142 thema 12

---

Thema 142 – Ostern

Text 1 – Osterbräuche in Ungarn – Begießen, Ostereier, Frühlingsbräuche, Veranstaltungen und Tipps für deutsche Auswanderer

Text 1

A locsolkodás eredete és jelentése – Ursprung und Bedeutung des Begießens

1. A locsolkodás a legismertebb magyar húsvéti népszokás, amelyet húsvéthétfőn tartanak. – Das Begießen ist der bekannteste ungarische Osterbrauch, der am Ostermontag stattfindet.

2. A szokás gyökerei a kereszténység előtti tavaszi termékenységvarázslásig nyúlnak vissza. – Die Wurzeln des Brauchs reichen bis zum vorchristlichen Fruchtbarkeitszauber im Frühling zurück.

3. A víznek tisztító és termékenyítő erőt tulajdonítottak, ezért úgy hitték, hogy a meglocsolt lány egészséges és szép marad. – Man schrieb dem Wasser eine reinigende und fruchtbar machende Kraft zu, deshalb glaubte man, dass ein begossenes Mädchen gesund und schön bleibt.

4. A keresztény értelmezés a keresztvízre és a feltámadás hírét vivő asszonyokra is utal. – Die christliche Deutung verweist auch auf das Taufwasser und auf die Frauen, die die Nachricht von der Auferstehung überbrachten.

5. Régen a falusi legények hajnalban vödörrel indultak, és a lányokat a kútnál vagy a vályúnál alaposan megöntözték. – Früher zogen die Dorfburschen im Morgengrauen mit Eimern los und begossen die Mädchen am Brunnen oder am Trog gründlich.

6. Az a lány, akit senki sem locsolt meg, attól tarthatott, hogy nem talál férjet. – Ein Mädchen, das niemand begoss, musste befürchten, keinen Mann zu finden.

7. A szokás így egyszerre volt udvarlási rítus és a falu közösségi életének fontos eseménye. – Der Brauch war so zugleich ein Werbungsritus und ein wichtiges Ereignis im Gemeinschaftsleben des Dorfes.

(aufklappen)magyarul

1. A locsolkodás a legismertebb magyar húsvéti népszokás, amelyet húsvéthétfőn tartanak.

2. A szokás gyökerei a kereszténység előtti tavaszi termékenységvarázslásig nyúlnak vissza.

3. A víznek tisztító és termékenyítő erőt tulajdonítottak, ezért úgy hitték, hogy a meglocsolt lány egészséges és szép marad.

4. A keresztény értelmezés a keresztvízre és a feltámadás hírét vivő asszonyokra is utal.

5. Régen a falusi legények hajnalban vödörrel indultak, és a lányokat a kútnál vagy a vályúnál alaposan megöntözték.

6. Az a lány, akit senki sem locsolt meg, attól tarthatott, hogy nem talál férjet.

7. A szokás így egyszerre volt udvarlási rítus és a falu közösségi életének fontos eseménye.

(aufklappen)német

1. Das Begießen ist der bekannteste ungarische Osterbrauch, der am Ostermontag stattfindet.

2. Die Wurzeln des Brauchs reichen bis zum vorchristlichen Fruchtbarkeitszauber im Frühling zurück.

3. Man schrieb dem Wasser eine reinigende und fruchtbar machende Kraft zu, deshalb glaubte man, dass ein begossenes Mädchen gesund und schön bleibt.

4. Die christliche Deutung verweist auch auf das Taufwasser und auf die Frauen, die die Nachricht von der Auferstehung überbrachten.

5. Früher zogen die Dorfburschen im Morgengrauen mit Eimern los und begossen die Mädchen am Brunnen oder am Trog gründlich.

6. Ein Mädchen, das niemand begoss, musste befürchten, keinen Mann zu finden.

7. Der Brauch war so zugleich ein Werbungsritus und ein wichtiges Ereignis im Gemeinschaftsleben des Dorfes.

Text 2

A locsolkodás ma – Das Begießen heute

8. Ma a városokban a vödör helyett többnyire kölnivel vagy parfümmel locsolnak. – Heute begießt man in den Städten statt mit dem Eimer meist mit Duftwasser oder Parfüm.

9. A fiúk és férfiak elsősorban a rokonokat, a szomszédokat, az osztálytársnőket és a kolléganőket látogatják meg. – Die Jungen und Männer besuchen vor allem Verwandte, Nachbarinnen, Mitschülerinnen und Kolleginnen.

10. A locsolás előtt rövid, rímes locsolóverset mondanak, amely gyakran tréfás. – Vor dem Begießen sagen sie ein kurzes, gereimtes Begießungsgedicht auf, das oft scherzhaft ist.

11. Az egyik legismertebb vers így kezdődik: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam.” – Eines der bekanntesten Gedichte beginnt so: „Ich ging durch den grünen Wald, sah ein blaues Veilchen.“

12. A vers végén elhangzik a kérdés: „Szabad-e locsolni?” – Am Ende des Gedichts ertönt die Frage: „Darf man begießen?“

13. A lányok és asszonyok a locsolásért festett tojással, csokitojással, süteménnyel, a gyerekeket gyakran egy kis pénzzel is megajándékozzák. – Die Mädchen und Frauen beschenken die Begießer mit gefärbten Eiern, Schokoladeneiern und Gebäck, die Kinder oft auch mit etwas Geld.

14. A felnőtt locsolókat sokfelé pálinkával vagy borral kínálják, ami egy hosszú nap végére érezhető hatással lehet. – Erwachsenen Begießern bietet man vielerorts Pálinka oder Wein an, was am Ende eines langen Tages spürbare Wirkung haben kann.

15. Egyes vidékeken régen húsvét keddjén a lányok locsoltak vissza. – In manchen Gegenden begossen früher am Osterdienstag die Mädchen zurück.

16. Az utóbbi években a szokásról nyilvános vita is folyik, mert sokan a beleegyezés és a tisztelet kérdését hangsúlyozzák. – In den letzten Jahren wird über den Brauch auch öffentlich debattiert, weil viele die Frage der Zustimmung und des Respekts betonen.

(aufklappen)magyarul

8. Ma a városokban a vödör helyett többnyire kölnivel vagy parfümmel locsolnak.

9. A fiúk és férfiak elsősorban a rokonokat, a szomszédokat, az osztálytársnőket és a kolléganőket látogatják meg.

10. A locsolás előtt rövid, rímes locsolóverset mondanak, amely gyakran tréfás.

11. Az egyik legismertebb vers így kezdődik: „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam.”

12. A vers végén elhangzik a kérdés: „Szabad-e locsolni?”

13. A lányok és asszonyok a locsolásért festett tojással, csokitojással, süteménnyel, a gyerekeket gyakran egy kis pénzzel is megajándékozzák.

14. A felnőtt locsolókat sokfelé pálinkával vagy borral kínálják, ami egy hosszú nap végére érezhető hatással lehet.

15. Egyes vidékeken régen húsvét keddjén a lányok locsoltak vissza.

16. Az utóbbi években a szokásról nyilvános vita is folyik, mert sokan a beleegyezés és a tisztelet kérdését hangsúlyozzák.

(aufklappen)német

8. Heute begießt man in den Städten statt mit dem Eimer meist mit Duftwasser oder Parfüm.

9. Die Jungen und Männer besuchen vor allem Verwandte, Nachbarinnen, Mitschülerinnen und Kolleginnen.

10. Vor dem Begießen sagen sie ein kurzes, gereimtes Begießungsgedicht auf, das oft scherzhaft ist.

11. Eines der bekanntesten Gedichte beginnt so: „Ich ging durch den grünen Wald, sah ein blaues Veilchen.“

12. Am Ende des Gedichts ertönt die Frage: „Darf man begießen?“

13. Die Mädchen und Frauen beschenken die Begießer mit gefärbten Eiern, Schokoladeneiern und Gebäck, die Kinder oft auch mit etwas Geld.

14. Erwachsenen Begießern bietet man vielerorts Pálinka oder Wein an, was am Ende eines langen Tages spürbare Wirkung haben kann.

15. In manchen Gegenden begossen früher am Osterdienstag die Mädchen zurück.

16. In den letzten Jahren wird über den Brauch auch öffentlich debattiert, weil viele die Frage der Zustimmung und des Respekts betonen.

Text 3

A hímestojás: technikák és jelképek – Das verzierte Osterei: Techniken und Symbole

17. A festett és díszített tojás a húsvét legfontosabb jelképe, az élet és az újjászületés szimbóluma. – Das gefärbte und verzierte Ei ist das wichtigste Symbol von Ostern, ein Sinnbild für Leben und Wiedergeburt.

18. A legrégebbi és legelterjedtebb szín a piros, amely a vért, az életerőt és a szerelmet jelképezi. – Die älteste und verbreitetste Farbe ist Rot, das Blut, Lebenskraft und Liebe symbolisiert.

19. Régen kizárólag növényi festékeket használtak, például hagymahéjat, diófa kérgét vagy vadalmafa kérgét. – Früher verwendete man ausschließlich Pflanzenfarben, zum Beispiel Zwiebelschalen, Walnussrinde oder Wildapfelrinde.

20. A legismertebb díszítési technika az írókázás, amelynél forró viasszal rajzolják a mintát a tojásra. – Die bekannteste Verzierungstechnik ist die Wachsreservetechnik, bei der man das Muster mit heißem Wachs auf das Ei zeichnet.

21. A karcolásnál a megfestett tojás felületéből éles késsel kaparják ki a mintát. – Beim Kratzen wird das Muster mit einem scharfen Messer aus der Oberfläche des gefärbten Eis herausgekratzt.

22. A legkülönlegesebb a patkolt tojás, amelyre apró vaspatkókat erősítenek. – Am außergewöhnlichsten ist das beschlagene Ei, auf das winzige Eisenhufeisen befestigt werden.

23. A minták jelentéssel bírnak: a tulipán a szerelmet, a fenyőág az örök életet, a tyúkláb a termékenységet jelképezi. – Die Muster haben eine Bedeutung: Die Tulpe symbolisiert die Liebe, der Tannenzweig das ewige Leben, der Hühnerfuß die Fruchtbarkeit.

24. Minden tájegységnek megvolt a maga jellegzetes mintakincse és színvilága. – Jede Region hatte ihren eigenen charakteristischen Motivschatz und ihre eigene Farbwelt.

25. A hagyományos hímestojásokat ma vásárokon, múzeumi boltokban és népművészeti kiállításokon is meg lehet vásárolni. – Traditionelle verzierte Eier kann man heute auch auf Märkten, in Museumsshops und auf Volkskunstausstellungen kaufen.

(aufklappen)magyarul

17. A festett és díszített tojás a húsvét legfontosabb jelképe, az élet és az újjászületés szimbóluma.

18. A legrégebbi és legelterjedtebb szín a piros, amely a vért, az életerőt és a szerelmet jelképezi.

19. Régen kizárólag növényi festékeket használtak, például hagymahéjat, diófa kérgét vagy vadalmafa kérgét.

20. A legismertebb díszítési technika az írókázás, amelynél forró viasszal rajzolják a mintát a tojásra.

21. A karcolásnál a megfestett tojás felületéből éles késsel kaparják ki a mintát.

22. A legkülönlegesebb a patkolt tojás, amelyre apró vaspatkókat erősítenek.

23. A minták jelentéssel bírnak: a tulipán a szerelmet, a fenyőág az örök életet, a tyúkláb a termékenységet jelképezi.

24. Minden tájegységnek megvolt a maga jellegzetes mintakincse és színvilága.

25. A hagyományos hímestojásokat ma vásárokon, múzeumi boltokban és népművészeti kiállításokon is meg lehet vásárolni.

(aufklappen)német

17. Das gefärbte und verzierte Ei ist das wichtigste Symbol von Ostern, ein Sinnbild für Leben und Wiedergeburt.

18. Die älteste und verbreitetste Farbe ist Rot, das Blut, Lebenskraft und Liebe symbolisiert.

19. Früher verwendete man ausschließlich Pflanzenfarben, zum Beispiel Zwiebelschalen, Walnussrinde oder Wildapfelrinde.

20. Die bekannteste Verzierungstechnik ist die Wachsreservetechnik, bei der man das Muster mit heißem Wachs auf das Ei zeichnet.

21. Beim Kratzen wird das Muster mit einem scharfen Messer aus der Oberfläche des gefärbten Eis herausgekratzt.

22. Am außergewöhnlichsten ist das beschlagene Ei, auf das winzige Eisenhufeisen befestigt werden.

23. Die Muster haben eine Bedeutung: Die Tulpe symbolisiert die Liebe, der Tannenzweig das ewige Leben, der Hühnerfuß die Fruchtbarkeit.

24. Jede Region hatte ihren eigenen charakteristischen Motivschatz und ihre eigene Farbwelt.

25. Traditionelle verzierte Eier kann man heute auch auf Märkten, in Museumsshops und auf Volkskunstausstellungen kaufen.

Text 4

Tavaszi és nagyheti népszokások – Volksbräuche im Frühling und in der Karwoche

26. A palóc vidéken virágvasárnap vagy a megelőző vasárnapon kiszehajtást tartottak. – In der Palozen-Gegend hielt man am Palmsonntag oder am Sonntag davor das Kisze-Austreiben ab.

27. A lányok szalmabábut vittek ki a faluból, és vízbe dobták, hogy elűzzék a telet és a betegséget. – Die Mädchen trugen eine Strohpuppe aus dem Dorf und warfen sie ins Wasser, um den Winter und die Krankheit zu vertreiben.

28. Ezt követően gyakran a villőt, egy feldíszített zöld ágat hoztak be, amely a tavaszt jelképezte. – Danach brachte man oft den Villő herein, einen geschmückten grünen Zweig, der den Frühling symbolisierte.

29. Nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangok elhallgatnak, és a néphit szerint Rómába mennek. – Von Gründonnerstag bis Karsamstag verstummen die Glocken und gehen nach dem Volksglauben nach Rom.

30. Ilyenkor a fiúk kereplővel járták a falut, és ezzel hívták az embereket a templomba. – In dieser Zeit zogen die Jungen mit Ratschen durch das Dorf und riefen so die Menschen in die Kirche.

31. Nagypénteken napfelkelte előtt sokan a patakban mosakodtak meg, mert úgy hitték, hogy ez egész évre egészséget hoz. – Am Karfreitag wuschen sich viele vor Sonnenaufgang im Bach, weil sie glaubten, dass dies Gesundheit für das ganze Jahr bringt.

32. Nagypénteken tilos volt sütni, mosni és a földet megmunkálni. – Am Karfreitag war es verboten, zu backen, zu waschen und die Erde zu bearbeiten.

33. Fehérvasárnap a lányok komatálat küldtek egymásnak, és ezzel életre szóló barátságot kötöttek. – Am Weißen Sonntag schickten sich die Mädchen eine Gevatterschüssel und schlossen damit eine lebenslange Freundschaft.

(aufklappen)magyarul

26. A palóc vidéken virágvasárnap vagy a megelőző vasárnapon kiszehajtást tartottak.

27. A lányok szalmabábut vittek ki a faluból, és vízbe dobták, hogy elűzzék a telet és a betegséget.

28. Ezt követően gyakran a villőt, egy feldíszített zöld ágat hoztak be, amely a tavaszt jelképezte.

29. Nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangok elhallgatnak, és a néphit szerint Rómába mennek.

30. Ilyenkor a fiúk kereplővel járták a falut, és ezzel hívták az embereket a templomba.

31. Nagypénteken napfelkelte előtt sokan a patakban mosakodtak meg, mert úgy hitték, hogy ez egész évre egészséget hoz.

32. Nagypénteken tilos volt sütni, mosni és a földet megmunkálni.

33. Fehérvasárnap a lányok komatálat küldtek egymásnak, és ezzel életre szóló barátságot kötöttek.

(aufklappen)német

26. In der Palozen-Gegend hielt man am Palmsonntag oder am Sonntag davor das Kisze-Austreiben ab.

27. Die Mädchen trugen eine Strohpuppe aus dem Dorf und warfen sie ins Wasser, um den Winter und die Krankheit zu vertreiben.

28. Danach brachte man oft den Villő herein, einen geschmückten grünen Zweig, der den Frühling symbolisierte.

29. Von Gründonnerstag bis Karsamstag verstummen die Glocken und gehen nach dem Volksglauben nach Rom.

30. In dieser Zeit zogen die Jungen mit Ratschen durch das Dorf und riefen so die Menschen in die Kirche.

31. Am Karfreitag wuschen sich viele vor Sonnenaufgang im Bach, weil sie glaubten, dass dies Gesundheit für das ganze Jahr bringt.

32. Am Karfreitag war es verboten, zu backen, zu waschen und die Erde zu bearbeiten.

33. Am Weißen Sonntag schickten sich die Mädchen eine Gevatterschüssel und schlossen damit eine lebenslange Freundschaft.

Text 5

Húsvéti rendezvények Magyarországon – Osterveranstaltungen in Ungarn

34. A legismertebb húsvéti rendezvény a hollókői húsvéti fesztivál, amely a hagyományos palóc szokásokat mutatja be. – Die bekannteste Osterveranstaltung ist das Osterfestival in Hollókő, das die traditionellen Palozen-Bräuche vorführt.

35. Hollókő ófalu 1987 óta az UNESCO világörökség része. – Das alte Dorf von Hollókő gehört seit 1987 zum UNESCO-Welterbe.

36. A fesztiválon népviseletbe öltözött legények vödörből locsolják a lányokat, és a látogatók is részt vehetnek a programokban. – Beim Festival begießen Burschen in Tracht die Mädchen aus Eimern, und auch die Besucher können an den Programmen teilnehmen.

37. A szentendrei Skanzenben a húsvéti napokon tojásfestő foglalkozások és népi játékok várják a családokat. – Im Freilichtmuseum Szentendre erwarten an den Ostertagen Eierfärbe-Workshops und Volksspiele die Familien.

38. Sok faluban a hagyományőrző egyesületek szerveznek locsolóbált vagy húsvéti mulatságot. – In vielen Dörfern organisieren Traditionsvereine einen Begießungsball oder ein Osterfest.

(aufklappen)magyarul

34. A legismertebb húsvéti rendezvény a hollókői húsvéti fesztivál, amely a hagyományos palóc szokásokat mutatja be.

35. Hollókő ófalu 1987 óta az UNESCO világörökség része.

36. A fesztiválon népviseletbe öltözött legények vödörből locsolják a lányokat, és a látogatók is részt vehetnek a programokban.

37. A szentendrei Skanzenben a húsvéti napokon tojásfestő foglalkozások és népi játékok várják a családokat.

38. Sok faluban a hagyományőrző egyesületek szerveznek locsolóbált vagy húsvéti mulatságot.

(aufklappen)német

34. Die bekannteste Osterveranstaltung ist das Osterfestival in Hollókő, das die traditionellen Palozen-Bräuche vorführt.

35. Das alte Dorf von Hollókő gehört seit 1987 zum UNESCO-Welterbe.

36. Beim Festival begießen Burschen in Tracht die Mädchen aus Eimern, und auch die Besucher können an den Programmen teilnehmen.

37. Im Freilichtmuseum Szentendre erwarten an den Ostertagen Eierfärbe-Workshops und Volksspiele die Familien.

38. In vielen Dörfern organisieren Traditionsvereine einen Begießungsball oder ein Osterfest.

Text 6

Tippek német kivándorlóknak – Tipps für deutsche Auswanderer

39. Aki Magyarországra költözik, érdemes már az első húsvét előtt megkérdeznie a szomszédokat a helyi szokásokról. – Wer nach Ungarn zieht, sollte schon vor dem ersten Ostern die Nachbarn nach den örtlichen Bräuchen fragen.

40. A szokások falvanként eltérhetnek, és ami az egyik helyen természetes, az a másikon már ismeretlen. – Die Bräuche können von Dorf zu Dorf abweichen, und was an einem Ort selbstverständlich ist, ist am anderen schon unbekannt.

41. Ha egy locsoló csenget, illik behívni és megkínálni, még akkor is, ha az ember nem ismeri. – Wenn ein Begießer klingelt, gehört es sich, ihn hereinzubitten und zu bewirten, auch wenn man ihn nicht kennt.

42. Aki nem szeretné, hogy meglocsolják, az udvariasan jelezheti ezt, és a legtöbb locsoló tiszteletben tartja. – Wer nicht begossen werden möchte, kann das höflich zeigen, und die meisten Begießer respektieren es.

43. Német férfiaknak jó gesztus, ha megtanulnak egy rövid locsolóverset, és elmennek a szomszédasszonyokhoz. – Für deutsche Männer ist es eine schöne Geste, ein kurzes Begießungsgedicht zu lernen und die Nachbarinnen zu besuchen.

44. Egy magyarul elmondott vers akkor is nagy örömet okoz, ha a kiejtés még nem tökéletes. – Ein auf Ungarisch aufgesagtes Gedicht bereitet große Freude, auch wenn die Aussprache noch nicht perfekt ist.

45. A tojásfestés kiváló közös program a magyar és a német családok gyerekei számára. – Das Eierfärben ist ein hervorragendes gemeinsames Programm für die Kinder ungarischer und deutscher Familien.

46. A németországi húsvéti szokások, például a húsvéti tűz vagy a tojásfa, sok magyar ismerős számára is érdekes újdonságok. – Die Osterbräuche aus Deutschland, zum Beispiel das Osterfeuer oder der Ostereierbaum, sind auch für viele ungarische Bekannte interessante Neuheiten.

47. A két kultúra szokásainak kölcsönös megismerése így a húsvétot igazi találkozási ünneppé teheti. – Das gegenseitige Kennenlernen der Bräuche beider Kulturen kann Ostern so zu einem echten Fest der Begegnung machen.

(aufklappen)magyarul

39. Aki Magyarországra költözik, érdemes már az első húsvét előtt megkérdeznie a szomszédokat a helyi szokásokról.

40. A szokások falvanként eltérhetnek, és ami az egyik helyen természetes, az a másikon már ismeretlen.

41. Ha egy locsoló csenget, illik behívni és megkínálni, még akkor is, ha az ember nem ismeri.

42. Aki nem szeretné, hogy meglocsolják, az udvariasan jelezheti ezt, és a legtöbb locsoló tiszteletben tartja.

43. Német férfiaknak jó gesztus, ha megtanulnak egy rövid locsolóverset, és elmennek a szomszédasszonyokhoz.

44. Egy magyarul elmondott vers akkor is nagy örömet okoz, ha a kiejtés még nem tökéletes.

45. A tojásfestés kiváló közös program a magyar és a német családok gyerekei számára.

46. A németországi húsvéti szokások, például a húsvéti tűz vagy a tojásfa, sok magyar ismerős számára is érdekes újdonságok.

47. A két kultúra szokásainak kölcsönös megismerése így a húsvétot igazi találkozási ünneppé teheti.

(aufklappen)német

39. Wer nach Ungarn zieht, sollte schon vor dem ersten Ostern die Nachbarn nach den örtlichen Bräuchen fragen.

40. Die Bräuche können von Dorf zu Dorf abweichen, und was an einem Ort selbstverständlich ist, ist am anderen schon unbekannt.

41. Wenn ein Begießer klingelt, gehört es sich, ihn hereinzubitten und zu bewirten, auch wenn man ihn nicht kennt.

42. Wer nicht begossen werden möchte, kann das höflich zeigen, und die meisten Begießer respektieren es.

43. Für deutsche Männer ist es eine schöne Geste, ein kurzes Begießungsgedicht zu lernen und die Nachbarinnen zu besuchen.

44. Ein auf Ungarisch aufgesagtes Gedicht bereitet große Freude, auch wenn die Aussprache noch nicht perfekt ist.

45. Das Eierfärben ist ein hervorragendes gemeinsames Programm für die Kinder ungarischer und deutscher Familien.

46. Die Osterbräuche aus Deutschland, zum Beispiel das Osterfeuer oder der Ostereierbaum, sind auch für viele ungarische Bekannte interessante Neuheiten.

47. Das gegenseitige Kennenlernen der Bräuche beider Kulturen kann Ostern so zu einem echten Fest der Begegnung machen.