Thema 119 – Zeit und Jahreszeiten
Stufe 9 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)
1. Kurzgeschichte – A földtengely ferdesége – Die Neigung der Erdachse
1. Egy fizikaórán Kovács tanárnő megkérdezte, miért van nyáron meleg és télen hideg. – In einer Physikstunde fragte Lehrerin Kovács, warum es im Sommer warm und im Winter kalt ist.
2. A legtöbb diák azt felelte, hogy nyáron a Föld közelebb van a Naphoz. – Die meisten Schüler antworteten, dass die Erde im Sommer näher an der Sonne sei.
3. A tanárnő elmosolyodott, és elmondta, hogy a Föld éppen januárban van a legközelebb a Naphoz, ezt napközelpontnak (Perihel) nevezik. – Die Lehrerin lächelte und erzählte, dass die Erde gerade im Januar der Sonne am nächsten ist, was man Perihel nennt.
4. Az évszakokat valójában a földtengely ferdesége (Neigung der Erdachse) okozza, amely körülbelül huszonhárom és fél fok. – Die Jahreszeiten werden in Wirklichkeit durch die Neigung der Erdachse verursacht, die etwa dreiundzwanzigeinhalb Grad beträgt.
5. Emiatt az északi félteke (Nordhalbkugel) nyáron meredekebb szögben kapja a napsugarakat. – Deshalb erhält die Nordhalbkugel im Sommer die Sonnenstrahlen in einem steileren Winkel.
6. A meredekebb beesési szög (Einfallswinkel) azt jelenti, hogy ugyanaz az energia kisebb felületre jut. – Ein steilerer Einfallswinkel bedeutet, dass dieselbe Energie auf eine kleinere Fläche trifft.
7. A tanárnő egy zseblámpával és egy földgömbbel szemléltette a jelenséget. – Die Lehrerin veranschaulichte das Phänomen mit einer Taschenlampe und einem Globus.
8. Bálint megjegyezte, hogy akkor Ausztráliában pont fordítva vannak az évszakok. – Bálint bemerkte, dass die Jahreszeiten in Australien dann genau umgekehrt sind.
9. A tanárnő megdicsérte, és elmesélte, hogy ott a karácsonyt gyakran a tengerparton ünneplik. – Die Lehrerin lobte ihn und erzählte, dass man dort Weihnachten oft am Strand feiert.
(aufklappen)magyarul
1. Egy fizikaórán Kovács tanárnő megkérdezte, miért van nyáron meleg és télen hideg.
2. A legtöbb diák azt felelte, hogy nyáron a Föld közelebb van a Naphoz.
3. A tanárnő elmosolyodott, és elmondta, hogy a Föld éppen januárban van a legközelebb a Naphoz, ezt napközelpontnak (Perihel) nevezik.
4. Az évszakokat valójában a földtengely ferdesége (Neigung der Erdachse) okozza, amely körülbelül huszonhárom és fél fok.
5. Emiatt az északi félteke (Nordhalbkugel) nyáron meredekebb szögben kapja a napsugarakat.
6. A meredekebb beesési szög (Einfallswinkel) azt jelenti, hogy ugyanaz az energia kisebb felületre jut.
7. A tanárnő egy zseblámpával és egy földgömbbel szemléltette a jelenséget.
8. Bálint megjegyezte, hogy akkor Ausztráliában pont fordítva vannak az évszakok.
9. A tanárnő megdicsérte, és elmesélte, hogy ott a karácsonyt gyakran a tengerparton ünneplik.
(aufklappen)német
1. In einer Physikstunde fragte Lehrerin Kovács, warum es im Sommer warm und im Winter kalt ist.
2. Die meisten Schüler antworteten, dass die Erde im Sommer näher an der Sonne sei.
3. Die Lehrerin lächelte und erzählte, dass die Erde gerade im Januar der Sonne am nächsten ist, was man Perihel nennt.
4. Die Jahreszeiten werden in Wirklichkeit durch die Neigung der Erdachse verursacht, die etwa dreiundzwanzigeinhalb Grad beträgt.
5. Deshalb erhält die Nordhalbkugel im Sommer die Sonnenstrahlen in einem steileren Winkel.
6. Ein steilerer Einfallswinkel bedeutet, dass dieselbe Energie auf eine kleinere Fläche trifft.
7. Die Lehrerin veranschaulichte das Phänomen mit einer Taschenlampe und einem Globus.
8. Bálint bemerkte, dass die Jahreszeiten in Australien dann genau umgekehrt sind.
9. Die Lehrerin lobte ihn und erzählte, dass man dort Weihnachten oft am Strand feiert.
2. Kurzgeschichte – A szökőnap – Der Schalttag
1. Laura február huszonkilencedikén született, és csak négyévente ünnepelheti a valódi születésnapját. – Laura ist am neunundzwanzigsten Februar geboren und kann nur alle vier Jahre ihren echten Geburtstag feiern.
2. Tizenkét éves korában elhatározta, hogy kideríti, miért létezik egyáltalán ez a nap. – Mit zwölf Jahren beschloss sie herauszufinden, warum es diesen Tag überhaupt gibt.
3. Megtudta, hogy egy tropikus év (tropisches Jahr) nagyjából háromszázhatvanöt nap és hat óra. – Sie erfuhr, dass ein tropisches Jahr ungefähr dreihundertfünfundsechzig Tage und sechs Stunden lang ist.
4. A fölösleges negyed napokat négyévente egy szökőnappal (Schalttag) egyenlítik ki. – Die überzähligen Vierteltage werden alle vier Jahre durch einen Schalttag ausgeglichen.
5. Mivel azonban a tényleges különbség valamivel kevesebb hat óránál, a Gergely-naptár további szabályt vezetett be. – Da der tatsächliche Unterschied jedoch etwas weniger als sechs Stunden beträgt, führte der Gregorianische Kalender eine weitere Regel ein.
6. A százzal osztható évek nem szökőévek, kivéve, ha négyszázzal is oszthatók. – Durch hundert teilbare Jahre sind keine Schaltjahre, außer sie sind auch durch vierhundert teilbar.
7. Ezért volt 2000 szökőév, 1900 viszont nem. – Deshalb war 2000 ein Schaltjahr, 1900 jedoch nicht.
8. Laura ezt az osztálytársainak is elmagyarázta, akik ezután „naptármesternek” nevezték el. – Laura erklärte das auch ihren Mitschülern, die sie danach „Kalendermeisterin“ nannten.
9. A nem szökőévekben pedig büszkén ünnepel február huszonnyolcadikán és március elsején is. – In den Nicht-Schaltjahren feiert sie stolz sowohl am achtundzwanzigsten Februar als auch am ersten März.
(aufklappen)magyarul
1. Laura február huszonkilencedikén született, és csak négyévente ünnepelheti a valódi születésnapját.
2. Tizenkét éves korában elhatározta, hogy kideríti, miért létezik egyáltalán ez a nap.
3. Megtudta, hogy egy tropikus év (tropisches Jahr) nagyjából háromszázhatvanöt nap és hat óra.
4. A fölösleges negyed napokat négyévente egy szökőnappal (Schalttag) egyenlítik ki.
5. Mivel azonban a tényleges különbség valamivel kevesebb hat óránál, a Gergely-naptár további szabályt vezetett be.
6. A százzal osztható évek nem szökőévek, kivéve, ha négyszázzal is oszthatók.
7. Ezért volt 2000 szökőév, 1900 viszont nem.
8. Laura ezt az osztálytársainak is elmagyarázta, akik ezután „naptármesternek” nevezték el.
9. A nem szökőévekben pedig büszkén ünnepel február huszonnyolcadikán és március elsején is.
(aufklappen)német
1. Laura ist am neunundzwanzigsten Februar geboren und kann nur alle vier Jahre ihren echten Geburtstag feiern.
2. Mit zwölf Jahren beschloss sie herauszufinden, warum es diesen Tag überhaupt gibt.
3. Sie erfuhr, dass ein tropisches Jahr ungefähr dreihundertfünfundsechzig Tage und sechs Stunden lang ist.
4. Die überzähligen Vierteltage werden alle vier Jahre durch einen Schalttag ausgeglichen.
5. Da der tatsächliche Unterschied jedoch etwas weniger als sechs Stunden beträgt, führte der Gregorianische Kalender eine weitere Regel ein.
6. Durch hundert teilbare Jahre sind keine Schaltjahre, außer sie sind auch durch vierhundert teilbar.
7. Deshalb war 2000 ein Schaltjahr, 1900 jedoch nicht.
8. Laura erklärte das auch ihren Mitschülern, die sie danach „Kalendermeisterin“ nannten.
9. In den Nicht-Schaltjahren feiert sie stolz sowohl am achtundzwanzigsten Februar als auch am ersten März.
3. Kurzgeschichte – A naptárreform – Die Kalenderreform
1. Egy történelemórán Gergely, a diák, nevetve kérdezte, hogy róla nevezték-e el a Gergely-naptárt (Gregorianischer Kalender). – In einer Geschichtsstunde fragte der Schüler Gergely lachend, ob der Gregorianische Kalender nach ihm benannt sei.
2. A tanár elmondta, hogy XIII. Gergely pápa vezette be 1582-ben. – Der Lehrer erzählte, dass Papst Gregor XIII. ihn 1582 eingeführt hatte.
3. Addig a Julius Caesar által bevezetett Julián-naptárt (Julianischer Kalender) használták Európában. – Bis dahin hatte man in Europa den von Julius Caesar eingeführten Julianischen Kalender verwendet.
4. A Julián-naptár évente körülbelül tizenegy perccel hosszabb volt a valódi napévnél. – Der Julianische Kalender war jährlich etwa elf Minuten länger als das tatsächliche Sonnenjahr.
5. Évszázadok alatt ez tíz nap eltérést okozott, így a tavaszi napéjegyenlőség már március tizenegyedikére esett. – Im Laufe der Jahrhunderte verursachte dies eine Abweichung von zehn Tagen, sodass die Frühlings-Tagundnachtgleiche schon auf den elften März fiel.
6. A reform során 1582-ben október negyedike után rögtön október tizenötödike következett. – Bei der Reform folgte 1582 auf den vierten Oktober unmittelbar der fünfzehnte Oktober.
7. Magyarországon az 1587-es pozsonyi országgyűlés döntése nyomán vezették be az új naptárt. – In Ungarn wurde der neue Kalender nach einem Beschluss des Pressburger Landtags von 1587 eingeführt.
8. A protestáns és ortodox országok azonban sokáig ellenálltak, Oroszország például csak 1918-ban tért át. – Protestantische und orthodoxe Länder widersetzten sich jedoch lange; Russland zum Beispiel stellte erst 1918 um.
9. Gergely ezután már komolyan büszke volt a nevére, és kiselőadást tartott a témáról. – Gergely war danach ernsthaft stolz auf seinen Namen und hielt ein Kurzreferat zu dem Thema.
(aufklappen)magyarul
1. Egy történelemórán Gergely, a diák, nevetve kérdezte, hogy róla nevezték-e el a Gergely-naptárt (Gregorianischer Kalender).
2. A tanár elmondta, hogy XIII. Gergely pápa vezette be 1582-ben.
3. Addig a Julius Caesar által bevezetett Julián-naptárt (Julianischer Kalender) használták Európában.
4. A Julián-naptár évente körülbelül tizenegy perccel hosszabb volt a valódi napévnél.
5. Évszázadok alatt ez tíz nap eltérést okozott, így a tavaszi napéjegyenlőség már március tizenegyedikére esett.
6. A reform során 1582-ben október negyedike után rögtön október tizenötödike következett.
7. Magyarországon az 1587-es pozsonyi országgyűlés döntése nyomán vezették be az új naptárt.
8. A protestáns és ortodox országok azonban sokáig ellenálltak, Oroszország például csak 1918-ban tért át.
9. Gergely ezután már komolyan büszke volt a nevére, és kiselőadást tartott a témáról.
(aufklappen)német
1. In einer Geschichtsstunde fragte der Schüler Gergely lachend, ob der Gregorianische Kalender nach ihm benannt sei.
2. Der Lehrer erzählte, dass Papst Gregor XIII. ihn 1582 eingeführt hatte.
3. Bis dahin hatte man in Europa den von Julius Caesar eingeführten Julianischen Kalender verwendet.
4. Der Julianische Kalender war jährlich etwa elf Minuten länger als das tatsächliche Sonnenjahr.
5. Im Laufe der Jahrhunderte verursachte dies eine Abweichung von zehn Tagen, sodass die Frühlings-Tagundnachtgleiche schon auf den elften März fiel.
6. Bei der Reform folgte 1582 auf den vierten Oktober unmittelbar der fünfzehnte Oktober.
7. In Ungarn wurde der neue Kalender nach einem Beschluss des Pressburger Landtags von 1587 eingeführt.
8. Protestantische und orthodoxe Länder widersetzten sich jedoch lange; Russland zum Beispiel stellte erst 1918 um.
9. Gergely war danach ernsthaft stolz auf seinen Namen und hielt ein Kurzreferat zu dem Thema.
4. Kurzgeschichte – Az atomóra – Die Atomuhr
1. Ágnes egy mérésügyi intézetben dolgozik, ahol a pontos idő megőrzése a feladata. – Ágnes arbeitet in einem Institut für Messwesen, wo die Bewahrung der genauen Zeit ihre Aufgabe ist.
2. Az intézetben egy cézium-atomóra (Cäsium-Atomuhr) méri az időt hihetetlen pontossággal. – Im Institut misst eine Cäsium-Atomuhr die Zeit mit unglaublicher Genauigkeit.
3. A másodpercet (Sekunde) ma a céziumatom sugárzásának rezgésszáma alapján határozzák meg. – Die Sekunde wird heute anhand der Schwingungszahl der Strahlung des Cäsiumatoms definiert.
4. Egy ilyen óra több millió év alatt is legfeljebb egy másodpercet tévedne. – Eine solche Uhr würde in mehreren Millionen Jahren höchstens eine Sekunde abweichen.
5. Ágnes elmagyarázta a látogató diákoknak, hogy a világ órái az egyezményes koordinált világidőhöz (UTC, koordinierte Weltzeit) igazodnak. – Ágnes erklärte den besuchenden Schülern, dass sich die Uhren der Welt nach der vereinbarten koordinierten Weltzeit (UTC) richten.
6. Mivel a Föld forgása apránként lassul, időnként szökőmásodpercet (Schaltsekunde) iktattak be. – Da sich die Erdrotation allmählich verlangsamt, wurde von Zeit zu Zeit eine Schaltsekunde eingefügt.
7. Egy diák megkérdezte, mi történne, ha a mobiltelefonok nem kapnák meg a pontos időjelet. – Ein Schüler fragte, was passieren würde, wenn die Handys das genaue Zeitsignal nicht erhielten.
8. Ágnes szerint a navigációs rendszerek, a bankok és az áramhálózat is komoly zavarokat szenvednének. – Laut Ágnes würden auch Navigationssysteme, Banken und das Stromnetz ernsthafte Störungen erleiden.
9. A diákok meglepődve hallották, hogy a modern élet szó szerint a másodperc törtrészein múlik. – Die Schüler hörten überrascht, dass das moderne Leben buchstäblich von Bruchteilen einer Sekunde abhängt.
(aufklappen)magyarul
1. Ágnes egy mérésügyi intézetben dolgozik, ahol a pontos idő megőrzése a feladata.
2. Az intézetben egy cézium-atomóra (Cäsium-Atomuhr) méri az időt hihetetlen pontossággal.
3. A másodpercet (Sekunde) ma a céziumatom sugárzásának rezgésszáma alapján határozzák meg.
4. Egy ilyen óra több millió év alatt is legfeljebb egy másodpercet tévedne.
5. Ágnes elmagyarázta a látogató diákoknak, hogy a világ órái az egyezményes koordinált világidőhöz (UTC, koordinierte Weltzeit) igazodnak.
6. Mivel a Föld forgása apránként lassul, időnként szökőmásodpercet (Schaltsekunde) iktattak be.
7. Egy diák megkérdezte, mi történne, ha a mobiltelefonok nem kapnák meg a pontos időjelet.
8. Ágnes szerint a navigációs rendszerek, a bankok és az áramhálózat is komoly zavarokat szenvednének.
9. A diákok meglepődve hallották, hogy a modern élet szó szerint a másodperc törtrészein múlik.
(aufklappen)német
1. Ágnes arbeitet in einem Institut für Messwesen, wo die Bewahrung der genauen Zeit ihre Aufgabe ist.
2. Im Institut misst eine Cäsium-Atomuhr die Zeit mit unglaublicher Genauigkeit.
3. Die Sekunde wird heute anhand der Schwingungszahl der Strahlung des Cäsiumatoms definiert.
4. Eine solche Uhr würde in mehreren Millionen Jahren höchstens eine Sekunde abweichen.
5. Ágnes erklärte den besuchenden Schülern, dass sich die Uhren der Welt nach der vereinbarten koordinierten Weltzeit (UTC) richten.
6. Da sich die Erdrotation allmählich verlangsamt, wurde von Zeit zu Zeit eine Schaltsekunde eingefügt.
7. Ein Schüler fragte, was passieren würde, wenn die Handys das genaue Zeitsignal nicht erhielten.
8. Laut Ágnes würden auch Navigationssysteme, Banken und das Stromnetz ernsthafte Störungen erleiden.
9. Die Schüler hörten überrascht, dass das moderne Leben buchstäblich von Bruchteilen einer Sekunde abhängt.
5. Kurzgeschichte – Az időzónák születése – Die Entstehung der Zeitzonen
1. Nagyapa régi vasutasként szívesen mesél arról, hogyan született meg a pontos menetrend. – Opa erzählt als ehemaliger Eisenbahner gern davon, wie der genaue Fahrplan entstanden ist.
2. A tizenkilencedik század közepéig minden város a saját helyi idejét (Ortszeit) használta. – Bis zur Mitte des neunzehnten Jahrhunderts verwendete jede Stadt ihre eigene Ortszeit.
3. A helyi idő a Nap delelésén (Kulmination) alapult, ezért Debrecenben néhány perccel korábban volt dél, mint Budapesten. – Die Ortszeit beruhte auf dem Höchststand der Sonne, deshalb war in Debrecen einige Minuten früher Mittag als in Budapest.
4. A vasutak terjedésével ez óriási zűrzavart okozott a menetrendekben. – Mit der Ausbreitung der Eisenbahnen verursachte dies ein riesiges Durcheinander in den Fahrplänen.
5. 1884-ben egy washingtoni nemzetközi konferencián a greenwichi délkört (Nullmeridian von Greenwich) jelölték ki kezdő meridiánnak. – 1884 wurde auf einer internationalen Konferenz in Washington der Meridian von Greenwich als Nullmeridian festgelegt.
6. A Földet ezután huszonnégy, egyenként tizenöt fokos időzónára (Zeitzone) osztották. – Die Erde wurde danach in vierundzwanzig Zeitzonen zu je fünfzehn Grad eingeteilt.
7. Az Osztrák–Magyar Monarchia vasútjai 1891-ben tértek át a közép-európai időre (Mitteleuropäische Zeit). – Die Eisenbahnen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie stellten 1891 auf die mitteleuropäische Zeit um.
8. Nagyapa szerint a pontosság azóta a vasutasok becsületbeli ügye. – Laut Opa ist Pünktlichkeit seitdem eine Ehrensache der Eisenbahner.
9. Ezt mindig egy kis nevetéssel mondja, mert jól tudja, hogy a mai vonatok nem mindig érnek be időben. – Das sagt er immer mit einem kleinen Lachen, weil er gut weiß, dass die heutigen Züge nicht immer pünktlich ankommen.
(aufklappen)magyarul
1. Nagyapa régi vasutasként szívesen mesél arról, hogyan született meg a pontos menetrend.
2. A tizenkilencedik század közepéig minden város a saját helyi idejét (Ortszeit) használta.
3. A helyi idő a Nap delelésén (Kulmination) alapult, ezért Debrecenben néhány perccel korábban volt dél, mint Budapesten.
4. A vasutak terjedésével ez óriási zűrzavart okozott a menetrendekben.
5. 1884-ben egy washingtoni nemzetközi konferencián a greenwichi délkört (Nullmeridian von Greenwich) jelölték ki kezdő meridiánnak.
6. A Földet ezután huszonnégy, egyenként tizenöt fokos időzónára (Zeitzone) osztották.
7. Az Osztrák–Magyar Monarchia vasútjai 1891-ben tértek át a közép-európai időre (Mitteleuropäische Zeit).
8. Nagyapa szerint a pontosság azóta a vasutasok becsületbeli ügye.
9. Ezt mindig egy kis nevetéssel mondja, mert jól tudja, hogy a mai vonatok nem mindig érnek be időben.
(aufklappen)német
1. Opa erzählt als ehemaliger Eisenbahner gern davon, wie der genaue Fahrplan entstanden ist.
2. Bis zur Mitte des neunzehnten Jahrhunderts verwendete jede Stadt ihre eigene Ortszeit.
3. Die Ortszeit beruhte auf dem Höchststand der Sonne, deshalb war in Debrecen einige Minuten früher Mittag als in Budapest.
4. Mit der Ausbreitung der Eisenbahnen verursachte dies ein riesiges Durcheinander in den Fahrplänen.
5. 1884 wurde auf einer internationalen Konferenz in Washington der Meridian von Greenwich als Nullmeridian festgelegt.
6. Die Erde wurde danach in vierundzwanzig Zeitzonen zu je fünfzehn Grad eingeteilt.
7. Die Eisenbahnen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie stellten 1891 auf die mitteleuropäische Zeit um.
8. Laut Opa ist Pünktlichkeit seitdem eine Ehrensache der Eisenbahner.
9. Das sagt er immer mit einem kleinen Lachen, weil er gut weiß, dass die heutigen Züge nicht immer pünktlich ankommen.
6. Kurzgeschichte – A napóra – Die Sonnenuhr
1. Egy nyári táborban a gyerekek Zsolt bácsi vezetésével napórát (Sonnenuhr) építettek. – In einem Sommerlager bauten die Kinder unter der Leitung von Onkel Zsolt eine Sonnenuhr.
2. Egy fapálcát, az úgynevezett árnyékvetőt (Schattenwerfer, Gnomon), szúrtak egy kör alakú lap közepébe. – Sie steckten einen Holzstab, den sogenannten Schattenwerfer oder Gnomon, in die Mitte einer runden Platte.
3. Zsolt bácsi elmagyarázta, hogy a pálcát az égi pólus (Himmelspol) felé, vagyis a földrajzi szélességnek megfelelő szögben kell dönteni. – Onkel Zsolt erklärte, dass der Stab in Richtung Himmelspol, also im Winkel der geografischen Breite, geneigt werden muss.
4. Magyarországon ez nagyjából negyvenhét fok. – In Ungarn sind das ungefähr siebenundvierzig Grad.
5. Óránként megjelölték, hová esik az árnyék, és felírták mellé az időt. – Stündlich markierten sie, wohin der Schatten fiel, und schrieben die Uhrzeit daneben.
6. Délben azonban észrevették, hogy a napóra majdnem egy órát „késik” a karórájukhoz képest. – Mittags bemerkten sie jedoch, dass die Sonnenuhr im Vergleich zu ihren Armbanduhren fast eine Stunde „nachging“.
7. Zsolt bácsi elmondta, hogy ennek oka a nyári időszámítás és a valódi napidő (wahre Sonnenzeit) közötti eltérés. – Onkel Zsolt erklärte, dass der Grund dafür der Unterschied zwischen der Sommerzeit und der wahren Sonnenzeit ist.
8. Ráadásul az év folyamán az időegyenlet (Zeitgleichung) miatt is néhány perces ingadozás tapasztalható. – Zudem gibt es im Laufe des Jahres wegen der Zeitgleichung auch Schwankungen von einigen Minuten.
9. A gyerekek a tábor végén egy táblát is készítettek, amelyről bárki leolvashatja a helyes korrekciót. – Am Ende des Lagers fertigten die Kinder auch eine Tafel an, auf der jeder die richtige Korrektur ablesen kann.
(aufklappen)magyarul
1. Egy nyári táborban a gyerekek Zsolt bácsi vezetésével napórát (Sonnenuhr) építettek.
2. Egy fapálcát, az úgynevezett árnyékvetőt (Schattenwerfer, Gnomon), szúrtak egy kör alakú lap közepébe.
3. Zsolt bácsi elmagyarázta, hogy a pálcát az égi pólus (Himmelspol) felé, vagyis a földrajzi szélességnek megfelelő szögben kell dönteni.
4. Magyarországon ez nagyjából negyvenhét fok.
5. Óránként megjelölték, hová esik az árnyék, és felírták mellé az időt.
6. Délben azonban észrevették, hogy a napóra majdnem egy órát „késik” a karórájukhoz képest.
7. Zsolt bácsi elmondta, hogy ennek oka a nyári időszámítás és a valódi napidő (wahre Sonnenzeit) közötti eltérés.
8. Ráadásul az év folyamán az időegyenlet (Zeitgleichung) miatt is néhány perces ingadozás tapasztalható.
9. A gyerekek a tábor végén egy táblát is készítettek, amelyről bárki leolvashatja a helyes korrekciót.
(aufklappen)német
1. In einem Sommerlager bauten die Kinder unter der Leitung von Onkel Zsolt eine Sonnenuhr.
2. Sie steckten einen Holzstab, den sogenannten Schattenwerfer oder Gnomon, in die Mitte einer runden Platte.
3. Onkel Zsolt erklärte, dass der Stab in Richtung Himmelspol, also im Winkel der geografischen Breite, geneigt werden muss.
4. In Ungarn sind das ungefähr siebenundvierzig Grad.
5. Stündlich markierten sie, wohin der Schatten fiel, und schrieben die Uhrzeit daneben.
6. Mittags bemerkten sie jedoch, dass die Sonnenuhr im Vergleich zu ihren Armbanduhren fast eine Stunde „nachging“.
7. Onkel Zsolt erklärte, dass der Grund dafür der Unterschied zwischen der Sommerzeit und der wahren Sonnenzeit ist.
8. Zudem gibt es im Laufe des Jahres wegen der Zeitgleichung auch Schwankungen von einigen Minuten.
9. Am Ende des Lagers fertigten die Kinder auch eine Tafel an, auf der jeder die richtige Korrektur ablesen kann.
7. Kurzgeschichte – A holdnaptár és a húsvét – Der Mondkalender und Ostern
1. Júlia egyszer azon csodálkozott, hogy a húsvét minden évben más napra esik. – Júlia wunderte sich einmal darüber, dass Ostern jedes Jahr auf einen anderen Tag fällt.
2. A plébános elmagyarázta neki, hogy a húsvét időpontja a holdfázisoktól (Mondphasen) függ. – Der Pfarrer erklärte ihr, dass der Ostertermin von den Mondphasen abhängt.
3. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte (Vollmond) utáni vasárnap. – Ostern ist der Sonntag nach dem ersten Vollmond nach der Frühlings-Tagundnachtgleiche.
4. Ezt a szabályt még a niceai zsinat (Konzil von Nicäa) fektette le 325-ben. – Diese Regel legte bereits das Konzil von Nicäa im Jahr 325 fest.
5. Ezért a húsvét legkorábban március huszonkettedikén, legkésőbb április huszonötödikén lehet. – Deshalb kann Ostern frühestens am zweiundzwanzigsten März und spätestens am fünfundzwanzigsten April sein.
6. A húsvéthoz igazodnak a mozgó ünnepek (bewegliche Feiertage) is, például a pünkösd és az áldozócsütörtök. – Nach Ostern richten sich auch die beweglichen Feiertage, zum Beispiel Pfingsten und Christi Himmelfahrt.
7. A farsang hossza is attól függ, mikor kezdődik a nagyböjt (Fastenzeit) hamvazószerdával. – Auch die Länge des Faschings hängt davon ab, wann mit Aschermittwoch die Fastenzeit beginnt.
8. Júlia ezután egy táblázatot készített a következő tíz év húsvéti dátumairól. – Júlia erstellte danach eine Tabelle mit den Osterdaten der nächsten zehn Jahre.
9. A családja azóta tőle kérdezi meg, mikor érdemes szabadságot kérni a tavaszi ünnepekre. – Ihre Familie fragt seitdem sie, wann es sich lohnt, für die Frühlingsfeiertage Urlaub zu nehmen.
(aufklappen)magyarul
1. Júlia egyszer azon csodálkozott, hogy a húsvét minden évben más napra esik.
2. A plébános elmagyarázta neki, hogy a húsvét időpontja a holdfázisoktól (Mondphasen) függ.
3. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte (Vollmond) utáni vasárnap.
4. Ezt a szabályt még a niceai zsinat (Konzil von Nicäa) fektette le 325-ben.
5. Ezért a húsvét legkorábban március huszonkettedikén, legkésőbb április huszonötödikén lehet.
6. A húsvéthoz igazodnak a mozgó ünnepek (bewegliche Feiertage) is, például a pünkösd és az áldozócsütörtök.
7. A farsang hossza is attól függ, mikor kezdődik a nagyböjt (Fastenzeit) hamvazószerdával.
8. Júlia ezután egy táblázatot készített a következő tíz év húsvéti dátumairól.
9. A családja azóta tőle kérdezi meg, mikor érdemes szabadságot kérni a tavaszi ünnepekre.
(aufklappen)német
1. Júlia wunderte sich einmal darüber, dass Ostern jedes Jahr auf einen anderen Tag fällt.
2. Der Pfarrer erklärte ihr, dass der Ostertermin von den Mondphasen abhängt.
3. Ostern ist der Sonntag nach dem ersten Vollmond nach der Frühlings-Tagundnachtgleiche.
4. Diese Regel legte bereits das Konzil von Nicäa im Jahr 325 fest.
5. Deshalb kann Ostern frühestens am zweiundzwanzigsten März und spätestens am fünfundzwanzigsten April sein.
6. Nach Ostern richten sich auch die beweglichen Feiertage, zum Beispiel Pfingsten und Christi Himmelfahrt.
7. Auch die Länge des Faschings hängt davon ab, wann mit Aschermittwoch die Fastenzeit beginnt.
8. Júlia erstellte danach eine Tabelle mit den Osterdaten der nächsten zehn Jahre.
9. Ihre Familie fragt seitdem sie, wann es sich lohnt, für die Frühlingsfeiertage Urlaub zu nehmen.
8. Kurzgeschichte – A sarki fény és a polárisnap – Polarlicht und Polartag
1. Tamás és Kinga június végén Észak-Norvégiába utaztak. – Tamás und Kinga reisten Ende Juni nach Nordnorwegen.
2. Az első éjszakán nem tudtak aludni, mert éjfélkor is ragyogott a nap. – In der ersten Nacht konnten sie nicht schlafen, weil die Sonne auch um Mitternacht schien.
3. Egy helyi idegenvezető elmagyarázta, hogy a sarkkörön (Polarkreis) túl nyáron beköszönt a sarki nappal (Polartag). – Eine örtliche Reiseleiterin erklärte, dass jenseits des Polarkreises im Sommer der Polartag anbricht.
4. Ilyenkor a nap hetekig nem nyugszik le, télen viszont a sarki éjszaka (Polarnacht) idején fel sem kel. – Dann geht die Sonne wochenlang nicht unter, im Winter während der Polarnacht hingegen geht sie gar nicht auf.
5. Kinga elgondolkodott, milyen nehéz lehet a bioritmusnak (Biorhythmus) ilyen fényviszonyok között. – Kinga überlegte, wie schwer es für den Biorhythmus unter solchen Lichtverhältnissen sein muss.
6. Az idegenvezető elmondta, hogy sok helyi lakos télen fényterápiát (Lichttherapie) használ. – Die Reiseleiterin erzählte, dass viele Einheimische im Winter Lichttherapie anwenden.
7. Nyáron pedig sötétítőfüggönyök (Verdunkelungsvorhänge) nélkül szinte lehetetlen aludni. – Und im Sommer sei es ohne Verdunkelungsvorhänge fast unmöglich zu schlafen.
8. Tamás megfogadta, hogy télen is visszatérnek, hogy lássák a sarki fényt (Polarlicht). – Tamás nahm sich vor, auch im Winter zurückzukehren, um das Polarlicht zu sehen.
9. Otthon, Budapesten aztán furcsán megnyugtatónak érezték, hogy este tízkor újra sötét van. – Zu Hause in Budapest empfanden sie es dann als seltsam beruhigend, dass es um zehn Uhr abends wieder dunkel war.
(aufklappen)magyarul
1. Tamás és Kinga június végén Észak-Norvégiába utaztak.
2. Az első éjszakán nem tudtak aludni, mert éjfélkor is ragyogott a nap.
3. Egy helyi idegenvezető elmagyarázta, hogy a sarkkörön (Polarkreis) túl nyáron beköszönt a sarki nappal (Polartag).
4. Ilyenkor a nap hetekig nem nyugszik le, télen viszont a sarki éjszaka (Polarnacht) idején fel sem kel.
5. Kinga elgondolkodott, milyen nehéz lehet a bioritmusnak (Biorhythmus) ilyen fényviszonyok között.
6. Az idegenvezető elmondta, hogy sok helyi lakos télen fényterápiát (Lichttherapie) használ.
7. Nyáron pedig sötétítőfüggönyök (Verdunkelungsvorhänge) nélkül szinte lehetetlen aludni.
8. Tamás megfogadta, hogy télen is visszatérnek, hogy lássák a sarki fényt (Polarlicht).
9. Otthon, Budapesten aztán furcsán megnyugtatónak érezték, hogy este tízkor újra sötét van.
(aufklappen)német
1. Tamás und Kinga reisten Ende Juni nach Nordnorwegen.
2. In der ersten Nacht konnten sie nicht schlafen, weil die Sonne auch um Mitternacht schien.
3. Eine örtliche Reiseleiterin erklärte, dass jenseits des Polarkreises im Sommer der Polartag anbricht.
4. Dann geht die Sonne wochenlang nicht unter, im Winter während der Polarnacht hingegen geht sie gar nicht auf.
5. Kinga überlegte, wie schwer es für den Biorhythmus unter solchen Lichtverhältnissen sein muss.
6. Die Reiseleiterin erzählte, dass viele Einheimische im Winter Lichttherapie anwenden.
7. Und im Sommer sei es ohne Verdunkelungsvorhänge fast unmöglich zu schlafen.
8. Tamás nahm sich vor, auch im Winter zurückzukehren, um das Polarlicht zu sehen.
9. Zu Hause in Budapest empfanden sie es dann als seltsam beruhigend, dass es um zehn Uhr abends wieder dunkel war.
9. Kurzgeschichte – A csillagászati és a meteorológiai tavasz – Astronomischer und meteorologischer Frühling
1. Március elsején Nóra boldogan írta ki a közösségi oldalára, hogy megérkezett a tavasz. – Am ersten März schrieb Nóra glücklich auf ihre Social-Media-Seite, dass der Frühling angekommen sei.
2. A bátyja, aki csillagász, azonnal kommentelte, hogy a tavasz csak március huszadikán kezdődik. – Ihr Bruder, der Astronom ist, kommentierte sofort, dass der Frühling erst am zwanzigsten März beginne.
3. Erre egy meteorológus ismerősük is hozzászólt, hogy mindkettőjüknek igaza van. – Daraufhin meldete sich auch ein befreundeter Meteorologe zu Wort, dass beide recht hätten.
4. A meteorológiai tavasz (meteorologischer Frühling) március elsejétől május végéig tart. – Der meteorologische Frühling dauert vom ersten März bis Ende Mai.
5. A csillagászati tavasz (astronomischer Frühling) viszont a tavaszi napéjegyenlőséggel (Frühlings-Tagundnachtgleiche) kezdődik. – Der astronomische Frühling beginnt hingegen mit der Frühlings-Tagundnachtgleiche.
6. A meteorológusok azért használják a teljes hónapokat, mert így egyszerűbb a statisztikai összehasonlítás. – Meteorologen verwenden ganze Monate, weil der statistische Vergleich so einfacher ist.
7. A csillagászati évszakok hossza egyébként sem egyforma, mert a Föld ellipszis alakú pályán (elliptische Umlaufbahn) kering. – Die Länge der astronomischen Jahreszeiten ist übrigens auch nicht gleich, weil die Erde auf einer elliptischen Umlaufbahn kreist.
8. Az északi féltekén a nyár így néhány nappal hosszabb, mint a tél. – Auf der Nordhalbkugel ist der Sommer deshalb einige Tage länger als der Winter.
9. Nóra nevetve válaszolt, hogy ő a harmadik, a fenológiai (phänologisch) tavaszban hisz: amikor nyílik az első ibolya. – Nóra antwortete lachend, dass sie an den dritten, den phänologischen Frühling glaube: wenn das erste Veilchen blüht.
(aufklappen)magyarul
1. Március elsején Nóra boldogan írta ki a közösségi oldalára, hogy megérkezett a tavasz.
2. A bátyja, aki csillagász, azonnal kommentelte, hogy a tavasz csak március huszadikán kezdődik.
3. Erre egy meteorológus ismerősük is hozzászólt, hogy mindkettőjüknek igaza van.
4. A meteorológiai tavasz (meteorologischer Frühling) március elsejétől május végéig tart.
5. A csillagászati tavasz (astronomischer Frühling) viszont a tavaszi napéjegyenlőséggel (Frühlings-Tagundnachtgleiche) kezdődik.
6. A meteorológusok azért használják a teljes hónapokat, mert így egyszerűbb a statisztikai összehasonlítás.
7. A csillagászati évszakok hossza egyébként sem egyforma, mert a Föld ellipszis alakú pályán (elliptische Umlaufbahn) kering.
8. Az északi féltekén a nyár így néhány nappal hosszabb, mint a tél.
9. Nóra nevetve válaszolt, hogy ő a harmadik, a fenológiai (phänologisch) tavaszban hisz: amikor nyílik az első ibolya.
(aufklappen)német
1. Am ersten März schrieb Nóra glücklich auf ihre Social-Media-Seite, dass der Frühling angekommen sei.
2. Ihr Bruder, der Astronom ist, kommentierte sofort, dass der Frühling erst am zwanzigsten März beginne.
3. Daraufhin meldete sich auch ein befreundeter Meteorologe zu Wort, dass beide recht hätten.
4. Der meteorologische Frühling dauert vom ersten März bis Ende Mai.
5. Der astronomische Frühling beginnt hingegen mit der Frühlings-Tagundnachtgleiche.
6. Meteorologen verwenden ganze Monate, weil der statistische Vergleich so einfacher ist.
7. Die Länge der astronomischen Jahreszeiten ist übrigens auch nicht gleich, weil die Erde auf einer elliptischen Umlaufbahn kreist.
8. Auf der Nordhalbkugel ist der Sommer deshalb einige Tage länger als der Winter.
9. Nóra antwortete lachend, dass sie an den dritten, den phänologischen Frühling glaube: wenn das erste Veilchen blüht.
10. Kurzgeschichte – Az óraátállítás története – Die Geschichte der Zeitumstellung
1. Egy rádióműsorban Bodnár úr, a történész, az óraátállítás (Zeitumstellung) történetéről beszélt. – In einer Radiosendung sprach Herr Bodnár, der Historiker, über die Geschichte der Zeitumstellung.
2. Elmondta, hogy a nyári időszámítást (Sommerzeit) először az első világháború idején vezették be energiatakarékossági okokból. – Er erzählte, dass die Sommerzeit zum ersten Mal während des Ersten Weltkriegs aus Gründen der Energieeinsparung eingeführt wurde.
3. Magyarországon 1916-ban állították át először az órákat, az Osztrák–Magyar Monarchia részeként. – In Ungarn wurden die Uhren 1916 zum ersten Mal umgestellt, als Teil der Österreichisch-Ungarischen Monarchie.
4. A következő évtizedekben többször bevezették, majd ismét eltörölték. – In den folgenden Jahrzehnten wurde sie mehrmals eingeführt und wieder abgeschafft.
5. A mai rendszer 1980 óta működik folyamatosan, és az Európai Unióban egységesen szabályozott. – Das heutige System gilt seit 1980 durchgehend und ist in der Europäischen Union einheitlich geregelt.
6. Az átállás március utolsó vasárnapján hajnali kettőkor, illetve október utolsó vasárnapján hajnali háromkor történik. – Die Umstellung erfolgt am letzten Sonntag im März um zwei Uhr nachts bzw. am letzten Sonntag im Oktober um drei Uhr nachts.
7. 2018-ban egy uniós közvélemény-kutatáson (öffentliche Konsultation) a résztvevők többsége az átállítás megszüntetése mellett szavazott. – 2018 stimmte bei einer EU-weiten öffentlichen Konsultation die Mehrheit der Teilnehmer für die Abschaffung der Umstellung.
8. A tagállamok azonban máig nem tudtak megegyezni, hogy a nyári vagy a téli időt (Normalzeit) tartsák meg. – Die Mitgliedstaaten konnten sich jedoch bis heute nicht einigen, ob die Sommer- oder die Normalzeit beibehalten werden soll.
9. Bodnár úr a műsor végén megjegyezte, hogy az idő szabályozása talán az egyik legrégebbi politikai kérdés a világon. – Herr Bodnár bemerkte am Ende der Sendung, dass die Regelung der Zeit vielleicht eine der ältesten politischen Fragen der Welt sei.
(aufklappen)magyarul
1. Egy rádióműsorban Bodnár úr, a történész, az óraátállítás (Zeitumstellung) történetéről beszélt.
2. Elmondta, hogy a nyári időszámítást (Sommerzeit) először az első világháború idején vezették be energiatakarékossági okokból.
3. Magyarországon 1916-ban állították át először az órákat, az Osztrák–Magyar Monarchia részeként.
4. A következő évtizedekben többször bevezették, majd ismét eltörölték.
5. A mai rendszer 1980 óta működik folyamatosan, és az Európai Unióban egységesen szabályozott.
6. Az átállás március utolsó vasárnapján hajnali kettőkor, illetve október utolsó vasárnapján hajnali háromkor történik.
7. 2018-ban egy uniós közvélemény-kutatáson (öffentliche Konsultation) a résztvevők többsége az átállítás megszüntetése mellett szavazott.
8. A tagállamok azonban máig nem tudtak megegyezni, hogy a nyári vagy a téli időt (Normalzeit) tartsák meg.
9. Bodnár úr a műsor végén megjegyezte, hogy az idő szabályozása talán az egyik legrégebbi politikai kérdés a világon.
(aufklappen)német
1. In einer Radiosendung sprach Herr Bodnár, der Historiker, über die Geschichte der Zeitumstellung.
2. Er erzählte, dass die Sommerzeit zum ersten Mal während des Ersten Weltkriegs aus Gründen der Energieeinsparung eingeführt wurde.
3. In Ungarn wurden die Uhren 1916 zum ersten Mal umgestellt, als Teil der Österreichisch-Ungarischen Monarchie.
4. In den folgenden Jahrzehnten wurde sie mehrmals eingeführt und wieder abgeschafft.
5. Das heutige System gilt seit 1980 durchgehend und ist in der Europäischen Union einheitlich geregelt.
6. Die Umstellung erfolgt am letzten Sonntag im März um zwei Uhr nachts bzw. am letzten Sonntag im Oktober um drei Uhr nachts.
7. 2018 stimmte bei einer EU-weiten öffentlichen Konsultation die Mehrheit der Teilnehmer für die Abschaffung der Umstellung.
8. Die Mitgliedstaaten konnten sich jedoch bis heute nicht einigen, ob die Sommer- oder die Normalzeit beibehalten werden soll.
9. Herr Bodnár bemerkte am Ende der Sendung, dass die Regelung der Zeit vielleicht eine der ältesten politischen Fragen der Welt sei.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.