Thema 72 – Orientierung und Wegbeschreibung
Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – Az irányítószám – Die Postleitzahl
1. Julia, aki nemrég költözött Münchenből Budapestre, egy csomagot akart feladni a barátnőjének a hatodik kerületbe. – Julia, die vor Kurzem von München nach Budapest gezogen war, wollte ihrer Freundin ein Paket in den sechsten Bezirk schicken.
2. A postai alkalmazott megkérdezte tőle a címzett irányítószámát (Postleitzahl). – Der Postangestellte fragte sie nach der Postleitzahl des Empfängers.
3. Julia csak annyit tudott, hogy a barátnője az Andrássy úton lakik, valahol az Oktogon közelében. – Julia wusste nur, dass ihre Freundin an der Andrássy út wohnt, irgendwo in der Nähe des Oktogon.
4. Az alkalmazott elmosolyodott, és elmagyarázta, hogy a budapesti irányítószámok egy egyessel kezdődnek. – Der Angestellte lächelte und erklärte, dass die Budapester Postleitzahlen mit einer Eins beginnen.
5. A második és a harmadik számjegy a kerület (Bezirk) számát jelöli, az utolsó pedig a kerületen belüli kézbesítési körzetet. – Die zweite und die dritte Ziffer bezeichnen die Nummer des Bezirks, die letzte den Zustellbezirk innerhalb des Bezirks.
6. A hatodik kerület irányítószámai tehát mind tíz-hattal kezdődnek, például ezerhatvanegy vagy ezerhatvankettő. – Die Postleitzahlen des sechsten Bezirks beginnen also alle mit eins-null-sechs, zum Beispiel tausendeinundsechzig oder tausendzweiundsechzig.
7. Vidéken az első számjegy egy nagyobb postai körzetet, a többi pedig az adott települést vagy annak egy részét jelöli. – In der Provinz bezeichnet die erste Ziffer einen größeren Postbereich und die übrigen den jeweiligen Ort oder einen Teil davon.
8. Julia lenyűgözve hallgatta, mert Németországban soha nem gondolkodott el azon, mit jelentenek az irányítószám számjegyei. – Julia hörte fasziniert zu, denn in Deutschland hatte sie nie darüber nachgedacht, was die Ziffern der Postleitzahl bedeuten.
9. Azóta minden budapesti címnél először azt nézi meg, melyik kerületről van szó. – Seitdem schaut sie bei jeder Budapester Adresse zuerst nach, um welchen Bezirk es sich handelt.
(aufklappen)magyarul
1. Julia, aki nemrég költözött Münchenből Budapestre, egy csomagot akart feladni a barátnőjének a hatodik kerületbe.
2. A postai alkalmazott megkérdezte tőle a címzett irányítószámát (Postleitzahl).
3. Julia csak annyit tudott, hogy a barátnője az Andrássy úton lakik, valahol az Oktogon közelében.
4. Az alkalmazott elmosolyodott, és elmagyarázta, hogy a budapesti irányítószámok egy egyessel kezdődnek.
5. A második és a harmadik számjegy a kerület (Bezirk) számát jelöli, az utolsó pedig a kerületen belüli kézbesítési körzetet.
6. A hatodik kerület irányítószámai tehát mind tíz-hattal kezdődnek, például ezerhatvanegy vagy ezerhatvankettő.
7. Vidéken az első számjegy egy nagyobb postai körzetet, a többi pedig az adott települést vagy annak egy részét jelöli.
8. Julia lenyűgözve hallgatta, mert Németországban soha nem gondolkodott el azon, mit jelentenek az irányítószám számjegyei.
9. Azóta minden budapesti címnél először azt nézi meg, melyik kerületről van szó.
(aufklappen)német
1. Julia, die vor Kurzem von München nach Budapest gezogen war, wollte ihrer Freundin ein Paket in den sechsten Bezirk schicken.
2. Der Postangestellte fragte sie nach der Postleitzahl des Empfängers.
3. Julia wusste nur, dass ihre Freundin an der Andrássy út wohnt, irgendwo in der Nähe des Oktogon.
4. Der Angestellte lächelte und erklärte, dass die Budapester Postleitzahlen mit einer Eins beginnen.
5. Die zweite und die dritte Ziffer bezeichnen die Nummer des Bezirks, die letzte den Zustellbezirk innerhalb des Bezirks.
6. Die Postleitzahlen des sechsten Bezirks beginnen also alle mit eins-null-sechs, zum Beispiel tausendeinundsechzig oder tausendzweiundsechzig.
7. In der Provinz bezeichnet die erste Ziffer einen größeren Postbereich und die übrigen den jeweiligen Ort oder einen Teil davon.
8. Julia hörte fasziniert zu, denn in Deutschland hatte sie nie darüber nachgedacht, was die Ziffern der Postleitzahl bedeuten.
9. Seitdem schaut sie bei jeder Budapester Adresse zuerst nach, um welchen Bezirk es sich handelt.
2. Kurzgeschichte – A közterület jellege – Die Art der Verkehrsfläche
1. Kovács Dóra a fővárosi közterület-nevek (Straßennamen) nyilvántartásán dolgozik egy kerületi önkormányzatnál. – Dóra Kovács arbeitet bei einer Bezirksverwaltung an der Erfassung der Straßennamen der Hauptstadt.
2. Egy német gyakornoknak magyarázza el, hogy a magyar címben a közterület neve után mindig a közterület jellege (Art der Verkehrsfläche) következik. – Einem deutschen Praktikanten erklärt sie, dass in einer ungarischen Adresse nach dem Namen der Verkehrsfläche immer deren Art folgt.
3. Az utca (Straße) a leggyakoribb, de van út (Straße, meist breitere Ausfallstraße), körút (Ringstraße) és tér (Platz) is. – Die utca ist am häufigsten, aber es gibt auch út, körút und tér.
4. A köz (Gasse) egy keskeny, rövid utcácska, a sor (Zeile) pedig egy olyan utca, amelynek gyakran csak az egyik oldalán állnak házak. – Der köz ist ein schmales, kurzes Gässchen, und die sor ist eine Straße, an der oft nur auf einer Seite Häuser stehen.
5. A fasor (Allee) fákkal szegélyezett utat jelent, a rakpart (Kai) pedig a folyó mentén húzódó partszakaszt. – Fasor bedeutet eine von Bäumen gesäumte Straße, und rakpart bezeichnet den Uferabschnitt entlang des Flusses.
6. A budai hegyoldalakon olyan különleges formák is előfordulnak, mint a lejtő (Hang/Steige) vagy a lépcső (Treppe). – An den Budaer Berghängen kommen auch so besondere Formen vor wie lejtő oder lépcső.
7. A gyakornok megkérdezte, mi történik, ha egy városban két azonos nevű közterület is van. – Der Praktikant fragte, was passiert, wenn es in einer Stadt zwei gleichnamige Verkehrsflächen gibt.
8. Dóra elmondta, hogy ilyenkor éppen a jelleg különbözteti meg őket, hiszen a Petőfi utca és a Petőfi tér két külön cím. – Dóra erklärte, dass sie in diesem Fall gerade durch die Art unterschieden werden, denn Petőfi utca und Petőfi tér sind zwei verschiedene Adressen.
9. A gyakornok aznap este a szállása felé sétálva már minden utcatáblán a jelleget figyelte. – Der Praktikant achtete an diesem Abend auf dem Weg zu seiner Unterkunft schon auf jedem Straßenschild auf die Art der Verkehrsfläche.
(aufklappen)magyarul
1. Kovács Dóra a fővárosi közterület-nevek (Straßennamen) nyilvántartásán dolgozik egy kerületi önkormányzatnál.
2. Egy német gyakornoknak magyarázza el, hogy a magyar címben a közterület neve után mindig a közterület jellege (Art der Verkehrsfläche) következik.
3. Az utca (Straße) a leggyakoribb, de van út (Straße, meist breitere Ausfallstraße), körút (Ringstraße) és tér (Platz) is.
4. A köz (Gasse) egy keskeny, rövid utcácska, a sor (Zeile) pedig egy olyan utca, amelynek gyakran csak az egyik oldalán állnak házak.
5. A fasor (Allee) fákkal szegélyezett utat jelent, a rakpart (Kai) pedig a folyó mentén húzódó partszakaszt.
6. A budai hegyoldalakon olyan különleges formák is előfordulnak, mint a lejtő (Hang/Steige) vagy a lépcső (Treppe).
7. A gyakornok megkérdezte, mi történik, ha egy városban két azonos nevű közterület is van.
8. Dóra elmondta, hogy ilyenkor éppen a jelleg különbözteti meg őket, hiszen a Petőfi utca és a Petőfi tér két külön cím.
9. A gyakornok aznap este a szállása felé sétálva már minden utcatáblán a jelleget figyelte.
(aufklappen)német
1. Dóra Kovács arbeitet bei einer Bezirksverwaltung an der Erfassung der Straßennamen der Hauptstadt.
2. Einem deutschen Praktikanten erklärt sie, dass in einer ungarischen Adresse nach dem Namen der Verkehrsfläche immer deren Art folgt.
3. Die utca ist am häufigsten, aber es gibt auch út, körút und tér.
4. Der köz ist ein schmales, kurzes Gässchen, und die sor ist eine Straße, an der oft nur auf einer Seite Häuser stehen.
5. Fasor bedeutet eine von Bäumen gesäumte Straße, und rakpart bezeichnet den Uferabschnitt entlang des Flusses.
6. An den Budaer Berghängen kommen auch so besondere Formen vor wie lejtő oder lépcső.
7. Der Praktikant fragte, was passiert, wenn es in einer Stadt zwei gleichnamige Verkehrsflächen gibt.
8. Dóra erklärte, dass sie in diesem Fall gerade durch die Art unterschieden werden, denn Petőfi utca und Petőfi tér sind zwei verschiedene Adressen.
9. Der Praktikant achtete an diesem Abend auf dem Weg zu seiner Unterkunft schon auf jedem Straßenschild auf die Art der Verkehrsfläche.
3. Kurzgeschichte – A helyrajzi szám – Die Flurstücksnummer
1. Thomas és Sabine egy régi présházat akartak vásárolni a Balaton-felvidéken. – Thomas und Sabine wollten im Balaton-Oberland ein altes Presshaus kaufen.
2. Az ingatlanos egy címet adott meg, de az ügyvéd azonnal a helyrajzi számot (Flurstücksnummer) kérte. – Der Makler gab eine Adresse an, aber der Anwalt verlangte sofort die Flurstücksnummer.
3. Elmagyarázta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban (Grundbuch) nem a cím, hanem a helyrajzi szám azonosítja a telket. – Er erklärte, dass im Grundbuch nicht die Adresse, sondern die Flurstücksnummer das Grundstück identifiziert.
4. A helyrajzi szám alapján lekérte a tulajdoni lapot (Grundbuchauszug), amelyen a tulajdonosok és a terhek is szerepelnek. – Anhand der Flurstücksnummer forderte er den Grundbuchauszug an, auf dem auch die Eigentümer und die Belastungen aufgeführt sind.
5. Kiderült, hogy a présház valójában két külön helyrajzi számon fekszik, mert a pince átnyúlik a szomszéd telkére. – Es stellte sich heraus, dass das Presshaus eigentlich auf zwei verschiedenen Flurstücken liegt, weil der Keller auf das Nachbargrundstück hinüberreicht.
6. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy kérjenek a földhivataltól (Grundbuchamt) egy friss térképmásolatot is. – Der Anwalt riet, beim Grundbuchamt auch eine aktuelle Kartenkopie anzufordern.
7. A térképmásolaton jól látszott, hogy a telekhatár (Grundstücksgrenze) nem egyezik a kerítés vonalával. – Auf der Kartenkopie war gut zu sehen, dass die Grundstücksgrenze nicht mit dem Verlauf des Zauns übereinstimmt.
8. Ha ezt nem vizsgálják meg a vásárlás előtt, évekig tartó szomszédvitába keveredhettek volna. – Hätten sie das vor dem Kauf nicht geprüft, hätten sie in einen jahrelangen Nachbarschaftsstreit geraten können.
9. Végül a szomszéddal közösen rendezték a határt, és Thomas azóta a helyrajzi számot is fejből tudja. – Schließlich regelten sie die Grenze gemeinsam mit dem Nachbarn, und Thomas kennt seitdem auch die Flurstücksnummer auswendig.
(aufklappen)magyarul
1. Thomas és Sabine egy régi présházat akartak vásárolni a Balaton-felvidéken.
2. Az ingatlanos egy címet adott meg, de az ügyvéd azonnal a helyrajzi számot (Flurstücksnummer) kérte.
3. Elmagyarázta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban (Grundbuch) nem a cím, hanem a helyrajzi szám azonosítja a telket.
4. A helyrajzi szám alapján lekérte a tulajdoni lapot (Grundbuchauszug), amelyen a tulajdonosok és a terhek is szerepelnek.
5. Kiderült, hogy a présház valójában két külön helyrajzi számon fekszik, mert a pince átnyúlik a szomszéd telkére.
6. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy kérjenek a földhivataltól (Grundbuchamt) egy friss térképmásolatot is.
7. A térképmásolaton jól látszott, hogy a telekhatár (Grundstücksgrenze) nem egyezik a kerítés vonalával.
8. Ha ezt nem vizsgálják meg a vásárlás előtt, évekig tartó szomszédvitába keveredhettek volna.
9. Végül a szomszéddal közösen rendezték a határt, és Thomas azóta a helyrajzi számot is fejből tudja.
(aufklappen)német
1. Thomas und Sabine wollten im Balaton-Oberland ein altes Presshaus kaufen.
2. Der Makler gab eine Adresse an, aber der Anwalt verlangte sofort die Flurstücksnummer.
3. Er erklärte, dass im Grundbuch nicht die Adresse, sondern die Flurstücksnummer das Grundstück identifiziert.
4. Anhand der Flurstücksnummer forderte er den Grundbuchauszug an, auf dem auch die Eigentümer und die Belastungen aufgeführt sind.
5. Es stellte sich heraus, dass das Presshaus eigentlich auf zwei verschiedenen Flurstücken liegt, weil der Keller auf das Nachbargrundstück hinüberreicht.
6. Der Anwalt riet, beim Grundbuchamt auch eine aktuelle Kartenkopie anzufordern.
7. Auf der Kartenkopie war gut zu sehen, dass die Grundstücksgrenze nicht mit dem Verlauf des Zauns übereinstimmt.
8. Hätten sie das vor dem Kauf nicht geprüft, hätten sie in einen jahrelangen Nachbarschaftsstreit geraten können.
9. Schließlich regelten sie die Grenze gemeinsam mit dem Nachbarn, und Thomas kennt seitdem auch die Flurstücksnummer auswendig.
4. Kurzgeschichte – A lakcímkártya – Die Adresskarte
1. Miután Petra Ausztriából Győrbe költözött, első útja a kormányablakba (Bürgerbüro der Regierung) vezetett. – Nachdem Petra von Österreich nach Győr gezogen war, führte ihr erster Weg zum Regierungsfenster.
2. Ott be kellett jelentenie a lakóhelyét (Wohnsitz), hogy hivatalosan is győri lakosnak számítson. – Dort musste sie ihren Wohnsitz anmelden, um auch offiziell als Einwohnerin von Győr zu gelten.
3. Az ügyintéző elmagyarázta a különbséget a lakóhely és a tartózkodási hely (Aufenthaltsort) között. – Die Sachbearbeiterin erklärte den Unterschied zwischen Wohnsitz und Aufenthaltsort.
4. A lakóhely az a cím, ahol az ember életvitelszerűen él, a tartózkodási hely pedig egy ideiglenes, legalább három hónapos szállás. – Der Wohnsitz ist die Adresse, an der man dauerhaft lebt, der Aufenthaltsort hingegen eine vorübergehende Unterkunft von mindestens drei Monaten.
5. A bejelentéshez szükség volt a szállásadó (Unterkunftgeber) hozzájáruló nyilatkozatára is. – Für die Anmeldung war auch die Zustimmungserklärung des Unterkunftgebers erforderlich.
6. Néhány nappal később postán megérkezett a lakcímkártya (Adresskarte), egy kis plasztikkártya a pontos címmel. – Einige Tage später kam per Post die Adresskarte an, eine kleine Plastikkarte mit der genauen Anschrift.
7. Petra meglepődött, milyen sok helyen kérik ezt a kártyát, a bankban, az orvosnál és a mobilszolgáltatónál is. – Petra war überrascht, an wie vielen Stellen diese Karte verlangt wird, bei der Bank, beim Arzt und auch beim Mobilfunkanbieter.
8. A kártya hátoldalán a személyi azonosító (persönliche Kennnummer) is szerepel, amelyet sok hivatalos ügyben kérnek. – Auf der Rückseite der Karte steht auch die persönliche Kennnummer, die bei vielen amtlichen Angelegenheiten verlangt wird.
9. Petra azóta azt tanácsolja minden betelepülő ismerősének, hogy a lakcímbejelentést intézzék el elsőként. – Petra rät seitdem allen zugezogenen Bekannten, die Wohnsitzanmeldung als Erstes zu erledigen.
(aufklappen)magyarul
1. Miután Petra Ausztriából Győrbe költözött, első útja a kormányablakba (Bürgerbüro der Regierung) vezetett.
2. Ott be kellett jelentenie a lakóhelyét (Wohnsitz), hogy hivatalosan is győri lakosnak számítson.
3. Az ügyintéző elmagyarázta a különbséget a lakóhely és a tartózkodási hely (Aufenthaltsort) között.
4. A lakóhely az a cím, ahol az ember életvitelszerűen él, a tartózkodási hely pedig egy ideiglenes, legalább három hónapos szállás.
5. A bejelentéshez szükség volt a szállásadó (Unterkunftgeber) hozzájáruló nyilatkozatára is.
6. Néhány nappal később postán megérkezett a lakcímkártya (Adresskarte), egy kis plasztikkártya a pontos címmel.
7. Petra meglepődött, milyen sok helyen kérik ezt a kártyát, a bankban, az orvosnál és a mobilszolgáltatónál is.
8. A kártya hátoldalán a személyi azonosító (persönliche Kennnummer) is szerepel, amelyet sok hivatalos ügyben kérnek.
9. Petra azóta azt tanácsolja minden betelepülő ismerősének, hogy a lakcímbejelentést intézzék el elsőként.
(aufklappen)német
1. Nachdem Petra von Österreich nach Győr gezogen war, führte ihr erster Weg zum Regierungsfenster.
2. Dort musste sie ihren Wohnsitz anmelden, um auch offiziell als Einwohnerin von Győr zu gelten.
3. Die Sachbearbeiterin erklärte den Unterschied zwischen Wohnsitz und Aufenthaltsort.
4. Der Wohnsitz ist die Adresse, an der man dauerhaft lebt, der Aufenthaltsort hingegen eine vorübergehende Unterkunft von mindestens drei Monaten.
5. Für die Anmeldung war auch die Zustimmungserklärung des Unterkunftgebers erforderlich.
6. Einige Tage später kam per Post die Adresskarte an, eine kleine Plastikkarte mit der genauen Anschrift.
7. Petra war überrascht, an wie vielen Stellen diese Karte verlangt wird, bei der Bank, beim Arzt und auch beim Mobilfunkanbieter.
8. Auf der Rückseite der Karte steht auch die persönliche Kennnummer, die bei vielen amtlichen Angelegenheiten verlangt wird.
9. Petra rät seitdem allen zugezogenen Bekannten, die Wohnsitzanmeldung als Erstes zu erledigen.
5. Kurzgeschichte – Emelet, ajtó, félemelet – Stockwerk, Tür, Zwischengeschoss
1. Lukas, egy fiatal német futár, első hetében egy belvárosi bérházban kereste a második emelet (zweiter Stock) hármas ajtót (Tür Nummer drei). – Lukas, ein junger deutscher Kurier, suchte in seiner ersten Woche in einem Mietshaus in der Innenstadt den zweiten Stock, Tür drei.
2. A címen ez rövidítve állt: „II. em. 3.”, amit először egy házszámnak hitt. – In der Adresse stand das abgekürzt als „II. em. 3.“, was er zunächst für eine Hausnummer hielt.
3. A kapualjban egy kaputelefon (Gegensprechanlage) volt, rajta számozott gombokkal, de nevek nélkül. – In der Toreinfahrt gab es eine Gegensprechanlage mit nummerierten Knöpfen, aber ohne Namen.
4. Amikor felment a lépcsőn, először a magasföldszintre (Hochparterre), majd a félemeletre (Zwischengeschoss) ért. – Als er die Treppe hinaufging, kam er zuerst ins Hochparterre und dann ins Zwischengeschoss.
5. Csak ezek után következett az első emelet, így a második emelet valójában a negyedik szint volt. – Erst danach folgte der erste Stock, sodass der zweite Stock eigentlich die vierte Ebene war.
6. A folyosó egy belső udvarra néző körfolyosó (Laubengang) volt, amelyről sorban nyíltak a lakások. – Der Flur war ein zum Innenhof hin offener Laubengang, von dem aus die Wohnungen der Reihe nach abgingen.
7. A hármas ajtón egy kis porcelántábla jelezte a lakásszámot, a régi bérházak hagyományai szerint. – An Tür drei zeigte ein kleines Porzellanschild die Wohnungsnummer an, nach der Tradition der alten Mietshäuser.
8. A címzett, egy idős néni, elmondta, hogy a futárok fele a félemeleten ad fel, és telefonál neki. – Die Empfängerin, eine ältere Dame, erzählte, dass die Hälfte der Kuriere im Zwischengeschoss aufgibt und sie anruft.
9. Lukas azóta a jegyzetfüzetébe felírja, melyik házban hány közbülső szint van. – Lukas schreibt sich seitdem in sein Notizbuch, in welchem Haus es wie viele Zwischenebenen gibt.
(aufklappen)magyarul
1. Lukas, egy fiatal német futár, első hetében egy belvárosi bérházban kereste a második emelet (zweiter Stock) hármas ajtót (Tür Nummer drei).
2. A címen ez rövidítve állt: „II. em. 3.”, amit először egy házszámnak hitt.
3. A kapualjban egy kaputelefon (Gegensprechanlage) volt, rajta számozott gombokkal, de nevek nélkül.
4. Amikor felment a lépcsőn, először a magasföldszintre (Hochparterre), majd a félemeletre (Zwischengeschoss) ért.
5. Csak ezek után következett az első emelet, így a második emelet valójában a negyedik szint volt.
6. A folyosó egy belső udvarra néző körfolyosó (Laubengang) volt, amelyről sorban nyíltak a lakások.
7. A hármas ajtón egy kis porcelántábla jelezte a lakásszámot, a régi bérházak hagyományai szerint.
8. A címzett, egy idős néni, elmondta, hogy a futárok fele a félemeleten ad fel, és telefonál neki.
9. Lukas azóta a jegyzetfüzetébe felírja, melyik házban hány közbülső szint van.
(aufklappen)német
1. Lukas, ein junger deutscher Kurier, suchte in seiner ersten Woche in einem Mietshaus in der Innenstadt den zweiten Stock, Tür drei.
2. In der Adresse stand das abgekürzt als „II. em. 3.“, was er zunächst für eine Hausnummer hielt.
3. In der Toreinfahrt gab es eine Gegensprechanlage mit nummerierten Knöpfen, aber ohne Namen.
4. Als er die Treppe hinaufging, kam er zuerst ins Hochparterre und dann ins Zwischengeschoss.
5. Erst danach folgte der erste Stock, sodass der zweite Stock eigentlich die vierte Ebene war.
6. Der Flur war ein zum Innenhof hin offener Laubengang, von dem aus die Wohnungen der Reihe nach abgingen.
7. An Tür drei zeigte ein kleines Porzellanschild die Wohnungsnummer an, nach der Tradition der alten Mietshäuser.
8. Die Empfängerin, eine ältere Dame, erzählte, dass die Hälfte der Kuriere im Zwischengeschoss aufgibt und sie anruft.
9. Lukas schreibt sich seitdem in sein Notizbuch, in welchem Haus es wie viele Zwischenebenen gibt.
6. Kurzgeschichte – A kerületek rendszere – Das System der Bezirke
1. Egy nyelvtanfolyamon Bakó tanár úr a budapesti kerületekről (Bezirke) tartott órát a külföldi diákoknak. – In einem Sprachkurs hielt Lehrer Bakó für die ausländischen Studenten eine Stunde über die Budapester Bezirke.
2. Elmondta, hogy a főváros 1873-ban jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesítésével. – Er erzählte, dass die Hauptstadt 1873 durch die Vereinigung von Buda, Pest und Óbuda entstanden ist.
3. Ma huszonhárom kerülete van, amelyeket római számokkal (römische Ziffern) jelölnek. – Heute hat sie dreiundzwanzig Bezirke, die mit römischen Ziffern bezeichnet werden.
4. A kerületek számozása nagyjából csigavonalban (Spirale) halad, a belvárostól kifelé. – Die Nummerierung der Bezirke verläuft ungefähr spiralförmig, von der Innenstadt nach außen.
5. Az ötödik kerület a Belváros-Lipótváros, ahol a Parlament is áll, az első kerület pedig a budai Vár és környéke. – Der fünfte Bezirk ist Belváros-Lipótváros, wo auch das Parlament steht, und der erste Bezirk ist die Budaer Burg mit Umgebung.
6. A külső kerületek többsége 1950-ben került Budapesthez, amikor számos környező települést a fővároshoz csatoltak. – Die meisten äußeren Bezirke kamen 1950 zu Budapest, als zahlreiche umliegende Orte der Hauptstadt angegliedert wurden.
7. Ezért van az, hogy egyes peremkerületekben (Randbezirke) ma is falusias a hangulat. – Deshalb herrscht in manchen Randbezirken bis heute eine dörfliche Atmosphäre.
8. Egy brazil diák megkérdezte, miért mondják sokan a kerület neve helyett csak a számát. – Ein brasilianischer Student fragte, warum viele statt des Namens des Bezirks nur dessen Nummer sagen.
9. Bakó tanár úr nevetve felelte, hogy egy budapesti számára a „tizenharmadik” vagy a „nyolcadik” már önmagában egy egész életérzést jelent. – Lehrer Bakó antwortete lachend, dass für einen Budapester „der Dreizehnte“ oder „der Achte“ schon für sich ein ganzes Lebensgefühl bedeute.
(aufklappen)magyarul
1. Egy nyelvtanfolyamon Bakó tanár úr a budapesti kerületekről (Bezirke) tartott órát a külföldi diákoknak.
2. Elmondta, hogy a főváros 1873-ban jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesítésével.
3. Ma huszonhárom kerülete van, amelyeket római számokkal (römische Ziffern) jelölnek.
4. A kerületek számozása nagyjából csigavonalban (Spirale) halad, a belvárostól kifelé.
5. Az ötödik kerület a Belváros-Lipótváros, ahol a Parlament is áll, az első kerület pedig a budai Vár és környéke.
6. A külső kerületek többsége 1950-ben került Budapesthez, amikor számos környező települést a fővároshoz csatoltak.
7. Ezért van az, hogy egyes peremkerületekben (Randbezirke) ma is falusias a hangulat.
8. Egy brazil diák megkérdezte, miért mondják sokan a kerület neve helyett csak a számát.
9. Bakó tanár úr nevetve felelte, hogy egy budapesti számára a „tizenharmadik” vagy a „nyolcadik” már önmagában egy egész életérzést jelent.
(aufklappen)német
1. In einem Sprachkurs hielt Lehrer Bakó für die ausländischen Studenten eine Stunde über die Budapester Bezirke.
2. Er erzählte, dass die Hauptstadt 1873 durch die Vereinigung von Buda, Pest und Óbuda entstanden ist.
3. Heute hat sie dreiundzwanzig Bezirke, die mit römischen Ziffern bezeichnet werden.
4. Die Nummerierung der Bezirke verläuft ungefähr spiralförmig, von der Innenstadt nach außen.
5. Der fünfte Bezirk ist Belváros-Lipótváros, wo auch das Parlament steht, und der erste Bezirk ist die Budaer Burg mit Umgebung.
6. Die meisten äußeren Bezirke kamen 1950 zu Budapest, als zahlreiche umliegende Orte der Hauptstadt angegliedert wurden.
7. Deshalb herrscht in manchen Randbezirken bis heute eine dörfliche Atmosphäre.
8. Ein brasilianischer Student fragte, warum viele statt des Namens des Bezirks nur dessen Nummer sagen.
9. Lehrer Bakó antwortete lachend, dass für einen Budapester „der Dreizehnte“ oder „der Achte“ schon für sich ein ganzes Lebensgefühl bedeute.
7. Kurzgeschichte – A külterület és a dűlő – Das Außengebiet und die Flur
1. Klaus egy kiskunsági tanyát vett meg, amely a település külterületén (Außengebiet) fekszik. – Klaus kaufte ein Gehöft in der Kleinkumanei, das im Außengebiet der Gemeinde liegt.
2. A tanya címe így szólt: „Külterület, Homoki dűlő 14.” – Die Adresse des Gehöfts lautete: „Außengebiet, Homoki-Flur 14.“
3. A dűlő (Flur, Gewann) a mezőgazdasági területek egy hagyományos neve, amely gyakran egy földút mentén húzódik. – Die dűlő ist ein traditioneller Name für einen Teil der landwirtschaftlichen Flächen, der sich oft entlang eines Feldwegs erstreckt.
4. A dűlőutakat (Feldwege) nem aszfaltozták le, és esős időben szinte járhatatlanok. – Die Feldwege sind nicht asphaltiert und bei Regenwetter fast unbefahrbar.
5. A belterülettel (Ortslage) ellentétben itt nincs közvilágítás, és a házszámok sem követnek logikus sorrendet. – Anders als in der Ortslage gibt es hier keine Straßenbeleuchtung, und auch die Hausnummern folgen keiner logischen Reihenfolge.
6. A tanyák számozása ugyanis sokszor az építésük sorrendjét tükrözi, nem pedig a helyüket. – Die Nummerierung der Gehöfte spiegelt nämlich oft die Reihenfolge ihres Baus wider und nicht ihre Lage.
7. Klaus ezért a kapuja mellé egy nagy, fényvisszaverő táblát tett ki, és a koordinátákat is felírta rá. – Klaus stellte daher neben sein Tor ein großes, reflektierendes Schild und schrieb auch die Koordinaten darauf.
8. A tanyagondnok (Gehöftbetreuer), aki hetente meglátogatja az idős tanyasiakat, megdicsérte az ötletet. – Der Gehöftbetreuer, der die älteren Gehöftbewohner wöchentlich besucht, lobte die Idee.
9. Klaus szerint a külterületi élet szabadsága megéri, ha az ember gondoskodik arról, hogy megtalálják. – Laut Klaus ist die Freiheit des Lebens im Außengebiet es wert, wenn man dafür sorgt, dass man gefunden wird.
(aufklappen)magyarul
1. Klaus egy kiskunsági tanyát vett meg, amely a település külterületén (Außengebiet) fekszik.
2. A tanya címe így szólt: „Külterület, Homoki dűlő 14.”
3. A dűlő (Flur, Gewann) a mezőgazdasági területek egy hagyományos neve, amely gyakran egy földút mentén húzódik.
4. A dűlőutakat (Feldwege) nem aszfaltozták le, és esős időben szinte járhatatlanok.
5. A belterülettel (Ortslage) ellentétben itt nincs közvilágítás, és a házszámok sem követnek logikus sorrendet.
6. A tanyák számozása ugyanis sokszor az építésük sorrendjét tükrözi, nem pedig a helyüket.
7. Klaus ezért a kapuja mellé egy nagy, fényvisszaverő táblát tett ki, és a koordinátákat is felírta rá.
8. A tanyagondnok (Gehöftbetreuer), aki hetente meglátogatja az idős tanyasiakat, megdicsérte az ötletet.
9. Klaus szerint a külterületi élet szabadsága megéri, ha az ember gondoskodik arról, hogy megtalálják.
(aufklappen)német
1. Klaus kaufte ein Gehöft in der Kleinkumanei, das im Außengebiet der Gemeinde liegt.
2. Die Adresse des Gehöfts lautete: „Außengebiet, Homoki-Flur 14.“
3. Die dűlő ist ein traditioneller Name für einen Teil der landwirtschaftlichen Flächen, der sich oft entlang eines Feldwegs erstreckt.
4. Die Feldwege sind nicht asphaltiert und bei Regenwetter fast unbefahrbar.
5. Anders als in der Ortslage gibt es hier keine Straßenbeleuchtung, und auch die Hausnummern folgen keiner logischen Reihenfolge.
6. Die Nummerierung der Gehöfte spiegelt nämlich oft die Reihenfolge ihres Baus wider und nicht ihre Lage.
7. Klaus stellte daher neben sein Tor ein großes, reflektierendes Schild und schrieb auch die Koordinaten darauf.
8. Der Gehöftbetreuer, der die älteren Gehöftbewohner wöchentlich besucht, lobte die Idee.
9. Laut Klaus ist die Freiheit des Lebens im Außengebiet es wert, wenn man dafür sorgt, dass man gefunden wird.
8. Kurzgeschichte – A borítékcímzés – Die Briefanschrift
1. Anna, egy német egyetemista, levelet akart küldeni a magyar szállásadó családjának Szegedre. – Anna, eine deutsche Studentin, wollte ihrer ungarischen Gastfamilie in Szeged einen Brief schicken.
2. A barátnője, Réka megmutatta neki, hogyan kell szabályosan megcímezni a borítékot. – Ihre Freundin Réka zeigte ihr, wie man den Umschlag ordnungsgemäß adressiert.
3. Elsőként a címzett (Empfänger) neve kerül a borítékra, magyar szokás szerint a családnévvel kezdve. – Als Erstes kommt der Name des Empfängers auf den Umschlag, nach ungarischer Sitte mit dem Familiennamen beginnend.
4. A következő sorba a település (Ort) neve kerül, alá pedig a közterület neve, jellege és a házszám. – In die nächste Zeile kommt der Name des Ortes und darunter Name und Art der Verkehrsfläche sowie die Hausnummer.
5. A hagyományos magyar címzésben az irányítószám külön, az utolsó sorba kerül. – In der traditionellen ungarischen Anschrift steht die Postleitzahl gesondert in der letzten Zeile.
6. Réka hozzátette, hogy ma már az is elfogadott, ha az irányítószámot a település neve elé írják, egy sorba. – Réka fügte hinzu, dass es heute auch akzeptiert ist, wenn man die Postleitzahl in derselben Zeile vor den Ortsnamen schreibt.
7. A feladó (Absender) címe a boríték bal felső sarkába kerül, kisebb betűkkel. – Die Adresse des Absenders kommt in kleinerer Schrift in die linke obere Ecke des Umschlags.
8. Ha a címzett postafiókot (Postfach) használ, akkor a közterület helyett a postafiók száma szerepel. – Wenn der Empfänger ein Postfach nutzt, steht statt der Verkehrsfläche die Postfachnummer.
9. Anna gondosan megírta a címet, és a levél két nap múlva hiánytalanul megérkezett Szegedre. – Anna schrieb die Adresse sorgfältig, und der Brief kam zwei Tage später vollständig in Szeged an.
(aufklappen)magyarul
1. Anna, egy német egyetemista, levelet akart küldeni a magyar szállásadó családjának Szegedre.
2. A barátnője, Réka megmutatta neki, hogyan kell szabályosan megcímezni a borítékot.
3. Elsőként a címzett (Empfänger) neve kerül a borítékra, magyar szokás szerint a családnévvel kezdve.
4. A következő sorba a település (Ort) neve kerül, alá pedig a közterület neve, jellege és a házszám.
5. A hagyományos magyar címzésben az irányítószám külön, az utolsó sorba kerül.
6. Réka hozzátette, hogy ma már az is elfogadott, ha az irányítószámot a település neve elé írják, egy sorba.
7. A feladó (Absender) címe a boríték bal felső sarkába kerül, kisebb betűkkel.
8. Ha a címzett postafiókot (Postfach) használ, akkor a közterület helyett a postafiók száma szerepel.
9. Anna gondosan megírta a címet, és a levél két nap múlva hiánytalanul megérkezett Szegedre.
(aufklappen)német
1. Anna, eine deutsche Studentin, wollte ihrer ungarischen Gastfamilie in Szeged einen Brief schicken.
2. Ihre Freundin Réka zeigte ihr, wie man den Umschlag ordnungsgemäß adressiert.
3. Als Erstes kommt der Name des Empfängers auf den Umschlag, nach ungarischer Sitte mit dem Familiennamen beginnend.
4. In die nächste Zeile kommt der Name des Ortes und darunter Name und Art der Verkehrsfläche sowie die Hausnummer.
5. In der traditionellen ungarischen Anschrift steht die Postleitzahl gesondert in der letzten Zeile.
6. Réka fügte hinzu, dass es heute auch akzeptiert ist, wenn man die Postleitzahl in derselben Zeile vor den Ortsnamen schreibt.
7. Die Adresse des Absenders kommt in kleinerer Schrift in die linke obere Ecke des Umschlags.
8. Wenn der Empfänger ein Postfach nutzt, steht statt der Verkehrsfläche die Postfachnummer.
9. Anna schrieb die Adresse sorgfältig, und der Brief kam zwei Tage später vollständig in Szeged an.
9. Kurzgeschichte – A topográfiai térkép – Die topografische Karte
1. Fehér Márk honvédségi tiszt egy német tartalékos csoportnak tartott térképismereti képzést. – Der Offizier der Landesverteidigung Márk Fehér hielt für eine deutsche Reservistengruppe eine Schulung in Kartenkunde.
2. Elsőként a topográfiai térképet (topografische Karte) mutatta be, amely a domborzatot, a vizeket és az építményeket is részletesen ábrázolja. – Zuerst stellte er die topografische Karte vor, die Relief, Gewässer und Bauwerke detailliert darstellt.
3. Elmagyarázta, hogy a méretarány (Maßstab) határozza meg, mennyire részletes egy térkép. – Er erklärte, dass der Maßstab bestimmt, wie detailliert eine Karte ist.
4. Az egy a huszonötezres térképen egy centiméter a valóságban kétszázötven métert jelent. – Auf der Karte im Maßstab eins zu fünfundzwanzigtausend entspricht ein Zentimeter in Wirklichkeit zweihundertfünfzig Metern.
5. A szintvonalak (Höhenlinien) az azonos magasságú pontokat kötik össze, és így kirajzolják a hegyek formáját. – Die Höhenlinien verbinden Punkte gleicher Höhe und zeichnen so die Form der Berge nach.
6. A jelkulcs (Zeichenschlüssel) megmutatja, melyik jel jelent erdőt, mocsarat, kutat vagy villanyvezetéket. – Der Zeichenschlüssel zeigt, welches Zeichen Wald, Sumpf, Brunnen oder Stromleitung bedeutet.
7. A térkép szélén a koordinátahálózat (Koordinatengitter) segít, hogy egy pont helyét pontosan meg lehessen adni. – Am Rand der Karte hilft das Koordinatengitter, die Lage eines Punktes genau anzugeben.
8. A gyakorlaton a csoportnak a térkép alapján kellett megtalálnia egy erdő szélén álló magassági pontot (Höhenpunkt). – Bei der Übung musste die Gruppe anhand der Karte einen Höhenpunkt am Waldrand finden.
9. Aki ügyesen olvasta a szintvonalakat, az elsőként érkezett meg, és nem kellett feleslegesen hegyet másznia. – Wer die Höhenlinien geschickt las, kam als Erster an und musste nicht unnötig bergauf steigen.
(aufklappen)magyarul
1. Fehér Márk honvédségi tiszt egy német tartalékos csoportnak tartott térképismereti képzést.
2. Elsőként a topográfiai térképet (topografische Karte) mutatta be, amely a domborzatot, a vizeket és az építményeket is részletesen ábrázolja.
3. Elmagyarázta, hogy a méretarány (Maßstab) határozza meg, mennyire részletes egy térkép.
4. Az egy a huszonötezres térképen egy centiméter a valóságban kétszázötven métert jelent.
5. A szintvonalak (Höhenlinien) az azonos magasságú pontokat kötik össze, és így kirajzolják a hegyek formáját.
6. A jelkulcs (Zeichenschlüssel) megmutatja, melyik jel jelent erdőt, mocsarat, kutat vagy villanyvezetéket.
7. A térkép szélén a koordinátahálózat (Koordinatengitter) segít, hogy egy pont helyét pontosan meg lehessen adni.
8. A gyakorlaton a csoportnak a térkép alapján kellett megtalálnia egy erdő szélén álló magassági pontot (Höhenpunkt).
9. Aki ügyesen olvasta a szintvonalakat, az elsőként érkezett meg, és nem kellett feleslegesen hegyet másznia.
(aufklappen)német
1. Der Offizier der Landesverteidigung Márk Fehér hielt für eine deutsche Reservistengruppe eine Schulung in Kartenkunde.
2. Zuerst stellte er die topografische Karte vor, die Relief, Gewässer und Bauwerke detailliert darstellt.
3. Er erklärte, dass der Maßstab bestimmt, wie detailliert eine Karte ist.
4. Auf der Karte im Maßstab eins zu fünfundzwanzigtausend entspricht ein Zentimeter in Wirklichkeit zweihundertfünfzig Metern.
5. Die Höhenlinien verbinden Punkte gleicher Höhe und zeichnen so die Form der Berge nach.
6. Der Zeichenschlüssel zeigt, welches Zeichen Wald, Sumpf, Brunnen oder Stromleitung bedeutet.
7. Am Rand der Karte hilft das Koordinatengitter, die Lage eines Punktes genau anzugeben.
8. Bei der Übung musste die Gruppe anhand der Karte einen Höhenpunkt am Waldrand finden.
9. Wer die Höhenlinien geschickt las, kam als Erster an und musste nicht unnötig bergauf steigen.
10. Kurzgeschichte – A földmérő munkája – Die Arbeit des Vermessers
1. Bíró Zsolt földmérő (Vermesser) egy reggel egy kis falu szélén állította fel a műszerét. – Der Vermesser Zsolt Bíró stellte eines Morgens am Rand eines kleinen Dorfes sein Instrument auf.
2. Azt a megbízást kapta, hogy egy telek határait kitűzze (abstecken), mert a tulajdonos kerítést akart építeni. – Er hatte den Auftrag erhalten, die Grenzen eines Grundstücks abzustecken, weil der Eigentümer einen Zaun bauen wollte.
3. Először a földhivatali alaptérképből (Katastergrundkarte) kiindulva megkereste a közeli alappontokat (Festpunkte). – Zuerst suchte er, ausgehend von der Katastergrundkarte, die nahe gelegenen Festpunkte.
4. Az alappontok olyan pontosan bemért jelek, amelyekhez minden további mérést viszonyítanak. – Festpunkte sind genau eingemessene Markierungen, auf die alle weiteren Messungen bezogen werden.
5. A mérés után a telek sarkaiba határjeleket (Grenzsteine) helyezett, hogy mindenki lássa, hol húzódik a határ. – Nach der Messung setzte er Grenzsteine in die Ecken des Grundstücks, damit alle sehen, wo die Grenze verläuft.
6. A szomszéd kijött, és gyanakodva figyelte, nem kerül-e a kertjéből egy darab az új kerítés mögé. – Der Nachbar kam heraus und beobachtete misstrauisch, ob nicht ein Stück seines Gartens hinter den neuen Zaun gerät.
7. Zsolt türelmesen megmutatta neki a térképen és a terepen is, hogy a régi határ pontosan megegyezik az újjal. – Zsolt zeigte ihm geduldig auf der Karte und im Gelände, dass die alte Grenze genau mit der neuen übereinstimmt.
8. A munka végén egy hivatalos vázrajzot (Vermessungsskizze) készített, amelyet a tulajdonos megkapott. – Am Ende der Arbeit fertigte er eine amtliche Vermessungsskizze an, die der Eigentümer erhielt.
9. Zsolt szerint a földmérő munkája csendes, de sok szomszédvitát előz meg, mielőtt elkezdődne. – Laut Zsolt ist die Arbeit des Vermessers leise, aber sie verhindert viele Nachbarschaftsstreitigkeiten, bevor sie beginnen.
(aufklappen)magyarul
1. Bíró Zsolt földmérő (Vermesser) egy reggel egy kis falu szélén állította fel a műszerét.
2. Azt a megbízást kapta, hogy egy telek határait kitűzze (abstecken), mert a tulajdonos kerítést akart építeni.
3. Először a földhivatali alaptérképből (Katastergrundkarte) kiindulva megkereste a közeli alappontokat (Festpunkte).
4. Az alappontok olyan pontosan bemért jelek, amelyekhez minden további mérést viszonyítanak.
5. A mérés után a telek sarkaiba határjeleket (Grenzsteine) helyezett, hogy mindenki lássa, hol húzódik a határ.
6. A szomszéd kijött, és gyanakodva figyelte, nem kerül-e a kertjéből egy darab az új kerítés mögé.
7. Zsolt türelmesen megmutatta neki a térképen és a terepen is, hogy a régi határ pontosan megegyezik az újjal.
8. A munka végén egy hivatalos vázrajzot (Vermessungsskizze) készített, amelyet a tulajdonos megkapott.
9. Zsolt szerint a földmérő munkája csendes, de sok szomszédvitát előz meg, mielőtt elkezdődne.
(aufklappen)német
1. Der Vermesser Zsolt Bíró stellte eines Morgens am Rand eines kleinen Dorfes sein Instrument auf.
2. Er hatte den Auftrag erhalten, die Grenzen eines Grundstücks abzustecken, weil der Eigentümer einen Zaun bauen wollte.
3. Zuerst suchte er, ausgehend von der Katastergrundkarte, die nahe gelegenen Festpunkte.
4. Festpunkte sind genau eingemessene Markierungen, auf die alle weiteren Messungen bezogen werden.
5. Nach der Messung setzte er Grenzsteine in die Ecken des Grundstücks, damit alle sehen, wo die Grenze verläuft.
6. Der Nachbar kam heraus und beobachtete misstrauisch, ob nicht ein Stück seines Gartens hinter den neuen Zaun gerät.
7. Zsolt zeigte ihm geduldig auf der Karte und im Gelände, dass die alte Grenze genau mit der neuen übereinstimmt.
8. Am Ende der Arbeit fertigte er eine amtliche Vermessungsskizze an, die der Eigentümer erhielt.
9. Laut Zsolt ist die Arbeit des Vermessers leise, aber sie verhindert viele Nachbarschaftsstreitigkeiten, bevor sie beginnen.