082 thema 10

---

Thema 82 – Religion und Weltanschauung

Stufe 10 – höchstes Niveau, professionelle Kommunikation (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – Lelkigondozói beszélgetés – Das Seelsorgegespräch

1. Márta, a kórházlelkész, halkan kopog a palliatív osztály egyik szobájának ajtaján. – Márta, die Krankenhausseelsorgerin, klopft leise an die Tür eines Zimmers der Palliativstation.

2. „Jó napot, Márta vagyok a lelkigondozói szolgálattól. Szeretné, ha egy kicsit beszélgetnénk?” – „Guten Tag, ich bin Márta vom Seelsorgedienst. Möchten Sie, dass wir uns ein wenig unterhalten?“

3. Az idős férfi, Imre bácsi, felnéz, és fáradtan elmosolyodik. – Der alte Mann, Onkel Imre, schaut auf und lächelt müde.

4. „Nem vagyok vallásos ember, ezt előre megmondom” – feleli kissé tartózkodóan. – „Ich bin kein religiöser Mensch, das sage ich gleich vorweg“, antwortet er etwas zurückhaltend.

5. „A lelkigondozás nem feltételez semmilyen hitet; azért vagyok itt, hogy meghallgassam, ami Önt foglalkoztatja” – válaszolja Márta. – „Seelsorge setzt keinen Glauben voraus; ich bin hier, um mir anzuhören, was Sie beschäftigt“, antwortet Márta.

6. Imre bácsi hosszú hallgatás után elmondja, hogy évtizedek óta nem beszélt a fiával egy régi vita miatt. – Nach langem Schweigen erzählt Onkel Imre, dass er seit Jahrzehnten wegen eines alten Streits nicht mit seinem Sohn gesprochen hat.

7. „Attól félek, hogy már túl késő a kibéküléshez” – mondja, és elcsuklik a hangja. – „Ich fürchte, dass es für eine Versöhnung schon zu spät ist“, sagt er, und seine Stimme bricht.

8. Márta nem ad tanácsot, hanem tükrözi az érzéseit, ahogy a klinikai lelkigondozásban (klinische Seelsorge) tanulta: „Úgy hallom, nagyon fontos lenne Önnek, hogy rendezze ezt a kapcsolatot.” – Márta gibt keinen Rat, sondern spiegelt seine Gefühle, wie sie es in der klinischen Seelsorge gelernt hat: „Ich höre, dass es Ihnen sehr wichtig wäre, diese Beziehung zu klären.“

9. Imre bácsi bólint, és megkéri Mártát, hogy segítsen neki levelet írni a fiának. – Onkel Imre nickt und bittet Márta, ihm zu helfen, einen Brief an seinen Sohn zu schreiben.

10. Márta a beszélgetésről csak annyit jegyez fel a lelkigondozói naplóba (Seelsorgedokumentation), amennyi a titoktartási kötelezettséget (Schweigepflicht) nem sérti. – Márta notiert über das Gespräch im Seelsorgeprotokoll nur so viel, wie die Schweigepflicht nicht verletzt.

(aufklappen)magyarul

1. Márta, a kórházlelkész, halkan kopog a palliatív osztály egyik szobájának ajtaján.

2. „Jó napot, Márta vagyok a lelkigondozói szolgálattól. Szeretné, ha egy kicsit beszélgetnénk?”

3. Az idős férfi, Imre bácsi, felnéz, és fáradtan elmosolyodik.

4. „Nem vagyok vallásos ember, ezt előre megmondom” – feleli kissé tartózkodóan.

5. „A lelkigondozás nem feltételez semmilyen hitet; azért vagyok itt, hogy meghallgassam, ami Önt foglalkoztatja” – válaszolja Márta.

6. Imre bácsi hosszú hallgatás után elmondja, hogy évtizedek óta nem beszélt a fiával egy régi vita miatt.

7. „Attól félek, hogy már túl késő a kibéküléshez” – mondja, és elcsuklik a hangja.

8. Márta nem ad tanácsot, hanem tükrözi az érzéseit, ahogy a klinikai lelkigondozásban (klinische Seelsorge) tanulta: „Úgy hallom, nagyon fontos lenne Önnek, hogy rendezze ezt a kapcsolatot.”

9. Imre bácsi bólint, és megkéri Mártát, hogy segítsen neki levelet írni a fiának.

10. Márta a beszélgetésről csak annyit jegyez fel a lelkigondozói naplóba (Seelsorgedokumentation), amennyi a titoktartási kötelezettséget (Schweigepflicht) nem sérti.

(aufklappen)német

1. Márta, die Krankenhausseelsorgerin, klopft leise an die Tür eines Zimmers der Palliativstation.

2. „Guten Tag, ich bin Márta vom Seelsorgedienst. Möchten Sie, dass wir uns ein wenig unterhalten?“

3. Der alte Mann, Onkel Imre, schaut auf und lächelt müde.

4. „Ich bin kein religiöser Mensch, das sage ich gleich vorweg“, antwortet er etwas zurückhaltend.

5. „Seelsorge setzt keinen Glauben voraus; ich bin hier, um mir anzuhören, was Sie beschäftigt“, antwortet Márta.

6. Nach langem Schweigen erzählt Onkel Imre, dass er seit Jahrzehnten wegen eines alten Streits nicht mit seinem Sohn gesprochen hat.

7. „Ich fürchte, dass es für eine Versöhnung schon zu spät ist“, sagt er, und seine Stimme bricht.

8. Márta gibt keinen Rat, sondern spiegelt seine Gefühle, wie sie es in der klinischen Seelsorge gelernt hat: „Ich höre, dass es Ihnen sehr wichtig wäre, diese Beziehung zu klären.“

9. Onkel Imre nickt und bittet Márta, ihm zu helfen, einen Brief an seinen Sohn zu schreiben.

10. Márta notiert über das Gespräch im Seelsorgeprotokoll nur so viel, wie die Schweigepflicht nicht verletzt.

2. Kurzgeschichte – Az egyházi házasság érvénytelenítése – Die kirchliche Ehenichtigkeitserklärung

1. Katalin időpontot kért az egyházmegyei bíróságon (Diözesangericht), mert újra szeretne templomban férjhez menni. – Katalin bat am Diözesangericht um einen Termin, weil sie wieder kirchlich heiraten möchte.

2. „Az első házasságom tíz éve polgári úton felbomlott, de az egyház szerint még mindig házas vagyok” – kezdi kissé zavartan. – „Meine erste Ehe wurde vor zehn Jahren zivilrechtlich geschieden, aber nach Ansicht der Kirche bin ich immer noch verheiratet“, beginnt sie etwas verlegen.

3. Az egyházi bíró (kirchlicher Richter) türelmesen elmagyarázza, hogy a katolikus egyház nem ismeri a válást (Scheidung), csak a házasság semmisségének megállapítását (Ehenichtigkeitsverfahren). – Der kirchliche Richter erklärt geduldig, dass die katholische Kirche keine Scheidung kennt, sondern nur die Feststellung der Nichtigkeit einer Ehe.

4. „Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, létrejött-e egyáltalán érvényesen a házasság a megkötése pillanatában” – teszi hozzá. – „Das bedeutet, dass wir prüfen, ob die Ehe im Moment ihres Abschlusses überhaupt gültig zustande gekommen ist“, fügt er hinzu.

5. „Milyen okok jöhetnek szóba?” – kérdezi Katalin. – „Welche Gründe kommen in Frage?“, fragt Katalin.

6. „Például ha valamelyik fél nem rendelkezett a szükséges ítélőképességgel (Urteilsvermögen), vagy ha a beleegyezést kényszer (Zwang) alatt adta” – feleli a bíró. – „Zum Beispiel, wenn eine der Parteien nicht über das nötige Urteilsvermögen verfügte oder wenn sie die Zustimmung unter Zwang gegeben hat“, antwortet der Richter.

7. Elmondja, hogy az eljárás során tanúkat hallgatnak meg, és a volt férjet is értesítik, aki szintén nyilatkozhat. – Er erklärt, dass im Laufe des Verfahrens Zeugen angehört werden und auch der frühere Ehemann benachrichtigt wird, der sich ebenfalls äußern kann.

8. A házasság védőjének (Ehebandverteidiger) feladata, hogy a házasság érvényessége mellett érveljen. – Die Aufgabe des Ehebandverteidigers ist es, für die Gültigkeit der Ehe zu argumentieren.

9. „Az eljárás több hónapig, akár egy évig is eltarthat, de a 2015-ös reform óta lényegesen egyszerűbb lett” – mondja a bíró. – „Das Verfahren kann mehrere Monate, sogar ein Jahr dauern, ist aber seit der Reform von 2015 wesentlich einfacher geworden“, sagt der Richter.

10. Katalin megkönnyebbülten távozik, mert végre világosan látja, milyen út áll előtte. – Katalin geht erleichtert, weil sie endlich klar sieht, welcher Weg vor ihr liegt.

(aufklappen)magyarul

1. Katalin időpontot kért az egyházmegyei bíróságon (Diözesangericht), mert újra szeretne templomban férjhez menni.

2. „Az első házasságom tíz éve polgári úton felbomlott, de az egyház szerint még mindig házas vagyok” – kezdi kissé zavartan.

3. Az egyházi bíró (kirchlicher Richter) türelmesen elmagyarázza, hogy a katolikus egyház nem ismeri a válást (Scheidung), csak a házasság semmisségének megállapítását (Ehenichtigkeitsverfahren).

4. „Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, létrejött-e egyáltalán érvényesen a házasság a megkötése pillanatában” – teszi hozzá.

5. „Milyen okok jöhetnek szóba?” – kérdezi Katalin.

6. „Például ha valamelyik fél nem rendelkezett a szükséges ítélőképességgel (Urteilsvermögen), vagy ha a beleegyezést kényszer (Zwang) alatt adta” – feleli a bíró.

7. Elmondja, hogy az eljárás során tanúkat hallgatnak meg, és a volt férjet is értesítik, aki szintén nyilatkozhat.

8. A házasság védőjének (Ehebandverteidiger) feladata, hogy a házasság érvényessége mellett érveljen.

9. „Az eljárás több hónapig, akár egy évig is eltarthat, de a 2015-ös reform óta lényegesen egyszerűbb lett” – mondja a bíró.

10. Katalin megkönnyebbülten távozik, mert végre világosan látja, milyen út áll előtte.

(aufklappen)német

1. Katalin bat am Diözesangericht um einen Termin, weil sie wieder kirchlich heiraten möchte.

2. „Meine erste Ehe wurde vor zehn Jahren zivilrechtlich geschieden, aber nach Ansicht der Kirche bin ich immer noch verheiratet“, beginnt sie etwas verlegen.

3. Der kirchliche Richter erklärt geduldig, dass die katholische Kirche keine Scheidung kennt, sondern nur die Feststellung der Nichtigkeit einer Ehe.

4. „Das bedeutet, dass wir prüfen, ob die Ehe im Moment ihres Abschlusses überhaupt gültig zustande gekommen ist“, fügt er hinzu.

5. „Welche Gründe kommen in Frage?“, fragt Katalin.

6. „Zum Beispiel, wenn eine der Parteien nicht über das nötige Urteilsvermögen verfügte oder wenn sie die Zustimmung unter Zwang gegeben hat“, antwortet der Richter.

7. Er erklärt, dass im Laufe des Verfahrens Zeugen angehört werden und auch der frühere Ehemann benachrichtigt wird, der sich ebenfalls äußern kann.

8. Die Aufgabe des Ehebandverteidigers ist es, für die Gültigkeit der Ehe zu argumentieren.

9. „Das Verfahren kann mehrere Monate, sogar ein Jahr dauern, ist aber seit der Reform von 2015 wesentlich einfacher geworden“, sagt der Richter.

10. Katalin geht erleichtert, weil sie endlich klar sieht, welcher Weg vor ihr liegt.

3. Kurzgeschichte – Az egy százalék felajánlása – Die Zuweisung des einen Prozents

1. Thomas, aki Németországból költözött Pécsre, egy magyar adótanácsadónál ül, és a személyijövedelemadó-bevallását (Einkommensteuererklärung) készítik. – Thomas, der aus Deutschland nach Pécs gezogen ist, sitzt bei einer ungarischen Steuerberaterin, und sie bereiten seine Einkommensteuererklärung vor.

2. „Tudja, hogy rendelkezhet az adója kétszer egy százalékáról?” – kérdezi a tanácsadó. – „Wissen Sie, dass Sie über zweimal ein Prozent Ihrer Steuer verfügen können?“, fragt die Beraterin.

3. „Az egyik egy százalékot egy civil szervezetnek (zivilgesellschaftliche Organisation), a másikat egy egyháznak vagy a költségvetés egy kiemelt előirányzatának ajánlhatja fel.” – „Das eine Prozent können Sie einer zivilgesellschaftlichen Organisation zuweisen, das andere einer Kirche oder einem besonderen Haushaltsposten.“

4. „És ha nem rendelkezem róla, akkor mi történik a pénzzel?” – érdeklődik Thomas. – „Und wenn ich nicht darüber verfüge, was passiert dann mit dem Geld?“, erkundigt sich Thomas.

5. „Akkor egyszerűen a központi költségvetésben (Staatshaushalt) marad” – feleli a tanácsadó. – „Dann bleibt es einfach im Staatshaushalt“, antwortet die Beraterin.

6. Thomas elmondja, hogy Németországban évekig egyházi adót (Kirchensteuer) fizetett, amelyet automatikusan levontak a béréből. – Thomas erzählt, dass er in Deutschland jahrelang Kirchensteuer gezahlt hat, die automatisch von seinem Lohn abgezogen wurde.

7. „Magyarországon nincs egyházi adó, a felajánlás teljesen önkéntes, és nem kerül Önnek pénzbe” – hangsúlyozza a tanácsadó. – „In Ungarn gibt es keine Kirchensteuer, die Zuweisung ist völlig freiwillig und kostet Sie kein Geld“, betont die Beraterin.

8. Megmutatja neki a rendelkező nyilatkozatot (Verfügungserklärung), amelyen a kedvezményezett egyház technikai számát (technische Nummer) kell megadni. – Sie zeigt ihm die Verfügungserklärung, auf der die technische Nummer der begünstigten Kirche angegeben werden muss.

9. Thomas egy budapesti német nyelvű evangélikus gyülekezetet választ, amely az Evangélikus Egyház része. – Thomas wählt eine deutschsprachige evangelische Gemeinde in Budapest, die Teil der Evangelisch-Lutherischen Kirche ist.

10. „Így legalább tudom, hová kerül a pénz, és ez nekem fontos” – mondja elégedetten. – „So weiß ich wenigstens, wohin das Geld geht, und das ist mir wichtig“, sagt er zufrieden.

(aufklappen)magyarul

1. Thomas, aki Németországból költözött Pécsre, egy magyar adótanácsadónál ül, és a személyijövedelemadó-bevallását (Einkommensteuererklärung) készítik.

2. „Tudja, hogy rendelkezhet az adója kétszer egy százalékáról?” – kérdezi a tanácsadó.

3. „Az egyik egy százalékot egy civil szervezetnek (zivilgesellschaftliche Organisation), a másikat egy egyháznak vagy a költségvetés egy kiemelt előirányzatának ajánlhatja fel.”

4. „És ha nem rendelkezem róla, akkor mi történik a pénzzel?” – érdeklődik Thomas.

5. „Akkor egyszerűen a központi költségvetésben (Staatshaushalt) marad” – feleli a tanácsadó.

6. Thomas elmondja, hogy Németországban évekig egyházi adót (Kirchensteuer) fizetett, amelyet automatikusan levontak a béréből.

7. „Magyarországon nincs egyházi adó, a felajánlás teljesen önkéntes, és nem kerül Önnek pénzbe” – hangsúlyozza a tanácsadó.

8. Megmutatja neki a rendelkező nyilatkozatot (Verfügungserklärung), amelyen a kedvezményezett egyház technikai számát (technische Nummer) kell megadni.

9. Thomas egy budapesti német nyelvű evangélikus gyülekezetet választ, amely az Evangélikus Egyház része.

10. „Így legalább tudom, hová kerül a pénz, és ez nekem fontos” – mondja elégedetten.

(aufklappen)német

1. Thomas, der aus Deutschland nach Pécs gezogen ist, sitzt bei einer ungarischen Steuerberaterin, und sie bereiten seine Einkommensteuererklärung vor.

2. „Wissen Sie, dass Sie über zweimal ein Prozent Ihrer Steuer verfügen können?“, fragt die Beraterin.

3. „Das eine Prozent können Sie einer zivilgesellschaftlichen Organisation zuweisen, das andere einer Kirche oder einem besonderen Haushaltsposten.“

4. „Und wenn ich nicht darüber verfüge, was passiert dann mit dem Geld?“, erkundigt sich Thomas.

5. „Dann bleibt es einfach im Staatshaushalt“, antwortet die Beraterin.

6. Thomas erzählt, dass er in Deutschland jahrelang Kirchensteuer gezahlt hat, die automatisch von seinem Lohn abgezogen wurde.

7. „In Ungarn gibt es keine Kirchensteuer, die Zuweisung ist völlig freiwillig und kostet Sie kein Geld“, betont die Beraterin.

8. Sie zeigt ihm die Verfügungserklärung, auf der die technische Nummer der begünstigten Kirche angegeben werden muss.

9. Thomas wählt eine deutschsprachige evangelische Gemeinde in Budapest, die Teil der Evangelisch-Lutherischen Kirche ist.

10. „So weiß ich wenigstens, wohin das Geld geht, und das ist mir wichtig“, sagt er zufrieden.

4. Kurzgeschichte – Vallástudományi szeminárium – Das religionswissenschaftliche Seminar

1. Az ELTE vallástudományi szemináriumán (religionswissenschaftliches Seminar) dr. Horváth professzor a vallás fogalmáról vitatkozik a hallgatókkal. – Im religionswissenschaftlichen Seminar der ELTE diskutiert Professor Dr. Horváth mit den Studierenden über den Religionsbegriff.

2. „Kezdjük egy alapkérdéssel: lehetséges-e a vallást egyetlen, minden kultúrára érvényes módon definiálni?” – „Beginnen wir mit einer Grundfrage: Ist es möglich, Religion auf eine einzige, für alle Kulturen gültige Weise zu definieren?“

3. Egy hallgató, Petra, a szubsztanciális definíciót (substanzielle Definition) javasolja, amely a természetfeletti (das Übernatürliche) hitére épít. – Eine Studentin, Petra, schlägt die substanzielle Definition vor, die auf dem Glauben an das Übernatürliche aufbaut.

4. „Akkor a buddhizmus egyes irányzatai, amelyek nem ismernek teremtő istent, nem lennének vallások?” – veti ellen egy másik hallgató. – „Dann wären manche Richtungen des Buddhismus, die keinen Schöpfergott kennen, keine Religionen?“, wendet ein anderer Student ein.

5. A professzor ekkor bemutatja a funkcionális definíciót (funktionale Definition), amely azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be a vallás a társadalomban. – Der Professor stellt daraufhin die funktionale Definition vor, die untersucht, welche Rolle die Religion in der Gesellschaft erfüllt.

6. „Durkheim szerint a vallás a szent (das Heilige) és a profán (das Profane) elkülönítésén alapul, és közösséget teremt” – magyarázza. – „Nach Durkheim beruht die Religion auf der Trennung des Heiligen vom Profanen und stiftet Gemeinschaft“, erklärt er.

7. „De akkor egy futballklub szurkolótábora is vallásnak számítana?” – kérdezi nevetve Petra. – „Aber dann würde auch die Fangemeinde eines Fußballvereins als Religion gelten?“, fragt Petra lachend.

8. „Pontosan ez a funkcionális definíció gyengesége: túl tág, és elmossa a határokat” – feleli a professzor. – „Genau das ist die Schwäche der funktionalen Definition: Sie ist zu weit und verwischt die Grenzen“, antwortet der Professor.

9. Végül megállapodnak abban, hogy a vallástudományban gyakran a két megközelítés kombinációját alkalmazzák, és tudatosan kezelik a fogalom korlátait. – Schließlich einigen sie sich darauf, dass man in der Religionswissenschaft oft eine Kombination beider Ansätze verwendet und die Grenzen des Begriffs bewusst reflektiert.

10. A következő órára mindenkinek egy rövid esszét kell írnia arról, hogy a modern spiritualitás (Spiritualität) beleillik-e valamelyik definícióba. – Für die nächste Stunde muss jeder einen kurzen Essay darüber schreiben, ob die moderne Spiritualität in eine der Definitionen passt.

(aufklappen)magyarul

1. Az ELTE vallástudományi szemináriumán (religionswissenschaftliches Seminar) dr. Horváth professzor a vallás fogalmáról vitatkozik a hallgatókkal.

2. „Kezdjük egy alapkérdéssel: lehetséges-e a vallást egyetlen, minden kultúrára érvényes módon definiálni?”

3. Egy hallgató, Petra, a szubsztanciális definíciót (substanzielle Definition) javasolja, amely a természetfeletti (das Übernatürliche) hitére épít.

4. „Akkor a buddhizmus egyes irányzatai, amelyek nem ismernek teremtő istent, nem lennének vallások?” – veti ellen egy másik hallgató.

5. A professzor ekkor bemutatja a funkcionális definíciót (funktionale Definition), amely azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be a vallás a társadalomban.

6. „Durkheim szerint a vallás a szent (das Heilige) és a profán (das Profane) elkülönítésén alapul, és közösséget teremt” – magyarázza.

7. „De akkor egy futballklub szurkolótábora is vallásnak számítana?” – kérdezi nevetve Petra.

8. „Pontosan ez a funkcionális definíció gyengesége: túl tág, és elmossa a határokat” – feleli a professzor.

9. Végül megállapodnak abban, hogy a vallástudományban gyakran a két megközelítés kombinációját alkalmazzák, és tudatosan kezelik a fogalom korlátait.

10. A következő órára mindenkinek egy rövid esszét kell írnia arról, hogy a modern spiritualitás (Spiritualität) beleillik-e valamelyik definícióba.

(aufklappen)német

1. Im religionswissenschaftlichen Seminar der ELTE diskutiert Professor Dr. Horváth mit den Studierenden über den Religionsbegriff.

2. „Beginnen wir mit einer Grundfrage: Ist es möglich, Religion auf eine einzige, für alle Kulturen gültige Weise zu definieren?“

3. Eine Studentin, Petra, schlägt die substanzielle Definition vor, die auf dem Glauben an das Übernatürliche aufbaut.

4. „Dann wären manche Richtungen des Buddhismus, die keinen Schöpfergott kennen, keine Religionen?“, wendet ein anderer Student ein.

5. Der Professor stellt daraufhin die funktionale Definition vor, die untersucht, welche Rolle die Religion in der Gesellschaft erfüllt.

6. „Nach Durkheim beruht die Religion auf der Trennung des Heiligen vom Profanen und stiftet Gemeinschaft“, erklärt er.

7. „Aber dann würde auch die Fangemeinde eines Fußballvereins als Religion gelten?“, fragt Petra lachend.

8. „Genau das ist die Schwäche der funktionalen Definition: Sie ist zu weit und verwischt die Grenzen“, antwortet der Professor.

9. Schließlich einigen sie sich darauf, dass man in der Religionswissenschaft oft eine Kombination beider Ansätze verwendet und die Grenzen des Begriffs bewusst reflektiert.

10. Für die nächste Stunde muss jeder einen kurzen Essay darüber schreiben, ob die moderne Spiritualität in eine der Definitionen passt.

5. Kurzgeschichte – Vallásközi kerekasztal – Der interreligiöse Runde Tisch

1. Budapesten vallásközi kerekasztalt (interreligiöser Runder Tisch) rendeznek a menekültek integrációjáról, egy rabbi, egy imám, egy katolikus pap és egy református lelkésznő részvételével. – In Budapest wird ein interreligiöser Runder Tisch zur Integration von Geflüchteten veranstaltet, mit einem Rabbiner, einem Imam, einem katholischen Priester und einer reformierten Pfarrerin.

2. A moderátor nyitja meg a beszélgetést: „Mit tanítanak a hagyományaik az idegen befogadásáról?” – Die Moderatorin eröffnet das Gespräch: „Was lehren Ihre Traditionen über die Aufnahme des Fremden?“

3. A rabbi a Tóra (Tora) egyik parancsolatát idézi, amely szerint az idegent szeretni kell, mert Izrael népe is idegen volt Egyiptomban. – Der Rabbiner zitiert ein Gebot der Tora, wonach man den Fremden lieben soll, weil auch das Volk Israel in Ägypten fremd war.

4. Az imám hozzáfűzi, hogy az iszlámban a vendégszeretet (Gastfreundschaft) vallási kötelesség, és a Korán (Koran) is több helyen említi. – Der Imam ergänzt, dass Gastfreundschaft im Islam eine religiöse Pflicht ist und auch der Koran sie an mehreren Stellen erwähnt.

5. A katolikus pap a katolikus társadalmi tanításra (katholische Soziallehre) hivatkozik, amely az emberi méltóságot (Menschenwürde) állítja középpontba. – Der katholische Priester beruft sich auf die katholische Soziallehre, die die Menschenwürde in den Mittelpunkt stellt.

6. A lelkésznő ugyanakkor őszintén elismeri, hogy a gyülekezeteiben is vannak, akik félnek a változástól. – Die Pfarrerin räumt jedoch offen ein, dass es auch in ihren Gemeinden Menschen gibt, die Angst vor Veränderung haben.

7. „A félelmeket nem szabad lesöpörni az asztalról, hanem komolyan kell venni őket, és párbeszédben kell feldolgozni” – mondja. – „Die Ängste darf man nicht vom Tisch wischen, sondern man muss sie ernst nehmen und im Dialog aufarbeiten“, sagt sie.

8. A közönség egyik tagja megkérdezi, nem fenyeget-e a vallásközi párbeszéd azzal, hogy a vallások elveszítik sajátos arculatukat. – Ein Zuhörer fragt, ob der interreligiöse Dialog nicht die Gefahr birgt, dass die Religionen ihr eigenes Profil verlieren.

9. „A párbeszéd nem szinkretizmus (Synkretismus): nem összemossuk a hiteket, hanem megértjük egymást, miközben megőrizzük az identitásunkat” – feleli a rabbi. – „Dialog ist kein Synkretismus: Wir vermischen die Glaubensrichtungen nicht, sondern verstehen einander, während wir unsere Identität bewahren“, antwortet der Rabbiner.

10. A kerekasztal végén a négy vallási vezető közös nyilatkozatot (gemeinsame Erklärung) ír alá a gyűlöletbeszéd (Hassrede) elleni fellépésről. – Am Ende des Runden Tisches unterzeichnen die vier religiösen Leiter eine gemeinsame Erklärung zum Vorgehen gegen Hassrede.

(aufklappen)magyarul

1. Budapesten vallásközi kerekasztalt (interreligiöser Runder Tisch) rendeznek a menekültek integrációjáról, egy rabbi, egy imám, egy katolikus pap és egy református lelkésznő részvételével.

2. A moderátor nyitja meg a beszélgetést: „Mit tanítanak a hagyományaik az idegen befogadásáról?”

3. A rabbi a Tóra (Tora) egyik parancsolatát idézi, amely szerint az idegent szeretni kell, mert Izrael népe is idegen volt Egyiptomban.

4. Az imám hozzáfűzi, hogy az iszlámban a vendégszeretet (Gastfreundschaft) vallási kötelesség, és a Korán (Koran) is több helyen említi.

5. A katolikus pap a katolikus társadalmi tanításra (katholische Soziallehre) hivatkozik, amely az emberi méltóságot (Menschenwürde) állítja középpontba.

6. A lelkésznő ugyanakkor őszintén elismeri, hogy a gyülekezeteiben is vannak, akik félnek a változástól.

7. „A félelmeket nem szabad lesöpörni az asztalról, hanem komolyan kell venni őket, és párbeszédben kell feldolgozni” – mondja.

8. A közönség egyik tagja megkérdezi, nem fenyeget-e a vallásközi párbeszéd azzal, hogy a vallások elveszítik sajátos arculatukat.

9. „A párbeszéd nem szinkretizmus (Synkretismus): nem összemossuk a hiteket, hanem megértjük egymást, miközben megőrizzük az identitásunkat” – feleli a rabbi.

10. A kerekasztal végén a négy vallási vezető közös nyilatkozatot (gemeinsame Erklärung) ír alá a gyűlöletbeszéd (Hassrede) elleni fellépésről.

(aufklappen)német

1. In Budapest wird ein interreligiöser Runder Tisch zur Integration von Geflüchteten veranstaltet, mit einem Rabbiner, einem Imam, einem katholischen Priester und einer reformierten Pfarrerin.

2. Die Moderatorin eröffnet das Gespräch: „Was lehren Ihre Traditionen über die Aufnahme des Fremden?“

3. Der Rabbiner zitiert ein Gebot der Tora, wonach man den Fremden lieben soll, weil auch das Volk Israel in Ägypten fremd war.

4. Der Imam ergänzt, dass Gastfreundschaft im Islam eine religiöse Pflicht ist und auch der Koran sie an mehreren Stellen erwähnt.

5. Der katholische Priester beruft sich auf die katholische Soziallehre, die die Menschenwürde in den Mittelpunkt stellt.

6. Die Pfarrerin räumt jedoch offen ein, dass es auch in ihren Gemeinden Menschen gibt, die Angst vor Veränderung haben.

7. „Die Ängste darf man nicht vom Tisch wischen, sondern man muss sie ernst nehmen und im Dialog aufarbeiten“, sagt sie.

8. Ein Zuhörer fragt, ob der interreligiöse Dialog nicht die Gefahr birgt, dass die Religionen ihr eigenes Profil verlieren.

9. „Dialog ist kein Synkretismus: Wir vermischen die Glaubensrichtungen nicht, sondern verstehen einander, während wir unsere Identität bewahren“, antwortet der Rabbiner.

10. Am Ende des Runden Tisches unterzeichnen die vier religiösen Leiter eine gemeinsame Erklärung zum Vorgehen gegen Hassrede.

6. Kurzgeschichte – Az egyházi státusz kérelmezése – Der Antrag auf Kirchenstatus

1. Egy kis buddhista közösség vezetője, Gyula, jogi tanácsadóval egyeztet arról, hogyan szerezhetnének hivatalos elismerést. – Der Leiter einer kleinen buddhistischen Gemeinschaft, Gyula, berät sich mit einer Rechtsberaterin darüber, wie sie eine offizielle Anerkennung erlangen könnten.

2. „A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény (Gesetz über die Gewissens- und Religionsfreiheit) jelenleg többlépcsős rendszert ír elő” – kezdi a tanácsadó. – „Das Gesetz über die Gewissens- und Religionsfreiheit sieht derzeit ein mehrstufiges System vor“, beginnt die Beraterin.

3. „A legalsó szint a vallási egyesület (religiöser Verein), afölött a nyilvántartásba vett egyház (eingetragene Kirche), majd a bejegyzett egyház (registrierte Kirche), a csúcson pedig a bevett egyház (anerkannte/etablierte Kirche) áll.” – „Die unterste Stufe ist der religiöse Verein, darüber steht die eingetragene Kirche, dann die registrierte Kirche, und an der Spitze die anerkannte Kirche.“

4. „Milyen feltételeknek kell megfelelnünk a magasabb szinthez?” – kérdezi Gyula. – „Welche Voraussetzungen müssen wir für die höhere Stufe erfüllen?“, fragt Gyula.

5. „Többek között meghatározott taglétszámot (Mitgliederzahl) és működési időt kell igazolni, valamint a szja-felajánlások mértéke is számít” – feleli a tanácsadó. – „Unter anderem müssen Sie eine bestimmte Mitgliederzahl und Tätigkeitsdauer nachweisen, außerdem zählt auch die Höhe der Zuweisungen aus der Einkommensteuer“, antwortet die Beraterin.

6. Hozzáteszi, hogy a bevett egyházi státuszhoz az Országgyűlés (Parlament) döntése szükséges, minősített többséggel (Zweidrittelmehrheit). – Sie fügt hinzu, dass für den Status einer anerkannten Kirche eine Entscheidung des Parlaments mit Zweidrittelmehrheit erforderlich ist.

7. „Ez azt jelenti, hogy egy vallási közösség elismerése végső soron politikai döntés?” – kérdezi Gyula kritikusan. – „Das heißt, die Anerkennung einer Religionsgemeinschaft ist letztlich eine politische Entscheidung?“, fragt Gyula kritisch.

8. „Ezt a pontot a Velencei Bizottság (Venedig-Kommission) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (Europäischer Gerichtshof für Menschenrechte) is bírálta” – ismeri el a tanácsadó. – „Diesen Punkt haben auch die Venedig-Kommission und der Europäische Gerichtshof für Menschenrechte kritisiert“, räumt die Beraterin ein.

9. Azt javasolja, hogy a közösség először a nyilvántartásba vételt kérje a törvényszéknél (Gerichtshof), mert ez gyorsabb és kevesebb feltételhez kötött. – Sie empfiehlt, dass die Gemeinschaft zuerst beim Gerichtshof die Eintragung beantragt, weil dies schneller geht und an weniger Bedingungen geknüpft ist.

10. Gyula elégedetten jegyzetel, mert végre átlátja a bonyolult jogi rendszert. – Gyula macht sich zufrieden Notizen, weil er das komplizierte Rechtssystem endlich durchschaut.

(aufklappen)magyarul

1. Egy kis buddhista közösség vezetője, Gyula, jogi tanácsadóval egyeztet arról, hogyan szerezhetnének hivatalos elismerést.

2. „A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény (Gesetz über die Gewissens- und Religionsfreiheit) jelenleg többlépcsős rendszert ír elő” – kezdi a tanácsadó.

3. „A legalsó szint a vallási egyesület (religiöser Verein), afölött a nyilvántartásba vett egyház (eingetragene Kirche), majd a bejegyzett egyház (registrierte Kirche), a csúcson pedig a bevett egyház (anerkannte/etablierte Kirche) áll.”

4. „Milyen feltételeknek kell megfelelnünk a magasabb szinthez?” – kérdezi Gyula.

5. „Többek között meghatározott taglétszámot (Mitgliederzahl) és működési időt kell igazolni, valamint a szja-felajánlások mértéke is számít” – feleli a tanácsadó.

6. Hozzáteszi, hogy a bevett egyházi státuszhoz az Országgyűlés (Parlament) döntése szükséges, minősített többséggel (Zweidrittelmehrheit).

7. „Ez azt jelenti, hogy egy vallási közösség elismerése végső soron politikai döntés?” – kérdezi Gyula kritikusan.

8. „Ezt a pontot a Velencei Bizottság (Venedig-Kommission) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (Europäischer Gerichtshof für Menschenrechte) is bírálta” – ismeri el a tanácsadó.

9. Azt javasolja, hogy a közösség először a nyilvántartásba vételt kérje a törvényszéknél (Gerichtshof), mert ez gyorsabb és kevesebb feltételhez kötött.

10. Gyula elégedetten jegyzetel, mert végre átlátja a bonyolult jogi rendszert.

(aufklappen)német

1. Der Leiter einer kleinen buddhistischen Gemeinschaft, Gyula, berät sich mit einer Rechtsberaterin darüber, wie sie eine offizielle Anerkennung erlangen könnten.

2. „Das Gesetz über die Gewissens- und Religionsfreiheit sieht derzeit ein mehrstufiges System vor“, beginnt die Beraterin.

3. „Die unterste Stufe ist der religiöse Verein, darüber steht die eingetragene Kirche, dann die registrierte Kirche, und an der Spitze die anerkannte Kirche.“

4. „Welche Voraussetzungen müssen wir für die höhere Stufe erfüllen?“, fragt Gyula.

5. „Unter anderem müssen Sie eine bestimmte Mitgliederzahl und Tätigkeitsdauer nachweisen, außerdem zählt auch die Höhe der Zuweisungen aus der Einkommensteuer“, antwortet die Beraterin.

6. Sie fügt hinzu, dass für den Status einer anerkannten Kirche eine Entscheidung des Parlaments mit Zweidrittelmehrheit erforderlich ist.

7. „Das heißt, die Anerkennung einer Religionsgemeinschaft ist letztlich eine politische Entscheidung?“, fragt Gyula kritisch.

8. „Diesen Punkt haben auch die Venedig-Kommission und der Europäische Gerichtshof für Menschenrechte kritisiert“, räumt die Beraterin ein.

9. Sie empfiehlt, dass die Gemeinschaft zuerst beim Gerichtshof die Eintragung beantragt, weil dies schneller geht und an weniger Bedingungen geknüpft ist.

10. Gyula macht sich zufrieden Notizen, weil er das komplizierte Rechtssystem endlich durchschaut.

7. Kurzgeschichte – A megtérni vágyó – Der Konversionswillige

1. Daniel, egy harmincöt éves német mérnök, aki Győrben él, felkeresi a helyi plébánost, mert katolikus szeretne lenni. – Daniel, ein fünfunddreißigjähriger deutscher Ingenieur, der in Győr lebt, sucht den örtlichen Pfarrer auf, weil er katholisch werden möchte.

2. „Meg vagyok keresztelve, de evangélikus családban nőttem fel, és évek óta nem gyakoroltam a hitemet” – mondja. – „Ich bin getauft, aber in einer evangelischen Familie aufgewachsen und habe meinen Glauben seit Jahren nicht praktiziert“, sagt er.

3. A plébános elmagyarázza, hogy mivel érvényes keresztséggel (gültige Taufe) rendelkezik, nem kell újra megkeresztelkednie. – Der Pfarrer erklärt, dass er, da er eine gültige Taufe besitzt, nicht noch einmal getauft werden muss.

4. „Az Ön esetében a katolikus egyházba való felvételről (Aufnahme in die volle Gemeinschaft) beszélünk, nem pedig felnőttkeresztségről (Erwachsenentaufe)” – teszi hozzá. – „In Ihrem Fall sprechen wir von der Aufnahme in die volle Gemeinschaft der katholischen Kirche, nicht von einer Erwachsenentaufe“, fügt er hinzu.

5. „Mennyi ideig tart a felkészülés?” – érdeklődik Daniel. – „Wie lange dauert die Vorbereitung?“, erkundigt sich Daniel.

6. „Ez egyéni, de általában néhány hónapos katekézisre (Katechese) számíthat, amelyen a hit alapjait és a liturgiát beszéljük át” – feleli a pap. – „Das ist individuell, aber in der Regel können Sie mit einigen Monaten Katechese rechnen, in der wir die Grundlagen des Glaubens und die Liturgie besprechen“, antwortet der Priester.

7. Megkérdezi Danielt, mi indította erre a lépésre, mert fontosnak tartja, hogy a döntés szabad és megfontolt legyen. – Er fragt Daniel, was ihn zu diesem Schritt bewogen hat, weil er es für wichtig hält, dass die Entscheidung frei und überlegt ist.

8. Daniel elmondja, hogy a magyar felesége családjában megtapasztalt közösségi hit mélyen megérintette. – Daniel erzählt, dass ihn der gemeinschaftliche Glaube, den er in der Familie seiner ungarischen Frau erlebt hat, tief berührt hat.

9. A plébános figyelmezteti, hogy a felvétel után a bérmálás (Firmung) és az első szentáldozás következik, amelyeket rendszerint egy szertartás keretében szolgáltatnak ki. – Der Pfarrer weist ihn darauf hin, dass nach der Aufnahme die Firmung und die Erstkommunion folgen, die in der Regel im Rahmen einer Feier gespendet werden.

10. Megbeszélik, hogy a katekézist részben német nyelven tartják, hogy a teológiai fogalmak egyértelműek legyenek. – Sie vereinbaren, dass die Katechese teilweise auf Deutsch gehalten wird, damit die theologischen Begriffe eindeutig sind.

(aufklappen)magyarul

1. Daniel, egy harmincöt éves német mérnök, aki Győrben él, felkeresi a helyi plébánost, mert katolikus szeretne lenni.

2. „Meg vagyok keresztelve, de evangélikus családban nőttem fel, és évek óta nem gyakoroltam a hitemet” – mondja.

3. A plébános elmagyarázza, hogy mivel érvényes keresztséggel (gültige Taufe) rendelkezik, nem kell újra megkeresztelkednie.

4. „Az Ön esetében a katolikus egyházba való felvételről (Aufnahme in die volle Gemeinschaft) beszélünk, nem pedig felnőttkeresztségről (Erwachsenentaufe)” – teszi hozzá.

5. „Mennyi ideig tart a felkészülés?” – érdeklődik Daniel.

6. „Ez egyéni, de általában néhány hónapos katekézisre (Katechese) számíthat, amelyen a hit alapjait és a liturgiát beszéljük át” – feleli a pap.

7. Megkérdezi Danielt, mi indította erre a lépésre, mert fontosnak tartja, hogy a döntés szabad és megfontolt legyen.

8. Daniel elmondja, hogy a magyar felesége családjában megtapasztalt közösségi hit mélyen megérintette.

9. A plébános figyelmezteti, hogy a felvétel után a bérmálás (Firmung) és az első szentáldozás következik, amelyeket rendszerint egy szertartás keretében szolgáltatnak ki.

10. Megbeszélik, hogy a katekézist részben német nyelven tartják, hogy a teológiai fogalmak egyértelműek legyenek.

(aufklappen)német

1. Daniel, ein fünfunddreißigjähriger deutscher Ingenieur, der in Győr lebt, sucht den örtlichen Pfarrer auf, weil er katholisch werden möchte.

2. „Ich bin getauft, aber in einer evangelischen Familie aufgewachsen und habe meinen Glauben seit Jahren nicht praktiziert“, sagt er.

3. Der Pfarrer erklärt, dass er, da er eine gültige Taufe besitzt, nicht noch einmal getauft werden muss.

4. „In Ihrem Fall sprechen wir von der Aufnahme in die volle Gemeinschaft der katholischen Kirche, nicht von einer Erwachsenentaufe“, fügt er hinzu.

5. „Wie lange dauert die Vorbereitung?“, erkundigt sich Daniel.

6. „Das ist individuell, aber in der Regel können Sie mit einigen Monaten Katechese rechnen, in der wir die Grundlagen des Glaubens und die Liturgie besprechen“, antwortet der Priester.

7. Er fragt Daniel, was ihn zu diesem Schritt bewogen hat, weil er es für wichtig hält, dass die Entscheidung frei und überlegt ist.

8. Daniel erzählt, dass ihn der gemeinschaftliche Glaube, den er in der Familie seiner ungarischen Frau erlebt hat, tief berührt hat.

9. Der Pfarrer weist ihn darauf hin, dass nach der Aufnahme die Firmung und die Erstkommunion folgen, die in der Regel im Rahmen einer Feier gespendet werden.

10. Sie vereinbaren, dass die Katechese teilweise auf Deutsch gehalten wird, damit die theologischen Begriffe eindeutig sind.

8. Kurzgeschichte – A temetés megszervezése – Die Organisation der Bestattung

1. Zsuzsa egy budapesti temetkezési vállalkozó (Bestattungsunternehmen) irodájában ül, mert édesapja előző nap elhunyt. – Zsuzsa sitzt im Büro eines Budapester Bestattungsunternehmens, weil ihr Vater am Vortag verstorben ist.

2. „Részvétem a veszteségéhez. Az édesapja rendelkezett arról, milyen szertartást szeretne?” – kérdezi együttérzően az ügyintéző. – „Mein Beileid zu Ihrem Verlust. Hat Ihr Vater verfügt, welche Zeremonie er sich wünscht?“, fragt die Sachbearbeiterin mitfühlend.

3. „Ateista volt, egyházi temetést biztosan nem akart, de búcsúztatót igen” – feleli Zsuzsa. – „Er war Atheist, eine kirchliche Bestattung wollte er sicher nicht, aber eine Trauerfeier schon“, antwortet Zsuzsa.

4. Az ügyintéző elmondja, hogy ilyenkor polgári búcsúztatást (weltliche Trauerfeier) szerveznek, amelyet egy hivatásos búcsúztató (Trauerredner) vezet. – Die Sachbearbeiterin erklärt, dass in solchen Fällen eine weltliche Trauerfeier organisiert wird, die ein professioneller Trauerredner leitet.

5. „A búcsúztató előzetesen elbeszélget a családdal, hogy személyes beszédet (Trauerrede) írhasson az elhunyt életéről.” – „Der Trauerredner spricht vorher mit der Familie, damit er eine persönliche Trauerrede über das Leben des Verstorbenen schreiben kann.“

6. Zsuzsa megkérdezi, lehet-e zenét is választani, mert az apja nagyon szerette Bartókot. – Zsuzsa fragt, ob man auch Musik auswählen kann, weil ihr Vater Bartók sehr geliebt hat.

7. „Természetesen; a szertartás rendjét (Ablauf der Feier) teljesen a család kívánságaihoz igazítjuk” – feleli az ügyintéző. – „Natürlich; den Ablauf der Feier passen wir ganz den Wünschen der Familie an“, antwortet die Sachbearbeiterin.

8. Ezután egyeztetnek a hamvasztásról (Einäscherung), az urna elhelyezéséről (Urnenbeisetzung) és a halotti anyakönyvi kivonat (Sterbeurkunde) beszerzéséről. – Danach sprechen sie über die Einäscherung, die Urnenbeisetzung und die Beschaffung der Sterbeurkunde.

9. Az ügyintéző megemlíti, hogy Magyarországon a szórásos temetés (Ascheverstreuung) is engedélyezett kijelölt helyeken. – Die Sachbearbeiterin erwähnt, dass in Ungarn auch das Verstreuen der Asche an ausgewiesenen Orten erlaubt ist.

10. Zsuzsa végül úgy dönt, hogy apja hamvait a temető szóróparcelláján (Streuwiese) szórják szét, egy öreg tölgyfa közelében, mert apja imádta a fákat. – Zsuzsa entscheidet sich schließlich, die Asche ihres Vaters auf der Streuwiese des Friedhofs in der Nähe einer alten Eiche verstreuen zu lassen, weil ihr Vater Bäume über alles liebte.

(aufklappen)magyarul

1. Zsuzsa egy budapesti temetkezési vállalkozó (Bestattungsunternehmen) irodájában ül, mert édesapja előző nap elhunyt.

2. „Részvétem a veszteségéhez. Az édesapja rendelkezett arról, milyen szertartást szeretne?” – kérdezi együttérzően az ügyintéző.

3. „Ateista volt, egyházi temetést biztosan nem akart, de búcsúztatót igen” – feleli Zsuzsa.

4. Az ügyintéző elmondja, hogy ilyenkor polgári búcsúztatást (weltliche Trauerfeier) szerveznek, amelyet egy hivatásos búcsúztató (Trauerredner) vezet.

5. „A búcsúztató előzetesen elbeszélget a családdal, hogy személyes beszédet (Trauerrede) írhasson az elhunyt életéről.”

6. Zsuzsa megkérdezi, lehet-e zenét is választani, mert az apja nagyon szerette Bartókot.

7. „Természetesen; a szertartás rendjét (Ablauf der Feier) teljesen a család kívánságaihoz igazítjuk” – feleli az ügyintéző.

8. Ezután egyeztetnek a hamvasztásról (Einäscherung), az urna elhelyezéséről (Urnenbeisetzung) és a halotti anyakönyvi kivonat (Sterbeurkunde) beszerzéséről.

9. Az ügyintéző megemlíti, hogy Magyarországon a szórásos temetés (Ascheverstreuung) is engedélyezett kijelölt helyeken.

10. Zsuzsa végül úgy dönt, hogy apja hamvait a temető szóróparcelláján (Streuwiese) szórják szét, egy öreg tölgyfa közelében, mert apja imádta a fákat.

(aufklappen)német

1. Zsuzsa sitzt im Büro eines Budapester Bestattungsunternehmens, weil ihr Vater am Vortag verstorben ist.

2. „Mein Beileid zu Ihrem Verlust. Hat Ihr Vater verfügt, welche Zeremonie er sich wünscht?“, fragt die Sachbearbeiterin mitfühlend.

3. „Er war Atheist, eine kirchliche Bestattung wollte er sicher nicht, aber eine Trauerfeier schon“, antwortet Zsuzsa.

4. Die Sachbearbeiterin erklärt, dass in solchen Fällen eine weltliche Trauerfeier organisiert wird, die ein professioneller Trauerredner leitet.

5. „Der Trauerredner spricht vorher mit der Familie, damit er eine persönliche Trauerrede über das Leben des Verstorbenen schreiben kann.“

6. Zsuzsa fragt, ob man auch Musik auswählen kann, weil ihr Vater Bartók sehr geliebt hat.

7. „Natürlich; den Ablauf der Feier passen wir ganz den Wünschen der Familie an“, antwortet die Sachbearbeiterin.

8. Danach sprechen sie über die Einäscherung, die Urnenbeisetzung und die Beschaffung der Sterbeurkunde.

9. Die Sachbearbeiterin erwähnt, dass in Ungarn auch das Verstreuen der Asche an ausgewiesenen Orten erlaubt ist.

10. Zsuzsa entscheidet sich schließlich, die Asche ihres Vaters auf der Streuwiese des Friedhofs in der Nähe einer alten Eiche verstreuen zu lassen, weil ihr Vater Bäume über alles liebte.

9. Kurzgeschichte – Szakmai konzultáció a hittan és az erkölcstan oktatásáról – Fachgespräch über Religions- und Ethikunterricht

1. Egy budapesti általános iskola igazgatóhelyettese, Edit, egy német pedagógusküldöttséget fogad, akik a magyar rendszert tanulmányozzák. – Die stellvertretende Direktorin einer Budapester Grundschule, Edit, empfängt eine deutsche Pädagogendelegation, die das ungarische System studiert.

2. „Nálunk 2013 óta az első osztálytól a nyolcadikig kötelező választani a hit- és erkölcstan (Religions- und Moralunterricht) és az etika (Ethik) között” – kezdi Edit. – „Bei uns muss man seit 2013 von der ersten bis zur achten Klasse verpflichtend zwischen Religions- und Moralunterricht und Ethik wählen“, beginnt Edit.

3. „Ki tartja a hittanórákat, és ki határozza meg a tananyagot (Lehrplan)?” – kérdezi az egyik német tanár. – „Wer hält den Religionsunterricht, und wer bestimmt den Lehrplan?“, fragt einer der deutschen Lehrer.

4. „A hittanórákat az egyházak által megbízott hitoktatók (Religionslehrer) tartják, és a tananyagot is az egyházak dolgozzák ki” – feleli Edit. – „Den Religionsunterricht halten von den Kirchen beauftragte Religionslehrer, und auch den Lehrplan arbeiten die Kirchen aus“, antwortet Edit.

5. „Az etika viszont állami tantárgy, amelyet az iskola pedagógusai tanítanak a nemzeti alaptanterv (Nationaler Grundlehrplan) alapján.” – „Ethik hingegen ist ein staatliches Fach, das die Lehrkräfte der Schule auf Grundlage des Nationalen Grundlehrplans unterrichten.“

6. Egy német kolléga megjegyzi, hogy Németországban a hitoktatás felekezeti, de az állam is felügyeli a tartalmát. – Ein deutscher Kollege merkt an, dass der Religionsunterricht in Deutschland konfessionell ist, der Staat aber ebenfalls die Inhalte beaufsichtigt.

7. „Milyen tapasztalataik vannak a szülők választásairól?” – érdeklődik egy másik vendég. – „Welche Erfahrungen haben Sie mit den Entscheidungen der Eltern?“, erkundigt sich ein anderer Gast.

8. „Budapesten a szülők többsége az etikát választja, vidéken viszont gyakran a hittan a népszerűbb” – feleli Edit. – „In Budapest wählt die Mehrheit der Eltern Ethik, auf dem Land ist dagegen oft Religion beliebter“, antwortet Edit.

9. Hozzáteszi, hogy szervezési szempontból nehéz egy osztályon belül több felekezet hittanóráit összehangolni (Stundenplankoordination). – Sie fügt hinzu, dass es organisatorisch schwierig ist, innerhalb einer Klasse den Religionsunterricht mehrerer Konfessionen zu koordinieren.

10. A látogatás végén a küldöttség tagjai megállapítják, hogy mindkét rendszer ugyanazzal a kérdéssel küzd: hogyan lehet az értékeket pluralista társadalomban (pluralistische Gesellschaft) közvetíteni. – Am Ende des Besuchs stellen die Mitglieder der Delegation fest, dass beide Systeme mit derselben Frage ringen: wie man Werte in einer pluralistischen Gesellschaft vermittelt.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti általános iskola igazgatóhelyettese, Edit, egy német pedagógusküldöttséget fogad, akik a magyar rendszert tanulmányozzák.

2. „Nálunk 2013 óta az első osztálytól a nyolcadikig kötelező választani a hit- és erkölcstan (Religions- und Moralunterricht) és az etika (Ethik) között” – kezdi Edit.

3. „Ki tartja a hittanórákat, és ki határozza meg a tananyagot (Lehrplan)?” – kérdezi az egyik német tanár.

4. „A hittanórákat az egyházak által megbízott hitoktatók (Religionslehrer) tartják, és a tananyagot is az egyházak dolgozzák ki” – feleli Edit.

5. „Az etika viszont állami tantárgy, amelyet az iskola pedagógusai tanítanak a nemzeti alaptanterv (Nationaler Grundlehrplan) alapján.”

6. Egy német kolléga megjegyzi, hogy Németországban a hitoktatás felekezeti, de az állam is felügyeli a tartalmát.

7. „Milyen tapasztalataik vannak a szülők választásairól?” – érdeklődik egy másik vendég.

8. „Budapesten a szülők többsége az etikát választja, vidéken viszont gyakran a hittan a népszerűbb” – feleli Edit.

9. Hozzáteszi, hogy szervezési szempontból nehéz egy osztályon belül több felekezet hittanóráit összehangolni (Stundenplankoordination).

10. A látogatás végén a küldöttség tagjai megállapítják, hogy mindkét rendszer ugyanazzal a kérdéssel küzd: hogyan lehet az értékeket pluralista társadalomban (pluralistische Gesellschaft) közvetíteni.

(aufklappen)német

1. Die stellvertretende Direktorin einer Budapester Grundschule, Edit, empfängt eine deutsche Pädagogendelegation, die das ungarische System studiert.

2. „Bei uns muss man seit 2013 von der ersten bis zur achten Klasse verpflichtend zwischen Religions- und Moralunterricht und Ethik wählen“, beginnt Edit.

3. „Wer hält den Religionsunterricht, und wer bestimmt den Lehrplan?“, fragt einer der deutschen Lehrer.

4. „Den Religionsunterricht halten von den Kirchen beauftragte Religionslehrer, und auch den Lehrplan arbeiten die Kirchen aus“, antwortet Edit.

5. „Ethik hingegen ist ein staatliches Fach, das die Lehrkräfte der Schule auf Grundlage des Nationalen Grundlehrplans unterrichten.“

6. Ein deutscher Kollege merkt an, dass der Religionsunterricht in Deutschland konfessionell ist, der Staat aber ebenfalls die Inhalte beaufsichtigt.

7. „Welche Erfahrungen haben Sie mit den Entscheidungen der Eltern?“, erkundigt sich ein anderer Gast.

8. „In Budapest wählt die Mehrheit der Eltern Ethik, auf dem Land ist dagegen oft Religion beliebter“, antwortet Edit.

9. Sie fügt hinzu, dass es organisatorisch schwierig ist, innerhalb einer Klasse den Religionsunterricht mehrerer Konfessionen zu koordinieren.

10. Am Ende des Besuchs stellen die Mitglieder der Delegation fest, dass beide Systeme mit derselben Frage ringen: wie man Werte in einer pluralistischen Gesellschaft vermittelt.

10. Kurzgeschichte – Rádióinterjú a szekularizációról – Radiointerview über Säkularisierung

1. Egy közszolgálati rádió műsorvezetője, Bálint, egy vallásszociológust (Religionssoziologe) kérdez a legutóbbi népszámlálás (Volkszählung) eredményeiről. – Der Moderator eines öffentlich-rechtlichen Radiosenders, Bálint, befragt einen Religionssoziologen zu den Ergebnissen der letzten Volkszählung.

2. „A 2022-es népszámlálás szerint jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik valamely felekezethez tartozónak vallják magukat. Mivel magyarázza ezt?” – „Laut der Volkszählung 2022 ist der Anteil derer, die sich zu einer Konfession bekennen, deutlich gesunken. Wie erklären Sie das?“

3. „Először is fontos tudni, hogy a vallásra vonatkozó kérdés megválaszolása önkéntes volt, és sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel” – feleli a szakértő. – „Zunächst ist es wichtig zu wissen, dass die Beantwortung der Frage zur Religion freiwillig war und viele von dieser Möglichkeit keinen Gebrauch gemacht haben“, antwortet der Experte.

4. „A nem válaszolók magas aránya módszertani (methodisch) szempontból megnehezíti a következtetések levonását.” – „Der hohe Anteil der Nichtantwortenden erschwert aus methodischer Sicht das Ziehen von Schlussfolgerungen.“

5. „Ugyanakkor a hosszú távú trend egyértelmű: a vallási kötődés gyengül, különösen a fiatalabb és a városi népesség körében.” – „Zugleich ist der langfristige Trend eindeutig: Die religiöse Bindung schwächt sich ab, besonders unter der jüngeren und städtischen Bevölkerung.“

6. „Ez azt jelenti, hogy Magyarország elvallástalanodik (entkirchlicht)?” – kérdezi Bálint. – „Bedeutet das, dass Ungarn sich entkirchlicht?“, fragt Bálint.

7. „Inkább azt mondanám, hogy a vallásosság individualizálódik (individualisiert sich): sokan a maguk módján hisznek (believing without belonging), intézményi kötődés nélkül.” – „Ich würde eher sagen, dass sich die Religiosität individualisiert: Viele glauben auf ihre eigene Weise, ohne institutionelle Bindung.“

8. A szakértő hozzáteszi, hogy az egyházak intézményi jelenléte, például az oktatásban és a szociális ellátásban, közben erősödött. – Der Experte fügt hinzu, dass die institutionelle Präsenz der Kirchen, etwa im Bildungswesen und in der sozialen Versorgung, in der Zwischenzeit zugenommen hat.

9. „Ez a kettősség, vagyis a csökkenő személyes vallásgyakorlat és a növekvő intézményi szerepvállalás, a magyar helyzet egyik sajátossága” – foglalja össze. – „Diese Doppelentwicklung, also die abnehmende persönliche Religionsausübung und das wachsende institutionelle Engagement, ist eine Besonderheit der ungarischen Lage“, fasst er zusammen.

10. Bálint megköszöni az interjút, és felkéri a hallgatókat, hogy telefonon osszák meg saját tapasztalataikat a műsor második részében. – Bálint bedankt sich für das Interview und bittet die Hörer, im zweiten Teil der Sendung telefonisch ihre eigenen Erfahrungen zu teilen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy közszolgálati rádió műsorvezetője, Bálint, egy vallásszociológust (Religionssoziologe) kérdez a legutóbbi népszámlálás (Volkszählung) eredményeiről.

2. „A 2022-es népszámlálás szerint jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik valamely felekezethez tartozónak vallják magukat. Mivel magyarázza ezt?”

3. „Először is fontos tudni, hogy a vallásra vonatkozó kérdés megválaszolása önkéntes volt, és sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel” – feleli a szakértő.

4. „A nem válaszolók magas aránya módszertani (methodisch) szempontból megnehezíti a következtetések levonását.”

5. „Ugyanakkor a hosszú távú trend egyértelmű: a vallási kötődés gyengül, különösen a fiatalabb és a városi népesség körében.”

6. „Ez azt jelenti, hogy Magyarország elvallástalanodik (entkirchlicht)?” – kérdezi Bálint.

7. „Inkább azt mondanám, hogy a vallásosság individualizálódik (individualisiert sich): sokan a maguk módján hisznek (believing without belonging), intézményi kötődés nélkül.”

8. A szakértő hozzáteszi, hogy az egyházak intézményi jelenléte, például az oktatásban és a szociális ellátásban, közben erősödött.

9. „Ez a kettősség, vagyis a csökkenő személyes vallásgyakorlat és a növekvő intézményi szerepvállalás, a magyar helyzet egyik sajátossága” – foglalja össze.

10. Bálint megköszöni az interjút, és felkéri a hallgatókat, hogy telefonon osszák meg saját tapasztalataikat a műsor második részében.

(aufklappen)német

1. Der Moderator eines öffentlich-rechtlichen Radiosenders, Bálint, befragt einen Religionssoziologen zu den Ergebnissen der letzten Volkszählung.

2. „Laut der Volkszählung 2022 ist der Anteil derer, die sich zu einer Konfession bekennen, deutlich gesunken. Wie erklären Sie das?“

3. „Zunächst ist es wichtig zu wissen, dass die Beantwortung der Frage zur Religion freiwillig war und viele von dieser Möglichkeit keinen Gebrauch gemacht haben“, antwortet der Experte.

4. „Der hohe Anteil der Nichtantwortenden erschwert aus methodischer Sicht das Ziehen von Schlussfolgerungen.“

5. „Zugleich ist der langfristige Trend eindeutig: Die religiöse Bindung schwächt sich ab, besonders unter der jüngeren und städtischen Bevölkerung.“

6. „Bedeutet das, dass Ungarn sich entkirchlicht?“, fragt Bálint.

7. „Ich würde eher sagen, dass sich die Religiosität individualisiert: Viele glauben auf ihre eigene Weise, ohne institutionelle Bindung.“

8. Der Experte fügt hinzu, dass die institutionelle Präsenz der Kirchen, etwa im Bildungswesen und in der sozialen Versorgung, in der Zwischenzeit zugenommen hat.

9. „Diese Doppelentwicklung, also die abnehmende persönliche Religionsausübung und das wachsende institutionelle Engagement, ist eine Besonderheit der ungarischen Lage“, fasst er zusammen.

10. Bálint bedankt sich für das Interview und bittet die Hörer, im zweiten Teil der Sendung telefonisch ihre eigenen Erfahrungen zu teilen.