modjor.de

142 thema 14

« Zurück zu Text 2  |  Fortgeschrittener Wortschatz  |  Weiter zum Anfang: Stufe 1 »

Thema 142 – Ostern

Fortgeschrittener Wortschatz

1. a hamvazkodás (Aschenauflegung) – die Aschenauflegung

1. A hamvazkodáshoz az előző évi barkát égetik el. – Für die Aschenauflegung verbrennt man die Palmzweige des Vorjahres.

2. A hamvazkodás a nagyböjt kezdetét jelzi. – Die Aschenauflegung markiert den Beginn der Fastenzeit.

3. A hamvazkodás során a pap a mulandóságra (Vergänglichkeit) emlékeztet. – Bei der Aschenauflegung erinnert der Priester an die Vergänglichkeit.

2. a szigorú böjti nap (strenger Fasttag) – der strenge Fasttag

1. Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap a katolikus egyházban. – Aschermittwoch und Karfreitag sind in der katholischen Kirche strenge Fasttage.

2. Szigorú böjti napon csak egyszer szabad jóllakni, és tilos a húsfogyasztás. – An einem strengen Fasttag darf man sich nur einmal satt essen, und Fleisch ist verboten.

3. A szigorú böjti nap előírásai alól a betegek és az idősek felmentést kapnak. – Von den Vorschriften des strengen Fasttags sind Kranke und Ältere befreit.

3. a nagyböjti lelkigyakorlat (Fastenexerzitien) – die Fastenexerzitien

1. A nagyböjti lelkigyakorlatot általában egy meghívott pap vagy szerzetes tartja. – Die Fastenexerzitien hält in der Regel ein eingeladener Priester oder Ordensmann.

2. A lelkigyakorlat esti elmélkedésekből és csendes imából áll. – Die Exerzitien bestehen aus abendlichen Betrachtungen und stillem Gebet.

3. Sokan a nagyböjti lelkigyakorlat idején végzik el húsvéti gyónásukat. – Viele legen während der Fastenexerzitien ihre Osterbeichte ab.

4. az alamizsna (Almosen) – das Almosen

1. Az alamizsna a böjt és az ima mellett a nagyböjt harmadik pillére. – Das Almosen ist neben Fasten und Gebet die dritte Säule der Fastenzeit.

2. A megspórolt pénzt sokan alamizsnaként adják a rászorulóknak. – Das eingesparte Geld geben viele als Almosen an Bedürftige.

3. Az alamizsna ma gyakran adományt jelent egy karitatív szervezetnek. – Almosen bedeutet heute oft eine Spende an eine karitative Organisation.

5. a barkaszentelés (Palmweihe) – die Palmweihe

1. A barkaszentelés virágvasárnap a templom előtt kezdődik. – Die Palmweihe beginnt am Palmsonntag vor der Kirche.

2. Magyarországon a barkaszentelésnél fűzfaágat használnak pálmaág helyett. – In Ungarn verwendet man bei der Palmweihe Weidenzweige statt Palmzweige.

3. A barkaszentelés után a hívők körmenetben vonulnak be a templomba. – Nach der Palmweihe ziehen die Gläubigen in einer Prozession in die Kirche ein.

6. a passió (Passionsbericht) – der Passionsbericht

1. Virágvasárnap és nagypénteken a passiót szerepekre osztva olvassák fel. – Am Palmsonntag und am Karfreitag wird der Passionsbericht mit verteilten Rollen vorgelesen.

2. A nagypénteki passió mindig János evangéliumából való. – Die Karfreitagspassion stammt immer aus dem Johannesevangelium.

3. Bach passiói a passió zenei feldolgozásának csúcspontjai. – Bachs Passionen sind Höhepunkte der musikalischen Bearbeitung des Passionsberichts.

7. a krizmaszentelési mise (Chrisammesse) – die Chrisammesse

1. A krizmaszentelési misét nagycsütörtök délelőtt mutatja be a püspök. – Die Chrisammesse feiert der Bischof am Vormittag des Gründonnerstags.

2. A krizmaszentelési misén az egyházmegye papjai is jelen vannak. – Bei der Chrisammesse sind auch die Priester der Diözese anwesend.

3. A krizmaszentelési misén megszentelt olajokat egész évben használják. – Die bei der Chrisammesse geweihten Öle werden das ganze Jahr über verwendet.

8. a krizma (Chrisam) – das Chrisam

1. A krizma olívaolaj és balzsam keveréke. – Das Chrisam ist eine Mischung aus Olivenöl und Balsam.

2. A krizmával kenik meg a keresztelendőket és a bérmálkozókat. – Mit dem Chrisam werden Täuflinge und Firmlinge gesalbt.

3. A krizma illata sokak számára a templom illatát jelenti. – Der Duft des Chrisams bedeutet für viele den Duft der Kirche.

9. a betegek kenete (Krankensalbung) – die Krankensalbung

1. A betegek kenetét súlyos betegség vagy idős kor esetén szolgáltatják ki. – Die Krankensalbung wird bei schwerer Krankheit oder im hohen Alter gespendet.

2. A betegek kenetéhez szükséges olajat nagycsütörtökön szentelik meg. – Das für die Krankensalbung nötige Öl wird am Gründonnerstag geweiht.

3. Régen a betegek kenetét utolsó kenetnek nevezték. – Früher nannte man die Krankensalbung Letzte Ölung.

10. az utolsó vacsora emlékmiséje (Abendmahlsmesse) – die Messe vom letzten Abendmahl

1. Az utolsó vacsora emlékmiséjével kezdődik a szent háromnap. – Mit der Messe vom letzten Abendmahl beginnt das Triduum Sacrum.

2. Az emlékmise Glóriája alatt szólalnak meg utoljára a harangok. – Während des Gloria dieser Messe läuten die Glocken zum letzten Mal.

3. Az emlékmise része a lábmosás szertartása is. – Teil dieser Messe ist auch der Ritus der Fußwaschung.

11. az oltárfosztás (Altarentblößung) – die Altarentblößung

1. Az oltárfosztás nagycsütörtök este, a mise után történik. – Die Altarentblößung findet am Gründonnerstagabend nach der Messe statt.

2. Az oltárfosztás során minden díszt eltávolítanak az oltárról. – Bei der Altarentblößung wird aller Schmuck vom Altar entfernt.

3. Az oltárfosztás Krisztus megfosztottságát és elhagyatottságát jelképezi. – Die Altarentblößung symbolisiert die Entblößung und Verlassenheit Christi.

12. a virrasztás (Anbetungswache) – die Anbetungswache

1. Nagycsütörtök éjjel sokan virrasztanak a templomban. – In der Nacht zum Karfreitag halten viele in der Kirche Anbetungswache.

2. A virrasztás a Getszemáni-kertben imádkozó Jézusra emlékeztet. – Die Anbetungswache erinnert an den im Garten Getsemani betenden Jesus.

3. A fiatalok csoportja egész éjszakás virrasztást szervezett. – Die Jugendgruppe organisierte eine Anbetungswache die ganze Nacht hindurch.

13. a csonkamise (Messe der vorgeweihten Gaben) – die Karfreitagsliturgie (volkstümlich)

1. Nagypénteken nincs mise, csak csonkamise. – Am Karfreitag gibt es keine Messe, nur die Karfreitagsliturgie.

2. A csonkamisén előre megszentelt ostyával áldoznak. – Bei der Karfreitagsliturgie empfängt man die Kommunion mit vorher konsekrierten Hostien.

3. A csonkamise elnevezés a népnyelvből származik. – Die Bezeichnung „csonkamise“ stammt aus der Volkssprache.

14. az egyetemes könyörgések (Große Fürbitten) – die Großen Fürbitten

1. Az egyetemes könyörgések a nagypénteki szertartás részei. – Die Großen Fürbitten sind Teil der Karfreitagsliturgie.

2. Az egyetemes könyörgésekben az egész világért imádkoznak. – In den Großen Fürbitten betet man für die ganze Welt.

3. A zsidókért mondott könyörgés szövegét a huszadik században többször módosították. – Der Text der Fürbitte für die Juden wurde im zwanzigsten Jahrhundert mehrmals geändert.

15. a kereszthódolat (Kreuzverehrung) – die Kreuzverehrung

1. A kereszthódolat a nagypénteki szertartás csúcspontja. – Die Kreuzverehrung ist der Höhepunkt der Karfreitagsliturgie.

2. A kereszthódolat során a hívők térdet hajtanak vagy megcsókolják a keresztet. – Bei der Kreuzverehrung knien die Gläubigen nieder oder küssen das Kreuz.

3. A kereszthódolathoz lassan, csendben vonul előre a gyülekezet. – Zur Kreuzverehrung zieht die Gemeinde langsam und still nach vorn.

16. a szentsír (Heiliges Grab) – das Heilige Grab

1. A szentsírt virágokkal és gyertyákkal díszítik fel. – Das Heilige Grab wird mit Blumen und Kerzen geschmückt.

2. A szentsír látogatása régi nagypénteki szokás. – Der Besuch des Heiligen Grabes ist ein alter Karfreitagsbrauch.

3. Egyes templomokban a szentsír barokk díszlete évszázados. – In einigen Kirchen ist die barocke Kulisse des Heiligen Grabes Jahrhunderte alt.

17. a díszőrség (Ehrenwache) – die Ehrenwache

1. A szentsírnál díszőrség áll. – Am Heiligen Grab steht eine Ehrenwache.

2. A díszőrséget gyakran tűzoltók vagy hagyományőrző huszárok adják. – Die Ehrenwache stellen oft Feuerwehrleute oder Traditionshusaren.

3. A díszőrség tagjai óránként váltják egymást. – Die Mitglieder der Ehrenwache lösen sich stündlich ab.

18. a húsvéti vigília (Osternacht) – die Osternacht

1. A húsvéti vigília nagyszombat este, sötétedés után kezdődik. – Die Osternacht beginnt am Karsamstagabend nach Einbruch der Dunkelheit.

2. A húsvéti vigília az egyházi év legfontosabb szertartása. – Die Osternacht ist die wichtigste Feier des Kirchenjahres.

3. A vigílián gyakran felnőtteket is megkeresztelnek. – In der Osternacht werden oft auch Erwachsene getauft.

19. a tűzszentelés (Osterfeuerweihe) – die Osterfeuerweihe

1. A tűzszentelés a templom előtt, a szabadban történik. – Die Osterfeuerweihe findet vor der Kirche im Freien statt.

2. A tűzszenteléskor a pap megáldja az új tüzet. – Bei der Osterfeuerweihe segnet der Priester das neue Feuer.

3. A tűzszentelés után a megszentelt tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát. – Nach der Osterfeuerweihe wird an dem geweihten Feuer die Osterkerze entzündet.

20. a húsvéti gyertya (Osterkerze) – die Osterkerze

1. A húsvéti gyertyán az alfa és az ómega betű látható. – Auf der Osterkerze sind die Buchstaben Alpha und Omega zu sehen.

2. A húsvéti gyertya pünkösdig minden misén ég. – Die Osterkerze brennt bis Pfingsten bei jeder Messe.

3. A húsvéti gyertyát keresztelésnél és temetésnél is meggyújtják. – Die Osterkerze wird auch bei Taufen und Beerdigungen angezündet.

21. az Exsultet (Osterlob) – das Exsultet, das Osterlob

1. Az Exsultetet a diakónus énekli a húsvéti gyertya mellett. – Das Exsultet singt der Diakon neben der Osterkerze.

2. Az Exsultet a fény és a megváltás himnusza. – Das Exsultet ist der Hymnus des Lichts und der Erlösung.

3. Az Exsultet eléneklése nagy zenei felkészültséget igényel. – Das Singen des Exsultet erfordert große musikalische Vorbereitung.

22. az igeliturgia (Wortgottesdienst) – der Wortgottesdienst

1. A húsvéti vigília igeliturgiájában hét ószövetségi olvasmány szerepel. – Im Wortgottesdienst der Osternacht gibt es sieben alttestamentliche Lesungen.

2. Az igeliturgia a teremtés történetével kezdődik. – Der Wortgottesdienst beginnt mit der Schöpfungsgeschichte.

3. Kisebb plébániákon az igeliturgia olvasmányainak számát csökkenthetik. – In kleineren Pfarreien kann die Zahl der Lesungen im Wortgottesdienst verringert werden.

23. a katekumenátus (Katechumenat) – das Katechumenat

1. A felnőtt keresztelendők egy- vagy kétéves katekumenátuson vesznek részt. – Erwachsene Taufbewerber nehmen an einem ein- oder zweijährigen Katechumenat teil.

2. A katekumenátus a húsvéti vigílián, a keresztséggel zárul. – Das Katechumenat endet in der Osternacht mit der Taufe.

3. Az ősegyházban a katekumenátus akár három évig is tartott. – In der Urkirche dauerte das Katechumenat sogar bis zu drei Jahre.

24. a szent háromnap (Triduum Sacrum) – das Triduum Sacrum, die drei österlichen Tage

1. A szent háromnap nagycsütörtök estétől húsvétvasárnap estig tart. – Das Triduum Sacrum dauert vom Gründonnerstagabend bis zum Ostersonntagabend.

2. A szent háromnap liturgiája egyetlen összefüggő ünneplés. – Die Liturgie des Triduum Sacrum ist eine einzige zusammenhängende Feier.

3. A szent háromnap alatt sok templomban különleges zenei programokat tartanak. – Während des Triduum Sacrum finden in vielen Kirchen besondere Musikprogramme statt.

25. a húsvét nyolcada (Osteroktav) – die Osteroktav

1. A húsvét nyolcadának minden napja főünnepi rangú. – Jeder Tag der Osteroktav hat den Rang eines Hochfestes.

2. A húsvét nyolcada fehérvasárnappal zárul. – Die Osteroktav endet mit dem Weißen Sonntag.

3. A húsvét nyolcadában naponta felhangzik az alleluja. – In der Osteroktav erklingt täglich das Halleluja.

26. a fehérvasárnap (Weißer Sonntag) – der Weiße Sonntag

1. Fehérvasárnap a húsvét utáni első vasárnap. – Der Weiße Sonntag ist der erste Sonntag nach Ostern.

2. Nevét az újonnan megkereszteltek fehér ruhájáról kapta. – Seinen Namen erhielt er von den weißen Gewändern der Neugetauften.

3. Sok plébánián fehérvasárnap tartják az elsőáldozást. – In vielen Pfarreien findet am Weißen Sonntag die Erstkommunion statt.

27. az áldozócsütörtök (Christi Himmelfahrt) – Christi Himmelfahrt

1. Az áldozócsütörtök a húsvét utáni negyvenedik napra esik. – Christi Himmelfahrt fällt auf den vierzigsten Tag nach Ostern.

2. Magyarországon az áldozócsütörtök nem munkaszüneti nap. – In Ungarn ist Christi Himmelfahrt kein gesetzlicher Feiertag.

3. Az áldozócsütörtök neve a régi elsőáldozási szokásra utal. – Der ungarische Name des Festes verweist auf den alten Erstkommunionsbrauch.

28. a húsvétszámítás (Osterrechnung, Computus) – die Osterrechnung

1. A húsvétszámítás a csillagászat és a teológia határterülete. – Die Osterrechnung ist ein Grenzgebiet zwischen Astronomie und Theologie.

2. A húsvétszámítás táblázatait a kora középkorban Dionysius Exiguus dolgozta ki. – Die Tabellen zur Osterrechnung arbeitete im Frühmittelalter Dionysius Exiguus aus.

3. A húsvétszámítás eltérései vezettek a keleti és a nyugati húsvét különválásához. – Die Abweichungen in der Osterrechnung führten zur Trennung von östlichem und westlichem Ostern.

29. a húsvéti holdtölte (Ostervollmond) – der Ostervollmond

1. A húsvéti holdtölte a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte. – Der Ostervollmond ist der erste Vollmond nach der Frühlings-Tagundnachtgleiche.

2. A húsvéti holdtöltét táblázatok alapján, nem megfigyeléssel határozzák meg. – Der Ostervollmond wird anhand von Tabellen, nicht durch Beobachtung bestimmt.

3. Ha a húsvéti holdtölte vasárnapra esik, a húsvét a következő vasárnapra tolódik. – Fällt der Ostervollmond auf einen Sonntag, verschiebt sich Ostern auf den folgenden Sonntag.

30. az aranyszám (Goldene Zahl) – die Goldene Zahl

1. Az aranyszám az év helyét mutatja a tizenkilenc éves holdciklusban. – Die Goldene Zahl zeigt die Stelle des Jahres im neunzehnjährigen Mondzyklus an.

2. Az aranyszámot úgy kapjuk meg, hogy az évszámot elosztjuk tizenkilenccel, és a maradékhoz egyet adunk. – Die Goldene Zahl erhält man, indem man die Jahreszahl durch neunzehn teilt und zum Rest eins addiert.

3. A középkori kalendáriumokban az aranyszámot gyakran aranyfestékkel írták. – In mittelalterlichen Kalendarien schrieb man die Goldene Zahl oft mit Goldfarbe.

31. az epakta (Epakte) – die Epakte

1. Az epakta a hold korát jelzi az év egy meghatározott napján. – Die Epakte gibt das Mondalter an einem bestimmten Tag des Jahres an.

2. Az epakta ismeretében kiszámítható a húsvéti holdtölte. – Mit Kenntnis der Epakte lässt sich der Ostervollmond berechnen.

3. A Gergely-naptár bevezetésekor az epakták rendszerét is megreformálták. – Bei der Einführung des gregorianischen Kalenders wurde auch das System der Epakten reformiert.

32. a Gergely-naptár (gregorianischer Kalender) – der gregorianische Kalender

1. A Gergely-naptárt 1582-ben vezették be. – Der gregorianische Kalender wurde 1582 eingeführt.

2. Magyarország 1587-ben tért át a Gergely-naptárra. – Ungarn ging 1587 zum gregorianischen Kalender über.

3. A Gergely-naptár ma a világ legelterjedtebb polgári naptára. – Der gregorianische Kalender ist heute der weltweit verbreitetste bürgerliche Kalender.

33. a hímestojás-készítés (Ostereierverzierung) – die Ostereierverzierung

1. A hímestojás-készítés a magyar népművészet egyik legismertebb ága. – Die Ostereierverzierung ist einer der bekanntesten Zweige der ungarischen Volkskunst.

2. A hímestojás-készítés technikái tájegységenként eltérnek. – Die Techniken der Ostereierverzierung unterscheiden sich von Region zu Region.

3. A hímestojás-készítést ma népművészeti tanfolyamokon is oktatják. – Die Ostereierverzierung wird heute auch in Volkskunstkursen unterrichtet.

34. az íróka (Schreibgriffel) – der Schreibgriffel (für Wachs)

1. Az íróka egy pálcára erősített vékony fémcső. – Der Schreibgriffel ist ein an einem Stäbchen befestigtes dünnes Metallröhrchen.

2. Az írókát a gyertya lángján melegítik fel, mielőtt viaszba mártják. – Den Schreibgriffel erhitzt man an der Kerzenflamme, bevor man ihn ins Wachs taucht.

3. A jó íróka a mester legfontosabb munkaeszköze. – Ein guter Schreibgriffel ist das wichtigste Werkzeug der Meisterin.

35. a viaszos írásos technika (Wachsreservetechnik) – die Wachsreservetechnik

1. A viaszos írásos technikánál a viasz megvédi a mintát a festéktől. – Bei der Wachsreservetechnik schützt das Wachs das Muster vor der Farbe.

2. A viaszos technikával többszínű minták is készíthetők. – Mit der Wachstechnik lassen sich auch mehrfarbige Muster herstellen.

3. A viaszos írásos technika Kelet-Európa-szerte elterjedt. – Die Wachsreservetechnik ist in ganz Osteuropa verbreitet.

36. a karcolt tojás (gekratztes Ei) – das gekratzte Ei

1. A karcolt tojásnál a mintát a festékrétegből kaparják ki. – Beim gekratzten Ei wird das Muster aus der Farbschicht herausgekratzt.

2. A karcolt tojás különösen a csángók és a dunántúli falvak hagyománya. – Das gekratzte Ei ist besonders eine Tradition der Tschangos und der transdanubischen Dörfer.

3. A karcolt tojáson egy rossz mozdulatot nem lehet kijavítani. – Auf einem gekratzten Ei lässt sich eine falsche Bewegung nicht korrigieren.

37. a patkolt tojás (beschlagenes Ei) – das beschlagene Ei

1. A patkolt tojásra parányi vaspatkókat szögelnek. – Auf das beschlagene Ei nagelt man winzige Eisenhufeisen.

2. A patkolt tojás a kovácsmesterség különleges bravúrja. – Das beschlagene Ei ist ein besonderes Kunststück des Schmiedehandwerks.

3. Egy patkolt tojás elkészítése akár hetekig is eltarthat. – Die Herstellung eines beschlagenen Eis kann sogar Wochen dauern.

38. a kiszehajtás (Kisze-Austreiben) – das Kisze-Austreiben

1. A kiszehajtás a palóc falvak tavaszi szokása. – Das Kisze-Austreiben ist ein Frühlingsbrauch der Palozen-Dörfer.

2. A kiszehajtáskor a szalmabábot vízbe dobják vagy elégetik. – Beim Kisze-Austreiben wird die Strohpuppe ins Wasser geworfen oder verbrannt.

3. A kiszehajtás a tél és a betegség elűzését jelképezi. – Das Kisze-Austreiben symbolisiert die Vertreibung von Winter und Krankheit.

39. a villőzés (Villő-Umzug) – der Villő-Umzug

1. A villőzés során a lányok feldíszített zöld ágat visznek körbe a faluban. – Beim Villő-Umzug tragen die Mädchen einen geschmückten grünen Zweig durch das Dorf.

2. A villőzés a kiszehajtás párja: a tavasz behozatala. – Der Villő-Umzug ist das Gegenstück zum Kisze-Austreiben: das Hereinholen des Frühlings.

3. A villőzés énekei a jókívánságok mellett tréfás elemeket is tartalmaznak. – Die Lieder des Villő-Umzugs enthalten neben Glückwünschen auch scherzhafte Elemente.

40. a zöldágjárás (Grünzweiggang) – der Grünzweiggang

1. A zöldágjárás egy tavaszi lánykörjáték. – Der Grünzweiggang ist ein Frühlingsreigenspiel der Mädchen.

2. A zöldágjárás dallamát Kodály is feldolgozta. – Die Melodie des Grünzweiggangs hat auch Kodály bearbeitet.

3. A zöldágjárás eredetileg termékenységvarázsló jelentéssel bírt. – Der Grünzweiggang hatte ursprünglich die Bedeutung eines Fruchtbarkeitszaubers.

41. a komatálküldés (Senden der Gevatterschüssel) – das Senden der Gevatterschüssel

1. A komatálküldés fehérvasárnapi szokás volt. – Das Senden der Gevatterschüssel war ein Brauch am Weißen Sonntag.

2. A komatálküldéssel a lányok életre szóló barátságot kötöttek. – Mit dem Senden der Gevatterschüssel schlossen die Mädchen eine lebenslange Freundschaft.

3. A komatálküldés visszautasítása súlyos sértésnek számított. – Die Zurückweisung der Gevatterschüssel galt als schwere Beleidigung.

42. az emmauszjárás (Emmausgang) – der Emmausgang

1. Az emmauszjárás húsvéthétfői közös séta a határba. – Der Emmausgang ist ein gemeinsamer Spaziergang in die Feldflur am Ostermontag.

2. Az emmauszjárás az emmauszi tanítványok útjára emlékeztet. – Der Emmausgang erinnert an den Weg der Emmausjünger.

3. A német nemzetiségi falvakban az emmauszjárás ma is élő hagyomány. – In den Dörfern der deutschen Minderheit ist der Emmausgang bis heute eine lebendige Tradition.

43. az adatközlő (Gewährsperson) – die Gewährsperson

1. A néprajzkutató legfontosabb forrása az adatközlő. – Die wichtigste Quelle des Volkskundlers ist die Gewährsperson.

2. Az adatközlő nevét és életkorát minden gyűjtésnél rögzítik. – Name und Alter der Gewährsperson werden bei jeder Sammlung festgehalten.

3. Az idős adatközlők halálával sok tudás végleg elvész. – Mit dem Tod älterer Gewährspersonen geht viel Wissen endgültig verloren.

44. a terepmunka (Feldforschung) – die Feldforschung

1. A terepmunka során a kutató hosszabb ideig a vizsgált közösségben él. – Während der Feldforschung lebt der Forscher längere Zeit in der untersuchten Gemeinschaft.

2. A húsvéti szokások terepmunkája csak az ünnep idején végezhető. – Die Feldforschung zu Osterbräuchen kann nur während des Festes durchgeführt werden.

3. A terepmunka eredményeit a gyűjtőnaplóban rögzítik. – Die Ergebnisse der Feldforschung werden im Feldtagebuch festgehalten.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.