151 thema 9

---

Thema 151 – Theater

Stufe 9 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A drámai szerkezet – Der Dramenaufbau

1. Kertész tanár úr a gimnázium drámaszakkörén a táblára rajzolta a klasszikus drámai szerkezetet. – Lehrer Kertész zeichnete in der Drama-AG des Gymnasiums den klassischen Dramenaufbau an die Tafel.

2. „Minden dráma az expozícióval (Exposition) kezdődik, amelyben megismerjük a szereplőket és a helyzetet” – magyarázta. – „Jedes Drama beginnt mit der Exposition, in der wir die Figuren und die Ausgangslage kennenlernen“, erklärte er.

3. Ezt követi a bonyodalom (steigende Handlung / Komplikation), amikor a konfliktus egyre élesebbé válik. – Darauf folgt die steigende Handlung, in der sich der Konflikt immer weiter zuspitzt.

4. A tetőpont (Höhepunkt) után jön a fordulópont (Peripetie), amikor a hős sorsa váratlanul megfordul. – Nach dem Höhepunkt kommt die Peripetie, wenn sich das Schicksal des Helden unerwartet wendet.

5. A késleltetés (retardierendes Moment) még egyszer reményt ad a nézőnek, mielőtt bekövetkezik a katasztrófa (Katastrophe). – Das retardierende Moment gibt dem Zuschauer noch einmal Hoffnung, bevor die Katastrophe eintritt.

6. A diákok a Rómeó és Júlián próbálták ki a modellt, és meglepődtek, milyen pontosan illik rá. – Die Schüler probierten das Modell an Romeo und Julia aus und waren überrascht, wie genau es passte.

7. Dávid azonban megkérdezte, hogy a mai darabok miért nem követik már ezt a szerkezetet. – David fragte jedoch, warum heutige Stücke diesem Aufbau nicht mehr folgen.

8. A tanár azt felelte, hogy a modern dráma gyakran éppen a szabályok tudatos megtörésével teremt feszültséget. – Der Lehrer antwortete, dass das moderne Drama oft gerade durch das bewusste Brechen der Regeln Spannung erzeugt.

9. „De csak az tudja jól megtörni a szabályt, aki előbb megértette” – tette hozzá mosolyogva. – „Aber nur wer die Regel zuerst verstanden hat, kann sie gut brechen“, fügte er lächelnd hinzu.

(aufklappen)magyarul

1. Kertész tanár úr a gimnázium drámaszakkörén a táblára rajzolta a klasszikus drámai szerkezetet.

2. „Minden dráma az expozícióval (Exposition) kezdődik, amelyben megismerjük a szereplőket és a helyzetet” – magyarázta.

3. Ezt követi a bonyodalom (steigende Handlung / Komplikation), amikor a konfliktus egyre élesebbé válik.

4. A tetőpont (Höhepunkt) után jön a fordulópont (Peripetie), amikor a hős sorsa váratlanul megfordul.

5. A késleltetés (retardierendes Moment) még egyszer reményt ad a nézőnek, mielőtt bekövetkezik a katasztrófa (Katastrophe).

6. A diákok a Rómeó és Júlián próbálták ki a modellt, és meglepődtek, milyen pontosan illik rá.

7. Dávid azonban megkérdezte, hogy a mai darabok miért nem követik már ezt a szerkezetet.

8. A tanár azt felelte, hogy a modern dráma gyakran éppen a szabályok tudatos megtörésével teremt feszültséget.

9. „De csak az tudja jól megtörni a szabályt, aki előbb megértette” – tette hozzá mosolyogva.

(aufklappen)német

1. Lehrer Kertész zeichnete in der Drama-AG des Gymnasiums den klassischen Dramenaufbau an die Tafel.

2. „Jedes Drama beginnt mit der Exposition, in der wir die Figuren und die Ausgangslage kennenlernen“, erklärte er.

3. Darauf folgt die steigende Handlung, in der sich der Konflikt immer weiter zuspitzt.

4. Nach dem Höhepunkt kommt die Peripetie, wenn sich das Schicksal des Helden unerwartet wendet.

5. Das retardierende Moment gibt dem Zuschauer noch einmal Hoffnung, bevor die Katastrophe eintritt.

6. Die Schüler probierten das Modell an Romeo und Julia aus und waren überrascht, wie genau es passte.

7. David fragte jedoch, warum heutige Stücke diesem Aufbau nicht mehr folgen.

8. Der Lehrer antwortete, dass das moderne Drama oft gerade durch das bewusste Brechen der Regeln Spannung erzeugt.

9. „Aber nur wer die Regel zuerst verstanden hat, kann sie gut brechen“, fügte er lächelnd hinzu.

2. Kurzgeschichte – A tragikus vétség – Die tragische Schuld

1. Emese a szakdolgozatában a tragikus vétség (tragische Schuld / Hamartia) fogalmát vizsgálta Az ember tragédiájában. – Emese untersuchte in ihrer Abschlussarbeit den Begriff der tragischen Schuld in der Tragödie des Menschen.

2. Arisztotelész szerint a tragikus hős nem gonosz, hanem egy végzetes tévedés vagy hiba sodorja a bukásba. – Nach Aristoteles ist der tragische Held nicht böse, sondern ein verhängnisvoller Irrtum oder Fehler stürzt ihn ins Verderben.

3. A nézőben ez félelmet (phobos) és részvétet (eleos) kelt, amelyből végül a katarzis (Katharsis) születik. – Im Zuschauer erweckt das Furcht und Mitleid, aus denen schließlich die Katharsis entsteht.

4. Emese azt állította, hogy Madách Ádámjának vétsége a tudás és a tökéletesség iránti mértéktelen vágy. – Emese vertrat die These, dass die Schuld von Madáchs Adam das maßlose Verlangen nach Wissen und Vollkommenheit sei.

5. A konzulense ellenvetette, hogy a darab végén nem bukás, hanem a küzdés vállalása áll. – Ihr Betreuer wandte ein, dass am Ende des Stückes kein Untergang stehe, sondern die Annahme des Kampfes.

6. „Ember, küzdj és bízva bízzál!” – idézte a híres zárómondatot. – „Mensch, kämpfe und vertraue fest!“, zitierte er den berühmten Schlusssatz.

7. Emese ezért átfogalmazta a tézisét: Madách művében a tragikum (das Tragische) és a remény feszült egyensúlyban áll. – Emese formulierte daher ihre These um: In Madáchs Werk stehen das Tragische und die Hoffnung in einem spannungsvollen Gleichgewicht.

8. A dolgozatához egy előadást is megnézett a Nemzeti Színházban, hogy lássa, hogyan oldja meg ezt a rendezés. – Für ihre Arbeit sah sie sich auch eine Aufführung im Nationaltheater an, um zu sehen, wie die Inszenierung dies löst.

9. A záró jelenetben a csend olyan sűrű volt, hogy Emese szerint ott valódi katarzis született. – In der Schlussszene war die Stille so dicht, dass laut Emese dort eine echte Katharsis entstand.

(aufklappen)magyarul

1. Emese a szakdolgozatában a tragikus vétség (tragische Schuld / Hamartia) fogalmát vizsgálta Az ember tragédiájában.

2. Arisztotelész szerint a tragikus hős nem gonosz, hanem egy végzetes tévedés vagy hiba sodorja a bukásba.

3. A nézőben ez félelmet (phobos) és részvétet (eleos) kelt, amelyből végül a katarzis (Katharsis) születik.

4. Emese azt állította, hogy Madách Ádámjának vétsége a tudás és a tökéletesség iránti mértéktelen vágy.

5. A konzulense ellenvetette, hogy a darab végén nem bukás, hanem a küzdés vállalása áll.

6. „Ember, küzdj és bízva bízzál!” – idézte a híres zárómondatot.

7. Emese ezért átfogalmazta a tézisét: Madách művében a tragikum (das Tragische) és a remény feszült egyensúlyban áll.

8. A dolgozatához egy előadást is megnézett a Nemzeti Színházban, hogy lássa, hogyan oldja meg ezt a rendezés.

9. A záró jelenetben a csend olyan sűrű volt, hogy Emese szerint ott valódi katarzis született.

(aufklappen)német

1. Emese untersuchte in ihrer Abschlussarbeit den Begriff der tragischen Schuld in der Tragödie des Menschen.

2. Nach Aristoteles ist der tragische Held nicht böse, sondern ein verhängnisvoller Irrtum oder Fehler stürzt ihn ins Verderben.

3. Im Zuschauer erweckt das Furcht und Mitleid, aus denen schließlich die Katharsis entsteht.

4. Emese vertrat die These, dass die Schuld von Madáchs Adam das maßlose Verlangen nach Wissen und Vollkommenheit sei.

5. Ihr Betreuer wandte ein, dass am Ende des Stückes kein Untergang stehe, sondern die Annahme des Kampfes.

6. „Mensch, kämpfe und vertraue fest!“, zitierte er den berühmten Schlusssatz.

7. Emese formulierte daher ihre These um: In Madáchs Werk stehen das Tragische und die Hoffnung in einem spannungsvollen Gleichgewicht.

8. Für ihre Arbeit sah sie sich auch eine Aufführung im Nationaltheater an, um zu sehen, wie die Inszenierung dies löst.

9. In der Schlussszene war die Stille so dicht, dass laut Emese dort eine echte Katharsis entstand.

3. Kurzgeschichte – A félremondás – Das Beiseitesprechen

1. Levente egy régi vígjátékban játszotta a ravasz szolgát, akinek sok félremondása (Beiseitesprechen) volt. – Levente spielte in einer alten Komödie den listigen Diener, der viele Beiseitesprechen hatte.

2. A félremondás olyan megszólalás, amelyet a közönség hall, de a színpadon lévő többi szereplő a konvenció szerint nem. – Das Beiseitesprechen ist eine Äußerung, die das Publikum hört, die anderen Figuren auf der Bühne aber der Konvention nach nicht.

3. A monológgal (Monolog) szemben rövid, és gyakran ironikus megjegyzést tartalmaz. – Im Gegensatz zum Monolog ist es kurz und enthält oft eine ironische Bemerkung.

4. Levente eleinte zavarban volt, mert úgy érezte, hogy kilép a jelenetből. – Levente war anfangs verlegen, weil er das Gefühl hatte, aus der Szene herauszutreten.

5. A rendező azt tanácsolta, hogy úgy nézzen a nézőkre, mintha a cinkosai lennének. – Der Regisseur riet ihm, die Zuschauer so anzusehen, als wären sie seine Komplizen.

6. Ettől kezdve a félremondások lettek az előadás legnépszerűbb pillanatai. – Von da an wurden die Beiseitesprechen zu den beliebtesten Momenten der Aufführung.

7. A nézők nevettek, mert többet tudtak, mint a színpadon becsapott úr. – Die Zuschauer lachten, weil sie mehr wussten als der auf der Bühne betrogene Herr.

8. Ezt a jelenséget a dramaturgia drámai iróniának (dramatische Ironie) nevezi. – Dieses Phänomen nennt die Dramaturgie dramatische Ironie.

9. Levente rájött, hogy a negyedik fal (vierte Wand) néha éppen akkor erős, amikor egy pillanatra kinyitjuk. – Levente erkannte, dass die vierte Wand manchmal gerade dann stark ist, wenn man sie für einen Moment öffnet.

(aufklappen)magyarul

1. Levente egy régi vígjátékban játszotta a ravasz szolgát, akinek sok félremondása (Beiseitesprechen) volt.

2. A félremondás olyan megszólalás, amelyet a közönség hall, de a színpadon lévő többi szereplő a konvenció szerint nem.

3. A monológgal (Monolog) szemben rövid, és gyakran ironikus megjegyzést tartalmaz.

4. Levente eleinte zavarban volt, mert úgy érezte, hogy kilép a jelenetből.

5. A rendező azt tanácsolta, hogy úgy nézzen a nézőkre, mintha a cinkosai lennének.

6. Ettől kezdve a félremondások lettek az előadás legnépszerűbb pillanatai.

7. A nézők nevettek, mert többet tudtak, mint a színpadon becsapott úr.

8. Ezt a jelenséget a dramaturgia drámai iróniának (dramatische Ironie) nevezi.

9. Levente rájött, hogy a negyedik fal (vierte Wand) néha éppen akkor erős, amikor egy pillanatra kinyitjuk.

(aufklappen)német

1. Levente spielte in einer alten Komödie den listigen Diener, der viele Beiseitesprechen hatte.

2. Das Beiseitesprechen ist eine Äußerung, die das Publikum hört, die anderen Figuren auf der Bühne aber der Konvention nach nicht.

3. Im Gegensatz zum Monolog ist es kurz und enthält oft eine ironische Bemerkung.

4. Levente war anfangs verlegen, weil er das Gefühl hatte, aus der Szene herauszutreten.

5. Der Regisseur riet ihm, die Zuschauer so anzusehen, als wären sie seine Komplizen.

6. Von da an wurden die Beiseitesprechen zu den beliebtesten Momenten der Aufführung.

7. Die Zuschauer lachten, weil sie mehr wussten als der auf der Bühne betrogene Herr.

8. Dieses Phänomen nennt die Dramaturgie dramatische Ironie.

9. Levente erkannte, dass die vierte Wand manchmal gerade dann stark ist, wenn man sie für einen Moment öffnet.

4. Kurzgeschichte – A commedia dell’arte – Die Commedia dell’arte

1. Egy olasz vendégrendező a főiskolásokkal a commedia dell’arte hagyományát dolgozta fel. – Ein italienischer Gastregisseur erarbeitete mit den Studierenden die Tradition der Commedia dell’arte.

2. Ez a műfaj a tizenhatodik századi Itáliában született, és állandó típusfigurákra (Typenfiguren) épül. – Diese Gattung entstand im Italien des sechzehnten Jahrhunderts und beruht auf feststehenden Typenfiguren.

3. Ott van például a fösvény öreg kereskedő, Pantalone, és a ravasz, de mindig éhes szolga, Arlecchino. – Da gibt es zum Beispiel den geizigen alten Kaufmann Pantalone und den listigen, aber stets hungrigen Diener Arlecchino.

4. A színészek félmaszkot (Halbmaske) viseltek, ezért a testükkel kellett kifejezniük az érzelmeket. – Die Schauspieler trugen Halbmasken, deshalb mussten sie die Gefühle mit dem Körper ausdrücken.

5. Nem volt kidolgozott szövegkönyv, csak egy vázlat (Szenarium / Canovaccio), amelyre rögtönöztek (improvisieren). – Es gab kein ausgearbeitetes Textbuch, nur ein Szenarium, auf dessen Grundlage sie improvisierten.

6. A begyakorolt komikus játékokat, a lazzókat (Lazzi), bármikor be lehetett illeszteni a cselekménybe. – Die eingeübten komischen Nummern, die Lazzi, konnten jederzeit in die Handlung eingefügt werden.

7. Zita, aki Colombinát játszotta, eleinte rettegett attól, hogy nincs előre megírt szövege. – Zita, die Colombina spielte, fürchtete sich anfangs davor, keinen vorgeschriebenen Text zu haben.

8. A harmadik héten azonban már olyan bátran rögtönzött, hogy a társai alig tudták követni. – In der dritten Woche improvisierte sie jedoch schon so mutig, dass ihre Partner kaum folgen konnten.

9. A vizsgaelőadás után azt mondta, hogy a maszk mögött szabadabbnak érezte magát, mint valaha. – Nach der Prüfungsaufführung sagte sie, dass sie sich hinter der Maske freier gefühlt habe als je zuvor.

(aufklappen)magyarul

1. Egy olasz vendégrendező a főiskolásokkal a commedia dell’arte hagyományát dolgozta fel.

2. Ez a műfaj a tizenhatodik századi Itáliában született, és állandó típusfigurákra (Typenfiguren) épül.

3. Ott van például a fösvény öreg kereskedő, Pantalone, és a ravasz, de mindig éhes szolga, Arlecchino.

4. A színészek félmaszkot (Halbmaske) viseltek, ezért a testükkel kellett kifejezniük az érzelmeket.

5. Nem volt kidolgozott szövegkönyv, csak egy vázlat (Szenarium / Canovaccio), amelyre rögtönöztek (improvisieren).

6. A begyakorolt komikus játékokat, a lazzókat (Lazzi), bármikor be lehetett illeszteni a cselekménybe.

7. Zita, aki Colombinát játszotta, eleinte rettegett attól, hogy nincs előre megírt szövege.

8. A harmadik héten azonban már olyan bátran rögtönzött, hogy a társai alig tudták követni.

9. A vizsgaelőadás után azt mondta, hogy a maszk mögött szabadabbnak érezte magát, mint valaha.

(aufklappen)német

1. Ein italienischer Gastregisseur erarbeitete mit den Studierenden die Tradition der Commedia dell’arte.

2. Diese Gattung entstand im Italien des sechzehnten Jahrhunderts und beruht auf feststehenden Typenfiguren.

3. Da gibt es zum Beispiel den geizigen alten Kaufmann Pantalone und den listigen, aber stets hungrigen Diener Arlecchino.

4. Die Schauspieler trugen Halbmasken, deshalb mussten sie die Gefühle mit dem Körper ausdrücken.

5. Es gab kein ausgearbeitetes Textbuch, nur ein Szenarium, auf dessen Grundlage sie improvisierten.

6. Die eingeübten komischen Nummern, die Lazzi, konnten jederzeit in die Handlung eingefügt werden.

7. Zita, die Colombina spielte, fürchtete sich anfangs davor, keinen vorgeschriebenen Text zu haben.

8. In der dritten Woche improvisierte sie jedoch schon so mutig, dass ihre Partner kaum folgen konnten.

9. Nach der Prüfungsaufführung sagte sie, dass sie sich hinter der Maske freier gefühlt habe als je zuvor.

5. Kurzgeschichte – Az epikus színház – Das epische Theater

1. Egy budapesti színház Brecht Koldusoperáját (Die Dreigroschenoper) tűzte műsorra. – Ein Budapester Theater setzte Brechts Dreigroschenoper auf den Spielplan.

2. A rendező, Szilvia, ragaszkodott az epikus színház (episches Theater) eszközeihez. – Die Regisseurin Szilvia bestand auf den Mitteln des epischen Theaters.

3. A jelenetek előtt táblákon jelent meg, mi fog történni, hogy a feszültség ne a „mi lesz?” kérdésre, hanem a „miért?”-re irányuljon. – Vor den Szenen erschien auf Tafeln, was geschehen würde, damit sich die Spannung nicht auf das „Was?“, sondern auf das „Warum?“ richtete.

4. A songok (Songs) megszakították a cselekményt, és a színészek közvetlenül a közönséghez énekeltek. – Die Songs unterbrachen die Handlung, und die Schauspieler sangen direkt zum Publikum.

5. Az elidegenítési effektus (Verfremdungseffekt) célja, hogy a néző ne élje bele magát a történetbe, hanem kritikus távolságot tartson. – Ziel des Verfremdungseffekts ist es, dass sich der Zuschauer nicht in die Geschichte einfühlt, sondern kritische Distanz wahrt.

6. A színészek ezért időnként kiléptek a szerepükből (aus der Rolle fallen), és kommentálták a saját figurájukat. – Die Schauspieler traten deshalb gelegentlich aus ihrer Rolle heraus und kommentierten ihre eigene Figur.

7. Néhány néző értetlenül nézett, mert érzelmes zenés estére számított. – Einige Zuschauer schauten verständnislos, weil sie einen gefühlvollen Musikabend erwartet hatten.

8. A szünetben azonban élénk vita alakult ki a büfében arról, ki a valódi bűnös egy igazságtalan társadalomban. – In der Pause entstand jedoch im Buffet eine lebhafte Diskussion darüber, wer in einer ungerechten Gesellschaft der wahre Schuldige ist.

9. Szilvia szerint ez volt a legnagyobb siker: a nézők nem csak tapsoltak, hanem gondolkodtak. – Laut Szilvia war das der größte Erfolg: Die Zuschauer klatschten nicht nur, sondern dachten nach.

(aufklappen)magyarul

1. Egy budapesti színház Brecht Koldusoperáját (Die Dreigroschenoper) tűzte műsorra.

2. A rendező, Szilvia, ragaszkodott az epikus színház (episches Theater) eszközeihez.

3. A jelenetek előtt táblákon jelent meg, mi fog történni, hogy a feszültség ne a „mi lesz?” kérdésre, hanem a „miért?”-re irányuljon.

4. A songok (Songs) megszakították a cselekményt, és a színészek közvetlenül a közönséghez énekeltek.

5. Az elidegenítési effektus (Verfremdungseffekt) célja, hogy a néző ne élje bele magát a történetbe, hanem kritikus távolságot tartson.

6. A színészek ezért időnként kiléptek a szerepükből (aus der Rolle fallen), és kommentálták a saját figurájukat.

7. Néhány néző értetlenül nézett, mert érzelmes zenés estére számított.

8. A szünetben azonban élénk vita alakult ki a büfében arról, ki a valódi bűnös egy igazságtalan társadalomban.

9. Szilvia szerint ez volt a legnagyobb siker: a nézők nem csak tapsoltak, hanem gondolkodtak.

(aufklappen)német

1. Ein Budapester Theater setzte Brechts Dreigroschenoper auf den Spielplan.

2. Die Regisseurin Szilvia bestand auf den Mitteln des epischen Theaters.

3. Vor den Szenen erschien auf Tafeln, was geschehen würde, damit sich die Spannung nicht auf das „Was?“, sondern auf das „Warum?“ richtete.

4. Die Songs unterbrachen die Handlung, und die Schauspieler sangen direkt zum Publikum.

5. Ziel des Verfremdungseffekts ist es, dass sich der Zuschauer nicht in die Geschichte einfühlt, sondern kritische Distanz wahrt.

6. Die Schauspieler traten deshalb gelegentlich aus ihrer Rolle heraus und kommentierten ihre eigene Figur.

7. Einige Zuschauer schauten verständnislos, weil sie einen gefühlvollen Musikabend erwartet hatten.

8. In der Pause entstand jedoch im Buffet eine lebhafte Diskussion darüber, wer in einer ungerechten Gesellschaft der wahre Schuldige ist.

9. Laut Szilvia war das der größte Erfolg: Die Zuschauer klatschten nicht nur, sondern dachten nach.

6. Kurzgeschichte – Az abszurd és a groteszk – Das Absurde und das Groteske

1. A vidéki színház Örkény István Tóték című darabját mutatta be új rendezésben. – Das Provinztheater zeigte István Örkénys Stück Familie Tót in neuer Inszenierung.

2. A darab a második világháború idején játszódik, amikor egy őrnagy a frontról egy kis faluba érkezik pihenni. – Das Stück spielt im Zweiten Weltkrieg, als ein Major von der Front in ein kleines Dorf kommt, um sich zu erholen.

3. A család mindent megtesz, hogy a kedvében járjon, mert a fiuk az őrnagy alakulatánál szolgál. – Die Familie tut alles, um ihm zu gefallen, weil ihr Sohn in der Einheit des Majors dient.

4. Az apa, Tót Lajos, éjszakákon át dobozokat hajtogat, és egyre jobban megalázzák. – Der Vater, Lajos Tót, faltet nächtelang Schachteln und wird immer mehr gedemütigt.

5. A helyzetek egyszerre nevetségesek és rémisztők, ami a groteszk (das Groteske) lényege. – Die Situationen sind zugleich lächerlich und erschreckend, was das Wesen des Grotesken ausmacht.

6. Az abszurd dráma (absurdes Drama) szereplői gyakran egy értelmetlen világ szabályainak engedelmeskednek, anélkül hogy megkérdőjeleznék őket. – Die Figuren des absurden Dramas gehorchen oft den Regeln einer sinnlosen Welt, ohne sie zu hinterfragen.

7. Erzsébet, aki az anyát játszotta, azt mondta, hogy a legnehezebb az volt, hogy ne karikatúrát, hanem valódi embert mutasson. – Erzsébet, die die Mutter spielte, sagte, das Schwierigste sei gewesen, keine Karikatur, sondern einen echten Menschen zu zeigen.

8. A közönség az első felvonásban hangosan nevetett, a végén azonban dermedt csend ült a nézőtéren. – Das Publikum lachte im ersten Akt laut, am Ende jedoch lag eisige Stille über dem Zuschauerraum.

9. A színikritikus szerint ez a nevetésből csenddé változó hangulat a magyar abszurd legfontosabb ismertetőjegye. – Laut dem Theaterkritiker ist diese vom Lachen in Stille umschlagende Stimmung das wichtigste Merkmal des ungarischen Absurden.

(aufklappen)magyarul

1. A vidéki színház Örkény István Tóték című darabját mutatta be új rendezésben.

2. A darab a második világháború idején játszódik, amikor egy őrnagy a frontról egy kis faluba érkezik pihenni.

3. A család mindent megtesz, hogy a kedvében járjon, mert a fiuk az őrnagy alakulatánál szolgál.

4. Az apa, Tót Lajos, éjszakákon át dobozokat hajtogat, és egyre jobban megalázzák.

5. A helyzetek egyszerre nevetségesek és rémisztők, ami a groteszk (das Groteske) lényege.

6. Az abszurd dráma (absurdes Drama) szereplői gyakran egy értelmetlen világ szabályainak engedelmeskednek, anélkül hogy megkérdőjeleznék őket.

7. Erzsébet, aki az anyát játszotta, azt mondta, hogy a legnehezebb az volt, hogy ne karikatúrát, hanem valódi embert mutasson.

8. A közönség az első felvonásban hangosan nevetett, a végén azonban dermedt csend ült a nézőtéren.

9. A színikritikus szerint ez a nevetésből csenddé változó hangulat a magyar abszurd legfontosabb ismertetőjegye.

(aufklappen)német

1. Das Provinztheater zeigte István Örkénys Stück Familie Tót in neuer Inszenierung.

2. Das Stück spielt im Zweiten Weltkrieg, als ein Major von der Front in ein kleines Dorf kommt, um sich zu erholen.

3. Die Familie tut alles, um ihm zu gefallen, weil ihr Sohn in der Einheit des Majors dient.

4. Der Vater, Lajos Tót, faltet nächtelang Schachteln und wird immer mehr gedemütigt.

5. Die Situationen sind zugleich lächerlich und erschreckend, was das Wesen des Grotesken ausmacht.

6. Die Figuren des absurden Dramas gehorchen oft den Regeln einer sinnlosen Welt, ohne sie zu hinterfragen.

7. Erzsébet, die die Mutter spielte, sagte, das Schwierigste sei gewesen, keine Karikatur, sondern einen echten Menschen zu zeigen.

8. Das Publikum lachte im ersten Akt laut, am Ende jedoch lag eisige Stille über dem Zuschauerraum.

9. Laut dem Theaterkritiker ist diese vom Lachen in Stille umschlagende Stimmung das wichtigste Merkmal des ungarischen Absurden.

7. Kurzgeschichte – A szubtextus – Der Subtext

1. Egy Csehov-előadás próbáin a rendező, Pál, folyton azt kérdezte a színészektől: „De mit gondolsz közben?” – Bei den Proben zu einer Tschechow-Aufführung fragte der Regisseur Pál die Schauspieler ständig: „Aber was denkst du dabei?“

2. Csehov darabjaiban a szereplők gyakran teáznak és az időjárásról beszélnek, miközben a lelkükben dráma zajlik. – In Tschechows Stücken trinken die Figuren oft Tee und reden über das Wetter, während sich in ihrer Seele ein Drama abspielt.

3. Ezt a kimondatlan réteget szubtextusnak (Subtext) nevezik. – Diese unausgesprochene Schicht nennt man Subtext.

4. Kinga, aki Mását játszotta, egy egyszerű mondatot – „Megyek, sétálok egyet” – húszféleképpen próbált el. – Kinga, die Mascha spielte, probte einen einfachen Satz – „Ich gehe ein bisschen spazieren“ – auf zwanzig verschiedene Arten.

5. Végül úgy mondta, mintha minden szóval egy szerelmi vallomást fojtana vissza. – Schließlich sprach sie ihn so, als würde sie mit jedem Wort eine Liebeserklärung unterdrücken.

6. A kamaradráma (Kammerspiel) műfaja különösen alkalmas az ilyen finom árnyalatokra, mert a nézők közel ülnek. – Die Gattung des Kammerspiels eignet sich besonders für solche feinen Nuancen, weil die Zuschauer nah sitzen.

7. Pál a szünetek (Pausen) hosszát is pontosan beállította, mert szerinte a csend néha többet mond, mint a szöveg. – Pál legte auch die Länge der Pausen genau fest, weil seiner Meinung nach die Stille manchmal mehr sagt als der Text.

8. A jellemdráma (Charakterdrama) erejét ugyanis nem a cselekmény, hanem a figurák belső élete adja. – Die Kraft des Charakterdramas kommt nämlich nicht aus der Handlung, sondern aus dem Innenleben der Figuren.

9. Az előadás után egy néző azt írta, hogy egész este „a ki nem mondott szavakat hallgatta”. – Nach der Vorstellung schrieb ein Zuschauer, er habe den ganzen Abend „den unausgesprochenen Worten zugehört“.

(aufklappen)magyarul

1. Egy Csehov-előadás próbáin a rendező, Pál, folyton azt kérdezte a színészektől: „De mit gondolsz közben?”

2. Csehov darabjaiban a szereplők gyakran teáznak és az időjárásról beszélnek, miközben a lelkükben dráma zajlik.

3. Ezt a kimondatlan réteget szubtextusnak (Subtext) nevezik.

4. Kinga, aki Mását játszotta, egy egyszerű mondatot – „Megyek, sétálok egyet” – húszféleképpen próbált el.

5. Végül úgy mondta, mintha minden szóval egy szerelmi vallomást fojtana vissza.

6. A kamaradráma (Kammerspiel) műfaja különösen alkalmas az ilyen finom árnyalatokra, mert a nézők közel ülnek.

7. Pál a szünetek (Pausen) hosszát is pontosan beállította, mert szerinte a csend néha többet mond, mint a szöveg.

8. A jellemdráma (Charakterdrama) erejét ugyanis nem a cselekmény, hanem a figurák belső élete adja.

9. Az előadás után egy néző azt írta, hogy egész este „a ki nem mondott szavakat hallgatta”.

(aufklappen)német

1. Bei den Proben zu einer Tschechow-Aufführung fragte der Regisseur Pál die Schauspieler ständig: „Aber was denkst du dabei?“

2. In Tschechows Stücken trinken die Figuren oft Tee und reden über das Wetter, während sich in ihrer Seele ein Drama abspielt.

3. Diese unausgesprochene Schicht nennt man Subtext.

4. Kinga, die Mascha spielte, probte einen einfachen Satz – „Ich gehe ein bisschen spazieren“ – auf zwanzig verschiedene Arten.

5. Schließlich sprach sie ihn so, als würde sie mit jedem Wort eine Liebeserklärung unterdrücken.

6. Die Gattung des Kammerspiels eignet sich besonders für solche feinen Nuancen, weil die Zuschauer nah sitzen.

7. Pál legte auch die Länge der Pausen genau fest, weil seiner Meinung nach die Stille manchmal mehr sagt als der Text.

8. Die Kraft des Charakterdramas kommt nämlich nicht aus der Handlung, sondern aus dem Innenleben der Figuren.

9. Nach der Vorstellung schrieb ein Zuschauer, er habe den ganzen Abend „den unausgesprochenen Worten zugehört“.

8. Kurzgeschichte – A három egység – Die drei Einheiten

1. A fiatal drámaíró, Bence, első darabját egy klasszicista szabály szerint akarta megírni. – Der junge Dramatiker Bence wollte sein erstes Stück nach einer klassizistischen Regel schreiben.

2. A francia klasszicizmus a hely egységét (Einheit des Ortes), az idő egységét (Einheit der Zeit) és a cselekmény egységét (Einheit der Handlung) követelte meg. – Die französische Klassik forderte die Einheit des Ortes, die Einheit der Zeit und die Einheit der Handlung.

3. Bence darabja ezért egyetlen panelkonyhában, egyetlen szilveszteri éjszakán játszódik. – Bences Stück spielt deshalb in einer einzigen Plattenbauküche in einer einzigen Silvesternacht.

4. Nincsenek mellékszálak (Nebenhandlungen), csak egy család, amely éjfélig kénytelen szembenézni egy régi titokkal. – Es gibt keine Nebenhandlungen, nur eine Familie, die sich bis Mitternacht einem alten Geheimnis stellen muss.

5. A dramaturg (Dramaturg) eleinte attól tartott, hogy a szigorú forma unalmassá teszi a darabot. – Die Dramaturgin befürchtete anfangs, dass die strenge Form das Stück langweilig machen würde.

6. A felolvasószínházi (szenische Lesung) bemutatón azonban kiderült, hogy a szűk tér és a ketyegő óra elviselhetetlen feszültséget teremt. – Bei der szenischen Lesung stellte sich jedoch heraus, dass der enge Raum und die tickende Uhr eine unerträgliche Spannung erzeugten.

7. A darab valós idejű (in Echtzeit) szerkezete miatt a nézők úgy érezték, mintha ők is a konyhában ülnének. – Wegen der Echtzeitstruktur des Stückes hatten die Zuschauer das Gefühl, selbst in der Küche zu sitzen.

8. Egy kamaraszínház végül befogadta a darabot, és ősbemutatót (Uraufführung) tartott belőle. – Ein Kammertheater nahm das Stück schließlich an und brachte es zur Uraufführung.

9. Bence azóta azt mondja, hogy a korlátok nem börtönt, hanem színpadot építenek a fantáziának. – Bence sagt seitdem, dass Beschränkungen der Fantasie kein Gefängnis, sondern eine Bühne bauen.

(aufklappen)magyarul

1. A fiatal drámaíró, Bence, első darabját egy klasszicista szabály szerint akarta megírni.

2. A francia klasszicizmus a hely egységét (Einheit des Ortes), az idő egységét (Einheit der Zeit) és a cselekmény egységét (Einheit der Handlung) követelte meg.

3. Bence darabja ezért egyetlen panelkonyhában, egyetlen szilveszteri éjszakán játszódik.

4. Nincsenek mellékszálak (Nebenhandlungen), csak egy család, amely éjfélig kénytelen szembenézni egy régi titokkal.

5. A dramaturg (Dramaturg) eleinte attól tartott, hogy a szigorú forma unalmassá teszi a darabot.

6. A felolvasószínházi (szenische Lesung) bemutatón azonban kiderült, hogy a szűk tér és a ketyegő óra elviselhetetlen feszültséget teremt.

7. A darab valós idejű (in Echtzeit) szerkezete miatt a nézők úgy érezték, mintha ők is a konyhában ülnének.

8. Egy kamaraszínház végül befogadta a darabot, és ősbemutatót (Uraufführung) tartott belőle.

9. Bence azóta azt mondja, hogy a korlátok nem börtönt, hanem színpadot építenek a fantáziának.

(aufklappen)német

1. Der junge Dramatiker Bence wollte sein erstes Stück nach einer klassizistischen Regel schreiben.

2. Die französische Klassik forderte die Einheit des Ortes, die Einheit der Zeit und die Einheit der Handlung.

3. Bences Stück spielt deshalb in einer einzigen Plattenbauküche in einer einzigen Silvesternacht.

4. Es gibt keine Nebenhandlungen, nur eine Familie, die sich bis Mitternacht einem alten Geheimnis stellen muss.

5. Die Dramaturgin befürchtete anfangs, dass die strenge Form das Stück langweilig machen würde.

6. Bei der szenischen Lesung stellte sich jedoch heraus, dass der enge Raum und die tickende Uhr eine unerträgliche Spannung erzeugten.

7. Wegen der Echtzeitstruktur des Stückes hatten die Zuschauer das Gefühl, selbst in der Küche zu sitzen.

8. Ein Kammertheater nahm das Stück schließlich an und brachte es zur Uraufführung.

9. Bence sagt seitdem, dass Beschränkungen der Fantasie kein Gefängnis, sondern eine Bühne bauen.

9. Kurzgeschichte – Operett és musical – Operette und Musical

1. Hédi néni, aki fiatalon operettprimadonna (Operettendiva) volt, elvitte unokáját a Budapesti Operettszínházba. – Tante Hédi, die in ihrer Jugend Operettendiva gewesen war, nahm ihre Enkelin ins Budapester Operettentheater mit.

2. A Csárdáskirálynőt (Die Csárdásfürstin) játszották, Kálmán Imre híres operettjét. – Man spielte Die Csárdásfürstin, Imre Kálmáns berühmte Operette.

3. Hédi néni elmagyarázta, hogy az operettben prózai jelenetek, dalok és táncok váltakoznak. – Tante Hédi erklärte, dass sich in der Operette Prosaszenen, Lieder und Tänze abwechseln.

4. A primadonna (Primadonna) és a bonviván (Bonvivant) mellett a szubrett (Soubrette) és a táncoskomikus (Tanzkomiker) a legfontosabb szerepkörök (Rollenfächer). – Neben der Primadonna und dem Bonvivant sind die Soubrette und der Tanzkomiker die wichtigsten Rollenfächer.

5. Az unoka, Lili, inkább a musicalt szerette, amelyben a dalok jobban beépülnek a cselekménybe. – Die Enkelin Lili mochte lieber das Musical, in dem die Lieder stärker in die Handlung eingebunden sind.

6. Hédi néni szerint azonban a musical az operett unokája, hiszen Bécsből és Budapestről vándoroltak sokan Amerikába. – Laut Tante Hédi ist das Musical jedoch der Enkel der Operette, schließlich wanderten viele aus Wien und Budapest nach Amerika aus.

7. A második felvonásban a táncoskomikus jelenete olyan mulatságos volt, hogy Lili a könnyeit törölgette. – Im zweiten Akt war die Szene des Tanzkomikers so lustig, dass Lili sich die Tränen abwischte.

8. A fináléban (Finale) a közönség a zene ütemére tapsolt, ahogy az operettszínházban szokás. – Im Finale klatschte das Publikum im Takt der Musik, wie es im Operettentheater üblich ist.

9. Hazafelé Lili elismerte, hogy talán mégsem olyan régimódi ez a műfaj, mint gondolta. – Auf dem Heimweg gab Lili zu, dass diese Gattung vielleicht doch nicht so altmodisch ist, wie sie gedacht hatte.

(aufklappen)magyarul

1. Hédi néni, aki fiatalon operettprimadonna (Operettendiva) volt, elvitte unokáját a Budapesti Operettszínházba.

2. A Csárdáskirálynőt (Die Csárdásfürstin) játszották, Kálmán Imre híres operettjét.

3. Hédi néni elmagyarázta, hogy az operettben prózai jelenetek, dalok és táncok váltakoznak.

4. A primadonna (Primadonna) és a bonviván (Bonvivant) mellett a szubrett (Soubrette) és a táncoskomikus (Tanzkomiker) a legfontosabb szerepkörök (Rollenfächer).

5. Az unoka, Lili, inkább a musicalt szerette, amelyben a dalok jobban beépülnek a cselekménybe.

6. Hédi néni szerint azonban a musical az operett unokája, hiszen Bécsből és Budapestről vándoroltak sokan Amerikába.

7. A második felvonásban a táncoskomikus jelenete olyan mulatságos volt, hogy Lili a könnyeit törölgette.

8. A fináléban (Finale) a közönség a zene ütemére tapsolt, ahogy az operettszínházban szokás.

9. Hazafelé Lili elismerte, hogy talán mégsem olyan régimódi ez a műfaj, mint gondolta.

(aufklappen)német

1. Tante Hédi, die in ihrer Jugend Operettendiva gewesen war, nahm ihre Enkelin ins Budapester Operettentheater mit.

2. Man spielte Die Csárdásfürstin, Imre Kálmáns berühmte Operette.

3. Tante Hédi erklärte, dass sich in der Operette Prosaszenen, Lieder und Tänze abwechseln.

4. Neben der Primadonna und dem Bonvivant sind die Soubrette und der Tanzkomiker die wichtigsten Rollenfächer.

5. Die Enkelin Lili mochte lieber das Musical, in dem die Lieder stärker in die Handlung eingebunden sind.

6. Laut Tante Hédi ist das Musical jedoch der Enkel der Operette, schließlich wanderten viele aus Wien und Budapest nach Amerika aus.

7. Im zweiten Akt war die Szene des Tanzkomikers so lustig, dass Lili sich die Tränen abwischte.

8. Im Finale klatschte das Publikum im Takt der Musik, wie es im Operettentheater üblich ist.

9. Auf dem Heimweg gab Lili zu, dass diese Gattung vielleicht doch nicht so altmodisch ist, wie sie gedacht hatte.

10. Kurzgeschichte – A dokumentumszínház – Das Dokumentartheater

1. Egy független társulat dokumentumszínházi (Dokumentartheater) előadást készített egy bezárt bánya egykori dolgozóiról. – Eine freie Gruppe erarbeitete eine Dokumentartheater-Aufführung über die ehemaligen Arbeiter eines geschlossenen Bergwerks.

2. A rendező, Ágnes, hónapokig interjúkat készített a bányászokkal és családjaikkal. – Die Regisseurin Ágnes führte monatelang Interviews mit den Bergleuten und ihren Familien.

3. A szövegkönyv (Textbuch) szó szerint idézte a felvételeket, ezt a módszert verbatim színháznak (Verbatim-Theater) nevezik. – Das Textbuch zitierte die Aufnahmen wörtlich; diese Methode nennt man Verbatim-Theater.

4. A színpadon néhány valódi bányász is megjelent, akik saját történetüket mesélték el. – Auf der Bühne traten auch einige echte Bergleute auf, die ihre eigene Geschichte erzählten.

5. Az ilyen szereplőket a szakma „a mindennapok szakértőinek” (Experten des Alltags) nevezi. – Solche Mitwirkenden nennt die Fachwelt „Experten des Alltags“.

6. Az előadás nem követett hagyományos drámai ívet, hanem töredékekből, vetítésekből és hangfelvételekből épült fel. – Die Aufführung folgte keinem traditionellen dramatischen Bogen, sondern setzte sich aus Fragmenten, Projektionen und Tonaufnahmen zusammen.

7. A kritikusok a posztdramatikus színház (postdramatisches Theater) egyik jellegzetes példájaként írtak róla. – Die Kritiker schrieben darüber als typisches Beispiel des postdramatischen Theaters.

8. Egy idős bányász özvegye az előadás után azt mondta, hogy most először érezte, hogy valaki meghallgatta őket. – Die Witwe eines alten Bergmanns sagte nach der Vorstellung, dass sie zum ersten Mal das Gefühl gehabt habe, dass ihnen jemand zugehört hat.

9. Ágnes szerint a dokumentumszínház feladata, hogy azoknak adjon hangot, akiket a nagy történelem elfelejtett. – Laut Ágnes ist es die Aufgabe des Dokumentartheaters, denen eine Stimme zu geben, die die große Geschichte vergessen hat.

(aufklappen)magyarul

1. Egy független társulat dokumentumszínházi (Dokumentartheater) előadást készített egy bezárt bánya egykori dolgozóiról.

2. A rendező, Ágnes, hónapokig interjúkat készített a bányászokkal és családjaikkal.

3. A szövegkönyv (Textbuch) szó szerint idézte a felvételeket, ezt a módszert verbatim színháznak (Verbatim-Theater) nevezik.

4. A színpadon néhány valódi bányász is megjelent, akik saját történetüket mesélték el.

5. Az ilyen szereplőket a szakma „a mindennapok szakértőinek” (Experten des Alltags) nevezi.

6. Az előadás nem követett hagyományos drámai ívet, hanem töredékekből, vetítésekből és hangfelvételekből épült fel.

7. A kritikusok a posztdramatikus színház (postdramatisches Theater) egyik jellegzetes példájaként írtak róla.

8. Egy idős bányász özvegye az előadás után azt mondta, hogy most először érezte, hogy valaki meghallgatta őket.

9. Ágnes szerint a dokumentumszínház feladata, hogy azoknak adjon hangot, akiket a nagy történelem elfelejtett.

(aufklappen)német

1. Eine freie Gruppe erarbeitete eine Dokumentartheater-Aufführung über die ehemaligen Arbeiter eines geschlossenen Bergwerks.

2. Die Regisseurin Ágnes führte monatelang Interviews mit den Bergleuten und ihren Familien.

3. Das Textbuch zitierte die Aufnahmen wörtlich; diese Methode nennt man Verbatim-Theater.

4. Auf der Bühne traten auch einige echte Bergleute auf, die ihre eigene Geschichte erzählten.

5. Solche Mitwirkenden nennt die Fachwelt „Experten des Alltags“.

6. Die Aufführung folgte keinem traditionellen dramatischen Bogen, sondern setzte sich aus Fragmenten, Projektionen und Tonaufnahmen zusammen.

7. Die Kritiker schrieben darüber als typisches Beispiel des postdramatischen Theaters.

8. Die Witwe eines alten Bergmanns sagte nach der Vorstellung, dass sie zum ersten Mal das Gefühl gehabt habe, dass ihnen jemand zugehört hat.

9. Laut Ágnes ist es die Aufgabe des Dokumentartheaters, denen eine Stimme zu geben, die die große Geschichte vergessen hat.