136 thema 12

---

Thema 136 – Schuhe

Text 1 – Schuhe in Ungarn – Tradition, Handwerk, Schuhindustrie und Wissenswertes für deutsche Auswanderer

Text 1

A bocskortól a csizmáig – Vom Bundschuh zum Stiefel

1. A magyar parasztság legrégebbi lábbelije a bocskor volt, amelyet egyetlen bőrdarabból készítettek, és szíjakkal kötöttek a lábra. – Das älteste Schuhwerk der ungarischen Bauern war der Bocskor, der aus einem einzigen Lederstück gefertigt und mit Riemen am Fuß festgebunden wurde.

2. A bocskort sokan maguk készítették el, mert olcsó volt, és nem igényelt különleges szaktudást. – Viele stellten den Bocskor selbst her, weil er billig war und kein besonderes Fachwissen erforderte.

3. A szegényebb köznemeseket gúnyosan „bocskoros nemeseknek” nevezték, mert nem engedhették meg maguknak a drága csizmát. – Die ärmeren Kleinadligen nannte man spöttisch „Bocskor-Adlige“, weil sie sich die teuren Stiefel nicht leisten konnten.

4. A csizma ugyanis évszázadokon át a jólét és a rang jelképe volt Magyarországon. – Der Stiefel war nämlich jahrhundertelang ein Symbol für Wohlstand und Rang in Ungarn.

5. A puha szárú magyar csizma a lovas életmódhoz igazodott, és a huszárok révén Európa-szerte ismertté vált. – Der ungarische Stiefel mit weichem Schaft war an das Reiterleben angepasst und wurde durch die Husaren in ganz Europa bekannt.

6. A népviseletben a csizmát férfiak és nők egyaránt hordták, ünnepnapokon gyakran piros vagy díszesen varrt változatban. – In der Volkstracht trugen Männer und Frauen gleichermaßen Stiefel, an Feiertagen oft in roter oder reich bestickter Ausführung.

7. A verbunkos és más legényes táncok jellegzetes eleme a csizmaszár csapkodása, amely ma is lenyűgözi a közönséget. – Ein typisches Element des Verbunkos und anderer Burschentänze ist das Schlagen auf den Stiefelschaft, das das Publikum noch heute begeistert.

(aufklappen)magyarul

1. A magyar parasztság legrégebbi lábbelije a bocskor volt, amelyet egyetlen bőrdarabból készítettek, és szíjakkal kötöttek a lábra.

2. A bocskort sokan maguk készítették el, mert olcsó volt, és nem igényelt különleges szaktudást.

3. A szegényebb köznemeseket gúnyosan „bocskoros nemeseknek” nevezték, mert nem engedhették meg maguknak a drága csizmát.

4. A csizma ugyanis évszázadokon át a jólét és a rang jelképe volt Magyarországon.

5. A puha szárú magyar csizma a lovas életmódhoz igazodott, és a huszárok révén Európa-szerte ismertté vált.

6. A népviseletben a csizmát férfiak és nők egyaránt hordták, ünnepnapokon gyakran piros vagy díszesen varrt változatban.

7. A verbunkos és más legényes táncok jellegzetes eleme a csizmaszár csapkodása, amely ma is lenyűgözi a közönséget.

(aufklappen)német

1. Das älteste Schuhwerk der ungarischen Bauern war der Bocskor, der aus einem einzigen Lederstück gefertigt und mit Riemen am Fuß festgebunden wurde.

2. Viele stellten den Bocskor selbst her, weil er billig war und kein besonderes Fachwissen erforderte.

3. Die ärmeren Kleinadligen nannte man spöttisch „Bocskor-Adlige“, weil sie sich die teuren Stiefel nicht leisten konnten.

4. Der Stiefel war nämlich jahrhundertelang ein Symbol für Wohlstand und Rang in Ungarn.

5. Der ungarische Stiefel mit weichem Schaft war an das Reiterleben angepasst und wurde durch die Husaren in ganz Europa bekannt.

6. In der Volkstracht trugen Männer und Frauen gleichermaßen Stiefel, an Feiertagen oft in roter oder reich bestickter Ausführung.

7. Ein typisches Element des Verbunkos und anderer Burschentänze ist das Schlagen auf den Stiefelschaft, das das Publikum noch heute begeistert.

Text 2

A csizmadiák és a vargák – Stiefelmacher und Schuhmacher

8. A középkortól kezdve a lábbelik készítése több külön mesterségre oszlott. – Seit dem Mittelalter teilte sich die Herstellung von Schuhwerk auf mehrere eigene Handwerke auf.

9. A csizmadiák csizmát készítettek, a vargák pedig főleg alacsony szárú lábbeliket varrtak. – Die Stiefelmacher stellten Stiefel her, die Vargas nähten dagegen vor allem Schuhwerk mit niedrigem Schaft.

10. A bőrt a tímárok cserzették ki, így egy pár csizma több mesterember munkáját is magában hordozta. – Das Leder gerbten die Gerber, sodass ein Paar Stiefel die Arbeit mehrerer Handwerker in sich trug.

11. Sok alföldi mezővárosban a csizmadiák alkották az egyik legnépesebb és legbefolyásosabb céhet. – In vielen Marktflecken der Tiefebene bildeten die Stiefelmacher eine der zahlreichsten und einflussreichsten Zünfte.

12. A céhek szigorúan ellenőrizték a minőséget, és meghatározták, ki lehet inas, legény vagy mester. – Die Zünfte kontrollierten streng die Qualität und legten fest, wer Lehrling, Geselle oder Meister werden durfte.

13. A mesterségek emlékét ma is őrzik a gyakori magyar vezetéknevek, mint a Csizmadia, a Varga vagy a Tímár. – Die Erinnerung an diese Handwerke bewahren noch heute häufige ungarische Familiennamen wie Csizmadia, Varga oder Tímár.

14. A köznyelvben a cipészt gyakran „suszternek” is hívják, ami a német „Schuster” szóból ered. – In der Umgangssprache nennt man den Schuhmacher oft auch „Suszter“, was vom deutschen Wort „Schuster“ stammt.

15. A „maradj a kaptafánál” és a „tudja, hol szorít a cipő” szólások is a mesterség világából származnak. – Auch die Redewendungen „Schuster, bleib bei deinem Leisten“ und „wissen, wo der Schuh drückt“ stammen aus der Welt des Handwerks.

(aufklappen)magyarul

8. A középkortól kezdve a lábbelik készítése több külön mesterségre oszlott.

9. A csizmadiák csizmát készítettek, a vargák pedig főleg alacsony szárú lábbeliket varrtak.

10. A bőrt a tímárok cserzették ki, így egy pár csizma több mesterember munkáját is magában hordozta.

11. Sok alföldi mezővárosban a csizmadiák alkották az egyik legnépesebb és legbefolyásosabb céhet.

12. A céhek szigorúan ellenőrizték a minőséget, és meghatározták, ki lehet inas, legény vagy mester.

13. A mesterségek emlékét ma is őrzik a gyakori magyar vezetéknevek, mint a Csizmadia, a Varga vagy a Tímár.

14. A köznyelvben a cipészt gyakran „suszternek” is hívják, ami a német „Schuster” szóból ered.

15. A „maradj a kaptafánál” és a „tudja, hol szorít a cipő” szólások is a mesterség világából származnak.

(aufklappen)német

8. Seit dem Mittelalter teilte sich die Herstellung von Schuhwerk auf mehrere eigene Handwerke auf.

9. Die Stiefelmacher stellten Stiefel her, die Vargas nähten dagegen vor allem Schuhwerk mit niedrigem Schaft.

10. Das Leder gerbten die Gerber, sodass ein Paar Stiefel die Arbeit mehrerer Handwerker in sich trug.

11. In vielen Marktflecken der Tiefebene bildeten die Stiefelmacher eine der zahlreichsten und einflussreichsten Zünfte.

12. Die Zünfte kontrollierten streng die Qualität und legten fest, wer Lehrling, Geselle oder Meister werden durfte.

13. Die Erinnerung an diese Handwerke bewahren noch heute häufige ungarische Familiennamen wie Csizmadia, Varga oder Tímár.

14. In der Umgangssprache nennt man den Schuhmacher oft auch „Suszter“, was vom deutschen Wort „Schuster“ stammt.

15. Auch die Redewendungen „Schuster, bleib bei deinem Leisten“ und „wissen, wo der Schuh drückt“ stammen aus der Welt des Handwerks.

Text 3

A „budapesti” cipő és a mértékcipő-készítés – Der „Budapester“ und die Maßschuhmacherei

16. A német nyelvterületen „Budapester” néven ismert férficipő a 19–20. század fordulóján alakult ki a Monarchia fővárosaiban. – Der im deutschen Sprachraum als „Budapester“ bekannte Herrenschuh entstand um die Wende vom 19. zum 20. Jahrhundert in den Hauptstädten der Monarchie.

17. Jellegzetessége a magas, kerek cipőorr, a lyukdíszítés és a vastag, gyakran dupla talp. – Seine Merkmale sind die hohe, runde Schuhspitze, die Lochverzierung und die dicke, oft doppelte Sohle.

18. A budapesti cipő robusztus, mégis elegáns megjelenése miatt ma is a klasszikus férficipők közé tartozik. – Wegen seines robusten und dennoch eleganten Aussehens gehört der Budapester bis heute zu den klassischen Herrenschuhen.

19. Budapesten a mai napig több mértékcipész-műhely működik, amelyek kézzel varrott cipőket készítenek. – In Budapest gibt es bis heute mehrere Maßschuhwerkstätten, die handgenähte Schuhe anfertigen.

20. Közülük különösen Vass László cipészmester műhelye vált nemzetközileg ismertté a belvárosban. – Unter ihnen wurde besonders die Werkstatt des Schuhmachermeisters László Vass in der Innenstadt international bekannt.

21. Vass mester társszerzője volt egy angol nyelven is megjelent könyvnek a kézzel készült férficipőkről, amely a gyűjtők körében alapműnek számít. – Meister Vass war Mitautor eines auch auf Englisch erschienenen Buches über handgefertigte Herrenschuhe, das unter Sammlern als Standardwerk gilt.

22. A budapesti mértékcipők ára nyugat-európai összehasonlításban gyakran kedvezőbb, ezért sok külföldi vevő is ide rendel. – Die Preise Budapester Maßschuhe sind im westeuropäischen Vergleich oft günstiger, deshalb bestellen auch viele ausländische Kunden hier.

(aufklappen)magyarul

16. A német nyelvterületen „Budapester” néven ismert férficipő a 19–20. század fordulóján alakult ki a Monarchia fővárosaiban.

17. Jellegzetessége a magas, kerek cipőorr, a lyukdíszítés és a vastag, gyakran dupla talp.

18. A budapesti cipő robusztus, mégis elegáns megjelenése miatt ma is a klasszikus férficipők közé tartozik.

19. Budapesten a mai napig több mértékcipész-műhely működik, amelyek kézzel varrott cipőket készítenek.

20. Közülük különösen Vass László cipészmester műhelye vált nemzetközileg ismertté a belvárosban.

21. Vass mester társszerzője volt egy angol nyelven is megjelent könyvnek a kézzel készült férficipőkről, amely a gyűjtők körében alapműnek számít.

22. A budapesti mértékcipők ára nyugat-európai összehasonlításban gyakran kedvezőbb, ezért sok külföldi vevő is ide rendel.

(aufklappen)német

16. Der im deutschen Sprachraum als „Budapester“ bekannte Herrenschuh entstand um die Wende vom 19. zum 20. Jahrhundert in den Hauptstädten der Monarchie.

17. Seine Merkmale sind die hohe, runde Schuhspitze, die Lochverzierung und die dicke, oft doppelte Sohle.

18. Wegen seines robusten und dennoch eleganten Aussehens gehört der Budapester bis heute zu den klassischen Herrenschuhen.

19. In Budapest gibt es bis heute mehrere Maßschuhwerkstätten, die handgenähte Schuhe anfertigen.

20. Unter ihnen wurde besonders die Werkstatt des Schuhmachermeisters László Vass in der Innenstadt international bekannt.

21. Meister Vass war Mitautor eines auch auf Englisch erschienenen Buches über handgefertigte Herrenschuhe, das unter Sammlern als Standardwerk gilt.

22. Die Preise Budapester Maßschuhe sind im westeuropäischen Vergleich oft günstiger, deshalb bestellen auch viele ausländische Kunden hier.

Text 4

A magyar cipőipar a 20. században – Die ungarische Schuhindustrie im 20. Jahrhundert

23. A tömeggyártás Magyarországon a 20. század első felében indult be igazán. – Die Massenproduktion setzte in Ungarn in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts richtig ein.

24. A cseh Bata cég az 1940-es évek elején Martfűn nagy cipőgyárat épített, amely köré egy egész település nőtt ki. – Die tschechische Firma Bata baute Anfang der 1940er-Jahre in Martfű eine große Schuhfabrik, um die herum eine ganze Siedlung entstand.

25. A gyár mellett lakóházak, iskola, sportlétesítmények és kulturális intézmények is épültek a dolgozók számára. – Neben der Fabrik wurden auch Wohnhäuser, eine Schule, Sportanlagen und Kultureinrichtungen für die Beschäftigten errichtet.

26. Az 1949-es államosítás után az üzem Tisza Cipőgyár néven működött tovább. – Nach der Verstaatlichung im Jahr 1949 lief der Betrieb unter dem Namen Tisza-Schuhfabrik weiter.

27. A szocializmus idején a hazai cipőgyárak nagy mennyiségben termeltek a belföldi és a keleti piacokra. – In der Zeit des Sozialismus produzierten die heimischen Schuhfabriken in großen Mengen für den Binnenmarkt und die östlichen Märkte.

28. A választék azonban gyakran szegényes volt, és a divatos nyugati cipők hiánycikknek számítottak. – Die Auswahl war jedoch oft dürftig, und modische westliche Schuhe galten als Mangelware.

29. A rendszerváltás után a keleti piacok összeomlottak, és a nagy gyárak többsége megszűnt vagy jelentősen leépült. – Nach der Wende brachen die östlichen Märkte zusammen, und die meisten großen Fabriken wurden geschlossen oder erheblich verkleinert.

30. Sok kisebb üzem bérmunkában kezdett dolgozni nyugat-európai, főleg német, osztrák és olasz márkák számára. – Viele kleinere Betriebe begannen in Lohnfertigung für westeuropäische, vor allem deutsche, österreichische und italienische Marken zu arbeiten.

31. A Tisza márkanevet 2003-ban élesztették újjá, és a retro stílusú sportcipők ma ismét népszerűek a fiatalok körében. – Die Marke Tisza wurde 2003 wiederbelebt, und die Turnschuhe im Retrostil sind heute bei jungen Leuten wieder beliebt.

(aufklappen)magyarul

23. A tömeggyártás Magyarországon a 20. század első felében indult be igazán.

24. A cseh Bata cég az 1940-es évek elején Martfűn nagy cipőgyárat épített, amely köré egy egész település nőtt ki.

25. A gyár mellett lakóházak, iskola, sportlétesítmények és kulturális intézmények is épültek a dolgozók számára.

26. Az 1949-es államosítás után az üzem Tisza Cipőgyár néven működött tovább.

27. A szocializmus idején a hazai cipőgyárak nagy mennyiségben termeltek a belföldi és a keleti piacokra.

28. A választék azonban gyakran szegényes volt, és a divatos nyugati cipők hiánycikknek számítottak.

29. A rendszerváltás után a keleti piacok összeomlottak, és a nagy gyárak többsége megszűnt vagy jelentősen leépült.

30. Sok kisebb üzem bérmunkában kezdett dolgozni nyugat-európai, főleg német, osztrák és olasz márkák számára.

31. A Tisza márkanevet 2003-ban élesztették újjá, és a retro stílusú sportcipők ma ismét népszerűek a fiatalok körében.

(aufklappen)német

23. Die Massenproduktion setzte in Ungarn in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts richtig ein.

24. Die tschechische Firma Bata baute Anfang der 1940er-Jahre in Martfű eine große Schuhfabrik, um die herum eine ganze Siedlung entstand.

25. Neben der Fabrik wurden auch Wohnhäuser, eine Schule, Sportanlagen und Kultureinrichtungen für die Beschäftigten errichtet.

26. Nach der Verstaatlichung im Jahr 1949 lief der Betrieb unter dem Namen Tisza-Schuhfabrik weiter.

27. In der Zeit des Sozialismus produzierten die heimischen Schuhfabriken in großen Mengen für den Binnenmarkt und die östlichen Märkte.

28. Die Auswahl war jedoch oft dürftig, und modische westliche Schuhe galten als Mangelware.

29. Nach der Wende brachen die östlichen Märkte zusammen, und die meisten großen Fabriken wurden geschlossen oder erheblich verkleinert.

30. Viele kleinere Betriebe begannen in Lohnfertigung für westeuropäische, vor allem deutsche, österreichische und italienische Marken zu arbeiten.

31. Die Marke Tisza wurde 2003 wiederbelebt, und die Turnschuhe im Retrostil sind heute bei jungen Leuten wieder beliebt.

Text 5

Cipők a hagyományban és az emlékezetben – Schuhe in Brauchtum und Erinnerung

32. Magyarországon december 5-én este a gyerekek kitisztított csizmájukat az ablakba teszik. – In Ungarn stellen die Kinder am Abend des 5. Dezember ihre geputzten Stiefel ins Fenster.

33. Reggelre a Mikulás édességet, mandarint és diót tesz beléjük, a rosszaknak pedig egy kis virgácsot is. – Bis zum Morgen legt der Nikolaus Süßigkeiten, Mandarinen und Nüsse hinein, den Unartigen auch eine kleine Rute.

34. A szokás miatt a „Mikulás-csizma” szinte minden magyar gyerek számára kedves emlék. – Wegen dieses Brauchs ist der „Nikolausstiefel“ für fast jedes ungarische Kind eine liebe Erinnerung.

35. A budapesti Duna-parton 2005 óta áll a „Cipők a Duna-parton” című emlékmű. – Seit 2005 steht am Budapester Donauufer das Denkmal „Schuhe am Donauufer“.

36. A hatvan pár vasból öntött cipő azokra az áldozatokra emlékeztet, akiket 1944–45-ben a nyilasok a Dunába lőttek. – Die sechzig Paar aus Eisen gegossenen Schuhe erinnern an die Opfer, die 1944/45 von den Pfeilkreuzlern in die Donau geschossen wurden.

37. Az emlékművet Can Togay filmrendező és Pauer Gyula szobrász alkotta. – Das Denkmal schufen der Filmregisseur Can Togay und der Bildhauer Gyula Pauer.

38. A látogatók gyakran virágot, mécsest vagy kis köveket helyeznek a cipőkbe. – Besucher legen oft Blumen, Grablichter oder kleine Steine in die Schuhe.

(aufklappen)magyarul

32. Magyarországon december 5-én este a gyerekek kitisztított csizmájukat az ablakba teszik.

33. Reggelre a Mikulás édességet, mandarint és diót tesz beléjük, a rosszaknak pedig egy kis virgácsot is.

34. A szokás miatt a „Mikulás-csizma” szinte minden magyar gyerek számára kedves emlék.

35. A budapesti Duna-parton 2005 óta áll a „Cipők a Duna-parton” című emlékmű.

36. A hatvan pár vasból öntött cipő azokra az áldozatokra emlékeztet, akiket 1944–45-ben a nyilasok a Dunába lőttek.

37. Az emlékművet Can Togay filmrendező és Pauer Gyula szobrász alkotta.

38. A látogatók gyakran virágot, mécsest vagy kis köveket helyeznek a cipőkbe.

(aufklappen)német

32. In Ungarn stellen die Kinder am Abend des 5. Dezember ihre geputzten Stiefel ins Fenster.

33. Bis zum Morgen legt der Nikolaus Süßigkeiten, Mandarinen und Nüsse hinein, den Unartigen auch eine kleine Rute.

34. Wegen dieses Brauchs ist der „Nikolausstiefel“ für fast jedes ungarische Kind eine liebe Erinnerung.

35. Seit 2005 steht am Budapester Donauufer das Denkmal „Schuhe am Donauufer“.

36. Die sechzig Paar aus Eisen gegossenen Schuhe erinnern an die Opfer, die 1944/45 von den Pfeilkreuzlern in die Donau geschossen wurden.

37. Das Denkmal schufen der Filmregisseur Can Togay und der Bildhauer Gyula Pauer.

38. Besucher legen oft Blumen, Grablichter oder kleine Steine in die Schuhe.

Text 6

Érdekességek német kivándorlóknak – Wissenswertes für deutsche Auswanderer

39. Aki Németországból költözik Magyarországra, hamar észreveszi, hogy itt szinte mindenhol leveszik a cipőt a lakásban. – Wer aus Deutschland nach Ungarn zieht, merkt schnell, dass man hier fast überall in der Wohnung die Schuhe auszieht.

40. Vendégségben általában papucsot kínálnak, ezért nem udvariatlan, ha az ember a saját papucsát is magával viszi. – Beim Besuch werden meist Hausschuhe angeboten, deshalb ist es nicht unhöflich, wenn man seine eigenen Hausschuhe mitbringt.

41. A „Budapester” cipőt Magyarországon egyszerűen „budapesti” cipőnek is hívják, de sok eladó inkább a stílusát írja le. – Den „Budapester“ nennt man in Ungarn auch einfach „budapesti“ Schuh, doch viele Verkäufer beschreiben eher seinen Stil.

42. A mértékcipő-műhelyekben érdemes előre időpontot kérni, mert a mesterek gyakran hónapokra előre be vannak táblázva. – In den Maßschuhwerkstätten sollte man vorher einen Termin vereinbaren, weil die Meister oft monatelang im Voraus ausgebucht sind.

43. A néptáncegyüttesek és hagyományőrző műhelyek csizmái egyedi, kézzel készült ajándékként is különlegesek lehetnek. – Die Stiefel von Volkstanzensembles und Traditionswerkstätten können auch als individuelles, handgefertigtes Geschenk etwas Besonderes sein.

44. Aki a magyar cipőipar története iránt érdeklődik, Martfűn ma is láthatja a Bata-korszak jellegzetes téglaépületeit és munkáslakásait. – Wer sich für die Geschichte der ungarischen Schuhindustrie interessiert, kann in Martfű noch heute die typischen Backsteinbauten und Arbeiterwohnungen aus der Bata-Zeit sehen.

45. A Duna-parti emlékmű meglátogatása sok német iskolai csoport budapesti programjának is része. – Der Besuch des Denkmals am Donauufer ist auch Teil des Budapest-Programms vieler deutscher Schulgruppen.

(aufklappen)magyarul

39. Aki Németországból költözik Magyarországra, hamar észreveszi, hogy itt szinte mindenhol leveszik a cipőt a lakásban.

40. Vendégségben általában papucsot kínálnak, ezért nem udvariatlan, ha az ember a saját papucsát is magával viszi.

41. A „Budapester” cipőt Magyarországon egyszerűen „budapesti” cipőnek is hívják, de sok eladó inkább a stílusát írja le.

42. A mértékcipő-műhelyekben érdemes előre időpontot kérni, mert a mesterek gyakran hónapokra előre be vannak táblázva.

43. A néptáncegyüttesek és hagyományőrző műhelyek csizmái egyedi, kézzel készült ajándékként is különlegesek lehetnek.

44. Aki a magyar cipőipar története iránt érdeklődik, Martfűn ma is láthatja a Bata-korszak jellegzetes téglaépületeit és munkáslakásait.

45. A Duna-parti emlékmű meglátogatása sok német iskolai csoport budapesti programjának is része.

(aufklappen)német

39. Wer aus Deutschland nach Ungarn zieht, merkt schnell, dass man hier fast überall in der Wohnung die Schuhe auszieht.

40. Beim Besuch werden meist Hausschuhe angeboten, deshalb ist es nicht unhöflich, wenn man seine eigenen Hausschuhe mitbringt.

41. Den „Budapester“ nennt man in Ungarn auch einfach „budapesti“ Schuh, doch viele Verkäufer beschreiben eher seinen Stil.

42. In den Maßschuhwerkstätten sollte man vorher einen Termin vereinbaren, weil die Meister oft monatelang im Voraus ausgebucht sind.

43. Die Stiefel von Volkstanzensembles und Traditionswerkstätten können auch als individuelles, handgefertigtes Geschenk etwas Besonderes sein.

44. Wer sich für die Geschichte der ungarischen Schuhindustrie interessiert, kann in Martfű noch heute die typischen Backsteinbauten und Arbeiterwohnungen aus der Bata-Zeit sehen.

45. Der Besuch des Denkmals am Donauufer ist auch Teil des Budapest-Programms vieler deutscher Schulgruppen.