054 thema 10

---

Thema 54 – Der Körper; ich und du

Stufe 10 – höchstes Niveau, professionelle Kommunikation über Körper und Beziehung (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – Testbeszéd az állásinterjún – Körpersprache im Vorstellungsgespräch

1. Farkas Orsolya kommunikációs tréner egy felkészítő alkalmat tart pályakezdőknek. – Die Kommunikationstrainerin Orsolya Farkas hält eine Vorbereitungssitzung für Berufseinsteiger.

2. Elmagyarázza, hogy az első benyomás (erster Eindruck) néhány másodperc alatt kialakul, jórészt nonverbális jelek (nonverbale Signale) alapján. – Sie erklärt, dass der erste Eindruck innerhalb weniger Sekunden entsteht, größtenteils anhand nonverbaler Signale.

3. Egy szimulált interjút videóra vesznek, amelyben Dániel játssza a jelöltet. – Man nimmt ein simuliertes Interview auf Video auf, in dem Dániel den Bewerber spielt.

4. A felvételen jól látszik, hogy Dániel keresztbe teszi a karját, és kerüli a szemkontaktust. – Auf der Aufnahme sieht man deutlich, dass Dániel die Arme verschränkt und den Blickkontakt meidet.

5. Orsolya hangsúlyozza, hogy a zárt testtartás (geschlossene Körperhaltung) gyakran elutasításként hat, még ha csak idegességből fakad is. – Orsolya betont, dass eine geschlossene Körperhaltung oft als Ablehnung wirkt, auch wenn sie nur aus Nervosität entsteht.

6. Ezzel szemben a nyitott testtartás (offene Körperhaltung) és a nyugodt kézmozdulatok magabiztosságot sugároznak. – Eine offene Körperhaltung und ruhige Handbewegungen strahlen dagegen Selbstsicherheit aus.

7. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kongruencia (Kongruenz), vagyis a szavak és a testbeszéd összhangja, a hitelesség (Glaubwürdigkeit) kulcsa. – Sie macht auch darauf aufmerksam, dass Kongruenz, also die Übereinstimmung von Worten und Körpersprache, der Schlüssel zur Glaubwürdigkeit ist.

8. „Ha a szád azt mondja, hogy lelkes vagy, de a vállad leesik, a kérdező a válladnak fog hinni” – magyarázza. – „Wenn dein Mund sagt, dass du begeistert bist, aber deine Schultern hängen, wird der Interviewer deinen Schultern glauben“, erklärt sie.

9. A második felvételen Dániel már egyenesen ül, és a kérdezőre néz, amikor válaszol. – Auf der zweiten Aufnahme sitzt Dániel schon aufrecht und schaut den Interviewer an, wenn er antwortet.

10. A csoport egyetért abban, hogy bár ugyanazokat a mondatokat mondta, most sokkal meggyőzőbb volt. – Die Gruppe ist sich einig, dass er, obwohl er dieselben Sätze sagte, jetzt viel überzeugender war.

(aufklappen)magyarul

1. Farkas Orsolya kommunikációs tréner egy felkészítő alkalmat tart pályakezdőknek.

2. Elmagyarázza, hogy az első benyomás (erster Eindruck) néhány másodperc alatt kialakul, jórészt nonverbális jelek (nonverbale Signale) alapján.

3. Egy szimulált interjút videóra vesznek, amelyben Dániel játssza a jelöltet.

4. A felvételen jól látszik, hogy Dániel keresztbe teszi a karját, és kerüli a szemkontaktust.

5. Orsolya hangsúlyozza, hogy a zárt testtartás (geschlossene Körperhaltung) gyakran elutasításként hat, még ha csak idegességből fakad is.

6. Ezzel szemben a nyitott testtartás (offene Körperhaltung) és a nyugodt kézmozdulatok magabiztosságot sugároznak.

7. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kongruencia (Kongruenz), vagyis a szavak és a testbeszéd összhangja, a hitelesség (Glaubwürdigkeit) kulcsa.

8. „Ha a szád azt mondja, hogy lelkes vagy, de a vállad leesik, a kérdező a válladnak fog hinni” – magyarázza.

9. A második felvételen Dániel már egyenesen ül, és a kérdezőre néz, amikor válaszol.

10. A csoport egyetért abban, hogy bár ugyanazokat a mondatokat mondta, most sokkal meggyőzőbb volt.

(aufklappen)német

1. Die Kommunikationstrainerin Orsolya Farkas hält eine Vorbereitungssitzung für Berufseinsteiger.

2. Sie erklärt, dass der erste Eindruck innerhalb weniger Sekunden entsteht, größtenteils anhand nonverbaler Signale.

3. Man nimmt ein simuliertes Interview auf Video auf, in dem Dániel den Bewerber spielt.

4. Auf der Aufnahme sieht man deutlich, dass Dániel die Arme verschränkt und den Blickkontakt meidet.

5. Orsolya betont, dass eine geschlossene Körperhaltung oft als Ablehnung wirkt, auch wenn sie nur aus Nervosität entsteht.

6. Eine offene Körperhaltung und ruhige Handbewegungen strahlen dagegen Selbstsicherheit aus.

7. Sie macht auch darauf aufmerksam, dass Kongruenz, also die Übereinstimmung von Worten und Körpersprache, der Schlüssel zur Glaubwürdigkeit ist.

8. „Wenn dein Mund sagt, dass du begeistert bist, aber deine Schultern hängen, wird der Interviewer deinen Schultern glauben“, erklärt sie.

9. Auf der zweiten Aufnahme sitzt Dániel schon aufrecht und schaut den Interviewer an, wenn er antwortet.

10. Die Gruppe ist sich einig, dass er, obwohl er dieselben Sätze sagte, jetzt viel überzeugender war.

2. Kurzgeschichte – A proxemika – Die Proxemik

1. Egy multinacionális vállalat budapesti irodájában interkulturális tréninget (interkulturelles Training) tartanak. – Im Budapester Büro eines multinationalen Unternehmens findet ein interkulturelles Training statt.

2. A trénerként dolgozó antropológus, Dr. Kelemen Ádám, a proxemika (Proxemik) fogalmával kezdi. – Der als Trainer tätige Anthropologe Dr. Ádám Kelemen beginnt mit dem Begriff der Proxemik.

3. Elmagyarázza, hogy Edward T. Hall négy távolsági zónát (Distanzzonen) különböztetett meg: az intim, a személyes, a társasági és a nyilvános zónát. – Er erklärt, dass Edward T. Hall vier Distanzzonen unterschied: die intime, die persönliche, die soziale und die öffentliche Zone.

4. Az intim zóna (Intimzone) nagyjából fél méterig terjed, és általában csak a hozzánk legközelebb állók léphetnek be. – Die Intimzone reicht etwa bis zu einem halben Meter, und in der Regel dürfen nur die uns am nächsten Stehenden sie betreten.

5. A személyes zóna (persönliche Zone) körülbelül fél métertől egy méter húszig tart, ez a baráti beszélgetések tere. – Die persönliche Zone reicht etwa von einem halben Meter bis zu einem Meter zwanzig; das ist der Raum für Gespräche unter Freunden.

6. A tréner hozzáteszi, hogy ezek a határok kultúránként, sőt egyénenként is eltérnek. – Der Trainer fügt hinzu, dass diese Grenzen je nach Kultur und sogar je nach Person unterschiedlich sind.

7. Egy japán kolléga elmondja, hogy számára a magyar két puszi kezdetben túlzott közelségnek (übermäßige Nähe) tűnt. – Ein japanischer Kollege erzählt, dass ihm die ungarischen zwei Küsschen anfangs wie übermäßige Nähe vorkamen.

8. Egy brazil kolléganő viszont éppen a németországi kollégák hűvös távolságtartását (Distanziertheit) érezte bántónak. – Eine brasilianische Kollegin empfand dagegen gerade die kühle Distanziertheit der Kollegen aus Deutschland als verletzend.

9. A tréning végére a résztvevők közös szabályokat fogalmaznak meg a köszönésre és az érintésre vonatkozóan. – Am Ende des Trainings formulieren die Teilnehmer gemeinsame Regeln für Begrüßung und Berührung.

10. A legfontosabb szabály az lesz, hogy kétség esetén meg kell kérdezni a másikat, mi esik neki jól. – Die wichtigste Regel wird sein, im Zweifel den anderen zu fragen, was ihm angenehm ist.

(aufklappen)magyarul

1. Egy multinacionális vállalat budapesti irodájában interkulturális tréninget (interkulturelles Training) tartanak.

2. A trénerként dolgozó antropológus, Dr. Kelemen Ádám, a proxemika (Proxemik) fogalmával kezdi.

3. Elmagyarázza, hogy Edward T. Hall négy távolsági zónát (Distanzzonen) különböztetett meg: az intim, a személyes, a társasági és a nyilvános zónát.

4. Az intim zóna (Intimzone) nagyjából fél méterig terjed, és általában csak a hozzánk legközelebb állók léphetnek be.

5. A személyes zóna (persönliche Zone) körülbelül fél métertől egy méter húszig tart, ez a baráti beszélgetések tere.

6. A tréner hozzáteszi, hogy ezek a határok kultúránként, sőt egyénenként is eltérnek.

7. Egy japán kolléga elmondja, hogy számára a magyar két puszi kezdetben túlzott közelségnek (übermäßige Nähe) tűnt.

8. Egy brazil kolléganő viszont éppen a németországi kollégák hűvös távolságtartását (Distanziertheit) érezte bántónak.

9. A tréning végére a résztvevők közös szabályokat fogalmaznak meg a köszönésre és az érintésre vonatkozóan.

10. A legfontosabb szabály az lesz, hogy kétség esetén meg kell kérdezni a másikat, mi esik neki jól.

(aufklappen)német

1. Im Budapester Büro eines multinationalen Unternehmens findet ein interkulturelles Training statt.

2. Der als Trainer tätige Anthropologe Dr. Ádám Kelemen beginnt mit dem Begriff der Proxemik.

3. Er erklärt, dass Edward T. Hall vier Distanzzonen unterschied: die intime, die persönliche, die soziale und die öffentliche Zone.

4. Die Intimzone reicht etwa bis zu einem halben Meter, und in der Regel dürfen nur die uns am nächsten Stehenden sie betreten.

5. Die persönliche Zone reicht etwa von einem halben Meter bis zu einem Meter zwanzig; das ist der Raum für Gespräche unter Freunden.

6. Der Trainer fügt hinzu, dass diese Grenzen je nach Kultur und sogar je nach Person unterschiedlich sind.

7. Ein japanischer Kollege erzählt, dass ihm die ungarischen zwei Küsschen anfangs wie übermäßige Nähe vorkamen.

8. Eine brasilianische Kollegin empfand dagegen gerade die kühle Distanziertheit der Kollegen aus Deutschland als verletzend.

9. Am Ende des Trainings formulieren die Teilnehmer gemeinsame Regeln für Begrüßung und Berührung.

10. Die wichtigste Regel wird sein, im Zweifel den anderen zu fragen, was ihm angenehm ist.

3. Kurzgeschichte – A tájékozott beleegyezés – Die informierte Einwilligung

1. Dr. Vass Ildikó sebész egy műtét előtti beszélgetésre hívja be páciensét, Orbán Istvánt. – Die Chirurgin Dr. Ildikó Vass bittet ihren Patienten István Orbán zu einem Gespräch vor der Operation.

2. Elmagyarázza neki, hogy a tájékozott beleegyezés (informierte Einwilligung) nélkül semmilyen beavatkozás nem végezhető el. – Sie erklärt ihm, dass ohne informierte Einwilligung kein Eingriff durchgeführt werden darf.

3. Ez azt jelenti, hogy a betegnek ismernie kell a beavatkozás célját, menetét, kockázatait és az esetleges alternatívákat. – Das bedeutet, dass der Patient Zweck, Ablauf, Risiken und mögliche Alternativen des Eingriffs kennen muss.

4. A doktornő egy egyszerű rajzon mutatja meg, hol fogja megnyitni a hasfalat. – Die Ärztin zeigt auf einer einfachen Zeichnung, wo sie die Bauchdecke öffnen wird.

5. István megkérdezi, mi történne, ha nem vállalná a műtétet. – István fragt, was passieren würde, wenn er die Operation nicht auf sich nehmen würde.

6. Dr. Vass nyíltan elmondja, hogy ebben az esetben a gyulladás súlyosbodhatna, de a döntés joga a betegé. – Dr. Vass sagt offen, dass sich in diesem Fall die Entzündung verschlimmern könnte, das Entscheidungsrecht aber beim Patienten liegt.

7. Kiemeli, hogy a betegnek joga van a visszavonáshoz (Widerruf), akár közvetlenül a műtét előtt is. – Sie hebt hervor, dass der Patient ein Recht auf Widerruf hat, sogar unmittelbar vor der Operation.

8. Az orvosnő a beszélgetés végén arra kéri Istvánt, hogy saját szavaival foglalja össze, amit megértett. – Am Ende des Gesprächs bittet die Ärztin István, das Verstandene mit eigenen Worten zusammenzufassen.

9. Ez a visszakérdezéses módszer (Teach-back-Methode) segít kiszűrni a félreértéseket. – Diese Teach-back-Methode hilft, Missverständnisse herauszufiltern.

10. István csak ezután írja alá a beleegyező nyilatkozatot (Einwilligungserklärung), és azt mondja, most először érzi, hogy ő dönt a saját testéről. – Erst danach unterschreibt István die Einwilligungserklärung und sagt, dass er zum ersten Mal das Gefühl hat, selbst über seinen Körper zu entscheiden.

(aufklappen)magyarul

1. Dr. Vass Ildikó sebész egy műtét előtti beszélgetésre hívja be páciensét, Orbán Istvánt.

2. Elmagyarázza neki, hogy a tájékozott beleegyezés (informierte Einwilligung) nélkül semmilyen beavatkozás nem végezhető el.

3. Ez azt jelenti, hogy a betegnek ismernie kell a beavatkozás célját, menetét, kockázatait és az esetleges alternatívákat.

4. A doktornő egy egyszerű rajzon mutatja meg, hol fogja megnyitni a hasfalat.

5. István megkérdezi, mi történne, ha nem vállalná a műtétet.

6. Dr. Vass nyíltan elmondja, hogy ebben az esetben a gyulladás súlyosbodhatna, de a döntés joga a betegé.

7. Kiemeli, hogy a betegnek joga van a visszavonáshoz (Widerruf), akár közvetlenül a műtét előtt is.

8. Az orvosnő a beszélgetés végén arra kéri Istvánt, hogy saját szavaival foglalja össze, amit megértett.

9. Ez a visszakérdezéses módszer (Teach-back-Methode) segít kiszűrni a félreértéseket.

10. István csak ezután írja alá a beleegyező nyilatkozatot (Einwilligungserklärung), és azt mondja, most először érzi, hogy ő dönt a saját testéről.

(aufklappen)német

1. Die Chirurgin Dr. Ildikó Vass bittet ihren Patienten István Orbán zu einem Gespräch vor der Operation.

2. Sie erklärt ihm, dass ohne informierte Einwilligung kein Eingriff durchgeführt werden darf.

3. Das bedeutet, dass der Patient Zweck, Ablauf, Risiken und mögliche Alternativen des Eingriffs kennen muss.

4. Die Ärztin zeigt auf einer einfachen Zeichnung, wo sie die Bauchdecke öffnen wird.

5. István fragt, was passieren würde, wenn er die Operation nicht auf sich nehmen würde.

6. Dr. Vass sagt offen, dass sich in diesem Fall die Entzündung verschlimmern könnte, das Entscheidungsrecht aber beim Patienten liegt.

7. Sie hebt hervor, dass der Patient ein Recht auf Widerruf hat, sogar unmittelbar vor der Operation.

8. Am Ende des Gesprächs bittet die Ärztin István, das Verstandene mit eigenen Worten zusammenzufassen.

9. Diese Teach-back-Methode hilft, Missverständnisse herauszufiltern.

10. Erst danach unterschreibt István die Einwilligungserklärung und sagt, dass er zum ersten Mal das Gefühl hat, selbst über seinen Körper zu entscheiden.

4. Kurzgeschichte – Érintés az ápolásban – Berührung in der Pflege

1. Egy intenzív osztályon Gál Krisztina ápolónő egy kómában fekvő fiatal férfit gondoz. – Auf einer Intensivstation pflegt die Krankenschwester Krisztina Gál einen jungen Mann, der im Koma liegt.

2. Krisztina a bazális stimuláció (basale Stimulation) módszerével dolgozik, amely az érintésen keresztül keres kapcsolatot a beteggel. – Krisztina arbeitet mit der Methode der basalen Stimulation, die über Berührung Kontakt zum Patienten sucht.

3. Minden ápolási művelet előtt egy úgynevezett kezdő érintéssel (Initialberührung) jelzi, hogy megérkezett. – Vor jeder Pflegehandlung signalisiert sie mit einer sogenannten Initialberührung, dass sie angekommen ist.

4. Ezt mindig ugyanazon a helyen, a beteg vállán végzi, és közben elmondja a nevét. – Diese führt sie immer an derselben Stelle, an der Schulter des Patienten, durch und nennt dabei ihren Namen.

5. A mosdatás során a szőrnövés irányában halad, mert ez nyugtató hatású. – Beim Waschen geht sie in Haarwuchsrichtung vor, weil das beruhigend wirkt.

6. Egy fiatal kollégája megkérdezi, van-e értelme ennek, ha a beteg úgysem reagál. – Eine junge Kollegin fragt, ob das einen Sinn hat, wenn der Patient ohnehin nicht reagiert.

7. Krisztina megmutatja neki a monitoron, hogy az érintés után a beteg pulzusa és légzése láthatóan lelassul. – Krisztina zeigt ihr auf dem Monitor, dass sich nach der Berührung Puls und Atmung des Patienten sichtbar verlangsamen.

8. Elmagyarázza, hogy a tapintás az első érzékszerv, amely az anyaméhben kifejlődik, és gyakran az utolsó, amely megszűnik. – Sie erklärt, dass der Tastsinn das erste Sinnesorgan ist, das sich im Mutterleib entwickelt, und oft das letzte, das erlischt.

9. Hozzáteszi, hogy a kiszolgáltatott ember testének érintése mindig különös felelősséggel (Verantwortung) jár. – Sie fügt hinzu, dass die Berührung des Körpers eines hilflosen Menschen immer mit besonderer Verantwortung verbunden ist.

10. Hetekkel később a férfi felébred, és elmondja, hogy homályosan emlékszik egy hangra, amely minden reggel köszönt neki. – Wochen später erwacht der Mann und erzählt, dass er sich vage an eine Stimme erinnert, die ihn jeden Morgen begrüßt hat.

(aufklappen)magyarul

1. Egy intenzív osztályon Gál Krisztina ápolónő egy kómában fekvő fiatal férfit gondoz.

2. Krisztina a bazális stimuláció (basale Stimulation) módszerével dolgozik, amely az érintésen keresztül keres kapcsolatot a beteggel.

3. Minden ápolási művelet előtt egy úgynevezett kezdő érintéssel (Initialberührung) jelzi, hogy megérkezett.

4. Ezt mindig ugyanazon a helyen, a beteg vállán végzi, és közben elmondja a nevét.

5. A mosdatás során a szőrnövés irányában halad, mert ez nyugtató hatású.

6. Egy fiatal kollégája megkérdezi, van-e értelme ennek, ha a beteg úgysem reagál.

7. Krisztina megmutatja neki a monitoron, hogy az érintés után a beteg pulzusa és légzése láthatóan lelassul.

8. Elmagyarázza, hogy a tapintás az első érzékszerv, amely az anyaméhben kifejlődik, és gyakran az utolsó, amely megszűnik.

9. Hozzáteszi, hogy a kiszolgáltatott ember testének érintése mindig különös felelősséggel (Verantwortung) jár.

10. Hetekkel később a férfi felébred, és elmondja, hogy homályosan emlékszik egy hangra, amely minden reggel köszönt neki.

(aufklappen)német

1. Auf einer Intensivstation pflegt die Krankenschwester Krisztina Gál einen jungen Mann, der im Koma liegt.

2. Krisztina arbeitet mit der Methode der basalen Stimulation, die über Berührung Kontakt zum Patienten sucht.

3. Vor jeder Pflegehandlung signalisiert sie mit einer sogenannten Initialberührung, dass sie angekommen ist.

4. Diese führt sie immer an derselben Stelle, an der Schulter des Patienten, durch und nennt dabei ihren Namen.

5. Beim Waschen geht sie in Haarwuchsrichtung vor, weil das beruhigend wirkt.

6. Eine junge Kollegin fragt, ob das einen Sinn hat, wenn der Patient ohnehin nicht reagiert.

7. Krisztina zeigt ihr auf dem Monitor, dass sich nach der Berührung Puls und Atmung des Patienten sichtbar verlangsamen.

8. Sie erklärt, dass der Tastsinn das erste Sinnesorgan ist, das sich im Mutterleib entwickelt, und oft das letzte, das erlischt.

9. Sie fügt hinzu, dass die Berührung des Körpers eines hilflosen Menschen immer mit besonderer Verantwortung verbunden ist.

10. Wochen später erwacht der Mann und erzählt, dass er sich vage an eine Stimme erinnert, die ihn jeden Morgen begrüßt hat.

5. Kurzgeschichte – A pszichoszomatikus anamnézis – Die psychosomatische Anamnese

1. Dr. Halász Gábor, aki belgyógyász és pszichoterapeuta is, egy fiatal nőt fogad, akinek hónapok óta visszatérő hasi fájdalmai vannak. – Dr. Gábor Halász, der sowohl Internist als auch Psychotherapeut ist, empfängt eine junge Frau, die seit Monaten wiederkehrende Bauchschmerzen hat.

2. A páciens, Laura, már számos vizsgálaton átesett, de szervi eltérést (organischer Befund) nem találtak. – Die Patientin Laura hat schon zahlreiche Untersuchungen hinter sich, aber es wurde kein organischer Befund festgestellt.

3. Dr. Halász nem azzal kezdi, hogy „ez csak lelki”, hanem komolyan veszi a panaszokat. – Dr. Halász beginnt nicht damit, dass „es nur psychisch“ sei, sondern nimmt die Beschwerden ernst.

4. A pszichoszomatikus anamnézis (psychosomatische Anamnese) során nemcsak a tünetekről, hanem Laura életkörülményeiről is kérdez. – Bei der psychosomatischen Anamnese fragt er nicht nur nach den Symptomen, sondern auch nach Lauras Lebensumständen.

5. Kiderül, hogy a fájdalmak mindig vasárnap este erősödnek fel, a munkahét kezdete előtt. – Es stellt sich heraus, dass die Schmerzen immer am Sonntagabend stärker werden, vor Beginn der Arbeitswoche.

6. Az orvos elmagyarázza a bél-agy tengely (Darm-Hirn-Achse) fogalmát, vagyis hogy a bél és az agy folyamatos kapcsolatban áll egymással. – Der Arzt erklärt den Begriff der Darm-Hirn-Achse, also dass Darm und Gehirn in ständiger Verbindung miteinander stehen.

7. A tartós stressz ezért valódi, mérhető testi tüneteket (körperliche Symptome) okozhat. – Dauerhafter Stress kann daher echte, messbare körperliche Symptome verursachen.

8. Laura megkönnyebbül, mert eddig úgy érezte, senki sem hiszi el, hogy valóban fáj neki. – Laura ist erleichtert, weil sie bisher das Gefühl hatte, dass ihr niemand glaubt, dass es ihr wirklich wehtut.

9. Közösen kezelési tervet (Behandlungsplan) állítanak össze, amely relaxációs technikákat és rövid pszichoterápiát is tartalmaz. – Gemeinsam stellen sie einen Behandlungsplan auf, der auch Entspannungstechniken und eine Kurzpsychotherapie umfasst.

10. Dr. Halász szerint a gyógyítás akkor kezdődik, amikor a test és a lélek nem egymás ellen, hanem együtt kapnak figyelmet. – Laut Dr. Halász beginnt das Heilen dann, wenn Körper und Seele nicht gegeneinander, sondern gemeinsam Aufmerksamkeit bekommen.

(aufklappen)magyarul

1. Dr. Halász Gábor, aki belgyógyász és pszichoterapeuta is, egy fiatal nőt fogad, akinek hónapok óta visszatérő hasi fájdalmai vannak.

2. A páciens, Laura, már számos vizsgálaton átesett, de szervi eltérést (organischer Befund) nem találtak.

3. Dr. Halász nem azzal kezdi, hogy „ez csak lelki”, hanem komolyan veszi a panaszokat.

4. A pszichoszomatikus anamnézis (psychosomatische Anamnese) során nemcsak a tünetekről, hanem Laura életkörülményeiről is kérdez.

5. Kiderül, hogy a fájdalmak mindig vasárnap este erősödnek fel, a munkahét kezdete előtt.

6. Az orvos elmagyarázza a bél-agy tengely (Darm-Hirn-Achse) fogalmát, vagyis hogy a bél és az agy folyamatos kapcsolatban áll egymással.

7. A tartós stressz ezért valódi, mérhető testi tüneteket (körperliche Symptome) okozhat.

8. Laura megkönnyebbül, mert eddig úgy érezte, senki sem hiszi el, hogy valóban fáj neki.

9. Közösen kezelési tervet (Behandlungsplan) állítanak össze, amely relaxációs technikákat és rövid pszichoterápiát is tartalmaz.

10. Dr. Halász szerint a gyógyítás akkor kezdődik, amikor a test és a lélek nem egymás ellen, hanem együtt kapnak figyelmet.

(aufklappen)német

1. Dr. Gábor Halász, der sowohl Internist als auch Psychotherapeut ist, empfängt eine junge Frau, die seit Monaten wiederkehrende Bauchschmerzen hat.

2. Die Patientin Laura hat schon zahlreiche Untersuchungen hinter sich, aber es wurde kein organischer Befund festgestellt.

3. Dr. Halász beginnt nicht damit, dass „es nur psychisch“ sei, sondern nimmt die Beschwerden ernst.

4. Bei der psychosomatischen Anamnese fragt er nicht nur nach den Symptomen, sondern auch nach Lauras Lebensumständen.

5. Es stellt sich heraus, dass die Schmerzen immer am Sonntagabend stärker werden, vor Beginn der Arbeitswoche.

6. Der Arzt erklärt den Begriff der Darm-Hirn-Achse, also dass Darm und Gehirn in ständiger Verbindung miteinander stehen.

7. Dauerhafter Stress kann daher echte, messbare körperliche Symptome verursachen.

8. Laura ist erleichtert, weil sie bisher das Gefühl hatte, dass ihr niemand glaubt, dass es ihr wirklich wehtut.

9. Gemeinsam stellen sie einen Behandlungsplan auf, der auch Entspannungstechniken und eine Kurzpsychotherapie umfasst.

10. Laut Dr. Halász beginnt das Heilen dann, wenn Körper und Seele nicht gegeneinander, sondern gemeinsam Aufmerksamkeit bekommen.

6. Kurzgeschichte – Testközpontú pszichoterápia – Körperpsychotherapie

1. Molnár Zita testközpontú pszichoterapeuta (Körperpsychotherapeutin) egy férfival dolgozik, aki egy baleset óta szorongásos rohamokkal (Panikattacken) küzd. – Die Körperpsychotherapeutin Zita Molnár arbeitet mit einem Mann, der seit einem Unfall mit Panikattacken kämpft.

2. A páciens, Bálint, szavakkal nehezen tudja kifejezni, mit érez. – Der Patient Bálint kann nur schwer in Worte fassen, was er fühlt.

3. Zita ezért arra kéri, hogy figyelje meg, hol és hogyan jelentkezik a félelem a testében. – Zita bittet ihn deshalb, zu beobachten, wo und wie sich die Angst in seinem Körper zeigt.

4. Bálint elmondja, hogy ilyenkor összeszorul a mellkasa, és hideg lesz a keze. – Bálint erzählt, dass sich dann seine Brust zusammenzieht und seine Hände kalt werden.

5. A terapeuta a földelés (Erdung) technikáját tanítja meg neki, amelyben tudatosan érzékeli a talpát a padlón. – Die Therapeutin bringt ihm die Technik der Erdung bei, bei der er bewusst seine Fußsohlen auf dem Boden wahrnimmt.

6. Megtanulja azt is, hogyan szabályozhatja a légzésével az idegrendszere izgalmi állapotát (Erregungszustand). – Er lernt auch, wie er mit seiner Atmung den Erregungszustand seines Nervensystems regulieren kann.

7. Zita elmagyarázza, hogy a vegetatív idegrendszer (vegetatives Nervensystem) két ága, a szimpatikus (Sympathikus) és a paraszimpatikus (Parasympathikus) rendszer egymás ellensúlyai. – Zita erklärt, dass die beiden Zweige des vegetativen Nervensystems, der Sympathikus und der Parasympathikus, Gegenspieler sind.

8. A lassú kilégzés a paraszimpatikus rendszert aktiválja, amely megnyugtatja a testet. – Das langsame Ausatmen aktiviert den Parasympathikus, der den Körper beruhigt.

9. Néhány hónap múlva Bálint már a roham első jeleinél képes megállítani a folyamatot. – Nach einigen Monaten ist Bálint schon bei den ersten Anzeichen einer Attacke in der Lage, den Prozess zu stoppen.

10. Az utolsó ülésen azt mondja, hogy a teste, amelytől korábban félt, most a legjobb szövetségese lett. – In der letzten Sitzung sagt er, dass sein Körper, vor dem er früher Angst hatte, jetzt sein bester Verbündeter geworden ist.

(aufklappen)magyarul

1. Molnár Zita testközpontú pszichoterapeuta (Körperpsychotherapeutin) egy férfival dolgozik, aki egy baleset óta szorongásos rohamokkal (Panikattacken) küzd.

2. A páciens, Bálint, szavakkal nehezen tudja kifejezni, mit érez.

3. Zita ezért arra kéri, hogy figyelje meg, hol és hogyan jelentkezik a félelem a testében.

4. Bálint elmondja, hogy ilyenkor összeszorul a mellkasa, és hideg lesz a keze.

5. A terapeuta a földelés (Erdung) technikáját tanítja meg neki, amelyben tudatosan érzékeli a talpát a padlón.

6. Megtanulja azt is, hogyan szabályozhatja a légzésével az idegrendszere izgalmi állapotát (Erregungszustand).

7. Zita elmagyarázza, hogy a vegetatív idegrendszer (vegetatives Nervensystem) két ága, a szimpatikus (Sympathikus) és a paraszimpatikus (Parasympathikus) rendszer egymás ellensúlyai.

8. A lassú kilégzés a paraszimpatikus rendszert aktiválja, amely megnyugtatja a testet.

9. Néhány hónap múlva Bálint már a roham első jeleinél képes megállítani a folyamatot.

10. Az utolsó ülésen azt mondja, hogy a teste, amelytől korábban félt, most a legjobb szövetségese lett.

(aufklappen)német

1. Die Körperpsychotherapeutin Zita Molnár arbeitet mit einem Mann, der seit einem Unfall mit Panikattacken kämpft.

2. Der Patient Bálint kann nur schwer in Worte fassen, was er fühlt.

3. Zita bittet ihn deshalb, zu beobachten, wo und wie sich die Angst in seinem Körper zeigt.

4. Bálint erzählt, dass sich dann seine Brust zusammenzieht und seine Hände kalt werden.

5. Die Therapeutin bringt ihm die Technik der Erdung bei, bei der er bewusst seine Fußsohlen auf dem Boden wahrnimmt.

6. Er lernt auch, wie er mit seiner Atmung den Erregungszustand seines Nervensystems regulieren kann.

7. Zita erklärt, dass die beiden Zweige des vegetativen Nervensystems, der Sympathikus und der Parasympathikus, Gegenspieler sind.

8. Das langsame Ausatmen aktiviert den Parasympathikus, der den Körper beruhigt.

9. Nach einigen Monaten ist Bálint schon bei den ersten Anzeichen einer Attacke in der Lage, den Prozess zu stoppen.

10. In der letzten Sitzung sagt er, dass sein Körper, vor dem er früher Angst hatte, jetzt sein bester Verbündeter geworden ist.

7. Kurzgeschichte – Az aktív hallgatás – Das aktive Zuhören

1. Egy kórházi továbbképzésen Pásztor Erika pszichológus az aktív hallgatásról (aktives Zuhören) tart gyakorlati foglalkozást. – Bei einer Fortbildung im Krankenhaus hält die Psychologin Erika Pásztor eine praktische Einheit über aktives Zuhören.

2. Elmondja, hogy az aktív hallgatás nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra (Tonfall) és a testbeszédre is figyel. – Sie erzählt, dass aktives Zuhören nicht nur auf die Worte, sondern auch auf den Tonfall und die Körpersprache achtet.

3. Három alapeleme a parafrázis (Paraphrasieren), az érzelmek tükrözése (Verbalisieren von Gefühlen) és a nyitott kérdések (offene Fragen). – Seine drei Grundelemente sind das Paraphrasieren, das Verbalisieren von Gefühlen und offene Fragen.

4. A résztvevők párokban gyakorolnak: az egyik egy nehéz élményről mesél, a másik hallgatja. – Die Teilnehmer üben paarweise: Einer erzählt von einem schwierigen Erlebnis, der andere hört zu.

5. Egy fiatal orvos, Márton, az első körben folyamatosan tanácsokat ad, ahelyett hogy hallgatna. – Ein junger Arzt, Márton, gibt in der ersten Runde ständig Ratschläge, statt zuzuhören.

6. Erika rámutat, hogy a korai tanácsadás gyakran azt üzeni: „nem akarom hallani a fájdalmadat”. – Erika weist darauf hin, dass frühes Ratgeben oft die Botschaft sendet: „Ich will deinen Schmerz nicht hören.“

7. A második körben Márton csak bólint, előrehajol, és néha visszamondja, amit hallott. – In der zweiten Runde nickt Márton nur, beugt sich vor und gibt ab und zu wieder, was er gehört hat.

8. Beszélgetőtársa utána elmondja, hogy most először érezte, hogy valóban megértik. – Sein Gesprächspartner sagt danach, dass er sich jetzt zum ersten Mal wirklich verstanden gefühlt hat.

9. Erika hozzáteszi, hogy a tudattalan tükrözés (unbewusstes Spiegeln), például a hasonló testtartás felvétele, az összhang (Rapport) jele. – Erika fügt hinzu, dass unbewusstes Spiegeln, etwa das Einnehmen einer ähnlichen Körperhaltung, ein Zeichen von Rapport ist.

10. Márton azóta a vizitek során leül a betegek ágya mellé, mert rájött, hogy a szemmagasság (Augenhöhe) többet mond minden szónál. – Márton setzt sich seitdem bei den Visiten neben die Betten der Patienten, weil er erkannt hat, dass Augenhöhe mehr sagt als jedes Wort.

(aufklappen)magyarul

1. Egy kórházi továbbképzésen Pásztor Erika pszichológus az aktív hallgatásról (aktives Zuhören) tart gyakorlati foglalkozást.

2. Elmondja, hogy az aktív hallgatás nemcsak a szavakra, hanem a hanghordozásra (Tonfall) és a testbeszédre is figyel.

3. Három alapeleme a parafrázis (Paraphrasieren), az érzelmek tükrözése (Verbalisieren von Gefühlen) és a nyitott kérdések (offene Fragen).

4. A résztvevők párokban gyakorolnak: az egyik egy nehéz élményről mesél, a másik hallgatja.

5. Egy fiatal orvos, Márton, az első körben folyamatosan tanácsokat ad, ahelyett hogy hallgatna.

6. Erika rámutat, hogy a korai tanácsadás gyakran azt üzeni: „nem akarom hallani a fájdalmadat”.

7. A második körben Márton csak bólint, előrehajol, és néha visszamondja, amit hallott.

8. Beszélgetőtársa utána elmondja, hogy most először érezte, hogy valóban megértik.

9. Erika hozzáteszi, hogy a tudattalan tükrözés (unbewusstes Spiegeln), például a hasonló testtartás felvétele, az összhang (Rapport) jele.

10. Márton azóta a vizitek során leül a betegek ágya mellé, mert rájött, hogy a szemmagasság (Augenhöhe) többet mond minden szónál.

(aufklappen)német

1. Bei einer Fortbildung im Krankenhaus hält die Psychologin Erika Pásztor eine praktische Einheit über aktives Zuhören.

2. Sie erzählt, dass aktives Zuhören nicht nur auf die Worte, sondern auch auf den Tonfall und die Körpersprache achtet.

3. Seine drei Grundelemente sind das Paraphrasieren, das Verbalisieren von Gefühlen und offene Fragen.

4. Die Teilnehmer üben paarweise: Einer erzählt von einem schwierigen Erlebnis, der andere hört zu.

5. Ein junger Arzt, Márton, gibt in der ersten Runde ständig Ratschläge, statt zuzuhören.

6. Erika weist darauf hin, dass frühes Ratgeben oft die Botschaft sendet: „Ich will deinen Schmerz nicht hören.“

7. In der zweiten Runde nickt Márton nur, beugt sich vor und gibt ab und zu wieder, was er gehört hat.

8. Sein Gesprächspartner sagt danach, dass er sich jetzt zum ersten Mal wirklich verstanden gefühlt hat.

9. Erika fügt hinzu, dass unbewusstes Spiegeln, etwa das Einnehmen einer ähnlichen Körperhaltung, ein Zeichen von Rapport ist.

10. Márton setzt sich seitdem bei den Visiten neben die Betten der Patienten, weil er erkannt hat, dass Augenhöhe mehr sagt als jedes Wort.

8. Kurzgeschichte – A traumatudatos megközelítés – Der traumasensible Ansatz

1. Egy menekülteket segítő szervezetnél Baranyi Eszter szociális munkás egy új munkatársat tanít be. – Bei einer Organisation, die Geflüchteten hilft, arbeitet die Sozialarbeiterin Eszter Baranyi eine neue Mitarbeiterin ein.

2. Elmagyarázza, hogy sok ügyfelük traumatikus élményeken (traumatische Erlebnisse) ment keresztül, amelyek a testükben is nyomot hagytak. – Sie erklärt, dass viele ihrer Klienten traumatische Erlebnisse durchgemacht haben, die auch in ihrem Körper Spuren hinterlassen haben.

3. A traumatudatos megközelítés (traumasensibler Ansatz) azt jelenti, hogy minden helyzetben a biztonságérzet (Sicherheitsgefühl) megteremtése az első. – Der traumasensible Ansatz bedeutet, dass in jeder Situation die Herstellung eines Sicherheitsgefühls an erster Stelle steht.

4. Eszter felhívja a figyelmet arra, hogy egy váratlan érintés vagy egy hangos ajtócsapódás is kiválthat úgynevezett visszaemlékezést (Flashback). – Eszter weist darauf hin, dass auch eine unerwartete Berührung oder ein lautes Türknallen einen sogenannten Flashback auslösen kann.

5. Ezért mindig előre jelzik, mit fognak tenni, és engedélyt kérnek, mielőtt valakihez közel lépnének. – Deshalb kündigen sie immer vorher an, was sie tun werden, und bitten um Erlaubnis, bevor sie jemandem nahe kommen.

6. A beszélgetésekhez olyan ülésrendet választanak, amelyben az ügyfél látja az ajtót, és bármikor kimehet. – Für die Gespräche wählen sie eine Sitzordnung, bei der der Klient die Tür sieht und jederzeit hinausgehen kann.

7. Az új munkatárs, Nóra, megkérdezi, nem túlzás-e ennyire odafigyelni az apróságokra. – Die neue Mitarbeiterin Nóra fragt, ob es nicht übertrieben sei, so sehr auf Kleinigkeiten zu achten.

8. Eszter elmondja, hogy egy afgán fiatal csak akkor kezdett el beszélni, amikor végre nem érezte magát sarokba szorítva. – Eszter erzählt, dass ein junger Afghane erst zu sprechen begann, als er sich endlich nicht mehr in die Ecke gedrängt fühlte.

9. Hozzáteszi, hogy a munkatársaknak is figyelniük kell saját testi jelzéseikre, hogy elkerüljék a másodlagos traumatizációt (Sekundärtraumatisierung). – Sie fügt hinzu, dass auch die Mitarbeitenden auf ihre eigenen Körpersignale achten müssen, um eine Sekundärtraumatisierung zu vermeiden.

10. Nóra az első hét végén azt írja a naplójába, hogy itt a tisztelet a testtartásban és a távolságban kezdődik, nem a szavakban. – Nóra schreibt am Ende der ersten Woche in ihr Tagebuch, dass Respekt hier in der Körperhaltung und im Abstand beginnt, nicht in den Worten.

(aufklappen)magyarul

1. Egy menekülteket segítő szervezetnél Baranyi Eszter szociális munkás egy új munkatársat tanít be.

2. Elmagyarázza, hogy sok ügyfelük traumatikus élményeken (traumatische Erlebnisse) ment keresztül, amelyek a testükben is nyomot hagytak.

3. A traumatudatos megközelítés (traumasensibler Ansatz) azt jelenti, hogy minden helyzetben a biztonságérzet (Sicherheitsgefühl) megteremtése az első.

4. Eszter felhívja a figyelmet arra, hogy egy váratlan érintés vagy egy hangos ajtócsapódás is kiválthat úgynevezett visszaemlékezést (Flashback).

5. Ezért mindig előre jelzik, mit fognak tenni, és engedélyt kérnek, mielőtt valakihez közel lépnének.

6. A beszélgetésekhez olyan ülésrendet választanak, amelyben az ügyfél látja az ajtót, és bármikor kimehet.

7. Az új munkatárs, Nóra, megkérdezi, nem túlzás-e ennyire odafigyelni az apróságokra.

8. Eszter elmondja, hogy egy afgán fiatal csak akkor kezdett el beszélni, amikor végre nem érezte magát sarokba szorítva.

9. Hozzáteszi, hogy a munkatársaknak is figyelniük kell saját testi jelzéseikre, hogy elkerüljék a másodlagos traumatizációt (Sekundärtraumatisierung).

10. Nóra az első hét végén azt írja a naplójába, hogy itt a tisztelet a testtartásban és a távolságban kezdődik, nem a szavakban.

(aufklappen)német

1. Bei einer Organisation, die Geflüchteten hilft, arbeitet die Sozialarbeiterin Eszter Baranyi eine neue Mitarbeiterin ein.

2. Sie erklärt, dass viele ihrer Klienten traumatische Erlebnisse durchgemacht haben, die auch in ihrem Körper Spuren hinterlassen haben.

3. Der traumasensible Ansatz bedeutet, dass in jeder Situation die Herstellung eines Sicherheitsgefühls an erster Stelle steht.

4. Eszter weist darauf hin, dass auch eine unerwartete Berührung oder ein lautes Türknallen einen sogenannten Flashback auslösen kann.

5. Deshalb kündigen sie immer vorher an, was sie tun werden, und bitten um Erlaubnis, bevor sie jemandem nahe kommen.

6. Für die Gespräche wählen sie eine Sitzordnung, bei der der Klient die Tür sieht und jederzeit hinausgehen kann.

7. Die neue Mitarbeiterin Nóra fragt, ob es nicht übertrieben sei, so sehr auf Kleinigkeiten zu achten.

8. Eszter erzählt, dass ein junger Afghane erst zu sprechen begann, als er sich endlich nicht mehr in die Ecke gedrängt fühlte.

9. Sie fügt hinzu, dass auch die Mitarbeitenden auf ihre eigenen Körpersignale achten müssen, um eine Sekundärtraumatisierung zu vermeiden.

10. Nóra schreibt am Ende der ersten Woche in ihr Tagebuch, dass Respekt hier in der Körperhaltung und im Abstand beginnt, nicht in den Worten.

9. Kurzgeschichte – Testképzavar és evészavar – Körperbildstörung und Essstörung

1. Egy gimnázium iskolapszichológusa, Dr. Hajdú Veronika, aggódva figyeli a tizenhat éves Szonja fogyását. – Die Schulpsychologin eines Gymnasiums, Dr. Veronika Hajdú, beobachtet besorgt den Gewichtsverlust der sechzehnjährigen Szonja.

2. A testnevelő tanár jelezte neki, hogy Szonja egyre gyengébb, és többször elszédült az órán. – Der Sportlehrer hat ihr gemeldet, dass Szonja immer schwächer wird und im Unterricht mehrmals schwindlig geworden ist.

3. Veronika tapintatosan (taktvoll) kezdeményez beszélgetést, és kerüli a súlyra vonatkozó közvetlen megjegyzéseket. – Veronika beginnt taktvoll ein Gespräch und vermeidet direkte Bemerkungen über das Gewicht.

4. Ehelyett én-üzenetekkel (Ich-Botschaften) fogalmaz: „Aggódom érted, mert az utóbbi időben fáradtnak látszol.” – Stattdessen formuliert sie mit Ich-Botschaften: „Ich mache mir Sorgen um dich, weil du in letzter Zeit müde aussiehst.“

5. Szonja végül elmondja, hogy amikor a tükörbe néz, kövérnek látja magát, bár a barátai szerint túl sovány. – Szonja erzählt schließlich, dass sie sich dick sieht, wenn sie in den Spiegel schaut, obwohl sie laut ihren Freundinnen zu dünn ist.

6. A pszichológus elmagyarázza, hogy ez a testképzavar (Körperbildstörung) az étvágytalansággal járó evészavar, az anorexia nervosa (Anorexia nervosa) egyik jellemző tünete. – Die Psychologin erklärt, dass diese Körperbildstörung ein typisches Symptom der Essstörung Anorexia nervosa ist.

7. Hangsúlyozza, hogy ez nem akaratgyengeség, hanem komoly betegség, amely szakszerű kezelést (fachgerechte Behandlung) igényel. – Sie betont, dass das keine Willensschwäche, sondern eine ernsthafte Krankheit ist, die eine fachgerechte Behandlung erfordert.

8. Szonja beleegyezésével bevonja a szülőket, és közösen felkeresnek egy gyermekpszichiátriai ambulanciát. – Mit Szonjas Einverständnis bezieht sie die Eltern ein, und gemeinsam suchen sie eine kinder- und jugendpsychiatrische Ambulanz auf.

9. Az iskola ezután osztályfőnöki órákon foglalkozik a közösségi média szépségideáljaival és a testszégyenítéssel. – Die Schule beschäftigt sich danach in Klassenleiterstunden mit den Schönheitsidealen der sozialen Medien und mit Bodyshaming.

10. Egy évvel később Szonja maga tart kiselőadást a témáról, és azt mondja, a gyógyulás ott kezdődött, amikor valaki a súlya helyett őt magát látta meg. – Ein Jahr später hält Szonja selbst ein Kurzreferat zu dem Thema und sagt, dass die Heilung dort begann, wo jemand statt ihres Gewichts sie selbst gesehen hat.

(aufklappen)magyarul

1. Egy gimnázium iskolapszichológusa, Dr. Hajdú Veronika, aggódva figyeli a tizenhat éves Szonja fogyását.

2. A testnevelő tanár jelezte neki, hogy Szonja egyre gyengébb, és többször elszédült az órán.

3. Veronika tapintatosan (taktvoll) kezdeményez beszélgetést, és kerüli a súlyra vonatkozó közvetlen megjegyzéseket.

4. Ehelyett én-üzenetekkel (Ich-Botschaften) fogalmaz: „Aggódom érted, mert az utóbbi időben fáradtnak látszol.”

5. Szonja végül elmondja, hogy amikor a tükörbe néz, kövérnek látja magát, bár a barátai szerint túl sovány.

6. A pszichológus elmagyarázza, hogy ez a testképzavar (Körperbildstörung) az étvágytalansággal járó evészavar, az anorexia nervosa (Anorexia nervosa) egyik jellemző tünete.

7. Hangsúlyozza, hogy ez nem akaratgyengeség, hanem komoly betegség, amely szakszerű kezelést (fachgerechte Behandlung) igényel.

8. Szonja beleegyezésével bevonja a szülőket, és közösen felkeresnek egy gyermekpszichiátriai ambulanciát.

9. Az iskola ezután osztályfőnöki órákon foglalkozik a közösségi média szépségideáljaival és a testszégyenítéssel.

10. Egy évvel később Szonja maga tart kiselőadást a témáról, és azt mondja, a gyógyulás ott kezdődött, amikor valaki a súlya helyett őt magát látta meg.

(aufklappen)német

1. Die Schulpsychologin eines Gymnasiums, Dr. Veronika Hajdú, beobachtet besorgt den Gewichtsverlust der sechzehnjährigen Szonja.

2. Der Sportlehrer hat ihr gemeldet, dass Szonja immer schwächer wird und im Unterricht mehrmals schwindlig geworden ist.

3. Veronika beginnt taktvoll ein Gespräch und vermeidet direkte Bemerkungen über das Gewicht.

4. Stattdessen formuliert sie mit Ich-Botschaften: „Ich mache mir Sorgen um dich, weil du in letzter Zeit müde aussiehst.“

5. Szonja erzählt schließlich, dass sie sich dick sieht, wenn sie in den Spiegel schaut, obwohl sie laut ihren Freundinnen zu dünn ist.

6. Die Psychologin erklärt, dass diese Körperbildstörung ein typisches Symptom der Essstörung Anorexia nervosa ist.

7. Sie betont, dass das keine Willensschwäche, sondern eine ernsthafte Krankheit ist, die eine fachgerechte Behandlung erfordert.

8. Mit Szonjas Einverständnis bezieht sie die Eltern ein, und gemeinsam suchen sie eine kinder- und jugendpsychiatrische Ambulanz auf.

9. Die Schule beschäftigt sich danach in Klassenleiterstunden mit den Schönheitsidealen der sozialen Medien und mit Bodyshaming.

10. Ein Jahr später hält Szonja selbst ein Kurzreferat zu dem Thema und sagt, dass die Heilung dort begann, wo jemand statt ihres Gewichts sie selbst gesehen hat.

10. Kurzgeschichte – Én-üzenet és te-üzenet – Ich-Botschaft und Du-Botschaft

1. Egy családsegítő központban Kertész Judit mediátor (Mediatorin) egy fiatal házaspárral, Katával és Andrással dolgozik. – In einem Familienhilfezentrum arbeitet die Mediatorin Judit Kertész mit einem jungen Ehepaar, Kata und András.

2. A pár évek óta ugyanazokon a dolgokon veszekszik, és egyre kevésbé érintik meg egymást. – Das Paar streitet seit Jahren über dieselben Dinge und berührt sich immer seltener.

3. Judit megfigyeli, hogy vita közben mindketten elfordulnak egymástól, és keresztbe teszik a karjukat. – Judit beobachtet, dass sich beide beim Streiten voneinander abwenden und die Arme verschränken.

4. Elmagyarázza nekik a te-üzenet (Du-Botschaft) és az én-üzenet (Ich-Botschaft) közötti különbséget. – Sie erklärt ihnen den Unterschied zwischen einer Du-Botschaft und einer Ich-Botschaft.

5. „Te sosem figyelsz rám!” – ez vádként (Vorwurf) hat, és védekezést vált ki. – „Du hörst mir nie zu!“ – das wirkt wie ein Vorwurf und löst Abwehr aus.

6. „Magányosnak érzem magam, amikor este a telefonodat nézed” – ez viszont a saját érzést fogalmazza meg, és teret ad a másiknak. – „Ich fühle mich einsam, wenn du abends auf dein Handy schaust“ – das formuliert dagegen das eigene Gefühl und gibt dem anderen Raum.

7. Judit azt is kéri, hogy a következő beszélgetésben üljenek szemben egymással, és tartsák a szemkontaktust. – Judit bittet sie auch, sich beim nächsten Gespräch gegenüberzusetzen und Blickkontakt zu halten.

8. András bevallja, hogy nehéz ránéznie Katára, mert a tekintetében csalódást lát. – András gesteht, dass es ihm schwerfällt, Kata anzusehen, weil er in ihrem Blick Enttäuschung sieht.

9. Kata ekkor, a hetek óta tartó hallgatás után, először nyújtja ki a kezét felé az asztalon. – Da streckt Kata nach wochenlangem Schweigen zum ersten Mal ihre Hand über den Tisch nach ihm aus.

10. Judit a foglalkozás végén megjegyzi, hogy minden kapcsolat két emberből áll, egy énből és egy teből, és csak akkor működik, ha mindkettő látható marad. – Judit bemerkt am Ende der Sitzung, dass jede Beziehung aus zwei Menschen besteht, einem Ich und einem Du, und nur funktioniert, wenn beide sichtbar bleiben.

(aufklappen)magyarul

1. Egy családsegítő központban Kertész Judit mediátor (Mediatorin) egy fiatal házaspárral, Katával és Andrással dolgozik.

2. A pár évek óta ugyanazokon a dolgokon veszekszik, és egyre kevésbé érintik meg egymást.

3. Judit megfigyeli, hogy vita közben mindketten elfordulnak egymástól, és keresztbe teszik a karjukat.

4. Elmagyarázza nekik a te-üzenet (Du-Botschaft) és az én-üzenet (Ich-Botschaft) közötti különbséget.

5. „Te sosem figyelsz rám!” – ez vádként (Vorwurf) hat, és védekezést vált ki.

6. „Magányosnak érzem magam, amikor este a telefonodat nézed” – ez viszont a saját érzést fogalmazza meg, és teret ad a másiknak.

7. Judit azt is kéri, hogy a következő beszélgetésben üljenek szemben egymással, és tartsák a szemkontaktust.

8. András bevallja, hogy nehéz ránéznie Katára, mert a tekintetében csalódást lát.

9. Kata ekkor, a hetek óta tartó hallgatás után, először nyújtja ki a kezét felé az asztalon.

10. Judit a foglalkozás végén megjegyzi, hogy minden kapcsolat két emberből áll, egy énből és egy teből, és csak akkor működik, ha mindkettő látható marad.

(aufklappen)német

1. In einem Familienhilfezentrum arbeitet die Mediatorin Judit Kertész mit einem jungen Ehepaar, Kata und András.

2. Das Paar streitet seit Jahren über dieselben Dinge und berührt sich immer seltener.

3. Judit beobachtet, dass sich beide beim Streiten voneinander abwenden und die Arme verschränken.

4. Sie erklärt ihnen den Unterschied zwischen einer Du-Botschaft und einer Ich-Botschaft.

5. „Du hörst mir nie zu!“ – das wirkt wie ein Vorwurf und löst Abwehr aus.

6. „Ich fühle mich einsam, wenn du abends auf dein Handy schaust“ – das formuliert dagegen das eigene Gefühl und gibt dem anderen Raum.

7. Judit bittet sie auch, sich beim nächsten Gespräch gegenüberzusetzen und Blickkontakt zu halten.

8. András gesteht, dass es ihm schwerfällt, Kata anzusehen, weil er in ihrem Blick Enttäuschung sieht.

9. Da streckt Kata nach wochenlangem Schweigen zum ersten Mal ihre Hand über den Tisch nach ihm aus.

10. Judit bemerkt am Ende der Sitzung, dass jede Beziehung aus zwei Menschen besteht, einem Ich und einem Du, und nur funktioniert, wenn beide sichtbar bleiben.