rahmen geprägt.
2. A moyo (Moyo, Rahmengebiet) olyan nagy terület, amelyet a kövek csak lazán határolnak körül. – Ein Moyo ist ein großes Gebiet, das von den Steinen nur locker umgrenzt wird.
3. Anna egy játszmában a tábla egész bal oldalán hatalmas moyót épített. – Anna baute in einer Partie auf der ganzen linken Seite des Brettes einen riesigen Moyo auf.
4. Tudta azonban, hogy a moyo még nem biztos terület, és hogy az ellenfél előbb-utóbb be fog lépni. – Sie wusste jedoch, dass ein Moyo noch kein sicheres Gebiet ist und der Gegner früher oder später eindringen wird.
5. Ezért nem törekedett arra, hogy a moyót minden ponton lezárja. – Deshalb strebte sie nicht danach, den Moyo an jeder Stelle abzuschließen.
6. Ehelyett azt tervezte, hogy a belépő fehér csoportot megtámadja, és a támadás közben szerez hasznot. – Stattdessen plante sie, die eindringende weiße Gruppe anzugreifen und während des Angriffs Gewinn zu erzielen.
7. Amikor a fehér végül belépett, Anna nem próbálta rögtön megölni, hanem a közép felé terelte. – Als Weiß schließlich eindrang, versuchte Anna nicht sofort, es zu töten, sondern trieb es zur Mitte hin.
8. Közben a saját köveit megerősítette, és a moyo szélén biztos területet alakított ki. – Dabei stärkte sie ihre eigenen Steine und bildete am Rand des Moyo sicheres Gebiet.
9. Az elemzés szerint a moyo nem azért volt értékes, mert terület lett, hanem mert a harcot Anna szabta meg. – Laut Analyse war der Moyo nicht deshalb wertvoll, weil er zu Gebiet wurde, sondern weil Anna den Kampf bestimmte.
(aufklappen)magyarul
1. Anna stílusára mindig is a nagy, nyitott keretek voltak jellemzők.
2. A moyo (Moyo, Rahmengebiet) olyan nagy terület, amelyet a kövek csak lazán határolnak körül.
3. Anna egy játszmában a tábla egész bal oldalán hatalmas moyót épített.
4. Tudta azonban, hogy a moyo még nem biztos terület, és hogy az ellenfél előbb-utóbb be fog lépni.
5. Ezért nem törekedett arra, hogy a moyót minden ponton lezárja.
6. Ehelyett azt tervezte, hogy a belépő fehér csoportot megtámadja, és a támadás közben szerez hasznot.
7. Amikor a fehér végül belépett, Anna nem próbálta rögtön megölni, hanem a közép felé terelte.
8. Közben a saját köveit megerősítette, és a moyo szélén biztos területet alakított ki.
9. Az elemzés szerint a moyo nem azért volt értékes, mert terület lett, hanem mert a harcot Anna szabta meg.
(aufklappen)német
1. Annas Stil war schon immer von großen, offenen Rahmen geprägt.
2. Ein Moyo ist ein großes Gebiet, das von den Steinen nur locker umgrenzt wird.
3. Anna baute in einer Partie auf der ganzen linken Seite des Brettes einen riesigen Moyo auf.
4. Sie wusste jedoch, dass ein Moyo noch kein sicheres Gebiet ist und der Gegner früher oder später eindringen wird.
5. Deshalb strebte sie nicht danach, den Moyo an jeder Stelle abzuschließen.
6. Stattdessen plante sie, die eindringende weiße Gruppe anzugreifen und während des Angriffs Gewinn zu erzielen.
7. Als Weiß schließlich eindrang, versuchte Anna nicht sofort, es zu töten, sondern trieb es zur Mitte hin.
8. Dabei stärkte sie ihre eigenen Steine und bildete am Rand des Moyo sicheres Gebiet.
9. Laut Analyse war der Moyo nicht deshalb wertvoll, weil er zu Gebiet wurde, sondern weil Anna den Kampf bestimmte.
6. Kurzgeschichte – Behatolás vagy csökkentés? – Invasion oder Reduktion?
1. Máté egy szoros játszmában azzal a kérdéssel szembesült, hogyan kezelje az ellenfél nagy keretét. – Máté stand in einer knappen Partie vor der Frage, wie er mit dem großen Rahmen des Gegners umgehen sollte.
2. Két lehetősége volt: mélyen behatolni (Invasion) a keret belsejébe, vagy kívülről csökkenteni (Reduktion) azt. – Er hatte zwei Möglichkeiten: tief ins Innere des Rahmens einzudringen (Invasion) oder ihn von außen zu verkleinern (Reduktion).
3. A behatolás nagy nyereséggel kecsegtet, de ha a behatoló csoport meghal, a játszma is elveszhet. – Die Invasion verspricht großen Gewinn, doch wenn die eindringende Gruppe stirbt, kann auch die Partie verloren gehen.
4. A csökkentés biztonságosabb, de csak részben kisebbíti az ellenfél területét. – Die Reduktion ist sicherer, verkleinert aber das Gebiet des Gegners nur teilweise.
5. Máté először kiszámolta a területeket, és arra jutott, hogy csökkentéssel is nyerhet. – Máté berechnete zunächst die Gebiete und kam zu dem Schluss, dass er auch mit einer Reduktion gewinnen kann.
6. Ezért a keret tetejére, a vállütés (Schulterschlag, jap. Kata) pontjára tett egy követ. – Deshalb setzte er einen Stein oben an den Rahmen, auf den Punkt des Schulterschlags (jap. Kata).
7. Az ellenfél kénytelen volt alacsonyan védekezni, és ezzel a keret magassága jelentősen csökkent. – Der Gegner war gezwungen, niedrig zu verteidigen, und dadurch verringerte sich die Höhe des Rahmens deutlich.
8. Máté csoportja közben biztonságosan kijutott a közép felé. – Mátés Gruppe kam dabei sicher zur Mitte hinaus.
9. A végén két és fél ponttal nyert, és úgy érezte, hogy a nyugodt döntés többet ért egy vakmerő behatolásnál. – Am Ende gewann er mit zweieinhalb Punkten und hatte das Gefühl, dass die ruhige Entscheidung mehr wert war als eine tollkühne Invasion.
(aufklappen)magyarul
1. Máté egy szoros játszmában azzal a kérdéssel szembesült, hogyan kezelje az ellenfél nagy keretét.
2. Két lehetősége volt: mélyen behatolni (Invasion) a keret belsejébe, vagy kívülről csökkenteni (Reduktion) azt.
3. A behatolás nagy nyereséggel kecsegtet, de ha a behatoló csoport meghal, a játszma is elveszhet.
4. A csökkentés biztonságosabb, de csak részben kisebbíti az ellenfél területét.
5. Máté először kiszámolta a területeket, és arra jutott, hogy csökkentéssel is nyerhet.
6. Ezért a keret tetejére, a vállütés (Schulterschlag, jap. Kata) pontjára tett egy követ.
7. Az ellenfél kénytelen volt alacsonyan védekezni, és ezzel a keret magassága jelentősen csökkent.
8. Máté csoportja közben biztonságosan kijutott a közép felé.
9. A végén két és fél ponttal nyert, és úgy érezte, hogy a nyugodt döntés többet ért egy vakmerő behatolásnál.
(aufklappen)német
1. Máté stand in einer knappen Partie vor der Frage, wie er mit dem großen Rahmen des Gegners umgehen sollte.
2. Er hatte zwei Möglichkeiten: tief ins Innere des Rahmens einzudringen (Invasion) oder ihn von außen zu verkleinern (Reduktion).
3. Die Invasion verspricht großen Gewinn, doch wenn die eindringende Gruppe stirbt, kann auch die Partie verloren gehen.
4. Die Reduktion ist sicherer, verkleinert aber das Gebiet des Gegners nur teilweise.
5. Máté berechnete zunächst die Gebiete und kam zu dem Schluss, dass er auch mit einer Reduktion gewinnen kann.
6. Deshalb setzte er einen Stein oben an den Rahmen, auf den Punkt des Schulterschlags (jap. Kata).
7. Der Gegner war gezwungen, niedrig zu verteidigen, und dadurch verringerte sich die Höhe des Rahmens deutlich.
8. Mátés Gruppe kam dabei sicher zur Mitte hinaus.
9. Am Ende gewann er mit zweieinhalb Punkten und hatte das Gefühl, dass die ruhige Entscheidung mehr wert war als eine tollkühne Invasion.
7. Kurzgeschichte – Szente és gote – Sente und Gote
1. Laci gyakran nyert helyi harcokat, a játszmáit mégis sokszor elveszítette. – Laci gewann oft lokale Kämpfe, verlor seine Partien aber trotzdem häufig.
2. Az edzője egy játszmaelemzés során megmutatta neki, hol van a probléma. – Sein Trainer zeigte ihm bei einer Partieanalyse, wo das Problem lag.
3. Laci minden harcot gotéban (Gote, Nachhand) fejezett be, vagyis utána mindig az ellenfél választhatta meg a következő nagy pontot. – Laci beendete jeden Kampf in Gote (Nachhand), das heißt, danach konnte immer der Gegner den nächsten großen Punkt wählen.
4. A szente (Sente, Vorhand) ezzel szemben azt jelenti, hogy a lépésre az ellenfélnek válaszolnia kell, így a kezdeményezés (Initiative) nálunk marad. – Sente (Vorhand) bedeutet dagegen, dass der Gegner auf den Zug antworten muss, sodass die Initiative bei uns bleibt.
5. Az edző szerint néha érdemes egy-két pontot feláldozni azért, hogy szentében fejezzük be a harcot. – Laut dem Trainer lohnt es sich manchmal, ein, zwei Punkte zu opfern, um den Kampf in Sente zu beenden.
6. Egy klasszikus kínai mondás úgy tartja: „Inkább veszíts el néhány követ, mint a kezdeményezést.” – Ein klassischer chinesischer Spruch lautet: „Verliere lieber ein paar Steine als die Initiative.“
7. Laci a következő hetekben minden lépésnél feljegyezte, hogy szente vagy gote volt-e. – Laci notierte in den folgenden Wochen bei jedem Zug, ob er Sente oder Gote war.
8. Meglepődött, milyen gyakran fejezett be harcokat feleslegesen gotéban. – Er war überrascht, wie oft er Kämpfe unnötig in Gote beendet hatte.
9. Két hónap múlva a győzelmi aránya jelentősen javult, pedig a taktikai tudása alig változott. – Zwei Monate später hatte sich seine Siegquote deutlich verbessert, obwohl sich sein taktisches Können kaum verändert hatte.
(aufklappen)magyarul
1. Laci gyakran nyert helyi harcokat, a játszmáit mégis sokszor elveszítette.
2. Az edzője egy játszmaelemzés során megmutatta neki, hol van a probléma.
3. Laci minden harcot gotéban (Gote, Nachhand) fejezett be, vagyis utána mindig az ellenfél választhatta meg a következő nagy pontot.
4. A szente (Sente, Vorhand) ezzel szemben azt jelenti, hogy a lépésre az ellenfélnek válaszolnia kell, így a kezdeményezés (Initiative) nálunk marad.
5. Az edző szerint néha érdemes egy-két pontot feláldozni azért, hogy szentében fejezzük be a harcot.
6. Egy klasszikus kínai mondás úgy tartja: „Inkább veszíts el néhány követ, mint a kezdeményezést.”
7. Laci a következő hetekben minden lépésnél feljegyezte, hogy szente vagy gote volt-e.
8. Meglepődött, milyen gyakran fejezett be harcokat feleslegesen gotéban.
9. Két hónap múlva a győzelmi aránya jelentősen javult, pedig a taktikai tudása alig változott.
(aufklappen)német
1. Laci gewann oft lokale Kämpfe, verlor seine Partien aber trotzdem häufig.
2. Sein Trainer zeigte ihm bei einer Partieanalyse, wo das Problem lag.
3. Laci beendete jeden Kampf in Gote (Nachhand), das heißt, danach konnte immer der Gegner den nächsten großen Punkt wählen.
4. Sente (Vorhand) bedeutet dagegen, dass der Gegner auf den Zug antworten muss, sodass die Initiative bei uns bleibt.
5. Laut dem Trainer lohnt es sich manchmal, ein, zwei Punkte zu opfern, um den Kampf in Sente zu beenden.
6. Ein klassischer chinesischer Spruch lautet: „Verliere lieber ein paar Steine als die Initiative.“
7. Laci notierte in den folgenden Wochen bei jedem Zug, ob er Sente oder Gote war.
8. Er war überrascht, wie oft er Kämpfe unnötig in Gote beendet hatte.
9. Zwei Monate später hatte sich seine Siegquote deutlich verbessert, obwohl sich sein taktisches Können kaum verändert hatte.
8. Kurzgeschichte – Vastagság és aji – Dicke und Aji
1. Horváth mester egy profi játszmát elemzett a klubban, amelyben a fehér hatalmas falat épített. – Meister Horváth analysierte im Club eine Profipartie, in der Weiß eine riesige Mauer gebaut hatte.
2. Elmagyarázta, hogy a vastagság (Dicke, jap. Atsumi) olyan erős alakzat, amelynek nincsenek gyengeségei, és amelyet nem lehet megtámadni. – Er erklärte, dass Dicke (jap. Atsumi) eine starke Form ist, die keine Schwächen hat und die man nicht angreifen kann.
3. A vastagságot nem szabad közvetlenül területre váltani, hanem az ellenfél gyenge csoportjait kell felé terelni. – Dicke soll man nicht direkt in Gebiet umwandeln, sondern die schwachen Gruppen des Gegners auf sie zutreiben.
4. Ha valaki a saját vastagsága mellé játszik, az olyan, mintha egy erős falat még jobban megerősítene – ez túl lassú. – Wer direkt neben seine eigene Dicke spielt, ist wie jemand, der eine starke Mauer noch mehr verstärkt – das ist zu langsam.
5. Ezután az ajiról (Aji, wörtl. „Nachgeschmack“) beszélt, amely a helyzetben rejlő, még ki nem használt lehetőségeket jelenti. – Danach sprach er über das Aji (wörtl. „Nachgeschmack“), das die in der Stellung verborgenen, noch nicht genutzten Möglichkeiten bezeichnet.
6. A profi játszmában a fekete a fehér fal mögött hagyott egy kis ajit, amelyet sokáig nem használt fel. – In der Profipartie ließ Schwarz hinter der weißen Mauer ein wenig Aji zurück, das es lange nicht nutzte.
7. Csak a végjátékban, a legalkalmasabb pillanatban aktiválta, és így több pontot nyert. – Erst im Endspiel, im günstigsten Moment, aktivierte es dieses und gewann so mehrere Punkte.
8. Horváth mester figyelmeztetett, hogy az ajit nem szabad túl korán „eltüntetni” (Aji verschwenden), mert akkor a lehetőség örökre elvész. – Meister Horváth warnte, dass man das Aji nicht zu früh „verschwenden“ darf, weil die Möglichkeit sonst für immer verloren geht.
9. A diákok közül többen bevallották, hogy eddig mindig azonnal kijátszották az összes fenyegetésüket. – Mehrere Schüler gaben zu, dass sie bisher immer sofort alle ihre Drohungen ausgespielt hatten.
(aufklappen)magyarul
1. Horváth mester egy profi játszmát elemzett a klubban, amelyben a fehér hatalmas falat épített.
2. Elmagyarázta, hogy a vastagság (Dicke, jap. Atsumi) olyan erős alakzat, amelynek nincsenek gyengeségei, és amelyet nem lehet megtámadni.
3. A vastagságot nem szabad közvetlenül területre váltani, hanem az ellenfél gyenge csoportjait kell felé terelni.
4. Ha valaki a saját vastagsága mellé játszik, az olyan, mintha egy erős falat még jobban megerősítene – ez túl lassú. – Wer direkt neben seine eigene Dicke spielt, ist wie jemand, der eine starke Mauer noch mehr verstärkt
5. Ezután az ajiról (Aji, wörtl. „Nachgeschmack“) beszélt, amely a helyzetben rejlő, még ki nem használt lehetőségeket jelenti.
6. A profi játszmában a fekete a fehér fal mögött hagyott egy kis ajit, amelyet sokáig nem használt fel.
7. Csak a végjátékban, a legalkalmasabb pillanatban aktiválta, és így több pontot nyert.
8. Horváth mester figyelmeztetett, hogy az ajit nem szabad túl korán „eltüntetni” (Aji verschwenden), mert akkor a lehetőség örökre elvész.
9. A diákok közül többen bevallották, hogy eddig mindig azonnal kijátszották az összes fenyegetésüket.
(aufklappen)német
1. Meister Horváth analysierte im Club eine Profipartie, in der Weiß eine riesige Mauer gebaut hatte.
2. Er erklärte, dass Dicke (jap. Atsumi) eine starke Form ist, die keine Schwächen hat und die man nicht angreifen kann.
3. Dicke soll man nicht direkt in Gebiet umwandeln, sondern die schwachen Gruppen des Gegners auf sie zutreiben.
4. das ist zu langsam.
5. Danach sprach er über das Aji (wörtl. „Nachgeschmack“), das die in der Stellung verborgenen, noch nicht genutzten Möglichkeiten bezeichnet.
6. In der Profipartie ließ Schwarz hinter der weißen Mauer ein wenig Aji zurück, das es lange nicht nutzte.
7. Erst im Endspiel, im günstigsten Moment, aktivierte es dieses und gewann so mehrere Punkte.
8. Meister Horváth warnte, dass man das Aji nicht zu früh „verschwenden“ darf, weil die Möglichkeit sonst für immer verloren geht.
9. Mehrere Schüler gaben zu, dass sie bisher immer sofort alle ihre Drohungen ausgespielt hatten.
9. Kurzgeschichte – A teszudzsi – Das Tesuji
1. Zsófi egy nehéz helyzetben azt hitte, hogy a két fehér csoport közé ékelődött köve menthetetlen. – Zsófi glaubte in einer schwierigen Lage, dass ihr zwischen zwei weiße Gruppen geklemmter Stein nicht zu retten sei.
2. Tíz percig nézte a táblát, és a feladványokon tanult mintákra gondolt. – Sie schaute zehn Minuten auf das Brett und dachte an die Muster, die sie bei den Aufgaben gelernt hatte.
3. Hirtelen észrevett egy lépést, amely első ránézésre értelmetlennek tűnt. – Plötzlich bemerkte sie einen Zug, der auf den ersten Blick sinnlos erschien.
4. Egy követ tett közvetlenül két fehér kő közé, egy úgynevezett ékelő lépéssel (Keil, jap. Warikomi). – Sie setzte einen Stein direkt zwischen zwei weiße Steine, mit einem sogenannten Keil (jap. Warikomi).
5. A fehér bármelyik oldalról üti is le, a másik oldalon vágási pont keletkezik. – Von welcher Seite Weiß ihn auch schlägt, auf der anderen Seite entsteht ein Schnittpunkt.
6. Az ilyen, helyileg legjobb, gyakran meglepő lépést teszudzsinak (Tesuji) nevezik. – Einen solchen lokal besten, oft überraschenden Zug nennt man Tesuji.
7. Zsófi köve nemcsak megmenekült, hanem ketté is vágta az ellenfél csoportjait. – Zsófis Stein wurde nicht nur gerettet, sondern trennte auch die Gruppen des Gegners in zwei.
8. Az ellenfele, egy nála két ranggal erősebb fiú, gratulált neki a szép lépéshez. – Ihr Gegner, ein zwei Ränge stärkerer Junge, gratulierte ihr zu dem schönen Zug.
9. Kovács tanár úr később azt mondta, hogy a teszudzsi nem véletlen, hanem sok ezer megoldott feladvány gyümölcse. – Herr Kovács sagte später, dass ein Tesuji kein Zufall sei, sondern die Frucht vieler tausend gelöster Aufgaben.
(aufklappen)magyarul
1. Zsófi egy nehéz helyzetben azt hitte, hogy a két fehér csoport közé ékelődött köve menthetetlen.
2. Tíz percig nézte a táblát, és a feladványokon tanult mintákra gondolt.
3. Hirtelen észrevett egy lépést, amely első ránézésre értelmetlennek tűnt.
4. Egy követ tett közvetlenül két fehér kő közé, egy úgynevezett ékelő lépéssel (Keil, jap. Warikomi).
5. A fehér bármelyik oldalról üti is le, a másik oldalon vágási pont keletkezik.
6. Az ilyen, helyileg legjobb, gyakran meglepő lépést teszudzsinak (Tesuji) nevezik.
7. Zsófi köve nemcsak megmenekült, hanem ketté is vágta az ellenfél csoportjait.
8. Az ellenfele, egy nála két ranggal erősebb fiú, gratulált neki a szép lépéshez.
9. Kovács tanár úr később azt mondta, hogy a teszudzsi nem véletlen, hanem sok ezer megoldott feladvány gyümölcse.
(aufklappen)német
1. Zsófi glaubte in einer schwierigen Lage, dass ihr zwischen zwei weiße Gruppen geklemmter Stein nicht zu retten sei.
2. Sie schaute zehn Minuten auf das Brett und dachte an die Muster, die sie bei den Aufgaben gelernt hatte.
3. Plötzlich bemerkte sie einen Zug, der auf den ersten Blick sinnlos erschien.
4. Sie setzte einen Stein direkt zwischen zwei weiße Steine, mit einem sogenannten Keil (jap. Warikomi).
5. Von welcher Seite Weiß ihn auch schlägt, auf der anderen Seite entsteht ein Schnittpunkt.
6. Einen solchen lokal besten, oft überraschenden Zug nennt man Tesuji.
7. Zsófis Stein wurde nicht nur gerettet, sondern trennte auch die Gruppen des Gegners in zwei.
8. Ihr Gegner, ein zwei Ränge stärkerer Junge, gratulierte ihr zu dem schönen Zug.
9. Herr Kovács sagte später, dass ein Tesuji kein Zufall sei, sondern die Frucht vieler tausend gelöster Aufgaben.
10. Kurzgeschichte – A végjáték – Das Endspiel
1. Nagypapa és Bence egy hosszú játszma végén szinte egyenlő pontszámmal álltak. – Opa und Bence standen am Ende einer langen Partie fast punktgleich.
2. Elérkeztek a végjátékhoz (Endspiel, jap. Yose), ahol a határvonalak véglegesítése zajlik. – Sie waren beim Endspiel (jap. Yose) angelangt, in dem die Grenzlinien festgelegt werden.
3. Nagypapa elmagyarázta, hogy a végjátékban a lépések értékét pontosan ki lehet számolni. – Opa erklärte, dass man im Endspiel den Wert der Züge genau berechnen kann.
4. A legértékesebbek a kettős szente (doppeltes Sente) lépések, amelyeket mindkét fél szentében játszhatna. – Am wertvollsten sind die doppelten Sente-Züge, die beide Seiten in Sente spielen könnten.
5. Utánuk jönnek az egyoldalú szente (einseitiges Sente) lépések, végül pedig a gote lépések nagyság szerint. – Danach kommen die einseitigen Sente-Züge und schließlich die Gote-Züge der Größe nach.
6. Bence először egy nagy gote lépést akart játszani, de nagypapa figyelmeztette, hogy előbb nézze meg a kettős szente pontot. – Bence wollte zuerst einen großen Gote-Zug spielen, aber Opa machte ihn darauf aufmerksam, sich zuerst den doppelten Sente-Punkt anzusehen.
7. Bence elfoglalta azt a pontot, és ezzel nyert két pontot anélkül, hogy a kezdeményezést elveszítette volna. – Bence besetzte diesen Punkt und gewann damit zwei Punkte, ohne die Initiative zu verlieren.
8. A végén, a semleges pontok (neutrale Punkte, jap. Dame) kitöltése után, Bence fél ponttal nyert. – Am Ende, nach dem Füllen der neutralen Punkte (jap. Dame), gewann Bence mit einem halben Punkt.
9. Nagypapa nevetve megjegyezte, hogy most először bánja, hogy ilyen jól tanította az unokáját. – Opa bemerkte lachend, dass er es zum ersten Mal bereue, seinen Enkel so gut unterrichtet zu haben.
(aufklappen)magyarul
1. Nagypapa és Bence egy hosszú játszma végén szinte egyenlő pontszámmal álltak.
2. Elérkeztek a végjátékhoz (Endspiel, jap. Yose), ahol a határvonalak véglegesítése zajlik.
3. Nagypapa elmagyarázta, hogy a végjátékban a lépések értékét pontosan ki lehet számolni.
4. A legértékesebbek a kettős szente (doppeltes Sente) lépések, amelyeket mindkét fél szentében játszhatna.
5. Utánuk jönnek az egyoldalú szente (einseitiges Sente) lépések, végül pedig a gote lépések nagyság szerint.
6. Bence először egy nagy gote lépést akart játszani, de nagypapa figyelmeztette, hogy előbb nézze meg a kettős szente pontot.
7. Bence elfoglalta azt a pontot, és ezzel nyert két pontot anélkül, hogy a kezdeményezést elveszítette volna.
8. A végén, a semleges pontok (neutrale Punkte, jap. Dame) kitöltése után, Bence fél ponttal nyert.
9. Nagypapa nevetve megjegyezte, hogy most először bánja, hogy ilyen jól tanította az unokáját.
(aufklappen)német
1. Opa und Bence standen am Ende einer langen Partie fast punktgleich.
2. Sie waren beim Endspiel (jap. Yose) angelangt, in dem die Grenzlinien festgelegt werden.
3. Opa erklärte, dass man im Endspiel den Wert der Züge genau berechnen kann.
4. Am wertvollsten sind die doppelten Sente-Züge, die beide Seiten in Sente spielen könnten.
5. Danach kommen die einseitigen Sente-Züge und schließlich die Gote-Züge der Größe nach.
6. Bence wollte zuerst einen großen Gote-Zug spielen, aber Opa machte ihn darauf aufmerksam, sich zuerst den doppelten Sente-Punkt anzusehen.
7. Bence besetzte diesen Punkt und gewann damit zwei Punkte, ohne die Initiative zu verlieren.
8. Am Ende, nach dem Füllen der neutralen Punkte (jap. Dame), gewann Bence mit einem halben Punkt.
9. Opa bemerkte lachend, dass er es zum ersten Mal bereue, seinen Enkel so gut unterrichtet zu haben.