060 thema 10

---

Thema 60 – Land und Leute

Stufe 10 – höchstes Niveau, Fachsprache der Volkskunde (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A hungarikumok – Die Hungarika

1. Orsolya a megyei értéktár bizottság (Komitatsausschuss für das Wertedepot) titkára, és ma egy új javaslatot vitatnak meg. – Orsolya ist Sekretärin des Komitatsausschusses für das Wertedepot, und heute wird ein neuer Vorschlag diskutiert.

2. „A hungarikumtörvény (Hungarikum-Gesetz) 2012 óta szabályozza, hogyan lehet egy értéket hivatalosan elismerni” – magyarázza a vendégeknek. – „Das Hungarikum-Gesetz regelt seit 2012, wie ein Wert offiziell anerkannt werden kann“, erklärt sie den Gästen.

3. Az értékek először települési (kommunal) vagy tájegységi értéktárba (regionales Wertedepot) kerülnek, majd a megyeibe. – Die Werte kommen zunächst in ein kommunales oder regionales Wertedepot und dann in das des Komitats.

4. A legkiemelkedőbbek bekerülhetnek a Magyar Értéktárba (Ungarisches Wertedepot), a csúcson pedig a hungarikumok állnak. – Die herausragendsten können ins Ungarische Wertedepot aufgenommen werden, und an der Spitze stehen die Hungarika.

5. „Ez tehát egy értékpiramis (Wertepyramide)” – jegyzi meg egy fiatal újságíró. – „Das ist also eine Wertepyramide“, bemerkt ein junger Journalist.

6. „Pontosan, és a csúcsára került többek között a herendi porcelán, a Pick szalámi és a Rubik-kocka is” – feleli Orsolya. – „Genau, und an ihre Spitze sind unter anderem das Herender Porzellan, die Pick-Salami und auch der Zauberwürfel gelangt“, antwortet Orsolya.

7. A mai javaslat egy helyi kosárfonó hagyomány (Korbflechttradition), amelyet már csak három idős mester ismer. – Der heutige Vorschlag ist eine örtliche Korbflechttradition, die nur noch drei alte Meister beherrschen.

8. Az egyik bizottsági tag attól tart, hogy a hivatalos elismerés inkább turisztikai reklám (Tourismuswerbung), mint valódi értékmentés (Wertebewahrung). – Ein Ausschussmitglied befürchtet, dass die offizielle Anerkennung eher Tourismuswerbung als echte Wertebewahrung sei.

9. Orsolya szerint viszont a felvétel pályázati forrásokhoz (Fördermittel) juttathatja a mestereket, hogy tanítványokat képezzenek. – Orsolya meint dagegen, die Aufnahme könne den Meistern Zugang zu Fördermitteln verschaffen, damit sie Lehrlinge ausbilden.

10. A bizottság végül egyhangúlag megszavazza a javaslatot, és a mesterek aznap este a kocsmában ünnepelnek. – Der Ausschuss stimmt dem Vorschlag schließlich einstimmig zu, und die Meister feiern am Abend in der Kneipe.

(aufklappen)magyarul

1. Orsolya a megyei értéktár bizottság (Komitatsausschuss für das Wertedepot) titkára, és ma egy új javaslatot vitatnak meg.

2. „A hungarikumtörvény (Hungarikum-Gesetz) 2012 óta szabályozza, hogyan lehet egy értéket hivatalosan elismerni” – magyarázza a vendégeknek.

3. Az értékek először települési (kommunal) vagy tájegységi értéktárba (regionales Wertedepot) kerülnek, majd a megyeibe.

4. A legkiemelkedőbbek bekerülhetnek a Magyar Értéktárba (Ungarisches Wertedepot), a csúcson pedig a hungarikumok állnak.

5. „Ez tehát egy értékpiramis (Wertepyramide)” – jegyzi meg egy fiatal újságíró.

6. „Pontosan, és a csúcsára került többek között a herendi porcelán, a Pick szalámi és a Rubik-kocka is” – feleli Orsolya.

7. A mai javaslat egy helyi kosárfonó hagyomány (Korbflechttradition), amelyet már csak három idős mester ismer.

8. Az egyik bizottsági tag attól tart, hogy a hivatalos elismerés inkább turisztikai reklám (Tourismuswerbung), mint valódi értékmentés (Wertebewahrung).

9. Orsolya szerint viszont a felvétel pályázati forrásokhoz (Fördermittel) juttathatja a mestereket, hogy tanítványokat képezzenek.

10. A bizottság végül egyhangúlag megszavazza a javaslatot, és a mesterek aznap este a kocsmában ünnepelnek.

(aufklappen)német

1. Orsolya ist Sekretärin des Komitatsausschusses für das Wertedepot, und heute wird ein neuer Vorschlag diskutiert.

2. „Das Hungarikum-Gesetz regelt seit 2012, wie ein Wert offiziell anerkannt werden kann“, erklärt sie den Gästen.

3. Die Werte kommen zunächst in ein kommunales oder regionales Wertedepot und dann in das des Komitats.

4. Die herausragendsten können ins Ungarische Wertedepot aufgenommen werden, und an der Spitze stehen die Hungarika.

5. „Das ist also eine Wertepyramide“, bemerkt ein junger Journalist.

6. „Genau, und an ihre Spitze sind unter anderem das Herender Porzellan, die Pick-Salami und auch der Zauberwürfel gelangt“, antwortet Orsolya.

7. Der heutige Vorschlag ist eine örtliche Korbflechttradition, die nur noch drei alte Meister beherrschen.

8. Ein Ausschussmitglied befürchtet, dass die offizielle Anerkennung eher Tourismuswerbung als echte Wertebewahrung sei.

9. Orsolya meint dagegen, die Aufnahme könne den Meistern Zugang zu Fördermitteln verschaffen, damit sie Lehrlinge ausbilden.

10. Der Ausschuss stimmt dem Vorschlag schließlich einstimmig zu, und die Meister feiern am Abend in der Kneipe.

2. Kurzgeschichte – A busójárás – Der Busójárás

1. Mohácson Miklós harminc éve készíti a busóálarcokat (Busó-Masken) fűzfából, kézzel faragva. – In Mohács fertigt Miklós seit dreißig Jahren Busó-Masken aus Weidenholz, von Hand geschnitzt.

2. A busójárás a helyi sokác (Schokzen) közösség farsangzáró (fastnachtsbeendend) népszokása, amely 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének (immaterielles Kulturerbe) része. – Der Busójárás ist ein fastnachtsbeendender Volksbrauch der örtlichen schokzischen Gemeinschaft, der seit 2009 zum immateriellen Kulturerbe der UNESCO gehört.

3. „A legenda szerint a busók elkergették a törököket, a néprajzkutatók szerint azonban inkább a tél elűzéséről szól” – magyarázza Miklós egy német turistacsoportnak. – „Der Legende nach haben die Busós die Türken vertrieben, laut den Volkskundlern geht es aber eher um die Vertreibung des Winters“, erklärt Miklós einer deutschen Reisegruppe.

4. A busók bundát (Pelzmantel) viselnek, derekukon kolompot (Kuhglocke) hordanak, kezükben kereplőt (Ratsche) forgatnak. – Die Busós tragen Pelzmäntel, an der Hüfte eine Kuhglocke und drehen in der Hand eine Ratsche.

5. A farsangvasárnapi (Faschingssonntag) felvonuláson a busók a Duna túlpartjáról csónakon érkeznek a városba. – Beim Umzug am Faschingssonntag kommen die Busós in Booten vom anderen Donauufer in die Stadt.

6. Húshagyókedden (Fastnachtsdienstag) a főtéren elégetik a koporsót (Sarg), amely a telet jelképezi. – Am Fastnachtsdienstag wird auf dem Hauptplatz der Sarg verbrannt, der den Winter symbolisiert.

7. Egy turista megkérdezi, hogy nem veszíti-e el a szokás a hitelességét (Authentizität), ha évente több tízezer látogató érkezik. – Ein Tourist fragt, ob der Brauch nicht seine Authentizität verliere, wenn jährlich mehrere zehntausend Besucher kommen.

8. „A busójárás mindig is változott, de amíg a mohácsiak a sajátjuknak érzik, addig él” – feleli Miklós. – „Der Busójárás hat sich immer verändert, aber solange die Mohácser ihn als ihren eigenen empfinden, lebt er“, antwortet Miklós.

9. Megmutatja a műhelyében a legújabb álarcot, amelyet a tizenkét éves unokájának faragott. – Er zeigt in seiner Werkstatt die neueste Maske, die er für seinen zwölfjährigen Enkel geschnitzt hat.

10. „Ő lesz a következő busó a családban” – mondja büszkén, és a fiú már most alig várja a februárt. – „Er wird der nächste Busó in der Familie“, sagt er stolz, und der Junge kann den Februar jetzt schon kaum erwarten.

(aufklappen)magyarul

1. Mohácson Miklós harminc éve készíti a busóálarcokat (Busó-Masken) fűzfából, kézzel faragva.

2. A busójárás a helyi sokác (Schokzen) közösség farsangzáró (fastnachtsbeendend) népszokása, amely 2009 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének (immaterielles Kulturerbe) része.

3. „A legenda szerint a busók elkergették a törököket, a néprajzkutatók szerint azonban inkább a tél elűzéséről szól” – magyarázza Miklós egy német turistacsoportnak.

4. A busók bundát (Pelzmantel) viselnek, derekukon kolompot (Kuhglocke) hordanak, kezükben kereplőt (Ratsche) forgatnak.

5. A farsangvasárnapi (Faschingssonntag) felvonuláson a busók a Duna túlpartjáról csónakon érkeznek a városba.

6. Húshagyókedden (Fastnachtsdienstag) a főtéren elégetik a koporsót (Sarg), amely a telet jelképezi.

7. Egy turista megkérdezi, hogy nem veszíti-e el a szokás a hitelességét (Authentizität), ha évente több tízezer látogató érkezik.

8. „A busójárás mindig is változott, de amíg a mohácsiak a sajátjuknak érzik, addig él” – feleli Miklós.

9. Megmutatja a műhelyében a legújabb álarcot, amelyet a tizenkét éves unokájának faragott.

10. „Ő lesz a következő busó a családban” – mondja büszkén, és a fiú már most alig várja a februárt.

(aufklappen)német

1. In Mohács fertigt Miklós seit dreißig Jahren Busó-Masken aus Weidenholz, von Hand geschnitzt.

2. Der Busójárás ist ein fastnachtsbeendender Volksbrauch der örtlichen schokzischen Gemeinschaft, der seit 2009 zum immateriellen Kulturerbe der UNESCO gehört.

3. „Der Legende nach haben die Busós die Türken vertrieben, laut den Volkskundlern geht es aber eher um die Vertreibung des Winters“, erklärt Miklós einer deutschen Reisegruppe.

4. Die Busós tragen Pelzmäntel, an der Hüfte eine Kuhglocke und drehen in der Hand eine Ratsche.

5. Beim Umzug am Faschingssonntag kommen die Busós in Booten vom anderen Donauufer in die Stadt.

6. Am Fastnachtsdienstag wird auf dem Hauptplatz der Sarg verbrannt, der den Winter symbolisiert.

7. Ein Tourist fragt, ob der Brauch nicht seine Authentizität verliere, wenn jährlich mehrere zehntausend Besucher kommen.

8. „Der Busójárás hat sich immer verändert, aber solange die Mohácser ihn als ihren eigenen empfinden, lebt er“, antwortet Miklós.

9. Er zeigt in seiner Werkstatt die neueste Maske, die er für seinen zwölfjährigen Enkel geschnitzt hat.

10. „Er wird der nächste Busó in der Familie“, sagt er stolz, und der Junge kann den Februar jetzt schon kaum erwarten.

3. Kurzgeschichte – A matyó hímzés – Die Matyó-Stickerei

1. Mezőkövesden Anna néni a helyi népművészeti (volkskünstlerisch) egyesület legidősebb hímzőasszonya (Stickerin). – In Mezőkövesd ist Tante Anna die älteste Stickerin des örtlichen volkskünstlerischen Vereins.

2. A matyó népművészet 2012 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján (repräsentative Liste). – Die Matyó-Volkskunst steht seit 2012 auf der repräsentativen Liste des immateriellen Kulturerbes der UNESCO.

3. „A legismertebb motívumunk (Motiv) a matyó rózsa, amelyet élénk piros, kék és sárga színekkel hímzünk” – mondja Anna néni egy fiatal tervezőnek. – „Unser bekanntestes Motiv ist die Matyó-Rose, die wir in leuchtendem Rot, Blau und Gelb sticken“, sagt Tante Anna zu einer jungen Designerin.

4. Régen a mintát egy külön „íróasszony” (Vorzeichnerin) rajzolta elő az anyagra, és csak utána kezdődött a hímzés. – Früher zeichnete eine eigene „Vorzeichnerin“ das Muster auf den Stoff vor, und erst danach begann das Sticken.

5. A legenda szerint egy matyó asszony télen egy kötény virággal váltotta ki a férjét az ördögtől, és azóta hímzik a virágokat. – Der Legende nach kaufte eine Matyó-Frau im Winter ihren Mann mit einer Schürze voller Blumen vom Teufel frei, und seitdem werden die Blumen gestickt.

6. A fiatal tervező, Zsófi, modern ruhákon szeretné felhasználni a hagyományos mintakincset (Musterschatz). – Die junge Designerin Zsófi möchte den traditionellen Musterschatz auf moderner Kleidung verwenden.

7. Anna néni először gyanakvó, mert látott már olcsó, gépi hímzésű utánzatokat (Imitationen) a turistaboltokban. – Tante Anna ist zunächst misstrauisch, weil sie in den Touristenläden schon billige, maschinengestickte Imitationen gesehen hat.

8. „Ha tiszteletben tartod a minták jelentését és a kézi munkát, akkor segítek” – mondja végül. – „Wenn du die Bedeutung der Muster und die Handarbeit respektierst, dann helfe ich dir“, sagt sie schließlich.

9. Fél évvel később Zsófi kollekcióját (Kollektion) egy budapesti divathéten mutatják be, és a modelleken kézzel hímzett matyó rózsák díszlenek. – Ein halbes Jahr später wird Zsófis Kollektion auf einer Budapester Modewoche gezeigt, und auf den Models prangen handgestickte Matyó-Rosen.

10. Anna néni az első sorban ül, és azt mondja, hogy a hagyomány akkor él, ha viselik, nem akkor, ha a vitrinben porosodik. – Tante Anna sitzt in der ersten Reihe und sagt, dass die Tradition lebt, wenn man sie trägt, nicht wenn sie in der Vitrine verstaubt.

(aufklappen)magyarul

1. Mezőkövesden Anna néni a helyi népművészeti (volkskünstlerisch) egyesület legidősebb hímzőasszonya (Stickerin).

2. A matyó népművészet 2012 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján (repräsentative Liste).

3. „A legismertebb motívumunk (Motiv) a matyó rózsa, amelyet élénk piros, kék és sárga színekkel hímzünk” – mondja Anna néni egy fiatal tervezőnek.

4. Régen a mintát egy külön „íróasszony” (Vorzeichnerin) rajzolta elő az anyagra, és csak utána kezdődött a hímzés.

5. A legenda szerint egy matyó asszony télen egy kötény virággal váltotta ki a férjét az ördögtől, és azóta hímzik a virágokat.

6. A fiatal tervező, Zsófi, modern ruhákon szeretné felhasználni a hagyományos mintakincset (Musterschatz).

7. Anna néni először gyanakvó, mert látott már olcsó, gépi hímzésű utánzatokat (Imitationen) a turistaboltokban.

8. „Ha tiszteletben tartod a minták jelentését és a kézi munkát, akkor segítek” – mondja végül.

9. Fél évvel később Zsófi kollekcióját (Kollektion) egy budapesti divathéten mutatják be, és a modelleken kézzel hímzett matyó rózsák díszlenek.

10. Anna néni az első sorban ül, és azt mondja, hogy a hagyomány akkor él, ha viselik, nem akkor, ha a vitrinben porosodik.

(aufklappen)német

1. In Mezőkövesd ist Tante Anna die älteste Stickerin des örtlichen volkskünstlerischen Vereins.

2. Die Matyó-Volkskunst steht seit 2012 auf der repräsentativen Liste des immateriellen Kulturerbes der UNESCO.

3. „Unser bekanntestes Motiv ist die Matyó-Rose, die wir in leuchtendem Rot, Blau und Gelb sticken“, sagt Tante Anna zu einer jungen Designerin.

4. Früher zeichnete eine eigene „Vorzeichnerin“ das Muster auf den Stoff vor, und erst danach begann das Sticken.

5. Der Legende nach kaufte eine Matyó-Frau im Winter ihren Mann mit einer Schürze voller Blumen vom Teufel frei, und seitdem werden die Blumen gestickt.

6. Die junge Designerin Zsófi möchte den traditionellen Musterschatz auf moderner Kleidung verwenden.

7. Tante Anna ist zunächst misstrauisch, weil sie in den Touristenläden schon billige, maschinengestickte Imitationen gesehen hat.

8. „Wenn du die Bedeutung der Muster und die Handarbeit respektierst, dann helfe ich dir“, sagt sie schließlich.

9. Ein halbes Jahr später wird Zsófis Kollektion auf einer Budapester Modewoche gezeigt, und auf den Models prangen handgestickte Matyó-Rosen.

10. Tante Anna sitzt in der ersten Reihe und sagt, dass die Tradition lebt, wenn man sie trägt, nicht wenn sie in der Vitrine verstaubt.

4. Kurzgeschichte – A táncházmozgalom – Die Tanzhausbewegung

1. Sebestyén bácsi nyugdíjas mérnök, de fiatalkorában a táncházmozgalom (Tanzhausbewegung) egyik első résztvevője volt. – Onkel Sebestyén ist pensionierter Ingenieur, war aber in seiner Jugend einer der ersten Teilnehmer der Tanzhausbewegung.

2. „1972-ben Budapesten rendezték az első táncházat, ahol városi fiatalok falusi táncokat tanultak” – meséli a német cserediákoknak. – „1972 fand in Budapest das erste Tanzhaus statt, wo junge Städter Dorftänze lernten“, erzählt er den deutschen Austauschschülern.

3. A zenészek gyűjtőutakra (Sammelreisen) jártak Erdélybe, különösen Székre, ahol még élt az eredeti hagyomány. – Die Musiker unternahmen Sammelreisen nach Siebenbürgen, besonders nach Szék, wo die ursprüngliche Tradition noch lebte.

4. Az idős falusi zenészek adatközlőként (Gewährsleute) tanították meg nekik a dallamokat és a lépéseket. – Die alten Dorfmusiker brachten ihnen als Gewährsleute die Melodien und die Schritte bei.

5. A zenekart a prímás (Primgeiger) vezeti, mellette a kontrás (Begleitgeiger) és a bőgős (Bassist) játszik. – Die Kapelle wird vom Primgeiger geleitet, neben ihm spielen der Begleitgeiger und der Bassist.

6. A táncházmódszer (Tanzhausmethode) 2011-ben felkerült az UNESCO jó megőrzési gyakorlatainak (gute Praxisbeispiele zur Erhaltung) listájára. – Die Tanzhausmethode wurde 2011 in das UNESCO-Register guter Praxisbeispiele zur Erhaltung aufgenommen.

7. „A lényeg az, hogy a táncot nem színpadon, hanem közösségben, élő zenére, egymástól tanuljuk” – magyarázza Sebestyén bácsi. – „Das Wesentliche ist, dass wir den Tanz nicht auf der Bühne, sondern in der Gemeinschaft, zu Livemusik, voneinander lernen“, erklärt Onkel Sebestyén.

8. A kommunista időkben a táncház egyfajta csendes ellenállást (stiller Widerstand) is jelentett, mert a hivatalos kultúrán kívül eső szabadságot kínált. – In kommunistischen Zeiten bedeutete das Tanzhaus auch eine Art stillen Widerstand, weil es eine Freiheit außerhalb der offiziellen Kultur bot.

9. Az egyik német diák megkérdezi, hogy nem nehéz-e megtanulni a bonyolult legényest (Burschentanz). – Einer der deutschen Schüler fragt, ob es nicht schwer sei, den komplizierten Burschentanz zu lernen.

10. „Nehéz, de ha elég sokáig figyeled a lábakat, egyszer csak a zene fog vezetni” – feleli mosolyogva az öreg, és felhúzza a táncoscsizmáját. – „Schwer, aber wenn du lange genug auf die Füße schaust, wird dich irgendwann die Musik führen“, antwortet der Alte lächelnd und zieht seine Tanzstiefel an.

(aufklappen)magyarul

1. Sebestyén bácsi nyugdíjas mérnök, de fiatalkorában a táncházmozgalom (Tanzhausbewegung) egyik első résztvevője volt.

2. „1972-ben Budapesten rendezték az első táncházat, ahol városi fiatalok falusi táncokat tanultak” – meséli a német cserediákoknak.

3. A zenészek gyűjtőutakra (Sammelreisen) jártak Erdélybe, különösen Székre, ahol még élt az eredeti hagyomány.

4. Az idős falusi zenészek adatközlőként (Gewährsleute) tanították meg nekik a dallamokat és a lépéseket.

5. A zenekart a prímás (Primgeiger) vezeti, mellette a kontrás (Begleitgeiger) és a bőgős (Bassist) játszik.

6. A táncházmódszer (Tanzhausmethode) 2011-ben felkerült az UNESCO jó megőrzési gyakorlatainak (gute Praxisbeispiele zur Erhaltung) listájára.

7. „A lényeg az, hogy a táncot nem színpadon, hanem közösségben, élő zenére, egymástól tanuljuk” – magyarázza Sebestyén bácsi.

8. A kommunista időkben a táncház egyfajta csendes ellenállást (stiller Widerstand) is jelentett, mert a hivatalos kultúrán kívül eső szabadságot kínált.

9. Az egyik német diák megkérdezi, hogy nem nehéz-e megtanulni a bonyolult legényest (Burschentanz).

10. „Nehéz, de ha elég sokáig figyeled a lábakat, egyszer csak a zene fog vezetni” – feleli mosolyogva az öreg, és felhúzza a táncoscsizmáját.

(aufklappen)német

1. Onkel Sebestyén ist pensionierter Ingenieur, war aber in seiner Jugend einer der ersten Teilnehmer der Tanzhausbewegung.

2. „1972 fand in Budapest das erste Tanzhaus statt, wo junge Städter Dorftänze lernten“, erzählt er den deutschen Austauschschülern.

3. Die Musiker unternahmen Sammelreisen nach Siebenbürgen, besonders nach Szék, wo die ursprüngliche Tradition noch lebte.

4. Die alten Dorfmusiker brachten ihnen als Gewährsleute die Melodien und die Schritte bei.

5. Die Kapelle wird vom Primgeiger geleitet, neben ihm spielen der Begleitgeiger und der Bassist.

6. Die Tanzhausmethode wurde 2011 in das UNESCO-Register guter Praxisbeispiele zur Erhaltung aufgenommen.

7. „Das Wesentliche ist, dass wir den Tanz nicht auf der Bühne, sondern in der Gemeinschaft, zu Livemusik, voneinander lernen“, erklärt Onkel Sebestyén.

8. In kommunistischen Zeiten bedeutete das Tanzhaus auch eine Art stillen Widerstand, weil es eine Freiheit außerhalb der offiziellen Kultur bot.

9. Einer der deutschen Schüler fragt, ob es nicht schwer sei, den komplizierten Burschentanz zu lernen.

10. „Schwer, aber wenn du lange genug auf die Füße schaust, wird dich irgendwann die Musik führen“, antwortet der Alte lächelnd und zieht seine Tanzstiefel an.

5. Kurzgeschichte – A névnap – Der Namenstag

1. Julia, aki egy budapesti irodában dolgozik, csodálkozva látja, hogy a kollégái reggel virággal és süteménnyel állítanak be hozzá. – Julia, die in einem Budapester Büro arbeitet, sieht verwundert, dass ihre Kollegen morgens mit Blumen und Kuchen zu ihr kommen.

2. „Boldog névnapot! Isten éltessen!” – mondja a főnöke, és átnyújt neki egy csokor tulipánt. – „Alles Gute zum Namenstag! Gott erhalte dich!“, sagt ihr Chef und überreicht ihr einen Strauß Tulpen.

3. Julia csak ekkor tudja meg, hogy Magyarországon a névnap (Namenstag) sokszor fontosabb, mint a születésnap. – Erst jetzt erfährt Julia, dass in Ungarn der Namenstag oft wichtiger ist als der Geburtstag.

4. A névnaptár (Namenstagskalender) minden napra egy vagy több keresztnevet rendel, és a naptárakban is feltüntetik. – Der Namenstagskalender ordnet jedem Tag einen oder mehrere Vornamen zu, und sie werden auch in den Kalendern angegeben.

5. Egy kolléga elmagyarázza, hogy a szülők csak az Utónévjegyzékben (amtliches Vornamenverzeichnis) szereplő neveket adhatják a gyereküknek. – Ein Kollege erklärt, dass Eltern ihrem Kind nur Namen geben dürfen, die im amtlichen Vornamenverzeichnis stehen.

6. Az új neveket a Nyelvtudományi Kutatóközpont (Forschungszentrum für Sprachwissenschaft) bírálja el, és csak akkor fogadja el, ha megfelelnek a magyar helyesírásnak. – Neue Namen werden vom Forschungszentrum für Sprachwissenschaft geprüft und nur akzeptiert, wenn sie der ungarischen Rechtschreibung entsprechen.

7. „Akkor a német Julia nevem nem is ünnepelhető?” – kérdezi aggódva Julia. – „Dann kann man meinen deutschen Namen Julia gar nicht feiern?“, fragt Julia besorgt.

8. A kollégák nevetnek, és megnyugtatják, hogy a Júlia név szerepel a naptárban, és a helyesírás miatt csak egy ékezettel (Akzent) több. – Die Kollegen lachen und beruhigen sie, dass der Name Júlia im Kalender steht und wegen der Rechtschreibung nur einen Akzent mehr hat.

9. A szokás szerint az ünnepeltnek kell megvendégelnie (bewirten) a kollégáit, ezért Julia délután elszalad a cukrászdába. – Dem Brauch nach muss die Gefeierte ihre Kollegen bewirten, deshalb läuft Julia am Nachmittag schnell in die Konditorei.

10. Este felhívja az anyját Németországba, és elmeséli neki, hogy most már évente kétszer ünnepelhet. – Am Abend ruft sie ihre Mutter in Deutschland an und erzählt ihr, dass sie jetzt zweimal im Jahr feiern kann.

(aufklappen)magyarul

1. Julia, aki egy budapesti irodában dolgozik, csodálkozva látja, hogy a kollégái reggel virággal és süteménnyel állítanak be hozzá.

2. „Boldog névnapot! Isten éltessen!” – mondja a főnöke, és átnyújt neki egy csokor tulipánt.

3. Julia csak ekkor tudja meg, hogy Magyarországon a névnap (Namenstag) sokszor fontosabb, mint a születésnap.

4. A névnaptár (Namenstagskalender) minden napra egy vagy több keresztnevet rendel, és a naptárakban is feltüntetik.

5. Egy kolléga elmagyarázza, hogy a szülők csak az Utónévjegyzékben (amtliches Vornamenverzeichnis) szereplő neveket adhatják a gyereküknek.

6. Az új neveket a Nyelvtudományi Kutatóközpont (Forschungszentrum für Sprachwissenschaft) bírálja el, és csak akkor fogadja el, ha megfelelnek a magyar helyesírásnak.

7. „Akkor a német Julia nevem nem is ünnepelhető?” – kérdezi aggódva Julia.

8. A kollégák nevetnek, és megnyugtatják, hogy a Júlia név szerepel a naptárban, és a helyesírás miatt csak egy ékezettel (Akzent) több.

9. A szokás szerint az ünnepeltnek kell megvendégelnie (bewirten) a kollégáit, ezért Julia délután elszalad a cukrászdába.

10. Este felhívja az anyját Németországba, és elmeséli neki, hogy most már évente kétszer ünnepelhet.

(aufklappen)német

1. Julia, die in einem Budapester Büro arbeitet, sieht verwundert, dass ihre Kollegen morgens mit Blumen und Kuchen zu ihr kommen.

2. „Alles Gute zum Namenstag! Gott erhalte dich!“, sagt ihr Chef und überreicht ihr einen Strauß Tulpen.

3. Erst jetzt erfährt Julia, dass in Ungarn der Namenstag oft wichtiger ist als der Geburtstag.

4. Der Namenstagskalender ordnet jedem Tag einen oder mehrere Vornamen zu, und sie werden auch in den Kalendern angegeben.

5. Ein Kollege erklärt, dass Eltern ihrem Kind nur Namen geben dürfen, die im amtlichen Vornamenverzeichnis stehen.

6. Neue Namen werden vom Forschungszentrum für Sprachwissenschaft geprüft und nur akzeptiert, wenn sie der ungarischen Rechtschreibung entsprechen.

7. „Dann kann man meinen deutschen Namen Julia gar nicht feiern?“, fragt Julia besorgt.

8. Die Kollegen lachen und beruhigen sie, dass der Name Júlia im Kalender steht und wegen der Rechtschreibung nur einen Akzent mehr hat.

9. Dem Brauch nach muss die Gefeierte ihre Kollegen bewirten, deshalb läuft Julia am Nachmittag schnell in die Konditorei.

10. Am Abend ruft sie ihre Mutter in Deutschland an und erzählt ihr, dass sie jetzt zweimal im Jahr feiern kann.

6. Kurzgeschichte – A disznóvágás – Das Schlachtfest

1. Egy januári hajnalon Gerhard, aki két éve él egy somogyi faluban, meghívást kap a szomszéd disznóvágására (Hausschlachtung). – An einem Januarmorgen im Morgengrauen erhält Gerhard, der seit zwei Jahren in einem Dorf in Somogy lebt, eine Einladung zur Hausschlachtung beim Nachbarn.

2. A munkát a böllér (Hausschlachter) irányítja, aki évtizedek óta járja a környék falvait. – Die Arbeit leitet der Hausschlachter, der seit Jahrzehnten durch die Dörfer der Umgebung zieht.

3. „Először jön a perzselés (Absengen), utána a bontás, és délre kész lesz a hurka meg a kolbász” – magyarázza neki a házigazda. – „Zuerst kommt das Absengen, danach das Zerlegen, und bis Mittag sind Blut- und Leberwurst sowie die Wurst fertig“, erklärt ihm der Gastgeber.

4. Az asszonyok a konyhában disznósajtot (Presskopf) készítenek, és a zsírból tepertőt (Grieben) sütnek. – Die Frauen machen in der Küche Presskopf und braten aus dem Fett Grieben.

5. Gerhard kezdetben kissé megrendülten figyeli az eseményeket, hiszen Németországban ilyet csak régi fényképeken látott. – Gerhard beobachtet die Geschehnisse anfangs etwas erschüttert, denn in Deutschland hat er so etwas nur auf alten Fotos gesehen.

6. A házigazda elmondja, hogy a saját fogyasztásra (Eigenverbrauch) történő házi vágást szigorú állategészségügyi szabályok (veterinärrechtliche Vorschriften) kötik. – Der Gastgeber erzählt, dass die Hausschlachtung für den Eigenverbrauch strengen veterinärrechtlichen Vorschriften unterliegt.

7. A húst az állatorvos (Tierarzt) trichinellavizsgálatra (Trichinenuntersuchung) viszi, mielőtt bárki megkóstolhatná. – Das Fleisch bringt der Tierarzt zur Trichinenuntersuchung, bevor es irgendjemand probieren darf.

8. Este a disznótoron (Schlachtfestschmaus) húsz ember ül a hosszú asztalnál, és a böllér tréfás verseket mond. – Am Abend sitzen beim Schlachtfestschmaus zwanzig Leute am langen Tisch, und der Hausschlachter trägt Scherzverse vor.

9. Gerhard megérti, hogy a disznóvágás nem csupán élelemszerzés, hanem közösségi esemény (Gemeinschaftsereignis), amely összetartja a falut. – Gerhard versteht, dass die Hausschlachtung nicht nur der Nahrungsbeschaffung dient, sondern ein Gemeinschaftsereignis ist, das das Dorf zusammenhält.

10. Búcsúzáskor a szomszéd egy kóstolócsomagot (Kostpaket) nyom a kezébe, ahogy az ősi szokás diktálja. – Beim Abschied drückt ihm der Nachbar ein Kostpaket in die Hand, wie es der alte Brauch vorschreibt.

(aufklappen)magyarul

1. Egy januári hajnalon Gerhard, aki két éve él egy somogyi faluban, meghívást kap a szomszéd disznóvágására (Hausschlachtung).

2. A munkát a böllér (Hausschlachter) irányítja, aki évtizedek óta járja a környék falvait.

3. „Először jön a perzselés (Absengen), utána a bontás, és délre kész lesz a hurka meg a kolbász” – magyarázza neki a házigazda.

4. Az asszonyok a konyhában disznósajtot (Presskopf) készítenek, és a zsírból tepertőt (Grieben) sütnek.

5. Gerhard kezdetben kissé megrendülten figyeli az eseményeket, hiszen Németországban ilyet csak régi fényképeken látott.

6. A házigazda elmondja, hogy a saját fogyasztásra (Eigenverbrauch) történő házi vágást szigorú állategészségügyi szabályok (veterinärrechtliche Vorschriften) kötik.

7. A húst az állatorvos (Tierarzt) trichinellavizsgálatra (Trichinenuntersuchung) viszi, mielőtt bárki megkóstolhatná.

8. Este a disznótoron (Schlachtfestschmaus) húsz ember ül a hosszú asztalnál, és a böllér tréfás verseket mond.

9. Gerhard megérti, hogy a disznóvágás nem csupán élelemszerzés, hanem közösségi esemény (Gemeinschaftsereignis), amely összetartja a falut.

10. Búcsúzáskor a szomszéd egy kóstolócsomagot (Kostpaket) nyom a kezébe, ahogy az ősi szokás diktálja.

(aufklappen)német

1. An einem Januarmorgen im Morgengrauen erhält Gerhard, der seit zwei Jahren in einem Dorf in Somogy lebt, eine Einladung zur Hausschlachtung beim Nachbarn.

2. Die Arbeit leitet der Hausschlachter, der seit Jahrzehnten durch die Dörfer der Umgebung zieht.

3. „Zuerst kommt das Absengen, danach das Zerlegen, und bis Mittag sind Blut- und Leberwurst sowie die Wurst fertig“, erklärt ihm der Gastgeber.

4. Die Frauen machen in der Küche Presskopf und braten aus dem Fett Grieben.

5. Gerhard beobachtet die Geschehnisse anfangs etwas erschüttert, denn in Deutschland hat er so etwas nur auf alten Fotos gesehen.

6. Der Gastgeber erzählt, dass die Hausschlachtung für den Eigenverbrauch strengen veterinärrechtlichen Vorschriften unterliegt.

7. Das Fleisch bringt der Tierarzt zur Trichinenuntersuchung, bevor es irgendjemand probieren darf.

8. Am Abend sitzen beim Schlachtfestschmaus zwanzig Leute am langen Tisch, und der Hausschlachter trägt Scherzverse vor.

9. Gerhard versteht, dass die Hausschlachtung nicht nur der Nahrungsbeschaffung dient, sondern ein Gemeinschaftsereignis ist, das das Dorf zusammenhält.

10. Beim Abschied drückt ihm der Nachbar ein Kostpaket in die Hand, wie es der alte Brauch vorschreibt.

7. Kurzgeschichte – A szüreti mulatság – Das Weinlesefest

1. Egy Balaton-felvidéki faluban Vera szervezi az idei szüreti felvonulást (Winzerumzug) és bált. – In einem Dorf im Balatonoberland organisiert Vera den diesjährigen Winzerumzug und den Ball.

2. A menet élén lóháton halad a kisbíró (Dorfausrufer), aki dobszóval hirdeti ki a mulatság kezdetét. – An der Spitze des Zuges reitet der Dorfausrufer, der mit Trommelschlag den Beginn des Festes verkündet.

3. Mögötte népviseletbe öltözött párok és egy díszes szekér következnek, rajta hatalmas szőlőkoszorúval (Traubenkranz). – Hinter ihm folgen Paare in Tracht und ein geschmückter Wagen mit einem riesigen Traubenkranz.

4. A bálteremben a mennyezetről szőlőfürtök lógnak, és a csőszök (Weinberghüter) vigyáznak rájuk. – Im Ballsaal hängen Weintrauben von der Decke, und die Weinberghüter passen darauf auf.

5. „Aki szőlőt lop, és rajtakapják, annak bírságot (Strafgeld) kell fizetnie, vagy táncolnia kell a bíróval” – magyarázza Vera a német vendégeknek. – „Wer Trauben stiehlt und erwischt wird, muss ein Strafgeld zahlen oder mit dem Richter tanzen“, erklärt Vera den deutschen Gästen.

6. A bírságokból befolyt pénzt hagyományosan a falu közösségi céljaira fordítják. – Das Geld aus den Strafgeldern wird traditionell für gemeinschaftliche Zwecke des Dorfes verwendet.

7. A présházban (Presshaus) közben már erjed (gären) az idei must, és az öregek a borkóstolásról vitatkoznak. – Im Presshaus gärt inzwischen schon der diesjährige Most, und die Alten streiten über die Weinprobe.

8. Az egyik német vendég, Klaus, szándékosan lop el egy fürtöt, mert kíváncsi, mi lesz a büntetése. – Einer der deutschen Gäste, Klaus, stiehlt absichtlich eine Traube, weil er neugierig ist, wie seine Strafe ausfallen wird.

9. A csőszök nagy nevetés közepette a „bíró” elé vezetik, aki egy pohár borral és egy csárdással sújtja. – Die Weinberghüter führen ihn unter großem Gelächter vor den „Richter“, der ihn zu einem Glas Wein und einem Csárdás verurteilt.

10. Klaus hajnalig táncol, és másnap azt mondja, hogy ez volt élete legkellemesebb büntetése. – Klaus tanzt bis zum Morgengrauen und sagt am nächsten Tag, dass dies die angenehmste Strafe seines Lebens war.

(aufklappen)magyarul

1. Egy Balaton-felvidéki faluban Vera szervezi az idei szüreti felvonulást (Winzerumzug) és bált.

2. A menet élén lóháton halad a kisbíró (Dorfausrufer), aki dobszóval hirdeti ki a mulatság kezdetét.

3. Mögötte népviseletbe öltözött párok és egy díszes szekér következnek, rajta hatalmas szőlőkoszorúval (Traubenkranz).

4. A bálteremben a mennyezetről szőlőfürtök lógnak, és a csőszök (Weinberghüter) vigyáznak rájuk.

5. „Aki szőlőt lop, és rajtakapják, annak bírságot (Strafgeld) kell fizetnie, vagy táncolnia kell a bíróval” – magyarázza Vera a német vendégeknek.

6. A bírságokból befolyt pénzt hagyományosan a falu közösségi céljaira fordítják.

7. A présházban (Presshaus) közben már erjed (gären) az idei must, és az öregek a borkóstolásról vitatkoznak.

8. Az egyik német vendég, Klaus, szándékosan lop el egy fürtöt, mert kíváncsi, mi lesz a büntetése.

9. A csőszök nagy nevetés közepette a „bíró” elé vezetik, aki egy pohár borral és egy csárdással sújtja.

10. Klaus hajnalig táncol, és másnap azt mondja, hogy ez volt élete legkellemesebb büntetése.

(aufklappen)német

1. In einem Dorf im Balatonoberland organisiert Vera den diesjährigen Winzerumzug und den Ball.

2. An der Spitze des Zuges reitet der Dorfausrufer, der mit Trommelschlag den Beginn des Festes verkündet.

3. Hinter ihm folgen Paare in Tracht und ein geschmückter Wagen mit einem riesigen Traubenkranz.

4. Im Ballsaal hängen Weintrauben von der Decke, und die Weinberghüter passen darauf auf.

5. „Wer Trauben stiehlt und erwischt wird, muss ein Strafgeld zahlen oder mit dem Richter tanzen“, erklärt Vera den deutschen Gästen.

6. Das Geld aus den Strafgeldern wird traditionell für gemeinschaftliche Zwecke des Dorfes verwendet.

7. Im Presshaus gärt inzwischen schon der diesjährige Most, und die Alten streiten über die Weinprobe.

8. Einer der deutschen Gäste, Klaus, stiehlt absichtlich eine Traube, weil er neugierig ist, wie seine Strafe ausfallen wird.

9. Die Weinberghüter führen ihn unter großem Gelächter vor den „Richter“, der ihn zu einem Glas Wein und einem Csárdás verurteilt.

10. Klaus tanzt bis zum Morgengrauen und sagt am nächsten Tag, dass dies die angenehmste Strafe seines Lebens war.

8. Kurzgeschichte – A húsvéti locsolkodás – Das Osterbegießen

1. Húsvét előtt Irén néni a konyhaasztalnál hímes tojásokat (verzierte Ostereier) készít az unokáival. – Vor Ostern verziert Tante Irén am Küchentisch mit ihren Enkeln Ostereier.

2. A tojásírás (Wachsbatik auf Eiern) során olvasztott viasszal rajzolják a mintát a tojásra, majd festékbe mártják. – Beim Eierschreiben zeichnet man das Muster mit geschmolzenem Wachs auf das Ei und taucht es dann in Farbe.

3. „Ahol a viasz volt, ott fehér marad a tojás, így jelenik meg a minta” – magyarázza a hétéves Lőrincnek. – „Wo das Wachs war, bleibt das Ei weiß, so erscheint das Muster“, erklärt sie dem siebenjährigen Lőrinc.

4. A néprajzkutatók szerint a locsolkodás ősi termékenységi rítus (Fruchtbarkeitsritus), amelyben a víz a megtisztulást és az új életet jelképezi. – Volkskundlern zufolge ist das Begießen ein uralter Fruchtbarkeitsritus, in dem das Wasser Reinigung und neues Leben symbolisiert.

5. Lőrinc a locsolóverset (Begießvers) gyakorolja: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam…” – Lőrinc übt den Begießvers: „Im grünen Wald bin ich gegangen, ein blaues Veilchen habe ich gesehen …“

6. Húsvéthétfőn kölnisüveggel indul el, és a szomszéd lányoknak is elmondja a verset. – Am Ostermontag macht er sich mit einem Fläschchen Kölnischwasser auf den Weg und sagt auch den Nachbarsmädchen den Vers auf.

7. Cserébe festett tojást, csokoládényulat és a nagyobbaktól néha egy kis zsebpénzt (Taschengeld) is kap. – Im Gegenzug bekommt er bemalte Eier, Schokoladenhasen und von den Größeren manchmal auch etwas Taschengeld.

8. Az egyik szomszéd kislány, Emma, akinek a családja Hamburgból költözött ide, először megijed a hideg illatfelhőtől. – Eines der Nachbarsmädchen, Emma, deren Familie aus Hamburg hierhergezogen ist, erschrickt zuerst vor der kalten Duftwolke.

9. Irén néni elmagyarázza az anyjának, hogy aki nem kap locsolót, arról régen azt mondták, hogy elhervad, mint egy virág. – Tante Irén erklärt ihrer Mutter, dass man früher von einem Mädchen, das keinen Begießer bekam, sagte, es welke wie eine Blume.

10. Emma ezen elgondolkodik, és a következő évben már ő maga figyeli az ablakból, mikor érkeznek végre a locsolók. – Emma denkt darüber nach und schaut im nächsten Jahr schon selbst aus dem Fenster, wann endlich die Begießer kommen.

(aufklappen)magyarul

1. Húsvét előtt Irén néni a konyhaasztalnál hímes tojásokat (verzierte Ostereier) készít az unokáival.

2. A tojásírás (Wachsbatik auf Eiern) során olvasztott viasszal rajzolják a mintát a tojásra, majd festékbe mártják.

3. „Ahol a viasz volt, ott fehér marad a tojás, így jelenik meg a minta” – magyarázza a hétéves Lőrincnek.

4. A néprajzkutatók szerint a locsolkodás ősi termékenységi rítus (Fruchtbarkeitsritus), amelyben a víz a megtisztulást és az új életet jelképezi.

5. Lőrinc a locsolóverset (Begießvers) gyakorolja: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam…”

6. Húsvéthétfőn kölnisüveggel indul el, és a szomszéd lányoknak is elmondja a verset.

7. Cserébe festett tojást, csokoládényulat és a nagyobbaktól néha egy kis zsebpénzt (Taschengeld) is kap.

8. Az egyik szomszéd kislány, Emma, akinek a családja Hamburgból költözött ide, először megijed a hideg illatfelhőtől.

9. Irén néni elmagyarázza az anyjának, hogy aki nem kap locsolót, arról régen azt mondták, hogy elhervad, mint egy virág.

10. Emma ezen elgondolkodik, és a következő évben már ő maga figyeli az ablakból, mikor érkeznek végre a locsolók.

(aufklappen)német

1. Vor Ostern verziert Tante Irén am Küchentisch mit ihren Enkeln Ostereier.

2. Beim Eierschreiben zeichnet man das Muster mit geschmolzenem Wachs auf das Ei und taucht es dann in Farbe.

3. „Wo das Wachs war, bleibt das Ei weiß, so erscheint das Muster“, erklärt sie dem siebenjährigen Lőrinc.

4. Volkskundlern zufolge ist das Begießen ein uralter Fruchtbarkeitsritus, in dem das Wasser Reinigung und neues Leben symbolisiert.

5. Lőrinc übt den Begießvers: „Im grünen Wald bin ich gegangen, ein blaues Veilchen habe ich gesehen …“

6. Am Ostermontag macht er sich mit einem Fläschchen Kölnischwasser auf den Weg und sagt auch den Nachbarsmädchen den Vers auf.

7. Im Gegenzug bekommt er bemalte Eier, Schokoladenhasen und von den Größeren manchmal auch etwas Taschengeld.

8. Eines der Nachbarsmädchen, Emma, deren Familie aus Hamburg hierhergezogen ist, erschrickt zuerst vor der kalten Duftwolke.

9. Tante Irén erklärt ihrer Mutter, dass man früher von einem Mädchen, das keinen Begießer bekam, sagte, es welke wie eine Blume.

10. Emma denkt darüber nach und schaut im nächsten Jahr schon selbst aus dem Fenster, wann endlich die Begießer kommen.

9. Kurzgeschichte – A nemzeti ünnepek – Die Nationalfeiertage

1. Lisa, egy lipcsei tanárnő, egy évre egy egri gimnáziumba érkezett tanítani, és már az első hónapokban három nemzeti ünnepet élt át. – Lisa, eine Lehrerin aus Leipzig, kam für ein Jahr zum Unterrichten an ein Gymnasium in Eger und erlebte schon in den ersten Monaten drei Nationalfeiertage.

2. Augusztus huszadikán, az államalapítás ünnepén, az új kenyér (neues Brot) megszentelésén vett részt. – Am zwanzigsten August, dem Fest der Staatsgründung, nahm sie an der Segnung des neuen Brotes teil.

3. Október huszonharmadikán az 1956-os forradalomra (Revolution) és szabadságharcra (Freiheitskampf) emlékeztek, és ezen a napon kiáltották ki 1989-ben a köztársaságot is. – Am dreiundzwanzigsten Oktober gedachte man der Revolution und des Freiheitskampfes von 1956, und an diesem Tag wurde 1989 auch die Republik ausgerufen.

4. Március tizenötödikén az 1848-as forradalomra emlékeztek, és mindenki kokárdát (Kokarde) tűzött a kabátjára. – Am fünfzehnten März erinnerte man an die Revolution von 1848, und alle steckten sich eine Kokarde an die Jacke.

5. „Vigyázz, a piros legyen kívül!” – figyelmeztette egy kolléga, amikor Lisa fordítva tűzte fel a sajátját. – „Achtung, das Rot muss außen sein!“, warnte ein Kollege, als Lisa ihre verkehrt herum ansteckte.

6. Az iskolai ünnepségen a diákok elénekelték a Himnuszt (Nationalhymne) és a Szózatot (Mahnruf), majd verseket szavaltak. – Bei der Schulfeier sangen die Schüler die Nationalhymne und den Mahnruf und trugen dann Gedichte vor.

7. Lisa meglepődött, milyen érzelmesen és komolyan veszik a fiatalok ezeket az ünnepeket. – Lisa war überrascht, wie emotional und ernst die Jugendlichen diese Feiertage nehmen.

8. Egy diák elmagyarázta neki, hogy mindhárom ünnep a szabadság és a függetlenség (Unabhängigkeit) utáni vágyról szól. – Ein Schüler erklärte ihr, dass alle drei Feiertage von der Sehnsucht nach Freiheit und Unabhängigkeit handeln.

9. Délután a várban koszorúzáson (Kranzniederlegung) vettek részt, ahol a hősök emléktáblájánál (Gedenktafel) csend honolt. – Am Nachmittag nahmen sie auf der Burg an einer Kranzniederlegung teil, wo an der Gedenktafel der Helden Stille herrschte.

10. Lisa azt írta haza, hogy ezekből az ünnepekből többet tanult a magyarokról, mint bármelyik könyvből. – Lisa schrieb nach Hause, dass sie aus diesen Feiertagen mehr über die Ungarn gelernt habe als aus irgendeinem Buch.

(aufklappen)magyarul

1. Lisa, egy lipcsei tanárnő, egy évre egy egri gimnáziumba érkezett tanítani, és már az első hónapokban három nemzeti ünnepet élt át.

2. Augusztus huszadikán, az államalapítás ünnepén, az új kenyér (neues Brot) megszentelésén vett részt.

3. Október huszonharmadikán az 1956-os forradalomra (Revolution) és szabadságharcra (Freiheitskampf) emlékeztek, és ezen a napon kiáltották ki 1989-ben a köztársaságot is.

4. Március tizenötödikén az 1848-as forradalomra emlékeztek, és mindenki kokárdát (Kokarde) tűzött a kabátjára.

5. „Vigyázz, a piros legyen kívül!” – figyelmeztette egy kolléga, amikor Lisa fordítva tűzte fel a sajátját.

6. Az iskolai ünnepségen a diákok elénekelték a Himnuszt (Nationalhymne) és a Szózatot (Mahnruf), majd verseket szavaltak.

7. Lisa meglepődött, milyen érzelmesen és komolyan veszik a fiatalok ezeket az ünnepeket.

8. Egy diák elmagyarázta neki, hogy mindhárom ünnep a szabadság és a függetlenség (Unabhängigkeit) utáni vágyról szól.

9. Délután a várban koszorúzáson (Kranzniederlegung) vettek részt, ahol a hősök emléktáblájánál (Gedenktafel) csend honolt.

10. Lisa azt írta haza, hogy ezekből az ünnepekből többet tanult a magyarokról, mint bármelyik könyvből.

(aufklappen)német

1. Lisa, eine Lehrerin aus Leipzig, kam für ein Jahr zum Unterrichten an ein Gymnasium in Eger und erlebte schon in den ersten Monaten drei Nationalfeiertage.

2. Am zwanzigsten August, dem Fest der Staatsgründung, nahm sie an der Segnung des neuen Brotes teil.

3. Am dreiundzwanzigsten Oktober gedachte man der Revolution und des Freiheitskampfes von 1956, und an diesem Tag wurde 1989 auch die Republik ausgerufen.

4. Am fünfzehnten März erinnerte man an die Revolution von 1848, und alle steckten sich eine Kokarde an die Jacke.

5. „Achtung, das Rot muss außen sein!“, warnte ein Kollege, als Lisa ihre verkehrt herum ansteckte.

6. Bei der Schulfeier sangen die Schüler die Nationalhymne und den Mahnruf und trugen dann Gedichte vor.

7. Lisa war überrascht, wie emotional und ernst die Jugendlichen diese Feiertage nehmen.

8. Ein Schüler erklärte ihr, dass alle drei Feiertage von der Sehnsucht nach Freiheit und Unabhängigkeit handeln.

9. Am Nachmittag nahmen sie auf der Burg an einer Kranzniederlegung teil, wo an der Gedenktafel der Helden Stille herrschte.

10. Lisa schrieb nach Hause, dass sie aus diesen Feiertagen mehr über die Ungarn gelernt habe als aus irgendeinem Buch.

10. Kurzgeschichte – A pálinka – Der Pálinka

1. Kecskeméten Zsolt egy kisüsti pálinkafőzdét (Kleinkessel-Brennerei) vezet, amelyet még a nagyapja alapított. – In Kecskemét führt Zsolt eine Kleinkessel-Brennerei, die noch sein Großvater gegründet hat.

2. „Pálinkának csak a Magyarországon termett gyümölcsből, itt lepárolt és palackozott párlatot (Destillat) nevezhetjük” – magyarázza a látogatóknak. – „Pálinka nennen darf man nur ein Destillat aus in Ungarn gewachsenem Obst, das hier gebrannt und abgefüllt wurde“, erklärt er den Besuchern.

3. Az elnevezés 2004 óta uniós eredetvédelem (EU-Herkunftsschutz) alatt áll, és a pálinka hungarikum is. – Die Bezeichnung steht seit 2004 unter EU-Herkunftsschutz, und der Pálinka ist auch ein Hungarikum.

4. A gyümölcsből először cefrét (Maische) erjesztenek, amelyet aztán kétszer lepárolnak (destillieren). – Aus dem Obst wird zuerst eine Maische vergoren, die dann zweimal destilliert wird.

5. Zsolt büszke a kecskeméti barackpálinkára (Aprikosenbrand), de a törkölypálinkát (Tresterbrand) és a szilvapálinkát is kedveli. – Zsolt ist stolz auf den Aprikosenbrand aus Kecskemét, mag aber auch den Tresterbrand und den Pflaumenbrand.

6. Sok gazda a saját gyümölcsét bérfőzdében (Lohnbrennerei) főzeti ki, bizonyos mennyiségig pedig a házi főzés is engedélyezett. – Viele Landwirte lassen ihr eigenes Obst in einer Lohnbrennerei brennen, und bis zu einer bestimmten Menge ist auch das Brennen zu Hause erlaubt.

7. Egy német vendég megkérdezi, miért kínálják a pálinkát már reggel, mielőtt munkába indulnak. – Ein deutscher Gast fragt, warum man den Pálinka schon morgens anbietet, bevor man zur Arbeit aufbricht.

8. „Régen úgy tartották, hogy egy kupica (Schnapsglas) pálinka megvéd a hidegtől és a betegségektől, de ma inkább a vendégszeretet jele” – feleli Zsolt. – „Früher glaubte man, dass ein Schnapsglas Pálinka vor Kälte und Krankheiten schützt, heute ist es aber eher ein Zeichen der Gastfreundschaft“, antwortet Zsolt.

9. A kóstolón (Verkostung) megtanítja a vendégeknek, hogy a jó pálinkát tulipán alakú pohárból, szobahőmérsékleten kell inni, nem jéghidegen. – Bei der Verkostung bringt er den Gästen bei, dass man guten Pálinka aus einem tulpenförmigen Glas bei Zimmertemperatur trinkt, nicht eiskalt.

10. A látogatás végén a vendégek a pohár fölé hajolva, csukott szemmel próbálják kitalálni, melyik gyümölcs illatát érzik. – Am Ende des Besuchs beugen sich die Gäste über das Glas und versuchen mit geschlossenen Augen zu erraten, welchen Obstduft sie riechen.

(aufklappen)magyarul

1. Kecskeméten Zsolt egy kisüsti pálinkafőzdét (Kleinkessel-Brennerei) vezet, amelyet még a nagyapja alapított.

2. „Pálinkának csak a Magyarországon termett gyümölcsből, itt lepárolt és palackozott párlatot (Destillat) nevezhetjük” – magyarázza a látogatóknak.

3. Az elnevezés 2004 óta uniós eredetvédelem (EU-Herkunftsschutz) alatt áll, és a pálinka hungarikum is.

4. A gyümölcsből először cefrét (Maische) erjesztenek, amelyet aztán kétszer lepárolnak (destillieren).

5. Zsolt büszke a kecskeméti barackpálinkára (Aprikosenbrand), de a törkölypálinkát (Tresterbrand) és a szilvapálinkát is kedveli.

6. Sok gazda a saját gyümölcsét bérfőzdében (Lohnbrennerei) főzeti ki, bizonyos mennyiségig pedig a házi főzés is engedélyezett.

7. Egy német vendég megkérdezi, miért kínálják a pálinkát már reggel, mielőtt munkába indulnak.

8. „Régen úgy tartották, hogy egy kupica (Schnapsglas) pálinka megvéd a hidegtől és a betegségektől, de ma inkább a vendégszeretet jele” – feleli Zsolt.

9. A kóstolón (Verkostung) megtanítja a vendégeknek, hogy a jó pálinkát tulipán alakú pohárból, szobahőmérsékleten kell inni, nem jéghidegen.

10. A látogatás végén a vendégek a pohár fölé hajolva, csukott szemmel próbálják kitalálni, melyik gyümölcs illatát érzik.

(aufklappen)német

1. In Kecskemét führt Zsolt eine Kleinkessel-Brennerei, die noch sein Großvater gegründet hat.

2. „Pálinka nennen darf man nur ein Destillat aus in Ungarn gewachsenem Obst, das hier gebrannt und abgefüllt wurde“, erklärt er den Besuchern.

3. Die Bezeichnung steht seit 2004 unter EU-Herkunftsschutz, und der Pálinka ist auch ein Hungarikum.

4. Aus dem Obst wird zuerst eine Maische vergoren, die dann zweimal destilliert wird.

5. Zsolt ist stolz auf den Aprikosenbrand aus Kecskemét, mag aber auch den Tresterbrand und den Pflaumenbrand.

6. Viele Landwirte lassen ihr eigenes Obst in einer Lohnbrennerei brennen, und bis zu einer bestimmten Menge ist auch das Brennen zu Hause erlaubt.

7. Ein deutscher Gast fragt, warum man den Pálinka schon morgens anbietet, bevor man zur Arbeit aufbricht.

8. „Früher glaubte man, dass ein Schnapsglas Pálinka vor Kälte und Krankheiten schützt, heute ist es aber eher ein Zeichen der Gastfreundschaft“, antwortet Zsolt.

9. Bei der Verkostung bringt er den Gästen bei, dass man guten Pálinka aus einem tulpenförmigen Glas bei Zimmertemperatur trinkt, nicht eiskalt.

10. Am Ende des Besuchs beugen sich die Gäste über das Glas und versuchen mit geschlossenen Augen zu erraten, welchen Obstduft sie riechen.