Thema 62 – Land und Leute in Ungarn
Stufe 10 – höchstes Niveau, Geschichte, Erinnerungsorte und Wirtschaft (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – Az államalapítás – Die Staatsgründung
1. Dóra, az idegenvezető, egy csoportot kalauzol az esztergomi Várhegyen (Burgberg), a magyar államalapítás (Staatsgründung) egyik fő színhelyén. – Dóra, die Reiseleiterin, führt eine Gruppe über den Burgberg von Esztergom, einen der Hauptschauplätze der ungarischen Staatsgründung.
2. „Itt született Géza fejedelem fia, Vajk, akit keresztény nevén Istvánnak hívtak” – mondja. – „Hier wurde Vajk geboren, der Sohn des Fürsten Géza, den man mit seinem christlichen Namen Stephan nannte“, sagt sie.
3. „Géza már a nyugati kereszténység felé fordult, és német papokat, lovagokat fogadott az országba.” – „Géza wandte sich bereits dem westlichen Christentum zu und nahm deutsche Geistliche und Ritter im Land auf.“
4. A csoport egyik tagja megkérdezi, mikor koronázták királlyá Istvánt. – Ein Mitglied der Gruppe fragt, wann Stephan zum König gekrönt wurde.
5. „A hagyomány szerint 1000 karácsonyán vagy 1001 január elsején, és a legenda szerint II. Szilveszter pápa küldte a koronát.” – „Der Überlieferung nach an Weihnachten 1000 oder am 1. Januar 1001, und der Legende nach schickte Papst Silvester II. die Krone.“
6. „István egyházmegyéket (Bistümer) szervezett, ispánságokat (Gespanschaften) hozott létre, és törvényeket adott ki.” – „Stephan organisierte Bistümer, schuf Gespanschaften und erließ Gesetze.“
7. „Így vált a nomád törzsszövetségből (Stammesbund) keresztény királyság (christliches Königreich).” – „So wurde aus dem nomadischen Stammesbund ein christliches Königreich.“
8. Egy idős látogató megjegyzi, hogy a Szent István-nap augusztus huszadikán máig nemzeti ünnep. – Ein älterer Besucher bemerkt, dass der Stephanstag am 20. August bis heute ein Nationalfeiertag ist.
9. „Igen, és a Szent Jobb (Heilige Rechte), István mumifikálódott jobb keze, ilyenkor körmenetben (Prozession) vonul végig Budapesten” – feleli Dóra. – „Ja, und die Heilige Rechte, die mumifizierte rechte Hand Stephans, zieht dann in einer Prozession durch Budapest“, antwortet Dóra.
10. „Több mint ezer év után is ő az, akihez az ország a saját kezdeteit köti” – mondja, és tekintete a Duna felé fordul. – „Auch nach mehr als tausend Jahren ist er derjenige, mit dem das Land seine eigenen Anfänge verbindet“, sagt sie, und ihr Blick wendet sich zur Donau.
(aufklappen)magyarul
1. Dóra, az idegenvezető, egy csoportot kalauzol az esztergomi Várhegyen (Burgberg), a magyar államalapítás (Staatsgründung) egyik fő színhelyén.
2. „Itt született Géza fejedelem fia, Vajk, akit keresztény nevén Istvánnak hívtak” – mondja.
3. „Géza már a nyugati kereszténység felé fordult, és német papokat, lovagokat fogadott az országba.”
4. A csoport egyik tagja megkérdezi, mikor koronázták királlyá Istvánt.
5. „A hagyomány szerint 1000 karácsonyán vagy 1001 január elsején, és a legenda szerint II. Szilveszter pápa küldte a koronát.”
6. „István egyházmegyéket (Bistümer) szervezett, ispánságokat (Gespanschaften) hozott létre, és törvényeket adott ki.”
7. „Így vált a nomád törzsszövetségből (Stammesbund) keresztény királyság (christliches Königreich).”
8. Egy idős látogató megjegyzi, hogy a Szent István-nap augusztus huszadikán máig nemzeti ünnep.
9. „Igen, és a Szent Jobb (Heilige Rechte), István mumifikálódott jobb keze, ilyenkor körmenetben (Prozession) vonul végig Budapesten” – feleli Dóra.
10. „Több mint ezer év után is ő az, akihez az ország a saját kezdeteit köti” – mondja, és tekintete a Duna felé fordul.
(aufklappen)német
1. Dóra, die Reiseleiterin, führt eine Gruppe über den Burgberg von Esztergom, einen der Hauptschauplätze der ungarischen Staatsgründung.
2. „Hier wurde Vajk geboren, der Sohn des Fürsten Géza, den man mit seinem christlichen Namen Stephan nannte“, sagt sie.
3. „Géza wandte sich bereits dem westlichen Christentum zu und nahm deutsche Geistliche und Ritter im Land auf.“
4. Ein Mitglied der Gruppe fragt, wann Stephan zum König gekrönt wurde.
5. „Der Überlieferung nach an Weihnachten 1000 oder am 1. Januar 1001, und der Legende nach schickte Papst Silvester II. die Krone.“
6. „Stephan organisierte Bistümer, schuf Gespanschaften und erließ Gesetze.“
7. „So wurde aus dem nomadischen Stammesbund ein christliches Königreich.“
8. Ein älterer Besucher bemerkt, dass der Stephanstag am 20. August bis heute ein Nationalfeiertag ist.
9. „Ja, und die Heilige Rechte, die mumifizierte rechte Hand Stephans, zieht dann in einer Prozession durch Budapest“, antwortet Dóra.
10. „Auch nach mehr als tausend Jahren ist er derjenige, mit dem das Land seine eigenen Anfänge verbindet“, sagt sie, und ihr Blick wendet sich zur Donau.
2. Kurzgeschichte – A tatárjárás – Der Mongolensturm
1. Márton tanár a budai Várban mutatja a diákjainak, hogyan alakult ki a magyar főváros. – Lehrer Márton zeigt seinen Schülern auf der Budaer Burg, wie sich die ungarische Hauptstadt entwickelt hat.
2. „Ez a hely 1241 után kapott új jelentőséget” – kezdi, „amikor a mongol csapatok (mongolische Truppen) végigpusztították az országot.” – „Dieser Ort erhielt nach 1241 eine neue Bedeutung“, beginnt er, „als die mongolischen Truppen das Land verwüsteten.“
3. Elmondja, hogy IV. Béla király 1241 áprilisában a muhi csatában (Schlacht bei Muhi) súlyos vereséget szenvedett. – Er erzählt, dass König Béla IV. im April 1241 in der Schlacht bei Muhi eine schwere Niederlage erlitt.
4. A király Dalmáciába menekült, az ország nagy része pedig kifosztva és elnéptelenedve maradt. – Der König floh nach Dalmatien, und ein großer Teil des Landes blieb geplündert und entvölkert zurück.
5. Amikor a mongolok 1242-ben váratlanul visszavonultak, Béla újjáépítésbe kezdett. – Als die Mongolen 1242 unerwartet abzogen, begann Béla mit dem Wiederaufbau.
6. „Kővárakat (Steinburgen) kellett építeni” – magyarázza Márton, „mert a földvárak és a fából épült erődítések nem álltak ellen.” – „Man musste Steinburgen bauen“, erklärt Márton, „denn Erdburgen und Holzbefestigungen hielten nicht stand.“
7. Ezért épült a budai vár is, és telepesek (Siedler), köztük sok német, érkeztek az országba. – Deshalb entstand auch die Budaer Burg, und Siedler, darunter viele Deutsche, kamen ins Land.
8. Egy diák megkérdezi, miért hívják Bélát „második honalapítónak” (zweiter Staatsgründer). – Ein Schüler fragt, warum man Béla den „zweiten Staatsgründer“ nennt.
9. „Mert nélküle talán ma nem állna ez a város, és az ország sem lenne ugyanaz” – feleli a tanár. – „Weil ohne ihn diese Stadt heute vielleicht nicht stünde und auch das Land nicht dasselbe wäre“, antwortet der Lehrer.
10. A diákok hosszú percekig csendben nézik a Dunát, mintha látnák a régi tutajokat és a menekülő embereket. – Die Schüler blicken minutenlang schweigend auf die Donau, als sähen sie die alten Flöße und die fliehenden Menschen.
(aufklappen)magyarul
1. Márton tanár a budai Várban mutatja a diákjainak, hogyan alakult ki a magyar főváros.
2. „Ez a hely 1241 után kapott új jelentőséget” – kezdi, „amikor a mongol csapatok (mongolische Truppen) végigpusztították az országot.”
3. Elmondja, hogy IV. Béla király 1241 áprilisában a muhi csatában (Schlacht bei Muhi) súlyos vereséget szenvedett.
4. A király Dalmáciába menekült, az ország nagy része pedig kifosztva és elnéptelenedve maradt.
5. Amikor a mongolok 1242-ben váratlanul visszavonultak, Béla újjáépítésbe kezdett.
6. „Kővárakat (Steinburgen) kellett építeni” – magyarázza Márton, „mert a földvárak és a fából épült erődítések nem álltak ellen.”
7. Ezért épült a budai vár is, és telepesek (Siedler), köztük sok német, érkeztek az országba.
8. Egy diák megkérdezi, miért hívják Bélát „második honalapítónak” (zweiter Staatsgründer).
9. „Mert nélküle talán ma nem állna ez a város, és az ország sem lenne ugyanaz” – feleli a tanár.
10. A diákok hosszú percekig csendben nézik a Dunát, mintha látnák a régi tutajokat és a menekülő embereket.
(aufklappen)német
1. Lehrer Márton zeigt seinen Schülern auf der Budaer Burg, wie sich die ungarische Hauptstadt entwickelt hat.
2. „Dieser Ort erhielt nach 1241 eine neue Bedeutung“, beginnt er, „als die mongolischen Truppen das Land verwüsteten.“
3. Er erzählt, dass König Béla IV. im April 1241 in der Schlacht bei Muhi eine schwere Niederlage erlitt.
4. Der König floh nach Dalmatien, und ein großer Teil des Landes blieb geplündert und entvölkert zurück.
5. Als die Mongolen 1242 unerwartet abzogen, begann Béla mit dem Wiederaufbau.
6. „Man musste Steinburgen bauen“, erklärt Márton, „denn Erdburgen und Holzbefestigungen hielten nicht stand.“
7. Deshalb entstand auch die Budaer Burg, und Siedler, darunter viele Deutsche, kamen ins Land.
8. Ein Schüler fragt, warum man Béla den „zweiten Staatsgründer“ nennt.
9. „Weil ohne ihn diese Stadt heute vielleicht nicht stünde und auch das Land nicht dasselbe wäre“, antwortet der Lehrer.
10. Die Schüler blicken minutenlang schweigend auf die Donau, als sähen sie die alten Flöße und die fliehenden Menschen.
3. Kurzgeschichte – Mátyás király – Matthias Corvinus
1. Anna Visegrádon, a királyi palota romjai között vezet egy kis csoportot. – Anna führt in Visegrád zwischen den Ruinen des Königspalastes eine kleine Gruppe.
2. „Ezt a palotát Mátyás király (Matthias Corvinus) reneszánsz stílusban építtette át” – mondja. – „Diesen Palast ließ König Matthias im Renaissancestil umbauen“, sagt sie.
3. „Mátyás 1458-ban, mindössze tizennégy évesen lett királlyá, miután apja, Hunyadi János a törökök elleni harcok hőse volt.” – „Matthias wurde 1458 mit nur vierzehn Jahren König, nachdem sein Vater János Hunyadi der Held der Kämpfe gegen die Türken gewesen war.“
4. „Állandó hadsereget (stehendes Heer) szervezett, a híres Fekete Sereget (Schwarze Armee).” – „Er stellte ein stehendes Heer auf, die berühmte Schwarze Armee.“
5. „Közben a királyi udvar a humanista tudósok, költők és művészek (Humanisten) találkozóhelye lett.” – „Währenddessen wurde der königliche Hof zum Treffpunkt humanistischer Gelehrter, Dichter und Künstler.“
6. A híres Corvina-könyvtár (Bibliotheca Corviniana) a korabeli Európa egyik legnagyobb gyűjteménye volt. – Die berühmte Bibliotheca Corviniana war eine der größten Sammlungen des damaligen Europas.
7. Egy látogató azt kérdezi, miért nevezik „igazságosnak” Mátyást. – Ein Besucher fragt, warum man Matthias „den Gerechten“ nennt.
8. „Ebben a legenda és a történelem keveredik: sokat tett a szegényekért, de a háborúi drágák voltak, és az adók idővel nőttek” – feleli Anna. – „Hier vermischen sich Legende und Geschichte: Er tat viel für die Armen, aber seine Kriege waren teuer, und die Steuern stiegen mit der Zeit“, antwortet Anna.
9. Mátyás 1490-ben Bécsben halt meg, és halála után az ország fokozatosan elveszítette erejét. – Matthias starb 1490 in Wien, und nach seinem Tod verlor das Land nach und nach an Kraft.
10. „Egy régi szólás szerint ‚meghalt Mátyás király, oda az igazság’” – mondja Anna, és a csoport lassan elhalad a romok mellett. – „Einem alten Sprichwort zufolge ‚ist König Matthias gestorben, und damit ist die Gerechtigkeit dahin‘“, sagt Anna, und die Gruppe geht langsam an den Ruinen vorbei.
(aufklappen)magyarul
1. Anna Visegrádon, a királyi palota romjai között vezet egy kis csoportot.
2. „Ezt a palotát Mátyás király (Matthias Corvinus) reneszánsz stílusban építtette át” – mondja.
3. „Mátyás 1458-ban, mindössze tizennégy évesen lett királlyá, miután apja, Hunyadi János a törökök elleni harcok hőse volt.”
4. „Állandó hadsereget (stehendes Heer) szervezett, a híres Fekete Sereget (Schwarze Armee).”
5. „Közben a királyi udvar a humanista tudósok, költők és művészek (Humanisten) találkozóhelye lett.”
6. A híres Corvina-könyvtár (Bibliotheca Corviniana) a korabeli Európa egyik legnagyobb gyűjteménye volt.
7. Egy látogató azt kérdezi, miért nevezik „igazságosnak” Mátyást.
8. „Ebben a legenda és a történelem keveredik: sokat tett a szegényekért, de a háborúi drágák voltak, és az adók idővel nőttek” – feleli Anna.
9. Mátyás 1490-ben Bécsben halt meg, és halála után az ország fokozatosan elveszítette erejét.
10. „Egy régi szólás szerint ‚meghalt Mátyás király, oda az igazság’” – mondja Anna, és a csoport lassan elhalad a romok mellett.
(aufklappen)német
1. Anna führt in Visegrád zwischen den Ruinen des Königspalastes eine kleine Gruppe.
2. „Diesen Palast ließ König Matthias im Renaissancestil umbauen“, sagt sie.
3. „Matthias wurde 1458 mit nur vierzehn Jahren König, nachdem sein Vater János Hunyadi der Held der Kämpfe gegen die Türken gewesen war.“
4. „Er stellte ein stehendes Heer auf, die berühmte Schwarze Armee.“
5. „Währenddessen wurde der königliche Hof zum Treffpunkt humanistischer Gelehrter, Dichter und Künstler.“
6. Die berühmte Bibliotheca Corviniana war eine der größten Sammlungen des damaligen Europas.
7. Ein Besucher fragt, warum man Matthias „den Gerechten“ nennt.
8. „Hier vermischen sich Legende und Geschichte: Er tat viel für die Armen, aber seine Kriege waren teuer, und die Steuern stiegen mit der Zeit“, antwortet Anna.
9. Matthias starb 1490 in Wien, und nach seinem Tod verlor das Land nach und nach an Kraft.
10. „Einem alten Sprichwort zufolge ‚ist König Matthias gestorben, und damit ist die Gerechtigkeit dahin‘“, sagt Anna, und die Gruppe geht langsam an den Ruinen vorbei.
4. Kurzgeschichte – A mohácsi csata és a török hódoltság – Die Schlacht bei Mohács und die Türkenherrschaft
1. Tamás a mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyen (Nationale Historische Gedenkstätte) vezet egy csoportot. – Tamás führt eine Gruppe über die Nationale Historische Gedenkstätte von Mohács.
2. „Itt, a Duna közelében ütközött meg 1526. augusztus 29-én II. Lajos király serege a török sereggel” – kezdi. – „Hier, in der Nähe der Donau, traf am 29. August 1526 das Heer König Ludwigs II. auf das türkische Heer“, beginnt er.
3. „A magyar sereg kisebb volt, és alig két óra alatt vereséget szenvedett.” – „Das ungarische Heer war kleiner und erlitt in kaum zwei Stunden eine Niederlage.“
4. A király menekülés közben egy patakba fulladt, és trónörökös nélkül halt meg. – Der König ertrank auf der Flucht in einem Bach und starb ohne Thronfolger.
5. Ezután az ország három részre szakadt: a Habsburg Királyságra, az Erdélyi Fejedelemségre és a török hódoltságra (Osmanisch besetztes Gebiet). – Danach zerfiel das Land in drei Teile: das Habsburger Königreich, das Fürstentum Siebenbürgen und das osmanisch besetzte Gebiet.
6. A hódoltság (Türkenherrschaft) közel százötven évig tartott. – Die Türkenherrschaft dauerte fast hundertfünfzig Jahre.
7. Egy látogató megkérdezi, milyen nyomai maradtak a törököknek. – Ein Besucher fragt, welche Spuren die Türken hinterlassen haben.
8. „Fürdők, például a Rudas és a Király, a pécsi dzsámi (Moschee), és néhány szó a nyelvben, például a ‚kávé’ és a ‚papucs’” – feleli Tamás. – „Bäder, zum Beispiel das Rudas- und das Király-Bad, die Moschee von Pécs und einige Wörter in der Sprache, zum Beispiel ‚kávé‘ und ‚papucs‘“, antwortet Tamás.
9. Hozzáteszi, hogy 1686-ban a Habsburg és szövetséges seregek visszafoglalták Budát, és a karlócai béke (Frieden von Karlowitz) 1699-ben lezárta a háborút. – Er fügt hinzu, dass 1686 die Heere der Habsburger und ihrer Verbündeten Buda zurückeroberten und der Friede von Karlowitz 1699 den Krieg beendete.
10. „Ez a csata a magyar emlékezetben máig a sorsfordulat jelképe” – mondja Tamás, és a csoport csendben áll a közös sírok (Gräber) előtt. – „Diese Schlacht ist im ungarischen Gedächtnis bis heute das Symbol einer Schicksalswende“, sagt Tamás, und die Gruppe steht schweigend vor den Gemeinschaftsgräbern.
(aufklappen)magyarul
1. Tamás a mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyen (Nationale Historische Gedenkstätte) vezet egy csoportot.
2. „Itt, a Duna közelében ütközött meg 1526. augusztus 29-én II. Lajos király serege a török sereggel” – kezdi.
3. „A magyar sereg kisebb volt, és alig két óra alatt vereséget szenvedett.”
4. A király menekülés közben egy patakba fulladt, és trónörökös nélkül halt meg.
5. Ezután az ország három részre szakadt: a Habsburg Királyságra, az Erdélyi Fejedelemségre és a török hódoltságra (Osmanisch besetztes Gebiet).
6. A hódoltság (Türkenherrschaft) közel százötven évig tartott.
7. Egy látogató megkérdezi, milyen nyomai maradtak a törököknek.
8. „Fürdők, például a Rudas és a Király, a pécsi dzsámi (Moschee), és néhány szó a nyelvben, például a ‚kávé’ és a ‚papucs’” – feleli Tamás.
9. Hozzáteszi, hogy 1686-ban a Habsburg és szövetséges seregek visszafoglalták Budát, és a karlócai béke (Frieden von Karlowitz) 1699-ben lezárta a háborút.
10. „Ez a csata a magyar emlékezetben máig a sorsfordulat jelképe” – mondja Tamás, és a csoport csendben áll a közös sírok (Gräber) előtt.
(aufklappen)német
1. Tamás führt eine Gruppe über die Nationale Historische Gedenkstätte von Mohács.
2. „Hier, in der Nähe der Donau, traf am 29. August 1526 das Heer König Ludwigs II. auf das türkische Heer“, beginnt er.
3. „Das ungarische Heer war kleiner und erlitt in kaum zwei Stunden eine Niederlage.“
4. Der König ertrank auf der Flucht in einem Bach und starb ohne Thronfolger.
5. Danach zerfiel das Land in drei Teile: das Habsburger Königreich, das Fürstentum Siebenbürgen und das osmanisch besetzte Gebiet.
6. Die Türkenherrschaft dauerte fast hundertfünfzig Jahre.
7. Ein Besucher fragt, welche Spuren die Türken hinterlassen haben.
8. „Bäder, zum Beispiel das Rudas- und das Király-Bad, die Moschee von Pécs und einige Wörter in der Sprache, zum Beispiel ‚kávé‘ und ‚papucs‘“, antwortet Tamás.
9. Er fügt hinzu, dass 1686 die Heere der Habsburger und ihrer Verbündeten Buda zurückeroberten und der Friede von Karlowitz 1699 den Krieg beendete.
10. „Diese Schlacht ist im ungarischen Gedächtnis bis heute das Symbol einer Schicksalswende“, sagt Tamás, und die Gruppe steht schweigend vor den Gemeinschaftsgräbern.
5. Kurzgeschichte – Az 1848-as forradalom és szabadságharc – Die Revolution und der Freiheitskampf 1848/49
1. Zita a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén áll, és a diákjaihoz fordul. – Zita steht auf der Treppe des Ungarischen Nationalmuseums und wendet sich ihren Schülern zu.
2. „1848. március 15-én itt olvasta fel Petőfi Sándor a Nemzeti dalt (Nationallied)” – mondja. – „Am 15. März 1848 las Sándor Petőfi hier das Nationallied vor“, sagt sie.
3. Elmagyarázza, hogy a pesti fiatalok, a „márciusi ifjak” (Märzjugend), a Pilvax kávéházban fogalmazták meg a tizenkét pontot (Zwölf Punkte). – Sie erklärt, dass die jungen Leute aus Pest, die „Märzjugend“, im Café Pilvax die Zwölf Punkte formulierten.
4. Ezek követelték többek között a sajtószabadságot (Pressefreiheit), a felelős kormányt (verantwortliche Regierung) és a közös teherviselést (gemeinsame Steuerlast). – Sie forderten unter anderem die Pressefreiheit, eine verantwortliche Regierung und die gemeinsame Steuerlast.
5. A Habsburg-uralkodó engedett, és az áprilisi törvények (Aprilgesetze) megteremtették a polgári Magyarországot. – Der Habsburger Herrscher gab nach, und die Aprilgesetze schufen das bürgerliche Ungarn.
6. Később azonban a bécsi udvar ellentámadásba lendült, és kitört a szabadságharc (Freiheitskampf). – Später ging der Wiener Hof jedoch zum Gegenangriff über, und der Freiheitskampf brach aus.
7. Kossuth Lajos kormányzó-elnök (Gouverneur-Präsident) vezette az országot, a honvédsereg pedig sokáig győzelmeket aratott. – Lajos Kossuth führte das Land als Gouverneur-Präsident, und die Honvéd-Armee errang lange Zeit Siege.
8. 1849 nyarán azonban orosz csapatok érkeztek a Habsburgok segítségére, és augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert. – Im Sommer 1849 kamen jedoch russische Truppen den Habsburgern zu Hilfe, und am 13. August streckte das ungarische Heer bei Világos die Waffen.
9. Október 6-án Aradon kivégezték a honvédtábornokokat (Generäle), ezért nevezik őket „aradi vértanúknak” (Märtyrer von Arad). – Am 6. Oktober wurden in Arad die Honvéd-Generäle hingerichtet, weshalb man sie „Märtyrer von Arad“ nennt.
10. „Március tizenötödike azóta a szabadság ünnepe” – zárja le Zita, és a diákok kitűzik a kokárdát (Kokarde). – „Der 15. März ist seitdem das Fest der Freiheit“, schließt Zita, und die Schüler stecken sich die Kokarde an.
(aufklappen)magyarul
1. Zita a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén áll, és a diákjaihoz fordul.
2. „1848. március 15-én itt olvasta fel Petőfi Sándor a Nemzeti dalt (Nationallied)” – mondja.
3. Elmagyarázza, hogy a pesti fiatalok, a „márciusi ifjak” (Märzjugend), a Pilvax kávéházban fogalmazták meg a tizenkét pontot (Zwölf Punkte).
4. Ezek követelték többek között a sajtószabadságot (Pressefreiheit), a felelős kormányt (verantwortliche Regierung) és a közös teherviselést (gemeinsame Steuerlast).
5. A Habsburg-uralkodó engedett, és az áprilisi törvények (Aprilgesetze) megteremtették a polgári Magyarországot.
6. Később azonban a bécsi udvar ellentámadásba lendült, és kitört a szabadságharc (Freiheitskampf).
7. Kossuth Lajos kormányzó-elnök (Gouverneur-Präsident) vezette az országot, a honvédsereg pedig sokáig győzelmeket aratott.
8. 1849 nyarán azonban orosz csapatok érkeztek a Habsburgok segítségére, és augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert.
9. Október 6-án Aradon kivégezték a honvédtábornokokat (Generäle), ezért nevezik őket „aradi vértanúknak” (Märtyrer von Arad).
10. „Március tizenötödike azóta a szabadság ünnepe” – zárja le Zita, és a diákok kitűzik a kokárdát (Kokarde).
(aufklappen)német
1. Zita steht auf der Treppe des Ungarischen Nationalmuseums und wendet sich ihren Schülern zu.
2. „Am 15. März 1848 las Sándor Petőfi hier das Nationallied vor“, sagt sie.
3. Sie erklärt, dass die jungen Leute aus Pest, die „Märzjugend“, im Café Pilvax die Zwölf Punkte formulierten.
4. Sie forderten unter anderem die Pressefreiheit, eine verantwortliche Regierung und die gemeinsame Steuerlast.
5. Der Habsburger Herrscher gab nach, und die Aprilgesetze schufen das bürgerliche Ungarn.
6. Später ging der Wiener Hof jedoch zum Gegenangriff über, und der Freiheitskampf brach aus.
7. Lajos Kossuth führte das Land als Gouverneur-Präsident, und die Honvéd-Armee errang lange Zeit Siege.
8. Im Sommer 1849 kamen jedoch russische Truppen den Habsburgern zu Hilfe, und am 13. August streckte das ungarische Heer bei Világos die Waffen.
9. Am 6. Oktober wurden in Arad die Honvéd-Generäle hingerichtet, weshalb man sie „Märtyrer von Arad“ nennt.
10. „Der 15. März ist seitdem das Fest der Freiheit“, schließt Zita, und die Schüler stecken sich die Kokarde an.
6. Kurzgeschichte – A kiegyezés – Der Ausgleich von 1867
1. Kinga, a Mátyás-templom idegenvezetője, egy német csoporttal érkezik a Halászbástyához. – Kinga, die Führerin an der Matthiaskirche, kommt mit einer deutschen Gruppe an der Fischerbastei an.
2. „Ebben a templomban koronázták magyar királlyá I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án” – mondja. – „In dieser Kirche wurde Franz Joseph I. am 8. Juni 1867 zum ungarischen König gekrönt“, sagt sie.
3. Elmagyarázza, hogy ez a koronázás a kiegyezés (Ausgleich) megkötését követte, amelyet Deák Ferenc, „a haza bölcse” tárgyalt ki. – Sie erklärt, dass diese Krönung auf den Abschluss des Ausgleichs folgte, den Ferenc Deák, „der Weise der Heimat“, ausgehandelt hatte.
4. A kiegyezéssel jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreichisch-Ungarische Monarchie), kettős államként, dualizmusban (Dualismus). – Mit dem Ausgleich entstand die Österreichisch-Ungarische Monarchie als Doppelstaat im Dualismus.
5. Közös volt az uralkodó, a külügy, a hadügy és a közös pénzügy, de a két fél saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezett. – Gemeinsam waren der Herrscher, die Außenpolitik, das Militärwesen und die gemeinsamen Finanzen, doch beide Hälften hatten ein eigenes Parlament und eine eigene Regierung.
6. „A következő évtizedekben Magyarország példátlan fejlődésen ment keresztül” – mondja Kinga. – „In den folgenden Jahrzehnten erlebte Ungarn eine beispiellose Entwicklung“, sagt Kinga.
7. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, és ezzel megszületett Budapest. – 1873 wurden Buda, Pest und Óbuda vereinigt, und damit entstand Budapest.
8. Épült a földalatti, a Parlament, az Operaház és sok nagy híd, 1896-ban pedig az ország millenniumát (Millennium) ünnepelték. – Es entstanden die Untergrundbahn, das Parlament, die Oper und viele große Brücken, und 1896 feierte man das Millennium des Landes.
9. Az egyik német turista megjegyzi, hogy ez a korszak Bécsben is a dicsőség ideje volt. – Einer der deutschen Touristen bemerkt, dass diese Epoche auch in Wien eine Zeit des Glanzes war.
10. „Igen, de a nemzetiségek elégedetlensége és az első világháború végül szétzúzta az egészet” – feleli Kinga, és a csoport csendben néz ki a Dunára. – „Ja, doch die Unzufriedenheit der Nationalitäten und der Erste Weltkrieg zerschlugen am Ende alles“, antwortet Kinga, und die Gruppe blickt schweigend auf die Donau.
(aufklappen)magyarul
1. Kinga, a Mátyás-templom idegenvezetője, egy német csoporttal érkezik a Halászbástyához.
2. „Ebben a templomban koronázták magyar királlyá I. Ferenc Józsefet 1867. június 8-án” – mondja.
3. Elmagyarázza, hogy ez a koronázás a kiegyezés (Ausgleich) megkötését követte, amelyet Deák Ferenc, „a haza bölcse” tárgyalt ki.
4. A kiegyezéssel jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreichisch-Ungarische Monarchie), kettős államként, dualizmusban (Dualismus).
5. Közös volt az uralkodó, a külügy, a hadügy és a közös pénzügy, de a két fél saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezett.
6. „A következő évtizedekben Magyarország példátlan fejlődésen ment keresztül” – mondja Kinga.
7. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, és ezzel megszületett Budapest.
8. Épült a földalatti, a Parlament, az Operaház és sok nagy híd, 1896-ban pedig az ország millenniumát (Millennium) ünnepelték.
9. Az egyik német turista megjegyzi, hogy ez a korszak Bécsben is a dicsőség ideje volt.
10. „Igen, de a nemzetiségek elégedetlensége és az első világháború végül szétzúzta az egészet” – feleli Kinga, és a csoport csendben néz ki a Dunára.
(aufklappen)német
1. Kinga, die Führerin an der Matthiaskirche, kommt mit einer deutschen Gruppe an der Fischerbastei an.
2. „In dieser Kirche wurde Franz Joseph I. am 8. Juni 1867 zum ungarischen König gekrönt“, sagt sie.
3. Sie erklärt, dass diese Krönung auf den Abschluss des Ausgleichs folgte, den Ferenc Deák, „der Weise der Heimat“, ausgehandelt hatte.
4. Mit dem Ausgleich entstand die Österreichisch-Ungarische Monarchie als Doppelstaat im Dualismus.
5. Gemeinsam waren der Herrscher, die Außenpolitik, das Militärwesen und die gemeinsamen Finanzen, doch beide Hälften hatten ein eigenes Parlament und eine eigene Regierung.
6. „In den folgenden Jahrzehnten erlebte Ungarn eine beispiellose Entwicklung“, sagt Kinga.
7. 1873 wurden Buda, Pest und Óbuda vereinigt, und damit entstand Budapest.
8. Es entstanden die Untergrundbahn, das Parlament, die Oper und viele große Brücken, und 1896 feierte man das Millennium des Landes.
9. Einer der deutschen Touristen bemerkt, dass diese Epoche auch in Wien eine Zeit des Glanzes war.
10. „Ja, doch die Unzufriedenheit der Nationalitäten und der Erste Weltkrieg zerschlugen am Ende alles“, antwortet Kinga, und die Gruppe blickt schweigend auf die Donau.
7. Kurzgeschichte – A trianoni békeszerződés – Der Friedensvertrag von Trianon
1. Eszter tanárnő a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyén (Nationale Gedenkstätte der Zusammengehörigkeit) magyarázza a trianoni békeszerződést a diákoknak. – Lehrerin Eszter erklärt den Schülern an der Nationalen Gedenkstätte der Zusammengehörigkeit den Friedensvertrag von Trianon.
2. „1920. június 4-én írták alá a Versailles melletti Nagy-Trianon-palotában” – mondja. – „Am 4. Juni 1920 wurde er im Schloss Grand Trianon bei Versailles unterzeichnet“, sagt sie.
3. „Az első világháború után a győztes hatalmak (Siegermächte) új határokat húztak Közép-Európában.” – „Nach dem Ersten Weltkrieg zogen die Siegermächte in Mitteleuropa neue Grenzen.“
4. Magyarország területének mintegy kétharmadát elvesztette, és a lakossága is jelentősen csökkent. – Ungarn verlor etwa zwei Drittel seines Gebiets, und auch seine Bevölkerung nahm deutlich ab.
5. Több millió magyar anyanyelvű ember került új államok – Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia – határai közé. – Mehrere Millionen Menschen mit ungarischer Muttersprache gerieten in die Grenzen neuer Staaten – der Tschechoslowakei, Rumäniens und Jugoslawiens.
6. „Ez a magyar nemzeti emlékezet egyik legmélyebb sebe” – teszi hozzá Eszter. – „Das ist eine der tiefsten Wunden im ungarischen nationalen Gedächtnis“, fügt Eszter hinzu.
7. Egy diák megkérdezi, miért nevezik sokan „békediktátumnak” (Friedensdiktat). – Ein Schüler fragt, warum viele es „Friedensdiktat“ nennen.
8. „Mert a magyar küldöttség nem tárgyalhatott egyenrangú félként, hanem lényegében csak megkapta a feltételeket.” – „Weil die ungarische Delegation nicht als gleichberechtigte Partei verhandeln konnte, sondern im Wesentlichen nur die Bedingungen übergeben bekam.“
9. Az emlékhely rámpáján több ezer település neve olvasható. – Auf der Rampe der Gedenkstätte sind die Namen von mehreren tausend Ortschaften zu lesen.
10. „Június negyedike ma a Nemzeti Összetartozás Napja, de egyben a megbékélés napja is lehetne” – zárja Eszter, és a diákok halkan olvassák a neveket. – „Der 4. Juni ist heute der Tag der Nationalen Zusammengehörigkeit, könnte aber zugleich ein Tag der Versöhnung sein“, schließt Eszter, und die Schüler lesen leise die Namen.
(aufklappen)magyarul
1. Eszter tanárnő a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyén (Nationale Gedenkstätte der Zusammengehörigkeit) magyarázza a trianoni békeszerződést a diákoknak.
2. „1920. június 4-én írták alá a Versailles melletti Nagy-Trianon-palotában” – mondja.
3. „Az első világháború után a győztes hatalmak (Siegermächte) új határokat húztak Közép-Európában.”
4. Magyarország területének mintegy kétharmadát elvesztette, és a lakossága is jelentősen csökkent.
5. Több millió magyar anyanyelvű ember került új államok – Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia – határai közé.
6. „Ez a magyar nemzeti emlékezet egyik legmélyebb sebe” – teszi hozzá Eszter.
7. Egy diák megkérdezi, miért nevezik sokan „békediktátumnak” (Friedensdiktat).
8. „Mert a magyar küldöttség nem tárgyalhatott egyenrangú félként, hanem lényegében csak megkapta a feltételeket.”
9. Az emlékhely rámpáján több ezer település neve olvasható.
10. „Június negyedike ma a Nemzeti Összetartozás Napja, de egyben a megbékélés napja is lehetne” – zárja Eszter, és a diákok halkan olvassák a neveket.
(aufklappen)német
1. Lehrerin Eszter erklärt den Schülern an der Nationalen Gedenkstätte der Zusammengehörigkeit den Friedensvertrag von Trianon.
2. „Am 4. Juni 1920 wurde er im Schloss Grand Trianon bei Versailles unterzeichnet“, sagt sie.
3. „Nach dem Ersten Weltkrieg zogen die Siegermächte in Mitteleuropa neue Grenzen.“
4. Ungarn verlor etwa zwei Drittel seines Gebiets, und auch seine Bevölkerung nahm deutlich ab.
5. Mehrere Millionen Menschen mit ungarischer Muttersprache gerieten in die Grenzen neuer Staaten – der Tschechoslowakei, Rumäniens und Jugoslawiens.
6. „Das ist eine der tiefsten Wunden im ungarischen nationalen Gedächtnis“, fügt Eszter hinzu.
7. Ein Schüler fragt, warum viele es „Friedensdiktat“ nennen.
8. „Weil die ungarische Delegation nicht als gleichberechtigte Partei verhandeln konnte, sondern im Wesentlichen nur die Bedingungen übergeben bekam.“
9. Auf der Rampe der Gedenkstätte sind die Namen von mehreren tausend Ortschaften zu lesen.
10. „Der 4. Juni ist heute der Tag der Nationalen Zusammengehörigkeit, könnte aber zugleich ein Tag der Versöhnung sein“, schließt Eszter, und die Schüler lesen leise die Namen.
8. Kurzgeschichte – Az 1956-os forradalom – Die Revolution von 1956
1. János bácsi, egy nyugdíjas idegenvezető, a Terror Háza múzeumában (Haus des Terrors) vezet egy csoportot. – János bácsi, ein pensionierter Reiseführer, führt eine Gruppe durch das Museum Haus des Terrors.
2. „Ebben az épületben székelt a kommunista államvédelmi hatóság (Staatssicherheitsbehörde), az ÁVH.” – „In diesem Gebäude hatte die kommunistische Staatssicherheitsbehörde, die ÁVH, ihren Sitz.“
3. „Az emberek félelemben éltek, mert bárkit elvihettek, és a megfigyelés (Überwachung) mindennapos volt.” – „Die Menschen lebten in Angst, denn jeder konnte abgeholt werden, und Überwachung war alltäglich.“
4. „1956. október 23-án a budapesti egyetemisták békés tüntetést (Demonstration) szerveztek a lengyelekkel való szolidaritás jegyében” – folytatja. – „Am 23. Oktober 1956 organisierten die Budapester Studenten eine friedliche Demonstration im Zeichen der Solidarität mit den Polen“, fährt er fort.
5. Tizenhat pontban követelték a demokratikus változásokat, a szovjet csapatok kivonását és a szabad választásokat. – In sechzehn Punkten forderten sie demokratische Veränderungen, den Abzug der sowjetischen Truppen und freie Wahlen.
6. Este a tömeg ledöntötte Sztálin hatalmas szobrát, és az események fegyveres felkeléssé (bewaffneter Aufstand) váltak. – Am Abend stürzte die Menge die riesige Stalin-Statue, und die Ereignisse wurden zu einem bewaffneten Aufstand.
7. Nagy Imre lett a miniszterelnök, és november elsején bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből (Warschauer Pakt). – Imre Nagy wurde Ministerpräsident und gab am 1. November bekannt, dass Ungarn aus dem Warschauer Pakt austritt.
8. November negyedikén a szovjet hadsereg támadást indított, és a forradalmat leverte. – Am 4. November griff die sowjetische Armee an und schlug die Revolution nieder.
9. Mintegy kétszázezren menekültek nyugatra, Nagy Imrét pedig 1958-ban kivégezték. – Etwa zweihunderttausend Menschen flohen nach Westen, und Imre Nagy wurde 1958 hingerichtet.
10. „Ma október huszonharmadika nemzeti ünnep, az 1956-os hősökre pedig minden évben közösen emlékezünk” – mondja János bácsi halkan. – „Heute ist der 23. Oktober ein Nationalfeiertag, und der Helden von 1956 gedenken wir jedes Jahr gemeinsam“, sagt János bácsi leise.
(aufklappen)magyarul
1. János bácsi, egy nyugdíjas idegenvezető, a Terror Háza múzeumában (Haus des Terrors) vezet egy csoportot.
2. „Ebben az épületben székelt a kommunista államvédelmi hatóság (Staatssicherheitsbehörde), az ÁVH.”
3. „Az emberek félelemben éltek, mert bárkit elvihettek, és a megfigyelés (Überwachung) mindennapos volt.”
4. „1956. október 23-án a budapesti egyetemisták békés tüntetést (Demonstration) szerveztek a lengyelekkel való szolidaritás jegyében” – folytatja.
5. Tizenhat pontban követelték a demokratikus változásokat, a szovjet csapatok kivonását és a szabad választásokat.
6. Este a tömeg ledöntötte Sztálin hatalmas szobrát, és az események fegyveres felkeléssé (bewaffneter Aufstand) váltak.
7. Nagy Imre lett a miniszterelnök, és november elsején bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből (Warschauer Pakt).
8. November negyedikén a szovjet hadsereg támadást indított, és a forradalmat leverte.
9. Mintegy kétszázezren menekültek nyugatra, Nagy Imrét pedig 1958-ban kivégezték.
10. „Ma október huszonharmadika nemzeti ünnep, az 1956-os hősökre pedig minden évben közösen emlékezünk” – mondja János bácsi halkan.
(aufklappen)német
1. János bácsi, ein pensionierter Reiseführer, führt eine Gruppe durch das Museum Haus des Terrors.
2. „In diesem Gebäude hatte die kommunistische Staatssicherheitsbehörde, die ÁVH, ihren Sitz.“
3. „Die Menschen lebten in Angst, denn jeder konnte abgeholt werden, und Überwachung war alltäglich.“
4. „Am 23. Oktober 1956 organisierten die Budapester Studenten eine friedliche Demonstration im Zeichen der Solidarität mit den Polen“, fährt er fort.
5. In sechzehn Punkten forderten sie demokratische Veränderungen, den Abzug der sowjetischen Truppen und freie Wahlen.
6. Am Abend stürzte die Menge die riesige Stalin-Statue, und die Ereignisse wurden zu einem bewaffneten Aufstand.
7. Imre Nagy wurde Ministerpräsident und gab am 1. November bekannt, dass Ungarn aus dem Warschauer Pakt austritt.
8. Am 4. November griff die sowjetische Armee an und schlug die Revolution nieder.
9. Etwa zweihunderttausend Menschen flohen nach Westen, und Imre Nagy wurde 1958 hingerichtet.
10. „Heute ist der 23. Oktober ein Nationalfeiertag, und der Helden von 1956 gedenken wir jedes Jahr gemeinsam“, sagt János bácsi leise.
9. Kurzgeschichte – A rendszerváltás és a páneurópai piknik – Der Systemwechsel und das Paneuropäische Picknick
1. Marianna Sopronban vezeti a csoportot a páneurópai piknik (Paneuropäisches Picknick) emlékhelyéhez. – Marianna führt in Sopron die Gruppe zur Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks.
2. „1989 májusában a magyar hatóságok elkezdték lebontani a határon húzódó vasfüggönyt (Eiserner Vorhang)” – mondja. – „Im Mai 1989 begannen die ungarischen Behörden, den Eisernen Vorhang an der Grenze abzubauen“, sagt sie.
3. „Augusztus 19-én itt, a határ mellett békés piknik volt, amelyen a két ország polgárai együtt ünnepeltek.” – „Am 19. August gab es hier an der Grenze ein friedliches Picknick, bei dem die Bürger beider Länder gemeinsam feierten.“
4. A határkaput rövid időre megnyitották, és több száz kelet-német állampolgár (DDR-Bürger) átment Ausztriába. – Das Grenztor wurde für kurze Zeit geöffnet, und mehrere hundert DDR-Bürger gingen nach Österreich hinüber.
5. „Ez volt a kelet-európai rendszer első nagy repedése.” – „Das war der erste große Riss im osteuropäischen System.“
6. Egy német látogató elmondja, hogy a nagyszülei akkoriban a televízióban nézték az eseményeket. – Ein deutscher Besucher erzählt, dass seine Großeltern die Ereignisse damals im Fernsehen verfolgten.
7. Marianna hozzáteszi, hogy szeptember 11-én Magyarország hivatalosan megnyitotta a határt a kelet-németek előtt. – Marianna fügt hinzu, dass Ungarn am 11. September die Grenze offiziell für die Ostdeutschen öffnete.
8. „Néhány héttel később leomlott a berlini fal is, és Európa új korszakba lépett.” – „Einige Wochen später fiel auch die Berliner Mauer, und Europa trat in eine neue Epoche ein.“
9. Magyarországon közben a Nemzeti Kerekasztal (Nationaler Runder Tisch) tárgyalásai (Verhandlungen) előkészítették a többpártrendszert, és 1990-ben szabad választásokat tartottak. – In Ungarn bereiteten unterdessen die Verhandlungen des Nationalen Runden Tisches das Mehrparteiensystem vor, und 1990 fanden freie Wahlen statt.
10. A német látogató meghatottan köszöni meg Mariannának a történetet: „Sok német család máig hálás a magyaroknak.” – Der deutsche Besucher bedankt sich gerührt bei Marianna für die Geschichte: „Viele deutsche Familien sind den Ungarn bis heute dankbar.“
(aufklappen)magyarul
1. Marianna Sopronban vezeti a csoportot a páneurópai piknik (Paneuropäisches Picknick) emlékhelyéhez.
2. „1989 májusában a magyar hatóságok elkezdték lebontani a határon húzódó vasfüggönyt (Eiserner Vorhang)” – mondja.
3. „Augusztus 19-én itt, a határ mellett békés piknik volt, amelyen a két ország polgárai együtt ünnepeltek.”
4. A határkaput rövid időre megnyitották, és több száz kelet-német állampolgár (DDR-Bürger) átment Ausztriába.
5. „Ez volt a kelet-európai rendszer első nagy repedése.”
6. Egy német látogató elmondja, hogy a nagyszülei akkoriban a televízióban nézték az eseményeket.
7. Marianna hozzáteszi, hogy szeptember 11-én Magyarország hivatalosan megnyitotta a határt a kelet-németek előtt.
8. „Néhány héttel később leomlott a berlini fal is, és Európa új korszakba lépett.”
9. Magyarországon közben a Nemzeti Kerekasztal (Nationaler Runder Tisch) tárgyalásai (Verhandlungen) előkészítették a többpártrendszert, és 1990-ben szabad választásokat tartottak.
10. A német látogató meghatottan köszöni meg Mariannának a történetet: „Sok német család máig hálás a magyaroknak.”
(aufklappen)német
1. Marianna führt in Sopron die Gruppe zur Gedenkstätte des Paneuropäischen Picknicks.
2. „Im Mai 1989 begannen die ungarischen Behörden, den Eisernen Vorhang an der Grenze abzubauen“, sagt sie.
3. „Am 19. August gab es hier an der Grenze ein friedliches Picknick, bei dem die Bürger beider Länder gemeinsam feierten.“
4. Das Grenztor wurde für kurze Zeit geöffnet, und mehrere hundert DDR-Bürger gingen nach Österreich hinüber.
5. „Das war der erste große Riss im osteuropäischen System.“
6. Ein deutscher Besucher erzählt, dass seine Großeltern die Ereignisse damals im Fernsehen verfolgten.
7. Marianna fügt hinzu, dass Ungarn am 11. September die Grenze offiziell für die Ostdeutschen öffnete.
8. „Einige Wochen später fiel auch die Berliner Mauer, und Europa trat in eine neue Epoche ein.“
9. In Ungarn bereiteten unterdessen die Verhandlungen des Nationalen Runden Tisches das Mehrparteiensystem vor, und 1990 fanden freie Wahlen statt.
10. Der deutsche Besucher bedankt sich gerührt bei Marianna für die Geschichte: „Viele deutsche Familien sind den Ungarn bis heute dankbar.“
10. Kurzgeschichte – Az autóipar és a külföldi tőke – Die Automobilindustrie und das ausländische Kapital
1. Gabriella mérnök, és egy német üzleti delegációnak mutatja be a győri autógyárat (Autowerk in Győr). – Gabriella ist Ingenieurin und zeigt einer deutschen Wirtschaftsdelegation das Autowerk in Győr.
2. „Az Audi az 1990-es évek elején kezdett termelni Győrben, eleinte motorokat gyártottak” – mondja. – „Audi begann Anfang der 1990er Jahre in Győr mit der Produktion, anfangs stellte man Motoren her“, sagt sie.
3. „Ma itt nemcsak motorokat, hanem teljes autókat is összeszerelnek (montieren), és a gyár Magyarország egyik legnagyobb exportőre (Exporteur).” – „Heute montiert man hier nicht nur Motoren, sondern auch komplette Autos, und das Werk ist einer der größten Exporteure Ungarns.“
4. A delegáció egyik tagja azt kérdezi, miért választották a német cégek Magyarországot. – Ein Mitglied der Delegation fragt, warum die deutschen Firmen Ungarn gewählt haben.
5. „A kedvező földrajzi fekvés, a képzett szakmunkások (Facharbeiter) és az alacsonyabb bérköltségek (Lohnkosten) egyaránt számítottak.” – „Die günstige geografische Lage, die qualifizierten Facharbeiter und die niedrigeren Lohnkosten spielten gleichermaßen eine Rolle.“
6. Gabriella hozzáteszi, hogy a gyár sok beszállítót (Zulieferer) is idevonzott, így sok ezer munkahely jött létre az ágazatban. – Gabriella fügt hinzu, dass das Werk auch viele Zulieferer anzog, sodass in der Branche viele tausend Arbeitsplätze entstanden.
7. „A rendszerváltás után a külföldi működőtőke (ausländisches Direktinvestitionskapital) hozta az első nagy lökést.” – „Nach dem Systemwechsel brachte das ausländische Direktinvestitionskapital den ersten großen Schub.“
8. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, hogy az ország gazdasága erősen függ néhány nagy gyártótól és a német piactól. – Zugleich warnen die Experten, dass die Wirtschaft des Landes stark von einigen großen Herstellern und vom deutschen Markt abhängt.
9. „Ezért fontos, hogy a hozzáadott értéket (Wertschöpfung) itthon is növeljük: több kutatás, fejlesztés és saját innováció kell.” – „Deshalb ist es wichtig, dass wir die Wertschöpfung auch im Inland steigern: Es braucht mehr Forschung, Entwicklung und eigene Innovation.“
10. A delegáció elismerően bólint, és megkérdezi, hogyan készül a gyár az elektromos autók (Elektroautos) korszakára. – Die Delegation nickt anerkennend und fragt, wie sich das Werk auf das Zeitalter der Elektroautos vorbereitet.
(aufklappen)magyarul
1. Gabriella mérnök, és egy német üzleti delegációnak mutatja be a győri autógyárat (Autowerk in Győr).
2. „Az Audi az 1990-es évek elején kezdett termelni Győrben, eleinte motorokat gyártottak” – mondja.
3. „Ma itt nemcsak motorokat, hanem teljes autókat is összeszerelnek (montieren), és a gyár Magyarország egyik legnagyobb exportőre (Exporteur).”
4. A delegáció egyik tagja azt kérdezi, miért választották a német cégek Magyarországot.
5. „A kedvező földrajzi fekvés, a képzett szakmunkások (Facharbeiter) és az alacsonyabb bérköltségek (Lohnkosten) egyaránt számítottak.”
6. Gabriella hozzáteszi, hogy a gyár sok beszállítót (Zulieferer) is idevonzott, így sok ezer munkahely jött létre az ágazatban.
7. „A rendszerváltás után a külföldi működőtőke (ausländisches Direktinvestitionskapital) hozta az első nagy lökést.”
8. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, hogy az ország gazdasága erősen függ néhány nagy gyártótól és a német piactól.
9. „Ezért fontos, hogy a hozzáadott értéket (Wertschöpfung) itthon is növeljük: több kutatás, fejlesztés és saját innováció kell.”
10. A delegáció elismerően bólint, és megkérdezi, hogyan készül a gyár az elektromos autók (Elektroautos) korszakára.
(aufklappen)német
1. Gabriella ist Ingenieurin und zeigt einer deutschen Wirtschaftsdelegation das Autowerk in Győr.
2. „Audi begann Anfang der 1990er Jahre in Győr mit der Produktion, anfangs stellte man Motoren her“, sagt sie.
3. „Heute montiert man hier nicht nur Motoren, sondern auch komplette Autos, und das Werk ist einer der größten Exporteure Ungarns.“
4. Ein Mitglied der Delegation fragt, warum die deutschen Firmen Ungarn gewählt haben.
5. „Die günstige geografische Lage, die qualifizierten Facharbeiter und die niedrigeren Lohnkosten spielten gleichermaßen eine Rolle.“
6. Gabriella fügt hinzu, dass das Werk auch viele Zulieferer anzog, sodass in der Branche viele tausend Arbeitsplätze entstanden.
7. „Nach dem Systemwechsel brachte das ausländische Direktinvestitionskapital den ersten großen Schub.“
8. Zugleich warnen die Experten, dass die Wirtschaft des Landes stark von einigen großen Herstellern und vom deutschen Markt abhängt.
9. „Deshalb ist es wichtig, dass wir die Wertschöpfung auch im Inland steigern: Es braucht mehr Forschung, Entwicklung und eigene Innovation.“
10. Die Delegation nickt anerkennend und fragt, wie sich das Werk auf das Zeitalter der Elektroautos vorbereitet.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.