146 thema 8

---

Thema 146 – Vögel

Stufe 8 – sehr anspruchsvoll, Fachbegriffe (10 Kurzgeschichten mit je 9 Sätzen)

1. Kurzgeschichte – A tollak típusai – Die Federtypen

1. Egy biológiaórán Szűcs tanár úr egy kitömött egerészölyvet és egy doboz tollat tett az asztalra. – In einer Biologiestunde legte Herr Szűcs einen ausgestopften Mäusebussard und eine Schachtel Federn auf den Tisch.

2. Először a hosszú, merev szárnytollakat mutatta meg, amelyeket evezőtollaknak (Schwungfedern) nevezünk. – Zuerst zeigte er die langen, steifen Flügelfedern, die man Schwungfedern nennt.

3. Elmagyarázta, hogy az evezőtollak biztosítják a felhajtóerőt és a tolóerőt repülés közben. – Er erklärte, dass die Schwungfedern beim Fliegen für Auftrieb und Vortrieb sorgen.

4. A farok tollait kormánytollaknak (Steuerfedern) hívják, mert ezekkel irányít és fékez a madár. – Die Schwanzfedern nennt man Steuerfedern, weil der Vogel mit ihnen lenkt und bremst.

5. A test nagy részét a fedőtollak (Deckfedern) borítják, amelyek a madár alakját és színét adják. – Den größten Teil des Körpers bedecken die Deckfedern, die dem Vogel seine Form und Farbe geben.

6. Alattuk helyezkednek el a puha pehelytollak (Daunenfedern), amelyek a hőszigetelésért felelnek. – Darunter befinden sich die weichen Daunenfedern, die für die Wärmeisolierung zuständig sind.

7. A tanár mikroszkóp alá tett egy tollat, hogy a diákok lássák a tollszár (Federkiel), a tollágak (Äste) és az egymásba kapaszkodó sugarak (Strahlen) szerkezetét. – Der Lehrer legte eine Feder unter das Mikroskop, damit die Schüler die Struktur von Federkiel, Ästen und den ineinandergreifenden Strahlen sehen konnten.

8. A sugarakon apró horgocskák (Häkchen) vannak, amelyek a tollat egységes, légzáró felületté fűzik össze. – An den Strahlen befinden sich winzige Häkchen, die die Feder zu einer einheitlichen, luftdichten Fläche verbinden.

9. Az egyik diák megjegyezte, hogy a toll olyan, mint egy természetes tépőzár, és a tanár elismerően bólintott. – Einer der Schüler bemerkte, dass die Feder wie ein natürlicher Klettverschluss sei, und der Lehrer nickte anerkennend.

(aufklappen)magyarul

1. Egy biológiaórán Szűcs tanár úr egy kitömött egerészölyvet és egy doboz tollat tett az asztalra.

2. Először a hosszú, merev szárnytollakat mutatta meg, amelyeket evezőtollaknak (Schwungfedern) nevezünk.

3. Elmagyarázta, hogy az evezőtollak biztosítják a felhajtóerőt és a tolóerőt repülés közben.

4. A farok tollait kormánytollaknak (Steuerfedern) hívják, mert ezekkel irányít és fékez a madár.

5. A test nagy részét a fedőtollak (Deckfedern) borítják, amelyek a madár alakját és színét adják.

6. Alattuk helyezkednek el a puha pehelytollak (Daunenfedern), amelyek a hőszigetelésért felelnek.

7. A tanár mikroszkóp alá tett egy tollat, hogy a diákok lássák a tollszár (Federkiel), a tollágak (Äste) és az egymásba kapaszkodó sugarak (Strahlen) szerkezetét.

8. A sugarakon apró horgocskák (Häkchen) vannak, amelyek a tollat egységes, légzáró felületté fűzik össze.

9. Az egyik diák megjegyezte, hogy a toll olyan, mint egy természetes tépőzár, és a tanár elismerően bólintott.

(aufklappen)német

1. In einer Biologiestunde legte Herr Szűcs einen ausgestopften Mäusebussard und eine Schachtel Federn auf den Tisch.

2. Zuerst zeigte er die langen, steifen Flügelfedern, die man Schwungfedern nennt.

3. Er erklärte, dass die Schwungfedern beim Fliegen für Auftrieb und Vortrieb sorgen.

4. Die Schwanzfedern nennt man Steuerfedern, weil der Vogel mit ihnen lenkt und bremst.

5. Den größten Teil des Körpers bedecken die Deckfedern, die dem Vogel seine Form und Farbe geben.

6. Darunter befinden sich die weichen Daunenfedern, die für die Wärmeisolierung zuständig sind.

7. Der Lehrer legte eine Feder unter das Mikroskop, damit die Schüler die Struktur von Federkiel, Ästen und den ineinandergreifenden Strahlen sehen konnten.

8. An den Strahlen befinden sich winzige Häkchen, die die Feder zu einer einheitlichen, luftdichten Fläche verbinden.

9. Einer der Schüler bemerkte, dass die Feder wie ein natürlicher Klettverschluss sei, und der Lehrer nickte anerkennend.

2. Kurzgeschichte – A madár csontváza – Das Vogelskelett

1. A Magyar Természettudományi Múzeumban Panni egy hattyú csontvázát nézte csodálkozva. – Im Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museum betrachtete Panni staunend das Skelett eines Schwans.

2. A múzeumpedagógus elmagyarázta, hogy sok madárcsont belül üreges és légtartalmú, ezért légtartalmú csontoknak (pneumatisierte Knochen) nevezik őket. – Der Museumspädagoge erklärte, dass viele Vogelknochen innen hohl und lufthaltig sind und deshalb pneumatisierte Knochen genannt werden.

3. A csontok belsejét vékony merevítő lécek (Knochenbälkchen) erősítik, így könnyűek, mégis szilárdak. – Das Innere der Knochen wird durch dünne Knochenbälkchen verstärkt, sodass sie leicht und dennoch stabil sind.

4. Ezután a mellkas közepén lévő nagy, hajó gerincére emlékeztető csontlemezre mutatott, a mellcsonttarajra (Brustbeinkamm). – Danach zeigte er auf die große, an einen Schiffskiel erinnernde Knochenplatte in der Mitte des Brustkorbs, den Brustbeinkamm.

5. Ehhez tapadnak a hatalmas repülőizmok, amelyek a madár testtömegének jelentős részét teszik ki. – An ihm setzen die mächtigen Flugmuskeln an, die einen erheblichen Teil der Körpermasse des Vogels ausmachen.

6. A két kulcscsont összenőve alkotja a villacsontot (Gabelbein / Furcula), amely rugóként működik a szárnycsapások során. – Die beiden zusammengewachsenen Schlüsselbeine bilden das Gabelbein, das bei den Flügelschlägen wie eine Feder wirkt.

7. Panni megkérdezte, miért nincs a futómadaraknak ilyen tarajuk. – Panni fragte, warum die Laufvögel keinen solchen Kamm haben.

8. A pedagógus elmondta, hogy a struccnál és rokonainál a mellcsonttaraj hiányzik, mert nem repülnek, így nincs szükségük nagy repülőizmokra. – Der Pädagoge erklärte, dass beim Strauß und seinen Verwandten der Brustbeinkamm fehlt, weil sie nicht fliegen und deshalb keine großen Flugmuskeln brauchen.

9. Panni ekkor értette meg, hogy a madár teste minden részletében a repüléshez alkalmazkodott. – Da verstand Panni, dass der Körper des Vogels in jeder Einzelheit an das Fliegen angepasst ist.

(aufklappen)magyarul

1. A Magyar Természettudományi Múzeumban Panni egy hattyú csontvázát nézte csodálkozva.

2. A múzeumpedagógus elmagyarázta, hogy sok madárcsont belül üreges és légtartalmú, ezért légtartalmú csontoknak (pneumatisierte Knochen) nevezik őket.

3. A csontok belsejét vékony merevítő lécek (Knochenbälkchen) erősítik, így könnyűek, mégis szilárdak.

4. Ezután a mellkas közepén lévő nagy, hajó gerincére emlékeztető csontlemezre mutatott, a mellcsonttarajra (Brustbeinkamm).

5. Ehhez tapadnak a hatalmas repülőizmok, amelyek a madár testtömegének jelentős részét teszik ki.

6. A két kulcscsont összenőve alkotja a villacsontot (Gabelbein / Furcula), amely rugóként működik a szárnycsapások során.

7. Panni megkérdezte, miért nincs a futómadaraknak ilyen tarajuk.

8. A pedagógus elmondta, hogy a struccnál és rokonainál a mellcsonttaraj hiányzik, mert nem repülnek, így nincs szükségük nagy repülőizmokra.

9. Panni ekkor értette meg, hogy a madár teste minden részletében a repüléshez alkalmazkodott.

(aufklappen)német

1. Im Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museum betrachtete Panni staunend das Skelett eines Schwans.

2. Der Museumspädagoge erklärte, dass viele Vogelknochen innen hohl und lufthaltig sind und deshalb pneumatisierte Knochen genannt werden.

3. Das Innere der Knochen wird durch dünne Knochenbälkchen verstärkt, sodass sie leicht und dennoch stabil sind.

4. Danach zeigte er auf die große, an einen Schiffskiel erinnernde Knochenplatte in der Mitte des Brustkorbs, den Brustbeinkamm.

5. An ihm setzen die mächtigen Flugmuskeln an, die einen erheblichen Teil der Körpermasse des Vogels ausmachen.

6. Die beiden zusammengewachsenen Schlüsselbeine bilden das Gabelbein, das bei den Flügelschlägen wie eine Feder wirkt.

7. Panni fragte, warum die Laufvögel keinen solchen Kamm haben.

8. Der Pädagoge erklärte, dass beim Strauß und seinen Verwandten der Brustbeinkamm fehlt, weil sie nicht fliegen und deshalb keine großen Flugmuskeln brauchen.

9. Da verstand Panni, dass der Körper des Vogels in jeder Einzelheit an das Fliegen angepasst ist.

3. Kurzgeschichte – Az emésztőrendszer – Das Verdauungssystem

1. Egy baromfiudvaron Dr. Balogh állatorvos egy tyúk boncolásával mutatta be a hallgatóinak a madarak emésztését. – Auf einem Geflügelhof zeigte die Tierärztin Dr. Balogh ihren Studierenden anhand der Sektion eines Huhns die Verdauung der Vögel.

2. Elsőként a nyelőcső kitágult részét, a begyet (Kropf) mutatta meg, ahol a táplálék átmenetileg tárolódik és megpuhul. – Als Erstes zeigte sie die erweiterte Stelle der Speiseröhre, den Kropf, in dem die Nahrung vorübergehend gespeichert und aufgeweicht wird.

3. A madaraknak nincs foguk, ezért a táplálék darabolása más módon történik. – Vögel haben keine Zähne, deshalb wird die Nahrung auf andere Weise zerkleinert.

4. A begy után következik a mirigyes gyomor (Drüsenmagen), amely emésztőnedveket termel. – Nach dem Kropf folgt der Drüsenmagen, der Verdauungssäfte produziert.

5. Ezt követi a vastag falú, izmos zúzógyomor (Muskelmagen), amely őrlőmalomként működik. – Darauf folgt der dickwandige, muskulöse Muskelmagen, der wie eine Mühle arbeitet.

6. A hallgatók meglepődve látták, hogy a zúzógyomorban apró kavicsok, úgynevezett zúzókövek (Magensteine) vannak. – Die Studierenden sahen überrascht, dass sich im Muskelmagen kleine Steinchen befanden, sogenannte Magensteine.

7. A doktornő elmagyarázta, hogy a madár szándékosan nyeli le ezeket, hogy segítsenek a magvak összezúzásában. – Die Ärztin erklärte, dass der Vogel diese absichtlich verschluckt, damit sie beim Zerreiben der Samen helfen.

8. A bél végén a kloáka (Kloake) található, amelyen keresztül az ürülék, a vizelet és a tojás is távozik. – Am Ende des Darms befindet sich die Kloake, durch die Kot, Harn und auch das Ei ausgeschieden werden.

9. Az egyik hallgató megjegyezte, hogy most már érti, miért szórnak a gazdák apró kavicsot a tyúkok elé. – Einer der Studierenden bemerkte, dass er jetzt verstehe, warum die Bauern den Hühnern feinen Kies hinstreuen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy baromfiudvaron Dr. Balogh állatorvos egy tyúk boncolásával mutatta be a hallgatóinak a madarak emésztését.

2. Elsőként a nyelőcső kitágult részét, a begyet (Kropf) mutatta meg, ahol a táplálék átmenetileg tárolódik és megpuhul.

3. A madaraknak nincs foguk, ezért a táplálék darabolása más módon történik.

4. A begy után következik a mirigyes gyomor (Drüsenmagen), amely emésztőnedveket termel.

5. Ezt követi a vastag falú, izmos zúzógyomor (Muskelmagen), amely őrlőmalomként működik.

6. A hallgatók meglepődve látták, hogy a zúzógyomorban apró kavicsok, úgynevezett zúzókövek (Magensteine) vannak.

7. A doktornő elmagyarázta, hogy a madár szándékosan nyeli le ezeket, hogy segítsenek a magvak összezúzásában.

8. A bél végén a kloáka (Kloake) található, amelyen keresztül az ürülék, a vizelet és a tojás is távozik.

9. Az egyik hallgató megjegyezte, hogy most már érti, miért szórnak a gazdák apró kavicsot a tyúkok elé.

(aufklappen)német

1. Auf einem Geflügelhof zeigte die Tierärztin Dr. Balogh ihren Studierenden anhand der Sektion eines Huhns die Verdauung der Vögel.

2. Als Erstes zeigte sie die erweiterte Stelle der Speiseröhre, den Kropf, in dem die Nahrung vorübergehend gespeichert und aufgeweicht wird.

3. Vögel haben keine Zähne, deshalb wird die Nahrung auf andere Weise zerkleinert.

4. Nach dem Kropf folgt der Drüsenmagen, der Verdauungssäfte produziert.

5. Darauf folgt der dickwandige, muskulöse Muskelmagen, der wie eine Mühle arbeitet.

6. Die Studierenden sahen überrascht, dass sich im Muskelmagen kleine Steinchen befanden, sogenannte Magensteine.

7. Die Ärztin erklärte, dass der Vogel diese absichtlich verschluckt, damit sie beim Zerreiben der Samen helfen.

8. Am Ende des Darms befindet sich die Kloake, durch die Kot, Harn und auch das Ei ausgeschieden werden.

9. Einer der Studierenden bemerkte, dass er jetzt verstehe, warum die Bauern den Hühnern feinen Kies hinstreuen.

4. Kurzgeschichte – A légzsákok – Die Luftsäcke

1. Egy hegymászó, Bartos Zoltán, a Himalájában látott egy csapat lúdat, amely a legmagasabb csúcsok fölött repült át. – Ein Bergsteiger, Zoltán Bartos, sah im Himalaja einen Schwarm Gänse, der über die höchsten Gipfel hinwegflog.

2. Hazatérve felkereste egy ornitológus barátját, hogy megtudja, hogyan lehetséges ez a ritka levegőben. – Nach seiner Rückkehr suchte er einen befreundeten Ornithologen auf, um zu erfahren, wie das in der dünnen Luft möglich ist.

3. A barátja elmagyarázta, hogy a madarak tüdeje mellett légzsákok (Luftsäcke) is vannak, amelyek a test nagy részét kitöltik. – Der Freund erklärte ihm, dass Vögel neben der Lunge auch Luftsäcke haben, die einen großen Teil des Körpers ausfüllen.

4. A légzsákok fújtatóként működnek, és a levegőt mindig egy irányban áramoltatják át a tüdőn. – Die Luftsäcke funktionieren wie ein Blasebalg und leiten die Luft immer in eine Richtung durch die Lunge.

5. Ezt az egyirányú légáramlást (unidirektionaler Luftstrom) az emlősök tüdeje nem ismeri. – Diesen unidirektionalen Luftstrom kennt die Lunge der Säugetiere nicht.

6. Így a madár belégzéskor és kilégzéskor is friss, oxigéndús levegőhöz jut. – So erhält der Vogel sowohl beim Ein- als auch beim Ausatmen frische, sauerstoffreiche Luft.

7. A légzsákok ráadásul a csontok üregeibe is benyúlnak, és segítenek a test hűtésében. – Die Luftsäcke reichen zudem bis in die Hohlräume der Knochen und helfen bei der Kühlung des Körpers.

8. Zoltán elcsodálkozott, hogy egy madár légzése mennyivel hatékonyabb az övénél. – Zoltán staunte darüber, wie viel effizienter die Atmung eines Vogels ist als seine eigene.

9. Nevetve megjegyezte, hogy a következő expedíciójára szívesen kölcsönvenne egy pár légzsákot. – Lachend bemerkte er, dass er sich für seine nächste Expedition gern ein Paar Luftsäcke ausleihen würde.

(aufklappen)magyarul

1. Egy hegymászó, Bartos Zoltán, a Himalájában látott egy csapat lúdat, amely a legmagasabb csúcsok fölött repült át.

2. Hazatérve felkereste egy ornitológus barátját, hogy megtudja, hogyan lehetséges ez a ritka levegőben.

3. A barátja elmagyarázta, hogy a madarak tüdeje mellett légzsákok (Luftsäcke) is vannak, amelyek a test nagy részét kitöltik.

4. A légzsákok fújtatóként működnek, és a levegőt mindig egy irányban áramoltatják át a tüdőn.

5. Ezt az egyirányú légáramlást (unidirektionaler Luftstrom) az emlősök tüdeje nem ismeri.

6. Így a madár belégzéskor és kilégzéskor is friss, oxigéndús levegőhöz jut.

7. A légzsákok ráadásul a csontok üregeibe is benyúlnak, és segítenek a test hűtésében.

8. Zoltán elcsodálkozott, hogy egy madár légzése mennyivel hatékonyabb az övénél.

9. Nevetve megjegyezte, hogy a következő expedíciójára szívesen kölcsönvenne egy pár légzsákot.

(aufklappen)német

1. Ein Bergsteiger, Zoltán Bartos, sah im Himalaja einen Schwarm Gänse, der über die höchsten Gipfel hinwegflog.

2. Nach seiner Rückkehr suchte er einen befreundeten Ornithologen auf, um zu erfahren, wie das in der dünnen Luft möglich ist.

3. Der Freund erklärte ihm, dass Vögel neben der Lunge auch Luftsäcke haben, die einen großen Teil des Körpers ausfüllen.

4. Die Luftsäcke funktionieren wie ein Blasebalg und leiten die Luft immer in eine Richtung durch die Lunge.

5. Diesen unidirektionalen Luftstrom kennt die Lunge der Säugetiere nicht.

6. So erhält der Vogel sowohl beim Ein- als auch beim Ausatmen frische, sauerstoffreiche Luft.

7. Die Luftsäcke reichen zudem bis in die Hohlräume der Knochen und helfen bei der Kühlung des Körpers.

8. Zoltán staunte darüber, wie viel effizienter die Atmung eines Vogels ist als seine eigene.

9. Lachend bemerkte er, dass er sich für seine nächste Expedition gern ein Paar Luftsäcke ausleihen würde.

5. Kurzgeschichte – Az alsó gége – Die Syrinx

1. Egy zenetanár, Rácz Andrea, a nádasban felvett madárhangok alapján kompozíciót írt. – Eine Musiklehrerin, Andrea Rácz, schrieb eine Komposition auf der Grundlage von Vogelstimmen, die sie im Schilf aufgenommen hatte.

2. Feltűnt neki, hogy egyes madarak egyszerre két különböző hangot is képesek kiadni. – Ihr fiel auf, dass manche Vögel gleichzeitig zwei verschiedene Töne erzeugen können.

3. Egy ornitológus elmagyarázta neki, hogy a madarak hangképző szerve nem a gége, hanem az alsó gége, más néven szirinx (Syrinx). – Ein Ornithologe erklärte ihr, dass das Stimmorgan der Vögel nicht der Kehlkopf ist, sondern die Syrinx, der sogenannte untere Kehlkopf.

4. A szirinx a légcső elágazásánál, a két hörgő találkozásánál helyezkedik el. – Die Syrinx befindet sich an der Gabelung der Luftröhre, wo die beiden Bronchien zusammentreffen.

5. Mivel mindkét oldalon külön hangképző membránok vannak, a madár két hangforrást is irányíthat egymástól függetlenül. – Da auf beiden Seiten eigene Stimmmembranen vorhanden sind, kann der Vogel zwei Tonquellen unabhängig voneinander steuern.

6. Az ornitológus azt is elmondta, hogy a szakirodalom megkülönbözteti az éneket (Gesang) és a hívóhangot (Ruf). – Der Ornithologe sagte auch, dass die Fachliteratur zwischen Gesang und Ruf unterscheidet.

7. Az ének általában hosszabb, összetettebb, és főleg a territórium jelzésére és a párválasztásra szolgál. – Der Gesang ist meist länger und komplexer und dient vor allem der Revierabgrenzung und der Partnerwahl.

8. A hívóhang ezzel szemben rövid, és például veszélyre figyelmeztet vagy a csapat összetartását segíti. – Der Ruf dagegen ist kurz und warnt zum Beispiel vor Gefahr oder hilft, den Schwarm zusammenzuhalten.

9. Andrea a darabjában végül egy nádirigó énekét és egy szarka riasztóhangját állította párbeszédbe. – Andrea ließ in ihrem Stück schließlich den Gesang eines Drosselrohrsängers und den Warnruf einer Elster in einen Dialog treten.

(aufklappen)magyarul

1. Egy zenetanár, Rácz Andrea, a nádasban felvett madárhangok alapján kompozíciót írt.

2. Feltűnt neki, hogy egyes madarak egyszerre két különböző hangot is képesek kiadni.

3. Egy ornitológus elmagyarázta neki, hogy a madarak hangképző szerve nem a gége, hanem az alsó gége, más néven szirinx (Syrinx).

4. A szirinx a légcső elágazásánál, a két hörgő találkozásánál helyezkedik el.

5. Mivel mindkét oldalon külön hangképző membránok vannak, a madár két hangforrást is irányíthat egymástól függetlenül.

6. Az ornitológus azt is elmondta, hogy a szakirodalom megkülönbözteti az éneket (Gesang) és a hívóhangot (Ruf).

7. Az ének általában hosszabb, összetettebb, és főleg a territórium jelzésére és a párválasztásra szolgál.

8. A hívóhang ezzel szemben rövid, és például veszélyre figyelmeztet vagy a csapat összetartását segíti.

9. Andrea a darabjában végül egy nádirigó énekét és egy szarka riasztóhangját állította párbeszédbe.

(aufklappen)német

1. Eine Musiklehrerin, Andrea Rácz, schrieb eine Komposition auf der Grundlage von Vogelstimmen, die sie im Schilf aufgenommen hatte.

2. Ihr fiel auf, dass manche Vögel gleichzeitig zwei verschiedene Töne erzeugen können.

3. Ein Ornithologe erklärte ihr, dass das Stimmorgan der Vögel nicht der Kehlkopf ist, sondern die Syrinx, der sogenannte untere Kehlkopf.

4. Die Syrinx befindet sich an der Gabelung der Luftröhre, wo die beiden Bronchien zusammentreffen.

5. Da auf beiden Seiten eigene Stimmmembranen vorhanden sind, kann der Vogel zwei Tonquellen unabhängig voneinander steuern.

6. Der Ornithologe sagte auch, dass die Fachliteratur zwischen Gesang und Ruf unterscheidet.

7. Der Gesang ist meist länger und komplexer und dient vor allem der Revierabgrenzung und der Partnerwahl.

8. Der Ruf dagegen ist kurz und warnt zum Beispiel vor Gefahr oder hilft, den Schwarm zusammenzuhalten.

9. Andrea ließ in ihrem Stück schließlich den Gesang eines Drosselrohrsängers und den Warnruf einer Elster in einen Dialog treten.

6. Kurzgeschichte – Az érzékszervek – Die Sinnesorgane

1. Egy éjszakai túrán Kovács Márton túravezető egy gyöngybagoly vadászatát mutatta meg a résztvevőknek. – Bei einer Nachtwanderung zeigte der Wanderführer Márton Kovács den Teilnehmern die Jagd einer Schleiereule.

2. Elmagyarázta, hogy a bagoly arcát körülvevő tollkorona, az úgynevezett fátyolkoszorú (Gesichtsschleier) parabolaantennaként gyűjti a hangot. – Er erklärte, dass der Federkranz um das Gesicht der Eule, der sogenannte Gesichtsschleier, den Schall wie eine Parabolantenne sammelt.

3. Sok bagolyfajnál a két fülnyílás aszimmetrikusan (asymmetrisch) helyezkedik el, az egyik magasabban, mint a másik. – Bei vielen Eulenarten liegen die beiden Ohröffnungen asymmetrisch, die eine höher als die andere.

4. Ennek köszönhetően a bagoly teljes sötétségben is pontosan be tudja mérni a zsákmány helyét. – Dadurch kann die Eule auch in völliger Dunkelheit die Position der Beute genau bestimmen.

5. A nappali ragadozó madaraknál viszont a látás a legfontosabb érzék. – Bei den tagaktiven Greifvögeln ist dagegen das Sehen der wichtigste Sinn.

6. A sas szemében kettős látógödör (Sehgrube / Fovea) található, amely rendkívül éles látást tesz lehetővé. – Im Auge des Adlers befindet sich eine doppelte Sehgrube, die ein außerordentlich scharfes Sehen ermöglicht.

7. Sok madár ráadásul az ultraibolya fényt (UV-Licht) is érzékeli, amelyet az ember nem lát. – Viele Vögel nehmen außerdem ultraviolettes Licht wahr, das der Mensch nicht sieht.

8. Márton elmondta, hogy egyes tollazati mintázatok csak UV-fényben láthatók, így a madarak egymást egészen másnak látják, mint mi őket. – Márton erzählte, dass manche Gefiedermuster nur im UV-Licht sichtbar sind, sodass die Vögel einander ganz anders sehen als wir sie.

9. A résztvevők elgondolkodtak azon, mennyi minden rejtve marad előttünk a madarak világából. – Die Teilnehmer dachten darüber nach, wie vieles uns aus der Welt der Vögel verborgen bleibt.

(aufklappen)magyarul

1. Egy éjszakai túrán Kovács Márton túravezető egy gyöngybagoly vadászatát mutatta meg a résztvevőknek.

2. Elmagyarázta, hogy a bagoly arcát körülvevő tollkorona, az úgynevezett fátyolkoszorú (Gesichtsschleier) parabolaantennaként gyűjti a hangot.

3. Sok bagolyfajnál a két fülnyílás aszimmetrikusan (asymmetrisch) helyezkedik el, az egyik magasabban, mint a másik.

4. Ennek köszönhetően a bagoly teljes sötétségben is pontosan be tudja mérni a zsákmány helyét.

5. A nappali ragadozó madaraknál viszont a látás a legfontosabb érzék.

6. A sas szemében kettős látógödör (Sehgrube / Fovea) található, amely rendkívül éles látást tesz lehetővé.

7. Sok madár ráadásul az ultraibolya fényt (UV-Licht) is érzékeli, amelyet az ember nem lát.

8. Márton elmondta, hogy egyes tollazati mintázatok csak UV-fényben láthatók, így a madarak egymást egészen másnak látják, mint mi őket.

9. A résztvevők elgondolkodtak azon, mennyi minden rejtve marad előttünk a madarak világából.

(aufklappen)német

1. Bei einer Nachtwanderung zeigte der Wanderführer Márton Kovács den Teilnehmern die Jagd einer Schleiereule.

2. Er erklärte, dass der Federkranz um das Gesicht der Eule, der sogenannte Gesichtsschleier, den Schall wie eine Parabolantenne sammelt.

3. Bei vielen Eulenarten liegen die beiden Ohröffnungen asymmetrisch, die eine höher als die andere.

4. Dadurch kann die Eule auch in völliger Dunkelheit die Position der Beute genau bestimmen.

5. Bei den tagaktiven Greifvögeln ist dagegen das Sehen der wichtigste Sinn.

6. Im Auge des Adlers befindet sich eine doppelte Sehgrube, die ein außerordentlich scharfes Sehen ermöglicht.

7. Viele Vögel nehmen außerdem ultraviolettes Licht wahr, das der Mensch nicht sieht.

8. Márton erzählte, dass manche Gefiedermuster nur im UV-Licht sichtbar sind, sodass die Vögel einander ganz anders sehen als wir sie.

9. Die Teilnehmer dachten darüber nach, wie vieles uns aus der Welt der Vögel verborgen bleibt.

7. Kurzgeschichte – A tollápolás – Die Gefiederpflege

1. Egy madármentő állomáson Lakatos Nóra egy olajos tollú vadkacsát kapott ápolásra. – In einer Vogelauffangstation bekam Nóra Lakatos eine Stockente mit öligem Gefieder zur Pflege.

2. Elmagyarázta a gyakornoknak, hogy a vízimadarak farktöve fölött egy faggyúmirigy, a farmirigy (Bürzeldrüse) található. – Sie erklärte der Praktikantin, dass sich bei Wasservögeln über der Schwanzwurzel eine Talgdrüse befindet, die Bürzeldrüse.

3. A madár a csőrével ebből a mirigyből olajos váladékot visz fel a tollaira. – Mit dem Schnabel trägt der Vogel aus dieser Drüse ein öliges Sekret auf seine Federn auf.

4. Ez a folyamat, a tollászkodás (Gefiederputzen), vízhatlanná és rugalmassá teszi a tollazatot. – Dieser Vorgang, das Gefiederputzen, macht das Gefieder wasserabweisend und geschmeidig.

5. Ha azonban kőolaj kerül a tollakra, a horgocskák összetapadnak, és a tollazat elveszíti szigetelőképességét. – Wenn jedoch Erdöl auf die Federn gelangt, verkleben die Häkchen, und das Gefieder verliert seine Isolierfähigkeit.

6. Az olajos madár kihűl, és a vízen sem képes fennmaradni. – Ein verölter Vogel kühlt aus und kann sich auch nicht mehr auf dem Wasser halten.

7. Nóra langyos vízzel és enyhe mosogatószerrel többször átmosta a kacsát, majd meleg helyen szárította. – Nóra wusch die Ente mehrmals mit lauwarmem Wasser und mildem Spülmittel und trocknete sie dann an einem warmen Ort.

8. Elmondta, hogy egyes szárazföldi madarak porfürdővel (Staubbad) vagy hangyafürdővel (Einemsen) ápolják a tollaikat és űzik el az élősködőket. – Sie erzählte, dass manche Landvögel ihr Gefieder mit einem Staubbad oder durch Einemsen pflegen und Parasiten vertreiben.

9. Két hét múlva a kacsa tollazata újra vízhatlan lett, és szabadon engedhették a tavon. – Nach zwei Wochen war das Gefieder der Ente wieder wasserdicht, und man konnte sie auf dem See freilassen.

(aufklappen)magyarul

1. Egy madármentő állomáson Lakatos Nóra egy olajos tollú vadkacsát kapott ápolásra.

2. Elmagyarázta a gyakornoknak, hogy a vízimadarak farktöve fölött egy faggyúmirigy, a farmirigy (Bürzeldrüse) található.

3. A madár a csőrével ebből a mirigyből olajos váladékot visz fel a tollaira.

4. Ez a folyamat, a tollászkodás (Gefiederputzen), vízhatlanná és rugalmassá teszi a tollazatot.

5. Ha azonban kőolaj kerül a tollakra, a horgocskák összetapadnak, és a tollazat elveszíti szigetelőképességét.

6. Az olajos madár kihűl, és a vízen sem képes fennmaradni.

7. Nóra langyos vízzel és enyhe mosogatószerrel többször átmosta a kacsát, majd meleg helyen szárította.

8. Elmondta, hogy egyes szárazföldi madarak porfürdővel (Staubbad) vagy hangyafürdővel (Einemsen) ápolják a tollaikat és űzik el az élősködőket.

9. Két hét múlva a kacsa tollazata újra vízhatlan lett, és szabadon engedhették a tavon.

(aufklappen)német

1. In einer Vogelauffangstation bekam Nóra Lakatos eine Stockente mit öligem Gefieder zur Pflege.

2. Sie erklärte der Praktikantin, dass sich bei Wasservögeln über der Schwanzwurzel eine Talgdrüse befindet, die Bürzeldrüse.

3. Mit dem Schnabel trägt der Vogel aus dieser Drüse ein öliges Sekret auf seine Federn auf.

4. Dieser Vorgang, das Gefiederputzen, macht das Gefieder wasserabweisend und geschmeidig.

5. Wenn jedoch Erdöl auf die Federn gelangt, verkleben die Häkchen, und das Gefieder verliert seine Isolierfähigkeit.

6. Ein verölter Vogel kühlt aus und kann sich auch nicht mehr auf dem Wasser halten.

7. Nóra wusch die Ente mehrmals mit lauwarmem Wasser und mildem Spülmittel und trocknete sie dann an einem warmen Ort.

8. Sie erzählte, dass manche Landvögel ihr Gefieder mit einem Staubbad oder durch Einemsen pflegen und Parasiten vertreiben.

9. Nach zwei Wochen war das Gefieder der Ente wieder wasserdicht, und man konnte sie auf dem See freilassen.

8. Kurzgeschichte – A vedlés – Die Mauser

1. Egy madárgyűrűző táborban Horváth Péter a résztvevőknek egy tengelicét mutatott, amelynek szárnyán új és régi tollak keveredtek. – In einem Beringungscamp zeigte Péter Horváth den Teilnehmern einen Stieglitz, an dessen Flügel sich neue und alte Federn mischten.

2. Elmagyarázta, hogy a madár éppen vedlik (mausern), vagyis fokozatosan lecseréli a tollazatát. – Er erklärte, dass der Vogel sich gerade mausert, also sein Gefieder nach und nach erneuert.

3. A tollak ugyanis elkopnak, kifakulnak, és idővel elveszítik a repüléshez szükséges tulajdonságaikat. – Die Federn nutzen sich nämlich ab, verblassen und verlieren mit der Zeit die zum Fliegen notwendigen Eigenschaften.

4. A szakirodalom megkülönbözteti a teljes vedlést (Vollmauser) és a részleges vedlést (Teilmauser). – Die Fachliteratur unterscheidet zwischen Vollmauser und Teilmauser.

5. Sok fajnál a hímek tavasszal színes nászruhát (Prachtkleid) öltenek, ősszel pedig visszatérnek a szerényebb nyugalmi ruhához (Schlichtkleid). – Bei vielen Arten legen die Männchen im Frühling ein buntes Prachtkleid an und kehren im Herbst zum unauffälligeren Schlichtkleid zurück.

6. A kacsák egy része nyáron egyszerre hullatja el az összes evezőtollát, ezért néhány hétig röpképtelen. – Manche Enten werfen im Sommer alle Schwungfedern gleichzeitig ab und sind deshalb einige Wochen flugunfähig.

7. Ilyenkor a nádasok sűrűjében rejtőznek, hogy elkerüljék a ragadozókat. – In dieser Zeit verstecken sie sich im Dickicht des Schilfs, um den Fressfeinden zu entgehen.

8. A gyűrűzők a vedlés állapotából a madár korára is következtetni tudnak. – Die Beringer können aus dem Stand der Mauser auch auf das Alter des Vogels schließen.

9. A résztvevők közül többen először értették meg, miért találnak nyár végén annyi tollat a kertjükben. – Mehrere Teilnehmer verstanden zum ersten Mal, warum sie im Spätsommer so viele Federn in ihrem Garten finden.

(aufklappen)magyarul

1. Egy madárgyűrűző táborban Horváth Péter a résztvevőknek egy tengelicét mutatott, amelynek szárnyán új és régi tollak keveredtek.

2. Elmagyarázta, hogy a madár éppen vedlik (mausern), vagyis fokozatosan lecseréli a tollazatát.

3. A tollak ugyanis elkopnak, kifakulnak, és idővel elveszítik a repüléshez szükséges tulajdonságaikat.

4. A szakirodalom megkülönbözteti a teljes vedlést (Vollmauser) és a részleges vedlést (Teilmauser).

5. Sok fajnál a hímek tavasszal színes nászruhát (Prachtkleid) öltenek, ősszel pedig visszatérnek a szerényebb nyugalmi ruhához (Schlichtkleid).

6. A kacsák egy része nyáron egyszerre hullatja el az összes evezőtollát, ezért néhány hétig röpképtelen.

7. Ilyenkor a nádasok sűrűjében rejtőznek, hogy elkerüljék a ragadozókat.

8. A gyűrűzők a vedlés állapotából a madár korára is következtetni tudnak.

9. A résztvevők közül többen először értették meg, miért találnak nyár végén annyi tollat a kertjükben.

(aufklappen)német

1. In einem Beringungscamp zeigte Péter Horváth den Teilnehmern einen Stieglitz, an dessen Flügel sich neue und alte Federn mischten.

2. Er erklärte, dass der Vogel sich gerade mausert, also sein Gefieder nach und nach erneuert.

3. Die Federn nutzen sich nämlich ab, verblassen und verlieren mit der Zeit die zum Fliegen notwendigen Eigenschaften.

4. Die Fachliteratur unterscheidet zwischen Vollmauser und Teilmauser.

5. Bei vielen Arten legen die Männchen im Frühling ein buntes Prachtkleid an und kehren im Herbst zum unauffälligeren Schlichtkleid zurück.

6. Manche Enten werfen im Sommer alle Schwungfedern gleichzeitig ab und sind deshalb einige Wochen flugunfähig.

7. In dieser Zeit verstecken sie sich im Dickicht des Schilfs, um den Fressfeinden zu entgehen.

8. Die Beringer können aus dem Stand der Mauser auch auf das Alter des Vogels schließen.

9. Mehrere Teilnehmer verstanden zum ersten Mal, warum sie im Spätsommer so viele Federn in ihrem Garten finden.

9. Kurzgeschichte – A tojás és a költés – Ei und Bebrütung

1. Egy óvodai foglalkozáson Szalai Eszter keltetőgéppel mutatta be a gyerekeknek, hogyan fejlődik a csibe a tojásban. – In einer Kindergartenstunde zeigte Eszter Szalai den Kindern mit einem Brutapparat, wie sich das Küken im Ei entwickelt.

2. Felnőtt kollégáinak előtte elmagyarázta, hogy a tojáshéj (Eischale) apró pórusain keresztül gázcsere zajlik. – Ihren erwachsenen Kollegen erklärte sie vorher, dass durch die winzigen Poren der Eischale ein Gasaustausch stattfindet.

3. A tojás tompa végén található a légkamra (Luftkammer), amely a kelés előtt az első levegőt biztosítja a csibének. – Am stumpfen Ende des Eis befindet sich die Luftkammer, die dem Küken vor dem Schlüpfen die erste Luft liefert.

4. A természetben a kotló madár hasán egy tollatlan, erekkel gazdagon átszőtt bőrfelület, a kotlófolt (Brutfleck) adja át a meleget a tojásoknak. – In der Natur gibt beim brütenden Vogel eine federlose, stark durchblutete Hautstelle am Bauch, der Brutfleck, die Wärme an die Eier ab.

5. A tyúk költési ideje (Brutdauer) huszonegy nap, a kacsáé körülbelül négy hét. – Die Brutdauer beträgt beim Huhn einundzwanzig Tage, bei der Ente etwa vier Wochen.

6. A kelés előtt a csibe csőrén egy apró, kemény kinövés, a tojásfog (Eizahn) fejlődik ki. – Vor dem Schlüpfen bildet sich auf dem Schnabel des Kükens ein winziger, harter Auswuchs, der Eizahn.

7. Ennek segítségével a csibe először a légkamrát, majd a héjat töri át; ezt nevezik kopogtatásnak (Anpicken). – Mit seiner Hilfe durchstößt das Küken zuerst die Luftkammer und dann die Schale; das nennt man Anpicken.

8. A tojásfog néhány nappal a kelés után leesik vagy felszívódik. – Der Eizahn fällt einige Tage nach dem Schlüpfen ab oder bildet sich zurück.

9. A gyerekek csendben figyelték, ahogy az első csibe kiszabadul, és Eszter szerint ez volt a legszebb biológiaóra, amit valaha tartott. – Die Kinder beobachteten still, wie sich das erste Küken befreite, und laut Eszter war das die schönste Biologiestunde, die sie je gehalten hatte.

(aufklappen)magyarul

1. Egy óvodai foglalkozáson Szalai Eszter keltetőgéppel mutatta be a gyerekeknek, hogyan fejlődik a csibe a tojásban.

2. Felnőtt kollégáinak előtte elmagyarázta, hogy a tojáshéj (Eischale) apró pórusain keresztül gázcsere zajlik.

3. A tojás tompa végén található a légkamra (Luftkammer), amely a kelés előtt az első levegőt biztosítja a csibének.

4. A természetben a kotló madár hasán egy tollatlan, erekkel gazdagon átszőtt bőrfelület, a kotlófolt (Brutfleck) adja át a meleget a tojásoknak.

5. A tyúk költési ideje (Brutdauer) huszonegy nap, a kacsáé körülbelül négy hét.

6. A kelés előtt a csibe csőrén egy apró, kemény kinövés, a tojásfog (Eizahn) fejlődik ki.

7. Ennek segítségével a csibe először a légkamrát, majd a héjat töri át; ezt nevezik kopogtatásnak (Anpicken).

8. A tojásfog néhány nappal a kelés után leesik vagy felszívódik.

9. A gyerekek csendben figyelték, ahogy az első csibe kiszabadul, és Eszter szerint ez volt a legszebb biológiaóra, amit valaha tartott.

(aufklappen)német

1. In einer Kindergartenstunde zeigte Eszter Szalai den Kindern mit einem Brutapparat, wie sich das Küken im Ei entwickelt.

2. Ihren erwachsenen Kollegen erklärte sie vorher, dass durch die winzigen Poren der Eischale ein Gasaustausch stattfindet.

3. Am stumpfen Ende des Eis befindet sich die Luftkammer, die dem Küken vor dem Schlüpfen die erste Luft liefert.

4. In der Natur gibt beim brütenden Vogel eine federlose, stark durchblutete Hautstelle am Bauch, der Brutfleck, die Wärme an die Eier ab.

5. Die Brutdauer beträgt beim Huhn einundzwanzig Tage, bei der Ente etwa vier Wochen.

6. Vor dem Schlüpfen bildet sich auf dem Schnabel des Kükens ein winziger, harter Auswuchs, der Eizahn.

7. Mit seiner Hilfe durchstößt das Küken zuerst die Luftkammer und dann die Schale; das nennt man Anpicken.

8. Der Eizahn fällt einige Tage nach dem Schlüpfen ab oder bildet sich zurück.

9. Die Kinder beobachteten still, wie sich das erste Küken befreite, und laut Eszter war das die schönste Biologiestunde, die sie je gehalten hatte.

10. Kurzgeschichte – Fészeklakók és fészekhagyók – Nesthocker und Nestflüchter

1. Tavasszal Fodor Gergely kertjében egyszerre két fészek is volt: egy feketerigóé a bokorban és egy tőkés récéé a tó partján. – Im Frühling gab es in Gergely Fodors Garten gleichzeitig zwei Nester: eines einer Amsel im Busch und eines einer Stockente am Teichufer.

2. Gergely feltűnően különbözőnek találta a két fészekalj fiókáit. – Gergely fand die Jungen der beiden Gelege auffallend unterschiedlich.

3. A rigófiókák csupaszon, csukott szemmel keltek ki, és teljesen a szüleikre voltak utalva. – Die Amseljungen schlüpften nackt und mit geschlossenen Augen und waren völlig auf ihre Eltern angewiesen.

4. Egy ornitológus ismerőse elmagyarázta, hogy az ilyen madarakat fészeklakóknak (Nesthocker) nevezik. – Ein befreundeter Ornithologe erklärte ihm, dass man solche Vögel Nesthocker nennt.

5. A fészeklakó fiókák széles, sárga szegélyű csőrrel tátognak (sperren), ami etetésre ösztönzi a szülőket. – Die Nesthockerjungen sperren mit breiten, gelb gesäumten Schnäbeln, was die Eltern zum Füttern anregt.

6. A kiskacsák ezzel szemben pihés tollazattal, nyitott szemmel keltek ki, és néhány óra múlva már követték az anyjukat. – Die Entenküken dagegen schlüpften mit flaumigem Gefieder und offenen Augen und folgten nach wenigen Stunden schon ihrer Mutter.

7. Az ilyen fajokat fészekhagyóknak (Nestflüchter) hívják, mert hamar elhagyják a fészket. – Solche Arten nennt man Nestflüchter, weil sie das Nest bald verlassen.

8. A fészekhagyók tojása általában nagyobb és táplálóbb, mert a fióka fejlődése a tojásban tovább tart. – Die Eier der Nestflüchter sind meist größer und nährstoffreicher, weil die Entwicklung des Kükens im Ei länger dauert.

9. Gergely elhatározta, hogy a következő évben fényképsorozatot készít a két stratégia összehasonlításáról. – Gergely beschloss, im nächsten Jahr eine Fotoserie zum Vergleich der beiden Strategien anzufertigen.

(aufklappen)magyarul

1. Tavasszal Fodor Gergely kertjében egyszerre két fészek is volt: egy feketerigóé a bokorban és egy tőkés récéé a tó partján.

2. Gergely feltűnően különbözőnek találta a két fészekalj fiókáit.

3. A rigófiókák csupaszon, csukott szemmel keltek ki, és teljesen a szüleikre voltak utalva.

4. Egy ornitológus ismerőse elmagyarázta, hogy az ilyen madarakat fészeklakóknak (Nesthocker) nevezik.

5. A fészeklakó fiókák széles, sárga szegélyű csőrrel tátognak (sperren), ami etetésre ösztönzi a szülőket.

6. A kiskacsák ezzel szemben pihés tollazattal, nyitott szemmel keltek ki, és néhány óra múlva már követték az anyjukat.

7. Az ilyen fajokat fészekhagyóknak (Nestflüchter) hívják, mert hamar elhagyják a fészket.

8. A fészekhagyók tojása általában nagyobb és táplálóbb, mert a fióka fejlődése a tojásban tovább tart.

9. Gergely elhatározta, hogy a következő évben fényképsorozatot készít a két stratégia összehasonlításáról.

(aufklappen)német

1. Im Frühling gab es in Gergely Fodors Garten gleichzeitig zwei Nester: eines einer Amsel im Busch und eines einer Stockente am Teichufer.

2. Gergely fand die Jungen der beiden Gelege auffallend unterschiedlich.

3. Die Amseljungen schlüpften nackt und mit geschlossenen Augen und waren völlig auf ihre Eltern angewiesen.

4. Ein befreundeter Ornithologe erklärte ihm, dass man solche Vögel Nesthocker nennt.

5. Die Nesthockerjungen sperren mit breiten, gelb gesäumten Schnäbeln, was die Eltern zum Füttern anregt.

6. Die Entenküken dagegen schlüpften mit flaumigem Gefieder und offenen Augen und folgten nach wenigen Stunden schon ihrer Mutter.

7. Solche Arten nennt man Nestflüchter, weil sie das Nest bald verlassen.

8. Die Eier der Nestflüchter sind meist größer und nährstoffreicher, weil die Entwicklung des Kükens im Ei länger dauert.

9. Gergely beschloss, im nächsten Jahr eine Fotoserie zum Vergleich der beiden Strategien anzufertigen.