140 thema 10

---

Thema 140 – Musikinstrumente

Stufe 10 – höchstes Niveau, Fachsprache aus Akustik und Spieltechnik (10 Kurzgeschichten mit je 10 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – Miért szól másképp a hegedű és a fuvola? – Warum klingen Geige und Flöte anders?

1. Dr. Fehér, a műegyetem akusztikus professzora, egy nyilvános előadáson azzal kezdte, hogy ugyanazt a hangot játszatta el egy hegedűssel és egy fuvolással. – Dr. Fehér, Akustikprofessor an der Technischen Universität, begann einen öffentlichen Vortrag damit, dass er eine Geigerin und einen Flötisten denselben Ton spielen ließ.

2. „Mindkét hang frekvenciája (Frequenz) 440 hertz, mégis azonnal megkülönböztetjük őket” – mondta. – „Beide Töne haben eine Frequenz von 440 Hertz, und doch unterscheiden wir sie sofort“, sagte er.

3. Elmagyarázta, hogy a hangszerek hangja nem egyetlen szinuszrezgésből (Sinusschwingung), hanem egy alaphangból (Grundton) és a felette álló felhangsorból (Obertonreihe) áll. – Er erklärte, dass der Klang von Instrumenten nicht aus einer einzigen Sinusschwingung besteht, sondern aus einem Grundton und der darüberliegenden Obertonreihe.

4. A felhangok frekvenciái az alaphang egész számú többszörösei, és relatív erősségük adja a hangszínt (Klangfarbe). – Die Frequenzen der Obertöne sind ganzzahlige Vielfache des Grundtons, und ihre relative Stärke ergibt die Klangfarbe.

5. A kivetített spektrumon (Spektrum) jól látszott, hogy a hegedű hangjában sok erős felhang van, a fuvoláéban viszont szinte csak az alaphang dominál. – Auf dem projizierten Spektrum war gut zu sehen, dass der Geigenton viele starke Obertöne enthält, während beim Flötenton fast nur der Grundton dominiert.

6. Ezenkívül a hang megszólalása, vagyis a berezgési szakasz (Einschwingvorgang), is döntő a felismerésben. – Außerdem ist auch das Ansprechen des Tons, also der Einschwingvorgang, entscheidend für das Erkennen.

7. A professzor egy felvételen levágta a hangok elejét, és a közönség meglepődve tapasztalta, hogy alig tudták megkülönböztetni a hangszereket. – Der Professor schnitt auf einer Aufnahme den Anfang der Töne ab, und das Publikum stellte überrascht fest, dass es die Instrumente kaum unterscheiden konnte.

8. A hang lecsengése (Ausklingvorgang) szintén jellemző, például a zongora hangja fokozatosan elhal, míg az orgonáé állandó marad. – Auch das Ausklingen des Tons ist charakteristisch, zum Beispiel verklingt der Klavierton allmählich, während der Orgelton gleich bleibt.

9. Egy hallgató, a Budapesten élő német fizikus, Lena, megkérdezte, hogy a teremakusztika mennyiben befolyásolja mindezt. – Eine Zuhörerin, die in Budapest lebende deutsche Physikerin Lena, fragte, inwieweit die Raumakustik all dies beeinflusst.

10. A professzor mosolyogva azt felelte, hogy erről egy egész következő előadást tartana, és meg is hívta rá a közönséget. – Der Professor antwortete lächelnd, darüber würde er einen ganzen weiteren Vortrag halten, und lud das Publikum gleich dazu ein.

(aufklappen)magyarul

1. Dr. Fehér, a műegyetem akusztikus professzora, egy nyilvános előadáson azzal kezdte, hogy ugyanazt a hangot játszatta el egy hegedűssel és egy fuvolással.

2. „Mindkét hang frekvenciája (Frequenz) 440 hertz, mégis azonnal megkülönböztetjük őket” – mondta.

3. Elmagyarázta, hogy a hangszerek hangja nem egyetlen szinuszrezgésből (Sinusschwingung), hanem egy alaphangból (Grundton) és a felette álló felhangsorból (Obertonreihe) áll.

4. A felhangok frekvenciái az alaphang egész számú többszörösei, és relatív erősségük adja a hangszínt (Klangfarbe).

5. A kivetített spektrumon (Spektrum) jól látszott, hogy a hegedű hangjában sok erős felhang van, a fuvoláéban viszont szinte csak az alaphang dominál.

6. Ezenkívül a hang megszólalása, vagyis a berezgési szakasz (Einschwingvorgang), is döntő a felismerésben.

7. A professzor egy felvételen levágta a hangok elejét, és a közönség meglepődve tapasztalta, hogy alig tudták megkülönböztetni a hangszereket.

8. A hang lecsengése (Ausklingvorgang) szintén jellemző, például a zongora hangja fokozatosan elhal, míg az orgonáé állandó marad.

9. Egy hallgató, a Budapesten élő német fizikus, Lena, megkérdezte, hogy a teremakusztika mennyiben befolyásolja mindezt.

10. A professzor mosolyogva azt felelte, hogy erről egy egész következő előadást tartana, és meg is hívta rá a közönséget.

(aufklappen)német

1. Dr. Fehér, Akustikprofessor an der Technischen Universität, begann einen öffentlichen Vortrag damit, dass er eine Geigerin und einen Flötisten denselben Ton spielen ließ.

2. „Beide Töne haben eine Frequenz von 440 Hertz, und doch unterscheiden wir sie sofort“, sagte er.

3. Er erklärte, dass der Klang von Instrumenten nicht aus einer einzigen Sinusschwingung besteht, sondern aus einem Grundton und der darüberliegenden Obertonreihe.

4. Die Frequenzen der Obertöne sind ganzzahlige Vielfache des Grundtons, und ihre relative Stärke ergibt die Klangfarbe.

5. Auf dem projizierten Spektrum war gut zu sehen, dass der Geigenton viele starke Obertöne enthält, während beim Flötenton fast nur der Grundton dominiert.

6. Außerdem ist auch das Ansprechen des Tons, also der Einschwingvorgang, entscheidend für das Erkennen.

7. Der Professor schnitt auf einer Aufnahme den Anfang der Töne ab, und das Publikum stellte überrascht fest, dass es die Instrumente kaum unterscheiden konnte.

8. Auch das Ausklingen des Tons ist charakteristisch, zum Beispiel verklingt der Klavierton allmählich, während der Orgelton gleich bleibt.

9. Eine Zuhörerin, die in Budapest lebende deutsche Physikerin Lena, fragte, inwieweit die Raumakustik all dies beeinflusst.

10. Der Professor antwortete lächelnd, darüber würde er einen ganzen weiteren Vortrag halten, und lud das Publikum gleich dazu ein.

2. Kurzgeschichte – A flageolet – Das Flageolett

1. A gordonkaórán Hajnal tanárnő arra kérte Dávidot, hogy az A-húron, a húr pontos felénél csak könnyedén érintse meg a húrt. – Im Cellounterricht bat Frau Hajnal Dávid, die A-Saite genau in der Mitte nur leicht zu berühren.

2. Egy tiszta, üveges hang szólalt meg, egy oktávval magasabban, mint az üres húr (leere Saite). – Es erklang ein klarer, gläserner Ton, eine Oktave höher als die leere Saite.

3. „Ez a természetes flageolet (natürliches Flageolett)” – magyarázta a tanárnő. – „Das ist das natürliche Flageolett“, erklärte die Lehrerin.

4. Ha a húrt középen érintjük, ott csomópont (Schwingungsknoten) keletkezik, és a húr két egyenlő részben rezeg. – Wenn man die Saite in der Mitte berührt, entsteht dort ein Schwingungsknoten, und die Saite schwingt in zwei gleichen Teilen.

5. A húr harmadánál érintve a második felhang, vagyis az oktáv feletti kvint szólal meg. – Berührt man sie bei einem Drittel, erklingt der zweite Oberton, also die Quinte über der Oktave.

6. A mesterséges flageolet (künstliches Flageolett) esetében az egyik ujj lefogja a húrt, egy másik pedig egy kvarttal feljebb csak érinti. – Beim künstlichen Flageolett greift ein Finger die Saite ab, und ein anderer berührt sie eine Quarte höher nur leicht.

7. Így két oktávval magasabb hang szól, mint a lefogott hang, ami sok modern műben előírt effekt. – So erklingt ein Ton zwei Oktaven höher als der gegriffene, was in vielen modernen Werken ein vorgeschriebener Effekt ist.

8. A kottában a flageoletet kis körrel vagy rombusz alakú hangfejjel (rautenförmiger Notenkopf) jelölik. – In den Noten bezeichnet man das Flageolett mit einem kleinen Kreis oder einem rautenförmigen Notenkopf.

9. Dávid eleinte túl erősen nyomta a húrt, ezért a hang tompa lett és nem szólt tisztán. – Dávid drückte die Saite anfangs zu fest, deshalb wurde der Ton dumpf und klang nicht sauber.

10. A tanárnő azt mondta, hogy a flageoletnél „a húr suttogását kell meghallani”, és Dávid a következő héten már hibátlanul játszotta a részletet. – Die Lehrerin sagte, beim Flageolett müsse man „das Flüstern der Saite hören“, und Dávid spielte die Stelle in der nächsten Woche bereits fehlerfrei.

(aufklappen)magyarul

1. A gordonkaórán Hajnal tanárnő arra kérte Dávidot, hogy az A-húron, a húr pontos felénél csak könnyedén érintse meg a húrt.

2. Egy tiszta, üveges hang szólalt meg, egy oktávval magasabban, mint az üres húr (leere Saite).

3. „Ez a természetes flageolet (natürliches Flageolett)” – magyarázta a tanárnő.

4. Ha a húrt középen érintjük, ott csomópont (Schwingungsknoten) keletkezik, és a húr két egyenlő részben rezeg.

5. A húr harmadánál érintve a második felhang, vagyis az oktáv feletti kvint szólal meg.

6. A mesterséges flageolet (künstliches Flageolett) esetében az egyik ujj lefogja a húrt, egy másik pedig egy kvarttal feljebb csak érinti.

7. Így két oktávval magasabb hang szól, mint a lefogott hang, ami sok modern műben előírt effekt.

8. A kottában a flageoletet kis körrel vagy rombusz alakú hangfejjel (rautenförmiger Notenkopf) jelölik.

9. Dávid eleinte túl erősen nyomta a húrt, ezért a hang tompa lett és nem szólt tisztán.

10. A tanárnő azt mondta, hogy a flageoletnél „a húr suttogását kell meghallani”, és Dávid a következő héten már hibátlanul játszotta a részletet.

(aufklappen)német

1. Im Cellounterricht bat Frau Hajnal Dávid, die A-Saite genau in der Mitte nur leicht zu berühren.

2. Es erklang ein klarer, gläserner Ton, eine Oktave höher als die leere Saite.

3. „Das ist das natürliche Flageolett“, erklärte die Lehrerin.

4. Wenn man die Saite in der Mitte berührt, entsteht dort ein Schwingungsknoten, und die Saite schwingt in zwei gleichen Teilen.

5. Berührt man sie bei einem Drittel, erklingt der zweite Oberton, also die Quinte über der Oktave.

6. Beim künstlichen Flageolett greift ein Finger die Saite ab, und ein anderer berührt sie eine Quarte höher nur leicht.

7. So erklingt ein Ton zwei Oktaven höher als der gegriffene, was in vielen modernen Werken ein vorgeschriebener Effekt ist.

8. In den Noten bezeichnet man das Flageolett mit einem kleinen Kreis oder einem rautenförmigen Notenkopf.

9. Dávid drückte die Saite anfangs zu fest, deshalb wurde der Ton dumpf und klang nicht sauber.

10. Die Lehrerin sagte, beim Flageolett müsse man „das Flüstern der Saite hören“, und Dávid spielte die Stelle in der nächsten Woche bereits fehlerfrei.

3. Kurzgeschichte – Légoszlop és ajakrezgés – Luftsäule und Lippenschwingung

1. A szombathelyi zeneiskolában Tóth úr egy mesterkurzust tartott fiatal rézfúvósoknak, köztük a Németországból érkezett Paulnak is. – An der Musikschule in Szombathely hielt Herr Tóth einen Meisterkurs für junge Blechbläser, darunter auch für den aus Deutschland angereisten Paul.

2. Először elmagyarázta, hogy a rézfúvósoknál nem a hangszer, hanem az ajkak rezgése (Lippenschwingung) a hangforrás. – Zuerst erklärte er, dass bei Blechbläsern nicht das Instrument, sondern die Schwingung der Lippen die Schallquelle ist.

3. A hangszer csöve egy légoszlopot (Luftsäule) tartalmaz, amely csak meghatározott frekvenciákon rezonál. – Das Rohr des Instruments enthält eine Luftsäule, die nur auf bestimmten Frequenzen resoniert.

4. Ezek a természetes hangok (Naturtöne), amelyeket szelepek nélkül, csak az ajakfeszítés (Lippenspannung) változtatásával lehet megszólaltatni. – Das sind die Naturtöne, die man ohne Ventile, nur durch Veränderung der Lippenspannung erklingen lassen kann.

5. A szelepek (Ventile) lenyomásával a játékos csőhosszabbítást (Rohrverlängerung) kapcsol be, így a teljes természetes hangsor mélyebbre kerül. – Durch Drücken der Ventile schaltet der Spieler eine Rohrverlängerung zu, sodass die ganze Naturtonreihe tiefer liegt.

6. Tóth úr hangsúlyozta, hogy a hang minőségét elsősorban a rekeszizommal (Zwerchfell) támasztott, egyenletes légáram (Luftstrom) határozza meg. – Herr Tóth betonte, dass die Tonqualität vor allem von einem gleichmäßigen, vom Zwerchfell gestützten Luftstrom bestimmt wird.

7. Bemutatta a körkörös légzést (Zirkularatmung) is, amelynek során az orron belélegezve a pofazacskóban tárolt levegővel folytatja a fújást. – Er zeigte auch die Zirkularatmung, bei der man durch die Nase einatmet und mit der in den Wangen gespeicherten Luft weiterbläst.

8. Paul kipróbálta, de az első kísérletnél köhögni kezdett, amin mindenki jót nevetett. – Paul probierte es aus, musste aber beim ersten Versuch husten, worüber alle herzlich lachten.

9. A mester megnyugtatta, hogy ő maga is két évig gyakorolta, mire egy egész dallamot végig tudott így játszani. – Der Meister beruhigte ihn, dass er selbst zwei Jahre geübt habe, bis er eine ganze Melodie so durchspielen konnte.

10. A kurzus végén Paul azt írta a naplójába, hogy a trombita valójában a saját testének meghosszabbítása. – Am Ende des Kurses schrieb Paul in sein Tagebuch, dass die Trompete eigentlich eine Verlängerung seines eigenen Körpers sei.

(aufklappen)magyarul

1. A szombathelyi zeneiskolában Tóth úr egy mesterkurzust tartott fiatal rézfúvósoknak, köztük a Németországból érkezett Paulnak is.

2. Először elmagyarázta, hogy a rézfúvósoknál nem a hangszer, hanem az ajkak rezgése (Lippenschwingung) a hangforrás.

3. A hangszer csöve egy légoszlopot (Luftsäule) tartalmaz, amely csak meghatározott frekvenciákon rezonál.

4. Ezek a természetes hangok (Naturtöne), amelyeket szelepek nélkül, csak az ajakfeszítés (Lippenspannung) változtatásával lehet megszólaltatni.

5. A szelepek (Ventile) lenyomásával a játékos csőhosszabbítást (Rohrverlängerung) kapcsol be, így a teljes természetes hangsor mélyebbre kerül.

6. Tóth úr hangsúlyozta, hogy a hang minőségét elsősorban a rekeszizommal (Zwerchfell) támasztott, egyenletes légáram (Luftstrom) határozza meg.

7. Bemutatta a körkörös légzést (Zirkularatmung) is, amelynek során az orron belélegezve a pofazacskóban tárolt levegővel folytatja a fújást.

8. Paul kipróbálta, de az első kísérletnél köhögni kezdett, amin mindenki jót nevetett.

9. A mester megnyugtatta, hogy ő maga is két évig gyakorolta, mire egy egész dallamot végig tudott így játszani.

10. A kurzus végén Paul azt írta a naplójába, hogy a trombita valójában a saját testének meghosszabbítása.

(aufklappen)német

1. An der Musikschule in Szombathely hielt Herr Tóth einen Meisterkurs für junge Blechbläser, darunter auch für den aus Deutschland angereisten Paul.

2. Zuerst erklärte er, dass bei Blechbläsern nicht das Instrument, sondern die Schwingung der Lippen die Schallquelle ist.

3. Das Rohr des Instruments enthält eine Luftsäule, die nur auf bestimmten Frequenzen resoniert.

4. Das sind die Naturtöne, die man ohne Ventile, nur durch Veränderung der Lippenspannung erklingen lassen kann.

5. Durch Drücken der Ventile schaltet der Spieler eine Rohrverlängerung zu, sodass die ganze Naturtonreihe tiefer liegt.

6. Herr Tóth betonte, dass die Tonqualität vor allem von einem gleichmäßigen, vom Zwerchfell gestützten Luftstrom bestimmt wird.

7. Er zeigte auch die Zirkularatmung, bei der man durch die Nase einatmet und mit der in den Wangen gespeicherten Luft weiterbläst.

8. Paul probierte es aus, musste aber beim ersten Versuch husten, worüber alle herzlich lachten.

9. Der Meister beruhigte ihn, dass er selbst zwei Jahre geübt habe, bis er eine ganze Melodie so durchspielen konnte.

10. Am Ende des Kurses schrieb Paul in sein Tagebuch, dass die Trompete eigentlich eine Verlängerung seines eigenen Körpers sei.

4. Kurzgeschichte – Vonónyomás, vonósebesség, érintési pont – Bogendruck, Bogengeschwindigkeit, Kontaktstelle

1. Egy zeneakadémiai vonós órán Marton professzor azt mondta, hogy a hangképzés (Tonbildung) három változón múlik. – In einer Streicherstunde an der Musikakademie sagte Professor Marton, dass die Tonbildung von drei Variablen abhängt.

2. Ezek a vonónyomás (Bogendruck), a vonósebesség (Bogengeschwindigkeit) és az érintési pont (Kontaktstelle), vagyis a vonó és a húrláb közötti távolság. – Das sind der Bogendruck, die Bogengeschwindigkeit und die Kontaktstelle, also der Abstand zwischen Bogen und Steg.

3. Ha a vonó közel van a húrlábhoz (sul ponticello), a hang fémes és felhangokban gazdag lesz. – Wenn der Bogen nahe am Steg ist (sul ponticello), wird der Ton metallisch und reich an Obertönen.

4. Ha viszont a fogólap fölött játszunk (sul tasto), a hang lágy és fuvolaszerű. – Spielt man dagegen über dem Griffbrett (sul tasto), ist der Ton weich und flötenartig.

5. A professzor bemutatta a különböző vonásnemeket (Stricharten) is: a detaché-t (Detaché), a legatót (Legato) és a spiccatót (Spiccato / Springbogen). – Der Professor führte auch die verschiedenen Stricharten vor: Detaché, Legato und Spiccato.

6. A spiccatónál a vonó a saját rugalmasságát kihasználva pattan fel a húrról, ezért a vonó egyensúlypontjánál (Schwerpunkt des Bogens) kell játszani. – Beim Spiccato springt der Bogen unter Ausnutzung seiner eigenen Elastizität von der Saite ab, deshalb muss man am Schwerpunkt des Bogens spielen.

7. Lea, egy osztrák cserediák, megkérdezte, miért szól az ő hangja recsegősen, ha lassan és erősen húzza a vonót. – Lea, eine österreichische Austauschstudentin, fragte, warum ihr Ton kratzig klingt, wenn sie den Bogen langsam und mit viel Druck zieht.

8. A professzor elmagyarázta, hogy túl nagy nyomásnál a húr nem tud a Helmholtz-mozgás (Helmholtz-Bewegung) szerint szabályosan rezegni. – Der Professor erklärte, dass die Saite bei zu großem Druck nicht regelmäßig nach der Helmholtz-Bewegung schwingen kann.

9. Azt tanácsolta, hogy lassú vonásnál vigye közelebb a vonót a húrlábhoz, és csökkentse a nyomást. – Er riet ihr, bei langsamem Strich den Bogen näher an den Steg zu führen und den Druck zu verringern.

10. Lea kipróbálta, és a hangja egyszerre teltebb és nyugodtabb lett, mintha valaki „kinyitotta volna” a hegedűt. – Lea probierte es aus, und ihr Ton wurde zugleich voller und ruhiger, als hätte jemand die Geige „geöffnet“.

(aufklappen)magyarul

1. Egy zeneakadémiai vonós órán Marton professzor azt mondta, hogy a hangképzés (Tonbildung) három változón múlik.

2. Ezek a vonónyomás (Bogendruck), a vonósebesség (Bogengeschwindigkeit) és az érintési pont (Kontaktstelle), vagyis a vonó és a húrláb közötti távolság.

3. Ha a vonó közel van a húrlábhoz (sul ponticello), a hang fémes és felhangokban gazdag lesz.

4. Ha viszont a fogólap fölött játszunk (sul tasto), a hang lágy és fuvolaszerű.

5. A professzor bemutatta a különböző vonásnemeket (Stricharten) is: a detaché-t (Detaché), a legatót (Legato) és a spiccatót (Spiccato / Springbogen).

6. A spiccatónál a vonó a saját rugalmasságát kihasználva pattan fel a húrról, ezért a vonó egyensúlypontjánál (Schwerpunkt des Bogens) kell játszani.

7. Lea, egy osztrák cserediák, megkérdezte, miért szól az ő hangja recsegősen, ha lassan és erősen húzza a vonót.

8. A professzor elmagyarázta, hogy túl nagy nyomásnál a húr nem tud a Helmholtz-mozgás (Helmholtz-Bewegung) szerint szabályosan rezegni.

9. Azt tanácsolta, hogy lassú vonásnál vigye közelebb a vonót a húrlábhoz, és csökkentse a nyomást.

10. Lea kipróbálta, és a hangja egyszerre teltebb és nyugodtabb lett, mintha valaki „kinyitotta volna” a hegedűt.

(aufklappen)német

1. In einer Streicherstunde an der Musikakademie sagte Professor Marton, dass die Tonbildung von drei Variablen abhängt.

2. Das sind der Bogendruck, die Bogengeschwindigkeit und die Kontaktstelle, also der Abstand zwischen Bogen und Steg.

3. Wenn der Bogen nahe am Steg ist (sul ponticello), wird der Ton metallisch und reich an Obertönen.

4. Spielt man dagegen über dem Griffbrett (sul tasto), ist der Ton weich und flötenartig.

5. Der Professor führte auch die verschiedenen Stricharten vor: Detaché, Legato und Spiccato.

6. Beim Spiccato springt der Bogen unter Ausnutzung seiner eigenen Elastizität von der Saite ab, deshalb muss man am Schwerpunkt des Bogens spielen.

7. Lea, eine österreichische Austauschstudentin, fragte, warum ihr Ton kratzig klingt, wenn sie den Bogen langsam und mit viel Druck zieht.

8. Der Professor erklärte, dass die Saite bei zu großem Druck nicht regelmäßig nach der Helmholtz-Bewegung schwingen kann.

9. Er riet ihr, bei langsamem Strich den Bogen näher an den Steg zu führen und den Druck zu verringern.

10. Lea probierte es aus, und ihr Ton wurde zugleich voller und ruhiger, als hätte jemand die Geige „geöffnet“.

5. Kurzgeschichte – Billentés és pedálhasználat – Anschlag und Pedalgebrauch

1. Kiss tanárnő a győri konzervatóriumban egy Debussy-prelűdöt tanított Johannának, egy német családból származó tizenhat éves lánynak. – Frau Kiss brachte am Konservatorium in Győr Johanna, einer sechzehnjährigen Schülerin aus einer deutschen Familie, ein Prélude von Debussy bei.

2. „A billentés (Anschlag) nem csak az erőről szól, hanem arról is, milyen sebességgel éri el a kalapács a húrt” – kezdte. – „Beim Anschlag geht es nicht nur um Kraft, sondern auch darum, mit welcher Geschwindigkeit der Hammer die Saite erreicht“, begann sie.

3. Elmagyarázta, hogy a zongora mechanikájában a kalapács az ütés pillanatában már szabadon repül, ezért a hangszínt csak a billentyű lenyomásának módja befolyásolja. – Sie erklärte, dass der Hammer in der Klaviermechanik im Moment des Anschlags bereits frei fliegt, deshalb beeinflusst nur die Art des Tastendrucks den Klang.

4. A jobb pedál, a zengetőpedál (Fortepedal / Haltepedal), felemeli az összes tompítót, így a húrok szabadon együtt rezeghetnek. – Das rechte Pedal, das Fortepedal, hebt alle Dämpfer an, sodass die Saiten frei mitschwingen können.

5. A bal pedál (una corda / Verschiebung) a hangversenyzongorán oldalra tolja a mechanikát, így a kalapács kevesebb húrt ér el. – Das linke Pedal (una corda) verschiebt beim Konzertflügel die Mechanik zur Seite, sodass der Hammer weniger Saiten trifft.

6. A középső, úgynevezett tartópedál (Sostenutopedal) csak azokat a hangokat tartja ki, amelyek a lenyomásakor már szóltak. – Das mittlere, sogenannte Sostenutopedal hält nur die Töne aus, die beim Niederdrücken bereits klangen.

7. Johanna hajlamos volt túl sokáig nyomva tartani a jobb pedált, ezért a harmóniák összemosódtak. – Johanna neigte dazu, das rechte Pedal zu lange gedrückt zu halten, deshalb verschwammen die Harmonien.

8. A tanárnő megtanította neki a késleltetett pedálváltást (synkopiertes Pedal / Pedalwechsel), amikor a pedált csak az új hang megszólalása után emeljük fel és nyomjuk le újra. – Die Lehrerin brachte ihr das synkopierte Pedal bei, bei dem man das Pedal erst nach dem Erklingen des neuen Tons hebt und wieder niederdrückt.

9. Azt is javasolta, hogy néha félpedállal (Halbpedal) játsszon, hogy a basszus zengése megmaradjon, de a dallam tiszta legyen. – Sie schlug auch vor, manchmal mit Halbpedal zu spielen, damit der Nachklang des Basses erhalten bleibt, die Melodie aber klar ist.

10. Johanna a vizsgán úgy játszotta a prelűdöt, hogy a bizottság egyik tagja szerint „a köd és a fény egyszerre volt jelen”. – Johanna spielte das Prélude in der Prüfung so, dass laut einem Mitglied der Kommission „Nebel und Licht zugleich gegenwärtig waren“.

(aufklappen)magyarul

1. Kiss tanárnő a győri konzervatóriumban egy Debussy-prelűdöt tanított Johannának, egy német családból származó tizenhat éves lánynak.

2. „A billentés (Anschlag) nem csak az erőről szól, hanem arról is, milyen sebességgel éri el a kalapács a húrt” – kezdte.

3. Elmagyarázta, hogy a zongora mechanikájában a kalapács az ütés pillanatában már szabadon repül, ezért a hangszínt csak a billentyű lenyomásának módja befolyásolja.

4. A jobb pedál, a zengetőpedál (Fortepedal / Haltepedal), felemeli az összes tompítót, így a húrok szabadon együtt rezeghetnek.

5. A bal pedál (una corda / Verschiebung) a hangversenyzongorán oldalra tolja a mechanikát, így a kalapács kevesebb húrt ér el.

6. A középső, úgynevezett tartópedál (Sostenutopedal) csak azokat a hangokat tartja ki, amelyek a lenyomásakor már szóltak.

7. Johanna hajlamos volt túl sokáig nyomva tartani a jobb pedált, ezért a harmóniák összemosódtak.

8. A tanárnő megtanította neki a késleltetett pedálváltást (synkopiertes Pedal / Pedalwechsel), amikor a pedált csak az új hang megszólalása után emeljük fel és nyomjuk le újra.

9. Azt is javasolta, hogy néha félpedállal (Halbpedal) játsszon, hogy a basszus zengése megmaradjon, de a dallam tiszta legyen.

10. Johanna a vizsgán úgy játszotta a prelűdöt, hogy a bizottság egyik tagja szerint „a köd és a fény egyszerre volt jelen”.

(aufklappen)német

1. Frau Kiss brachte am Konservatorium in Győr Johanna, einer sechzehnjährigen Schülerin aus einer deutschen Familie, ein Prélude von Debussy bei.

2. „Beim Anschlag geht es nicht nur um Kraft, sondern auch darum, mit welcher Geschwindigkeit der Hammer die Saite erreicht“, begann sie.

3. Sie erklärte, dass der Hammer in der Klaviermechanik im Moment des Anschlags bereits frei fliegt, deshalb beeinflusst nur die Art des Tastendrucks den Klang.

4. Das rechte Pedal, das Fortepedal, hebt alle Dämpfer an, sodass die Saiten frei mitschwingen können.

5. Das linke Pedal (una corda) verschiebt beim Konzertflügel die Mechanik zur Seite, sodass der Hammer weniger Saiten trifft.

6. Das mittlere, sogenannte Sostenutopedal hält nur die Töne aus, die beim Niederdrücken bereits klangen.

7. Johanna neigte dazu, das rechte Pedal zu lange gedrückt zu halten, deshalb verschwammen die Harmonien.

8. Die Lehrerin brachte ihr das synkopierte Pedal bei, bei dem man das Pedal erst nach dem Erklingen des neuen Tons hebt und wieder niederdrückt.

9. Sie schlug auch vor, manchmal mit Halbpedal zu spielen, damit der Nachklang des Basses erhalten bleibt, die Melodie aber klar ist.

10. Johanna spielte das Prélude in der Prüfung so, dass laut einem Mitglied der Kommission „Nebel und Licht zugleich gegenwärtig waren“.

6. Kurzgeschichte – A rudimentek – Die Rudiments

1. Gyuri, egy budapesti dobtanár, minden új tanítványát a rudimentekkel (Rudiments / Grundschlagarten) kezdi. – Gyuri, ein Budapester Schlagzeuglehrer, beginnt mit jedem neuen Schüler mit den Rudiments.

2. Amikor Max, egy tizenöt éves német fiú, először jött hozzá, azonnal egy rockszámot akart játszani. – Als Max, ein fünfzehnjähriger deutscher Junge, zum ersten Mal zu ihm kam, wollte er sofort einen Rocksong spielen.

3. Gyuri azonban egy gyakorlópadot (Übungspad) tett elé, és megkérte, hogy játsszon váltott ütéseket (Wechselschläge, single strokes). – Gyuri legte ihm aber ein Übungspad hin und bat ihn, Wechselschläge zu spielen.

4. Utána következett a dupla ütés (Doppelschlag, double strokes) és a paradiddle, amely a két ütésfajta kombinációja. – Danach folgten der Doppelschlag und der Paradiddle, der eine Kombination beider Schlagarten ist.

5. Gyuri elmagyarázta, hogy a dobverő visszapattanását (Rückprall / Rebound) kell kihasználni, nem pedig minden ütést izomerővel végrehajtani. – Gyuri erklärte, dass man den Rückprall des Sticks ausnutzen muss, statt jeden Schlag mit Muskelkraft auszuführen.

6. A helyes verőfogás (Stockhaltung), például a párhuzamos fogás (Matched Grip), megelőzi a csuklófájdalmat. – Die richtige Stockhaltung, zum Beispiel der Matched Grip, beugt Handgelenksschmerzen vor.

7. A pergést (Wirbel) úgy kell gyakorolni, hogy a dupla ütések lassan, egyenletesen gyorsuljanak, amíg egybefüggő hang nem lesz belőlük. – Den Wirbel muss man so üben, dass die Doppelschläge langsam und gleichmäßig schneller werden, bis daraus ein zusammenhängender Klang wird.

8. Max eleinte unta a gyakorlatokat, de Gyuri mindig a metronóm (Metronom) tempóját emelte, ami versennyé tette a feladatot. – Max langweilten die Übungen anfangs, aber Gyuri erhöhte immer das Tempo des Metronoms, was die Aufgabe zu einem Wettbewerb machte.

9. Egy hónap múlva Max észrevette, hogy a rockszámokban a gyors töltelékek (Fills) maguktól sikerülnek. – Nach einem Monat bemerkte Max, dass ihm die schnellen Fills in den Rocksongs von selbst gelangen.

10. Ekkor értette meg, hogy a rudimentek a dobos ábécéje, amelyből bármilyen zenei „mondatot” össze lehet rakni. – Da verstand er, dass die Rudiments das Alphabet des Schlagzeugers sind, aus dem man jeden beliebigen musikalischen „Satz“ zusammensetzen kann.

(aufklappen)magyarul

1. Gyuri, egy budapesti dobtanár, minden új tanítványát a rudimentekkel (Rudiments / Grundschlagarten) kezdi.

2. Amikor Max, egy tizenöt éves német fiú, először jött hozzá, azonnal egy rockszámot akart játszani.

3. Gyuri azonban egy gyakorlópadot (Übungspad) tett elé, és megkérte, hogy játsszon váltott ütéseket (Wechselschläge, single strokes).

4. Utána következett a dupla ütés (Doppelschlag, double strokes) és a paradiddle, amely a két ütésfajta kombinációja.

5. Gyuri elmagyarázta, hogy a dobverő visszapattanását (Rückprall / Rebound) kell kihasználni, nem pedig minden ütést izomerővel végrehajtani.

6. A helyes verőfogás (Stockhaltung), például a párhuzamos fogás (Matched Grip), megelőzi a csuklófájdalmat.

7. A pergést (Wirbel) úgy kell gyakorolni, hogy a dupla ütések lassan, egyenletesen gyorsuljanak, amíg egybefüggő hang nem lesz belőlük.

8. Max eleinte unta a gyakorlatokat, de Gyuri mindig a metronóm (Metronom) tempóját emelte, ami versennyé tette a feladatot.

9. Egy hónap múlva Max észrevette, hogy a rockszámokban a gyors töltelékek (Fills) maguktól sikerülnek.

10. Ekkor értette meg, hogy a rudimentek a dobos ábécéje, amelyből bármilyen zenei „mondatot” össze lehet rakni.

(aufklappen)német

1. Gyuri, ein Budapester Schlagzeuglehrer, beginnt mit jedem neuen Schüler mit den Rudiments.

2. Als Max, ein fünfzehnjähriger deutscher Junge, zum ersten Mal zu ihm kam, wollte er sofort einen Rocksong spielen.

3. Gyuri legte ihm aber ein Übungspad hin und bat ihn, Wechselschläge zu spielen.

4. Danach folgten der Doppelschlag und der Paradiddle, der eine Kombination beider Schlagarten ist.

5. Gyuri erklärte, dass man den Rückprall des Sticks ausnutzen muss, statt jeden Schlag mit Muskelkraft auszuführen.

6. Die richtige Stockhaltung, zum Beispiel der Matched Grip, beugt Handgelenksschmerzen vor.

7. Den Wirbel muss man so üben, dass die Doppelschläge langsam und gleichmäßig schneller werden, bis daraus ein zusammenhängender Klang wird.

8. Max langweilten die Übungen anfangs, aber Gyuri erhöhte immer das Tempo des Metronoms, was die Aufgabe zu einem Wettbewerb machte.

9. Nach einem Monat bemerkte Max, dass ihm die schnellen Fills in den Rocksongs von selbst gelangen.

10. Da verstand er, dass die Rudiments das Alphabet des Schlagzeugers sind, aus dem man jeden beliebigen musikalischen „Satz“ zusammensetzen kann.

7. Kurzgeschichte – Apoyando és tirando – Angelegter und freier Anschlag

1. Szabó Péter, a miskolci zeneiskola gitártanára, egy felnőtt tanítványával, Sabine-nal dolgozott egy spanyol darabon. – Péter Szabó, Gitarrenlehrer an der Musikschule in Miskolc, arbeitete mit einer erwachsenen Schülerin, Sabine, an einem spanischen Stück.

2. Elmagyarázta, hogy a klasszikus gitáron két alapvető megütési mód létezik: az apoyando (angelegter Anschlag) és a tirando (freier Anschlag). – Er erklärte, dass es auf der klassischen Gitarre zwei grundlegende Anschlagsarten gibt: Apoyando und Tirando.

3. Az apoyandónál az ujj a megütés után a szomszédos húron pihen meg, így a hang teltebb és erősebb. – Beim Apoyando kommt der Finger nach dem Anschlag auf der benachbarten Saite zur Ruhe, wodurch der Ton voller und kräftiger wird.

4. A tirandónál az ujj szabadon elhalad a többi húr fölött, ami akkordoknál és arpeggióknál (Arpeggien) elengedhetetlen. – Beim Tirando gleitet der Finger frei über die anderen Saiten hinweg, was bei Akkorden und Arpeggien unerlässlich ist.

5. Sabine-nak a barré (Barré) okozta a legtöbb gondot, amikor a mutatóujj egyszerre több húrt fog le egy bundnál. – Sabine bereitete das Barré die meisten Probleme, bei dem der Zeigefinger mehrere Saiten an einem Bund gleichzeitig greift.

6. Péter azt tanácsolta, hogy ne a hüvelykujjal szorítson, hanem a kar súlyát használja, és az ujjat közvetlenül a bund mögé tegye. – Péter riet ihr, nicht mit dem Daumen zu drücken, sondern das Gewicht des Arms zu nutzen und den Finger direkt hinter den Bund zu setzen.

7. A darabban felütések (Hammer-on / Aufschlagbindung) és lehúzások (Pull-off / Abzugsbindung) is voltak, amelyeknél a bal kéz önállóan szólaltatja meg a hangot. – In dem Stück gab es auch Aufschlag- und Abzugsbindungen, bei denen die linke Hand den Ton selbstständig erklingen lässt.

8. Péter megmutatta, hogy a jobb kéz ujjainak körmei (Fingernägel) formája és hossza is befolyásolja a hangszínt. – Péter zeigte, dass auch Form und Länge der Fingernägel der rechten Hand die Klangfarbe beeinflussen.

9. Sabine bevallotta, hogy irodai munkája miatt eddig rövidre vágta a körmeit, de most hajlandó lenne ezen változtatni. – Sabine gestand, dass sie ihre Nägel wegen ihrer Büroarbeit bisher kurz geschnitten habe, jetzt aber bereit wäre, das zu ändern.

10. A félév végén egy kis koncerten játszotta el a darabot, és a kollégái alig hitték el, hogy csak két éve gitározik. – Am Ende des Halbjahres spielte sie das Stück bei einem kleinen Konzert, und ihre Kollegen konnten kaum glauben, dass sie erst seit zwei Jahren Gitarre spielt.

(aufklappen)magyarul

1. Szabó Péter, a miskolci zeneiskola gitártanára, egy felnőtt tanítványával, Sabine-nal dolgozott egy spanyol darabon.

2. Elmagyarázta, hogy a klasszikus gitáron két alapvető megütési mód létezik: az apoyando (angelegter Anschlag) és a tirando (freier Anschlag).

3. Az apoyandónál az ujj a megütés után a szomszédos húron pihen meg, így a hang teltebb és erősebb.

4. A tirandónál az ujj szabadon elhalad a többi húr fölött, ami akkordoknál és arpeggióknál (Arpeggien) elengedhetetlen.

5. Sabine-nak a barré (Barré) okozta a legtöbb gondot, amikor a mutatóujj egyszerre több húrt fog le egy bundnál.

6. Péter azt tanácsolta, hogy ne a hüvelykujjal szorítson, hanem a kar súlyát használja, és az ujjat közvetlenül a bund mögé tegye.

7. A darabban felütések (Hammer-on / Aufschlagbindung) és lehúzások (Pull-off / Abzugsbindung) is voltak, amelyeknél a bal kéz önállóan szólaltatja meg a hangot.

8. Péter megmutatta, hogy a jobb kéz ujjainak körmei (Fingernägel) formája és hossza is befolyásolja a hangszínt.

9. Sabine bevallotta, hogy irodai munkája miatt eddig rövidre vágta a körmeit, de most hajlandó lenne ezen változtatni.

10. A félév végén egy kis koncerten játszotta el a darabot, és a kollégái alig hitték el, hogy csak két éve gitározik.

(aufklappen)német

1. Péter Szabó, Gitarrenlehrer an der Musikschule in Miskolc, arbeitete mit einer erwachsenen Schülerin, Sabine, an einem spanischen Stück.

2. Er erklärte, dass es auf der klassischen Gitarre zwei grundlegende Anschlagsarten gibt: Apoyando und Tirando.

3. Beim Apoyando kommt der Finger nach dem Anschlag auf der benachbarten Saite zur Ruhe, wodurch der Ton voller und kräftiger wird.

4. Beim Tirando gleitet der Finger frei über die anderen Saiten hinweg, was bei Akkorden und Arpeggien unerlässlich ist.

5. Sabine bereitete das Barré die meisten Probleme, bei dem der Zeigefinger mehrere Saiten an einem Bund gleichzeitig greift.

6. Péter riet ihr, nicht mit dem Daumen zu drücken, sondern das Gewicht des Arms zu nutzen und den Finger direkt hinter den Bund zu setzen.

7. In dem Stück gab es auch Aufschlag- und Abzugsbindungen, bei denen die linke Hand den Ton selbstständig erklingen lässt.

8. Péter zeigte, dass auch Form und Länge der Fingernägel der rechten Hand die Klangfarbe beeinflussen.

9. Sabine gestand, dass sie ihre Nägel wegen ihrer Büroarbeit bisher kurz geschnitten habe, jetzt aber bereit wäre, das zu ändern.

10. Am Ende des Halbjahres spielte sie das Stück bei einem kleinen Konzert, und ihre Kollegen konnten kaum glauben, dass sie erst seit zwei Jahren Gitarre spielt.

8. Kurzgeschichte – Mikrofonozás a stúdióban – Mikrofonierung im Studio

1. Egy budapesti hangstúdióban Andrea, a hangmérnök, egy cimbalmos lemezfelvételét készítette elő. – In einem Budapester Tonstudio bereitete Andrea, die Tonmeisterin, die Plattenaufnahme eines Cimbalomspielers vor.

2. A gyakornok, egy berlini egyetemista, Leon, megkérdezte, miért használ két különböző mikrofont. – Der Praktikant, ein Berliner Student namens Leon, fragte, warum sie zwei verschiedene Mikrofone verwende.

3. Andrea elmagyarázta, hogy a kondenzátormikrofon (Kondensatormikrofon) érzékenyebb a finom részletekre, mint a dinamikus mikrofon (dynamisches Mikrofon). – Andrea erklärte, dass das Kondensatormikrofon empfindlicher für feine Details ist als das dynamische Mikrofon.

4. Az egyiket közel helyezte a húrokhoz, a közeltérbe (Nahfeld), hogy az ütők tiszta indítását (Anschlag / Transienten) rögzítse. – Eines stellte sie nahe an die Saiten, ins Nahfeld, um den klaren Anschlag der Schlägel aufzunehmen.

5. A másikat távolabb, a terem zengésébe (Diffusfeld) állította, hogy a hangszer teljes hangzása és a tér is hallható legyen. – Das andere stellte sie weiter entfernt in den Raumhall, damit der volle Klang des Instruments und der Raum hörbar werden.

6. Elmondta, hogy a mikrofonok irányérzékenysége (Richtcharakteristik), például a vese karakterisztika (Niere), meghatározza, mennyi zajt vesznek fel oldalról. – Sie erklärte, dass die Richtcharakteristik der Mikrofone, zum Beispiel die Niere, bestimmt, wie viel Geräusch sie von der Seite aufnehmen.

7. A stúdió utózengési ideje (Nachhallzeit) rövid, ezért a természetes teret később digitális zengetővel (Hall-Effekt) is kiegészíthetik. – Die Nachhallzeit des Studios ist kurz, deshalb kann man den natürlichen Raum später auch mit einem digitalen Hall ergänzen.

8. Leon észrevette, hogy a két mikrofon jele között fáziskülönbség (Phasenunterschied) van, amitől a mély hangok elvékonyodtak. – Leon bemerkte, dass zwischen den Signalen der beiden Mikrofone ein Phasenunterschied bestand, durch den die tiefen Töne dünner wurden.

9. Andrea megdicsérte a figyelmességéért, és néhány centiméterrel áthelyezte a távoli mikrofont. – Andrea lobte ihn für seine Aufmerksamkeit und versetzte das entfernte Mikrofon um einige Zentimeter.

10. A felvétel után a cimbalmos azt mondta, hogy életében először hallotta úgy a hangszerét a hangszóróból, ahogy belülről érzi. – Nach der Aufnahme sagte der Cimbalomspieler, dass er sein Instrument zum ersten Mal im Leben aus dem Lautsprecher so gehört habe, wie er es von innen empfinde.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti hangstúdióban Andrea, a hangmérnök, egy cimbalmos lemezfelvételét készítette elő.

2. A gyakornok, egy berlini egyetemista, Leon, megkérdezte, miért használ két különböző mikrofont.

3. Andrea elmagyarázta, hogy a kondenzátormikrofon (Kondensatormikrofon) érzékenyebb a finom részletekre, mint a dinamikus mikrofon (dynamisches Mikrofon).

4. Az egyiket közel helyezte a húrokhoz, a közeltérbe (Nahfeld), hogy az ütők tiszta indítását (Anschlag / Transienten) rögzítse.

5. A másikat távolabb, a terem zengésébe (Diffusfeld) állította, hogy a hangszer teljes hangzása és a tér is hallható legyen.

6. Elmondta, hogy a mikrofonok irányérzékenysége (Richtcharakteristik), például a vese karakterisztika (Niere), meghatározza, mennyi zajt vesznek fel oldalról.

7. A stúdió utózengési ideje (Nachhallzeit) rövid, ezért a természetes teret később digitális zengetővel (Hall-Effekt) is kiegészíthetik.

8. Leon észrevette, hogy a két mikrofon jele között fáziskülönbség (Phasenunterschied) van, amitől a mély hangok elvékonyodtak.

9. Andrea megdicsérte a figyelmességéért, és néhány centiméterrel áthelyezte a távoli mikrofont.

10. A felvétel után a cimbalmos azt mondta, hogy életében először hallotta úgy a hangszerét a hangszóróból, ahogy belülről érzi.

(aufklappen)német

1. In einem Budapester Tonstudio bereitete Andrea, die Tonmeisterin, die Plattenaufnahme eines Cimbalomspielers vor.

2. Der Praktikant, ein Berliner Student namens Leon, fragte, warum sie zwei verschiedene Mikrofone verwende.

3. Andrea erklärte, dass das Kondensatormikrofon empfindlicher für feine Details ist als das dynamische Mikrofon.

4. Eines stellte sie nahe an die Saiten, ins Nahfeld, um den klaren Anschlag der Schlägel aufzunehmen.

5. Das andere stellte sie weiter entfernt in den Raumhall, damit der volle Klang des Instruments und der Raum hörbar werden.

6. Sie erklärte, dass die Richtcharakteristik der Mikrofone, zum Beispiel die Niere, bestimmt, wie viel Geräusch sie von der Seite aufnehmen.

7. Die Nachhallzeit des Studios ist kurz, deshalb kann man den natürlichen Raum später auch mit einem digitalen Hall ergänzen.

8. Leon bemerkte, dass zwischen den Signalen der beiden Mikrofone ein Phasenunterschied bestand, durch den die tiefen Töne dünner wurden.

9. Andrea lobte ihn für seine Aufmerksamkeit und versetzte das entfernte Mikrofon um einige Zentimeter.

10. Nach der Aufnahme sagte der Cimbalomspieler, dass er sein Instrument zum ersten Mal im Leben aus dem Lautsprecher so gehört habe, wie er es von innen empfinde.

9. Kurzgeschichte – A szintetizátor szerkezete – Der Aufbau des Synthesizers

1. Egy szegedi elektronikus zenei műhelyben Bori, a programozó-zenész, egy analóg szintetizátort mutatott be a résztvevőknek. – In einer Werkstatt für elektronische Musik in Szeged stellte Bori, Programmiererin und Musikerin, den Teilnehmern einen analogen Synthesizer vor.

2. Elmagyarázta, hogy a hang egy oszcillátorban (Oszillator) keletkezik, amely alapvető hullámformákat (Wellenformen) állít elő, például szinusz-, fűrész- és négyszögjelet. – Sie erklärte, dass der Klang in einem Oszillator entsteht, der grundlegende Wellenformen erzeugt, zum Beispiel Sinus-, Sägezahn- und Rechtecksignal.

3. A fűrészjel (Sägezahnwelle) a felhangokban a leggazdagabb, ezért jó kiindulópont a vonós hangzások utánzásához. – Die Sägezahnwelle ist am reichsten an Obertönen, deshalb ist sie ein guter Ausgangspunkt für die Nachahmung von Streicherklängen.

4. A jel ezután egy szűrőn (Filter) halad át, amely bizonyos frekvenciákat eltávolít, ezt kivonó szintézisnek (subtraktive Synthese) hívják. – Das Signal läuft danach durch einen Filter, der bestimmte Frequenzen entfernt, das nennt man subtraktive Synthese.

5. A szűrő vágási frekvenciája (Grenzfrequenz) és rezonanciája (Resonanz) határozza meg, mennyire „nyitott” vagy „sötét” a hang. – Grenzfrequenz und Resonanz des Filters bestimmen, wie „offen“ oder „dunkel“ der Klang ist.

6. A hang időbeli alakulását a burkológörbe (Hüllkurve) írja le, amelynek négy szakasza a felfutás, a lecsengés, a kitartás és az elengedés (Attack, Decay, Sustain, Release). – Den zeitlichen Verlauf des Klangs beschreibt die Hüllkurve mit ihren vier Phasen Attack, Decay, Sustain und Release.

7. Egy alacsony frekvenciás oszcillátorral (LFO, Niederfrequenzoszillator) vibratót vagy tremolót is lehet létrehozni. – Mit einem Niederfrequenzoszillator (LFO) kann man auch Vibrato oder Tremolo erzeugen.

8. A szintetizátort MIDI-n (MIDI-Schnittstelle) keresztül számítógéphez csatlakoztatták, ahol egy kis késleltetés (Latenz) zavarta a játékot. – Den Synthesizer schlossen sie über MIDI an einen Computer an, wo eine kleine Verzögerung (Latenz) das Spiel störte.

9. Bori megmutatta, hogyan lehet a hangkártya pufferméretét (Puffergröße) csökkenteni, hogy a latencia szinte érzékelhetetlenné váljon. – Bori zeigte, wie man die Puffergröße der Soundkarte verringern kann, damit die Latenz fast unmerklich wird.

10. A műhely végén mindenki saját hangot tervezett, és Bori szerint ez az a pillanat, amikor az ember nemcsak játszik egy hangszeren, hanem maga építi meg. – Am Ende der Werkstatt entwarf jeder einen eigenen Klang, und laut Bori ist das der Moment, in dem man nicht nur auf einem Instrument spielt, sondern es selbst baut.

(aufklappen)magyarul

1. Egy szegedi elektronikus zenei műhelyben Bori, a programozó-zenész, egy analóg szintetizátort mutatott be a résztvevőknek.

2. Elmagyarázta, hogy a hang egy oszcillátorban (Oszillator) keletkezik, amely alapvető hullámformákat (Wellenformen) állít elő, például szinusz-, fűrész- és négyszögjelet.

3. A fűrészjel (Sägezahnwelle) a felhangokban a leggazdagabb, ezért jó kiindulópont a vonós hangzások utánzásához.

4. A jel ezután egy szűrőn (Filter) halad át, amely bizonyos frekvenciákat eltávolít, ezt kivonó szintézisnek (subtraktive Synthese) hívják.

5. A szűrő vágási frekvenciája (Grenzfrequenz) és rezonanciája (Resonanz) határozza meg, mennyire „nyitott” vagy „sötét” a hang.

6. A hang időbeli alakulását a burkológörbe (Hüllkurve) írja le, amelynek négy szakasza a felfutás, a lecsengés, a kitartás és az elengedés (Attack, Decay, Sustain, Release).

7. Egy alacsony frekvenciás oszcillátorral (LFO, Niederfrequenzoszillator) vibratót vagy tremolót is lehet létrehozni.

8. A szintetizátort MIDI-n (MIDI-Schnittstelle) keresztül számítógéphez csatlakoztatták, ahol egy kis késleltetés (Latenz) zavarta a játékot.

9. Bori megmutatta, hogyan lehet a hangkártya pufferméretét (Puffergröße) csökkenteni, hogy a latencia szinte érzékelhetetlenné váljon.

10. A műhely végén mindenki saját hangot tervezett, és Bori szerint ez az a pillanat, amikor az ember nemcsak játszik egy hangszeren, hanem maga építi meg.

(aufklappen)német

1. In einer Werkstatt für elektronische Musik in Szeged stellte Bori, Programmiererin und Musikerin, den Teilnehmern einen analogen Synthesizer vor.

2. Sie erklärte, dass der Klang in einem Oszillator entsteht, der grundlegende Wellenformen erzeugt, zum Beispiel Sinus-, Sägezahn- und Rechtecksignal.

3. Die Sägezahnwelle ist am reichsten an Obertönen, deshalb ist sie ein guter Ausgangspunkt für die Nachahmung von Streicherklängen.

4. Das Signal läuft danach durch einen Filter, der bestimmte Frequenzen entfernt, das nennt man subtraktive Synthese.

5. Grenzfrequenz und Resonanz des Filters bestimmen, wie „offen“ oder „dunkel“ der Klang ist.

6. Den zeitlichen Verlauf des Klangs beschreibt die Hüllkurve mit ihren vier Phasen Attack, Decay, Sustain und Release.

7. Mit einem Niederfrequenzoszillator (LFO) kann man auch Vibrato oder Tremolo erzeugen.

8. Den Synthesizer schlossen sie über MIDI an einen Computer an, wo eine kleine Verzögerung (Latenz) das Spiel störte.

9. Bori zeigte, wie man die Puffergröße der Soundkarte verringern kann, damit die Latenz fast unmerklich wird.

10. Am Ende der Werkstatt entwarf jeder einen eigenen Klang, und laut Bori ist das der Moment, in dem man nicht nur auf einem Instrument spielt, sondern es selbst baut.

10. Kurzgeschichte – Hangolási rendszerek – Stimmungssysteme

1. Egy régizenei kurzuson Vácon Benedek, a csembalóművész, a hangolási rendszerek történetéről beszélt. – Bei einem Kurs für Alte Musik in Vác sprach Benedek, ein Cembalist, über die Geschichte der Stimmungssysteme.

2. Elmagyarázta, hogy ha tizenkét tiszta kvintet (reine Quinten) egymásra építünk, nem pontosan hét oktávhoz jutunk. – Er erklärte, dass man, wenn man zwölf reine Quinten übereinanderschichtet, nicht genau bei sieben Oktaven ankommt.

3. A különbséget püthagoraszi kommának (pythagoreisches Komma) nevezik, és ez a hangolás alapvető problémája. – Den Unterschied nennt man pythagoreisches Komma, und er ist das Grundproblem jeder Stimmung.

4. A reneszánszban a középhangú temperálást (mitteltönige Stimmung) kedvelték, amelyben a nagy tercek (große Terzen) tiszták, de néhány hangnem használhatatlan. – In der Renaissance bevorzugte man die mitteltönige Stimmung, in der die großen Terzen rein sind, einige Tonarten aber unbrauchbar.

5. A használhatatlan hangközt farkasnak (Wolfsquinte, „Wolf“) hívták, mert úgy üvöltött, mint egy farkas. – Das unbrauchbare Intervall nannte man Wolf, weil es heulte wie ein Wolf.

6. A barokk korban jöttek létre a jól temperált hangolások (wohltemperierte Stimmungen), amelyekben minden hangnem játszható, de mindegyiknek más a karaktere. – Im Barock entstanden die wohltemperierten Stimmungen, in denen alle Tonarten spielbar sind, aber jede einen anderen Charakter hat.

7. Benedek hozzátette, hogy a régizenei együttesek ma általában 415 hertzes normál hangot (Kammerton) használnak, majdnem egy félhanggal mélyebbet a mainál. – Benedek fügte hinzu, dass Ensembles für Alte Musik heute meist einen Kammerton von 415 Hertz verwenden, fast einen Halbton tiefer als der heutige.

8. Egy résztvevő, a Lipcséből érkezett Friederike, megkérdezte, miért nem használják ezeket a hangolásokat a modern zongorákon is. – Eine Teilnehmerin, die aus Leipzig angereiste Friederike, fragte, warum man diese Stimmungen nicht auch auf modernen Klavieren verwendet.

9. Benedek azt válaszolta, hogy az egyenletes temperálás (gleichstufige Stimmung) kompromisszum, amely lehetővé teszi a szabad modulációt (Modulation), cserébe viszont egy kis színt elvesz a hangnemektől. – Benedek antwortete, dass die gleichstufige Stimmung ein Kompromiss sei, der freie Modulation ermögliche, im Gegenzug aber den Tonarten ein wenig Farbe nehme.

10. Bemutatásképpen ugyanazt a Bach-prelúdiumot két különböző hangolású csembalón játszotta el, és a hallgatók döbbenten hallották, mennyire más érzelmeket keltett a két változat. – Zur Veranschaulichung spielte er dasselbe Bach-Präludium auf zwei unterschiedlich gestimmten Cembali, und die Zuhörer hörten verblüfft, wie verschiedene Gefühle die beiden Fassungen weckten.

(aufklappen)magyarul

1. Egy régizenei kurzuson Vácon Benedek, a csembalóművész, a hangolási rendszerek történetéről beszélt.

2. Elmagyarázta, hogy ha tizenkét tiszta kvintet (reine Quinten) egymásra építünk, nem pontosan hét oktávhoz jutunk.

3. A különbséget püthagoraszi kommának (pythagoreisches Komma) nevezik, és ez a hangolás alapvető problémája.

4. A reneszánszban a középhangú temperálást (mitteltönige Stimmung) kedvelték, amelyben a nagy tercek (große Terzen) tiszták, de néhány hangnem használhatatlan.

5. A használhatatlan hangközt farkasnak (Wolfsquinte, „Wolf“) hívták, mert úgy üvöltött, mint egy farkas.

6. A barokk korban jöttek létre a jól temperált hangolások (wohltemperierte Stimmungen), amelyekben minden hangnem játszható, de mindegyiknek más a karaktere.

7. Benedek hozzátette, hogy a régizenei együttesek ma általában 415 hertzes normál hangot (Kammerton) használnak, majdnem egy félhanggal mélyebbet a mainál.

8. Egy résztvevő, a Lipcséből érkezett Friederike, megkérdezte, miért nem használják ezeket a hangolásokat a modern zongorákon is.

9. Benedek azt válaszolta, hogy az egyenletes temperálás (gleichstufige Stimmung) kompromisszum, amely lehetővé teszi a szabad modulációt (Modulation), cserébe viszont egy kis színt elvesz a hangnemektől.

10. Bemutatásképpen ugyanazt a Bach-prelúdiumot két különböző hangolású csembalón játszotta el, és a hallgatók döbbenten hallották, mennyire más érzelmeket keltett a két változat.

(aufklappen)német

1. Bei einem Kurs für Alte Musik in Vác sprach Benedek, ein Cembalist, über die Geschichte der Stimmungssysteme.

2. Er erklärte, dass man, wenn man zwölf reine Quinten übereinanderschichtet, nicht genau bei sieben Oktaven ankommt.

3. Den Unterschied nennt man pythagoreisches Komma, und er ist das Grundproblem jeder Stimmung.

4. In der Renaissance bevorzugte man die mitteltönige Stimmung, in der die großen Terzen rein sind, einige Tonarten aber unbrauchbar.

5. Das unbrauchbare Intervall nannte man Wolf, weil es heulte wie ein Wolf.

6. Im Barock entstanden die wohltemperierten Stimmungen, in denen alle Tonarten spielbar sind, aber jede einen anderen Charakter hat.

7. Benedek fügte hinzu, dass Ensembles für Alte Musik heute meist einen Kammerton von 415 Hertz verwenden, fast einen Halbton tiefer als der heutige.

8. Eine Teilnehmerin, die aus Leipzig angereiste Friederike, fragte, warum man diese Stimmungen nicht auch auf modernen Klavieren verwendet.

9. Benedek antwortete, dass die gleichstufige Stimmung ein Kompromiss sei, der freie Modulation ermögliche, im Gegenzug aber den Tonarten ein wenig Farbe nehme.

10. Zur Veranschaulichung spielte er dasselbe Bach-Präludium auf zwei unterschiedlich gestimmten Cembali, und die Zuhörer hörten verblüfft, wie verschiedene Gefühle die beiden Fassungen weckten.